Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 85. szám

I 1963 Április 12. Az „isteni szikra44 nyomában j Hogyan segítette a véletlen, egy futó benyomás nagy talulmányoklétiejöttét—Fejezetek a találmányok történetéből Tengervízzel működő erőműkazánok Baku közelében egy hőerő­műben közvetlenül a Kaspi- iengerből kiemelt vizet hasz­nálnak fel. Első pillantásra ez hihetetlennek tűnik, hiszen még az édesvíz is kazánkövet képez, a tengervíz pedig néhány hét alatt eldugaszolná az összes csöveket kalcium- és magné­ziumsókkal. Iszmaü Makinszkij azerbaj- dzsáni tudós a világon egyedül álló berendezést dolgozott ki, amely a tengervíz erős lágyítá- sának termokémiai módszerén -lapul. A vízből csupán a ke­mény sókat — a kalcium- és mag léziumsőkat — távolítsák cl, -melyek mennyisége viszonylag \ kicsiny, literenként körülbelüli 1 3 gramm, a nátriumsók viszont J. Palcer: maradnak. Am a nátriumsők nem képeznek kazánkövet. Az ilyen módon lágyított víz írás­ra és öntözésre alkalmatlan, de iparilag nagyszerűen felhasz­nálható. A szakemberek kiszámítot- j hogy a bakui és szumgaili mű­ködő és épülő erőműveknél ez- ■ zel az eljárással annyi édesvi- 1 zet takarítanak meg, amennyi j felér az apseroni félsziget la- j kosságának. jelenlegi fogyasztá­sával. A termokémiai eljárásnak megvan az a nagy előnye, hogy a tengervíz lágyitása során mel léktermékként értékes vegyi anyagokat r j n ~ — amelyek | értéke meghatódja a lágyításra I fordított kiadásokat. A csehszlovák autóipar központja „A véletlen, a szerencse is csak azt segíti, aki fáradhatat­lanul kutat és minden tudatá­ba hulló impressziót makacs következetességgel élete nagy célja érdekében asszociál” — mondotta Einstein. Ezt a kije­lentést támasztják alá azok a színes mozaikok, melyekben egyes találmányok érdekes „kulisszatitkairól” számo­lunk be. Az „isteni szikra”, egy ötlet színes lángja, fellobbanhat véletlen látvány, köznapi ta­pasztalat alapján is, de csak azok számára, akikben kigyull a képzelet a hétköznapi élet legegyszerűbb érintésére is és teldereng bennük a gondolat, .mely aztán valami új dologgal ajándékozza meg az emberi­séit, képződik. Előtte bizonyára so­kan megfigyelték ezt a jelensé­get, de neki jutott először eszé­be, hogy ezt a hártyaréteget bizonyos szövedékbe préselje. A szinte nevetségesen egysze-1 rűnek ható ötlet volt a ki­indulópontja a linóleum ipar­nak. A feltalálót elbocsátják A zacharin születése Kész Skoda Felicia-kocsik a gyár területén. A csehszlovák sajtóiroda 1962. augusztus 25-én a követ­kező hírt adta ki: „Tegnap fe­jeződött be .Travemündében a Tour d’Europe nemzetközi autóverseny. Az útvonal 9639 km hosszú volt. A 61 induló autó közül 52 ért célba. A gyá­rak csoportjában az első helyén az NSZK-beli ADAC csapata végzett, amely MB, Ford és Porsche gépeken indult, a má­sodik helyet a Skoda kocsikon induló Mladá Boleslav-i Auto­mobil Üzem csapata foglalta el...” Néhány nappal később Leningrádból jött a hír, hogy a „Névai körpálya” gyorsasági verseny csapatversenyében a Skoda kocsikon induló cseh­szlovákok lettek az elsők és nem sokkal később a sajtó hí­rül adta, hogy a Mladá Boles­lav-i versenyzők az 1300 köb­centiméteres kocsik kategóriá­jában megnyerték a harmadik nemzetközi versenyt