Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-27 / 97. szám

*9*1 ÁPRILIS Bl RIAPlö 3 Kultúrkombinátok, jobb kőnyytárhálózat, szabadtéri múzenm Pécs népművelésének 20 éves tervében Széleskörű felmérések, hosz­ezu számítások után elkészült Péc* város húszéves kulturá­lis fejlesztési terve. A terv egyfelől a már meglévő és működő népművelési hálózat­na épít, másfelől számol a vá­ros ipari fejlesztéséből fakadó szükségletekkel. A terv elké­szítésénél a szakemberek ter­mészetesen úgy próbálták a lehetőségek kihasználását meg Oldani, hogy minél jobban pótolják a hiányokat, kielégít­sék a város lakosságának kul­turális igényeit és mindezt a lehető leggazdaságosabban. Melyek azok a területek, ahol a legnagyobb fejleszté­sekre kerül sor a tervjavaslat szerint? Mindenekelőtt a művelődési otthonok hálózata, amely egye­lőre pókkal gyengébb a pe­remvidékeken, s az arányok javításában, az eredmények el­lenére még igen sok a tenni­való. Kísérleti műhelyek, laboratóriumok a kultúrkombinátokban A művelődési otthonok há­lózatának fejlesztése legcél­szerűbben és leggazdaságo­sabban néhány, megfelelő nagyságú, központi feladatok ellátására is alkalmas kultúr- kombinát építésével valósít­ható meg. A második ötéves tervben már két ilyen kultúrkombinát építése kezdődik meg: a mer szesié és az új -mecsékalj aié. A harmadik ötéves tervben fogják valószínűleg felépíteni az új SZMT székiházat, kul- túrkombináttal egybekötve. — Szükség lenne azután arra is, hogy a városi Művelődési Há­zat kultúrkombináttá fejlesz- szék, vagy a meglévő intéz­mény bővítésével, vagy új épü­let emelésével Ez egyben mód szertani központ is lennem amely el tudná látni a műve­lődési termekkel kapcsolatos területi munkát äs. Mit jelentenének ezek a fcnl- túrkombinátok? Helyet kapr máinak bennük a különböző rendeltetésű klubok, könyv­tárait, olvasótermek, szakköri helyiségek, a peremvárosok kultúrkombinátjadiban ezenkí­vül színház-, mozi-, hangver­senytermek és kiállító helyi­ségek is. A korszerűen felsze­relt kísérleti műhelyek, labo­ratóriumok például biztosíta­nák a szakköri élet kibontako­zásának azt a lehetőségét, — amelyet ma még a szűk, hiá­nyosan felszerelt művelődési házakban nem lehet elképzel­ni. Az egyes művelődési háza­kat is bővítik, berendezésü­ket kiegészítik. Sor kerül kul- túrparkok létesítésére is, a terv javaslat szerint a gyárvárosi Puskin téren, a Meszes iU- Kisihegy dűlőben. Vasason, Kertvárosban, Malomban, Nagyárpádon, a Tefctyén, Uj- Mecsekalján, Istenkutom, Pa- t ácson, 8 talán még néhány pontján a városnak. 57 ezer olvasó, 1 millió 700 ezer kötet könyv A tanácsi könyvtárhálózat­nak nagyrészt a művelődési termek, otthonok hálózatára kellene épülnie, de ez, ez utób bi hiányosságai miatt, nincs így. Valamivel jobb a szak- szervezeti könyvtárak helyze­te, de ez sem neve2hető ki­elégítőnek. Ehhez még figye­lembe kell vermi, hogy — a számítások szerint — a húsz­éves terv végére a jelenlegi 18—20 ezer olvasó helyett 57 ezer olvasó lesz a városban, s a mostani félmillió kötet he­lyett mintegy 1 mjillló’ 700 ezer kötet könyvet kölcsönöz­nek évente. A tervjavaslat ké­szítésénél ezért nagyon körül­tekintően kellett eljárni, a kö­vetkező alapelveket kellett mindenekelőtt betartani: min­denki számára lehetőleg köny- nyen hozzáférhetőek