Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-25 / 95. szám

1963. Április 23. 5 27:2 Királyegyházáról két levél érkezett a szerkesztőségbe. Mind a két asszony azt írja: kizárták őket a termelőszö­vetkezetből. A levélíróknak igazuk van. Valóban kizárták őket. Sőt, nemcsak őket, hanem velük együtt huszonhetet. Helye­sebben, nem mind zárták ki, voltak, akik maguk kérték: engedjék ki őket. Még júni­usban kérték a kilépésüket és februárban tárgyalták az ügyüket. Volt, aki megbánta, volt, aki nem. Volk István például háromszor is felszó­lalt a közgyűlésen: megbán­ta, nem akar ő kilépni, de kevés munkaegységet telje­sített és a tagok azt mond­ták: fél szívvel senki se le­gyen a közösben. Vagy egé­szen, vagy sehogy. Fordulat ez Királyegyhá­zán. Nem szívelik a nem dolgozókat. Látszatra nem osztottak sokat: 24,20 forintot munka­egységenként, de a prémium­mal együtt egy-egy munka­egység értéke eléri a 31 fo­rintot. A tagok döntő több­sége elégedett és büszke a közös eredményére. Az egyik tag — kérte, ne írjam meg a nevét, nem akar az újságban szerepelni — találkozott szentlőrinci ismerősével A szentlőrinci ismerős dicseke­dett: milyen sok kukoricát kapott. — Mennyit? — Harminc mázsát. — Én meg hatvanat. — Akkor nem mehet rosz- szul, Királyegyházán. — Nem is panaszkodunk. De miért zárták ki a hu­szonhetet? Nem teljesítették az előírt munkaegységet. A nőknek pedig csak nyolcva­nat kellett volna teljesíte- niök. Most már százat kell, rtiert az asszonyok vélemé­nye szerint ennél többet is lehet teljesíteni, ha dolgozik valaki, helyesebben, ha akar dolgozni. A huszonhét tag nem tel­jesítette. De azért a háztá­jira igényt tartott. Ha csak a legalacsonyabb háztáji te­rületet vesszük alapul, akkor is 13 holdat kaptak ezek a tagok. És mennyit dolgoztak a közösben? Ezerkétszáz munkegységet ért el az el­múlt évben ez a huszonhét tag. Kevesebbet, mint Adóm Gyula és Kószó Antal, ök ketten ugyanis az elmúlt év­ben 1470 munkaegységet tel­jesítettek. Huszonhét : kettő. Nagy aránytalanság! Ezt az aránytalanságot fel­ismerték és megszüntették. Kizártak huszonhét „háztá- jis” embert és rögtön azon a napon felvettek hetet., akik nemcsak a háztájira tarta­nak igényt, de kiveszik ré­szüket a közös munkából is. Szalai Jegyzetek, megjegyzések Mi lesz a Kamara- színház sorsa? Az építkezés hatalmas len­dülettel kezdődött, aztán pilla­natok alatt megfeneklett. Vi­ták keletkeztek a tervezés kö­rül (modern színház, vagy csak kultúrotthon, a nézőtér legyen szép, vagy a színpad prakti­kus?), s mire a vitatkozó ke­délyek megnyugodtak, a kivi­telező vállalatok már csak fél­erővel ténykedtek a színház át­építésén. Fokozatosan aztán ez a félerő is fogyott, s a válla­latok fontosabb munkájukra hivatkozva elvonultak. Az építkezés folytatására csak a hátvédek, mondhatnám „vég­vári vitézek” jelenlétéből le­het következtetni, tudniillik néhány ember mindig prücskö- részget az építkezésen, nézelő­dik, kalapálgat... Időközben aztán újabb késleltető ténye­zők is jelentkeztek. A tűzoltó­ság a korábbi tárgyalásoktól eltérően újra ragaszkodik a tar tógerendák eltávolításához, mert azok fából készültek Eb­ben az esetben lapos tetőt kell építeni a színházra, s a tartó­oszlopok elhelyezése miatt a terem belső konstrukcióját is meg kell bontani. Mindez újabb félmilliós költségtöbble­tet jelent. Az akadályokat so­rolhatnánk ábécérendben, hi­szen magyarázni mindent le­het, menteni viszont alig. A té­nyek kiábrándítóan hatnak. A Kamaraszínház 1962. tava­szán becsukta a kapuját. Az építkezés 1962. augusztusában Huszonhat külföldi ifjúsági társasutazás A KISZ megyei bizottsága eb­ben az évben az Express Ifjúsági Utaztató Vállalat* segítségével hu­szonhat Ifjúsági társasutazást szer vez a Szovjetunióba, a Német De­mokratikus Köztársaságba, Cseh­szlováklába, Lengyelországba és Romániába. Eddig szinte vala­mennyi út teljes létszámban be­telt. A megyei bizottságon még jelentkezést fogadnak el a június 21-én induló Moszkva—Krím— Kiev, a július 5-én Somesin— Prága, az augusztus 8-án Pozsony —Trencsény és az augusztus 13- án Zwickau—Karl Marx Stadt út­vonalakra. kezdődött, s a tervek szerint 1962. december 31-re kellett volna elkészülnie. Máig sem készült el, s ahogy mondják, talán 1963. december 31-re be­fejezik az átépítést. A Kama­raszínházban a határidőeltoló­dások miatt elmaradt 30 elő­adás, melynek a bevétele 240 000 forintnak felel meg. A színészek téglarakásokon buk­dácsolnak a két színház épület között, a Kamaraszínház nagy­terme, ahol annyi forró siker­nek örült színész és közönség, romosán várja a jobb napokat. A színház repertoárjából pe­dig kivesztek a kamaradara­bok. Valamit tenni kellene a színház érdekében. Káderhiány az irodalomban... — Könnyű nektek, egyetemi városban laktok — biztatják a panaszkodó pécsi irodalompo­litikusokat és szerkesztőket, s azok ilyenkor mindig elhall­gatnak, mert restellik beval­lani, hogy az egyetemi város, mint olyan a művészeteken nem sokat lendít. Ki hinné el, hogy a Tanárképző Főiskola 14 esztendő alatt mindössze két irodalmárt adott, két fiatal költőt, s az egyetlen tehetsé­ges novellista az orvosi egye­temről verbuválódott. Három ember egy évtized alatt... Na­gyon kevés. Honnan bukkannak fel a pé­csi írók? — kérdezhetné vala­ki, ezek után némi meglepett­séggel. Érdekes tény, hogy a gyárak, üzemek, vállalatok több írót „neveltek”, mint az egyetemek és főiskolák, de a fő probléma nem is az írókkal van. Tehet­séges írót nem lehet minden utcasarkon találni, s az a né­hány ember, aki Dunántúlon él, ösztönösen is megkeresi az írószövetséget és a szerkesz­tőséget. Nincsenek azonban esszéisták, kritikusok, nin­csenek olyan emberek, akik egy glosszát, recenziát eraeke- sen. ízlésesen megírnának. Ér­deklődés híján az irodalmi közvélemény is vézna ... Az egyetemnek, főiskolának nem az a feladata, hogy festő­művészeket, irodalomkritiku­sokat vagy éppen írókat nevel­jen, de ahol van magyar nyelv szak, s általában felsőoktatás folyik, furcsa, hogy egyetlen­egy művészetszerető, tehetsé­ges fiatal sem bukkan fel... Ahol a brigádvezetők könyvet,tételeznek“... A szocialista munkabrigádok egy részénél a kulturális felté­telek elérését csak szükséges rossznak tekintik, s igyekeznek a könnyebb megoldásokat vá­lasztani, mint például a mozi, vagy színház látogatás. A moz­galom fejlődése viszont létre­hozott már olyan munkabrigá­dokat is, ahol nem idegenked­nek a stúdiumszerű munkától, a tanulástól, olvasástól. Ilyen szocialista munkabrigádokkal a Bőrgyárban találkoztam ... A brigádvezetőkkel a szakszer­vezeti könyvtárban köszöntöt­tük egymást, ahol mint a bri­gádok küldöttei éppen könyve­ket választottak... 15—20 kö­tet könyvet vittek magukkal két hétre... A rendszeres ol­vasás a bőrgyári szocialista brigádok többségénél már ter­mészetes igény. Dicséret illeti a mozgalmat. Bertha Bulcsu Műszerkiáilítás az egyetemen Tegnap délelőtt nyitották meg az Orvostudományi Egye­zem aulájában az orvosi műszerek kiállítását. A bemutató célja, hogy Baranya megye orvosainak és egészségügyi dolgo­zóinak bemutassa a hazai ipar orvosi műszereit, közte számos olyan új készüléket, amely még egyáltalán nem, vagy csak kevéssé ismert. Több, mint száz orvosi készülék, laborató­riumi felszerelés a kiállítás anyaga. — Képünkön elektronikus műszerek láthatók. Lelőtte ismerősét Középmagas, vékony arcú férfi állt tegnap a megyei oí- róság egyik büntetőtanácsa előtt. A neve: Kiss Józsgf, foglalkozása: üzemegységve­zető a váradi termelőszövet­kezetben. A vád: fegyverrel elkövetett szándékos ember­ölés. A bíró kérdései nyomán — és az előzetes vallomások alapján — kiderült ennek a tragédiának szinte minden részlete. Kiss József, mint a tsz üzemegységvezetője, több alkalommal segített a köny­velésben, még eléggé járatlan Nagy Máriának, Nagy József juhász lányának. Nem egyszer Kiss József a juhász lakásán magyarázta az adminisztrációs dolgokat. Itt megismerte Nagy Józsefnét, a julhász feleségét. A kezdeti ismeretségből mé­lyebb kapcsolat alakult. Mint a tárgyaláson is kiderült — Magyarbóly történetéből A Dunántúli Napló január 28-i számában Hamar Imre ,3ólyi krónika” címmel Né- metbóly, ma Boly krónikájáról írt figyelemre méltó cikket. Én Magyarbóly történetéről kívá­nok pár adatot nyilvánosságra hozni. Magyarbóly a régi iratokban és anyakönyvekben Bój, Bója, Magyarbólya néven volt beje­gyezve. E név valószínűleg Bó­ja volt magyar vezértől ered, aki Anonymus — IX. Béla ki­rály jegyzője — feljegyzései szer,nt Ete vezértársával együtt a honfoglaláskor e te­rületet elfoglalta. Az 1380. évi Baranya megyei levéltári adatok szerint Bóli István és Bóli András egy bir­tok miatt tárgyaltak. A Bóli 'birtokokon több község kelet­kezett, melyeket később lakói­Tele vízi ókat, rádiókat, porszívókat, mosógépeket, órákat és modern fényképező­gépeket átvesz a Sízamányi Máz Vállalat, Pécs, Bem utca 2. szám allati fiókja ról Magyarbóly, Németbóly és Rácbólynak neveztek el. Magyarbóly és környéke ré­gi lakói magyarok voltak. Az adókönyvekben ilyen nevek fordulnak elő, mint Tóth Já­nos, Varga Bálint, Jóó Gál, Pó­rás Miklós, Márffy Péter, Su­lyok János, Bordás Antal stb. A török háborúkban a magya­rok itt teljesen kipusztultak és a törököknek 1687. augusztus 12-én a nagyharsányi csatában történt kiűzetése után a visz- szavonuló törökök elől mene­külve, Belgrád felől először szerbek (1690 körül), majd 1720. évtől a németországi háborúk miatt nyomorba jutott német munkáscsaládok költöztek - 'de, Würtenberg, Hessen és a Raj­na mellékéről, hogy az elha­nyagolt úrbéri földeket meg­munkálják. így Magyarbóly la­kói még az 1900-as évek ele­jén is teljesen szerb és német nyelvűek voltak. Ekkor terjedt el az a tréfás mondás, hogy Magyarbólyban csak két ma­gyar ember van, közülük is az egyik tót, a másik német, ugyanis a jegyző neve Tóth Vilmos volt, az állomásíőnöké pedig Németh Simon. A török háborúk alatt Ma­gyarbóly környékén a követke­ző virágzó magyar falvas: pusz­tultak ki: Csipőtelek, Fehéria- lu, Henye, Keresztes, Porees- ke, hol a ferenerendűeknek ko­lostora is volt. A törökök kiűzetése után Dél-Baranyában királyi ado­mányból több ezer holdas nagy birtokok keletkeztek. Savoyai Az 1848—49. szabadságharc­ban a magyarbólyi német és szerb nyelvű lakosainkat is megihlette Kossuth szózata és az úgynevezett Nyárádi sza­badcsapatokhoz csatlakoztak. Albrecht főherceg — felis­merve az idők jelét — a Schaum burg Lippe hercegtől időköze ben megvett 1500 holdas ma­gyarbólyi birtokát telepítési célra felajánlotta az államnak, mely 1939-ben Szabolcs me­gyéből vagy 340 lelkes, sok- gyermekes magyar családot te­lepített Magyarbólyba. Egy- egy család új házat, 26—40 hold földet kapott. 1940. március 14-én virradó­ra katasztrofális árvíz zúdult Magyarbólyra, mely ugyan a dombon lévő telepeseket nem érintette, de a fél falut romba- döntötte. A kormány, a me­gye s egyéb adományokból pár év alatt szebb és tartósabb há­zak épültek fel. Magyarbóly nevezetessége; A nagy magyar regenyíró, Jókai Mór 1872-ben az uradal­mi parkban, ahol ma az óvoda áll, mint a dárdai kerület or­szággyűlési ' képviselőjelöltje mondotta el programbeszédét. Meg is választották. Az evangélikus templomban van a híres magyar festőnek, Madarász Viktornak 1853-ban készült festménye: az utolsó vacsora. Itt épült fel 1931-ben — sze­rény kezdeményezésemre — a dolgozók adományából s ál­lamsegélyből az első világhá­borúban elesett katonák eralé­Nagytné és Kiss József meg­szerették egymást, s mivel Nagyné elpanaszolta, hogy nem él jól az urával — meg­egyeztek Kissel: megszöknek és egymással élnek. A szökést most tavaszra tervezték, azon­ban a körülmények másként alakultak. — Igen, Kiss többször is hangoztatta, hogy férjemet el­teszi láb alól — vallotta Nagy­né, aki fekete ruhában, fején fekete kendővel állt a bíróság előtt. Kiss tagadta az előre meg­fontolt szándékot, a tények és körülmények azonban ezt bi­zonyították. Kiss ez év feb­ruár 13-án, a délelőtti órákban disznót vágott nagynénjénél, majd délután elment az ital­boltba. Két deci kevertet ivott, aztán hazament a va­dászfegyveréért. A puskát vál­lára vette és egy golyós és egy sörétes patront csúsztatott a fegyverbe. — Ezután kimentem a rétre a tsz szatonakazlához, mert hallottam: lopják a szalmát — mondotta Kiss József. így volt, sőt Nagy Józsefet, a juhászt már figyelmeztették is, hogy ne dézsmálja a tsz szalmáját. Az üzemegységve­zető várakozott a szalmakazal mellett, s alig 20 perc eltel­tével megjelent a kazalnál Nagy József. — Már messziről, mintegy 40 méterről felismertem Na­gyot, de hagytam, hadd kö­zeledjen felém, s amikor kö­rülbelül 8 méterre lehetett tő­lem, szidni kezdett és vasvil­lával támadt felém. Ekkor le­kaptam váliaimról a puskát, először a gyöngygolyós csövet lőttem Nagyra, majd közvet­len utána a sörétest. A lövés után Nagy megfordult, jajgat­ni kezdett és dülöngélő lépé­sekkel hazafelé ment. Én pe­dig elsiettem ellenkező irány­ba. — mondta Kiss. Nagy József a két lövéstől kapott sebébe másnap bele­halt ■ A lövés uíán Kiss a kilőtt hüvelyeket a kútba dobta, puskáját kitisztította, sietett a nyomokat eltüntetni, aztán disznótoros vacsorára ment nagynéniéhez Kiss az egész tárgyalás fo­lyamán tagadni igyekezett az előre megfontolt szándékot. A tanúk azonban szemébe mondták, hogy nem egyszer hangoztatta: lelövi Nagyot. A bíróság a tanúk kihall­gatása után a tárgyalást elna­polta. A vád- és védbeszéd ék­re, valamint az ítéletre a na­pokban kerül sor. G. F. Jenő kapta a belyei (1699), gróf | kére nem turulmadaras hölt Veteráni a dárdai uralmat. Az j kőoszlop, hanem két nagy tan­előbbit később Frigyes íőher- ; termes, óvónői lakással egybe­ceg, az utóbbit, melyhez Ma­gyarbóly is tartozott, Schaum­burg Lippe herceg vette meg, A németboiyi uradalom nlon- i ~zágbaa, tenuovo herceg tulajdona tett,1. ,l kötött, most is meglévő állan­dó óvoda. E nemben azt mond­hatjuk: egyedüli alkotás az or­WiSOZ m*umm IIIMiUUlwn^ ^ me* a A ^CSl jk ^gös kertje. (Előadások 11 órá­1963. ápr. 25-i, csütörtöki műsora tói 3 óráig folytatólagosan). a 223,8 m középhullámon: Építők kultúrotthona: Mici néni 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: (5 és 7 órakor). Uj módszerekkel a magas tér- ^ Jószerencsét (Pécsszabolcs): méshozamokért. — Jegyzet. Kultúrcsoportok műsorából. Érdekességek. Boszniai dalok. 17.30: Német nyelvű műsor; Kommentár. Elmondjuk ... — Vázlat. Nem játék. — Pillanatfelvétel. Tavaszi dallamok. 18.00: Hírek. 18.05: Kaleidoszkóp. — Zenés összeállítás. 18.35: Szigetvári gyárak. *— Riportműsor. 18.45: Csajkovszkij műveiből. 18.55: Dél-dunántúli híradó. 19.15: Zenéről zenére. 19.45: Az amnesztia után. — Nyilatkozat. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Erkölcsös szerelem (este 7 órakor). Uray- b érlet. Tájszínház: Füredi komédiások (este 8 órakor). Siklóson. MOZI: Park: Robinson-család (fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor, szé­lesvásznú). Petőfi: Robinson-család (4, ne­gyed 7 és fél 9 órakor, széles­vásznú). Kossuth: Felmegyek a minisz­terhez (4, 6 és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar %y£t»****si híradó. Az autó. Ifjúság. Ott, ahol Ä«8$efcäS I a rénszarvas fei« öt világrész wh. A szórakozott professzor (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Fekete Gyémánt (Gyárváros): A balti égbolt. I—II. (6 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Pinocchio (7 órakor). Május 1. (Vasas n.): Az arany­ember (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Egy pohár víz (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Münchhausen báró (8 órakor). Táncsics (Siklós): Hátha mégis szerelem (fél 8 órakor, széles­vásznú). Gárdonyi Géza Kultúrotthon (Is* tenkút): Egy év kilenc napja (7 órakor), DUNANTÜLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkeszt«: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Bét u. 4. Telefon: 15-32, 15-33, 17-00, 31-68. 17 óra után: 31-81. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiad óhivatal: Pécs. Rét u. 4. Telefon: 15-32, 15-33, 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsv Mihály u. 10. sa. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 11.— Ft. ladesenánu 35 3SÉ 4

Next

/
Thumbnails
Contents