Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-17 / 64. szám
r llAPlO 3 Pécsi találmány a bituperlit A mezőgazdasági szakemberek sok j<5t várnak az új padozat-anyagtól Az tatóBióépitésetonél évtizedeken keresztül komoly problémát jelentett a megfe- fcieló padoeat kiválasztása, A döngölt föld nem elég szilárd, a deszüca drága és gyorsan korhadó, a cement jó hővezető, tehát hideg és egészségtelen. Még legtovább az élére állított tégla tartotta magáit, de a mai korszerű követelményeknek már ez; sem felel meg. A legutóbbi mezőgazdasági kiállításán aztán nagy feltűnést keltett a bemutatott bdtufaipadozat- anyag, ami fűnészpor és bitumen keveréke és a célnak tökéletesen megfelel. Egyetlen hátránya, hogy az országban csalt egy üzemben, és igen kis mennyiségben állítják elő, 6 nehezen jutnak hozzá a ter- tr ei »szövetkezetek. .Éppen ezért a baranyai n v«»gazdasági szakemberek örömmel üdvözölték Tóth Árpádnak, a Baranya megyei Magasépítő Vállalat főmérnökének új találmányát, a bitu- periitet, mely nem más, mint bitumen és égetett kavics keveréke, s mivel igen rossz hővezető, istállók lepadlózásá- r; a bdtufához hasonlóan, kiválóan alkalmas. Előnye még a bitó fával szemben, hogy előállítási költsége a becslések szerint 30 százalékkal olcsóbb, mint a bitufáé, s így olcsóbban juthatnak hozzá a termelőszövetkezetek. A bituperlatet elsőként a BikaJi Állami Gazdaságban próbálják ki, ahol a most épülő sert éífiazta tóba néhány négyzetmétert már be is építettek. Ha az új padozat-anyag beválik, a vállalat nagyobb mennyiségben kezdi meg gyár tását A tapasztalt szakemberek nagy jövőt és gyors elterjedést jósolnak az új padozatanyagnak. Or. Láng Miklós megyei főállatoirvos áüathigiénial szempontból kiválónak tartja a bifcuperhtet, így nyilatkozik: — Különösen sertésüaztetók tepadiózására alkalmas anyag a bituperlit, mert igen rossz hővezető, s így a kismalacok télen sem fáznak meg rajta. Tulajdonságai hasonlóak a fáé hoz, csak jóval tartósatob annál és könnyebben fertőtleníthető. Kifutó padozatnak előre Láthatólag nem alkalmas, mert a nagy nyári kánikulában, tűző napon esetleg megolvad, de fedél alatt, zárt épületben nagyon megfelelő. A most tavasszal beinduló sertésfiaizta- tó-építkezéseknél javasolni fogjuk a tsz-eknek az új anyag alkalmazását A megyei építési szakemberek a közelmúltban dolgozták ki egy új, korszerű ser- tésíiaztató-típus tervét. Az eddigi típusoktól eltérően az új fiajztató már 38 centi vastag üreges fallal készül, magassága 2,20 méter — tehát az eddigieknél jóval kisebb légterű — magtárpadlásos. s ablakai dupla üveggel készülnek. Belső szerkezetére jellemző, hogy külön malac- kutricás, teljesen külön koca- pihenő- és etetőtérrel. A ma- lackutricák lepadozására az építési szakemberek a bitufa mellett már a bituperlitet is figyelembe vették. Eken a tavaszon többek között a mohácsi, görcsönyi, pécsváradi és még egy egész sor termelőszövetkezet épít ilyen (íjtípusé sertésfiaztatót, s alkalmazza padozatként a bituperlitet. Előkészületek a helikoni ünnepségekre Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: •2 évszakhoz képest hideg idő tovább tart. Változó mennyiségű felhőzet, a nyugati megyékben legfeljebb néhány helyen kevés havazás. Mérsékelt délkeleti, déli szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz S—mínusz 7 fok, az északi megyékben helyenként mínusz 10 fok közelében. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap plusz S—plusz 6 fok között. A pécsi és a baranyai középiskolák képviselői megbeszélésen vettek részt a KISZ megyei bizottságán, ahol tájékoztatták őket a helikoni ünnepségekről és versenyekről. Az idén az öt pécsi énekkar helyett hármat hívott meg négy napra a rendező bizottság: a Közgazdasági Technikum, a Leöwey Gimnázium ás a Janus Pannonius Gimnázium kórusát, Baranya megyét és IJécs városát egy-egy 15 tagú irodalmi színpad képviseli Dunántúl legjobb közép- iskolásainak versenyén. A társastáncosok közül csak azok vehetnek részt Keszthelyen az ünnepségen, akik a tavaszi kulturális szemle megyei döntőjén arany fokozatú jelvényt kapnak. Megyénkből két szellemi öttusa csapat utazik a Helikonra, 5—5 taggal. Pécsről 18 szólóénekes, 18 hangszerszólós és 18 vers- és prózamondó kerül Keszthelyre, a megye középiskolásai közül pedig 8—8 diák utazik. Az irodalmi, képzőművészeti és népművészeti pályázat résztvevői jeligésen küldik be alkotásaikat, s a legjobbakat kiállítják. Ekkor rendezik meg a fiatal festők kiállítását is a keszthelyi múzeumban: eryől ankétöt tartanak a Helikon résztvevőinek. Az idén új díjazási rendszert vezet be a rendezőség: az aranyérmesek plakettet, oklevelet és jelvényt kapnak, az Megkezdődik a munka a téglagyárakban ezüst- és bronzérmesek az oklevél mellé jelvényt is kapnak. Jelvényt az idei nyáron nem árusítanak. A szervező bizottság javasolja a KISZ megyei bizottságoknak, hogy alapítsanak vándordíját a Helikonon legtöbb pontszámot elért középiskoláknak. A KISZ Baranya megyei Bizottsága elfogadta ezt a javaslatot. Végezetül Merényi Elemér, a helikoni bizottság titkára bejelentette, hogy nyitáskor a Himnuszt a három pécsi énekkar énekli. Még csjzmamarotztoló * tár, a föld csak a dombosabb területeken kezd pirulni, dr a sdsdi tégagyárban már megkezdték a munkát. Igaz, egyelőre még csak a földet készíti elő az ügyes gép, amely gyorsabb is az embernél, meg is könnyíti a munkát, de ez már a szezon kezdetét jelenti a téglagyártásban is. A televízió műsora március 17-én, vasárnap: 10.00: Ifjúsági filmmatlné. A sárgapocakos. NDK-bábfilm. — A cirkusz hétköznapjai. NDK- kisfilm. — 10.40: Hétméríöldes kamera. — Uttörőhíradó. — 10.55: Crhajós vetélkedő. — Az Intervizié műsora Moszkvából. — 16.15: A lelklismeret lázadása n. — Magyarul beszélő NDK TV-ftlm (ism.). 14 éven felülieknek. — 15.00: Nagybánya művészete. — 18.40: Afrika, Afrika! — Dahomey. Előadó: Rud- nyánszky István. — 19.05: Teli Vilmos. — Magyarul beszélő angol ifjúsági filmsorozat. 11. A tetszhalott. — 19.30: TV-hír- adó. — 19.50: Randevú a Halász- bástyán. — Gerencsér! Jenő és Zolnay Pál kisfllmje. — 20.50: A TV mesekőnyve. — 20.05: Malachias csodája. — Magyarul beszélő nyugatnémet film, 18 I éven aluliaknak nem ajánljuk. I — 22.05: Telesport. — 22.25: TV- I híradó (ism.). AZ OTHELLO MÁSODIK SZEREPOSZTÁSA t Bánffy György, Dobók Lajos, Bázsa Éva Egy hónapot kellett várni a Pécsi Nemzeti Színház Othello előadásának második, teljes szereposztására. Aa előadás — az alapvető rendezői koncepciót megtartva — néhány tekintetben letisztult, a ritmus is bizonyos értelemben előnyösebbé vált A második szerep- osztás kiemelkedően jó alakítását nyújtotta — bizonyos egyenetlenségek ellenére is — Bánffy György, Othello szerepében. A rendezői felfogás — Jágo alakjának leértékelésével — Othellót állítja az előadás előterébe. Az ő tiszta, nyílt nemes és szigorúan igazságos jellemének szörnyű tragédiája játszódik a színen. Ezt a felfogást Bánffy György egy lényegében férfias, közvetlen, túlzásoktól mentes alakítással elősegítette. Energikus Othél- ló, játékában egyaránt hangsúlyt kap a mór belső, alkati karaktere, valamint egy állandó életveszedelemben, harcokban edzett ember robusztus, férfias ereje. Egyszerű, amit mond, annak fontos értelme van, ugyanakkor nemes jellemvonásé, sajátos intellektus. Néhány apró jelenetben, gesztusban is sikerült Bánffy- nak egész lelki és jellembeli komplexumokat kifejezni, mint például amikor Braban- tióval találkozik. Izzó, drámai konfliktus, az Othello féle katonajellem ennyi sértésre kardot ránt. Bánffy szinte csak arcmozdulatokkal jelzi, hogy Brabantióban nem a kihívást, de Desdemona apját látja. Az előadás legszebb részlete — kimagaslóan — amikoí* Jágo ravaszul elülteti benne a féltékenység gyanúját. Bánffy nagyszerűen érzékelteti a pillanatonként változó ellentétes lelkiállapotot Az egyik pillanatban gyanútlan és fölényes, mert Desdemona ártatlanságához kétség se férhet, a másik pillanatban már gyanakvó, 18 hónappal ezelőtt még Ibolya, kankalin nyílott a fiatal bűkkerdővel övezett hegyoldalon és a déü völgy „be tyártanyájárói” idejártak rab ló-pandúrozni a gyerekek. Nem tudni biztosan ki nevezte el Betyár tanyának azt a fák között megbúvó néhány házikót, ahol bányászfélék élték külvilágtól elzárt egyhangú életüket galambszelíd betyár kodásban. Alighanem a régi bányatulajdonosok voltak a völgy névadói, s irigységükben találhatták el betyártanyának. Így kell hogy legyen, mert a völgy kincset rejtegetett. Olyan kincset, amihez a tulajdonosok csak drága pénz árán férkőzhettek, amíg a házikók lakóihoz kegyesebb volt a déli völgy. Nekik nem kellett aknát fúrni, gépeket venni, hogy hozzájussanak a kincshez. Elég volt néhány ásónyom is ahhoz, hogy rátaláljanak a kátrány fényű, legkülönb szénre, ami valaha is napvilágra került ebben az országban. Mégsem lopták meg a völgyet, mert egyszer sem fordult meg a fejükben, hogy okoskodjanak, üzleteljenek vele, s csak éppen any- nyit talicskázták haza belőle, amennyi elég volt a teleléshez. Aztán sok-sok év múlva megváltozott a környék képe. A völgy mögött aknát emelt egy milliomos részvénytársaság, a DGT. 1887—88 táján felépült a Thommen-ákna és a völgy lakóit kiűzték a {paradicsomból. Aki mégis (varait, az talicskáitól, ásó*- I G/Lj. üölqif ízületik tál beszegődött az uraságok- hoz és napszámban bányászta a ' szenet. A konokabbak új lelőhely után kutattak, t Így találtak rá Istenáldás völgyére, amíg onnan is kisemmizte őket a terjeszkedő részvény- társaság. Ma már a Petőfi-bánya All a Thommen-akna helyén. A vasasi hegyet 18 hónap óta robusztus földkotróik harapják, marják és nem kell újabb 18 hónap