Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-25 / 95. szám

r ms. Április 25. napló 3 Siélesvászni mozi Gyárvárosiul Fennállásának hatodik év­fordulóján, május elsején, ünnepélyes külsőségek között adják át a szélesvásznúvá át­alakított Fekete Gyémánt Filmszínházat Gyárvároson. A műv. osztály 65 ezer forint­tal járult hozzá a gépek átala­kításához. Minden más mun­kát a helybeli lakosság vállalt társadalmi munkában. Váro­sunk egyik legjobb adottságú szélesvásznú filmszínházában már az előtérben tájékoztatják hangoshíradó útján a várako­zókat. De még a nagyothallók részére is teljes élvezetet kí­vánnak biztosítani azzal, hogy a hangvezetékbe bekapcsol­ható hallókészüléket bocsáta­nak díjtalanul a rászorultak rendelkezésére Hatvan gyemekrajz Lahtiból A közelmúltban Lah&ban járt pécsi tanácsi küldöttség 60 gyermekrajzot vitt magá­val ajándékba. A rajzokat pé­csi iskolások készítették váro­sukról. A küldöttség Lahtiból ugyancsak hatvan gyermek­rajzot hozott magával, ame­lyek bemutatják testvérváro­sunkat. A rajzokból kiállítást rendeztek az újmecsekaljai 39-es Dandár utcai általános iskolában, amelyet tegnap délelőtt nyitottak meg. A ki­állítást megtekintették a Pé­csi Tanárképző Főiskola rajz­tanszékének tanárai és a hall­gatók. A kiállítás egy hétig lesz nyitva a 39-es Dandár úti iskolában és ez alatt felkere­sik azt a III. kerület általá­nos iskolásai. A városi tanács művelődésügyi osztályának intézkedésére a kiállítást be­mutatják a II., majd pedig az I. kerületben is. Hz úttörő-színjálszó- csoportok bemutatója A városi Úttörő Elnökség és a városi tanács művelődési osztálya rendezésében tegnap délelőtt a Vasutas Kultúrott­hon ban tartották a váró« út­törő bábjátszó csoportok kul­turális bemutatóját. Ez alka­lommal három bábcsoport, négy mesélő és egy kisdobos csoport mutatkozott be. A hábjátszók közül legjobb­nak a pécsszabolcsi általános iskola úttörői bizonyultak, akik az Ezerszínű mesema­dár című bábjátékot mutat­ták be. Kulturált szövegmon­dással és mély átéléssel emel­kedett ki a mesemondók kö­zül Erdő Mária, a Bártfa ut­cai iskola tanulója. A mecsek- aljai kisdobosok a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című mese jelmezes, dramatizált változatával mutatkoztak be. 3,5 millió forint kotatásokra Számos új módszert vezetnek be a szénbányászatban — Csökkent a szilikózisveszély A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitün­tetett Pécsi Széntröszt kuta­tási osztálya az elmúlt évek­ben alapozta meg annav a há­rom rendkívüli fontos bánya- biztonsági és egészségvédelmi kérdésnek — nevezetesen a szilikózis, a gáz és gázkitörés, valamint a sújtólég és szén- porróbbanós veszélyeinek — kutatási feltételeit, amelyek tanulmányozása a múltban hát térbe szorult annak ellenére, hogy ezek a pécsi bányászat számára létfontosságúak. Az utóbbi időkben már eddig is olyan új műszaki eljárások születtek, amelyek amellett, hogy lényegesen növelték a bányák biztonságát, segítették a tervek teljesítését és a kor­szerű bányászat kialakítását ÉS, A sziltkózisveszéty elhárítása Ezen a területen <■— különö­sen a műszaki porelhárítás- ban — óriási munkát végeztek a kutatási osztály dolgozói és túlzás nélkül mondhatjuk — világhírnévre tettek szert ki­dolgozott eljárásaikkal. Ennek eredményeképpen a fejtések levegőjének porkoncentrációja 40 százalékkal, a feltárásoké 80, míg a szenes elő váj ásóké 5 százalékkal csökkent Ki­dolgozták az irányított munka­helyt telepítések rendszerét. A különböző