Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-30 / 75. szám

4 kiaplO 1963. MÁRCIUS se. Megbénult az aulóbusz- toigalom Párizsban Immár ötödik hetébe lépett s& franciaországi szénbányászok sztrájkja. Több tízezer sztrájkoló pénteken tömeggyű­lést szándékozik tartani Lens- ben, az északi bányavidék „fő­városában”. Csütörtökön női küldöttség érkezett Párizsba és a sztrájko ló bányászok nevében levelet akart átadni de Gaulle elnök­nek. A küldötteket azonban az Elysée-palota őrei nem enged­ték az elnök elé, közölték, hogy de Gaulle nem hajlandó fogad­ni őket. Pénteken a sztrájk a párizsi autóbuszforgalmat bénította meg. Három hatalmas autó­buszgarázs dolgozói 24 órás sztrájkba kezdtek. A garázsok 208 autóbusza közül pénteken csak 18 bonyolított le forgal­mat. Életbe lépett az első algériai beruházási terv Algír (ADN). Miután a par­lament egyhangúlag elfogad­ta, életbe lépett az első algériai beruházási terv, amely 2,17 mii liárd régi frankot irányoz elő. Ebből az összegből a mező- gazdaságra 36 százalék, az ipar ra 17, közmunkákra 14, okta­tásra 16, szociális és egészség ügyi célokra pedig 14 száza­lék jut. Ben Bella miniszterelnök par lamenti beszédében hangsúlyoz ta, a beruházási terv csak kez­detét jeleníti az ország elmara­dottságának felszámolásáért ví vott harcnak. Koszi pin fogadta moszkvai nagykövetünket Szipka József, a Magyar Nép köztársaság moszkvai nagykö­vete pénteken bemutatkozó Iá tr gatást tett Alekszej Koszigin- rél, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettesénél. srio Koszigin szívélyes baráti be­szélgetésit folytatott a nagykö­vettel. Nem fogjuk cserbenhagyni kubai barátainkat Hruscsov elvtárs nyilatkozata az Ultima Hóra című brazil lapnak Nehéz mérkőzés előtt áll a Pécsi Dózsa Hruscsov, a szovjet minisz­tertanács elnöke válaszolt Paulo Silveirának, az Ultima Hora című brazil lap igazga­tójának hozzá intézett kérdő sedre. Az egyik kérdésre adott vá­laszában Hruscsov hangsúlyoz za, hogy a szovjet kormány hajlandó megkeresni és fon­tolóra venni azokat a kölcsö­nösen elfogadható módozato­kat, amelyek alapján előmoz­díthatja Brazília ipari fejlő­dését. A Szovjetunió és Bra­zília gazdasági együttműkö­désének fejlesztéséhez „meg­vannak a teljesen reális ala­pok”. Hruscsov megjegyezte, hogy a Szovjetunió, amikor előse­gíti más országok gazdasági fejlesztését, „nem tűz ki sem­miféle politikai, vagy egyéb feltételeket”. „Ezen az alapon a Szovjetunió sok külföldi államnak nyújt gazdasági és műszaki támogatást, több mint 480 ipari vállalatot, villamos erőművet és más létesítményt épített, illetve épít más országokban, szo­ros együttműködésben ve­lük”. Egy Kubával kapcsolatos kérdésre válaszolva Hruscsov i kijelentette: „Az imperialis- I Joszip Broz Tito jugoszláv köz társasági elnök meghívására pénteken délben Adolfo Lopez Mateos, a Mexikói Egyesült Államok elnöke, feleségével és leányával háromnapos hivata­los látogatásra Jugoszláviába érkezett. A látogatás programja sze- j rint Tito elnök és Mateos el- I nők eszmecserét folytat a ju- I goszláv—mexikói kapcsolatok j erősítésének lehetőségéről, va- I larnint arról, hogy az olyan fák semmiféle erőfeszítéssel nem tudják megakadályozni, hogy a dicsőséges kubai nép építse a maga független álla­mát”. „Tagadó választ kell adni” — folytatta Hruscsov — arra á kérdésre, hogy a Karib-ten- ger térségének helyzetét tel­jesen rendezettnek lehet-e te­kinteni. „Az Egyesült Álla­mok kötelezettséget vállalt, hogy nem tör be Kubába, de ugyanakkor — mint az ese­mények mutatják — nem ad ta fel a Kubai Köztársasággal szemben követett ellenséges politikáját, nem mondott le arról a tervéről, hogy feji rá­molja a Kuoáhan létező rend­szert, újra uralomra juttassa ott az amerikai monopolista - kát”. Igazságos harcában Kuba nincs egvedül. A Szovjet­unió mindig a forradalmi Kuba hű barátja volt és az is marad. Biztosítottuk a kubai népet, hogy mindig számíthat segít­ségünkre és támogatásunkra. Nem fogjuk cserben hagyni kubai barátainkat. Egy további kérdésre vála­szolva Hruscsov \ hangsúlyozta. — Csak üdvözölni lehet azokat az erőfeszítéseket, am. országok, mint Mexikó és Ju­goszlávia, milyen szerepet tölt­hetnek be a béke megőrzésé­ben. Közeli munkatársaik meg vitatják a két ország gazdasági együttműködésének konkrét kérdéseit. Belgrádiban nagy jelentősé­get tulajdonítanak Mateos el­nök látogatásának. A jugo­szláv—mexikói kapcsolatok tör ténetében első ízben fordul elő, hogy mexikói államfő látogat el Jugoszláviába. t lyéket GouLart brazil elnök és a brazil kormány tesz a nemzetközi helyzet rendezé­séért. Nagy súllyal esik latba a nemzetközi feszültség eny­hítése szempontjából, hogy Brazília síkra száll a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezéséért, az általá­nos és teljes leszerelésért, a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséért. Az Európai Közös Piacra vonatkozólag Hruscsov meg­állapította, hogy az káros a normális gazdasági kapcsola­tok szempontjából. „A Közös Piac tevékenységének egyik fő iránya a gazdasági és po­litikád harc a szocialista tá­borhoz tartozó országok, va­lamint az ázsiai, afrikai és Latin-amerikai országok el­len”. A Közös Piac segítségé­vel a gazdaságilag fejletlen országokat továbbra is meg akarják tartani a nagy fejlett­ségű európai államok nyers­anyag-szállítóinak és iparcikk­felvevő piacainak szerepében „Lényegében véve ez a gyarmati rendszer egyik for mája, amelynek eredménye­ként a gyarmatosító orszá­gok gazdagodnak, azok az országok pedig, amelyekből a nyersanyagot kiszipolyoz­zák, továbbra is koldusok maradnak”. A Szovjetunió ellenzi a zárt csoportosulásokait, amelyek akadályozzák a nemzetközi kt: eskedelmet. Éppen ezért, kezdeményezte egy nemzet­közi kereskedelmi értekezlet összehívását — jelentette ki befejezésül Hruscsov. A lila-fehérek az elmúlt héten nagyszerű győzelmet arattak a Sal­gótarjáni Bányász ellen. Az első mérkoz-3 győzelme egéjz ; '­keresztül a szurkolók beszédtémája volt. Azt mondogatták, ha a csapal a következő mérkőzéseken ugyan, olyan lelkesedéssel küzd, mint a salgótarjániak ellen, nem lesznek kiesési gondjai. Vasárnap a Honvéd elleni győz­tes, a Győri ETO lesz a Pécsi Dó­zsa ellenfele. Ez azt jelenti, hogy nehezebb mérkőzés várható a hl* végén, mint az elmúlt vasárnap volt. A Salgótarjáni Bányász na gyón gyenge formában játszott Pé­csett és a 4:0-ás győzelem ellenére som lobot a psanat elbizakodoít. Szombati spurira LABDARÚGÁS: Megyei I. osztályú mérkőzések: Helyiipar—PVSK II, Helyiipar-pá- lya 16. Szikra—Pécsi Vasas. Koksz- müvek-pálya 15. KÉZILABDA: A főiskolás bajnokság selejtező mérkőzései, a Veszprémi Nehéz­ipari Egyetem, a Kaposvári Tanító képző Akadémia, a Pécsi Orvos­tudományi Egyetem és a Pécsi Ta­nárképző Főiskola férfi csapatai­nak részvételével, Tanárképző Fő­iskola 15. RÖPLABDA: Téli Kupa mérkőzések, Egyetemi Tornacsarnok: PEAC II.—Keszű, férfi 14. Bányaipari—Gépipari, férfi 14,43, Gépipari férfi—PEAC női 15.30, Bányász—Villány, férfi 16.15, PEAC—Komlói Dózsa férfi 17.. Komlói Bányász—Pécsi Bányász, férfi 17,40. Villány—Komlói Dózsa, férfi 18,30. KOSÁRLABDA: Megyei mérkőzések: Széchenyi— Sportiskola, férfi ifj. PVSK torna- csarnok 14,30, Postás—Szigetvári Gimnázium, női ifjúsági. PVSK tornacsarnok 15,40, Postás—Sziget vári Vörös Meteor, női, PVSK tornacsarnok, 16.50, Postás—Pécsi Meteor OTP, férfi, PVSK tomacsar nők 18. PVSK H.—Nagy Lajos férfi ifjúsági, PVSK tornacsarnok 19,10, Gépipari—Nagy Lajos II., férfi ifjú sági. Nagy Lajos Gimnázium 16 Komlói Gimnázium—Szigetvári Gimnázium, férfi ifjúsági. JSomló, a gimnázium tornaterme 17,30. Ha a Győri ETO ellen is Jól *ioM* nak szerepelni a pécsiek, akkor sokkal jobb csatárjátékot kell pro­dukálniuk. A Pécsi Dózsa együttese égés* héten keresztül szorgalmasan ké­szült a vasárnapi nagy mérkőzésre. A csapat vezetői és a játékosok la tudják, hogy határtalan lelkesedés­re és főleg még jobb játékra lesz :.iikség a két pont megszerzésének deliében. A pécsi csapat sok ne- -,éz csatát megnyert már, de min­iig újabbak jönnek, amelyeknek nmételt megnyeréséhez nagyon fontos a lelkesedés. Reméljük, to­vább folytatják ;ó szereplésüket és vasárnapi újabb győzelmükkel elő­rébb lépnek a tabellán. Tanulságos küZaViílés a Tanárképző Főiskolai Sportkörnél Szerdán délután — ünnepélyes keretek között — tartotta közgyű­lését a Pécsi Tanárképző Főiskolai Sportkör. A közgyűlésen részt vett Szabó István, az MTST kiküldötte. dr. Csernus Kálmán, a megyei. Rózsahegyi Mátyás, a városi TST elnöke, Márk, Bertalan, a Főiskola igazgatója, dr. Kálmánchey Zoltán, a testnevelési tanszék vezetője, va­lamint nagyszámban a sportkör vezetői és sportolói. A főiskola kamarakórusának ének számai után Szigeti Lajos, a Sport­kör elnöke tartotta meg beszámo­lóját, mely foglalkozott az átszer­vezés kétéves időszakának hatá­sairól, értékelte az elmúlt eszten­dő eredményeit, rávilágított a kö­zeljövő feladataira. A beszámoló­ból kitűnt, hogy a Sportkör nagy­számú jól dolgozó társadalmi ak­tívákkal rendelkezik, akiJk a szak­vezetéssel karöltve fáradtságot nem ismerve tevékenykednek a testnevelés és sport érdekében. A sporttevékenység jelentős része a főiskola keretein belül bonyolódik le és a tananyag szerves részét teszi ki. Jó munkát fejtenek ki a különböző bizottságok, ezek közé tartozik az agitációs és propagan­da, a gazdasági, nevelésügyi és tömegszervezeti bizottságok, igen eredményesen tevékenykedik a sportkörön belül az Edző Tanács is. Baranya föladatai a második ütfv«*s tervben Javaslat a premizálásra és a tsz-vezetők javadalmazására Mateos mexikói köztársasági elnök Belgrádba érkezett Miért legyenek Kanaljának amerikai rakétái? New Yorkban most váltak is méretessé egyes, cinikusságuk- ban elképesztő részletek abból a beszédből, amelyet McNama­ra amerikai hadügyminiszter mintegy hat héttel ezelőtt mon dóit el a képviselőház beruhá­zási bizottsága egyik albizott­ságának ülésén. Ebben a be­KÖSZÖNETNYII, VANITAS Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a kedves rokonok nak és ismerősöknek, akik fe­lejthetetlen halottunk, Szomor Ferenc temetésén megjelentek és fáj­dalmunkat bármily módon eny­híteni igyekeztek, A gyászoló család. Mélységes fájdalommal tu dal- < hogy Böbéi János ny. esperes plébános március 28-án csendesen el­hunyt. Földi maradványait 30- án délután negyed 5 órakor a úklósi temetőben helyezzük örök nyugalomra. A gyászoló család. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett, jó feleség, édesanya, anyós. nagyanya, testvér és kedves rokon, Keresnyei Ferencné vajszlói lakos március 28-án 59 éves korában várrtlanul elhunyt. Temetése 3l-én. vasárnap 2 órakor lesz a vajszlói temetőben. A gyászoló család. szédében az amerikai hadügy­miniszter kijelentette, azért van szükség amerikai rakéták elhelyezésére Kanadában, hogy „elvonják, az orosz rakétatüzet más célpontokról”. Az AP jelentése szerint Mc Namara említett beszédében elismerte, hogy a Bomarc-raikó tálk már elavultak, de arra még képesek, hogy más célpontotk- ról elterelve magukra vonják a tüzet. Hogy milyen célpom­Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dolgo­zói részére ügyeletes orvosi szol­gálatot tartanak 1963. március 30- tól (szombaton) délután 14 órától április 1 (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben. Telefon: 51-81. Járó betegek részére rende­lés 9—10 és délután 15—16 óráig. (Szombat délután is.) II. kerület részére: A Városi Ren delőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Telefon: 30—09. Járó bete­gek részére rendeléis délelőtt 10—11 és délután 16—17 óráig. (Szombat délután is.) III. kerület részére: A Petőfi ut­cai körzeti orvosi rendelőben. — Telefon: 25-88. Járó betegek részére rendelés délelőtt 8—9 és délután 14—15 óráig. (Szombat délután is.) Ha a megadott telefonszám nem jelentkezik, a hívást a 08-nak (Posta) kell bejelenteni . Fájdalmas szívvel tudatjuk, hogy szeretett jó feleség édes­anya, anyós, nagyanya, Dr. Gebhardt Antalné Bahula Erzsébet március 28-án 69 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése április 1-én, hétfőn fel 3 órakor lesz a temető Szent Mihály kápolnájából. A gyászoló család. tokról, azt a miniszter meg sem említette, minthogy telje­sen világos: az amerikaiakról. Most mór az is teljesen ért­hető, hogy az Egyesült Államok kormánya az utóbbi hónapok folyamán miért fokozta a nyo­mást Kanadára, miért akarja minden áron rákényszeríteni Kanadát, hogy nukleáris tölte­teket fogadjon el a Bomarc ra­kétákhoz. A . nukleáris töltet természetszerűen növeld ezek „elterelő” értékét. — Vajon ugyanezekből az okokból nem következik-e lo­gikusan, hogy az amerikai Ju­piter rakétákat továbbra is meghagyják Olaszország és Tö rökország területén? — tette fel a kérdést McNamaranak Miushall képviselő. Ezek ugyanis szintén nagyon alkal­masak lennének arra, hogy magukra vonják az ellenséges tüzet — tette hozzá. — A Bomarc-rakéták na­gyobb tüzet vonnak magukra, mint a Jupiterek — magyaráz­ta meg a hadügyminiszter. Talán ez a beszélgetés, amely az amerikai kongresz- szus falai között zajlott le, de amely az AP jóvoltából nyil­vánosságra jutott, hasznos lesz azoknak a vezetőknek, akik saját országuk területét ame­rikai rakétatámaszpontok ren­delkezésére bocsátották. Talán McNamara és Miushall őszinte dialógusából számukra is vilá­gossá válik, hogy a Pentagon terveiben országaiknak — Amerika helyett — magukra kellene vonni a rakétacsapáso­kat egy háború esetén. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy a termelőszövetkezetek megszilár­dításához jelentősen hozzájárult a jövedelem- elosztásiban és a m un kadi j a zásban a külön­böző anyagi ösztönzők alkalmazása. 1960— 61-ben a jövedelemelosztás és az anyagi ösz­tönzés újabb formái felé csak a kezdeti lé­péseket tettük meg. Nem voltak megfelelően kidolgozott elvek, 'módszerek. 1961 decemberében a megyei párt-végre­hajtó bizottság megtárgyalta a tsz-ek jöve­delemelosztási és premizálási rendszerét és ennek megfelelően kidolgozott anyagot bo­csátott a termelőszövetkezetek rendelkezésé­re. Ezt az anyagot mindenütt közgyűlésen tár­gyalták meg. Tapasztalataink szerint a me­gyében 1962-ben ez képezte az alapját a ter­melőszövetkezetek premizálásának. A megyei termelőszövetkezetek kisebb-nagyobb módo­sításokkal elfogadták és alkalmazták. Többek között ennek is köszönhető, hogy sokat ja­vult a tsz-tagok munkafegyelme, hogy az előző évekhez viszonyítva sokkal szervezet­tebb volt a munka és nem maradt kapálat- lan terület. Előfordult néhány tsz-nél, hogy nem a legmegfelelőbben alkalmazták az anyagi ösztönzés módszerét. Hobolban pél­dául nem a többtermelést, hanem a betaka­rítást premizálták. Ez olyan aránytalanságo­kat szült, hogy a borsóbetakarításkor az itt szerzett munkaegység értéke 28, míg a pré­mium értéke 51 forint volt. Több helyen, fő­leg az állattenyésztésben, nem határozták meg az elérendő célokat. Kimondták: 31 ma­lacot kap a gondozó. Volt olyan eset is, hogy túlzottan magasan állapították meg a felté­teleket. Bicsérden például csak akkor kapott prémiumot az ellető, ha egy koca után több mint 14 malacot választott le. Eltérő premi­zálási módszer volt a szentdónesd és még kél szigetvári járásibeli tsz-ben. Ezek az elért munkaegységet premizálták 1,5—6 forintig Olyan tapasztalataink is voltak, hogy a sik­lósi és a mohácsi járás egy-két termelőszö­vetkezetében a vezetőség nem akarta kiadni a közgyűlés által jóváhagyott prémium- mennyiséget, arra való hivatkozással, hogy sok. A már említett javaslatot továbbra is jó­nak tartjuk, ahol szükségesnek láttuk, ki­egészítettük, főleg a tervig való premizálás­nál tettük ezt és Szélesítettük a premizálási munkaterületeket. A tsz-vezetők premizálá­sánál és javadalmazásánál elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalomban jelenleg kialakult helyzetet vettük figyelembe. Szük­ség volt erre, mert mig a tagok a különböző ösztönző módszerek hatására egyre jobban érdekeltté vannak téve a termelésben, ad­dig a tsz-vezetők a termeléstől függetlenül kapják a javadalmazást. Jelentős aránytalan­ságok mutatkoznak a kisebb és nagyobb te­rülettel rendelkező tsz-ek vezetőinek jöve­delme között is. Annak ellenére, hogy jó] lehet a kisebb területen gazdálkodó vezető munkája nyomán nagyobb termelési ered­mények születnek. Ugyancsak aránytalansá­gok mutatkoznak a nagy területű tsz-vezetők és tsz-tagok jövedelme között. Előfordul, hogy a vezetők jövedelme kétszier—három­szor akkora, mint a legjobban dolgozó tsz- tagoké. Ugyanakkor a kisebb területen gaz­dálkodó tsz-vezetők jövedelmét számtalan esetben meghaladja a jól dolgozó tagok jöve­delme. Véleményünk szerint a jövedelem el­osztására és a javadalmazásra tett javaslat három változata a fenti problémákat meg­oldja. JAVASLAT A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN DOLGOZÓK JAVADALMAZÁSÁRA Kukorica: a) Javasolunk egy hold kukorica megmű­veléséért 20 munkaegységet jóváírni és a megtermelt kukorica 10 százalékát prémium­ként kiadni. b) Egy hold kukorica kézi munkájáért 20 munkaegységet jóváírni és a betervezett át­lagtermésig a termés 10, a terven felülinek pedig 20—50 százalékát kiadni. c) Egy hold kukorica kézi munkájáért 10 munkaegység írandó jóvá, a termelési terv­ben meghatározott átlagtermésig a termés 20, a terven felülinek pedig 20—50 százalékát prémiumként kiadná. A takarmányalap biztosítása megköveteli — ezt mutatta a 1962-es év is, — hogy ne osszák ki a termésnek több, mint legfeljebb 30 százalékát természetben. Burgonya: a) Egy hold burgonya összes kéri munká­jáért a munkaegységkönyv alapján járó munkaegység írandó jóvá. Az előírt átlagter­mésig 1—5, a terven felüli után pedig 20—50 százalék prémium. b) Az összes kézi munkáért a munkaegy­ségkönyv szerint írandó jóvá a munkaegy­ség. A terv szerinti termés után 5—10 szá­zalék, a terven felüli után pedig 20—50 szá­zalék prémiumként. Cukorrépa: a) Az öszes kézi munkáért 45 munkaegysé­get javasolunk jóváírni, a betervezettig 5, ezen felül pedig a terven felüli 20—50 szá­zalékát pénzben vagy cukorban kiadni. b) Az összes kézi munkáért 45 munkaegy­séget jóváírni, a tervezett átlagtermésig 5— 10, az ezen felülinek pedig 20—50 százalé­kát pénzben vagy cukorban kiadni. * * /

Next

/
Thumbnails
Contents