ahhoz, hogy a fürge dömperek egészen betemessék a Betyár tanya völgyét Nincs szükség rá, nem menhelye már a kétkezi vállalkozóknak, inkább veszedelem. Ne gyűjtse tovább a hegyoldal alázúduló vizeit, hó olvadékait, re legyen alattomos ellensége a bányának és a bányászoknak. Uj völgyet vájnak odafent, hogy a nap- szint felé törekvő feketeszenet elvegyék a hegytől. Annak a meddőjét hordják a dömperek százezer és millió köbméterekben és ahogy születik az új völgyk úgy hal meg lassan a régi. A forgóvázas óriási kotrógépek más- félezerszer töltik meg naponta a dömpereket, s csak papír és ceruza kell hozzá, hogy a hozzáértő megszámolja a halódó völgy napjait. A felhasogatott külszíni fejtés táblás homokkő szikláin aligha igazodna el az avatatlan. A robbantásos omladékák tíz mázsát tömbjei inkább kőbányára emlékeztetnek és kétségeket hagynak az emberben: érdemes ezért a néhány széntelepért hegyet bontani ? Hiszen mindössze 18 bányász ügyködik a letisztított külszíni s zent ebe- pékén és a tizennyolc embert három földkotró, 35 meddő- szállító dömper, gépi és kézi robbantómesterek, s vagy száz dömpervezető szolgálja, miután három műszakban váltják egymást a volán mellett. Lutz Nándor, a nappalos bányászok brigádvezetője magyarázta el, hogy menynyire érdemes. Azt mondja, a föld alatti széntermelést is legalább ennyien készítik elő, hogy fejtésbe állhasson a csapat. , — Odalent soha nem tudnánk megcsinálni azt, ami a ! külszínen magától értetődő — mondja. — A föld alatt geo- '■ lógiai törvények szabják meg | a fejtés magasságát, széles- \ ségét, hosszúságát, amit élet- \ veszély nélkül bajosan bolygathatna meg akárki is. Itt a külszínen nem kell ilyentől tartani, A veszedelmet eltisztítja körülöttünk a kotrógép és miénk a szén minden darabja. Csakugyan. Most is kilencen álltak neki a szénfalnák és a pásztát szakaszokban hajtják előre is, oldalt is. Különös látvány a külszíni bányászkodás. Csak annyiban hasonlít a föld alattihoz, hogy itt is elöljár a vájár a fejtőkalapáccsal, de a közreműködés már egészen másként megy. Senkinek sincs gondja a biztosításra, csak arra ügyelnek, hogy a csúszdára kerüljön a szén. Persze így a fejadag is magasabb a föld alatti kvótánál. Ott szép teljesítmény a fejenkénti öt csille, itt meg tizenötöt ír elő a norma. Mégsem arról van szó, hogy a feketeszénbányászat jövője a külszíni fejtés, mert ehhez különös termé- I szeti adottság segítette hozzá \ a vasasiakat. Az emberi leleményesség I nem hagyja veszendőbe men- j ni a természeti kincsek e I legdrágábbikát. Megbolygat- j ía érte a hegyeket és bizarr formában, keresztmetszetben mutatja be a bányát, szeszé- lyeg dőlésű széntelepeivel, j kőzeteivel, millió éves lerakódásaival, rétegeivel. A paxit és • a lőpor csodákat művel. Első számú segítője a bányásznak, ha értenek a nyelvén. Van egy brigád, mindössze négy tagú a vezetővel együtt, hát azok nagyon értik. Nagy Sándor robbantómester csak ránéz a sziklatömbre és már tudja is, hogy hány „lövölyuk”, hány kiló paxit kell, vagy mekkora a lőpor szükséglet a szétterítéséhez. Valahogy olyanformán nézi meg magának a sziklát, mint az erdei döntőmester a fát. Az is, ő is a dőlésből állapítja meg hol, és hogyan fogjon hozzá. Mert ahogy nem mindegy, merre dől a fa, ugyanúgy nem mindegy, merre teríti szét a hét-háromezer \ köbméterben számait mészkő- j törmeléket. Mint most is, amikor egy j „törpe”, alig kétszáz köbméteres mészkődomb előtt földbeszúrta a halálfejes zászlót. Ez az első jel arra, hogy „lövésre” készülnek, de arra is, hagy senki ne közelítsen a „műhelyük” felé. Talán másfél óra múlva, amikor az utolsó paxitrudat is bedöngölték a lövőlyukba, akkor lép elő Nagy Sándor, hogy megállapítsa a veszélyes zónát. Először a 200 méternyire dolgozó földkotrógépnek vezényel hátraarcot, aztán a dömpereseket inti vissza az óvóhelyre. Percek alatt elnéptelenedik a bányakatlan. A kábeles csak erre vár, aztán futólépésben gombolyítja le maga mögött az elektromos robbantókészülék zsinórját és ő is eltűnik egy sziklafal védelmében. Hirtelen feljajdul a sziréna, és úgy tűnik, mintha az utolsó ijedt sivalkodá- sa lökte volna fel az égbe azt a szörnyű sziklazáport, amely az előbb még mozdulatlan mészkődomb volt. És amikor elül a füst, leüllepedik a por a szétroncsolt törmelék körül, elővillan a gyémántcsillogású szén. Holnap már oda áll be Lutz Nándor brigádja. P. GY. támadásra váró vad, akiben már feltámadni készülnek a rettenetes démonok. Bánffy György Othello alakítását leginkább egy pontos rendszerrel kiépített lázgörbéhez lehetne hasonlítani, amely a lelkiállapotok teljes szélső, ségességét ábrázolni képes. Ugyanakkor kitörésedben korüli a teátrálitást, lírai jele-" netei emberségesek, férfiasak. Csupán a velencei herceg szó- bájában játszódó jelenetbéli** vártunk tőle több öntudatot. Szép, tiszta szövegmondása dicséretes. Dobók Lajos Jágo alakítása a kisszerű cselszövőt ábrázolja Ahhoz nem elég nagyvonalú és tehetséges, hogy az élre küzd je magát, ahhoz viszont, elég okos, hogy helyzetét, alárendeltségét Othellóval szemben elfogadja. Az előadás cselekményének hajtóereje, de különös, visszatartott módon. Felfogása, koncepciója akkor a legvilágosabb, amikor egy pillanatig szinte megretten a cselszövés alakulásától, a lehetőségtől, de vissza már nem mer fordulni. A saját maga által elindított apró események felduzzadt lavinája sodorja tovább. Alakítása ne- lyenként a szellemes, gúnyos világfira emlékeztet, különösen — amikor Desdemonánaki Othellót várva elmondja a nőkről alkotott, rögtönzött véleményét. Szövegmondása tiszta, magabiztos és játéka különösen azokban a jelenetekben hatásos, amikor a darab szinte „játékmesteri” lehetőségeket nyújt a számára. Bázsa Eva mint Emilia — egy kicsit visszafogva, de jó színészi öntudattal építi, fel szerepét a befejező jelenetre. Mindvégig hűséges, háttérbe húzódó árnyéka Desdemona- nak, Jágónak, egy kicsit a tragédiának is, hogy a Llefejező részben annál nagyobb drámai erővel, annál plasztik; ;sabban ábrázolhassa a tragédia teljes felismerését. Játéka öntudatom kerüli a harsány megoldásokat. (Thiery) A Peer Gynt oratórium-előadása Március 18-án, hétfőn este < órakor kerül sor Ibsen: Peer Gynt-jének oratórium-előadására. Bevezetőt: dr. Kolta Ferenc főiskolai docens mond. Peer Gynt Dobák Lajos, Ase Koós Olga, Solvejg Vetró Margit, Gomböntő Mensáros László lesz. Az előadást Grieg: Peer Gynt szvitjének zenéje kíséri.
