Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-06 / 80. szám

r wes. április a. napló 3 Szabadpiaci árak és a pécsi piac Egy- budapesti lap statiszti­kát állított össze a szabadpiaci árak országos állásáról a már­cius 22—23-i napok tükrében. A fentebb említett napokon Budapesten a következő kép- pen alakultak az árak: az élő­csirke kilogrammja 41.80 Ft, az élőtyúk 42.40, a burgonya 4.10, a vöröshagyma 3 Ft, a fokhagyma 23.80, a fejes ká­poszta 5.40, a szárazbab 12 Ft, az alma 9.60 Ft kilogrammon­ként, a tojás darabjának pedig 1 60 Ft. volt a szabadpiaci ára. Ha a fentieket összehason­lítjuk a pécsi szabadpiaci árak kai számunkra igen kedvező képet kapunk. Az elmúlt negyedévben az élőcsirke kilogrammonkénti ára 35.93 Ft, az élőtyúk 27.51 Ft, a zöldségfélék 4.67 Ft, a burgonya 3.25, az alma 7.44, a szárazbab kilója pedig 8.10 Ft volt átlagosan. Az összehasonlítás mégsem alkalmas arra, hogy a külön- bözetet a pécsi piac javára írjuk. Annál inkább sem, mert több vidéki nagyvárosban — (Győr, Szeged. Kecskemét sth.) sem kedvezőbb a felhozatal mint nálunk, mégis mérsékel­tebbek a szabadpiaci árak. Pedig a MÉK által behozott áruk, legalábbis mennyiség­ben, lényegesen jobbak a ta­valyi hasonló időszakban áru­sított piaci élelmiszer cikkek­nél. Amíg a múlt év első három hónapjában ellátási problé­mák voltak, ma eladási gon­dok jelentkeznek, különösen, burgonyából és káposztából. S ha tényleg vannak ilyen gon­dok, az sajnos elsősorban ab­ból ered, hogy a zöldségbol­tokban árusított burgonya, il­letve káposzta minősége sok esetben nem felel meg a vá­sárlók igényeinek. Egyelőre nehéz lenne megállapítani, hogy a MÉK-et, vagy a szer­ződéses tsz-eket terheli-e fele­lősség a helytelen tárolásért. Egy azonban bizonyos, ez is hozzájárul a szabadpiaci árak emelkedéséhez, bár egyéb okai is vannak. Többek között az, hogy a pécsi Bajcsy-Zsilinszky utcai piacot nagymértékben elsorvasztották, amikor majdnem a felét átad­ták a Közlekedési Vállalat­nak, s újabban arról is hírt kaptunk, hogy a meglévő piac­térből újabb területet szakí­tanak el lakóház építési cé­lokra. Szerintünk az sem sze­rencsés megoldás, hogy az Irányi Dániel téri Húspiacot záros határidőn belül meg- szünetetik, illetve áthelyezik a Felsőmalom utca 5—7 számú ház udvarára. Azzal, hogy a két piac területileg jóval ki­sebb lesz az eredetinél, csak oda vezethet, hogy helyszűke miatt mindenképpen gyengül­ni fog a felhozatal. Ennek következménye pedig nem le­het más, mint a szabadpiaci árak újabb felverése. A beépítés, illetve az áthelye­zés indok’ását hivatalos for­mában még nem hallottuk, de állítólag azért került rá sor, hogy a városkép harmóniáján javítsanak. Ha ez így van, ak- I kor csak olyan formában fo­gadható el, hogy egy ilyen ro­hamosan növekvő városban valóban nem utolsó szempont a városkép kialakítása. De ez a városkép csak akkor lesz igazában harmonikus, ha együtt fejlődnek vele a nagy­városokra annyira jellemző közszükségleti, közszolgáltatá­si intézmények. Visszatérve a pécsi szabad­piaci árak alakulására, szólni kell a baromfifelhozatal prob­lémáiról is. Ez év első negye­dében baromfiból lényegesen többet adtak el a pécsi piaco­kon, mint a tavalyi év hason­ló időszakában. Ezt csak félig meddig könyvelhetjük el pozi­tívumként, mert elsősorban a disznóhús hiány „segítette elő” a többlet felhozatalt. Minda­mellett ebbe is belenyugodott volna a pécsi közönség, ha az élőbaromifrt reálisabb áron