is, amely­ben az elmúlt évben részt vet­tek. Ez a verseny a „Békéért és barátságért” elnevezésű Ralley volt, melynek útvonala a Balatontól Drezdáig terjedt. Valamennyi Mladá Boleslav- ban gyártott csehszlovák gép­kocsitípusnak jó neve van nem csak teljesítményüket és a megbízhatóságot, hanem külse­jüket illetően is. (1960-ban New Yorkban a nemzetközi autószalonon második díjat, 1961-ben Wiesbadenben (NSZK) a nemzetközi szépség- versenyen első díjat és Arany szalagot nyertek. A Skoda gépkocsiüzem A Mladá Boleslav-i Automo­bil Üzem az eredeti Laurin és KI ement üzem örököse mely már a múlt század végétől ke­rékpárokkal, motorkerékpárok­kal, később pedig hathengeres nyolchengeres kocsikkal és autóbuszokkal látta el a közép­európai piacokat. Az első vi­lágháború után az üzem a Sko­da konszernnel fuzionált é! azóta is, bár közben már nem­zeti vállalattá lett, a Skods védjegyű kocsikat gyártja. Hogyan született a Bánki-féle porlasztó? Bánki Donátnak egyik világ­hírű találmánya a benzinmo­tor gyújtásánál alkalmazott porlasztó. A találmányhoz az ötletet egy kis virágáruslány szolgáltatta, akit a műegyetem­ről hazafelé tartva pillantott meg, amint szájfúvós permete­zővel nedvesítette virágait. A tudós zsenialitása fellobbant a látványra, hazatérve megszer­kesztette a porlasztót, s a mo­tortechnikát forradalmi újítás­sal ajándékozta meg. A siker berepül az ablakon Flemming találmányát, a penicillint, az egész világ isme­ri, s tudja, hogy százezreknek mentette meg az életét. Ez a találmány a szó szoros értel­mében „berepült az ablakon”. Flemming 1928 nyarán a lon­doni St Mary kórház laborató­riumában vizsgálta a különbö­ző gennykeltő baktériumok te­nyészetét. A hűvös, nyirkos nyárban dúsan tenyésztek a penészgombák s az egyik bak- tériumteny£szetre az ablakon át behullott a penészgomba spórája. Flemming a vizsgálat serán megállapította, hogy ahova a penészgomba hullott, a kitenyésztett baktérium el­halt. A penészgomba tehát bak tériumölő hatású volt. Most már tudatosan oltotta be a baktérium-tenyészeteket pe­nészgombákkal s a hatás min­dig- ugyanaz maradt: a staphi- lococcus baktériumfajta meg­semmisült a penész hatására .. Ez lett alapja a penicillin vi­lágraszóló tudományos felfede­zésének. Mindenki ismeri a zacharint, köznapi nyelven „ezerédes”-t Ezzel a parányi édesítőszerrel a legcsodálatosabb karrierek egyikét csinálta dr. Fahlberg Konstantin kémikus-professzor. A tudós laboratóriumából ha­zaérkezve „farkaséhes vagyok” felkiáltással leült a vacsorához. Evés közben egyszerre így szólt feleségéhez: — Furcsa, milyen édes íze van ennek a kenyérnek. — Én nem érzem semmi édes ízét — jegyezte meg az asszony. — Biztosan nem jól mostad meg a kezddet és ki tudja miféle mérgeket koty­vasztasz ott a laboratórium­ban .. Fahlberg kijelentette, hogy ő gondosan megmosta kezét, de a dolog szöget ütött a fejében. Vizsgálni kezdte a kenyeret s mint vérbeli kémikus, vegy- vizsgálat alá vette. Meglepe­téssel állapította meg, hogy a kenyér ott, ahol kezével meg­érintette, valami édes anyagot termelt. Mivel aznap á labora­tóriumban a kőszénkátrányban található toulollal dolgozott, kétségtelenné vált, hogy a mes­terséges édesítőszer ebből az anyagból keletkezett. Nem nyugodott, rövidesen előállítot­ta