porelhárítási mun­kák eredményeképpen lénye­gesén javult a dolgozók egész­ségügyi helyzete. Amíg az 1957 évi tüdőszűréskor a dol­gozók 20,4 százaléka volt szi- likotikus, ez a szám ez év ele­jére 11,2 százalékra csökkent. A fiataloknál még ennél is nagyobb mértékű javulás ta­pasztalható. Az orvosi laboratóriumban folyó munkák célja a külön­böző bányabeli szállóporok szi­likózist okozó képességének állatkísérleteken való megálla­pítása, a kísérleti szilikózis kifejlődése közti összefüggé­sek vizsgálata A laboratóriu­mi vizsgálatok célja a beteg­ség korai diagnosztálása mel­lett a gyógyítás kikísérletezését is hivatott szolgálni. 1963-ban a Pécsi Széntröszt területén az elővájások injek­tálását üzemszerűen bevezetik s ezzel további előrehaladást tesznek a porártalom megszün tetésére. Tovább folytatják a kutatást a leülepedett bánya- porok megkötésére, illetve el­távolítására, az alap- és ke­resztvágatokban történő szál­lítás portalanítására. Folyama­tosan folyik kutatómunka a szénfúrások portalanítására is. A kutatás és a gyakorlat meg­felelő összekötéséből szárma­zott az az intézkedés is, hogy a szilikózisos bányászokat megbetegedésük súlyosságá­nak foka szerint csak olyan munkahelyeken foglalkoztat­ják, ahol a porártalom a leg­optimálisabb. A bányabeli mik roklimavizagálatok szintén a dolgozók egészségvédelmét szolgálják. Gázkitőrés'ves zély A kutatási osztály a gázki­törések megelőzésében is ala­pos kutatómunkát végzett. A már bevezetett — előzetes anyagkivétel-elvére épült •— feszültségcsökkentő eljárást si­kerrel alkalmazzák. Hatható­san tanulmányozták a külön­féle gyúlékony porok, de el­sősorban a szénpor robbanó­képességét. A védekezési eljá­rások tökéletesítésére kísérleti robbanótárót építettek. A bá­nyászati geofizika témaköré­vel foglalkozó kutatók javasla­tára bevezették a széntelepek jelenlétének előrejelzését, ,seo- elektromos ellenállásméréssel. Segítségükkel a széntelepeket elektromos úton fel lehet ku­tatni. A gyakorlati élet „malmára hajtotta a vizet”, hogy a 37 tudományos téma közül 26,5 már a múlt évben bevezetésre került, bevezetés alatt pedig 44 százalék van. Ebbén az év­ben végzik el a Diesel mozdo­nyok javítás előtti és utáni sújtólégbiztonsági vizsgálatát is. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges állomás tervezését el kezdték. Továbbié jlésztik áz úgynevezett kimosatásd eljá­rást, a perforálást, s további más vizsgálatokat végeznek. A gurítókban jelentkező gázki­törések leküzdésére is nagy súlyt fektetnek, mert megfi­gyelték, hogy a balesetek szá­ma itt nagyobb. Kidolgozzák a kritikus alapvágathajtási se­bességeket a pécsi bányákra, amely a veszély időbeni fel­ismerését teszi lehetővé. Tel­jesen új gázlaboratóriumi vizs gálatokra kerül sor a szénte­Hordoiható" ié§lágyáról szálMSottunk Ghánába Accrában, Ghana fővárosá­ban a közeljövőben mutatnak be egy új magyar exportgyárt­mányt, a könnyen áttelepíthető téglagyárat. Az üzem nagy elő­nye, hogy mindenütt felállít­ható, ahol víz és agyag van, mert maga termeli a gépek meghajtásához szükséges elek­tromos energiát, sőt azokat a téglákat is, amelyekből az ége­tő kemencéket építik fel. Ha sikeresen vizsgáznak a beren­dezések, akkor Ghana harminc téglagyári üzem vásárlására köt szerződést a magyar kül­kereskedelmi szervekkel. lepek gáztartalmának megha­tározására alkalmas módszerek felkutatására. Szénpor- és sujfóiég- robbanás Az ezzel foglalkozó csoport továbbfejleszti 1963-ban a je­lenleg alkalmazott módszere­ket. Többek