Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-31 / 76. szám
ms. március 31. MaplA Felelőtlen ígérgetés traktor gumiabroncs helyett A MI TERMELŐSZÖVETKEZETÜNKBEN már jól ismerik az AGROKER szót, de sajnos nem a legjobb oldaláról. Mivel nem az első eset, amit itt elmondok, azt hiszem mindany- nyiunk véleményét fejezem ki Amit a4,AGROKER egyes re- szorífeiólsei most már sorozatosan csinálnak, az már túlmegy a megengedett határom. : Kezdem talán ott, hogy első saját traktorunkat egy K 26-ös Zetort három évvel ezelőtt vásároltuk, s a második saját erő bői vásárolt gépünk, egy UTOS traktor is két éve dolgozik. A sóik használat (következtében a gumik erősen elkoptak, olyannyira, hogy Zetarunkat le kellett állítani, az UTOS még ahogy úgy egy darabig bírja. Már tavaly, amikor láttaík, hogy nemsokára gumikat kéll cserélni, beküldtük igényünket a megyei tanács mezőgazda- sági osztályára Maxim elvtárshoz, mert úgy tudtuk, hogy a gumikhoz kiutalás szükséges. . Mái- azt a tényt is furcsálLot- tuk, hogy a megyei tanácsnál Maxim elvtárs nem kapta meg benyújtott igénylésünket. Pedig első ízben levélben küldtük fel, másodszor az elnökünk személyesen vitte be, mégis elkallódott valahová. Ezt a tényt jelentettem a járási tanácsnak és tudomásom volt róla, hogy a mezőgazdasági osztályvezető élvtárs és a gépesítési előadó, Molnár elvtáfrs intézkedtek is az ügyben, de ered ménytelenül. A MÚLT SZOMBATON személyesen mentem Pécsire Maxim , élv társhoz és beszéltem vele. ö azt mondotta, hogy sem miféle kiutalás nem szükséges, gumi van bőven s az AGRO- KER-nél minden további nélkül megkapható. Ezt később Árvái élvtiárs, az AGROKER illetékese is megerősítette. Meg nyugodva mentem haza. Hétfőn felhívtam a helyi gépállomás anyagbeszerzőjét, Varga György elvtársait, s elmondtam neki, mit intéztem, ö már járt ebben az ügyben eleget s azt mondta, ne togyjem «, nem így van, félrevezették. Én erre felhívtam az AGROKER-f, illetve Árvái elvtársat, aki ismét megígérte, hogy megkapom a kért gumikat, sőt útbaigazítást is adott, hogy Zetor első gumit nem tud adni, mert nincs, de mivel az UTOS col mérete ezzel megeigyezik, nyugodtan használhatom azt is, i mert mások is így csinálják. í Abból pedig tud adni négy darabot. Nagyon megköszöntem a ; kedvességét és a jó tanácsot ás j megbeszéltem, hogy szerdán, j 27-én küldök érte. SZERDÁN a megbeszélés ér- j leimében a tsz gépkocsijait be i is küldtem megfelelő inaitokkal j és bélyegzőkkel kellően felsze- j reive, ami a vértéihez szükséges. Gépkocsivezetőnkkel Árvád elvtáns közölte, hogy gumi nincs, nem tud adni, érdeklődjünk a jövő héten. Ekkor megértettem, hogy Varga elvtáns- nak, a gépállomás anyagbesaer zőjének volt igaza. Most itt a nyilvánosság előtt kérdezem meg Árvái elvtárstól, nincs lelki ismeretiu ndalása? Lehet ilyet csinálni, most mikor úgyis el vagyunk késve a munkákkal, amikor minden perc drága és csakis a legjobb munkaszervezéssel és fokozott fegyelemmel tudjuk pótolni az időjárás okoz ta kiesést* S akkor kizárólag Árvái elvtárs hanyag és felelőt len ígérgetése miatt kénytelenek vagyunk Zetorunkat leállítani, ment a megígért gumikat nem kaptuk meg, most, amikor a gépre legnagyobb szükségünk lenne. Ráadásul tehergép kocsink azon a napon kiesett a munkából, s ez mintegy 400— 500 forint (költséget is okozott a tsz-nek. NEM ÉRTEK EGTET Maxim elv-társ álláspontjával sem azzal, hogy 6 a kiutalásokat egy összegben adja át az AGROKER-nek. így nem biztos, hogy azok kapják, akiknek égé tőén szükségük volna rá. Nem tartom helyesnek azt sem, hogy az AGROKER szabadon gazdálkodik az anyaggiazdálkodftdia ami tmattánr p Tátikái, különösen nem, ha azokat nem a legnagyobb felelősséggel oszt ják szét. Javasoljuk, hogy a tér melöszövertkezieti keretet ossza szét szükséglet szerint a tenme- lőszö vetkezetek főhatósága. Mándy Lóránd tsz főagronómus, Palotábozsofc. Bárdos Lajos előadása tatóan élénk kulturális tevékenységet fejt ki. Március 30-án, a Pécsi Kamarakóros szokásos havi klubestjei keretében Bárdos Lajos« a Zeneművészeti Főiskola Kossuth- díjas tanára tartott hatalmas len. dületfi előadást egy olyan kérdésről, amely minden magyar embert kell hogy érdekeljen: a prozódiairól, az énekes zenének erről a köz ponti kérdéséről. Rendkívül szellemesen, közvetlenül, humorral bőven megtűzdelve bontotta ki a problémát, amely egyformán érint zeneköltőt, énekest, zenei szövegfordítót. nyelvészt, és ugyanolyan mértékben a közönséget is, akiért mindez együttesen történik. Szavait két magyar karművön részletesen szemléltette s ezeket a jelenlévőkből vegyeskarrá átalakult együttes szenvedélyes közös ének. meg te szólaltatta. A vendégprofesszor tréfásan megkérdezte: • — Nem eladó ez a kórus? Mert megvásárolnám! Bartók: „Ne hagyj itt*’ és Kodály: „A magyarokhoz** volt ez a két mű. Általános helyesléssel találkozott Bárdosnak az a mindenfelé hangoztatott javaslata, hogy a Himnusz és Szózat mellé legyen A magyarokhoz a magyarság harmadik nemzeti dala. Sok ilyen kitűnő előadást várnak a pécsi énekesek és karvezetők, mert ezek jelentősen fokozzák azt a lelkesedést, amely a háborúban szétzilált énekkari mozgalmat Pécsett oly magasra fejlesztette. Bárdos Lajos vasárnap délelőtt a Pécsi Kamarakórussal zártkörű mintafoglalkozást tart. VERESS ENDRE Tsz-asszonvtk konferenciája Pécsett Hétfőn déleiért* 9 órai kezde* tel Pécsett a városi tanács nagytermében lofkoricatermesz tési tanácskozást tartanak a megye termelőszövetkezeti asz- szonyai részére. A tanácskozáson Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese tart előadást, majd a termelőszövetkezeti asszonyok beszámolnak az elmúlt évben szerzett kukorica termesztési tapasztalataikról és eredményeikről, valamint az ez évben előttük álló feladatokról, | Ezután a megye vezetői elbe- • szélgetnek a tsz-asszonyakkal 3 eentej bél tje q 40000 lantért .Fordított Madonna" 8000 forintért Pécsett, a Bem u. 8. számú épület bejáratánál nagy tabló, telve bélyegekkel. A rosszul világított folyosó faián rajzolt nyíl vezeti a tájékozatlan idegent a ház belső kis udvarába, Pécs egyetlen bélyegüzletébe. — Milyen bélyeget parancsol? — kérdi az üzlet tulajdonosa. Amikor elmondom, hogy se venni, se eladni nem akarok, hanem az üzletről szeretnék, írni — kissé meglepődik, de aztán mind jobban belemelegszünk a beszélgetésbe. — Hatéves korom óta gyűjtöm a bélyegeket — mondja. — Tán meg is halnék, ha nem lenne többé bélyeg — teszi hozzá tréfásan. — Az apám is ennek a szenvedélynek hódolt — igaz, ő csak amatőr alapon. Lehet, hogy tőle örököltem a „szakmát”. Azt tetszett mondani, hogy Pécsett az egyedüli vagyok? Igaz, de azt is mondhatnám, hogy messze földön nincs társam. Ha jól tudom, Budapesten kívül csak Székesfehérváron és Szegeden van aki nyilvánosan, üzletszerűen foglalkozik bélyegek eladásával, vételével, cserélésével. Nos, így még érdekesebb. — Vajon mennyi bélyeg lehet ebben az üzletben? — kérdem. Karját széttárja: — Nem tudom megmondani — válaszolja, aztán egy kis papírdobozt vesz elő a szekrényből. — Tessék megnézni, csak ebben a tégla nagyságú kis dobozban van körülbelül 8000 darab ... Megtudom, hogy Pécsett mintegy 1000, az országban pedig közel 60 000 azoknak a száma, akik rendszeresen foglalkoznak ezeknek a kis értékes papíroknak a gyűjtésével. Szenvedély? Lehet. De ez a szenvedély egészen más, mint például a lóversenyzés. Aki bélyeget gyűjt, az mintegy takarékba teszi a pénzét. S ez a kassza „kamatot” is fizet, hiszen a bélyegek áru szinte évről évre nő. Vaskos katalógust vesz elő s abból olvassa: — Például az 1962-ben kiadott Ikarustól az űrrakétáig blokk 10 forint volt kibocsátásakor, — ma már 125 forintra emelkedett az ára. A bélyeggyűjtők között négyféle csoportot lehetne megkülönböztetni. Az egyiket csak a magyar bélyegek érdeklik, a másik egy ország bélyegeit gyűjti, a harmadik csak úgynevezett „motívumokaf’ mint például állat, virág, sport, űrhajóssorozatokat, a negyedik pedig tömegbélyegeket s esetleg valami „speciális” az előbb említett bélyegeket is. — Újabban falun is mind többen érdeklődnek e mondhatni nemes szórakozás iránt — mondja. — Az üzletemben megfordul szinte minden foglalkozású ember. Sőt külföldiek is. A Pécsre látogató külföldi turistacsoportok közül mindig akad aki felkeres. Múltkoriban az új-zélandi együttes néhány tagja is járt nálam. A ritka és drágább bélyegekről beszél, — Egyik legritkább az 1871-ben kiadott 3 krajcáros kőnyomatos, — ma körülbelül 2000 forintot ér. Az 1914-es portóbélyegekért 8—10 000 forintot is fizetnének. Csak lenne. — A világ legdrágább bélyege? — Ha jól emlékszem egy 3 centes Brit-Gvayana 40 000 fontért cserélt gazdát... — Hallottam, hogy akad a bélyegék között néha egész sor, amelyeknek valami nyomdai hibájuk van, — például felirat lemaradt róluk vagy ehhez hasonló más hiányosság. Tud ilyenekről? — Igen, például a nálunk 1925-ben kiadott úgynevezett „Fordított Madonna”. A bélyegbe a Madonna képét véletlenül fordítva nyomtatták be. — Néhány darab került csak forgalomba belőle. Ma körülbelül 8000 forintot ér. Vagy a Nagymányán kiadott Szt. István bélyeg, amelyikről lemaradt a felirat. Ez a hiányossága ma már 5000 forintra verte fel az árát. A bélyeggyűjtés nemcsak szenvedély” nemcsak spórolás, hanem bizonyos ismeretek bővítését — mint például a földrajz — is szolgálja. S van mit gyűjteni. Magyarországon például 1871-ben adták ki az első bélyegeket s azóta mintegy 2000 fajta van forgalomban... — Bélyeghamisítás? — Szinte minden országban előfordul. Nálunk régen például az 1926-os kiadású 8, 16, 32 és 40 filléres bélyegeket hamisították. De észre lehet venni, mert a víznyomást nem tudják utánozni... Nagy szakértelmet kíván a bélyeggyűjtés. Meg pénzt is ... De az olyan szenvedélynek „rabja" lenni, amelyik a végén esetleg családi házat, vagy autót kamatozik — megéri. GARAY FERENC lése nem indokolt. A kihelyezett osztályok létrehozásával a legsürgősebb szaktechnikusigény 8—10 év alatt kielégíthető lesz. A középfokú mezőgazdasági technikumok képezik a tsz-ek részére a brigádvezetői és egyéb középfokú képesítést kívánó területekre a szakembereket. Megyénkben Szemtlőrin- cen és Mohácson működik mezőgazdasági technikum. Ezekből évente 50—60 mezőgazdasági technikus került ki. Közülük 20 fő tovább tanul, 20 fő más pályára megy és csak 20 marad a mezőgazdasági gyakorlatban. Ez a kedvezőtlen arány úgy javítható, ha növeljük a tsz ösztöndíjasok számát és lehetőséget biztosítunk legalább egy éves gyakorlat szerzésére jó termelőszövetkeretben, vagy állami gazdaságban gyakornoki beosztásban, állami fizetéssel. Mivel a mezőgazdasági technikumok rendes tagozatai a termelőszövetkezetek igényeit távolról sem tudják kielégíteni, szélesebb körben lehetővé kéll tanná a feflmőtt termelőszövetkezeti dolgozók részére a mező- gazdasági technikum levelező tagozatának ?' végzését. Mivel itt a fejlesztés nincs helyi adottságokhoz kötve, az elmúlt évek beiskolázásához viszonyítva ugrásszerű fejlődést lehet •lérni. Az 1063-as tanévben 12 kihelyezett első évfolyam, 11 második, 4 harmadik évfolyam működik a megyében. Itt 1966-ra összesen 930 fő végez. Az igény kielégítése érdekében további társadalmi összefogással növelni kell a kihelyezett levelező osztályok számlát, figyelembe véve a termelés szakosításával járó igényeket is. A termelés szakosítása alapvetően megváltoztatja a termelőszövetkezeti dolgozók foglalkoztatás szerinti megoszlását. Gépeinket, vegyszereinket nem bízhatjuk tudatlan emberekre, de az állattenyésztés koncentrálása is az eddiginél jóval magasabb színvonalat követel Az előrehaladásnak nem szabad, hogy gátlója legyen a szakmunkás-hiány. Megyénkben mintegy 6830 szakmunkásra lenne már most szükség, Az elmúlt években tettünk már bizonyos lépéseket a szakmunkás-képzés fejlesztésére, értünk el eredményeket, különösen az ezüstkalászos tanfolyamok szervezésével A termelőszövetkezetekben a szakmunkás- képzés két módon történik. \ MEZŐGAZDASÁGI TANULÓKÉPZÉS 14—17 éves fiatalokat három éves mező- gazdasági tanulóképzésre képezünk ki. A három éves kiképzés ideje alatt a tanulók éven te 8 hónapot gyakorlati munkában a tanulói szerződés szerint a termelőszövetkezetben töltenek el. M{g három hónapig valamely tanulóFELNŐTT SZAKMUNKÁSKÉPZÉS A felnőtt dolgozókat munkájuk mellett képezzük szakmunkássá. A szakmunkásképző tanfolyam három éves. Az első két évfolyam megegyezik az ezüstkalászos tanfolyammal, a harmadik szakosított jellegű. Eddig összesen 276 termelőszövetkezeti tag tett szakmunkás- vizsgát, ami a termelőszövetkezeti dolgozóknak 6,5 százaléka. Ez a szám is mutatja, hogy milyen rosszul állunk a szakmunkásképzéssel és hogy milyen sok itt a tennivaló. A megyej tanács mezőgazdasági osztálya 1963-ban 600 termelőszövetkezeti tagot kíván szakmunkássá képerei. Es a terv a lehetőségeket azonban távoliról sem meríti ki. Ennek oka a jelentkezők kis száma, ami abban keresendő, még mindig nincs rendezve a megyéiben, hogy a termelőszövetkezetek szakmunkás- bizonyítvánnyal rendelkező tagjaiknak magasabb juttatást, 5—10 százalékos munkaegységtöbbletet adjanak. Az öntözés nagyarányú kiszélesítése is több szakembert kíván. Feltétlenül szükséges, hogy 30 holdanként egy öntöző szakmunkás, minden 10 öntöző szakmunkásra egy öntöző mester, 5—600 holdanként egy öntöző technikus és 1000—1500 holdanként egy öntöző szakmérnök irányítsa a munkát. Hogy milyen nagyok a feladataink, azt mutatja, hogy 30 ezer hold öntözött területünk lesz a második ötéves tervben. 1962-ig az országos képesítésű iskolákban (Pápa, Szabadszállás) kiképeztek 563, megyei tanfolyamokon 237 traktorost. Megyei tanfolyamon jelenleg 558 fő vesz részt A traktoros gépészek ilyen ütemű képzése mellett a termelőszövetkezetek ilyen igénye megoldott-, nak tekinthető. A mezőgazdasági szakmunkásképzés előre- vitelét segítik a Művelődésügyi Minisztérium főhatósága alatt működő 54-1-es gimnáziumok és a mezőgazdasági középiskolák. Sajnos Baranyában még nem működik ilyen típusú szakközépiskola. A legrövidebb időn belül legalább öt vidéki gimnáziumot át kell szervezni szakközépiskolának. Az előbbiek képet adnak arról, hogy milyen NAGY JELENTŐSÉGŰ ÉS SZÉLESKÖRŰ FELADATOK MEGOLDÁSÁRÓL VAN SZŐ ís‘miiben kell segítséget, társadalmi támogatást adni. Anyagi erőnk véges voltát, a nagyobb beruházások hiányát, több hozzáértéssel, nagyobb szakértelemmel pótolhatjuk. Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell megoldani: 1. Két-három állandó je®egű tanterem biztosítása Pécsett: a) Az agrármérnök-képző intézetekben továbbtanuló termelőszövetkezeti tagok részére konzultációs központ létesítése érdekében. b) Felsőfokú technikum kihelyezett osztályok részére. A Kecskeméti Felsőfokú Szőlő- és Gyümöiicsteirmelésd Technikumnak mái van egy osztálya Pécsett (55 fő), azonban a tanítás még mindig nem indulhatott meg tanterem 'hiányában, sőt még a beiratkozás sem történt meg, pedig ennek határideje mar lejárt. c) A középfokú technikum levelező tagozatán tanuló párt- és tanácsi funkcionáriusok IIL és IV. évfolyamának a Pécsett működő kertészeti osztálynak, a pécsi és Pécs környéki tsz-tagok első—negyedik tanulókörének, összesen 250 tanulónak. A tantermekéi azért kéül Pécsett biztosítani, mert a megye területén szétszórt tanulóknak a heti konzultációkra tanítási napokra való beutazása csak (központi helyre biztosítható. 2. Termelőszövetkezeti parasztok általános iskolai képzése elmaradt a szakember-szükségletnek megfelelő középfokú technikumi beiskolázás méreteitől, így éppen azok nem iskolázhatok be, akiknek a továbbképzése a legszükségesebb volna. Ezért társadalmi úton kell szervezni és élősegítemi a tsz- parasztságnak az általános iskola VII., VIII. osztályba való beiskolázását A megyei tanács művelődésügyi osztálya és mezőgazdasági osztálya közös szervezésében a megye területén öt községben kísérletképpen meg kell szervezni a dolgozók általános iskolájára épített szakmunkás képzést. így egy év alatt a tsz-tag elvégezheti az általános iskola VIII. osztályát ugyanakkor befejezheti a szakmunkásképző tanfolyam I., II. évfolyamát is. A szakmunkásvizsga letétele után ezek a tagok különbözeti vizsgával felvehetők a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályának II. évfolyamába. 3. Szükséges, hogy a megyei tanács mező- gazdasági és művelődésügyi osztálya szorosan együttműködjön. De szükség van a járási osztályok együttműködésére is. A két osztály dolgozza ki a mezőgazdasági felnőtt szakoktatási és szakpropaganda együttműködés tervét. A terv pontosan határozza meg a két szakigazgatási szerv féladatát, valamint a tömegszervezeti vezetőkkel történt megállapodás alakján azt is, hogy a tömegszervezetek milyen feladatokat vállalnak a tervből. Az együttműködési terv határolja el a megyei, járási és községi szervek tevékenységét. 4. A megyei tanács mezőgazdasági és művelődésügyi osztályok vezetői a járási szakirányítási szerveiken keresztül közösen készítsék el — a megyei együttműködési terv alapján — a mezőgazdasági felnőtt szakoktatási és szakpropaganda munka járási tervét. A közös tervek minden év szeptember 1-ig késizüljenek el és ereket a járási, illetve városi v. b. hagyja jóvá. 6. A járási mezőgazdasági osztályok — a pártbizottságok segítségével — szorgalmazzák, hogy működési területük termelőszövetkezetei közgyűlési határozattal oldiák meg a szakmunkások anyagi érdekeltségének biztosítását az állami gazdaságokban kialakult gyakorlathoz hasonlóan és mintegy 10—20 százalékos munkaegység emelést biztosítsanak a szakmunkásoknak. 7. A mezőgazdasági tanulóképzés iskolai kapacitását a már meglévő szakoktatási intézmények mellett épület bővítessél, építéssel ke® növelni. 8. Azokon a helyeken, amelyeken már %Lég Szakmunkás van, a már meglévő szakkörök mellett újabbak szervezésével a szakköröket a szakmunkás továbbképző szervvé ke® átalakítani. 9. A tenmétőszövetkezeti akadémia, iránt ismeretterjesztési forma, hasznos. Szervezésüket a mezőgazdasági technikumok kihelyezett osztályaival és a szakmunkás képző tanfolyamokkal kell összhangba hozni, hogy csak olyan helyeken működjenek, ahol más oktatási forrna nincs. Ugyanakkor a nevét is meg kellene változtatni, mert elvonja a termelőszövetkezeti tagokat a technikumi, általános iskolai és szakmunkás képzéstől. Szervezetük kötetlenebb, nem iskolaszerű és ugyanakkor azt állítják, hogy akadémiát végeztek. • ÓRIÁSIAK A FELADATOK a mezőgazdasági szakemberképzésben. A feladat nagyságát mutatja, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben jelenleg egy mező- gazdasági mérnökre 7380 hold föld jut és egy termelőszövetkezetre mindössze 0,5 technikus. Ezek a számok azt mutatják, hogy az országos átlagtól messze elmaradtunk, ezért minden erőnket arra kell fordítanunk, hogy megfelelő számú, jól képzett szakemberünk legyen. Ha mindannyian ezt akarjuk, akkor munkánk eredménnyel jár. I i képző iskolában elméleti oktatásban részesülnek. Megyénkben ilyen képzés a villányi tanulóképző iskolában, a szentlőrinci és mohácsi kihelyezett osztályokban van. Ezeknek az iskoláknak évi kapacitása 3x190 fő. Ezt a számot a szükségletnek megfelelően lényegesen növelni lehet kihelyezett osztályok létesítésével.
