Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-07 / 55. szám

4 NAPLÓ 19C3. MÄRCTÜS t! 1 Gromiko Dáaiába utazott Oslo, (Reuter). Gromi-ko szovjet külügymi­niszter befejezte norvógiai lá­togatását és szerdán délelőtt háromnapos látogatásra Dániá ba utazott. A laoszi király Pekingbe érkezett Savang Vatthan®. laoszi ki­rály, szerdán Moszkvából négy napos hivatalos látogatásra repülőgépen Pekingbe érke­zett. A Kennedy-kormányz defenzívába ment át Sajtóértekezlet a Fehér Házban Földrengés Marokkóban Szerdára virradó éjszaka földrengés volt a marokkói Ouezzane városiban, 150 kilo­méterrel északkeletire Rabat­tól. Mint a marokkói hírügynök­ség tudósítója jeleníti, a kö­zéperősségű földlökéseket haj­nali két órakor kezdték érez­ni, A lakosság körében pánik tört ki, sokan az éjszaka hát­ralevő részét a környékbeli településeken töltötték, maguk kai. víve legértékesebb ingó­ságaikat Hasonló pánik tört ki ked­den délután Agadir lakosai között, amikor 16.52 órakor két másodpercen át könnyű földlökések emlékeztették őket az 1960. márciusi szörnyű ka­tasztrófára. A MÁV Vezérigazgatósága Kennedy elnök szerdai saj­tóértekezletén kizárta annak a lehetőségét, hogy Kuba és az Egyesült Államok között nor- malizálni lehessen a viszonyt. Az egyik tudósító hivatkozott arra a levélre, amelyet a ku- i bai külügyminiszter intézett az ENSZ főtitkárához és amely­ben célzott annak a lehetősé­gére, hogy megjavítsák a ku­bai—amerikai viszonyt. Ken­nedy azt válaszolta, nem lát semmiféle bizo­nyítékot arra, hogy Kuba és az Egyesült Államok kö­zött a viszony normalizá­lásának lehetősége állna fenn. Hangoztatta, hogy a Szovjet­unió jelenléte Kubában, a ku­bai államosítások és a nyugati félteke „felforgatására” irá­nyuló tevékenység, az Egye­sült Államok részéről nem ké­pezheti tárgyalások alapját. Megkérdezték Kennedyt, hogyan halad a Merchant- misszió. Merchant volt ame­rikai külügyi államtitkár tud­valévőig a közös NATO- atomütőerő felállításáról tár­gyal a nyugat-európai NATO- partnerekkel. Az elnök elmondotta, hogy a nukleáris közös parancsnok­ság kérdését a nyugat-európai szövetségeseit vetették fel és az Egyesült Államok csupán a nyugat-európai javaslatokra válaszolt. Lehetséges — mondotta —, hogy ha javaslatunkat kö­zelebbről megvizsgálják hogy Dombóvár—Godisa állo­mások között folyó pályaépítési munkák miatt március 11-től az év végéig az alábbi van a tok közlekedését korlátozza, illetve a menetrendjét módo­sítja. Dombóvár—God isa—Komló viszonylatban közlekedő 6132- es számú vonat Dombóvárról indul 7.19-kor, ellenirányban a 6137-es számú vonat Gödi­ed ról indul 7.52-kor. Közle­kedését Godisa—Dombóvár ál­lomások között beszünteti, he­lyettük a várnátok' menetrend­jében vonatpótló autóbuszjá­ratokat indít. Budapest—Dombóvár—Pécs viszonylatban közlekedő 1902 számú gyorsvonat Budapest Déli-pályaudvarról jelenleg 6.25-ös indulás helyett 8.15- kor indul, s a menetrendje a későbbi indulás szerint módo­sul nyugat-európai partne­reink, úgy vélik majd, hogy a biztonsági tényező nem felel meg annak a sok pénznek, amibe ez a terv kerül és hogy a jelenlegi helyzet a NATO-ban meg­felelő. Ezt természetesen mi elfogadnánk. Ha azonban a nyugat-európai szövetségesek érdekeltek a közös parancsnokság felállítá­sában, akkor Washington ter­mészetesen pozitívan válaszol­na erre a kérdésre. Az Egyesült Államok elnö­ke ezzel megerősítette azokat a korábban is napvilágot lá­tott jelentéseket, amelyek sze­rint az amerikai kormány tu­lajdonképpen nem bánná, ha a NATO-tagállamok nem fo­gadnák el a közös parancsnok­ság új tervét, hanem minden maradna a régiben, mert így jobban lehetne biztosítani az amerikai ellenőrzést a NATO nukleáris hadereje felett. Kennedy részletesein kifej­tette ezután hogy a hajókra felszerelt Polaris-rakéták elő­nyösebbek a tengeralattjárók­ra felszerelt rakétáknál, mert a tengeralattjárók építése igen sokba kerülne, hosszú időt venne igénybe és tulajdonkép­pen nem adna nagyobb biz­tonságot, mint a hajókra fel­szerelt rakéták. A nukleáris fegyverkísérle­tek fnegszün tetősével kapcso­latban feltett kérdésekre vála­szolva Kennedy megismételte korábbi álláspontját. Azt mon­Franciaország szolidáris a sztrájkoló bányászokkal Párizs, (MTI) A francia bányászok sztrájk ja következtében szerdán egész Franciaországiban egyet­len tonna szenet sem termel­tek, A sztrájk szerdán további területekre terjedt ki. A sztrájkoló bányászok helyzetét megerősítettbe az egész Franciaországban lezaj­ló rokohszenv megnyilvánulá­sok és szolidaritási sztrájkok. Az ipari munkások, a vasutak, a hivatali dolgozók csaknem teljes számban részt vettek a keddi általános figyelmeztető sztrájkban. Szolidaritást vállalt a sztráj- kolökkal a francia polgármes­terek Párizsban ülésező kong­resszusa is. A résztvevők köz­felkiáltással határozatot fo­gadtak el, amelyben erkölcsi és anyagi támogatásukról biz­tosítják a bányászokat. A bányászok iránti általá­nos rokonszenv még a szén vi­dékek de gaulleista parlamen­ti képviselőit is arra kénysze­rítette, hogy a kormánynál a tárgyalások megkezdését sür­gessék. Pompidou miniszter- elnök azonban szerdáin kije­lentette, hogy a kormány csak a munka újrafelvétele után hajlandó egyezkedni a bányá­szokkal. dotta, hogy nem a nemzetközi helyi ellenőrzések száma a leg­lényegesebb, hanem azok a kö­rülmények, amelyek mellett a helyi ellenőrzést végrehajta­nák. Az Egyesült Államok ugyan képes megállapítani a föld alatti robbantások nagy részét, de nemzetközi helyi ellenőrzés nélkül nem lehet biztosan eldön­teni, vajon földrengésről, vagy föld alatti robban­tásról van-e szó. Megkérdezték az elnököt, vajon igaz-e hogy a sok ne­hézség miatt, amellyel a wa­shingtoni kormány bel- és kül­politikai téren megküzd, a Kennedy-kormányzat defenzí­vába ment át Az elnök beismerte, hogy nagyon sok nehézséggel küzde­nek kül- és belföldön egy­aránt. Hivatkozott arra, hogy a kongresszus szembeszegül hiíonyos kormányprogramok­kal. Hozzáfűzte, hogy az Egye­sült Államok európai politiká­jában jelentkező nehézségek részben annak tudhatók be, hogy „a Nyugat-Európát fe­nyegető katonai veszély ma sokkal kisebb, mint volt ko­rábban”. Jelenlegi nehézségeink Nyu­gat-Európáben — mondotta az elnök — nagyon zavalóak és terhesek, de korántsem rej­tenek olyan veszélyt maguk­ban, minit 1961-ben, amikor például tartalékosokat kellett behívni a berlini kérdés ki­éleződése miatt Megkérdezték Kennedyt hajlandó-e a kormány csök­kenteni a délkelet-ázsiai álla­moknak nyújtandó segélyt, mint ahogyan azt a Mansfield szenátor-vezette bizottság ja­vasolta. Az elnök azt vála­szolta, hogy ha az Egyesült Államok nem akar kivonulni Dél­kelét-Ázsiából és átadni ezt a területet a kommu­nistáknak, akkor nem lát lehetőséget arra, hogy az amerikai segélyprogramot ezen a területen csök­kenteni lehessen. Az elnök egy másik feltett kérdéssel kapcsolatban szem- beszállit azokkal a republiká­nusokkal, akik a költségvetés csökkentésére törekednek Mélységéé fájdalommal tudatjuk, hogy édesapa és nagyapa a szeretett férj, Sixties Jóxsef pá r talk alma zott március 5-én 51 éves korában hosszú betegség után elhunyt. Temetése 8-án, fél 4 órakor lesz a pécsi központi temetőben. A gyászoló család. A budapesti pártbizottság küldöttsége a Warszawa autógyárban Márciusi 6-án délelőtt a buda­pesti pártbizottság küldöttsé­ge, Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a budapesti pártbi­zottság első titkárának veze­tésével meglátogatta a War­szawa autógyárat. A küldött­séget elkísérte S. Harasimows­ki, a varsói pártbizottság titkára is. Ezzel a budapesti párt bízott ság rövid lengyelországi tar­tózkodásának programja befe­jeződött. A küldöttség csütör­tökön reggel indul vissza Bu­dapestre. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jó feleségem, édes­anyám, anyósom és szeretett rokonunk Tóth Vendelné Sülé Mária ,yt>3. március 3-án 49 éves ko­rában rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Temetése március 8-án. pénteken fél 2 órakor lesz a központi teme­tőben. A gyászoló család. Fájdalmas szívvel tudatjuk, hogy szeretett jó férjem édes­apánk, apósunk, nagyapánk és rokonunk Gerencsér György volt iparkamarai segédtiszt 1963. március 4-én 84 éves ko­rában váratlanul elhunyt. — T-erríetése március 8-án, pén­teken 1 órakor a pécsi köz­temetőben. A gyászoló család. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jó édesapánk, apó­sunk. nagyapánk, dédapánk Varga Ferenc MÁV nyugdíjas (volt sumonyi lakos) március 5-én 80 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Teme­tése 9-én, szombaton fél 1 óra_ koáflesz a pécsi köztemetőben. A gyászoló család. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondok mind­azoknak. akik özv. Kresz Józsefné Paulovits Máriát utolsó útjára elkísérték. özv. Horváth Károlyié HALÁLOZÁS. Fájdalommal tudat jók, hogy szeretett férjem nagybá­tyám Lutz József szabómester március 5-én 83 éves korában hosz Bzú szenvedés után elhunyt. Te­metése 8-án. pénteken 2 órakor Ima a központi temetőben. Gyászoló özvegye é* rokonsága — Mélységes fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett jó feleség, édesanya, leány és kedves rokon Boda Lászlóné Prezsenszky Emma március 5-én 35 éves korában hosszú szenvedés után Komlón el­hunyt. Temetése 8-án, pénteken fél 3 órakor lesz a pécsi közte­metőben« A gyászoló család. c Alkalmi ajánlatunk í I Férfi gumitalpú félcipő női pöms cipő női pöms cipő női szandál gyermek félcipő 130.— Ft heflyett 78.— Ft 200.— Ft helyett 152.— Ft 152.— Ft helyett 115.— Ft 259.— Ft helyett »8.— Ft 103.50 Ft helyett M.— Ft Ne mulassza el az alka'mat, most olcsón vásárclbal a Pécsi < Állami Áruházban Hyitva: 8—19, szombaton 8—17 óráig | Szűcs József elvtárs | Harcos kom­munista em­ber, igaz elv- társunk halálá­ról értesültünk. Nemrég még itt járt közöt­tünk, csende­sen, szerényen végezte a párt által rábízott munkát a me­gyei pártbizott­ságon. Mindig az emberek ka zött erezte ma­gát legjobban, az emberek között, akik; ;k boldogságáért egész életében dolgozott. ötvenegy éves volt, de a munkásmozgalmi munkában már a veteránokhoz számított. Egész fiatalon, 23 éves korá­ban, 1935-ben már a párt, a munkásmozgalom katonája. Ismerte, szerette az embeket, mérhetetlenül gyűlölte a ki­zsákmányolást. Munkások kö­zött ért emberré: timártanonc- ként kezdte 1926-ban a Pécsi Bőrgyárban. Az akkori mun­kássors volt osztályrésze. El­bocsátották a gyárból, később, amikor a gyár haditermelésre állt át — szükségük volt min­den munkáskézre — visszavet­ték. De az elbocsátás, a kény­szerű vándorélet sem tudta megtörni. Agitált, érvelt a gyár dolgozói között, egy pil­lanatra sem szűnt meg har­colni a párt ügye mellett. A második világháború idején a fasizmus, az embertelenség ellen küzdött. Lakásán a moszkvai Kossuth rádiót hall­gatta és bent a gyárban erről tájékoztatta munkatársait. So­kan figyeltek rá, és merítettek erőt szavaiból. Amikor 1944. november 29-én a szovjet csa­patok felszaBadították Pécset, az elsők között volt, akik hozzáláttak a kommunista párt szervezéséhez. Az államosí­tott Pécsi Bőr­gyár első mun­kásigazgatója lett Mint igaz­gató is, min­dig a dolgozók érdekeit védte, szervezte a tér melést, s az egykori kis ti- máríanonc vál­lára egy egész gyár gondja került, de se­gítettek a régi harcostársak. Az 1950-es evekben jogta­lanság, sérelem érte, de nem törte meg, mert hitt igazában, tudta, hogy igaz ügyért dol­gozik. Miután az igaztalan vá­dak tisztázódtak, új lendület­tel folytatta a megszakított munkát. Számos fontos funk­cióban tevékenykedett, 1956- ban a sellyei járás párttitkári teendőivel bízták meg, majd 1956. november 5-től a párt újjászervezését segítette. Ott volt mindenütt, ahol a pártért, a, népért, valamit is tehetett. Igaz, kommunista szi­ve — bár a megpróbáltatások megviselték — egy pillanatra sem szűnt meg a nagy, a kö­zös ügyért dobogni. S ez a szív nem dobban többé. Munkásember volt, kiváló harcosa a pártnak. Búcsúz­nunk kell tőle, s a búcsú na­gyon fáj. Fáj, mert Igaz har­costársat, kommunistát vesz­tettünk el benne. Szűcs Jó­zsef elvtársat a megyei párt- bizottság saját halottjának tekinti A párt, a munkásmozgalom régi harcosának, Szűcs József eivtársnak temetése 8-án fél 4 órakor lesz a Pécsi Központi Temetőben. Szabadonbocsáfoflák Brazíliában az Anzoategui bátor elfoglalóit A brazíliai hatóságok ked­den szabadon bocsátották azt a kilenc venezuelai hazafit, akik elfoglalták és brazil kikö­tőbe kormányozták az Anzoa- tegui nevű utas- és teherszál­lító hajót. A brazil törvények értelmében a kilenc hazafinak szabadon bocsátása előtt köte­leznie kellett magát arra, hogy az ország területén nem foly­tat politikai tevékenységet és legalább kilencszáz kilométer­nyi távol marad a venezuelai határtól. Mint az AFP jelenti, Jorge Amado neves brazil író Rio de Janeiróba hívta az Anzoategui elfoglalóit és felajánlotta ne­kik, hogy a Hotel Floridában rendezkedjenek be. Képünkön a venezuelai ha­zafiak egy csoportja által bir­tokba vett Anzoategui teher- gőzös megérkezése után Ma- capában. Fent: a hazafiak a hajó hídjáról üdvözlik az új­ságírókat. Balról a harmadik Wismar Medina Rojas, a cso­port vezetője. Lent: az Anzoa­tegui és mellette a Solimoes nevű brazil korvetthajó. ♦ »

Next

/
Thumbnails
Contents