Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-31 / 76. szám
4 (mevwiO 1963. MÁRCIUS *L Aki önmagát ítélte el Hat évet töltött a lakásában — Az amnesztia-rendelet megjelenése után jött elő önkéntes fogságából Előzzük meg az erdőtüzeket! A hosszú, hideg tél után a száraz felmelegedési időszak beköszöntött. Ez az időszak a nagy népgazdasági értéket képviselő erdőkre nagyon veszélyes lehet, ha a lakosság, az iskolák, a turisták és az erdőben tartózkodó dolgozók az erdők tűzvédelmével kapcsolatos előírásokat nem tartják be. Nem múlik el esztendő hogy a szép mecseki erdőkben tűzeset ne fordulna elő. Ezeknek a tűzesetekne nagyon nagy százalékát az emberi gondatlanság, felületesség okozza. Elhagyott tűzrakás, eldobott gyufa, vagy cigarettavég legtöbbször a tűz okozója. És Így pillanatok alatt nagyon sok dolgozó éveken át tartó munkája és sokmilliós értéket képviselő népgazdasági vagyon tönkremegy. Ezért felhívjuk a megye valamennyi dolgozóját, turistákat és az erdőben tartózkodókat, hogy az erdei tűzesetek megelőzésére igen nagy gondot fordítsanak, az égő gyufa, cigarettavég eldobását, tűzrakást mellőzzenek. Aki e téren gondatlanságot észlel, az az elkövetőkkel szemben azonnal lépjen fel és az ilyen esetet jelentse a rendőrségnek, a tűzoltóságnak, vagy az erdőgazdaságnak. Felhívjuk a tanácsok intézmények és KXSZ-szervezetek figyelmét, hogy az erdei tüzek megelőzésében legyenek segítségünkre a tűzesetek észrevétele esetén pedig mozgósítsanak minden erőt a tűz lokalizálására. Mecseki Állami Erdőgazdaság Tragédia az állatkertben — az állatóvodába egy hamerttr , fii kecskegida és egy mufflon- romanov juh érkezett Dunaújvárosból, Budapestről pedig egy fiatal dámszarvas — újságolta szom- baton délután Deli Mátyás, a mecseki állatkert fiatal zoológusa, amikor jelentették, hogy a dámszarvas kitört a karámból. A gyönyörű állatot hamarosan fel is fedezték az állatkert északkeleti csücskében és lassan terelni kezdték a nyitott karámajtó felé. Útja a Mackó nevű őrkutya mellett vitt el s ettől megriadva megugrott, de szerencsétlenségére agancsa beleakadt a kutya láncába és magával rántotta. A megriadt kutya dühösen támadt a szarvasra, az pedig szarvát a földre szegezve támadt a kutyára — vesztére, mert szarvára még jobban ráte- keredett a lánc. Ekkor Deli Mihály az állatkert fiatal zoológusa a küzdők közé vetette magát. Jobbjával a jól megtermett kutyát emelte a levegőbe, baljával pedig a szarvast igyekezett a kutyától távol tartani. Az odasiető állatkerti dolgozókat a szarvas hátsó lábaival teljes erejéből rúgta, ennek ellenére sike- I r ilt lefogni, de mire béklyót vetették lábaira, a gyönyörű állat — valószínűleg szívszélhüdés következtében — kimúlt. A négy állatkerti dolgozó könyebb sérüléseket szenvedett. Hogy mik történnek az éleb-1 ben! A gimnázium előtt dr. Szabó Elemér azt mondja: „Ezt még nem is láttam. Csak hallottam róla.” Sok mindenről hallott, olvasott a hat év három hónap alatt, de semmit sem ‘látott. Felesége a siklósi gimnázium ban tanít, ő is siklósi lakos, de egy ideig nem számított annak. Disszidensként kezelték. A felesége azt mondta: disszidált és kész. Ülünk az igazgatód irodában és pergetjük az eseményeket Az ellenforradalom alatt a Beremendi Cementgyárban violt főkönyvelő helyettes. Ö is megtévedt, a „hőbörgők” közé állt. Ezért szóba is került a neve az 1957. január 6-án Siklóson megtartót* nagygyűlésen. Az előadó azt mondta: nem helyes, hogy az ilyen emberek I még szabadon járnak. A hangszórón keresztül ezt ő is hallotta. Megijedt ő is, a felesége is. Attól félt: hátiha valami olyat akarnak majd rábizonyítani, ami nem is igaz, vagy olyat mondanak rá: akadályozta a termelést, aminek az ellenkezőjét nehéz lenne bizony! tani. Csak nagy káoszt látott, összeült a családi tanács. A letartóztatás elől él kell bújni. Két út lehetséges; vagy DISSZIDÁL, ▼AGY ELBÚJIK egy ideig. Aztán az idő rendbehozza a dolgokat. Nem akarta elhagyni az országot. A félesége azt mondta: „Én vállalom, hogy elbújtatlak, vállalom a kenyérkeresést. Majd csak tisztázódik minden.” Az asszony elhíresztelte: disszidált a férje. Az igazsághoz hozzátartozik egy alkalommal keresték, de elmentek, belenyugodtak: ha disszidált, hát disz- szidált. 1958-ig a feleséggel néha még éreztették: hőbörgő volt a férje, de ezután lezárták az ügyet Pontot tettek a végére. Segítették, hadd jusson több ke resethez: tanított az esti tagozaton, a kihelyezett technikum ban is, hogy el tudja tartani a három gyereket, meg a férjét. Mert otthon volt a férje. Sokaknak feltűnt: szépen éltek, mi történhetett, se levelet, se csomagot nem küld a férj, de az asszony sem ír neki. — Miért nem küld csomagot? — Talán azt gondolja, sok vámot kell fizetni. — És miért nem ír? — Nem tudom. — Epráltalán hol van a férjed, mi van vele? — Hagyjuk. Ne beszéljünk róla. — Ilyen elvetemült ember lett belőle. Még a családját is eldobta. Válj el tőle. így téged sem piszkálnak miatta. — Nem piszkálnak. Kérdések, válaszok. Egyszer hazudott, amikor az* mondta: disszidált a férje. Többé nem akart hazudni. Kitérő válaszokat adott. Otthon mindent meg beszéltek. Pokoli volt. A gyerekeknek csák otthon volt apjuk, az utcán már nem. —i Apa jelentkezz. Nem volt neked nagy bűnöd. Nem ítélhetnek el. — Az ellenforradalmi kiabálásért talán nem, de félrevezettük a hatóságot. Én nem létezek itthon, én külföldön vagyok. Kilencféle újság járt neki. MINDENRŐL TÁJÉKOZÓDOTT Tudta, hogy sokan kiszabadultak. Csak ő maradt benn a szó bábán, önmaga által elítélten. — Mert a hat év három hónap alatt még szabad levegőn sem voltam. Féltem, hogy meg látnak. Otthon a háztartást vezettem olvastam nyelvet tanultam Volt, amikor a gyerekek nem értek rá megírni a faliújságcikket, amit az iskolában kértek tőlük, akkor, még faliújságcikket is írtam helyettük. Moziba úgy „jártam”, hoigy a feleségem, meg a gyerekek elmesélték, mit láttak. Televíziót is csak csütörtökön láttam először. — És a gyerekek nem szenvedtek hátrányt az apjuk miatt? — Nem! — válaszol a feleség. — Az Annamária gépészmérnöknek készül Miskolcon. Az Ágnes pedig most a felvételi előkészítőt végzi a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián. A Péter igen jó matematikus és fizikus, most is versenyre megy. Én sem panaszkodhatni. Egy héttel azelőtt kaptam rendkívüli előléptetést, mielőtt a férjem előjött. A világ ment előre. A lakásból is látta ezt dr. Szabó Elemér. — Nem érdeklődött: mi lenne, ha hazajönne a férje? — kérdem dr. Szabónétól. — De