Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-06 / 80. szám

2 NAPLÓ 1963. ÁPRILIS «. J Doktor úr, a maga szíve... Az angol „Háziorvos” című Szaklapban cikk jelent meg arról, hogy mi legyen az eljá­rás, ha egy orvos beleszeret a paciensébe. A cikk figyelmez­teti az orvosokat, hogy ha „to­vábbra is folytatják annak u paciensnek a kezelését, aki iránt gyengéd érzelmek ébred­tek bennük”, ebből igen súlyos hövetkeztnények származhat­nak. Egyes esetekben az illető orvostól még a működési en­gedélyt is megvonhatják. A cikk hangsúlyozza, hogy ilyen esetek elég sűrűn fordulnak elő. Az egyetlen helyes eljárás ilyenkor, ha az orvos egy kol­légájának adja át az ,iesetef• és az udvarlást csak ezután folytatja. n A KÖZÉP-CSEHORSZÁ­GI kerületben tavaly a gép­járművezetők naponta átlag két távíró- és telefonpóznát döntöttek ki. A sérüléseken és a járműveken keletkezett ká­rokon kívül így sok zavart okoztak a távösszekö ttetésben. Ü ALMA MAG-PEACH rönt­genkészüléket szerkesztettek a moszkvai röntgengyárban. Su­gárforrásként a tullium radio­aktív izotópjának morzsányi darabját alkalmazzák. A ké­szülék üzemeltetéséhez nem szükséges hálózati áram, az éles képet fotoelektronos szer­kezet biztosítja. □ AZ IZRAELI KORMÁNY elhatározta, hogy befásítja a szinte teljesen kopár Olajfák hegyét Ismét olajfákkal ülte­tik bé, hogy joggal viselhesse a nevét • Torok szakemberek Pécsett A napokban Pécsre érkezett az Isztambuli egyetem elektrotechni­kai fakultásának professzora fi­séi Gönencs és Reha Topcsu mér­nök. A török vendégek a Pécsi Porcelángyárban a porééldhSttge- telők gyártását tanulmányozzák, valamint átvételeket eszközölitek. A porcelángyárnak a törökök több ezres megrendelést adtak, ugyanis a pécsi szigetelőket használják fel elektromos hálózataik bővítésénél. A török vendégek tegnap megte­kintették a Pécsett található régi műemlékeket és elismerésüket fe­jezték ki a város lakóinak, Amiért ilyen gondosan ápolják a tőrök eredetű műemlékekét is. A Vendé­gek ellátogattak Uj-Mecsekaljára, kellemes estét töltöttek az Olimpia vendéglőben. ízzel Gönencs pro­fesszor és Reha Topcsu mérnök előreláthatólag vasárnap utazik el városunkból. Igor Sztravinszkij levele a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumba A János Pannanios Leány­gimnázium kamarakórusa ve­zetőjének, Ivasivka Mátyás zenetanárnak messzi utat be­járt borítékot kézbesített mi­nap a posta. A levelet a New York-i Boosey and Hawkees zeneműkiadó cég vezérigazga­tója, David Adams írta alá, de valójában korunk egyik legjelesebb és legeredetibb komponistájának, az Ameri­kában élő orosz származású Igor Sztravinszkijnek üzene­tét tartalmazza. A levél előzményeiről Iva­Film Film Film aeLze.it/en át rábbi kísérletektől. Amiben el­tér, azért elmarasztalás jár. Kalen tűzmester alakja tu­lajdoniképpen csak eszköz a forgatókönyvírő és a rendező kezében, Kalen nem a jellemé­nek megfelelően él, mozog és cselekszik — mint a szeren­csés és többé-kevésibé sikerült expozíció után várhatná a né­ző — hanem csak médium, aikihek Végig kell vonszolnia magát az „ezer veszélyen”, hogy a filmhez szükséges mu­níciót és más naturalista kel­lékeket