vásárolhatta volna. Mert igaz ugyan, hogy Negyedéves álb- laglban kedvező képet mutat a fentebbi statisztika, de az ilyen átlagszámítások sok esetben csalókák. íme néhány példa a sok kö­zül, amit a piaci ellenőrök feljegyeztek. Példának okáért Gólyák Márk és társai a nagy- kozári tsz-ből szállított 85 de- kás csirkék párját 80 forin­tért, a 95 dekások párját 90 forintért árusították. Ebben ta­lán az a legfurcsább, hogy a derék kozáriak a legelején 70 forintért adták a csirkék pár­ját, de miután látták, hogy a „bagatell” összeg miatt elkap­kodják tőlük a portékát, min­den lelkiismeretfurdalás nél­kül 80—90 forintra verték fel a csirkék árát. Nem vagyunk kíváncsi természetűek, de na­gyon jó lenne tudni, hogyan számoltak el a bevétellel a tsz-ben. A bélvárdgyulai tsz piaco­sad sem szerénykedtek túlsá­gosan, amikor a 60—70 dekás élőcsirkék párját 45 Ft-ért áru­sították, de sok hasonló pél­dát sorolhatnánk még fel a hozzájuk hasonló önkényes ár­emelőkről. Sajnos a szabad­piaci árusítást sokan úgy ér­telmezik, hogy csak annyit „szabad” kérni a portékáért, amennyit éppen nem szégyell­nek. De, hogy jő példát is mond­junk, a zalátai Petőfi tsz a 90 dekás, 1 kilogrammos csir­kék párját 60 forintért árusí­totta, ami igazán méltányos és elfogadható. Az 6 példájuk sugallta a gondolatot, vagy in­kább javaslatot: valamiképpen el kellene érni, hogy legalább a tsz-ek súlyra árusítsák az élőbaromfit. És a zalátai tsz- tagok legyenek a bizonyítói, hogy így sem fizetnek ró a „boltra”. Felszabadulási emlékművet avattak Sellyén Ki miben tudás ? Három diák egy gimnáziumból a nyolcaddöntőben Az első Szűcs György volt, a Nagy Lajos Gimnázium negye­dikes növendéke, aki a TV- ben szerepelt, ugyanis Szűcs György biológiából a nyolcad- döntőbe, majd a negyeddöntő­be került. A második Szondi György, aki a „Ki miben tu­dós” vetélkedő során földrajz­ból verekedte magát a leg­jobb nyolc közé, most pedig Wéber Ferenc van az országos legjobb nyolc között. Wéber Ferenc kedden a TV-ben sze­repel és fizikából kísérli meg a továbbjutást. A Nagy Lajos Gimnázium diákjai érthetően büszkék arra, hogy már a har­madik tanulótársuk lép a ka­mera elé. Április 4-én felszabadulási emlékművet avattak Sellyén, mely községet a Petőfi brigád­ban együtt harcoló magyar és jugoszláv partizánok a bolgár és szovjet csapatokkal karölt­ve szabadítottak fel. A 22 mé­ter magas obeliszket magyar, bolgár, jugoszláv, szovjet és vörös zászlók díszítették, az emelvényen a megye, a járás és a község párt és állami ve­zetői, a diplomáciai szervek és a Külügyminisztérium képvi­selői, a harcok egykori részt­vevői és egy ifjú partizánhős, Fábián Béla édesanyja foglal­tak helyet. Az ünnepségre felsorakoz­tak a magyar és szovjet fegy­veres alakulatok díszegységei, melyeknek tisztelgése és a ma­gyar Himnusz elhangzása után dr. Nemes Alajos alezredes, Baranya megye rendőrfőkapi­tánya mondott ünnepi beszé­det Vázolta azt a nagy fejlő­dést, amelyet az Ormánság ap­ró falvait és a Dráva menti délszláv falvakat magában foglaló sellyei járás a felsza­badulás óta elért. Minden fa­luban villany világít, nyolc községbe bekötőút épült, a fel- szabadulás előtti 42 tanterem­mel szemben jelenleg 108 tan­teremben tanítanak, Sellyén gimnáziumot avattak 1960-ban, Ünnep ufón Pénteken teljes lendülettel folytatódott a tavaszi munka Pénteken végre kellemes ta- vaszias időjárás köszöntött a megyére. Egész nap sütött a nap s a mezőigazdaságban ki ás használták a jó időt. Az ün­nep utáni első napon nagy len­dülettel folytatódott a tavaszi munka az egész megyében. — Pénteken reggel 550 gépállo- másd traktor állt munkába, melyből 3®0 gép a talajmun- kát — szántást, talajelőkészí­tést, vetést stb. — végezte. A gépállomási erőgépek közül 65 már két műszakban, tehát nappal és éjszaka is dolgozott. Megindultak a tsz-traktarok is. A szigetvári és sellyei járás­ban a fogatos brigádokat is mozgósították a tenmelőszövet­Zipernowsky Károly Pécsett gépipari technikum viseli nevét, de őrzik a tan­könyvek és az utódok emléke­zete is. 1963 április 4-én volt születésének 110. évfordulója. Alig két évtizede, 89 éves korá­ban ért véget munkában gaz­dag élete. Zipernowsky Károly 1853 áp­rilis 4-én született Bécsben. Gimnáziumi tanulmányait Bu­dapesten végezte. Már egészen fiatalon ébredt benne az ér­deklődés a kémiai tudomá­nyok iránt, több éven át fog­lalkozott kémiai tanulmányok­kal majd beiratkozott a buda­pesti műszaki egyetem gépész- mérnöki karára. Az egyetem elvégzése után, huszonöt éves korában bízták rá azt a nagy feladatot, melyet sokkal idő­sebb, gazdag tapasztalatokkal rendelkező mérnökök sem mer­tek vállalni: a Ganz és Társa cég meghívta, hogy megszer­vezze a gyár villamossági osz­tályát, a kontinens első, ké­sőbb világhírűvé vált villamos- sági gyárát. A gyárban sokoldalú műkö­dést fejtett ki. Még alig har­minc éves, amikor ivlámpát szerkeszt és Dérivel előállítja az önmágnesező váltakozó ára­mú gépet. Éppen betölti a har­madik X-et, amikor Mechwart- tal gőzgéppel direkt kapcsolt generátort szerkeszt. Két év­vel később Dérivel és Bláthy- val együtt kidolgozta a válta­kozó áramú transzformátoros áramelosztó rendszert, párhw zamosan kapcsolt transzformá­torokkal. Zipernowsky Károlyt negy­ven éves korában, 1893-ban le­velező tagjává választotta a Ma­gyar Tudományos Akadémia. Még ugyanabban az évben ta­nárrá nevezték Id a műegyete­men., ahol több mint harminc esztendeig működött. Ziper­nowsky Károlyban a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar egyik megteremtőjét tisz­teljük, s kegyelettel emléke­zünk rá születésének 110. év* fordulóján. kezetek a talajelőkészítésre, vetésre. SZENTDÉNES Szemtdénesen a hét végéig a 'burgonya és a cukorrépa vetését is befejezték s jövő héten már vetik a kukoricát. Pénteken 12 traktor dolgo­zott a szentdénesi határban. Valamennyi a tsz saját gépe. A traktorok közül a DT, a Szuper és a körmösök éjjel- nappali műszakban dolgoznak, mióta csak a munkát meg­kezdték. Az utóbbi 10 napban egy-egy traktor átlagosan 60 normálhold gépi munkát telje­sített, a kétműszakos gépek ennek dupláját. Már csak 200 hold még a tsz szántatlan te­rülete s napi 40 holddal halad­nak előre. VAJSZLÓ Tavaly még két tsz műkö­dött Vajszlón a Zöld Mező és az Aranykalász .A közelmúlt­ban egyesült a két tsz, a páp- rádi Béke, valamint a luzsdki Búzakalász Tsz-ekkél együtt 3100 holdon közösen kezdték meg a tavaszi munkáikat. Jól halad a munka az egye­sült gazdaságban. A borsó már egy hete a földben van, 25 holdon befejezték a cukor­répa vetését s pénteken a fo­gatos gépek elvetették a ta­karmányrépát is. Az asszo­nyok pénteken fejezték be az őszi gabonák fejtrágyózását is immár másodszor vetés óta. öt vontató hordta a fogatok mellett az istállótrágyát a ku- koricaföldekre, ahol terítés fcután a traktorok azonnal alászántják. Az idén 100 hol­don már vegyszeresen művelfic a kukoricát, a vegyszer per­metezését a jövő héten meg­kezdik. Az előkészített mag­ágyban hétfőn reggel kezdik meg a burgonya és a napra­forgó vetését is. SELL VE Pénteken a sellyei Ormán­ság Tsz-ben is teljes üzemben dolgoztak a gépek, a fogatok és a gyalogos brigádok. Már az ünnep előtt elvetették a kora tavasziakat: a borsót, a vörösherét, befejezték az őszi vetések fejtrágyázását Pénte­ken már a burgonyát vetették és előkészítették a talajt a cukorrépa alá. A cukorrépa vetését csak hétfőn tudják megkezdeni, mert akkor érke­zik meg az új szemenként; ré­pavetőgép az AGROKER-től. A drávaiványi üzemegységben ezzel a géppel vetnek el 50 hold cukorrépát, amelynek előnye, hogy nem kell utánna a répát egyelni, s a kézi mun­ka ikiküszöbo"ésével lényege­sen csökkenthető a répa elő­állítási költsége. KÉTUJFALU A kétújíalusi tsz-ben pénte­ken még az istállótráigyahor- dás és az őszi gabonák fej­trágyázása volt a legfontosabb munka. De a gépek már a ku­koricának készítették a talaj-t, szántották alá gz istállótrá­gyát. A kora tavasziak itt is a földben vannak, most vetik a zabot és a tavaszi keveréke­ket A hajtatott burgonyát, melyből a tsz-nek minden év­ben szép bevétele van — 30 holdon már több mint egy he­te elvetették. A soron követke ző növény most már Kétúj- faluban is a kukorica. a művelődési házak száma egy­ről 41-re gyarapodott. A földe­ken 290 traktor és a hozzátar­tozó munkagépek segítik a kö­zös gazdaságokba tömörült dolgozókat. A termelőszövet­kezetek járási munkaegység­átlaga prémiummal együtt 31 forint volt, de Szörényben pél­dául 61 forintot osztottak és a megjavult életkörülmények hatására az Ormánságban ma már nincsenek üres házak, nem kell attól félni, hogy ki­hal a lakosság. Ezek az eredmények a fel­szabadító harcosoknak, a szov­jet, bolgár katonáknak, jugo­szláv és magyar partizánoknak is köszönhető, akik között olyanok voltak találhatók, mint a 16 éves Fábián Béla bányász fiatal, aki testére kö­tözött dinamittal, önmagával együtt robbanotta fel a fasisz­ták drávai pontonhídját, hogy megakadályozza átkelésüket. A sellyei járás felszabadítását hozó harcokban esett el a Pe­tőfi brigád hős parancsnoka, Kiss Ferenc és áldozta életét több ezer bolgár, szovjet har­cos. A beszédet követően a dísz­egységek sortűzzel és rakéták­kal áldoztak a hősök emléké­nek, majd a gyászinduló hang­jai mellett kezdetét vette a koszorúzás. Az MSZMP koszo­rúját Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Czégény József, a sellyei járási pártbizottság titkára helyez­ték el az emlékmű talapzatán, a tanács nevében Földvári Já­nos, a megyei tanács elnökhe­lyettese és Vida Sándor, a já­rási tanács elnöke koszorúz­tak. A Hazafias Népfront mel­lett megkoszorúzták az emlék­művet a bolgár nagykövetség nevében Marin Kaszavetov el­ső titkár, a jugoszláv nagykö­vetség részéről Milos Zlakica másodtitkár és a szovjet nagy- követség képviseletében Pro. honov Jurij harmadtitkár, to­vábbá a járási KlSZ-bizottság és más társadalmi szervek, sellyei üzemek, intézmények. A Partizánszövetség koszorú­ját a Petőfi brigád tagjai és Fábián Béla édesanyja helyez­ték eL Az emlékműavató ünnepség az Intemacionálé hangjaival és a fegyveres erők díszegysé­geinek tisztelgésével ért véget, •• Oíszáz Vöröslíereszt-alapszervezet van Baranyában A Vöröskereszt munkáját tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága lőszovefkeze* felelt meg a közegészségügyi követelmé­nyeknek. A Vöröskereszt egyik fontos feladata a felvilágosító