az új anyagot, majd Magde- burgban hatalmas gyártelepet létesített annak gyártására. Egyetlen ötlet, párosulva a ku­tatószenvedéllyel, néhány év alatt hatalmas vagyonhoz jut­tatta a professzort, a gyógyá­szatban annyira fontos, cukor tartalom nélküli édesítőszer feltalálóját A berkshirei papírgyár név­telen munkásának szórakozott­sága okozta az itatóspapír fel­fedezését. A munkást, aki el­felejtett enyvet tenni a papír­masszába — elbocsátották ál­lásából. Wood mérnök azonban töprengeni kezdett, hogy mire lehetne a selejtett felhasználni. Ahogy szétteregette az ívet az asztalon és bosszúsan szem­lélte, látta, hogy az előzőleg rajzolás közben kicsöppent tintát a használhatatlan papír pillanat alatt felissza. Üjabb próbát tett, a papír elnyelte az újabb tintacseppeket is. Az itatóspapír rövid idő alatt olyan kedvelt lett, hogy telje­sen kiszorította az addig hasz­nált porzót Festőművész találmány* a Morse Szükségből lett feltaláló 16 éves fiú ötletéből lett a linóleum A 16 éves Walton Frederik- nek, aki egy festékanyag üzlet­ben dolgozott, egy alkalommal feltűnt, hogy a fehér fazék fe­nekén a lenolaj beszáradása- kor milyen furcsa hártyaréteg A szükség és a kényszerűség is sok találmányt segített a vi­lágra. Így volt ez Alois Sene­felder, a kőnyomtatás feltalá­lója esetében is. Senefelder ak­kor földhözragadt szegény se- gédszinész volt, aki mellesleg darabokat is írt s darabjait rendszerint rézlemezek útján rézmetszetekkel sokszorosítot­ta. A rézlemez azonban drága volt — Senefelder pedig föld­hözragadt szegény. Így támadt az az-ötlete, hogy palatáblával pótolja a rézlemezt. Ezen az úton találta fel a kőnyomás­sal való sokszorosítást s nem sokkal később már a bajor tér­képészeti intézet igazgatója, majd egy nagy kőnyomda tu­lajdonosa lett. Slamuel Morse, fiatal ameri­kai festőművész többet éhe­zett, mint étkezett eladatlan festményekkel tele műtermé­ben. Mivel képkereskedők és látogatók ritkán zavarták, ala­posan ráért kedvenc passziójá­val, az elektromos kísérletek­kel foglalkozni. Többek között festőállványára is felszereli egy készüléket. Villamos áram­kört, elektromágnest készített és így támadt az az ötlete, hogy ha bármilyen távolságra ilyen áramkört létesítene oly­módon hogy a két állomást ve­zetékkel kötné össze de a visz- szavezetésre maga a föld szol­gálna, akkor ez korszakalkotó reformot jelentene a távirato­zás terén, mert az eddig hasz­nált betüskála szerinti szótávi- ratozást lényegesen olcsóbban betűtávirattal helyettesíthetné oly módon, hogy az áramkör nyitása és zárása pontokat és hosszabb-rövidebb vonalakat rajzolna egy futó papírszalag­ra. Elkészítette a maga Morse abc-j ét és szabadalmának el­lenértékeként 400 ezer frankot kapott, nagyobb összeget, mint amennyit képeivel valaha is keresett. Kiss István A jelenlegi termelési prog­ram a Skoda Octavia alaptípu­son alapul, amely négyüléses túrakocsi, négyhengeres, 1089 köbcentiméteres, 42 lóerős, víz­hűtéses Skoda OHC motorja van. A kocsi 920 kg-ot nyom, maximális sebessége óránként 115 km, 100 km-en 7,7 1 üzem­anyagot fogyaszt. A Skoda Oc- taviából további típusokat ké­peztek ki: a Skoda Octavia Su- pert (erősebb, 47 le teljesítmé­nyű 1221 cm3-es motor, üzem­anyagfogyasztása 8 1/100 km), a Skoda