maradéktalanul fel le­hessen használni. Így válik Kalen tűzmester a rendező kezében a deus ex maohina állandósított eszközévé, így vá­lik a fűm összességében anti- humanistává, hem beszélve a tömény, és helyenként már csaknem bosszantó naturaliz­musról. A film cselekmény- sora sajnos helyenként nélkü­lözi a logikát is, hiszen alig­ha lehet elképzelni eáv szak­emberek álta'l irányított regu­láris zászlóaljról, hogy az el­lenség közelében elő és utó­biztosítás nélkül törne előre a zeg-zugos erdőben — mint ahogyan a filmben van. De erre a logikátlanságra azért van szükség, hogy a martaló- cok lemészárolhassák a lengyel katonákat, és ezt olyan jelene­tek kövessék, amelyek hátbör- zongatóak ugyan — de ezen­kívül semmi mást nem nyúj­tanak a nézőnek. Talán egyet­len olyan jelenei sor van a főmben, amely figyelemremél­tó — a jól indított és szer­kesztett bevezető kivételével — smrkor a menekülő lengyel katonákat az ell e.nfor rád a! má - rok az aknamezőre szorítják. Megrendítő és beszédes kép­sor — dehát egyetlen jelenet aligha segíthet a film egészén. (Thiery) sivka Mátyás elmondotta, hogy a Janus Pannonius Leánygimnázium kamarakóru­sa a múlt évben egy Sztra­vinszkij-mű vet tűzött műsorá­ra. — Mivel a darabnak meg­felelő magyar szövege nem volt — folytatta Ivasivka Má- tyás —, magam csaptam fel költőnek és megszövegesítet- tem a művet: Mosolyogj gyer­mekem ... lett a címe, talán egy kicsit az akkoriban szü­letett kislányomnak szánva... így tudomásunk szerint a mi kórusunk tűzte először mű­sorára a pécsi énekkarok kö­zül Sztravinszkij kórusművét. A kezdeményező lépésen túl­menően időszerű jelentőséget adott a dolognak az a tény, hogy a kiváló mester épp ta­valy töltötte be 80. születés­napját, alig néhány hónappal idősebb a mi Kodály Zoltá­nunknál. A Sztravinszkij-mű bemutatása nemcsak pécsi, de budapesti és helikoni berkek­ben is komoly feltűnést kel­tett. A mű iránti érdeklődésre mi sem jellemzőbb, mint hogy Csányi László, a budapesti rádió gyermekkórusának kar­nagya nemrég elkérte IVasdv- ka Mátyástól a darab parti­túráját azzal, hogy énekkara is műsorra akarja tűzni. Ilyen előzmények után a Janus ka­marakórus néhány héttel ez­előtt levelet irt Igor Sztra­vinszkij nek, melyben beszá­moltak munkájukról és kom­pozíciójának sikeréről. Egy­ben megkérték a mestert, ajánljon részükre további, női karra komponált művet. — Alig egy hónapja ment el a levél és az örökifjóságá­ról közismert komponista azonnal intézkedett és kiadója útján máris válaszolt. A le­veliben Sztravinszkij Négy orosz parasztdal című, egy­nemű karra írt kompozícióját ajánlja, mely akár kíséret nél­kül, akár négy kürt kísérettel adható elő. A levél végén a mester legjobb kívánságait küldi és sok szerencsét kíván a kórusnak és karnagyának. Remélhetőleg a Janus ka­marakórusának sikerül besze­reznie az ajánlott mű kottá­ját és mielőbb bemutathatják Pécs zenekedvelő közönsége előtt. «- ni — Szomorúan gubbaszt a gólyapár az egyik csányoszrói ké­mény tetején. Természetesen nem sejtették, hogy április ele­jén „sarkkört’ tavasz fogadja őket... — A PÉCSI DÓZSA SPORT­KÖR április 7-én a Sörház utcai sportklub nagytermé­ben rendezi meg sportköri közgyűlését, melyen elhang­zik az elnökség és a felülvizs­gáló bizottság beszámolója a határozati javaslat megvita­tása és elfogadása, válalrilrtt az elnökség kiegészítése. — A Széchenyi téri északi ZO-as buszmegállónál egy orkán esőka­bát táskáját és sapkáját találták. Tulajdonosa átveheti a Dunántúli Napló titkárságán reggel 8-tól dél­után fél 5-ig. A televízió műsora április 6-án, szombatom 16.05: Hírek. — 16.10: Magyal- ország—Belgium kosárlabda mér kérés. — 17.25: Tavaszi gondok — feladatok. — Í7.30: KI mit tud? — 16.10: Finnországi ké­peslap. — 16.30: TV-hiradö. — 19.45: Hétről hétre... — 19.55: A TV mesekönyve. — 20.00: Leonardo da Vinci. — Francia ktsfilm. — 20.30: Április bolond­ja. — Nyilvános, zenés műsor a TV stúdiójából. — 23.00: Hí­rek. TV-híradó Ism. 25. — MEGÉRKEZTEK az első D 4—K traktorok Pécsre. Áp­rilis végéig összesen 50 D 4— K és 50 U—28-as négy kerék­meghajtású magyar traktort szállít le az AGROKER a ba­ranyai tsz-eknek és gépállo­másoknak. — DR. BERZE NAGY JA­NOS újabb 142 baranyai nép­dala került elő, amelyek a „Baranyai Magyar Néphagyo­mányok” című gyűjteményé­ben nem szerepelnek. Ezeket a népdalokat annakidején Kutor Ferenc és Sass Dezső pécsi zenetanárok írták át többszólamú férfikarra, » részben ezek képezték A ár. Berze Nagy János által a har­mincas években kezdeménye­zett falusi karnagyképző tan­folyam anyagát Idojárásjelentés Várható Időjárás szombat estig! nyugaton felhős, keleten napo­sabb idő. Legfeljebb néhány he­lyen futó eső. Elénk délkeleti szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet plusz 1—4 fok között, északkeleten helyenként talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 12— 15 fok között. — A STEINMETZ MIKLÓS Kulturális Szemle keretében április 7-én délután 3 órakor a Fegyveres Erők Klubja nagytermében rendezik meg a szavalok, hangszeres ét éhé­kes szólisták és a népi tánc­csoportok bemutatóit. — UJPETRÉN április 7-én, vasárnap kiszállásos térítés nélküli véradónapot tart a környező községek bevonásá­val a pécsi járási Vöröske­reszt, Ujpetre községi szerve­zete és a Pécsi Véradó Állo­más. — MA ESTE 6 órai kezdettel az építők, klubjában (Rákóczi üi 54.) baráti találkozót reridez tt KISZ Pécs városi Bizottsága és a városi tanács művelődési osz­tálya a József Attila olvasómoz- galomba jelentkezett fiatalok ré­szére. A programban irödalfiti fejtörő és a „Ki mit tud?” me­gyéi döriiöjén részt vett fiátalök műsora szerepel, melyet éjfélig tartó tánc követ. — BEFEJEZŐDTEK a téli traktorosképző tanfolyamok, a baranyai gépállomásokon. Az 536 résztvevőből 531-ett tettek sikeres vizsgát az él­múlt évben. Valamennyi új traktoros munkába áll a na­pokban. *■— GERLE RÓBERT ma­gyar származású amerikai he­gedűművész európai turnéja során útba ejti Magyarorszá­got is, és április 22-én Pécsett hangversenyezik. A Pécsi Szimfonikus Zenekart Sulyok Tamás vezényli, — Mit javasol tehát, őrnagyi Hogyan kell fogadnunk mindazt, amit Csisztov ez- tedes közölt? Aszker hallgatott. — No, jól van. — Likov felátlt, Aszker tudtára adva ezzel, hogy a beszélgetés be­fejeződött. — Magával hozta Homann val­lomásait? — Igen, ebben a dossziéban vannak. — Hagyja itt. Még ma ide rendelem hoz­zám Homannt. Szeretnék megismerkedni vele. Magát pedig holnap tízre várom. * Másnap a megbeszélt időben Aszker is­mét megjelent Likov szobájában. A tábor­nok fáradtnak látszott. Nem aludt az éjjel. — Homannt kihallgattam, — mondta. — Pontosan ugyanaz a benyomásom, mint a magáé. Likov egy ceruzát vett fel az asztalról, szórakozottan, elgondolkozva forgatta az újjai között .aztán visszatette. — Ezek szerint, — szóleit meg kis idő múlva a tábornok — megegyeztünk, hogy hiszünk HomannakDe hogyan legyünk azzal, amit Csisztov ezredes jelentett? Ma­gának van valamilyen olca rá, hogy né higgyünk neki és az embereinek? — Nincs, tábornok elvtárs. — Én sem tudok semmi ilyen okót. Csend lett. Egyikük sem szólt. Likov is, Aszker is gondolataiba meriilten ült. — Lehetséges, hogy Ostburgban lé, és Katlslílstebán is van rejtekhely? — foly­tatta a tábornok. — Az adott körülmények között nem lehet alaptalannak tekinteni ezt a feltételezést sem. De egyelőre nem tudóm elfogadni. Két ok miatt. AZ egyik: a két város túlságosan közel fekszik egymáshoz. Éppen ezért semmi értelme nem lett vol­na kétszer elvégeztetni egy és ugyanazt a nagy munkát... A rejtekhely építésére gondolok. A másik ok pedig: Csisztov ezre­desnek a rejtekhelyről közölt adatai meg­lepőén hasonlítanák Homann és a Öakubdh letartóztatott ügynök adataihoz, önkéntele­nül adódik a gondolat: ebben a két esetben vajon nem egy és ugyanarról a rejtekhely­ről van Sző? Emlékezzék vissza, minden egyezik: a rejtekhelyek berendezése, elhe­lyezése, az őrzés módszere. A tábornok felátlt, fel-aíá járt a szobá­ban, majd Aszker mögött állt meg. — Az éjjel jelentést tettem a vezető élv­társnak. Megkérdezte tőlem: „Nem kelle- ne-e inkább kockáztatnunk, s a Karlsluste- ban dolgozó csoportot átdobni Ostburgba? — Én nem tartottam ezt lehetségesnek. Végül arra a megállapodásra jutottunk, hogy innen küldünk felderítőt Ostburgba. Hadd nézzen utána mindennek a helyszí­nen. Aszker fel akart állni. Likov a vállát fogta, s nem engedte felkelni. Az asztal túlsó felére ment, s fáradtan a karosszék­be ült. — Magának kell mennie, Kerimov elv­társ. Aszker bólintott. Likov megfogta az őrnagy kezét. — Mi már beszélgettünk arról, milyen nagy szükségünk van ezekre a dokumentu­mokra. Csak emlékeztetni szeretném á régi fasiszta kémhálózatra, még Azokra az új kémekre, akiket a megszállók természete­sen igyekeztek összeverbuválni, s amikor elhordták az irhájukat, itthagyták őket a felszabadított részeken. Gondolja el, meny­nyi felbecsülhetetlen értékű információ van erről az összes gazembertől azokban az ira­tokban, amelyeket kétesünk. De ez még tá­volról sem minden. Gondoljon bele, meny­nyi szovjet hazafit hutcöltak meg és küld­tek halálba a Gestapo, az Abwehr és az StŰ kínzókamráiban! Hány emberünk lelte kín- halálát a különböző Sanderkommandók és E insatzgruppék pincéiben és krematóriu­maiban ... Azokban az archiv-anyagokban bizonyosan megtalálhatjuk, hogy éltek, ho­gyan harcoltak és háltak meg ezek a honfi­társaink. Aztán: különböző utakon olyan híreket káptunk, hogy etek A Vadállatok embertelen, tömegirtó kísérletekei végez­nek a hadifoglyokon. _ (Folytatása következik) Aszker hallgatott. — Beszéljen csak, — mosolyodott el Li­kov. Aszker félállt, S megfogta a szék támlá­ját. — Es én mindennek ellenére hiszek ab­ban, amit Homann mond — szólalt meg csendesen, de igen határozott hangsúllyal Aszker. Likov nem Válaszolt. — Hiszek neki — folytatta Aszker — és nem tudok ellene semmit sem felhozni. Amikor beszélek Véle egyeneseit á Szemem be néz, kérdéseimre nyugodt, magabiztos hangon válaszol, elmond részletesen min­dent ,amit arról az ügyről tud. Érzem: Ho­mann igazát mond. — Érdekes, — szólalt meg Likov elnyúj­tott hangon, gondolkodva, miközben a ha­mutartóba verte cigarettájáról a hamut. — Tqbornok elvtárs, ő egy cseppet sem igyekszik mosni magát. Ellenkezőleg: gyak­ran mond el olyan dolgokat, amelyek csak árthatnak neki. S a szeméről, hangulatá­nak és hanghordozásának változásáról lá­tom, hogy amikor ilyen, számára kedvezőt­len témákat hoz elő, jól tudja: baja lehet belőle ... Pedig senki sem kényszeríti, hogy elmondja ezeket is. önszántából cselekszik így, mert sok mindenről hallgathatna is. Mindaz, amit lehetőségem volt ellenőrizni a vallomásából: igazság. Az első betűtől az utol­sóig, a leg fontosabbtól a leglényegteleneb- big igaz... Azt lehetné erre mondani: ez csak fogás, amellyel megnyerheti a nyomo­zó bizalmát, hogy az feltétlenül elhigyje a további vallomást. Dehát az ilyen fogás csak egy esetben szükséges. Mégpedig, ami­kor a bűnöző tudja, hogy a nyomozók ellen­őrizhetik a vallomását. Nem így van? — Megengedem. — Homann viszont nem is sejti, hogy a kezünkben van Shulz hadnagy, Lange Obergefreiter és még több más egykori ha- tonatársa. Idegek, idegek és harmad­szor is idegek. Tömény gép­fegyver és golyoszóró ropogás, kézigránátok robbanása, ak­namezőre szorított lengyel ka­tonák, megszámlálhatatlan ha­lott, jajveszékelő öregasszo­nyok, naturális eszközökkel megkomponált tömeges lefeje­zés egy rövidnyelü baltával, menekülés mezítláb, hóban, fagyban, végül pedig az örök­ké jókedvű, kicsit bizonytalan Káieh tűzmester ostoba és antihumanista halála. Az ember az előadás végén megrázza a fejét, esetleg öröm mel konstatálja, hogy az ide­gei szerencsésen átélték a másfél órás film minden rém­ségét, de az első értelmes kér­dés, amit feltesz önmagának: ki is volt tulajdonképpen ez a Kaiért tűzmester? Miért kel­lett meghalnia, amikor szinte valóban ezer veszélyen átve- rekedte magát .amikor rokon­szenves és derűs Völt, ha hibát is követett el, ha bizonytalan is vólt, de a konkrét és döntő időkben mindig tudta, hogy hol a helye, mit kell csele­kednie. A háború végétért, azonban a felszabadított lengyel terü­leteken még mindig garázdál­kodnak az ellenforradalmi bandák, mérhetetlen szenve­dést okoznak a népnek. Ban­dera martá’.óeai rettegésben tartják a vidéket, az ellenfor­radalmi haramiák megfékezé­se bizohy nem kis gondot okoz a demokratikus lengyel hadseregnek A második világ­háború után garázdálkodó ban dák elleni harc filmi bemu­tatásával a felszabadulás óta többször kísérleteztek, a len­gyelek is, a csehek is — az Ezer veszélyen át című lengyel film azonban alig fér el a ko-

Next

/
Thumbnails
Contents