mun­ka. Ennek érdekében szervez­nek különféle tanfolyamokat ismeretterjesztő előadásokat A múlt tanévben 226 tanfo­lyamot szerveztek, amelyen 5623 fő vett részt. Az egész­ségügyi felvilágosító munka hatására eredményesebbek a szűrővizsgálatok is. Például a rákszűrések száma 1958-ban 11 000 volt, a múlt évben, pe­dig 25 000. A véradó mozgalom szer­vezését sokáig nehezítette az, hogy nem volt alközpont, a kaposvári alközpontból jöttek át Szigetvárra és Komlóra is vért venni. A véradómozgalom fellendítését hozta a komlói és a mohácsi véradóállomá­sok felállítása. A Vöröskereszt a múlt esztendőben 3321 új térítésnélküli véradót szerve­zett Igen jelentős az iskolákban végzett vöröskeresztes munka is. A múlt évben 502 előadást tartottak orvosok, védőnők és pedagógusok az iskolában. Igen szép eredménye van a „Tiszta iskola — egészséges ifjúság” mozgalomnak is. Ba­ranyában 486 osztály nyerte ei a Tiszta osztály és 38 iskola a Tiszta iskola címet. Tegnap délelőtt ülést tartott a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vég lehajtó bizottság mintegy harminc napirendi pontot tár­gyalt. Első ízben került sor a Vöröskereszt Baranya megyei szervezete munkájának az ér­tékelésére. Dr. Kvshonti Tibor, a megyei Vöröskereszt elnöke és Balázs Jánosné, a megyei Vöröskereszt titkára tájékoz­tatta a végrehajtó bizottságot a vöröskereszt szervezeti éle­téről, a megyei, járási veze­tésről, a „Tiszta falu, rendes ház”, valamint az önkéntes véradó mozgalomban kifej­tett tevékenységükről. Az elmúlt esztendőben ör­vendetesen megjavult Bara­nyában a Vöröskereszt szer­vezet munkája, aimi abból is kitűnik, hogy az idei eszten­dőben már közel ötszáz alap­szervezet működik, mintegy huszonöt és fél ezer taggal. A pécsi és a sásdi járásban van a legtöbb alapszervezet. A szervezetek erősödését mutat­ja ®z is, hogy jelenleg 201 községben 585 egészségügyi állomás van. Az állomások tagjainak az a feladatuk, hogy a saját területükön segítsék az egészségügyi ellátást, a szociális gondozást. A Baranya megyei Tanács­csal karöltve végzik a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom szervezését és értékelését. Az elmúlt esztendőben 307 közsé­get mértek fel Az összes la­kóházak közül 11 599 érte el a megfelelő pontszámot, s ezek mind megkapták a „Tisz­ta udvar, rendes ház” táblát. A mozgalom kiszélesítésével sikerült elérni, hogy jelentő­sen javult megyénk közegész­ségügyi helyzete. A múlt év­ben 224 új kút létesült és 1138-at pedig felújítottak. A múlt esztendőben végeztek eiső Ízben felmérő vizsgálatot a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. A meg­vizsgált 210 termelőszövetke­zet és 27 állami gazdasági üzemegység közül sajnos mindössze csak Ihat: a bólyi, bogdásaá, csányoszrói, mágn­est és a kaposszekcsös termo-, A végrehajtó bizottság kö­szönetét fejezte ki a Vöröske­reszt Baranya megyei Szerve­zetének a szép munkáért. Fel­hívta azonban a figyelmet ar­ra, hogy a jövőben keveseb­bet markoljanak, s fölösleges olyan munkát végezni, amely hivatásos szerveknek a fel­adata. Palkó Sándor elvtárs, *a megyei tanács elnöke hang­súlyozta, hogy a Vöröskereszt dolgozzon együtt a különféle szervekkel, bizottságokkal, amelyeknek hivatalból is fel­adatuk az egészségügyi hely­zet vizsgálata és a feladatok megoldása. Munkájuk során támaszkodjanak azokra az adatokra, amelyeket a külön­féle egészségügyi szervek ál­lapítottak meg szűrések alap­jáé». I f

Next

/
Thumbnails
Contents