Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-17 / 64. szám
4 NA«n.O 1963. MÄRCIOS IX Az iskolai nevelésről Dt. Oppe Sándor (Mecseki Fotoklub): Közöny. OKTATÁSI REFORMUNK | egyik alapvető vonása, hogy az iskolai nevelést alapos, tudó- | mányosan rendszerezett és el- | vileg-elméletileg egységes ala- | pokra helyezi. Ennek megíe- lelően kell az iskolai nevelést megtervezni. A közelmúltban Pécsett öt, a megye területén pedig hét iskolában rendeztek nevelőtestületi vitát a Nevelési Terv tervezetéről. A viták általános jellemvonása volt, hogy a nevelők alkotó módon közelitették meg a tervezetben foglalt követelmények és formák összhangját, a tervezet tartalmát, az egyes tényezők mégterhelési arányát. A neve- ! lök szívesen fogadták a „vita- megbizatásokat”, megértették a feladat fontosságát, és ennek megfelelően tanulmányozták a tervezetet. A tanácskozások óta lemérhető általános jelenség, hogy a vitaszervező iskolákban a Nevelési Terv' megismerése helyesen befolyásolta a nevelőmunka további stílusát. legfőképpen a nevelést az eddiginél tudatosabbá tette Ugyanakkor a Nevelési Terv tervezetének megjelenése nem- ! csak a kijelölt iskolákban vál- j tott ki nagy érdeklődést, de tanulmányozása túlterjedt a kije- ' lölt iskola falain, mint például I Komlón, ahol a vitavezető is- I kólák a tervezetből juttattak egy-egy példányt a többi iskolának is. Ezeket főleg az igazgatók, az osztályfőnökök és az osztályfőnöki munkaközösségi vezetők tanulmányozták, és ugyanakkor részt vettek a kijelölt iskola vitáján is. A viták alaphangja általában az összehasonlítás volt — mennyit fejlődött minőségileg a tervezet? A nevelők a tervezés szükségessége helyett a tervezés következtében jelentkező eredményekről beszéltek. Megállapították, hogy a tervezet sokat feilődöft, a nevelők az új fejezetek beiktatásával támpontokat kapfak a teliesít- ménvszmt megáHanítákáhor. és eevben a tervezéshez is. A tevékenységi formák nemcsak számszerűen csökkentek, de hizonyos mértékben csökkentek a banális formák és az is- mé+iőáések is. Bár ezt teljes mértékben még most se sikerült kiküszöbölni a tervezetből. Még mindig van marima- li.zmus ami különböző formákban jelentkezik, és a szülői ház megterhelése is aránytalanul marás, ami a terv megvalósulását feltétlenül megnehezíti. A VIT*KB4N a nevelés tér vezésének szükségességét általában elfogadták, sőt gvakor- latilag is igazolták. Ennek ellenére minden tantestületben KODOLANTI JÁNOSI A VAS FIAI I—EL Huszonöt évvel ezelőtt jelent tr.eg először Kodolányi János nagysikerű könyve, amely IV. Béla országmentő küzdelmeinek, az egyházi és világi urakkal, az osztrák herceggel és a hódító Batu kánnal, folytatott harcainak hömpölygő, izgalmas krónikája. Annak idején a regény figyelni ztetés volt a haladó és hazafias erők számára, hogy észleljék az f.»zágot fenyegető német fasizmus veszélyét. Be a könyv ma is élvézetes, tanulságos olvasmány. A. I. POLTORAK: MÜNCHENTŐL NÜRNBERGIG \ szerző tagja volt a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék szovjet delegációjának, s egyik szerkesztője A nürnbergi per című dokumentum-gyűjteménynek. Ebben a könyvében a per fő vádlottal, a legfőbb háborús bűnösök maguk vallanak a második világháború egy-egy sorsdöntő pillanatáról. A könyv nemcsak kiegészíti a világháborúról és kulisszatitkairól való ismereteinket, hanem lebilincselően érdekes is. RIDEG SANDORi LELKEK SZAKADÉKAI KÖZÖTT A Magvető Könyvkiadó most Rideg Sándor novelláinak gyűjteményével Jelentkezik. A kötetben azok a novellák találhatók, am 'yek kötetben még nem jelentek meg. Vannak közöttük re- pi-k és újak egyaránt. ADOLF BRANALD: A VASÜTKIRALY ’ a múlt század egyik legnagyobb pénzcsalója, Henry Bethel Strous- berg. vagy ahogyan nevezték, „az ipar Napóleonja” áll a regény k:. képpontjában. Történelmi ada- t-k. dokumentumok a múlt század nemzetközi pénzügvi, politikai. diplomáciai boszorkánykonyhájáról és szépirodalmi erények -r ezek alkotiák a Szlovákiai Széoirods’mi Könyvkiadó által kiadott, érdekes regény értéke’*. Megalkuvás nélkül Nyilatkozatok Hruscsov elvtársnak az irodalom és a művészet kérdéseivel foglalkozó beszédéről Közén iskolások szavalóversenye A városi Tanács v. b. művelődésügyi osztálya április 4., felszabadulásunk ünnepének tiszteletére szavalóversenyt rendez a középiskolai tanulók részvételével. Az Iskolai versenyeket már lebonyolítottuk. A városi döntőt április 2-án délután 2 órakor rendezzük meg a Városi Művelődési Házban (Déryné utca 18.) A versenynek az is célja, hogy felkutassuk a tehetséges tanulókat, akik a színművész pályára alkalmasnak látszanak. A tehetségkutató verseny bíráló bizottságában a Színház- és Filmművészeti Fő skola tanárai is közreműködnek. Felnőtt és tanuló éldeklődő- ket szívesen látunk a városi döntőn. Városi Tanács V. B. művelődésügyi oszt. Az elmúlt héten az irodalom és művészet művelői és kedvelői számára a legnagyobb esemény az a beszéd volt, amelyet Nyikita Hruscsov miniszterelnök, az SZKP Központi Bizottságának első titkára mondott a Kremlben a párt és a kormány vezetőinek írókkal és művészekkel lezajlott találkozóján. A Hruscsov elvtárs beszédében elhangzott megállapításokról, azok jelentőségéről és lényegéről nyilatkozott Pécs irodalmi és művészeti életéneli két neves képviselője. ANTAL GYÖRGY, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatója Bár a művészeti kérdésekkel kapcsolatban elhangzott Hruscsov elvtárs nyilatkozatának a zenére vonatkozó része elsősorban a zeneszerzőket érdekli, magától értetődik, hogy a műveket a közönség felé tolmácsoló előadóművészek sem maradhatnak semlegesek az ilyen fontos kérdésekben. A rendelkezésre áiló szövegből megállapítható, hogy a nyilatkozat rendkívül körültekintő és perspektivikus. Ha Hruscsov kijelenti, hogy „mi nem akarunk valamiféle bí- rákká válni”, akkor ez nyilván annak elismerését jelenti, amit Kodály is többször hangoztatott, hogy egy mű legjobb bí- I rája a nép és az idő. Ha ki- ! jelenti, hogy nem szándékozik senki tilalom alá helyezni semmilyen stílust, vatgy műfajt, akkor érdemes őt következtetésének eredményéig követni, amikor körvonalazza azt, hogy mit vár a zenétől. A melodikus, tartalmas, az emberi lélekben erős érzelmeket keltő zene természetes követelmény, különösen egy olyan társadalomban, amely egyre nagyobb tömegeket ölel magához hangversenytermeiben és zenei intézményeiben egyaránt. Én még külön aláhúzom, ami mar egy Korábbi nyilatkozatban eáiangzott, hogy mmaen művészén alitotásna k — es így a zenenek is — a legjoob hagyományokra kell