legyenek a könyvtárak, az egyes terüle­tek között egyenletes legyen az elosztás és egységes, össze­függő könyvtári rendszert ala­kítsanak ki Bizonyop funkciómegosztást kell teremteni például a me­gyei könyvtár ég a városi könyvtár között. A megyei könyvtárnak inkább szak- könyvtári és minőségi könyv­tári feladatokat kell megolda­nia, ezzel szemben a területi kölcsönzés többi részét in­kább a városi könyvtár látná el S a jórészt egysíkú, nem túlságosan jól ellátott területi könyvtárak rendezése érdeké­ben ki kell alakítani a külön­böző típusokat, amelyek kö­zül a legnagyobbak — mint­egy 20 ezer kötetet magukba foglalók — a kultúrkomb imá­tokban működnének, a legki­sebbek pedig, a peremvidéki területi könyvtárak, 2600—3000 kötetnyi könyvállománnyal ren delkeznémak. Az egész könyvtárhálózat előreláthatólag 500 ezer könyv­vel rendelkezik majd a húsz­éves terv végén. Ezen belül viszont nagyon jelentős változ­tatásra és bővítésre szorul a szakkőnyv-állomámy. El akar­ják azt is érni, bogy a mint­egy 500 kötetnyi alapvető szak könyv-állomány minden fiók- könyvtárban megtalálható le­gyen. Központi múzeumépület A húszéves távlati terv ma­gában foglalja egy központi múzeumépület létesítését is. Az elképzelések szerint itt el lehetne helyezni a pécsi Mo­dem Képtár értékes gyűjte­ményét, s képzőművészeti és idegenforgalmi szempontból is megfelelőbb lenne ez a meg­oldás, mint a jelenlegi szét­szórt múzeumépületek. Emellett szó van egy sza­badtéri múzeum létesítéséről is, esetleg a Mecsek déli olda­lán, a jelenlegi „Mandulás” he­lyén, amely viszont a megyé­ben található nagyszámú népi és ipari műemlék megőrzését és kiállítását szolgálná A népművelés húszéves fej­lesztési terve magában foglal a felsoroltakon kívül még egész sereg javaslatot és elkép­zelést A terv megvalósulásá­val a múlttól örökölt, többsé­gében elavult népművelési há­lózat hiányosságai kiküszöbö­lődnek, s Pécs kultúrvárossá, kultúrcéntrummá válik. Felhőszakadás a Pilisben A birteleú felmelegedett áprilisi időjárás következtében a? ország számos helyén voltak zivatarok, felhőszakadások. A Pilis környékén a hegyekből aláömlő iszapos víz több helyen elöntötte a kertek alját és elérte az egyes épületeket. Vízhulaló expedíció indri Brazíliába A NIKEX Nehézipari Kül­kereskedelmi Vállalat küldött­ségeivel együtt kilenc vízügyi szakember járt Afrika, Dél- Amerika és a Közel-Kelet or­szágaiban, s tavaly mintegy 300 ezer dollár értékű • külön­böző vízellátási munkára kö­töttek megáliapodást. így Irak, Szíria, a Mali Köztársaság, Guinea, Egyiptom és Brazília vízügyi gondjainak megszün­tetésében segítenek Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság és a NIKEX kép­viselői nemrégen Brazíliában jártak, s a közös megállapo­dásnak megfelelően most dr. Aiföldy László vezetőgeológus irányításával magyar vízkuta­tó expedíció indul a nagy or­szág Rio Grande do Norte ál­lamába. AI ELSŐ KITÜNTETÉS NÉHÁNY ÉVE, ha ezt a nevet hallottam: Kelemenliget, mindjárt valami rossz jutott az eszembe. Olyan gazdaság volt ez, amelyről mindig csak rosszat lehetett írni. Itt min­den rossz egyhelyen völt 1960 ban, amikor a gazdaságot a bogádmindszentihez csatolták, sajnáltam a bogádmdndszen- tieket Egy rossz gazdaság, két és félmilliós deficittel, csak le ne rántsa őket is! Alaptalan volt az aggodal­mam. Ezt csak most látom igazán, hogy elém tárják az adatokat. Kiegyenlítették a 2,5 milliós deficitet, sőt az él­Megjufalmazták a kongresszusi munkaversenyben részt vett legkiválóbb fiatalokat Tegnap délután az Építők Klubjában a KISZ Pécs városi Bizottsága ifjúsági termelési tanácskozást tartott, melyen részt vettek a kongresszusi munkaversenyben legjobb ered ményt elért ifjúsági brigádok és fiatalok. Sajgó Jénő, a KISZ városi titkára értékelte a fiatalok részvételét a kong­resszusi munkaversenyben és megjelölte a város üzemi fia­taljainak feladatait a szocia­lista munkaverseny további szélesítésében ebben az eszten­dőben. A -vitában, melyben sok fiatal rész vett, felszólalt Kupka Sándor, a KISZ me­gyei titkára' is. Ezután került sor a legjob­ban dolgozó ifjúsági brigádok, fiatalok megj u tál mazására. — Pipic Imre bányász, Széchenyi aJcna egyik szocialista brigád­jának tagja és Gadó István, az Uránércbánya Vállalod egyik ifjúsági brigádjának vezetője aranykoszorús KISZ-jelvényt és a KISZ Központi Bizottság dicsérő oklevelét kapta meg. Több fiatalt, brigádot, üzemi KISZ szervezetet tárgyjuta­lomban részesítettek. múlt évben a betervezett 400 ezer forint nyereséggel szem­ben 3 012 000 forint nyereséget értek elL Annyi nyereségrésze­sedést űzettek, amennyit a törvényes keretek csak meg­engedtek. Átlagosan 26 napot fizettek, de voltak vagy szá­zan, akik 35—36 napi kereset­nek megfelelő nyereséget kap­tak. És még így is 120 000 fo­rintot az igazgatód alapba kel­lett tenni, mert ezt nem tud­ták már kiosztani. Pedig nye­reségrészesedésként 756 000 fo­rintot kaptak összesen a dol­gozók. Ennyit nyereségrésze­sedésként és 259 000 forintot prémiumként Érdemes veit jól dolgozni. Ezt az emberek is látják, hisz kézzelfogható bizonyítékaik vannak. MINEK köszönhetik az eredményeket? Elsősorban ■ az embereknek, a vezetőknek és beosztottaknak. Nélkülük sem­mi sem sikerült volna. Most nem mondhatnák: nyereséges az állattenyésztésünk és ezt annak köszönhetjük, hogy stabillá tettük a növényter­mesztést. És milyen körülmé­nyek között tették stabillá? A föld is szedett-vedett, az idénymunkások között sem le­het válogatni. A hétezer hol­das gazdaság a csúcsmunkák idején sem dolgozott többel, mint hatszáz munkással Ezek között olyanok is vannak, akik mindössze három napot dol­goztaik. Amit nem tudtak el­végeztetni az emberekkel, azt A poros gyalogút itt húzó­dott valahol a téglarakások helyén. Mi — tízegynéhány íves gyerekek — gyakran ki­jártunk ide, végigkönyökől- tünk az árokparton, szopogat­tuk a ragadós, édes fekete ep­ret és vártunk, hogy a Tüzér utca felől a ritkás reptéri 'fűre csapjon a szárnyas gépkolosz- 5ZUS. Egy alkalommal a vasútvo­nal melletti furcsa építmény­ről figyeltük7 az ejtőernyősö­ket. A féltetős épület valami­kor a lóversenytérhez tarto- cqtt. Azt mondják, Mária Te­rézia idején már rendezte« itt Lovasjátékokat, s a Széchenyi [styán féle lóversenyek meg­honosodása után — az 1930-as évekig — nagyszabású ügető­versenyek színhelye volt a tér. Most építőanyaggal rakott teherautók farolnak a tégla- rakások mellé, az óriás daruk betonelemeket emelnek a ma­gasba, s ha az ember jól meg­gondolja, ma már nemcsak a Mária Terézia korabeli iovas- jlátékok tűnnék „történelmi­nek”, hanem 1955 