Felicát (kétüléses, 1089 cm3 űrtartalom, 50 le, maximá­lis sebessége óránként 130 km, üzemanyagfogyasztása 9 1/100 km, melyet vagy levehető vá­szontetővel, vagy pedig lami­Ä meglévő üzem közvetlen közelében 25 új épületet emel­nek, ahol teljesen gépesítik a termelést. Hogy miiyen átható változásokra kerül sor a ter­melésben, az abból is kitűnik, hogy a Spartak 440-es típus (mely egyike a Mladá Boles­lav-i első háború utáni típu­soknak) 240 munkaórát köve­telt, míg az új csarnokokban készülő autók 94 óra alatt ké­szülnek el. A Mladá Boleslav-i Autómo­bil Üzem kollektívája elkészí­tette az új Skoda 990-es típus gyártását. Ez az új kocsi, ta­karékos, amellett nagyteljesít­ményű és olcsó népautó. Négy­üléses farmotoros, léghűtéses és óránként 120 km sebességet A Mladá Boleslav-i Skoda autógyár szerelősora. mát tetővel szállítanak. Az Oc­tavia Touring Sport (az tícta- via és Felica legjobb sajátossá­gait kapcsolja össze, kétkarbu- rátoros kivitelben). Az alaptí­pust a legkülönbözőbb haszná­lati formában, úgymint szállí­tó, mentőkocsi, pőrekocsi kivi­telben gyártják. Az idén a Skoda Octavia ko­csik új köntösben, mint „1963- as modell” kerülnek piacra. Ezeknek új hűtőborításuk var és egész sor kisébb konstruk­ciós javítást valósítottak meg rajtuk főként a külföldi vevők kívánságára, továbbá a legna­gyobb fogyasztók hazájában érvényes közlekedési előírások szerint. így például helyzet­lámpákkal, kerek fényvisszave rő prizmákkal, különálló első ülésekkel, excentrikus fékbeál- lítóval, elektromos üzemanyag szivattyúval (megrendelésre; stb. látták el ezeket a kocsikat Mladá Boleslav jövője ér el 7 literes üzemanyagfo­gyasztás mellett. Egyesítették benne valamennyi megelőző tí­pus előnyeit és az Octaviánál 200 kg-mal könnyebb. A soro­zatgyártást alapos terep- és la­boratóriumi próbák utón kez­dik meg. Hírközlő eszközök fejlődése a Szovjetunióban Ivan Klokov, a Szovjetunió' postaügyi miniszterhelyettese, az Ogonyokban megírja, hogy tavaly a szovjet posta csaknem 17 milliárd újságot és folyó­iratot, több mint 4 milliárd le­velet szállított, többszázmillió pénzátutalást és csomagot jut­tatott a címzettekhez. A jelenle J gi óriási levéláradat közepette j a szovjet posta különös figyel- ; met fordít a postahivatalok gé­pesítésére és automatizálására. 1 A ■npnii vos'ahivaialokban sok j munkaigényes műveletet már ' gépesítettek. Újdonság például I az a levélosztályozó gép, amely 65 és 110 csoportba szortírozza a különböző irányokba továb­bítandó leveleket. Már teljesen gépesített postahivatalok is vannak. A Szovjetunióban nagy fejlő­désnek indult a telefoto. A Szovjetuniónak jelenleg 29 or­szággal van telefoto összekötte­tése, s-rövidesen lehetővé válik a színes telefoto. A Szovjetunió 92 állammal tart telefonössze­köttetést. A legtávolabbi váro­sok között szerepel a Moszkvá­tól 13 500 kilométernyire fekvő Melbourne és 16 500 kilométer­nyire fekvő Wellington. Tü. D.U Habár a Skoda autógyár már ma a legnagyobb csehszlovák személygépkocsigyár és terme­lésének több mint a felét 96 államba szállítja, jelentősége az elkövetkező években még tovább fog emelkedni. 67 szá­zalékkal több autót fog gyár­tani mint ma (évente 100 QQQ-tl. i v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents