Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-07 / 55. szám
1968. MÁRCIUS X RlftPlÄ tflj'ltajSs (feleségek O rvos leszek — mondta az élénkszemü, elegánsan öltözött alacsony Tamara Tyitova. — Most az egészségügyi technikum másodéves hallgatója vagyok. Utána beiratkozom az orvos- tudományira. Sebész szeretnék lenni. Tamara Tyitova az egészségügyi technikum növendéke Kis szobában beszélgettünk, amelyben íróasztal és a könyv- szekrények sora áll. Egy másik asztalkán magnetofon. — Nagyon hasznos jószág — pillantott rá Tamara — segít nekem németül tanulni. A háromszobás lakásban ragyogó tisztaság van. Tamara maga végzi a háztartási munkát. •— Néha German is segít — mondja mosolyogva. — Amikor German nincs itthon, akkor is úgy érzem, hogy a közelemben van. Itt vannak a tankönyvei, jegyzetei. Csodálatosan jó és megfontolt ember. Es micsoda emlékezőtehetsége van: ha elolvas egy verset, szinte már betéve tudja. Hirtelen észbekap: — Jaj, mindjárt itt lesz és én még nem készítettem el a vacsorát! Tudja, hogy mi a kedvenc étele? A tejbedara és a tejescibere. Ma este mind a kettőt megkapja. Hadd válasz- szón ... * G yorsan, gyorsan vesd le a kabátod. Ülj le, mindjárt vacsorázunk. — Égyél csak, egyél — kínál szívélyesen Marina PopoMondd ... Történt valami? — Igen — Marina ujját a szájára tette. — De nagyon kérlek, erről szót se szólj a férjemnek. Ma voltam az orvosi bizottság előtt. Gratulálhatsz: visszatérek a repüléshez. Szép szeméből olyan boldog. Ság sugárzott, hogy önkéntelenül megirigyeltem egy kicsit. Hivatása a repülés. Popovlcs mindenkinél jobban megérti Marinát. Emlékszem, hogy amikor repülőgépen visszatértünk Kijevből Moszkvába, Marina megkérte a repülőgép parancsnokát, hogy ő vezethesse a gépet. Amikor helyet foglalt a pilótaülésben, szinte átszellemült. Pável Marinára pillantott, aztán büszkén kijelentette: — Most már nyugodtan álhatók. A feleségem vezeti a gépet —- mondotta, majd kényelmesen elhelyezkedett az ülésen és elaludt.,, Nagyon tetszik nekem, ahogy Marina a leányával, Natasával bánik. Úgy beszél vele, mint egyenlő féllel, mint felnőttel. Mindennél jobban fél attól, nehogy a lánya kivételes lénynek higgye magát, tekintve, hogy az egyik hős űrhajós leánya. Marina Popovics mindenre talál időt. A polgári légiflotta kijevi főiskoláját végzi, mint a második évfolyam levelező hallgatója. Popovicsék a „csillagok városában” laknak: az ottani tisztiházban gyakran van ünnepi műsor. Marina a kórusban énekel. Vele énekel a férje is. Rövidesen talán az 6 előadásában is hallunk egy új dalt az űrhajósokról. * G agarinék lakásában a háziak kétéves kislánya fogadott. Óriási barna szemek, gödröcskék az arcon. A kislány bemutatkozott: — Galja Gagarina. — Hát anyuka hol van? r— Rögtön jön. Az óvodába ment Lénáért. Galja, mint vérbeli háziasz- szony szórakoztatni kezdte a vendégét. Egymásután hozta ki játékait a gyerekszobából Valószínűleg minden játéká Tréfából megjegyeztem: — Amint látom, nagyon szereti a gyerekeket. Azt hiszem, nem ártana még egy harmadik. Valentyina komolyan fogta fel a tréfát: — Miért ne? Majd ha két kislányunk felnőtt, jöhet a harmadik. Elvégre nem vagyunk öregek és mind a ketten nagyon szeretjük a gyerekeket. Az élet teljesebb, ha gyermekek vannak a házban. Valentyina elmondta, milyen jó barátságban és összhangban élnek az összes űrhajósok. — Minden héten összejővü valamelyikünknél — mest — Hol születésnap van. hol i kásavató, hol esküvő, hol el léptetés. De összeülünk azért is, hogy együtt tévézzünk, elbeszélgessünk, táncoljunk... Az ünnepnapokat mindig együtt töltjük. Igy él a Popovlcs-család hármasban vies — Ez Andrej kedvenc éteh tz én Pávelem a barát- fülé s az ukrán borscsot szereti. Andrej Nyikolájev pedig a krumplit minden formában. A benyomásom: mindezt azért mondja', hogy elvonja a figyelmemet valamiről, ami nagyon izgatja. Jól ismerem Marinát. Egy héttel azelőtt ismerkedtemi meg vele, hogy a „Vosz- tok IV” férjével felemelkedett a világűrbe. Marina határozottan izgatottnak látszik. és könyvét átrámolta volna, de hazajött a mama Lénával. Valentyina sűrű haját kontybán viseli. Nagyon kedves asszony. Végzett ápolónő; most mint laboráns dolgozik, örömmel beszél a munkájáról Kutatásai segítenek az 'űrhajósok egészségét ellenőrző orvosoknak. — Alaposan és rendszeresen vizsgáljuk őket. Jurij egyszer tréfából azt mondta: „Legalább egyszer, barátságból elengedhetnéd nekem a vizsgálatot. Elvégre a férjed vagyok.. Felhívás ! A Temető szabályrendelt 15. §. 5. pontja szerint a nem gondozott és om’adtozó állapotban lévő sírboltok, mauzóleumok 30 év elévülési idő után a temető fenntartójának tulajdonába mennek át. Felhívom ismételten Szcntk irály! Nagy Valér családi sírbolt (M. tábla) és Mttke Ágoston családi sírbolt (A. tábla) tulajdonosait, illetve a hozzátartozókat, hogy a köztemető irodájában 8 napon belül jelentkezzenek a sírboltok helyreállítása védett. A jelentkezési határidő lejárta után a vá'lalat a sírboltokat igénybeveszi és a benne levő tetem maradványokat eltávolítja. B. M. Temetkezési V. igazgatója Valentyina Gagarina — Mindezt sorshúzással oldjuk meg. Aki a rövidebbet húzza, az látja vendégül a többit. Persze, mi asszonyok mindent együtt készítünk el. Hiszen jó barátnők vagyunk és mindegyikünknek segít a férje. Búcsúzom. Valentyina Gagarina arra kér, adjam át a magyar népnek szívből jövő üdvözletét. — És te mit üzensz nekik? — kérdeztem Gáljától. — Nagy, nagy üdvözletét — .ondja a kislány és kitárja karjait. — Ilyen nagyot. Egészen a Holdig érjen. Galina Nyikolájeva A konyhában, a ketyegő falióra alatt folytatjuk a diskurzust. Most már magáról is vall a gátőr. Húsz éves korában nősült, a felesége éppen betöltötte a tizenhatot. Csak egy lányuk lett, de az hamar megszületett, s tizenöt és fél éves korában az is férjhea- ment. Annak is lett egy lánya, aki hét éves már. Ha a kis unoka is követné anyja, meg nagyanyja példáját, ő is férjhez menne tizenhat éves korában, akkor tíz év múlva, 1973-ban megszülethetne a dédunoka. A dédunokája, pedig csak ötvenhét évei még! • Az egyik holt Duna-ág martján nőtt fel, nem is emlékszik arra, hogy nvkor tanult meg úszni. Több mint negyven év távlatából úgy tűnik, mintha mindig tudott volna úszni. Félni a víztől? Nem fél egy cseppet sem. Nem is únja. Ha éppen televíziót akarnak nézni, elmennek a lányukhoz, itt lakik néhány kilométerre tőlük, a Duna partján. Tanyasi embereknek ez nem távolság. VÁROSI ÉS FALUSI élet? Sokan azt hiszik, hogy a gátőr élete csak a városi ember számára lehet romantikus. A gátőrnek, aki mindennap emberektől távol él, éppenséggel unalmas. Szerinte ez ostoba^ ság. Ö egész életében arra vágyott, hogy gátőr lehessen, s tízéves szolgálat után is megtalálja benne a romantikát. Szerinte nincs szebb, mint tavasszal azt a sok madarat hallgatni, amely a fákon megtelepszik. Valóságos hangversenykórust rendeznek a ligetekben. És a szúnyogok sem olyan veszélyesek, ha éjjel szúnyoghálót teszünk az ablakra. Ö bizony nem tudná megszokni azt a zajt, ami a városban van. Ott még éjjel sem pihenhetnek nyugodtan az emberek, fis beszélhetne» akármit: tavasztól őszig vasárnaponként valósággal eláraszt ják a pecázók, meg a fürdő- zők a Duna-partot Mind a városból jönnek, tehát ők its jobban érzik magukat a természetben. >J'Í' Ha ő a városi kirándulókat látja, az elégedettség érzése fog ja eL Olyankor mindig arra gondol, hogy neki nem kell menni sehova sem. Ott van, ahová a többiek jönnek. Magyar László irány a kommunista világgazdaság Hédié cs kirakatban Alighogy megjelentek az ízléses kivitelű bolgár rádiók kirakatainkban, máris elterjedt a hír: „íme, hová süllyedt a világhírű magyar híradás- technika, a bolgároktól importálunk már rádiót is.” E rosszindulatú beállításnak kedvezett az is, hogy az első sorozatoknál kisebb minőségi kifogások is előfordultak. Ma már azonban elmondhatjuk, — s ezf a hibastatisztika is igazolja —, hogy a bolgár rádiók semmivel sem rosszabbak a hazaiaknál. Rádiógyártásuk színvonala pedig — a magyar szakemberek véleménye szerint — korszerűbb, termelékenyebb a miénknél. Ez érthető is, hiszen a rádiógyártás Bulgáriában új iparág, s így lehetőség nyílt a világ élenjáró tapasztalatainak alkalmazására. Az év végére már olyan kiváló minőségű, nagy teljesítményű nyomatott áramkörös bolgár készülékek is megjelennek üzleteinkben, amelyek a legmagasabb igényeket is kielégítik. Magyarország minden híreszteléssel ellentétben, nem szünteti be a rádiógyártást, csak az előállítót típusok számát csökkenti. Ahogy a Központi Bizottság tavaly júniusi gépipari határozata előírja: „a lakosság számára készülő híradástechnikai cikkek (például televízió, rádió, magnetofon) gyártását — a nemzetközi munkamegosztás alapján — korlátozzák néhány típusra.” Ez a nagy- múltú magyar híradástechnikai ipar hírnevét egyáltalán nem csorbítja, sói öregbíti. Kisebb típusú választék mellett lehetőség nyílik s korszerűbb készülékek nagy, gazdaságos sorozatú gyártására. A nemzetközi munkamegosztás bővülése a lakosság számára is előnyös, hiszen a rádió és más közszükségleti cikkek választéka új, jobb és olcsóbb árukkal bővül. Érdemes megjegyezni, nemcsak a késztermékek, hanem egyes híradástechnikai alkatrészekben is növekszik a nemzetközi együttműködés. Megállapodás született például a Német Demokratikus Köztársasággal, hogy egyes rádiócsöveket, tv-képcsöveket, izzólámpa-típusokat mi, másokat ők gyártanak kölcsönös szükségletre is, az eddiginél nagyobb és gazdaságosabb sorozatokban. Az Orion és a berlini tv rádiógyár megállapodtak a szerelvénygyártás egységesítésében. Ez lehetőséget nyújt a két ország közötti választékcsere bővítésére. (Az importált készülékek javításához mindenütt hazai gyártású szerelési egységek Is felhasználhatók ) Távlatokban pedig megteremtik a szerelési egységek országok közötti gyártás szakosításának alapját. Az Orionban a hangszórók például ma a nagy világcégekhez hasonlóan több százezres darabszámban készülnek. Ha ilyen és hasonló szerelési egységek gyártásában is nemzetközi szakosodás jön létre, a legfejlettebb világcégeknél is jobb minőségben, olcsóbban készíthetjük azokat. Hiszen ez a tömeges gyártás már megköveteli az automatizálást és lehetővé teszi a tudomány és technika legújabb i vívmányainak alkalmazását. 1 Nem az baj, hogy egyik-másik területen szűkítik a gyártott típusok számát, hanem ellenkezőleg: ma már nagyon is sokféle termék készül nálunk, szétforgácsolva a műszaki fejlesztőerőket és a termelést. Ez a gépipar műszaki fejlesztésének jelenleg is egyik legnagyobb akadálya. Ha a KGST- országok megosztják egymás között például a háztartási gépek, hűtőszekrények, motorkerékpárok stb. gyártását, s egy-egy tagállam lényegesen kevesebb típust gyárt, de nagy sorozatban, a nemzetközi együttműködés folytán üzleteinkben olcsó, és csaknem hasonló választék (a felesleges és drága luxust leszámítva) lesz, mint a nagy nyugati világvárosokban. (Mindez fokozottan érvényes a termelő jellegű gépekre, melyeknek se szeri, se száma.) Persze a jelenlegi szétforgácsolt termelési szerkezet megváltoztatása okozhat múló zavarokat, minőségi hibákat, de egy fa nem takarhatja el az erdőt. Visszatérve a rádióproblémára: van a kérdésnek egy másik oldala is. Nem szabad híradástechnikai hagyományainkat egyetlen termékre leszűkíteni. A Bulgáriával kötött megállapodás lehetővé teszi, hogy termelő és fejlesztő kapacitásokat szabadítsunk fel a lényegesen korszerűbb és bonyolultabb nehéz híradás- technikai cikkek (távbeszélő központok, átviteltechnikai, mikrohullámú eléktroakuszti- kai, adó-vevő berendezések) gyártására. A rádió- és televíziógyártást Székesfehérvárra koncentráljuk, ■ a Telefongyár I átviteltechnika!, az Orion mikrohullámú berendezések gyártására áll át fokozatosan 1985- ig. A rádió- és televíziógyártás színvonala ezzel nem romlik, hanem javul, mert a székesfehérvári gyár többek között új, korszerű gyártószalagokat vásárol Csehszlovákiából. Hogy lehet mégis viszafej- lődésről beszélni ebben az iparágban, amikor a híradás- és vákuumtechnikai ipar össztermelése a mostani ötéves terv időszakában 2,4-szeresére, exportja pedig . 2,7-szeresére növekszik, s 1965-ben kereken tízmilliárd forint értékű terméket ad a népgazdaságnak! Nem könnyű. feladat ez, ha csak az anyagszükségleteket is nézzük. Sok száz miliiós értékű kondenzátor, potenciomé- ter, ellenállás, ferrit és finomkohászati anyag szükséges ehhez. Hát még hány millió mérnök- és szakmunkásórára van szükség. De segít itt is a nemzetközi együttműködés. A magyar távkölési kutatóintézet és a szovjet NIIR kutatóintézet közösen dolgoznak a druzsba mikrohullámú berendezésen, amely tv- és rádióláncot teremt a szocialista országok között. A Beloiannisz szovjet intézettel együtt fejleszti a falusi telefonközpontok és berlini intézettel a erosszbár telefonközpont elektronikus részét és így tovább. Ha tehát bekapcsoljuk a magyar kirakatban lévő bolgár rádiót, egyre tisztább hangon szól, a nemzetközi összefogás erejéről beszél, csak érteni kell internacionalista nyelven. Kovács József I Mill más, mint homokzsákokba vagy másból épített védőit a töltés tetején. A felesége közbeszól, hog; a háztető magasságában áll a Duna. Sohasem tudott attc a gondolattól megszabaduln: hogy a folyó áttöri a gátal úgy összetöri a házukat, min a játékdobozt. Rettegve né zett a házuktól alig néhán méterre magasodó töltés felé s ha szégyen, ha nem: ami árvíz fenyegetett, nem mer felmenni a gátra. Nagyon keveset aludtak ab bam az időben, éjjel-napps ügyeletet tartottak a telefoi mellett. Nem is tudja, hogy a' bírták ki pihenés nélkül. Va lahogy úgy van: az emlberbi annyi erő beleszorul, hogj maga is elcsodálkozik, ha a; a sok erő előjön. A FÉRFI kissé rosszaléar néz a feleségére, nem tetszil neki, hogy közbeszólt. Aztár átveszi a beszéd fonalát, é; elújságolja, hogy felkészültei az ár fogadására. A töltésekei megerősítették, azt a hét kilométeres szakaszt, amelyel reábíztak, naponta ellenőrzi. A raktár tele van kellékekkel, meg is nézhetem akár. Olaj és vas szaga fogad, amikor átlépem a raktár nyitott ajtaját Rengeteg az ásó, a zöldrefestett csákány, meg fejsze. Viharlámpák légiója függ a gerendán. Drótköte- gek, deszkahalmazok, súlykoló és döngölő-szerszámok, meg egyebek pihennek példás rend be összerakva. Az épület mellett lévő karó- és rőzsehegy egészíti ki a képet. A sok kellék megmutogatá- sa után a gátőr beinvitál a munkásszállásra, kimondatlanul is értésemre adva, hogy a legfőbb érték mégiscsak itt van. Emberek nélkül nem mozdulnak a szerszámok, ezért több mint ötven emberük áll készenlétben a Duna itteni szakaszán. Télen fákat döntögetnek, nyáron pedig megjavítják a gátait, kitisztítják a Dunába igyekvő patakok eliszaposodott medrét. Ha árvíz fenyeget, megtöbbszöröződik az emberek száma. néhány kilométerre a Dunától, Kölked határától indul ki a töltés. A házmagasságú gát kígyózó szalagja be- levész a messzeségbe. B alféléi, a Duna irányában jellegzetes ártéri erdő-liget, nyár fákkal, fűzfákkal mocsárkőrissel és egyéb vadvízkedvelő fával, jobbról végtelen hómező húzódik a jugoszláv határ felé. összefüggő, még semmi sem látszik az alatta szuny- nyadó vetésekből. Alacsonyan szálló varjak kárognak, a lassan múló telet idézve, aztán, mintha a varjaknak feleselne, megszólal egy gerle is. Ez már a tavasz hírnöke. Erdősi Ferenc háza a gát mögött épült fel. A férfi fát fűrészel az udvaron, a felesége pedig a disznóól körül matat Erdősi középkorú, zömök férfi, szürke posztó ruhában és gumicsizmában. A felesége is gumicsizmát hord, csak kicsit visszahajtja a szárát. Fejkendős, mosolygós zem ű asszony, olyan pirospozsgás, mintha kicsípte volna a hideg az arcát, A konyhában, ahová beinvitálnak, hangosan ketyeg a falióra. A gátőr szerint öreg már, már akkor is öreg volt, amikor összekerültek a feleségével. Lötyög a mutatója is, de még jár. Nem hiába laknak folyó partján, a szúnyogok számával mérik az évszakokat Szerintük a nyár nem jó, mert akkor nagyon sok a szúnyog. Annyi, hogy levegő helyett . majdnem szúnyogot szív be : az ember. A tél sem jó, mert : akkor nagyon hideg van a i Duna árterében, hiszen mé- i lyen fekvő rész ez. A tavasz, i meg az ősz a jó, mert akkor 1 nincs szúnyog. ] Hogy lesz-e árvízveszély? A i férfi szerint arra nem lehet határozott igennel és nemmel i felelni. Most nincs. Közepes i a vízállás, összefüggő jégta- i karó borítja a Dunát Veszély i csak akkor keletkezhet, ha a 1 zajlás megindul és a zajló jég i feltorlódik. < Természetesen az ötvenhatos 1 árvíz idején is itt laktak. Ak- i kor nagyon sok ember volt a < Duna partján. A hullámok i majdnem átcsaptak a töltés j oldalán, éjjel-nappal építgették a nyúlgátakat... Hogy 1 mi a nyúlgát? Az kérem nem t