június 4-e is, amikor utoljára húzott el a tá­voli Kovácstelep házai felett a repülőgép. Távoli Kovácstelep? Az ultramodern irodaház ablakától néhány méterre hú­zódnak a virágnevű kovács­telepi utcák. Hét év alatt ideért a város. A „nagy ugrás” ma az első építkezési jegyzőkönyvet lapozgatva rendkívül egysze­rűnek tűnik: „1955-ben jelent­kezett egy olyan igény, hogy Pécs egyik részén 17—18 ezres lakótelepet kell létesíteni...” — Az akkori szempontok szerint legcélszerűbbnek mu­tatkozott, hogy az új városrész a nyugati részhez szervesen kapcsolódva épüljön meg — egészíti ki a jegyzőkönyvbe fog­laltakat Árki Zoltán város­elvégeztették kevesebb ember által vegyszerekkeL Az összes szemes- és silókukoricájuk vegyszeres volt. Ezzel ebben a gazdaságban is megszűnt a kukorica kapásnövény lenni. Négyszázhetven holdon ter­mesztettek silókukoricát és holdanként 196 mázsát taka­rítottak be átlagosan. Annyi takarmányuk van, hogy fél évig nem fáj a fejük. Nem kell mindjárt zöldet etetniök. Pedig már etethetnének. A kocákkal több mint egy hete etetnek is zöld lucernát, ami olyan szép, hogy egy hét múl­va kaszálni lehet. 1500 holdon termesztettek kukoricát szem­re és a betervezett 22 mázsa helyett 25,6 mázsa szemter­mést takarítottak be holdan­ként. A múlt évben az álla­mi gazdaságok közötti ver­senyben a kukoricáiért nesz- tésben, a silókukorica-termesz­tésben és a tejtermelésben az előkelő második helyet fog­lalták ri. Közvetlenül Boly után következtek. Kétszáz­hetvennégy vagon kukoricát adtak a bajbajutott alföldi gazdaságoknak! De nemcsak ezekből telje­sítették túl a tervüket Nincs olyan ágazatuk, ahol lemara­dás lett volna. Csoda-e, ha az értékesítési tervüket, amely 17 589 000 forint volt, 22 410 000 forintra teljesítették?! És az eredmények nem rö­vid távúak, nemcsak egy év­re szólóak. Most is 13,5 liter a fejési átlagúik, a negyedéves tej termel ébi tervüket túltel­jesítették, de túlteljesítették az itatásos borjúnevelés, a növendékmarháik, a marhák, a sertések súlygyarapodási tervét is. Lent jártam Majláth pusz­tán, az egykori Kelemenligeti Állami Gazdaság székhelyén. Micsoda változások vannak itt! Már. szépen kel a kukori­ca. Pedig a föld nem válto­zott. Csak az emberek változ­tak. Itt alakítják ki a gazda­ság öntözéses területét. 1800 holdat öntöznek majd. Éjjel, nappal dolgoznak a gépek. A silókukoricával együtt közel ezerötszáz hol­dat már elvetettek, május el­sejére készein lesznek a kuko- ricavetésseL HOSSZÜ IDŐ IJTAN tehát ez a gazdaság is eljutott az első kitüntetésig. Ma avatják élüzemmé. Megérdemelten És, ahogy elnéztem a határukat, a térdig. érő búzájukat, úgy éreztem: ezt a kitüntetést kö­vetik majd a többiek is. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Sátoraljaújhelyen, a Béke filmszínházban megtartott lottósorsoláson a 17. játékhé­ten a következő nyerőszámo­kat húzták ki: 1tf 29, 35, 44, 67 Az április hónapi szelvények közül ■ a 15. hét szelvényei vesznek részt a nyilvános tárgynyeremény-sorsoláson. melyet április 29-én tartanak a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság székhazában. rész népessége. A három hatal­mas, 96 lakásos, hétemeletes épületkölosszus mellett már megkezdték a negyedik és az ötödik épület alapozását, ta­nácsi beruházásból is 2850 új lakás épül Árki Zoltán