támaszkodnia. Arról van szó tehát, hogy a korszerű tartalom fejeződjék ki korszerű 1 nyelven és formában, de ugyan I akkor olyan szilárd nemzeti és európai ta-ajon állva, ! ame.y biztos bázisa minőén j o.yan alkotásnak, amely nem- j csak a ma, hanem a jövő szá- | mára születik. Ha csak Kodály i és Bartók példáját idézzük, már akkor is mélységesen igaz példákat említettünk a fenti kijelentések alátámasztására. De feltétlenül figyelembe k*U vennünk azt is, hogy a legjobb és legkorszerűbb alkotások értékeinek széleskörű felismerése — mint azt pl. Bartók és Kodály példája bizonyítja, — hosszabb időt vesz igénybe. Ez természetes is, hiszen nem minden hallgató indul ugyanarról az alapról, amikor egy műről első hallásra képet alkot magának. Ha tehát mint zenepedagógus, mint karmester Ős ugyaiv- akkor mint zenehallgató is állást kell foglalnom a ma széles körben tárgyalt témában, akkor röviden én is azt kérem a zeneszerzőktől, amit Takti- kisvili grúz zeneszerző így fogalmaz meg: alkossanak a szerzők nagyszerű tartalmat hordozó műveket, amelyek képesek igaz örömet szerezni az embereknek. TÜSKÉS TIBOR. a Jelenkor főszerkesztője Azt hiszem, ezekben a napokban a mi művészeti életünket és az érdeklődő közönséget is leginkább foglalkoztató dolog az a beszéd volt, amelyet a szovjet miniszterelnök mondott el Moszkvában s a magyar lapok is közöltek. Amennyire a kivonatos ismertetésekből meg lehet ítélni — valóban jelentős dologról van szó, hiszen az SZKP KB. első titkára nyilvánított véleményt irodalmi és művészeti kérdésekben. A beszéd elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozik, ame.yek a szovjet művészetben jelentkeztek a közelmúltban, főként az irodalomban és a festészetben. Ezeknek a törekvéseknek hullámgyűrűi hozzánk ír eljutottak. A művészi ábrázolás és kifejezés sajátosságaiból következik, hogy a szovjet művészettel kapcsolatban elmondott megállapítások tételes alkalmazása más hagyományokkal rendelkező művészetek számára, mint általában mindenfajta szolgai másolás és utánzás a művészetben, alighanem hibás lenne. Ugyanakkor vannak a beszédnek olyan elvi-eszmei megállapításai, amelyekre nekünk is feltétlenül fel kell figyelnünk, s tanulságait, tapasztalatait * hasznosítanunk kell. így igen elgondolkozta- tónak tartom azt a megállapítást, amely a művészetnek az emberi gondolkodás és tudatformálás tekintetében betöltött nagy szerepét hangsúlyozza, s általában a művészi felelősséget, az alkotó erkölcsi magatartását húzza alá. — Ugyanis fontos megállapításként hangzott el, hogy ideológiai-eszmei kérdésekben a békés egymás mellett élés elve nem alkalmazható a gyakorlatban, s ez alkotóknak és szerkesztőknek gondját és felelősségét eggiránt megnöveli. MINDEN MINŐSÉGBEN MINDEN ALKALOMRA MINDEN SZÍNBEN MINDIG DIVATOS A kendő S\ Tisztáséi yem 1X2,— Ft fTi Nylon 92,------132,— Ft-ig M uszlin 80,— Ft akadt egy-két nevelő, akik | ugyan nem a tervezést tartót- | ták feleslegesnek, hanem a nagyobb eredményeket von*ak kétségbe. A vonakodás oha azonuan a legtöbb esetben a többletmunkától való félelem, a régihez való merev ragaszkodás volt. A nevelők nagy íé- sze — az eredményesebb nevelőmunka érdekében szívesen j vállalja az átmenetileg jelent-! kező többletmunkát, a na- j gyobb megterhelést. A Nevelési Terv tervezetének beosztását jónak és logikusnak tar- ] tották, az egyes részek külön is érdekesek és irányt mutatnak. A hozzászólások nagy része ; a tevékenységi formákkal foglalkozott, mint olyan területtel, ami könnyebben körvonalazható, de szóba került — főképpen az iskolaigazgatók részéről — a nevelők pedagógiai, pszichológiai felkészültsége, az önképzés és a szervezett továbbképzés eredménye- j sebb formája. A nevelők jelen- tős része nagyon komolyan ér- j zi, hogy a Nevelési Terv meg- i valósítása nagyobb felkészültséget igényel, amit csupán önképzéssel megoldani nem le- j hét — bár átmenetileg a jól | szervezett tantestületi vagy munkaközösségi viták is megoldanák a jelenlegi helyzetet. Ugyanez vonatkozik a szülőkre Is. A szülői értekezleteket komolyabbá kell tenni, mint olyan fórumokat, ahol a szülők pedagógiai műveltségével a lehető legtöbbet kell törődni. Minőségileg kell megjavítani a szülők iskoláját vagy az egyéb foglalkozási formákat, amelyek összhangot teremtenek az iskolai és a családi nevelés között. A vitákban nagy szerepet kapott az újfajta szocialista embertípus megformálása. Ez egyelőre távolabbi cél. A jelenlegi körülmények között még neun általános. Megvalósítása nagy mértékben függ a környezet szocialista tudatának alakulásától. Függ attól — ho- gyaij oldódik fei a feszültség az iskola tartalmi munkája és a környezet hatása kozott, hogyan számolódnak fel az ellentmondások az iskolai követelmények és az egyéb nevelési tényezők — főleg a család — követelményei között. Annak ellenére, hogy az újfajta szocialista embertípus távolabbi cél, sok értelemben mégis „mozgósító ’ jellege van. Segíti a nevelés tervezését, megszabja a munka irányát, célját, biztosítja a folyamatosságot, a rendszerességet, a következetességet, a tulajdonságok tervszerű bővítését. Visz- szahat a nevelő felkészültségére, szinte kötelezően jelentkezik az önképzés, a magasfokú önképzés igénye. Sürgeti az egységes peaagógiai eljárások kialakítását, aminek viszont feltétlen következménye a testületi vita. Ugyanakkor a Nevelési Terv tervezetében az újfajta szocialista embertípus iskolai nevelésének analízise helyenként túlméretezett. A szint és a követelmény között nincs meg minden esetben a kellő összhang. Főleg az esztétikai és a testi nevelés területén tapasztalható a követelmények maxi- malizmusa, túlmérelezettsége. Kisebb mértékben a világnézeti nevelés területén is. „A tanuló legyen igényes külseje tisztántartására, rendelkezzék a kulturális étkezés, az esztétikus testtartás és testmozgás készségeivel" — írja a tervezet. Az ilyenfajta igény esjtyyywyyyyyywwwwvywwwvw ség gyakran nem a gyerektől; hanem a szülőktől függ. „Le- gyen igénye arra, hogy külön- oöző munkáiban felhasználja 2 népművészeti díszítéseket”, n z nem tantervi követelmény. ,i.egyen elemi ismerete arról, ,ogy a műalkotásokban, még a fantasztikus és csodás elemekben bővelkedő mesékben is, az e nberek élete, a valóságos világ tükröződik'’. Nem valószínű, hogy a gyerek ezt látja. ,,Értse a fegyelmezettség és az aktivitás érteimét és szükségességét a taníhis folyamán.” Nem minden tanuló érti meg, de ha megérti, a gyakorlatban ez nem mindig pozitív irányban nyilvánul meg. ,Tudató- san keresse otthonában, az iskolában, a társadalomban azokat a lehetőségeket, ahoi munkával hasznot hajthat." Ez célkitűzésnek nagyon szép. de elég távol van még az az ylő, amikor egy iskolai osztály többsége is megfelel ennek a követelménynek. „Legyen képes a meghallgatott mű hangulatának, érzésvilágának jellemzésére. Legyen képes az értékes és a selejtes zene megkülönböztetésére, legyen képes a műalkotásokat a tartalom és a forma egységében élvezni és értékelni.” Ezen s téren még a felnőtteknél is elég sok a probléma, sőt a pedagógusok körében is. Ez az igény — iskolásokról lévén szó — egyelőre egy kicsit bizony túlméretezett. A tevékenységi formák arányosítása még mindig nem oldódott meg. Általában két irányban oszlik meg — az osztályfőnök és a szülői ház. Az osztályfőnök kénytelen két feladatot megoldani. Az iskolán, az osztályon belül szervezi a nevelőket, összhangot teremt a követelmények és a tananyag között, szintetizálja a különböző szakórákon elhangzott és kellően meg nem erősített erkölcsi fogalmakat. Ugyanakkor a tevékenységi formák aránytalanul sok feladatot rónak a szülőkre. Megvalósításuk sok esetben nehéz. A szülők egy része nem is tudja ezt vállalni, mert egyszerűen munkakörülménye lehetetlenné teszi. Más vonatkozásban pedig a szülők pedagógiai kulturáltsága meglehetősen egyenlőtlen, a tanulók öntudatára, meggyőződésére pedig főleg 6—10 éves korban aligha lohet számítani. Sok az olyan tevékenységi forma, amely a szabadidőben is a felnőtt vezetését igényli, tehát ismét csak a szülőt terheli. Ugyanakkor általában túlzott a tanulók terhelése is. A tanórákon való részvétel, a tanulás és a fizikai munkára szánt idő meghaladja a felnőttek munkaidejét. Ha mindezekhez hozzászámítjuk j az egyéb kötelező foglalkozó- | sokat, a nyelv- vagy zeneórákat, akkor a kép — meglehetősen borús. A NEVELÉSI TERV megvalósítása magasabb fokú lélektani, pedagógiai műveltséget követei minden nevelőtől, de különösen az osztályfőnököktől, továbbképzésük megoldása sürgős probléma. A terv megvalósítása nagy mértékben a szülök magatartásán is múlik. Szükséges lenne, hogy a Nevelési Terv közérthető megfogalmazású kivonatát a szülök rendelkezésére bocsássák. Ismerjék meg a szülők aj. aiap- elveket, a követelményeket es a feladatokat, és nem utolsó sorban a formákat. Ebben az esetben a szülők részéről is több és hatékonyabb segítségre lehet számítani. Pályázati felhívás A Villányi Népművelési Otthon fotoszakköre és a Villányi Földművesszövetkezet pályázatot hirdet egy forgatókönyvvázlat megírására. A vázlat nem lehet hosszabb öt ritkán gépelt oldalnál. A forgató- könyvből 10—20 perces dokumentumfilmet készítenek, s ebben bemutatják a villányi szőlőtermelés munkáját a tőkeműveléstől kezdve a szüretig, valamint a bor kezelését, a pincemunkálatokat. A beküldött legjobb vázlatot 1200 forint díjban részesítik. A pályázatot lyC3. április 16-ig kell elküldeni a Villányi Földmú- vetuovetkez# igazgatósávái nak, jeligés borítékban, ajánlva. A vázlatokat zsűri bírálja el, s a díj elnyerése nem jelent feltétlen kötelezettséget arra, hogy belőle film készüljön. Népművelési Otthon fotoszakköre, Földművesszövetkezet igazgatósága, Villány. KOSZORÚT! 10 szál melegházi szegfüvei fenyőből 160,— Ft, fenyőből művirággal 100,— Ft-ért vásárolja meg a Rózsa virágüzletében! Rákóczi u. 40/1.
