Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-09 / 82. szám
ms. Április 9. NAPLÓ 3 Tavaszi nagy forgalom a vasúton Hatvanháromezer tonnával csökkent a téli szállítási lemaradás Képes ismertető a busójárásról A Janus Pannonius Múzeum népszerűsítő és ismeret- terjesztő céllal füzetsorozatot indított az elmúlt évben. Elsőként Dercsényi Dezső: A Pécsi Kőtár című munkája, majd Fülep Ferenc: A pécsi késői római sírépítmények ismertetője és Vezető a Janus Pannonius Múzeum régészeti kiállításához című füzet jelent meg. A közelmúltban látott napvilágot Mándoki László: Busójárás Mohácson című ismertetője. Az első három füzet 3—3 ezer, a negyedik 5 ezer példányban került forgalomba. Mindegyik kiadvány gazdag képanyagot is tartalmaz. Legszebb kiállítású a Pécsi Kőtar füzete, melyben 39 képillusztráció van. A busójárásról szóló füzet célja, hogy eloszlassa a busójárással kapcsolatos téves nézeteket, helyesen világítsa meg a népszokást és utaljon a vele kapcsolatos kutatások eddigi eredményeire. Már előkészületben van az ötödik füzet, amely Füzes Endre és Mándoki László tollából: Baranya népei címmel jelenik majd meg. Külföldi és hazai üdülési A Baranya megyei Építőipari VáMat hét témakörből indít szakmai vetélkedőt. Építőipari anyagtanból, beton- technoló giáböL, épületszerkezeti ismeretekből, különböző szakipari és épületgépészeti munkák kivitelezési, illetve minőségi követelményeinek előfeltételeáiről, építészettör- téneti és kuttúráíSs ismeretekből, s*b.. melyekből a száme- jevát keli nyújtaniuk a pályázóknak. A vetélkedő célja a műszaki színvonal lemérése. Illetve továbbfejlesztése lesz a műszaki gárda legszélesebb körű bevonásával A felsorolt témakörben az első forduSöban minden pályázó részt vesz, és • nyert pontok alapján jutnak tovább a középdöntőire és s döntőre. A vetélkedő szeptemberben kezdődik, és a döntőn elért helyezési díjakat október—december között osztják (ki a nyertesek között. Szinte minden vállalatot (sújtott az elmúlt zord tél, legtöbb kárt azonban valószínűleg a vasúton okozott. A rossz időjárás okozta nehézségeket fokozta a szűkös szénellátás, mely miatt forgalomkorlátozásokat voltak kénytelenek bevezetni. Az idei tervteljesítés azonban nem láthatja kárát a tél okozta bajoknak. Valamennyi vállalat komoly erőfeszítéseket tesz az első hónapokban keletkezett lemaradások pótlására. A pécsi vasút- igazgatóság dolgozói tudják, hogy őket különleges felelősség terheli a vállalatok ezirá- nyú törekvéseinek előmozdításában, hiszen éppen az elmúlt hónapok szolgáltattak sajnálatos bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az áruszállítás terjedelmének korlátozása milyen bénítóan hat a termelésre. Az átmeneti áruforgalmi kor látozások reakcióját most mindenek előtt a vasút érzi, mert a felhalmozott raktárkészletek elíuvarozásra, mz eltolódott beutalók a nyerteseknek A műszaki ismeretekkel rém delkező dolgozók közül a verseny első helyezettje kéthetes külföldi, a második helyezett kéthetes hazai, a harmadik egyhetes hazai ingyenes üdülésben részesül, de a 1, 5^ 6. helyezettek is értékes szakmai könyvjutalmat kapnak 200—600 forint értékben. A mezőtúri Teleki Blanka Leánygimnázium második osztályos tanulói négynapos pécsi, illetve Baranya megyei tanulmányi kiránduláson vettek részt Tóth Boldizsár igazgatóhelyettes és Weindl Éva tanárnő vezetésével. A mezőtúri diáklányok megtekintették Pécs város nevezetességeit: a szállítási igények mielőbbi kielégítésre várnák. Ezért a pécsi vasútigazgatóság dolgozói a közeljövőben az őszi forgalmat is meghaladó szállítási feladatokkal néznek szembe. A megnövekedett feladatok elvégzésére kellőképpen felikészültek. felkészülésük legfontosabb mozzanata a szállíttató felékkel való kapcsolatok kiépítése és elmélyítése volt. A teherkocsik térbeli és időbeli minél gazdaságosabb kihasználása ugyanis a szállíttató feleken múlik. A szállíttató felektől függ, hogy egy- egy teherkocsiba mennyi árut raknak be, hogyan alakul a gazdaságos üzemvitelre jellemző árusúly (önsúly aránya, továbbá, hogy a vasúti teherkocsikat mennyi ideig tartják rakodásra lekötve. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a vasúti teherkocsik forduló idejéből mindössze 10—IS százalék esik a továbbítás közben eltöltött időre, idejük többségét várakozás és rakodási órák adják. Mindezekből még inkább kitűnik, hogy a vasút valóban csak a számíttató felek megértésével végezheti jől feladatait Tóth János ehrtárs, a pécsi vasútigazgatóság vezetője a következőkben tótja a nemrég megindult nagy szállítási „hajrá”-ban a szállíttató vállalatok feladatait: •— Elsősorban biztosítsák az egyenletes rakodást, hogy a vasút szállítási kapacitása ne legyen egyetlen napon se kihasználatlan. Szervezési intézkedésekkel vegyék elejét a hétvégi és hévégi hajráknak, ehelyett az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően szorgalmazzák a teherkocsik ré^S műemlékeket, a Mecsek hegységet és az új-mecsekal- jai városnegyedet Az április 3-tól 7-ig itt-tar- tózkodó diákok szombaton Szigetvárra látogattak, ahol a várat nézték meg. A csoport vezetői és a tanulók elismerően nyilatkoztak a látottakról, megbarátkoztak az itteni tájjal és az emberekkel. megrakását munkaszüneti és héteieji napokon egyaránt. — Biztosítsák a folyamatos — éjjel-nappali — kirakóst a vasúti teherkocsikból, hogy a kocsik mielőbb felhasználhatók legyenek újbóli megra- káshoz. Csökkentsék a rakodási időket, s számolják fel teljesen a kocsiálláspénzes órákat, melyek sem nekünk, sem a népgazdaságnak nem hasznosak. — Használják ki raksúlyig a teherkocsikat, hogy ugyanazzal a kocsiparkkal azonos továbbítási költségek mellett több áru kerülhessen elfuva- rozásra. Mindez természetesen a diszpozíciók célszerű csoportosítását és gondosabb szervezőmunkát igényel. A vasutasok számos intézkedést tettek saját területükön. Egyes állomásokon többlet to lató tartalékokról gondoskodnak, átszervezték az előjelentő szolgálatot, átcsoportosították mozdonyparkjukat, a jelentősebb állomások részére korszerű üzend terveket dolgoztak ki A szervezést intézkedésekkel egyidejűleg mozgósítottak minden dolgozót a vár ható nagyobb feladatokra, részletesen ismertették a szolgálati helyek tervfeladataft és megszervezték a feladatok teljesítésének ellenőrzését is. «— Mindezek eredményeként már ciusban már sikerült bizonyos mértékig túlteljesíteniük szállítási tervüket, s ezzel 63 ezer tonnával csökkentették téli lemaradásukat A közeljövőben megsokszorozódnak a vasút feladatai, mert a lemaradás pótláséval egyidóben fel kell készülniük a nyárt menetrendváltozásra és a várható tömeges utasforgalomra. Előző évi kedvező eredményeik alapján azonban joggal bíznak a dolgozók felelősségtudatában, szakmai képzettségében, politikai érettségében. Ezért ha mindehhez még hozzájárul a szállító felek megértő támogatása — remélik, hogy a vasútra háruló nagy feladatok megoldása sikerrel jár. Mezőtúri diákok pécsi látogatása Április utolsó hetében tartják. meg az üzemegészségügyi hetet. A már hagyományossá váló kampányt minden évben üzemi nagytakarítások es csinosítások szokták megelőzni. Nagy szükség lesz erre az idén is, hiszen most kell eltávolítani a hosszúra i}vú- lotí tél minden szemetét és maradványát. Látogassunk, el egy üzembe és nézzük meg, hogy megkez- dödött-e már az általános takarítás. Legyen ez az üzem a Pécsi Cementáruipari Vállalat. Fehér köpenyes doktornő, dr. Róka Edit üzemorvos társas ága ban indulunk el kőrútunkra. Első állomásunk: a fürdők, mosdók és az étkező. Általános benyomásunk: néhány apróbb hibától eltekintve rendet és tisztaságot találunk mindenütt. Különösen a női fürdőben. Az egyébként tiszta férfi fürdőben ugyanis, a fémszekrények tetején imitt-amott még papírdarabkákat, üres, összegyűrt cigarettád dobozt lehet látni. A női fürdőben még ilyen szépséghibával sem lehet találkozni. Az étkezdében műanyagtálcára rakják az evőeszközöket és poharakat. Minden dolgozónak külön ivópohara van. A könnyen mosható, műanyagtetejű asztalok is példás tisztaságról tanúskodnak. A különböző lakatos és javítóműhelyek tele vannak vadonatúj antialkoholista plakátokkal. Ez is az üzemegészségügyi hét előszele. A higiénia? Jobb is lehetne. Bár igaz, ÜQgy olajos gépalkatrészekTisztasági kel és egyéb vasakkal bánnak, következésképp nem lehet patikatisztaságot elérni, mégis: azért nem kellene öreg, agyontaposott bakancsot az ablakrámára rakni. De nem is az ilyen — még mindig apróságnak számító — hibák voltak ezekben a műhelyekben szembeőtlöek, hanem az egyik fiatalabb munkás, aki fémkorongot köszörült a gépnél. SMtva hüllt a szikraeső, szemgyönyörködtető tűzijátéknak is beillett volna — bizonyos távolságból. Közelről már veszélyes látvány, legalábbis szemüveg nélkül, hiszen csak egyetlen szikra pattanjon az ember szemébe, és kész a baj. A gépnél álló munkás mégsem használt védőszemüveget. Amikor a doktornő kérdőre vonta, azt válaszolta, hogy ellopták. Hozzátette, hogy nemcsak a védőszemüveg, a kalapács is könnyen „meglovasodik.” a műhelyben. Ez bizony öreg hiba, dehát aligha hihető, hogy ne lehetne valamilyen megoldást találni. Sokkal bonyolultabb kér déseket is megoldottak már, egy védőszemüveget ne lehetne elzárni? Igazán nem sok ez, ha szemem épségéről van szó. Külön téma a vállalat udvara. A középponti helyen valóságos ócskavastelep fogadja az embert. Azaz hogy nem is ócskavastelep, mert minden van itt, ami csak elképzelhető: kimustrált stráf kocsi, zsákok, korhadó nádőrjáraton pallók, fürdőkád, rozoga talicskák, csövek, kábelek meg egyebek. Valószínű a tél maradványai, még az feltehető és elfogadható, hogy a nagy hidegek, a rossz útviszonyok miatt nem tudták el számtani. Nagy üggyel-bajjal járt akkor az anyagmozgatás, dehát eléggé mögöttünk maradt a tél, most már ideje lenne általános nagytakarítást csinálni. Nemcsak rendezgetni — mint az egyik ar- rahaladó munkástól hallottuk — hanem rendet teremteni. Ami nem a vállalat udvarára való, azt ki kellene vinni a szeméttelepre. Elég szűk a vállalat udvara, a gyorsan növekvő üzem helyproblémái szemmel láthatóak. Ám sajnos, még ezen a szűk téren sem lehet nyugodtan járni-kelni, mert sohasem tudja az ember, hol botlik meg egy-egy alattomosan kunkorodó drótszálban, vagy másban. Áltálában: a fürdők. mosdók és étkező csaknem előírásszerű tisztaságával, a különböző javítóműhelyek nagyjából még min dig elfogadható rendjével szemben kirívó ellentétként hat az udvar elhanyagoltsága. A hatalmas, mozaiklap- gyártó csarnokban nagy huzat fogadott bennünket. Könnyű volt megállapítani miért: rengeteg az ajtó. s a sok nyilas közül néhány nem volt elzárva. Maga a tér melés szükségletei kívánják, hogy az ajtókat örökösen nyitogassák és csukogassák, de — minden bizonnyal — azért tettek ponyvavásznat egy-egy ajtónyitásra, hogy a huzat ne bántsa annyira az embereket. Az már más kérdés, hogy a ponyvavászon elhasználódik, cafatokpan lóg le az ajtónyílásról, s akadály talanul átereszti a hideg szelet. Ez volt ugyanis a baj. Amint a doktornő szavaiból kiderült, a Cementipari Vállalatnál magas a hülé- ses eredetű megbetegedések aránya, egyike a legmagasabbaknak a pécsi üzemek között. Kétségtelen, hogy ebben a munka természete is közrejátszik, hiszen vízzel dolgoznak a mozaiklapot gyártó asszonyok, a sok hidegvíz pedig nem tesz jót az embernek. Ilyen körülmények között fokozottabban kellene ügyelni a dolgozók egészségére. Legalább azt tegyük meg, amit a jelenlegi technológia mellett megtehetünk, legalább a huzattól óvjuk meg az embereket, ha már a hidegvíz ártalmaitól kevésbé sikerül. A felsorolt hibák többsége azonban olyan természetű. hogy minden különösebb külső beavatkozás nélkül, vállalati elhatározással is orvosolni lehet. Az udvar rendbehozásához, az elron- gyosodott ponyva kicseréléséhez nincs szükség nagyobb beruházásra, csak akarat és elhatározás kell hozzá. Bízunk abban, hogy a közelgő üzemegészségügyi hét meghozza ezt az elhatározást. M. L. Halászat Mágocson A mágocsi Béke Termelőszövetkezet egyik 30 holdas halastavából halásszák az ivadékokat. Egy részüket a termelőszövetkezet maga tenyészti tovább, mig a két vagonnyi ivadék másik részét különböző termelőszövetkezeteknek adják el. Partra kerül a tele háló. Az asszonyok válogatják az asztalon az apró ivadékokat. A mérés után a vízzel töltött pótkocsiba öntik az ”,'"iásra szánt halakat. Hálóba kerül egy ötkilós pontymama is. Erb János kérr'Szakmai vetélkedő
