Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-10 / 58. szám
3 ßÁtszervezés az iparban összevonás a társadalmi szervek részvételével — Az időjárás okozta nehézségek — Célszerűbben kell felhasználni a prémiumokat A járási pártbizottságok ipari előadói, az ipari szakszervezetek kerületi bizottságainak vezetői, a megyei és • járási tanács ipari osztályvezetőinek, valamint a megyei KISZ-bizottság ipari előadójának részvételéivel, az 1963- as év iparpolitikai feladatairól tárgyalt a megyei pártbizottság. Papp János élvtárs, a népéi pártbizottság titkára elsőnek az 1962-es év megyei eredményeit ismertette, majd az idei tervekről szólva elmondotta, hogy a rendkívüli »41 következményei komoly problémákat okoztak és okoznak még továbbra is a tervteljesítés ben. Egyes vállalataink ugyan tele vannak készletekkel, amíg más vállalatoknál máris lemaradások mutatkoznak, a megfelelő alapanyagkészletek hiánya miatt. A rendkívüli - időjárás okozta szállítási nehézségeket éteö- sorban a gép kocsi-parkunk és ar útjaink sínylették meg Tehát nem a legjobb előjelekkel fogunk hozzá az idei tervíel- edatokhoz. Mégsem malmi megtörténnie annak, hogy egyes vállalatoknál minden nehézséget a rendkívüli időjárásra hárítsanak. Sokféle hatható» fcigjiw van a felkészült gazdaságivezető kezében ahhoz, hogy le-, győzze a problémákat. Egy ilyen hatékony eszkőa az anyagi ösztönzés. Ha a vezetők szakítanak azzal a nagyon helytelen gyakorlattal, hogy a prémium-keretüket nem az „egyemlteddsóg", a főleg nem a fizerbéskiegészJtés élvén osztják szélt, hanem a szó legszorosabb értelmében célprémiumként kezefük, akikor ez egymagában is dőrelendítője lehet a terv teljesítésnek és vele együtt a minőség javításának. A jó vezetés elengedhetetlen előfeltétellé, többek között a helyes energiagazdálkodás is. Közismert, hogy bányáinkban, de néhány ipari üzemünkben még ma is sűrített kevegőt használnak az üzemeltetéshez, holott tudvalevő, hogy ma már a világ legdrágább energiája a sűrített levegő. Egyes üzemeink vizgatadál kodása is kriminális. Kevés üzem fordít arra gondot, hogy a meglévő vízvagyoo gazdaságos felhasználása mellett hozzájáruljon a kutatófúrások és ezzel az „önellátás” eredményességéhez. Papp etvtárs értékelő beszámolójában szó volt az egyik legaktuálisabb problémáról is, az egyes vállalatok soron lévő összevonásáról. — A termelőerők fejlődését, a minden eddigraéL gazdaságosabb termelést, a vállalatok összevonása viszi előbbre, — mondotta. — Az összevonások első lépcsője nem más, minit a vezetés koncentrálása. Persze ez önmagában csak formai intézkedés lenne, de miután a vezetés fefladata, hogy helyes irányba fejlessze az összevonás által megnagyobbodott üzemet, egyáltalán nem nevezhető formaságnak. összevonások Az összevonások eddkj tapasztalataiból khmdutva megemlítette, hogy egyes helyeken, enyhén szólva is, helytelenül folyik az átszervezés. Nem vonták be az üzem politikai, társadalmi szerveit, ami nagy hiba, hiszen az összevonások nemesek a vezetők problémái, hanem a munkásoké is, akiket éUsősorben az üzem politikai, társadalmi aaerrvd képviselnek. A hétre» ábeemats effloépzeähetetäm ea Ceszdolgocaók legalább olywn hozzájárulása nélkül, hogy meg ne értsék az összevonás népgazdasági célkitűzéseit, vállalati érdekeit, amelyek végsői okon az egyes munkás érdekeivel találkoznak . Ezért van elsősorban szükség vállalati pártszervezetek, szakszervezetek bevonására is az átszervezéseknél. A beszámoló részletesen fog lalkozott a megyei üzemek kapacitásának gazdaságos kihasználásával, a műszaki káderek szakmai felkészültségének továbbfejlesztésével, ami elengedhetetlen előfeltételt a nehéznek ígérkező esztendő tervednek maradéktalan teljesítéséhez. A beszámolót követő felszólalásokból 1» az derült ki, hogy a résztvevők valameny- n-vion tisztában vannak a feladatok nagyságával és a felkészültségükből, a hozzáállásukból is arra lehet következtetni, hogy végül is legyűrjük az utunkba tornyosuló nehézségeket Működésben a jégperforátor » Uj intézkedések a dunai jegesárvíz elleni felkészülésben Az Országos Vízügyi F"öigazgiatóság mór hetekkel ezelőtt felkészült az esetleg bekövetkezhető dunai jeges árvíz elleni védekezésre. Természetesen az előkészületekhez tartozik az is, hogy már az elmúlt években sók gázló és mederszükület megszüntetésével egyengették a jég levonulásának útját, a gátakat is erősítették és hat jégtörő hajót szerezték be. Most, a köz* vetlen veszélyt megelőző időszakban azonban újabb fontos intézkedésekkel segítették a védekezés erőinek fejlesztését A Duna magyar szakaszán, a Vádtól kezdve nine* olyan bővizű mellékfolyó, amely jelentősen segíthetné m jég levonulását. így a lassú esésű Megkezdődött a metszés A pécsi seHMhegyen, gyümölcsösökbe« a MA lejtőkön, ahol már elolvadt a hé, megkezdték a gyümölcsfák tisztítását. Gróf Vince nyugdija* a barekfákat tisztítja báücti szőlőjében. magyar folyószakaszon jégtorlaszok keletkezhetnek, s gon doskodni kell ezeknek az akadályoknak a gyors eltávolításáról. Ezért rendkívül jelentős, hogy most a haditechnikai intézet és a nitrokémia ipartelepek szakemberei hatásos új eszközt adtak a jégrobbantáshoz a vízügy; szolgálatnak. A torlaszokon eddig vésőkkel, jégfűrészekkel vágták ki a robbanótöltetek elhelyezéséhez szükséges lyukaktat. Ez volt a legnehezebb és a leglassúbb munka, most viszont az új megoldással ez a feladat a legkönnyebb. Az érdekes új eszköz tyem szerszám, hanem különleges robbanóanyag, amely csak lefelé hat. A szakemberek jégperforátomák nevezték el, mert ezzel a legvastagabb folyami jégtakarót is majdnem olytan könnyel lehet lyukasztani, mint a papírt. A perforátor elhelyezése is könnyű feladat, csupán rá kell tenni a jég felületére, tehát órák helyett mindössze néhány másodpercig tart a robbantólyuk elkészítése. A hatásos új eszközt bemutatták a jugoszláv és a csehszlovák vízügyi szakembereiknek is. A parforá tor még az apatini jégtorlasz legvastagabb részét, a 4—6 méteres jégréteget is könnyen átütötte. A Felső-Duma szaka- aaofi pedig — bár csak 40— 60 centiméteres volt a jégréteg — négy perc alatt 12 lyukat robbantottak. Nagy hasznát veszik ennék az új eszköznek akkor is, ha a zajló folyón kell szétrobbantani jég tömböket. Csónakkal természetesen nem lehet megközelíteni a jégtábláikat, de úgy tervezik, hogy helikopter segítségével eresztik le majd a perforátorökat a jégre. A jeges árvíz ellen nemcsak a robbantással, hanem még sók más eszköz együttes felhasználósával kel] megszervezni a hatásos védekezést. — Nagyon fontos a határon túli vízügyi munkák összehangolása a hazai feladatokkal. Ezért most különösen szoros együttműködésben egyeztek meg a csehszlovák, a magyar és a jugoszláv vízügyi szakemberek. A napokban több küldöttség járt Magyarországon és á hazai szakemberek is felkeresték a szomszédos országok víz ügyi szerveit. Többek között megegyeztek abban, hogy szükség esetén magyar jégtörőhajók mennek át a jugoszláv Duna-szakaszra, s egyengetik a jéc útját, nehogy újra jégdugó keletkezzék. A közvetlen veszély elhárításán kívül most már elkészült a Dunaföldvár—Vukovár közötti magyar—jugoszláv Du- na-szakasz egységes szabályozásának tanulmányterve is, amelynek alapján a következő években megkezdik a folyómeder átalakításának ösz- szehangolt munkáit. fl Szovjetunióba utazik harminc baranyai tsz-tag Az elmúlt évekhez hasonlóan ebben az esztendőben is szervez saovjetunióbtíí túrát a Baranya megyei termelőszövetkezetek tagjai részére a pécsi IBUSZ iroda. A tervek szerint októberben indul egy 30 termelőszövetkezeti tagból álló csoport Pécsről a Szovjetunióba, Kijev, Poltava, Harkov útvonalon. Igaz, hogy az utazás időpontja még távol van, de a jelentkezéseket már megkezdték az őszi szovjet túrára. negyvenkét négytalálatos A 10. játékhétre beérkezett 5 760 627 lottószelvény, öt találat nőm volt. Négy találatot 42 fogadó ért el, a nyeremény összeg egyenként 102 868 75 forint Három találatot 3414 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 632,50 forint A két falúi atos szelvények száma 106 360, ezekre egyenként 20.31 forintot fizetnek. Segítsenek egymásnak a tsz-ek Júliustól emelik a tej átvételi árát Egész érre kiterjesztették a „tejkorpa“-juttatást As elmúlt évek aszályog időjárása miatt magytoér tőkben csökkent a szálas és lódús takarmányok termése, a rendkívül» hideg és hosszantartó tél folyamán a rendelkezésre álló takarmányok te a korábbi évekből tartalékolt készletek jórésze elfogyott már. Ugyanakkor késik a kitavaszodás, • későbbre várható az új termésű takarmány is. Éppen a szarvasmarha — s ezen belül a tehénállomány kondíciójának megtartása, valamint a tej- és hústermelési előirányzatok teljesítése érdekében ,a kormány jelentős meny- nyiségű takarmányt juttat köz ponti készleiekből a sriarvasmar ha-íartó termelőszövetkezeteknek és háztáji gazdaságoknak. A takaiTnány-jufctatáson kívül számos más intézkedéssel is növelik a szarvasmarhatartás — különösen a tehóntar* t-ás, továbbá a tejtermelés és a növendékmarhák szerződéses nevelésének és hizlalásának — jövedelmezőségét. A termelőszövetkezetek közös szarvasmarha-tenyésztésének sokirányú és messzemenő támogatásával egyidőben különös gondot kell fordítani a háztáji gazdaságok és az egyéni termelők szarvasmarha tenyésztési tevékenységére, s ta- karmányjuttatással enyhíteni a takarmányozási gondjaikat A fenti célok mgyvalósítását az alábbi intézkedésekkel segíti az, állam; vő Hterenkénti 2.4 forintos tejfelvásárlási alapárat 1963. július H hatállyal 20 fillérrel emelik. 2. A háztáji és egyéni tehén tartók részére eddig csupán a téli hónapokban adott literenként 20 dekagnairumos. úgynevezett ^tejkorpa” juttatást egész évre kiterjesztik;. 3. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek 1963. január 1-e után üszőt állítanak tenyésztésbe, az üsző leesésekor az eddigi 2500 forintos hitelelengedés helyett 4000 forint összegű állami támogatást kap nak. 4. A háztáji és egyéni tehén- tartók, akik állatorvosi bizonyítvánnyal igazolják tehenük, vagy üszőjük vemhessér gét, 70 kiló abrak-takarmány vásárlására jogosultak állami áron. 5. Ugyanezek a saját tenyész tésű borjaikra -kötött nevelési vagy hiri-alás-i szerződés alapján — az eddigi egyébként is kedvező felvásárlási árak érvényben tartásával — 200 kilós súlyra történő felnevelés esetén egy mázsa, 300 kilóig két mázsa, s a legalább 380 kilós súlyra történő hizlalás esetében három mázsa abrak- takarmány vásárlására kapnak kiutalást. 6. Azoknak a termelőknek akik a Tenyészállatforgaümi Gazdasági Irodával vemhes üsző átadására kötnek szerződést, egjnegy üsző után három nak áttemí áron. A termelők a nevelési és híz teltei akcióban, leszerződött üszőjüket saját 'teheneik pótláséra Joghátrány nélkül visx- sza tarthatják, vagy továbbtemyésztésre állíthatják be újabb szerződés alapján, A napokban két megyei vázoló beszélgetésének lettem véletlen tanúja. Az egyik vezető vesztett és erről beszélgettek. Azt állította, hogy húsz mázsa morzsolt lees a megyei átlag, de néhány kilóval az átlag húsz mázsán alul maradt Vesztett Azt mondta: „Ha megint legalább ilyen lenne a termés, szívesen vesztenék". Ilyen Jé knkortemiermis még nem vote a megyében, mint amilyen a múlt évben volt iBnewJr ellenére «»égte vannak termriősBÖveticeaetefc; amelyek kevesebbet termeltek éa igy abrakhtáimy«! küszködnek. Kukorica vtaaoat van, csak az a baj, hogy nem mindig ott, ahoi valóban szükség lenne rá. A jó kukorica- termést betakarító termelőszövetkezetek nagyobb meny- nyiséget tartalékoltak, mondván: ki tudja, milyen lesz majd az új termés. Más termelőszövetkezetekben viszont [mér most azon törik a fejüKezdődik a tavaszi munka A szigetvári járásban megindultak a traktorok 150 lánctalpas állhat munkába As utóbbi napokban Baranyában is meggyorsult az olvadás, s a szeles, enyhe időjárás kedvező lehetőséget teremt a mezőgazdasági munkák megindulásához. Meggyor sült az őszi kalászosok íej- trágyázási munkája is, a rendelkezésre álló műtrágya meny nyiség zömét már kiszórták a termelőszövetkezetek. Legfontosabb soron következő munka most a szántás. A múlt hét közepén a szigetvári gépállomás DT lánctalpas traktorai próbaképpen .megkezdték a szántást a ho- boli termelőszövetkezetben, Csaknem minden termelő- szövetkezetben vannak olyan határrészek, táblák, ahol a szántó traktorok megindulhatnak anélkül a veszély nélkül, hogy rongálnák a talaj szerkezetét. Ma még természetesen t SfeietaJpia» ás könnte traktorok állhatnak munikáb . de ezek száma elegendő ahhoz, hogy a legjobban megközelíthető táblákat már most felszántsák. A gépállomások 68 lánctalpassal állmtak rajthoz, de a termelőszövetkezeti traktorokkal együtt kb. 150 lánctalpas és még ennél is több körmös traktor van a megyében. A korai szántás jobb, minit a megkésett, még akkor te, Íja a gépeknek most nehezebb munkát is ad ez a művelet. A korán megszántott talajban jobban megőrződik a nedvesség, s érettebb, jobb vető- ágyat biztosít a tavaszi magvaknak. A hoboli példa nyomán egyre több helyen kezdik meg a szántást, a jövő hét elején pedig az egész megyében megindulhat ez a most legégetőbb, legsürgősebb mező- gazdasági munka. két: hogyan biztosítsák az illatoknak: az abrakot. Megyénkben jő kukorica- termés volt, több termett, mint amennyire a megyének szüksége lenne, • mégis vannak termelőszövetkezetek:, •melyek a megyei tanácshoz kopogtatnak be: segítsenek rajtuk, szerezzenek nekik abrakot A megyei tanács kérhetne a központi alapból, de nagyon helyesen, nem kér. Erkölcstelen dolog lenne: olyan megyéktől elvonni, akár húsz—negyven vagon abrakot is, ahol az időjárás még úgy sem kedvezett, mint Baranyában. Nálunk van kukorica, és hogy tudnak egymáson segíteni a termelőszövetkezetek, annak máris szép példái vannak. Szalántán. Gérdén, He- lesfán jó volt a kukoricatermés. A kozármislenyiek, a kökénynek és az ócsárdiafc viszont bajba kerültek. Az előbbi három termelőszövetkezet segít az utóbbi háromnak. Eladják feleslegük egy részét a kökényi, a taozármislenyi és az ócséndi termelőszövetkezetnek. A mágocsi termelőszövetkezet köztudomású, hogy nagy baromfifarmrnal. sertés- és szarvasmarha-állománnyal rendelkezik. Mindhármat nem győzi takarmánnyal, főleg abraktakarmánnyal nem. Viszont mindhárom ágban kiváló eredmények vannak. Nem lenne helyes most leállítani egyik, vagy másik ágat. Helyesebb az, ha azok a termelőszövetkezetek, ame- leknél abrakfelesleg mutatkozik, kisegítik a mágocsiakat. Ezt tették a rózsafaiak. Több vagon kukoricát adtak el a m ágocsialfcnak. Hasonló módon segített a bólyi termelőszövetkezet a drávafokin. A drávafokdak nyolc vagon kukoricát vásároltak és ez elég ahhoz, hogy ezt a közös gazdaságot az új vezetők kirántsák a sárból. Persze mint mindennek ennek is két oldala van. Van egy negatív oldala is a pozitív mellett. Vannak termelő- szövetkezetek, amelyek így gondolkodnak: nagy szem® lesz még a kukoricának. Érdemes tartogatod, majd jönnek érte olyan megyéből, ahol nem termett Jé lenne tudni: mit szólnának ezek a termelőszövetkezett vezetők ahhoz, ba náluk lenne abrak gond és annak a termelőszövetkezetnek a vezetői, ahoi jó volt a termés, azt mondanák: adunk kukoricát, de csak szabadpiaci áron. És a szabadpiaci árnak is legfelsőbb határát vennék alapul. Bizonyára szitkozódnának, bizonyára azt mondanák, amit most rájuk mondanak: van elég kukorica, mégsem tudunk szerezni, mert egyes termelőszövetkezeti vezetők H akarják használni a helyzetet és a bajbajutott termelőszövetkezetekre még nagyobb terhet akarnak rakni. „ Ezt mondanák 3S is. Miért hagyják akkor, hogy órájuk ezt mondják? Vagy nekik nem esett jól amikor, a központi alapból — lehet, hogv akkor éppen Hajdúban volt jé a termés, vagy másutt — ők is kaptak abrakot és tudták teleltetni az «latokat. Akkor így vélekedtek: milyen jő, hogy ebbe» az országban mindenki segít a másikon, milyen jó, hogy az ország terméséből mindig kaphat jj. aki bajba kerül, aki rászorul. Ezt nemcsak akkor kell mondani, amikor bajba jut az ember, hanem akkor is. amikor másokon segíthet \ Szerencsére több az olyan oélda, amikor segítenek egymáson a közös gazdaságok, mint az olyan, amikor nem. A termelőszövetkezetek döntő többsége megértette: van • annyi kukorica a megyében, amenv- nyi az itteni termelőszövetkezetéknek kell, csak az a bai, hogy nem ott volt jó termés, ahol nagyobb az állata Tömény, ahol1 nagyobb szükség lett volna az ábráikra. Ezt az egyenetlenséget pedig, mint a példák is mutatják, meg lehet szüntetni, csak akarat, megértés kell hozzá. Csak 'az kell, hogy mindenki akikor iff tartsa a kosarát, amikor vart benne és ne csak akkor, amit kor abba csak tenni lehet. Szalai János t