között javasolták be vezetésre a robbantásbiztos tűz- gátak készítését. A váratlan, hir felen jelentkező gázkitörések jelzésére egy olyan célszerű riasztási módszert dolgoztak ki amellyel egyszerűen — a me­nekülő bányászok saját életük kockáztatása nélkül — értesít­hetik társaikat a veszélyről. A kísérleteket a Széohenyi-akna VII—VIII. szintjén végezték éL Minden munkahelyen egy kampóval bárhová felakaszt­ható lámpát helyeztek el, ame­lyik piros fénnyel ad hírt a veszélyről. Foglalkoznak más­hasonló készülékek szerkeszté­sével is. A Pécsi Széntröszt kutató osztálya nem hiába keltette fel a hazai és külföldi szakembe­rek érdeklődését. Vizsgálataik magas színvonalúak, alaposak és kellő felkészültségről tesz­nek tanúságot. Eredményeik a pécsi bányászok életét, egész­ségét védik, hozzájárulnak, hogy a bányászok élete biz­tonságos legyen. Ebben az év­ben /is a 3,5 millió forintot hasznos célra költik. — ts — Eltemették • Pauszt Imre elvtársat Nagy részvét mellett teg­nap délután négy órakor a pécsi központi temetőben kí­sérték utolsó útjára Fauszt Imre elvtársat a munkás- mozgalom régi harcosát. Fauszt elvtárs 1918 óta ak­tív résztvevője volt a moz­galomnak. 1919-ben fegyver­rel védte a Tanácsköztársa­ságot, s az emigráció után szocialista könyvek kiadásá­val foglalkozott. A felszaba­dulás előtt a Horthy-rendőr- ség többször börtönbe vetet­te, zaklatta baloldali tevé­kenységéért. A veterán kommunista ra­vatalánál barátja és harcos­társa, Darvas József író, a Magyar írószövetség elnöke búcsúzott az egykori bará­tok, budapesti kommunisták nevében. Az itteni elvtársak és veteránok búcsúszavait'- Nagy Sándor elvtárs, a MÉ­SZÖV elnöke tolmácsolta Sokan szerették és sokan tisztelték a fáradhatatlan, idős kommunistát, aki az el­múlt években a Baranya me­gyei Moziüzemi Vállalat igazgatója volt, s akinek most virág és koszorúk helyett e sorokkal szeretnénk leróni kegyeletünket. Szakmunkás leszek A MAGAS, barna fiú ka­roaszos magabiztossággal lép be az igazgatói szobába. Az­tán kémkedve tekint körül, vajon mi vár rá, hiszen nem minden pillanatban hivatják a diákokat az igazgatóhoz. Vágy nagyon jó, vagy nagyon rossz dolgot kellett ezért vég- hezvinnie. Ö azonban nem em­lékszik semmi különösre. A bizalmatlanság néhány perc múlva felenged, s barátságo­san el beszélgethetek Baranyai Lászlóval, a pécsi gyárvárosi általános iskola VIII. a. osz­tályának tanuló jávaiL Félév után, — pályaválasz­tás előtt. Milyen érzések, gon­dolatok, álmok és vágyaik, ter­vek és elképzelések vannak rendben és kusza vonalakban, a 14 éves kamasz fejében? Már nem gyerek, de még nem felnőtt, e kettő határán él, s a jövőről, az ő jövőjéről gondolkodik. Esztergályos szeretne lenni, vagy ha ez nem sikerül, ak­kor villanyszerelő, de min­denesetre szakmunkás — Politechnikából elég jól állok/ meg nagy kedvem is van az esatergályozáshoz, ezért akarok ipari tanulónak menni. Még ötödikben, ami­kor a póktechnikát bevezet­ték, szerettem meg az eszter­gálást. Akkor határoztam el. hogy ezt a szakmát tanulom ki — mondja határozottan a fiú, s hangjából érződik, hogy jól megfontolta tervét. Érdekes, hogy az esztergá- lást szeréti, s a villanyszere­lést műveli. Otthon, a kiseb­bik faházat, amit édesapjával együtt épített, berendezte ma­gának. Műhely lett belőle, tel­ve szerszámokkal, villamossá­gi felszerelésekkel. Legutóbb egy transzformátort épített, hogy a hálózati áramot 220 voltról 5—8 voltra tudja re­dukálni. , — Azért kellett ezt megcsi­nálnom, hogy