Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-25 / 95. szám
4 19G3. ÁPRILIS 25. ’ Hruscsov elvtárs nyilatkozata a világközvélemény középpontjában WASHINGTON Az amerikai közvéleményt élénken foglalkoztatja az II Giorno című olasz lap szerkesztőségének adott Hruscsov- nyilatkozat. Hightower, az AP külpolitikai szemleírója szerint a Fehér Ház és a külügyminisztérium részletesen tanulmányozta a Hruscsov-interjút. Hírmagyarázatát azzal fejezi be, hogy az amerikai külpolitika vezetőinek véleménye szerint még mindig van valamilyen lehetőség a nemzetközi feszültség enyhítésére. A Hruscsov-interjú amerikai kongresszusi köröket is foglalkoztat. ■ Sok szenátor, miután nem képes a Hruscsov-in tér;,libán felsorolt tények megcáio- lására, a Szovjetuniót hibáztatja azért, hogy a nukleáris kísérletek betiltásával kapcsolatos genfi tárgyalások zsákutcába jutottak. LONDON Az angol lapok közül a Times a nyilatkozatnak azt a részét emeli ki, ahol Hruscsov arról beszél, hogy a karibiválság után keletkezett vitás nemzetközi problémák tárgyalásos rendezésébe vetett remények szertefoszlottak, s a felelősséget ezért az Egyesült Államok ama körei viselik, amelyek továbbra is az erőfitogtatás politikáját akarják folytatni a Szovjetunióval szemben. A Times idézi, Hruscsov kijelentéseit a békéről, a nukleáris rakétákról, valamint a NATO-országok és a varsói szerződés tagállamainak megnemtámadási egyezményéről. BELGRAD A belgrádi lapok, élükön a Borbával és a Politikával, első oldalon részletesen taglalják Hruscsov nyilatkozatát. A Borba kiemeli azt a megjegyzését, íiSgy Hruscsov nagy megelégedéssel fogadta Tito elnök meg-- hívását a baráti Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba. STOCKHOLM A svéd sajtó elsősorban azt a részt emeli ki a nyilatkozatból, amelyben arról van szó, hogy Európa központjából a német békeszerződés meg kötése és a nyugat-berlini hely | zet ezzel kapcsolatos rende- | zése nélkül nem küszöbölhető ki a feszültség, és hogy a leszerelési tárgyalások sikerének alapvető akadálya az atomerő létrehozására irányuló NATO-terv.' VARSÓ A Tribuna Ludu teljes terjedelmében, a többi lap pedig [ részletekben ismerteti a szov- I jet kormányfő válaszait A lengyel külpolitikai megfigyelők általában azt emelik ki, hogy Hruscsov körvonalazta a békés együttélés idős: erű problémáit, vázolta a nemzetközi munkásmozgalomban a napirenden lévő kérdéseket, elismerését fejezte ki a pápa békét célzó törekvései iránt. Miért végesték ki Grimaut? A fasiszta falange egykori propaganda- főnöke a kivégzés okairól Miért végeztette ki Franco Julian Grimaut? — erre a kérdésre keres választ Dionisdo Ridmiejo sipanyol költő a Le Monde hasábjain. Ridruejo valamikor a fasiszta falange propagandafőnöke volt. a háborúban a hirhedt kék devízióban harcolt a Szovjetunió ellen. Később szembekerült Francoval, a polgári ellenzéki mozgalomban viselt szerepéért kétszer letartóztatták. 1962-ben részt vett a spanyol emigránsok müncheni kongresszusán és nem tért többé vissza Spanyolországba. Grimau kivégzése egy gyors hadbírósági tárgyalás halálos ítélete alapján, háborús cselekmény — hangoztatja Ridruejo. Grimaut részben 25 év előtti, részben legújabb keletű „bűnökért” ítélték el, „folytatólagos bűncselekmény” elmén. Ez az érvelés — írja Ridruejo — megmagyarázhatatlan, ha nem vesszük figyelembe, hogy a Franco-rendszer felfogása szerint a háború mindmáig tart. A „tartós háború állapota” a dráma egyik magyarázata, amely egyben jellemző fényt vet a Franco- rendszerre. Ridruejo szerint Grimau kivégzése Franco hidegvérű kalkulációjának eredménye, amellyel úrrá akar lenni a belső válságon. Franco régi ellenfelein kívül 25 év elteltével új ellenzéki erők jelentek meg: azok. akik 25 évvel ezelőtt a barikád túlsó oldalán állottak. A rendszer régi és új ellenfelei fel akarják számolni a polgárháború örökségét. Franco viszont meg akarja akadályozni, hogy a polgárháborúban szembenállóit felek kibéküljenek. Elképzelhetetlen — írja Ridruejo —, hogy Franco Grimau kivégzésével a Kommunista Párt erősödését akarta volna megfékezni. Grimau halála csak növeli a Spanyol Kommunista Párt tekintélyét. Franco ezzel a kegyetlen lépéssel azt akarta elérni, hogy a spanyol társadalom egy jelentős része felelőssé váljék az általa elfogadott rendszer erőszakos módszereiért, féljen az esetleges megtorlástól. Franco fenyegető drámai színben akarja feltüntetni a jövőt és mindent megtesz, hogy valóban azzá legyen. Miután saját hatalma forog kockán, semmibeveszi az ország reális érdekeit, éppen úgy, mint a világ közvéleményének ítéletét. Ridruejo azzal fejezi be fejtegetését, hogy Franco rosszul számított. Senkit sem félemlít meg azzal, hogy megölt egy kommunistát, egyszerűen azért mert kommunista volt. Az ideológiai harcnak ezt a módszerét még a jelenlegi rendszer szolgálatában álló spanyolok sem fogadhatják el anélkül, hogy összeütközésbe ne kerüljenek lelkiismeretükkel és a pópa legutóbbi enciklikájával. MUNKÄBAN A KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÖTÖDIK ÜLÉSE MOSZKVÁBAN A képen: a magyar küldöttség, jobbról a második Apró Antal. MTI Külföldi Képszolgálat. Fogadás Pan Ce-li, a Kínai Népköz- társaság moszkvai nagykövete szerdán fogadást adott abból az alkalomból, hogy aláírták Kína és a Szovjetunió 1963-ra szóló árucseréjének jegyzőkönyvét. A fogadáson jelen voltak Li Csiang külkereskedelmi mi- niszterhelyettes vezetésével a szovjet fővárosban tartózkodó kínai kereskedelmi kormányküldöttség tagjai is. Szovjet részről Mikojan, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Patolicsev külkereskedelmi miniszter és más hivatalos személyiségek vettek részt a fogadáson. KlSZ-SfiSId^irséü utazott Bulgáriába A KISZ Központi Bizottságának háromtagú küldöttsége Pullai Árpádnak, a KISZ KB első titkárának vezetésével elutazott a bolgár Dimitrov Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusára. meyreeeient qci'ine A világsajtó hasábjain végigszántott a hír: a Thresher amerikai atomtengeralattjáró összeroppant testtel fekszik „valahol az Atlanti-óceán” fenekén és Polaris rakétái némán pihennek kilövőcsövükben ~- szétroncsolt atomreaktorai pedig radioaktivitással fertőzik az óceán vizét. A tragédia emberi oldala mindenkit megrendített — nem is beszélve az anyák és feleségek vádjairól, akik nyíltan megmondták a Pentagonnak: férjeik, fiaik sejtették, hogy hibás az atomtengeralattjáró konstrukciója — és szinte készülteik a halálra ... Úgy tűnik azonban, hogy a Thresher ügy csak most kezd kibontakozni — most, amikor a tragédia főszereplője már némán, de fertőzést terjesztve fekszik a tengerfenéken. Arról van ugyanis szó, hogy közvetlenül a szerencsétlenül járt tengeralattjáró utolsó pröbaútja előtt született egy olyan határozat, hogy meg kell gyorsítani a Poláris rakéták kilövésére alkalmas atomtengeralattjárók gyártását. A Thresher is azért futott ki az előre megállapított határidő előtt a szárazdokkból. E határozat alapja az volt, hogy a Pentagon éppen ezekben a napokban lázas sietséggel állította át egész stratégiáját a Polárisra: negyvennyolc órával a Thresher katasztrófája előtt aláírtak egy angol—amerikai szerződést, amely szerint három atomtengeralattjárót gyártanak. Angliának, darabját 120 millió dollárért és mindegyikei felszerelik 20 Polaris rakétával — á 40 millió dollár, A mikor a Thresher előtűnt a tenger mélyén, a szerződések aláíróit elfogta a rémület. E pillanatban angol, japán, olasz és török katonai attasék adják egymásnak a Pentagon kilincsét és könyörögnek: várjanak még egy kissé. Ne küldjék még a Poláris-tenger alatt járókat. Ki tudja, melyiknek hibás a konstrukciója. Különösen az angolok nyugtalanok: 920 millió dollár és egy radioaktivitással fertőzött kikötő — egy kissé nagy ár az „Atlanti biztonságért”. Úgy látszik, az óceán víztömegeinek nyomása nemcsak a Thresher acélbordáit Toppantotta össze, hanem megreccsent beié az amerikai atomstratégia gerince ts... vyyyyywwYWYWWWWYWWWYWYYW /wwwwyyyyyyyyyyyy yyywyywvyyyyyyywyyyyyyyyyyyywyyy 3. HÁZAK ÉS ISKOLÁK Már itthon felhívták a figyelmünket, hogy két dolgot különösen érdemes lesz szemügyre venni. A finn építészetet és az iskolákban folyó politechnikai oktatást. E két témában nemcsak Szoyka elvtárs építészmérnök és Krasznai elvtárs pedagógus jegyezgetett az átlagosnál szorgalmasabban, hanem küldöttségünk valamennyi tagja érdeklődéssel kísérte a valóban figyelemreméltó eredményeket. Az első, amely mindjárt szembetűnik a finn városképnél, hogy szellőseb, tágasak, az erdők szinte benyúlnak a házak közé. Korábban például Lahtiban teljesen megtisztították a terepet az új építkezések színhelyén. Néhány év óta azonban amennyi fát csak lehetséges, meghagynak, s így nemesük a természetes parkerdő területe növekszik, hanem szebbé válik a környezet, s tisztább a levegő is. önmagukban az egyes házak modemek, szépek, szolidan élénk színűek. Mégis egy- egy utcát, vagy városrészt tekintve, az az embernek az érzése, mintha nem tartoznának össze, hiányzik az egységes elgondolás. Mint megtudtuk, ezt nehéz is biztosítani, a távlati városfejlesztési terv hiányában és a nagyarányú magánépítkezések miatt. Általában középmagas, 6—12 emeletes, erkélyes házakat építenek. Láttunk több, érdekes építészeti megoldást is. Külső burkolatként alumíniumot is használnak, s bent az épületekben, elsősorban az újakban, nagyarányú a műanyag alkalmazása, különösen a műanyag- padlóké. Megfigyeltük, hogy a legtöbb szállodában és éttermekben külön fogadó helyiségek is vannak. S ezek érdekes, praktikus módon szűkíthetők és megnagyobbíthatók. A szoba közepén ki- és betolható harmonikaszerű műanyagfüggönyök vannak, amelyek a mennyezetbe és a padlóba épített sínen mozgathatók. Újszerűnek tűnt néhány áruház hőfüggönye is. Ajtók helyett ugyanis, két méter szélességű hőfüggönyt vonnak, amely meg akadályozza a hideg levegő beáramlását az áruházba, ugyanakkor bentröl teljesen szabad kilátást és mozgást biztosít. Mindezek alapján igazolva láttuk a finn építőmunkások, tervezők és mérnökök jó munkáját, azt a rangot, amelyet méltán vívtak ki maguknak a világhírű skandináv építészetben. Ahogy Szoyka elvtárs, a Pécsi Tervező Vállalat mérnöke sajtótájékoztatónkon kifejezte, a finn építészet, amellett, hogy megmarad nemzeti hagyománya ápolójának, ad valami sajátosan korszerű, mértéktartóan modernet is. Mindennek az értékéből nem von le semmit az a sajnálatosan szerencsétlen eset, hogy ottlétünk alatt, egy éppen ,beköltözés előtt álló 9 emeletes pontház összedőlt. Mint megállapították, a nagy hidegben készített betonkeverék és természetesen a felelőtlen gondatlanság okozta a tetemes kárt. Másnap egyébként fényképekkel illusztrált, nagybetűs címekben szenzációként közölték az esetet a finn lapok. Ami a jelenlegi finn építészet modern irányzatát illeti, ez elől úgylátszik még az egyház sem zárkózik el. Legalábbis erre utal az a kétmillió márkával épült új templom, amelyet vendéglátóink meghívására szintén meglátogattunk. (Itthon úgyis ritkán jut az embernek ideje egy kis templomnézésre). A meglepetés erejével nemcsak a réz tetejű, modern külső rész és az oltár teljesen újszerű kiképzése hatott, hanem az a felismerés, hogy ez a templom lényegében egy több helyiségből álló „sokoldalú foglalkoztatást” biztosító kombinát. Van itt keresztelő és meny- asszony-öltöztető szoba, imaház, olvasó- és kultúrterem, — színpaddal, sőt még hangu- latvilágítású, kisasztalokkal és presszógépek kel ellátott bár is. Tapintatból azt már nem kérdeztük meg, hogy vajon zenekar is játszik-e? Annyi bizonyos, hogy az egyház is felismerte, hogy a finn fiatalok mozgósításában is haladni kell a korral. Az ifjúság nevelésének értékesebb elemeivel találkoztunk a meglátogatott iskolákban. Programunkban két népiskola és egy szakiskola szerepelt, amely nagyjából a mi ipari- tanuló-intézeteinknek felel meg. Néhány üdvözlő szó erejéig bekukkantottunk egy-egy osztályba s megtekintettük az iskolák műhelyeit, tanulószobáit, tantermeit és uszodáit. A látottak közül a legmélyebb benyomást a politechnikai oktatás színvonala keltette. A finn pedagógia alapelve is, — ahogyan a városi tanfelügyelő kifejtette, — hogy nem minden gyermek elméleti érdeklődésű, ráadásul a lustaság, a foglalkozás-nélküliség mindig rosszat szül. Ezért fordítanak figyelmet a gyerekek gyakorlati készségeinek kifejlesztésére, hisz munka közben alakul az érdeklődés, s a népiskolák munkaoktatása jó alapul szolgál arra, hogy a szakiskolákban már egy-egy szakmában tökéletesítsék tudásukat a tanulók. A népiskolában heti 12 óra gyakorlati és 2 óra elméleti foglalkozás van. A szakiskolákban technikai, — ezen belül építészeti és faipari, — háziipari és kereskedelmi tagozaton folyik oktatás. Ahogy láttuk, jó az egyes tanműhelyek berendezése, kiváló gépek, alkatrészek és szerszámok állnak az ifjú szakmunkásjelöltek rendelkezésére. Hiába, a politechnikai oktatás, a munkára nevelés, egyre gyorsuló tempóban tör magának utat a legtöbb ország oktatási rendszerében! Érdekes az a mód is, ahogyan a tanulók által készített termékeket értékesítik, illetve felhasználják. Az elkészült tárgyak egy részét — csónakokat, bútordarabokat, stb. — a gyerekek hazavihetik, de nem adhatják el, másik részét pedig vagy a kereskedelem útján hozzák forgalomba, vagy maguk értékesítik. A fiatal szakácsok termékeit az iskolában lévő boltban adják el, amely naponta két órát tart nyitva a vásárlóközönség számára. Hasonlóan működik két-két órát az iskolti fodrász-szalcm és bútorüzlet is. Mindezekben a finn gondolkodás praktikusságát és gyakorlatiasságát véltük felfedezni. Kupka Sándor Ui épületek Lahtiban * í\