a tervrajz egyik pontjára mutat: — Itt épül majd fel a <,,K” torony ház. Az egykori elgon­dolások szerint 13 szintes iro­daháznak terveztük, de a in. kerület nem igényel ilyen ha­talmas hivatali épületet, s most felvetődött az a gondolat, hogy szálloda lesz — és tizenhat szintes. Ha jóváhagyják az előzetes terveket, a városrész alsó pe­remén tízemeletes toronyházaik épülnek, a tizenhatszintes szál­loda „ikertestvérei”. Egy régi tervrajzon még sze­repelt a városi stadion a mostaniról hiányzik az ellip­szis alakú berajzolás. — A tervezők földrajzilag eszményi helyre szándékoztak egy korszerű, nemzetközi mé­retű sportrendezvények céljai­nak is megfelelő stadiont épít­tetni — mondja Árki Zoltán elvtárs. — Sajnos a terület mű­szakilag nem megfelelő, vize­nyős és ez rendkívül megnö­velte volna az építkezés költ­ségeit. • — Az uszodakombinát? — Elkészül — válaszol Kef- fel Róbert elvtár^ sportköri el­nök. — A tervek gyönyörűek. A harmincötmillió forintos költséggel épülő strand és uszodakombinát terveit az Ál­talános Építő és Tervező Vál­lalat mérnöke, Schmidt Lajos készítette, a legmodernebb szovjet fedettuszoda és a fran­cia úszósport fellegvára, a tou­relli uszoda építésénél felhasz­nált elgondolások figyelembe vételével. Az ötvenszer húsz méteres szabadtéri medence ugrótornyot és korszerű lelá­tót kap, a 33 és egyharmad m-es fedett medence télen is alkal­mas lesz komoly versenyek le­bonyolítására. A strand mel­lett teraszos cukrászda és ét­terem, bazársor, játszótér épül, a környező több holdas terüle­tet pedig fásítják. Egészséges környezetben, parkerdő közelében épül fel a tizenhat tantermes gimnázium, s már elkezdték a hatalmas, 24 tantermes általános iskola épí­tését. A nyugati városrész már je­lenlegi állapotában is gyönyö­rű — de még teljesebb és szebb az élmény, ha az ember az egy­másra rakott építőelemek, fa- és téglarakások helyére oda­képzeli a kész épületeket, a 600 férőhelyes, szélesvásznú, ruha­tárral ellátott; filmszínházat, a modem 120 négyzetméternyi színpadfelületű kultúrházat. az áruházat, a vásárcsarnokot, vagy a napi kétezer beteg el­látására alkalmas rendelőinté­zetet. Az 1-es utat vasúti sínpár szeli keresztül, fát és építő­anyagot visznek a vagonok az Ut- és Vasútépítő Vállalat te­lephelyére, a már megépült negyven kilométer hosszúságú fő- és mellékutakon autóbu­szok, teherautók és személy- gépkocsik rohannák. A nyolc éve megálmodott .városrész óráról órára, napról napra to­vább épük Vfcraac Jené építési csoportvezető. — Az új -eptér már elkészült, s a fel­szabadult területre készítettük ;1 a városrendezési terveket az irdekelt hivatali szervek be­vonásával. 1956. február 24. Ünnepélyes külsőségek, „első kapavágás” itán markológépek mélyitet- ék a fundamentumot, május slsején a kőművesek kitűztél! a nájusfát az új épület első izin tjére. ősszel pedig beköt­öztek a lakók az új városrész dső lakásaiba. így kezdődött Mi tagadás, éjcsóválva, hitetlenkedve fo­gadtuk azt a bejelentést, hogy i nyugati városrészen 4403 la­kást, nyolcszáz fős munKás- izállót gimnáziumot, iskolá­kat, óvodákat, bölcsődéket rtoztt, kultúrházat építenek — léhány év alatt. Ma tízezernél is több ember akik itt kint a 2314 lakásban — és rohamosan nő a város-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents