Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-10 / 58. szám
4 1963. MARCID» 10. ' yy NEM ERDEK.EI AZ ANYÁM“ IDŐS, őszhajú, hajlott hátú asszonyok kopogtatnak szerényen a bíróságok ajtaján és sírva panaszkodnak — . gyerekeim felém se néznek” — „ki tart el engem öreg létemre?” — „ezt érdemeltem én a gyerekeimtől?” Felháborodással vegyített sajnálkozással lehet csak hallgatni ezeknek az idős embereknek a szavait. — Az utóbbi hónapokban szinte megkétszereződött a szülő tartásdíj ügyek száma — íjaondja Horváth Katalin a pécsi járásbíróság egyik bírója. Frisskeletú történetek elbeszélésével bizonyítja: vannak gyerekek, akiknek csak addig volt. jó a szülő, amíg kaotak tő’íík. de amikor már adni kellene, — legszívesebben talán meg sem ismernék őket. Lapozgatunk a szomorú ügyeket feltáró Iratokban s szinte hihetetlen történeteket találunk. Hihetetlennek tűnik, hogy fiúk és lányok — immár felnőttek — olyan „idegenül” beszéljenek szüléikről, mintha nem is az életet kapták volna tőlük! Tíz gyereket nevelt fel a mama. Férje meghalt, semmi nyugdíja nincs, főbérleti lakásában lakik az egyik lányával. Szülőtartásdíj keresetében havi 50—50 forint megítélését kéri gyerekeivel szemben. Két gyereke még annyira sem méltatta az anyjáit, hogy megjelenjen a tárgyaláson. A többiek eljöttek, vállalták a tartásdíjat. Egy kivételével. Az egyik lánya kijelentette a bíróság előtt, hogy ő nem tud fizetni. Nem, mert ő nem dolgozik, férje pedig az önálló asztalosműhelyében csak havi 1000 forintot keres. Az 1000 forintból pedig ők is szűkösen élnek. S most a téli •hőnanokban még ennyi jövedelmük sincsen... önálló asztalos és nem keres csak had '1000 forintot? Alig hihető. De tételezzük fel — igazat mondat. Csakhogy... Egy kis utánjárás és kiderült: a mondott 1000 forint havi jövedelemből nemrég vettek egy házat, amelvet az II- cwSásii Hivatal 110 ezer forintra értékelt. A házban lakó van. felatánloriák neki: ha kimenv a lakásból jpsv szövet- lakihoz szükséges ősz- szeggel „támogatták” ... Mindezt a havi 1000 forintos jövedelemből?? I — Nem adok az anyámnak semmit, meid cukrászdába jár, krómest eszik és különben sem érdekel az anyám ... így a lány, a fiatalasszony. A mama torkát fojtogató sírással mondta: — • •. édes lányom ... mi is szűkösen éítünk édesapáddal, de... mi azért télen is adtunk nektek enni... A fiatalasszony csak húzogatta a vállát... > A BÍRÓSÁG megítélte a tartásdíjat. Meg, mert a családjogi törvény VII. fejezete 60. szakasz 1 bekezdés kimondja, hogy „aki magát eltartani nem tudja s akinek tartásra szorítható házastársa nincsen, tartásra elsősorban a munkaképes ' leszármazó kötelezhető”. „Menjen a szociális otthonba” — ezit vágta oda az anyjának a bíróság előtt egy — orvosnő! Az orvosnő, aki a tárgyalás napjára „kiöltözködött”. Kopott, elnyűtt kabátot húzott, fél retaposott cipőt. Lás sák a bíróságon, milyen rossz körülmények között él... Talán még betevő falatja sincs szegénynek? Még utóbb ő kér még az anyjától? Mert egyszer már kért. A mamának volt egv háza. Hízelgett. szép szavakkal ígérte — ha eladja a házat és a pénzt neki adja. gondoskodik róla halála napjáig. a mama 80 ezer forintért eladta a házat és a lányához költözködött. A lánva pedig? Autót vett a pénzből — „kell az egv körzeti orvosnak” — mondotta. Az autó igen, de az anyja — most már — nem. Egyszerűen elzavarta a lakásából. Szegény öreg asszony egy ideig hol az egyik, hol másik rokonnál húzódott meg. A bíróság az orvosnőt havi 800 forint szülőtartásdíj fizetésére kötelezte. Megfellebegte azzal, az indokkal, hogy neki havonta csak 1600 forint jövedelme van. S ezt hangoztatta váltig. A fellebbezést elutasították. A tartásdíjak tárgyalásánál nem egy gyerek azzal érvel, hogy őt a szülei nem taníttattál?, már 14 éves korában dolgozni kellett mennie, ök bizony nem így nevelik gyereküket, az ő gyereküknek nem kell 14 éves korára kenyeret keresni. „A mama beszél, aki fel sem nevelt bennünket?” — mondják nem is egyszer szinte gyűlölettől izzó hangon. Mint legutóbb: az anya 68 éves, a papa 76 éves, valamikor szabó kisiparosok voltak. A KIOSZ révén kap az apa most havi 240 Ft nyugdíjat Ebből megélni nem tudnak. Egy fiuk van, Budapesten taxi sofőr. — Engem a szüleim csak taxisofőrnek neveltek, nem fizetek... mondta a fiú. — S különben is, 14 éves koromban már dolgoztam... Ezek az embereik elfelejtik az_ időt. Elfelejtik, hogy ezelőtt 25—30 évvel sok-sok fiatal gyerek ment el 14, sőt még ennél is fiatalabb koráiban dolgozni. De nem azért, mert szülei nem akarták nevelni, taníttatni, hanem azért, mert az ő keresetére is szükség volt. az a néhány fillér is számított a családban. S most arra hivatkoznak, hogy ők bizony nem „zavarják” él lánvukat fiúkat olyan fiatalon dolgozni, ők jó szülők, ők törődnek a gyerekükkel. De talán azért nem ..zavarják” el gvermekü- ket dolgozni, mert ők jobbak mint az ő szüleik voltak? Vagy talán azért, mert — megtehetik! Elfelejtik a körülményeket? — NEM FIZETEK — hangoztatta. De fizet! Mert törvény van rá! S a törvény kimondja, hogy „oki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt kötelességét önhibájából nem teljesíti 1 évig terjedhető szabadság- vesztéssel vagy javitó-nevelő munkával büntethető.” — Ahány ügy, s a szülőknek mindig igazuk van — mondja a bírónő. — Nem emlékszem rá, hogy egyetlen szülő is alap talanul kérte volna a tartásdíj megítélését. S még egy: általában a sokgyerekes szülők fordulnak ilyen kéréssel a bírósághoz. Pedig régen nem volt könnyű gyereket nevelni. S a szülők rhirnd olyan szerények. Legtöbbjük csak valóban minimális támogatást kér. Sokan pedig még ezt az 50. 100 vagy 150 forintot sem akarják megfizetni... Hálátlan gyerekek. Ne hozza a sors úgv, hogy egvszer nekik is a bíróságra _ kelljen menni tartásdíj megítéléséért... Garay Ferenc Megváltozik a tanköteles korba lépő gyermekek összeírásának eddigi módszere Országosan bevezetik a beiratás előtti kötelező orvosi vizsgálatot A Művelődésügyi Minisztérium intézkedéséie a tanköteles korba lépő gyerekek összeírásának eddigi formája megváitozik. Az 1963—1964-es oktatási évre tanköteles korba lépők nyilvántartásbavéte- le céljából a szülőic március 15 és április 1 között kötelesek minden olyan gyermek születési adatait és pontos lakcímét a lakókörzet szerint illetékes általános iskola ijíz- gatójának bejelenteni, aki 6. életévét a megelőző év szeptember 1 napja és a bejelentés évének szeptember 1 napja között betöltötte, illetve 1betölti. A bejelentés — amely szóban vagy írásban történhet, — nem érinti a beiratás kötelezettségét. A szülő továbbra is az eddigi szokásos időben (a tanévzárást követő két munkanap) köteles gyermekét az általános iskola első osztályába beíratni. Ugyancsak kötelesség a szülőnek (gondviselőnek), hogy az adatok bejelentése és a beiratás közötti időszakban gyér mekét orvosi vizsgálatra vigye. Ez általános jellegű és a szükséghez mérten terjed csak ki szakorvosi vizsgálatra. Azokban az iskolákban, ahol iskolaorvos van, az ő, másutt az Illetékes körzeti orvos feladata a vizsgálatok elvégzése és az erről szóló igazolás kiadása. A szülőt erről az iskola Igazgatója tájékoztatja. Az előírt orvosi vizsgálat eredményétől függetlenül a szülő köteles gyermekét az iskolába beíratni. Az Iskola igazgatója a fennálló rendelkezések értel- i mében az orvos igazolása aiap ján — szükség esetén — a tanulót felmentheti a mindennapi iskolába járás alól. A szülő kérésére gyógypedagógiai áttelepítő bizottság elé kell vinni azokat a tanú ókat, akiket az iskola igazgatója a mindennapi iskolába járás alól felmentett. Az igazgató engedélyezheti a testi és szellemi fejlettség szempontjából allíalmas olyan gyermek felvételét az ál Vdános iskola első osztályába, aki 6. életévét a tanév első hónapjában (szeptember) tölti be, ha a felvételt családi körülmények (a szülő magas élet- koii, a gyermek gondviselője egyedül álló személy, a családban másik első osztályba lépő gyermek is van stb.) indokolják és az iskolában van hely. A felvételi kérelmet a gyermek szüleinek (gondviselő jenek) a tanévet megelőző április hó 1 napjáig kell előterjeszteni az iskola igazgatójánál, csatolva hozzá a gyermek testi és szellemi fejlettségét igazoló hatósági orvosi bizonyítványt Fentiekkel kapcsolatban a Művelődésügyi Miinsztérium tamigyigBzgatási főosztályán elmondották, hogy tavaly több mint 50 000 gyermeket vizs-, gáltak meg iskolai beiratás ] előtt Budapesten és négy megyei jogú városban. A tapasz- 1 tálatok igen hasznosaik voltak* ! ezért az Egészségügyi Minisztériummal történt megállapodás értelmében ez évtől már általános érvényű a tanlcöteles leorba lépők orvosi vizsgálata. A nyilvántartásba vétel új módszerét az tette lehetővé, hogy évről évre az iskoláztatás csaknem 100 százalékos, a társadalom, a szülők megértet ték a tanulás fontosságát és nagy gondot fordítanak arra, hogy gyermekük 6 éves korában iskolába kerüljön. A nyilvántartásba vétel megváltozott formája egyben tehermentesíti a pedagógusokat* akik eddig maguk végezték a tankötelesek összeírását a lakóterületen. SZARKA CSALADFA. — Nézd fiacskám! Sándor bácsi is a rokonunk! Endrődi István rajza. A Kultúra világa Hamarosan megjelenik a kibővített, tízkötetes: A kultúra világa című könyvsorozat első kötete. A tíz kötet 1964. végéig folyamatosan jelenik meg, s az előjegy- zők számára összesen 870 forintba kerül. A mintegy 8600 oldal terjedelmű, több ezer képpel illusztrált sorozat magában foglalja a korszerű alapműveltség anyagát. Az előző ötkötetes, 30 ezer példányban elfogyott sorozathoz viszonyítva az új sorozat több változást mutat. Egy új kötet például a matematika, fizika, kémia főbb ismeret- anyagát tartalmazza, külön kötet tárgyalja a magyar történelmet és irodalmat, új a néprajzi ösz- szefoglalás, a sportra és testnevelésre vonatkozó tudnivalók, a a tánc történetének rövid áttekintése is. Emellett a szerzők a tudomány fejlődésének megfelelően átdolgozták a többi részt is, s a kiadó javította és bővítette a kötetek illusztrációs anyagát. A tíz kötet tartalma a követ* kező: I. A világmindenség — Az élő világ, n. A zene — A tánc — A színház — A film. Ül. A képzőművészetek törté* nete. IV. Az emberiség története. V. Az egészség — Lélektan, nevelés — Sport- és testkultúra. VI. Matematika — Fizika — Kémia. VII. Világirodalom — Filozófia. Vm. A Föld országai — A világ népei. IX. A magyar nép története — A magyar irodalom. X. A technika fejlődése. vvvwvYwwwwwwywvwwwwwwv wwwwvvvwwvvwvvvvvYvvwwvvyw wwvwvyvwvyywvwvs C létének eddigi hatvankét —’ esztendejéből harmincegyet töltött el kisebb-nagyobb parancsnoki poszton, a legkülönbözőbb rangú építkezéseken. Nem is tudná már megmondani. hány házat épített a szakmában töltött ötven év alatt, s ezért csak a nevezetesebbeket említi meg. Főként azokat, ahol már munkavezetője volt az építkezéseknek. — Harminckettőben építettem a bőrgyáros Höffler, Damjanich utcai villáját, rá nemsokára a híres látszerész, Bánfai Miklós kétemeletes házát a M-uiái Flórián utcában. Volt f h'rházépítésem is abban c 'élőben, de sehogy sem jut e is mb- a tviczdonos neve. .7 eléggé közismert, és na- g gazdag ember volt. Kutat az emlékei között. m!f érdemes megemlíteni, mit vem. így kerül még az érdemesek közé a temetői kápolna építése és a Széchenyi téri d-sám.i restaurálása a harminc h"*°r-harmivcnvolcas években, ’‘--"'•mii*' még a bőrövért é-,*u*'*á!*p1rot is. és már le is 7*—a a ya nem unsz^tvám. a részletekre. — Hallottam, hogy annak- id.eién baiárta Törökországot. Jugoszláviát. Azt is hogy már a~ édesapja is pallér volt. És szép soriában feltárul a Gábriel család eseményekben gazdin élete. Édesapja má,r ieee lyeri Pallér VÖlt a Páasi Nem-ott S-tibéz. a várasbáig és a ''oétenréd Iskola áv-t'-mfisén. Hat gyereket nevelt fel és körtük a három fiúnak t-őnaü- ves szakmát adott, a kezébe. Nemcsak szakmát. hanem «iya» tudást is mellé, amit el cÁz üteg paliéi emlékei kellett ismernie még a nagyon kénves, nagyon válogatós régi munkaadóknak is. El, mert különben bajosan lett volna belőlük munkavezető annakidején. Arról aztán egtßkük sem iekofett. hony a szaktudásnál is nagvnhh hatalom volt az egyre bizonytalanabb munkalehetőség. ami még a legtekintélyesebb vállalkozót is megrendítette. így volt ez 1925. kora őszén is, amikor már szeptemberben kiadogatták a munkakönyveket és a következő év húsvétjáig tartott a „fagy szabadság”. /tóbriel István nem várta if ki a végét. Amikor a budapesti RÉLLA Építő RT kőművesei meghozták a hírt, hogy Törökországban építőmunkásokat keresnek, hamarosan felpakolt és hatodmagával meg sem állt odáig. Két év múlva mégis hazajött. Nem a babsalátát unta meg, és nem a faggvús birkahústól kapott csömör hajtotta haza. de még a honvágy sem. — Az a sok gazemberség, ami ott volt'— mondja, — Megtörtént, hogy háromhónapszám sem kaptunk fizetést. Volt valami népkonyha féléiiik. ott kaptunk ebédet a vizűm ellenében. Megpróbáltuk már azt is. hogy a magyar követséggel hajtassuk be a járandóságunkat. Sajnos, nem törődtek velünk. Azt mondták: — senki sem hívta magukat ide, egyék hát meg, amit főztek. — Pedig az olasz, a bolgár, a román követségek sorra behajtották a honfitársaik bérköveteléseit. 1930-ban tért haza, de egy év múlva újra vándorbotot fogott. — Sehol nem kaptunk munkát. pedig nyír volt, a szezonidő legjava. Emlékszem, volt abban az időben egy kőműves viccünk is, ami így szólt: — Elmegy nyáron a kőműves a piacra és a cipője orrával megböki a tömött ludat: — Mit kóstál ez a veréb, mamám?... — Télen meg homlokba húzott savkával a henteshez megy és azt mondja: — Kérek egv negyed kiló tüdőt a kn*yámnak... — Szóval ez a vice is elveszítette az aktualitását abban az időben. Nyáron se futotta már a venned kiló tüdőre, pláne a libára. Jugoszláviában már jobb sora volt. Ha sokat követeltek is. legalább becsületesen megfizették. A belgrádi egyetemi várost építették annakidején. de két év alatt annak is a vénére jutottak, és újra hazajött. Ha munkát kaptam, pallérnak osztottak be, de nagyon sokszor odaálltam a fal mellé is. 1946-ban, amikor bejött a forint és vele együtt megalakult az első szövetkezeti építkezés, Gábriel Istvánnak sem voltak már ilyen gondjai. Azóta 18 esztendő telt-el és egyszer sem szakította egy napra sem meg a jogfolytonosságát. 1948-ban már Pécsi Magasépítési Vállalatra festették át a cégtáblájukat és ö azóta is művezető. A meszesi, az új-mecsekaljai, a komlói építkezéseken egy kisebb városra való házat építettek fel a vezetése alatt. Tízszer annyait, mint az előző munkálkodása 30 esztendejében. 11 alami mégsem tetszik V Gábriel Istvánnak. Nem általánosít, nem mondja azt. hogy mindenütt bajok vannak a kőművesbecsülettel, mert Így a szájára sem venné. Hiszen ha csak kapásból számolja is, hány jó kőműves, hány olyan Tfó pallér nevelkedett a keze alatt, mint Nagy Jóska, Feicser Gyuszi, Fritz Jancsi. Varjasi János, meg a többiek, szépszámú és elsőrangú brigád kerekedne belőlük. — Drágán építkezünk — mondja — és ebben látja minden baj eredetét. — Furcsa, hogy a múltba kell visszanyúlnom példáért, de hol engedték volna meg akkor, amit ma jóformán észre sem veszünk. A fegyelemről beszélt. Arról. hogy valamikor a pontos munkakezdés olyan törvény volt, amit azonnali elbocsátás nélkül aligha szeghetett meg akárki is. Persze sok minden más tartozik még a fegyelemhez. — Próbáltunk volna csak egyszer is életlen kalapácscsal téglát szabni, vagy ha csak egyszer látta volna a pallér, hogy lábbal tapadjuk a drága maltert. A legjobb esetben is csak azt a napot dolgozhattuk volna végig. A munkakönyv mindig készen állt a kiadásra. Azt hiszem elkényelmeskedtünk egy kicsit. Példákat mond régebbieket, újabbakat, de egy sem öregebb néhány esztendősnél. — Sajnos, sokan azt hiszik, hogy elég a mesterséghez a kalapács, a függővas, a fand- li. Pedig mi minden kell még ahhoz. Jó vakolőszerszám. saroksimító höbli, aztán többféle kenfíkés a hézanolások- hoz. Nekem mindig örült a szivem, ha minden szerszámom megvolt a jó vakoláshoz, a szép snaletfához. vám a szépen legömbölyített sarkokhoz. Csak jó szerszá.mmal lehet, szépen simított meny- nyezetet, völoueliseket, hol- kelniket csinálni. A kőműves dolga, hóm azt csínéiig, a palléré, hogy ellen őrizne. — Amikor szóltam, hony — fn'erekek c7 inti nem lesz jó. szerszám nélkül —- bizony sokszor rsak omolván félvállas válaszokat kantám.: — Pista bécsi, nincs rá pénzem. — Vagy azt, hogy: megnéztem a vaskereskedést, nem lehet ilyen szerszámot kapni. — Hát ez nem válasz kérem. Nekem már inaskoromban meg kellett vennem a komplett felszerelést. C rről eszébe jutnak a mai O köművestanulók is. — Nem is szálláson, hanem szállodában laknak. MegkapjáÜ a jó kosztot. az egyhónapos szabadságot, mindent. Hol volt ilyen az én időm ben... Különben nincs kifogása az intézmény ellen, sok mindenben hasznosnak találja, de ... — De lehetne jobb is — mondja. — Hasznos az, hogy van MTH-s nevelő, és az is jó, hogy van iskolájuk, de ha egyes dolgokat rámbíznának, én másképp csinálnám, Nem osztanék be 15—20 gyereket egyetlen tanár mellé. Sokkal hasznosabb lenne kőműves mellé sorolni kettőt-hármat. Szerintem színesebb, gvakor- la.Hasabb. hasznosabb lenne így a tanulás is. Gábriel István ebben az évben búcsút mond több mint fél évszázados kömüveskefís- nek, palléroskodásnak. Más az 6 helyében talán a nyugalmas esztendők tervei-ál beszélve, ő meg úgynvil"*1"'- zott, mintha most veva-^k volna ki munkavezetőnek. De hoavan is mrila+kozhatot* volna. máskánt, Pista hársi nem mruodíibg memt. havam asafc rsvat Ps csak úav v-n-v- bpf iaazán entt várhat' vés. ha, itt,din. honit rvazh-1!- gatják. da meg is szívlelik a. 'tanácsait. — tOV — A