a különféle kis körtéket, fülhallgatót és a vil­lanymotort használni tudjam — magyarázza Laci. Ez a kis motor meg ázért kellett, hogy legyen mivel hajtanom a fém­építőt. SZINTE minden szabad ide­jét ‘ villanyszereléssel tölti. Szégyenlősen bevallotta, hogy kevesebbet tanul a kelleténél, sokat szerel, de ez a szenve­délye. Persze, egy kicsivel több akarattal a tanulmányi eredményén is javíthatna, bár most is majdnem jó rendű. — Ha otthon nem tudok va­lamit elkészíteni, akkor a kofcszműbe, meg a hőerőmű­S háztáji MHfüWi Nemrég az NDK sajtóin va- talának vezetőjével a villányi termelőszövetkezetben jártam. Jó ez a termelőszövetkezet Talán a siklósi járás legjobb termelőszövetkezete. A magas­rangú vendég nézegette az ál­latokat, elbeszélgetett a gon­dozókkal. Amikor kijöttünk az istállóból, megkérdezte a ter­melőszövetkezet elnökét, (Ar­nold Jánost: mennyi szarvas- marha jut ebben a termelő- szövetkezetben száz hektárra. Az elnök is, meg a főagronó- mus is gyorsan átszámította a holdat hektárra, és nem em­lékszem pontosan mennyit mondtak, de arra határozottan emlékszem a miniszter is mon­dott egy számot, mire a vil­lányiak meghökkentek. Meg is kérdezték: ennyi szarvasmarha van a közös istállókban? Nincs ennyi. Ez a háztájival együtt ennyi De hát a háztáji állat trágyája is » közös jére kerül, a háztáji állomány is a közös földjéről táplálko­zik. Ez így egészen más — nyu­godtak meg a villányiak. — így minálunk jóval több szarvasmarha jut száz hektár­ra, mint önöknél. Sok statiszti­kát olvastam már el, sok je­lentést böngésztem végig, de még egyetlen olyannal sem találkoztam, amelyben ez a gondolat így együtt lett volna. Mindig így sorolták fel az ál­latokat: közösben ennyi, a ház tájiban meg annyi. Végül ösz- szesítették és ebből kijött a megye állatállománya, amihez végül hozzácsapták az egyéni gazdaságokban és az egyéb he­lyeken lévő állatokat. Olyan kimutatással is találkoztam már, amelyben a háztáji állo­mány úgy szerepelt, mint trá­gyatermelő állomány. A ház­táji állomány trágyát termel és ez a közös földjét erősíti. Ez rendiben van. Számítani kell a közösből származó trá­gyára, de hogy csak erre szá­mítsunk — ez hiba. A rózsafai termelőszövetke­zet elnökével, Háttá Józseffel Amikor megkér: deztem tőle: miért adnak el annyi terményt a tagoknak, így válaszolt: „Még nincs any- nyj nagyüzemi épületünk, hogy az összes állatokat a kö­zösben tarthatnánk. A háztáji istállók viszont kihasználatla­nok. Ha nem adunk a háztáji­nak takarmányt, akkor kihasz­nálatlanok is maradnak. Ezért adunk el a tagoknak annyi terményt. Feletetik, több ál­latot tartanak. Ebből haszna van a tagnak is, nekünk is. Nemcsak azért, mert több trá­gyánk lesz, hanem azért is, mert a tag rajtunk keresztül köt szerződést. A nagyüzemi felár, a bonyolítási díj minket illet, az áruértékesítés után járó kedvezmény is a miénk. Miért ne csináljuk ezt, ha egy­szer a tagok is akarják és ami a fő — csinálják is”. Igaza van! De igazuk van a véméndi- eknek is. Ebben a termelő­szövetkezetben találkoztam a következővel. — Házról házra járt egy kocsi: Kérdeztem: Mi­lyen kocsi ez? Azt válaszolták: ez a háztáji kocsi. Ez hordja minden nap szét az igénylés ajaRjána zöldtakarmányt a ta­goknak. Kinek, mennyire van szüksége annyit kap a közös bői zöld takarmányt. Senki sem kér többet a szükséges­nél. Viszont amennyire szük­ségük van, annyit kapnak. Persze találkoztam más eset­tel is. Csikóstöttösön beszél­getés közben elmeséltem: ho­gyan intézik a háztáji dolgát