igen. Marenics elvtárs azt mondta: jöjjön haza, ne féljen, nem lesz baja, írjon neki. De hogyan jöjjön haza, amikor itthon van. És hogyan írjak neki levelet, amikor beszélhetek vele. Szóval nehezebb volt a lakásból kijönni, mint külföldről hazajönni. A magunk kelepcéjébe estünk. Először zűrzavart láttak, aztán tisztulást. Egy megtisztult, félelemnélküli életet. Csak azt nem tudták, hogyan lehetne ebbe az új életbe a férjet beleilleszteni. Először bizalmatlanok voltak, később bíztak, de határozatlanok voltak. Erre a bizalmatlanságra, határozatlanságra nagyon ráfizettek. Dr. Szabó Elemér hat év és három hónap fogságra ítélte magát, mert nem bízott abban: ügyét az igazság szempontjából mérlegelik. AMIKOR MEGHALLOTTAM AZ AMNESZTIARENDELE- TET, akkora fiam azt mondta: „Édesapám, szabad vagy!” Ilyen is van. Olyan is szabadulhat az amnesztia rendelettel, akit végeredményben el sem ítéltek. SZALAI JÁNOS Mi igaz a spiriiizmusból? Előadás a Pécs város Művelődési Házában A városi Művelődési Ház irodalmi estekhez szokott nagy terme ismét megtelt tegnap este nézőkkel, de ezúttal a spiritizmussal ismerkedhettek az érdeklődők. A spiritizmus 114 évvel ezelőtt a New York melletti Haides- wiel nevű kisvárosból indult ki, ahol három kislány előszói egymást, majd szüleit, később már a város lakosságát ijesztgette csattogtató játékával. Az ügyet az tette különösen izgalmassá, hogy hamarosan a kislányék lakása alatti pincében egy holttestet találtak. Tehát „nyilvánvaló”, hogy az elhalt „szelleme’’ érkezett vissza esténként ... A spiritiszta szekta kihasználva a misztériumokban hívő, kritikátlan emberek jóhiszeműségét, világszerte jelentős táborrá nőtt. Hamarosan megjelent Párizsban a „Táncoló Asztal” című folyóirat, amely minden tudományos érv ellenére is szedte áldozatait. De ne higgyük, hogy ez a szekta ma már csak a múlté, mert még hazánkban is találkozunk időnként esetleg jó pénzért transzba eső médiumokkal. Napjaink spiritiszta „hőse” a Borsod megyei Putnok községben élő „látnok" asszony akinek férje még a bányát is othagyta, mert mint a felesége szeánszainak ajtónyitogatója lényegesen több pénzt tudott szerezni. A putnoki asszony, akiről az orvosok egyébként megállapították, hogy epilepsziás, görcseit' túlvilág! szellemekkel történő találkozásaival magyarázza. De az emberi korlátoltságot annyira ki tudja használni, hogy például, amikor egy kétségbeesett anya, akinek fia három napja eltűnt, I hozzá fordult, lehunyt szeraI mel a következőket mondta: i — Látom a Sajót — mert | tudniillik az folyik a falu ha- I tárában. — A habok között egy nullát hoz felém a víz, a halott lejét szétverték, a víz véres. Ez a halott, a maga fia... Elképzelhető a szerencsétlen asszony állapota, aki a „látnoktól” azonnal a vízhez futott. A tömeg már látta is a hullát, de a rendőrök csak egy úszó fatörzset tudtak a víből kihalás zni. Néhány nappal később viszont az egyik pályaudvar éttermében szórakozás közben találtak rá e „szétvert féjű halottra”. Ugyanerről a nőről a Life című amerikai lap egyik hazánkban járt munkatársa riportjában „magyarországi szent asszonyról” emlékezik meg, akit a kommunisták elnyomnak. A fővárosban ma is létezik az a férfi, aki az elmegyógyintézetből csak azért szabadult, mert gyógyíthatatlan, de nem dühöngő és mindennek ellenére hetven tagú szektának a vezére. Hol a zárt osztályon, hol pedig tanítványainak prédikál. Király József pszichológus tegnap esti előadásából azt is megtudhattuk, hogy a sokak által ismert úgynevezett asztalkopogtatás jórészt csalás, másrészt pedig a szívműködés energiájának eredménye. Morlan illuzionista bűvész közreműködésével tanúi lehettünk a spiritiszta trükkök egész sorának. Az előadás sokrétűen foglalkozott a tudomány által már oly sokszor megdöntött spiritiszta mítosszal és az esetleg még kétkedő nézők előtt ia bebizonyosodott, hogy az emberiséget butító szeánszok kora már régen lejárt. Bai nny» mczfígrazdasiAg-ünal« feladatai A termelőszövetkezetek káderhelyzete és a szakember-képzés a a« ^odik ötéves tervben A mezőgazdaság szocialista átszervezése 196! tavaszán befejeződött. E tény fokozottabban előtérbe helyezi a mezőgazdasági szakkáder képzést, mert a korszerű nagyüzemi termelés kialakítása és megszervezése nem valósítható meg jól képzett mezőgazdasági szakemberek nélkül. A termelőszövetkezeti üzemek rendszeres magasabb színvonalú gazdálkodása a mezőgazdasági termelés specialistáinak tömegét követeli meg. Baranya megyében Pécs várossal együtt 1963. I. 30-i állapot szerint 190 mezőgazdasági és egy halászati termelőszövetkezet volt. A termelőszövetkezetek nagyobb részében a vezető káderek kérdése általában megoldódott. Hiba, hogy még jelenleg is elég nagy a szövetkezeti vezetők fluktuációja. Annak ellenére így van ez, hogy az 1962. évi januári állapothoz viszonyítva javult a helyzet. Emelkedett azoknak a vezetőknek a száma, akik két évnél hosz- sz^bb ideje vannak jelenlegi beosztásukban. A fluktuáció csökkentését megakadályozza az a tény, hogy a járási vezetők egy része még mindig türelmetlen a termelőszövetkezeti vezetőkkel szemben és a nevelésük helyett leváltásokhoz, áthelyezésekhez folyamodik. Különösen szembetűnő ez a sellyei járásban (Csányoszró, Bogdása, Felsőszentmárton.) Az öt évnél régebben jelenlegi beosztásukban működő vezetők beosztásában jelentős változás nincs. Ami kevés mutatkozik, az az újabb termelőszövetkezeti egyesülésekből adódik. A politikai, gazdasági szervező, vezetőmunka színvonalában elsősorban azokban a termelőszövetkezetekben van javulás, amelyekben nem váltogatták a vezetőket. Ezek közül is kiemelkedik a bólyi Kossuth Termelőszövetkezet, ahol a gazdálkodási eredmények növelése mellett az elnöknek jut ereje és ideje a fiatal szakkáderek gyakorlati nevelésére, nemcsak saját, hanem más üzemek részére is. ÖRVENDETES JELENSÉG hogy a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az elmúlt évi 117 főről *?-rc csökkent, és ez az arányszám több mint felére csökkent az agronómusoknál és könyvelőknél is. Ez természetesen nemcsak azt jelenti, hogy a nyolc általános iskolával nem rendelkezők közül ennyien tanultak, hanem azt is, hogy a kihelyezések során, valamint a termelőszövetkezetek egyesülésekor általában azokat mellőzték, akiknek kisebb volt a képzettségük. Ezt segítette elő az is, hogy ma már több olyan termelőszövetkezet van, amely nem egyesült ugyan, de közös az elnökük, vagy argronómusuk, esetleg mind a kettő. Az elnökök közül mindössze három nem végzett két éves szakiskolát, vagy másfél éves akadémiát. Az elnökképzőt olyanok végezték, akik nem rendelkeznek közép vagy annál magasabb iskolai végzettséggel. Annak ellenére, hogy a könyvelőknek több mint fele nyolc általános iskolai, vagy annál kisebb végzettséggel rendelkezik, szakmai képesítésük aránya a múlt évihez viszonyítva javuli Míg az elmúlt évben 70 százalékuk rendelkezett közép és felsőfokú képesítéssel, ma 92 százalékuk elvégezte a képesített, illetve mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Jelenleg 665 brigádvezető van, ezek közül nyolc végzett középiskolát, négy elnökképző tanfolyamot és 213 brigádvezetői, illetve mezőgazdasági szaktanfolyamot. Bár javult a helyzet, még mindig igen sok az olyan brigádvezető, akinek egyáltalán nincs, vagy nem megfelelő a képzettsége. örvendetes jelenség, hogy egyre többen ismerik fel a szakképzés jelentőségét. Majdnem háromszorosára nőtt azoknak a vezetőknek a száma, akik technikumban, agráregyetemen tanulnak tovább, illetve mérlegképes könyvelői tanfolyamot végeznek. Az elmúlt évben lényegesen bővült termelő- szövelikeze+einikben a társadalmi ösztöndíjban részesülők száma. 1962. hasonló időszakában mindössze két ösztöndíjas volt állami erőből. 1963-ban 24 egyetemi és 3 felsőfokú technikumi hallgató kötött tanulmányi ösz- tondíis.?cr7cA*s^t és kb. 30-m tehető a száma, akiknek ösztöndíjat a termelőszövetkezet saját erőből ad. Ez utóbbiak zöme középfokú technikumokban tanul. Baranya megye termelőszövetkezeteinek megerősítésére 1959-ben 78, 1960-ban 61, 1961ben 41, 1962-ben 40 és 1963-ban 30 státuszt biztosított kormányzatunk, A múlt év végéig biztosított^ 220 státuszra 237 főt helyeztünk ki, akikből a határidő lejárta előtt 36-ot leváltottak, 16 felmondott és 18 nem hosszabbított. Jelenleg a kihelyezettek közül 167-én dolgoznak a termelőszövetkezetekben. A kormányhatározatok megjelenése után a kihelyezettek jelentős része élni akart a határozatok adta lehetőségekkel és már azzal a szándékkal ment a termelőszövetkezetbe, hogy néhány év elteltével anyagilag megerősödve visszamegy eredeti munkahelyére. A termelő- szövetkezetek állóeszköz és technikai ellátottsága lényegesen kedvezőtlenebb, mint az állami gazdaságoké. így a kihelyezett vezetők is igyekeznek kedvezőbb körülmények közé kerülni. Idegenkednek a végleges átköltözéstől azért is, mert függetlenek kívánnak maradni a termelszövetkezet vezetőségétől arra az esetre is, ha nézeteltérés támadna közöttük. Inkább vállalják a különélés terheit. Néhány esetben problémát jelentett az is, hogy a kihelyezett kádereknek nem sikerült lakást biztosítani. Batrábban, új utat keresve több lakást kellene építeni. Bizonyos fokú megoldást jelentene a szolgálati lakások rendszere Annak ellenére, hogy a lakásépítés elősegítésére OTP-kölcsönt kaphatnak, nem nagyon veszik igénybe, mert még nem tartják elég biztosnak állásukat a termelőszövetkezetben. Az egyetemet végzett fiatalokat az eddiginél nagyobb mértékben kellene jobb termelőszövetkezetekbe irányítani, mert a gyakornoki idő elteltével szívesebben maradnak ott, vagy mennek át esetleg más községbe. 146 termelőszövetkezetben nincs megfelelően képzett agronómus. Pedig az agronómus, a mezőgazdasági mérnök az, aki az egész üzemet, vagy üzemrészt, irányítja, aki a tudományos hozzáértést képviseli és hordozza, aki a haladással lépést tart. Sajnos igen NAGY A MEZŐCtAZOASAGMÉRNÖK- HIÁNY, Megyénkben szűkén számolva 200 mezőgazdasági mérnökre (föagronómusra, főállattenyésztőre), 40 főiskolát végzett kertészre és 100 gépészmérnökre lenne szükség. A hiány pótlására a mezőgazdasági mérnökképzéshez a legtöbb segítséget a megye úgy adhatja, ha segít a jó beiskolázásban. A tervidőszak során el kell érni, hogy termelőszövetkezeteink éljenek a 3004 5. kormányhatározat adta lehetőségekkel és évente mintegy 50 társadalmi ösztöndíjas számára biztosítsanak helyet a mezőgazdasági mérnökképző intézetekben és küldjenek oda érettségizett, már egy-két éve a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat. Népgazdaságunk lehetőségein belül a rendes egyetemi oktatáson túl csak a levelező oktatás az a képzési forma, amellyel pótolni lehet a hiányzó szakembereket. Ezért a termelőszövetkezetekben jelenleg középiskolai végzettséggel dolgozó 67 agronómusnak lehetővé kell tenni az agrártudományi egyetem vagy a mezőgazdasági főiskola levelező úton történő elvégzését. Ezért nagyon kívánatos és szükséges a megye termelőszövetkezeteiből évente 20—30 középiskolát végzett mezőgazdászt küldeni az agráregyetem levelező tagozatára. A mezőgazdasági szaktechnikusokat felsőfokú technikumokban képezik ki. Ez az iskolatípus érettebb, egy-egy szakterületen alaposan jártas embereket képez, akik a mezőgazdasági nagyüzemben egy általános képzettségű mérnök vezetése alatt az üzem szakosításának megfelelően egyes termelési ágazatokat irányító specialisták. Ilyen képzettségű szakemberek a megye termelőszövetkezeteiben még nincsenek, pedig igen nagy szükség lenne rájuk. Például: 120 üzemgazdasági szak- technikusra, 120 növénytermesztési, 120 állattenyésztési, 120 mezőgazdasági gépészeti, 120 növényvédelmi, 50 gyümölcs-szőlőtermelési, 50 zöldségtermelési és 50 öntözéses növénytermesztési szaktechnikusra lenne szükség. A mezőgazdaság szakosítása és az üzemági termelésre való áttérés következtében ez a szükséglet csak növekedni fog. A baranyai érettségizett fiatalok közül jelenleg mintegy 40-en tanulnak a Kaposvári Állattenyésztési és a Szekszárdi Gépesített Növénytermesztési Felsőfokú Technikumban. Ezek közül mindössze hárman kapnak társadalmi tanulmányi ösztöndíjat állami erőből és négyen saját erőből. Széleskörű tájékoztató munkát keli kifejteni a termelőszövetkezetekben, hogy szakember- ellátásuk érdekében használják ki a 3004-es kormányhatározat adta lehetőségeket, hogy valóban azok az érettségizett falusi fiatalok kerüljenek a felsőfokú technikumba, akik tanulmányaikat befejezve visszajönnek a termelőszövetkezetbe. Növelni kell a levelező tanulók számát. Hogy megkönnyítsük a levelező hallgatók dolgát, mindenhonnan jól megközelíthető helyen Pécsett, a következő kihelyezett felsőfokú technikumi osztályokat kell szervezni: üzemzazdasári. öntözéses növénytermelési, gyümölcs-szőlőtermelési, zöldségtermelési, mezőgazdasági gépészeti és növényvédelmi. A növénytermesztési és állat- tenyésztési felsőfokú technikumok (Szekszárd, Kaposvár) megyénkhez közel vannak, így ezeken a szakokon kihelyezett osztályok léte \ I