Rózsafán. Az elnök azt mond­ta: hallotta, hogy más járás­ban ezt lehet, de náluk nem engedik. A tag náluk nem köt­het szerződést a termelőszövet­kezeten keresztül. Ez nagy hiba. Sokszor szóba kerül a ház­táji gazdaság. Vannak, akik állítják: szükség van rá és en­nek szellemében cselekszenek. Vannak mások, akik állítják a szükségességét, meg is es­küsznek rá, csak éppen nem tesznek azért semmit, hogy a háztáji gazdaság a közösnek szerves része legyen. Vannak, ahol panaszkodnak, lopnak a tagok. Mit lopnak a tagok? Hát lopják a fényért, beleka­szálnak a rétbe. Ahol így van, o.tt rendszerint az előzmény a következő: a tervkészítéskor mindent szépen kikalkuláltak, mindent (számításba vettek, csak éppen a háztáji állat­állományról feledkeztek meg. Úgy gondolták: majd lesz azoknak is, ha marad. Ilyen alapon nem lehet a közös és a háztáji szerves egységéről be­szélni Ilyen körülmények kö­zött nem csoda, ha belekaszál­nak a fenyerbe. Olyan gazda még nem született, aki hagyta volna, hogy éhen pusztuljon az állata. Nem vészharang kongatásról van szó. A háztáji állomány eddig is megélt valahogy. — Egyes helyeken úgy, hogy kap­tak a tagok az állatok részére lucernát, másutt úgy hogy lop­tak a tagok lucernát. Nagy különbség van a kettő között. És ez a különbség néha a szemléletben is tükröződik. Egységesíteni kellene végre a szemléletet is a gyakorlatot is. Valahogy úgy, mint ahogy a német sajtóhivatal vezetője mondta: valóban nemcsak a trágyára kell számítani, de meg kell adni a takarmányt is, hogy az állat tejet, trágyát, húst termelhessen a háztáji­ban is. S zalai János. be megyek, megnézem, hogyan lehetne könnyen és jól meg­csinálni a hiányzó darabot. Meg aztán szívesen el is né­zegetek a nagy géprengeteg­ben és annak nagyon örülök, ha esztergályos vagy villany- szerelő munkás beszél velem, mutogat és magyarázza, njjt hogyan kell összeszerelni, -a- hibálkat hogyan lehet kijaví­tani. Hamiskásan mosolyogva me­sélte, hogy kezdetben, amikor hozzákezdett az“ otthoni vil­lanyszereléshez, senki nem nézte jó szemmel tettét. At­tól félitek, hogy megrázza a villany. Ez, szerencsére még nem fordult elő, de a biztosí­tékot a padláson már jóné- hányszor kivágatta. Később azonban megszok­ták, hogy étlen-szomjam a fa- háziban foglalatoskodik. Sőt. amikor a ház körül apróbb villanyszerelési munkát is el­végzett, mintha fél fejjel nőtt volna a szemükben Laci. — HOGY HONNAN veszem a szerszámokhoz a pénzt? — ismétli csak úgy, ön­magának a kérdést. — Először is néhány fogót örö­költem a nagyapámtól, a töb­bit pedig a papír-, vas- és rongygyűjtés árából vettem. Meg édesapámtól is kapok zsebpénzt, anyut®, is, mert neki a boltban szoktam segí­teni. így jut reszelőre, fúróra, csavarokra és kis esztergapad­ra. Mert aki jó szakmunkás akar lenni, annak nem elég az iskolában tanulni, hanem otthon is kell ilyesmivel fog­lalkozni. Én meg jó szakmun­kás akarok lenni. Bödő Sarolta. A Pécsi Közúti Üzemi Vállalat útépítő férfi mun­kásokat vesz fel az alábbi munkahelyekre: Oroszíó, Szeotlőrinc, Villány, Nagyharsány, Pécsvárad, Szederkény, Űjpetre Felvétellel kapcsolatos fel­világosítás a munkahelyen, vagy a vállalat központjá­ban. A felvett dolgozók úti­költségét megtéríti a válla­lat. Szükség esetén szállás, vagy lakóhelyre való szállí­tás megfelelő létszám esetén biztosítva. — Szerszámot, munkaruhát azonnal kiadja a vállalat. Cím: Pécsi Köz­úti Üzemi V. Pécs, Köz­társaság tér 5 ss. n k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents