Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

r t. fkbbuak «. NAPLÓ 3 Elkészítették Baranya negye talajtérképét Az iregszemcaei Kutató h tézet kezdeményezésére a elmúlt év második leiében megkezdték a megye mező- i gazdasági területének feltérké- j pezését. A munka oroszlán-1 részét a gépállomások labora- : tóriumvezetői vállalták, akikj — a tez-ek segítségét is igény- bevéve gyors talajvizsgálati módszerekkel fél év leforgása alatt befejezték a nagy mun­kát. Közel 500 000 holdon vizsgálták meg a talajt, s feb­ruár elsejére elkészítették a talajhasznosításá és talajis­mereti térképeket. A bérképek hasznos útmutatást nyújtanak a termelőszövetkezeteknek a szakszerű gazdálkodósban, másiészt alapul szolgálnak a nagy országos taJajtérkép el­készítéséhez. Jó ütemben halad a téti gépjavítás A szakemberek becslése sze­rint, ha eső nem jön köcabe, 12—15 nap múlva megkezdőd­het a tavaszi munka a földe­ken. A megye gépállomásai ezekben a napokban is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a traktorok és munkagépek kija­vítva áühassanak munkába. Jelenleg 244 műhelyszerelő és 308 traktoros, összesen. 5Ö2 fő dolgozik a gépállomási műhe­lyekben. Be kell pótolni a kemény tél okozta kiesést is amikor a járhatatlan utak miatt a szerelők napokon ke­resztül nem tudtak eljutni munka helyükre. A pécsváradi és palotabozsoki gépállomáson nehezen tudták k'fűteni a sze­relő csarnokokat s a hideg még ily módon is hátráltatta a gépjavítást. Ezért vált többek között szükségessé, hogy a februárt Kétéves a TEMPÓ A legfiataí. M> pécsi ktsz a TEMPÓ, nagy fejlődésen ment át két év alatt. Akkor egy részleggel indultak, 86 fős lét­számmal, ma hat részlegük van, 100 taggal. már teljese« a tavaszi előké­születnek szenteljék. A leg­több gépállomáson teljesen le­álltak a cséplőgépek és kom­bájnok javításával és kizárólag a tavassá munkákhoz szüksé­ges traktorok, ekék, vetőgé- pek, műtrágyaszórók és más a tavaszi munkákhoz szüksé­ges munkagépek javítását vég­zik. 0 At eredmények eddig biztatóak. A traktorok 42 százalékát. 340 traktort javítottak fai eddig. Ehhez tudni kell azt is, hogy a traktorok egy része egyálta­lán nem szorul javításra. A 336 vetőgépből 150-et javítot­tak ki és természetesen első­sorban a gabona vetőgépeket, hiszen azokra lesz szükség elő­ször. A műtrágyaszóró gépek egész télen át üzemeltek a 359- ből mégis kijavítottak 310 da­rabot. Ezen a tavaszon nagy szükség lesz az ekékre is a korán beállott tél miatt sok őszi mélyszántás elmaradt a megyében. A 842 ekéből \340 -et javítottak ki eddig a gépállo­mások ami az indulásihoz ele­gendő. .Ezekben az utolsó hetekben komoly erőfeszítéseket kíván a gépállomásoktól az árvízvéde­lemre való felkészülés is. Az eredeti javítási ütemezéstől el­térően. félre kell tenni néhány munkát és soron kívül, kijaví­tani az. Sz.-80-as és Sz—100- as lánctalpas traktorokat, hogy veszély 1 esetén készenlétben álljanak. Zökkenőt okozott a gépjavításban az is, hogy az idén teljes gépesítésre kerülő tsz-eknek február 25-ig kija­vított állapotban kell átadni a gépállomási gépeket. Február végéig összesen 135 erőgépet adnak át üzemképes állapot­ban a gépállomások a tsz- éknek s közülük 25-ben motor cserét kell végrehajtani. Ezt a munkát soron kívül végzik el a gépállomások, mivel a mp-st átadásra kerülő erőgépek javí­tását eredetileg későbbi idő­pontra tervezték. Ilyen nagy téli torlódás el­lenére bizakodva várhatjuk a kitavaszodást és a gépek mun­kába állítását. Hogy a gépjaví­tásban nincs nagyobb lemara­dás ez annak köszönhető, hogy ezen a télen első ízben szakosították a gépjavítást. A fődarabok csere rendszer­ben történő javítása azt jelenti, hogy egy gépállomás csak bizo­nyos íőalkatrész javítását vég­zi. A szakosítás alapján az öntözőberendezések javítását a villányi gépjavító, a villamos fődarabok, dinamó forgórészek stb, javítását a kozármislenyi, az adagolók javítását a pécsvá­radi, a hidraulikus és pneu­matikus berendezések javítását a szigetvári, a hengerfejek ja­vítását ugyancsak a pécsváradi," a hengerfúrás, dugattyú illesz­tési munkákat a bólyi, a gumi- hüvelyek és tömlők javítását a villányi gépjavító, a műszaki gumiáruk javítását, ellátását pedig a mágocsi gépállomás, végzi. Ezekkel a cserejavítá­sokkal meggyorsult a gép javí­tási munka és március elsejéig egymás és a tsz-ek igényeit tel­jesen el tudják látni a gépállo­mások. Egyre inkább előtérbe ke­rül a gépállomások gépjavító jellege ezt az is mutatja, hogy saját és tsz-ek szükségletén fe­lül állami gazdaságoknak és más ipari jellegű vállalatoknak iss Végeznek javítást majd a táVáSz folyamán. Rövid i'dőn belül megvalósul az az igen ésszerű elv is, hogy a traktor motor cserét nem a gépállomá­sok bonyolítják le közvetlenül, hanem a villányi gépjavító ál­lomás szedi össze a cseremoto­rokat s elviszi Győrbe, Szol­nokra. majd vissza is juttatja a gépállomásokra. Ezen felül a villányi gépjavító végzi majd a motor cserék után a garan­ciális hibák kijavítását is. Ezek még'csak kezdeti lé­pések, de máris sokat segítet­ték a téli gépjavítási terv telje­sítésében. Nehéz domb orzati viszonyai " iáit különlegesen gépesítik a sásdí járást Szerte 3 városban láthatja! • eúnfestő részleg mankóit: ük ízléses cégtáblákat, reklámokat. Képűnkön: a Fodrász KT"** f-''jiknl ü.-l 'ük cégtáblái’ festi C5spár János. A sásdi járás az ország egyik legdombosabb, legnehezebb te­repviszonyokkal rendelkező já­rása, ugyanakkor népsűrűsége is kisebb az átlagosnál, és la­kosságának jelentős része az iparban dolgozik. Ezek a kö­rülmények tették szükségessé, hogy a mezőgazdaság gépesíté­se során ezt a járást különleges elbírálás alá vegyék. Az or­szágban három járásra készíte­nek különleges gépesítési ter­vet s ezek közül egyik a sásdi járás. A tanács mezőgazdasági osz­tálya és a gépállomás szakértői közösen megkezdték a különle­ges gépesítési tervjavaslat ké­szítését. E munka során ponto­san felmérik a járás dombor­zati viszonyait, népsűrűségét, a lakosság foglalkoztatottságát, területi viszonyait és a termés­átlagokat. A tervjavaslat jóvá­hagyása után a Földművelés­ügyi Minisztérium rendeli el a különleges gépesítést a járás­ban. ígéretek helyett — tettek n. A KÖZSÉG FEJLESZTÉSI TERVEK megvalósításéban tanácsaink az elmúlt négy esztendő alatt jelentős eredrrén> e- ket mondhatnak magukénak. A bevételek növekedése évról- évre fokozódott. Mig 1958-ban a megyei községfejlesztési be­vételek 31 millió forintot tettek ki, addig 1960-ban több. mint 70 millió forintot. A községfejlesztési bevételeket jelentős mértékben növelte az állami hozzájárulás, ami csaknem meg­egyezik a lakosság által befizetett összegekkel. Községi taná­csaink az elmúlt 4 esztendőben községfejlesztési alapból a következő főbb létesítményeket építették meg: 178 kultúr- házat, 53 autóbuszvárót, 64 iskolai tantermet, közel 600 003 négyzetméter járdát, 25 orvosi rendelőt, 22 orvosi lakást, 26 egészségű ázat, 63 tűzx»l tószertárt, 12 törpevízmüvet. 26 tiszta­sági fürdőt.’.. Ezeken kívül még számos egyéb építkezés bi­zonyítja, hogy a községfejlesztésre adott forintok jó helyre kerültek, a községíejlesziés valóban a lakosság érdekeit szol­gálja. Nem vitás, hogy sok létesítmény megvalósítáiihoz a községek lakói társadalmi munkával járultak hozzá'. mert tudják;/ezzel is a közös célt segítik. Különösen a jó ivóvíz- hálózat területén szorgoskodtak a községek lakói. A községi tanácsok a Hazafias Népfront bevonásával el­készítették a második ötéves tevet a községfej lesztésd alap felhasználására. Ez a terv a községfejlesztési alap célszerű felhasználását segíti elő úgy, hogy a feladatokat sürgősségül* sorrendjében messze távlatokban megszabja. A KÖZLEKEDÉS ÜGY terén megyénk igen szomorú örök­séget kapott a Horthy-korszaktól. Szétszórt, apró községeink, településeink jelentős része kimaradt az úthálózatból. Az elmúlt négy esztendő ezen a téren eredményesnek mondható: 10 község kapott kövesutat, & a jövőben fokozott fempófott» épülnek az utak. Csak nagy vonalakban tértietünk ki azokra az eredmé­nyekre, amelyek az elmúlt négy esztendő alatt megyénk mű­velődésügyének fejlődésében mutatkoztak. Az általános isko­láinkban a tanulóifjúság létszáma 36 610-ről 42 646-ra növe­kedett. A két tanácsválasztás közötti időszakban a körzetesí­tés következtében 58.2 százalékról 74.1 százalékra nőtt a szak- rendszerű oktatásban részesülő felső tagozatos tanulók szám­aránya és 30 százalékkal emelkedett az általános iskola VIII. osztályát végzők száma. Kiépültek az iskolareform szervezeti keretei is és ma már osztott iskoláinkban 311 csoportban. 59 műhelyteremben és gyakorlóban összesen 10 175 felsőtagozat us tanulónk, az összes felsőtagozatosok 56 százaléka részesü.1 me­zőgazdasági vagy ipari jellegű oktatásban. " AZ ELMÚLT TANÁCSVÁLASZTÁS ÖTA szinte ugrás­szerűen fejlődött a felnőtt lakosság iskolai rendszerű tanulása 'is. Az általános iskolai esti és levelező oktatásában részvevők száma az 1959. évi 1437 főről mintegy 3000 főre emelkedett. A középiskolai felnőtt oktatásbán a fejlődés még nagyobb méretű. 1959-ben 786. 1962-b«n pedig már több mint '1600-an iratkoztak be a gimnáziumok, illetve különböző technikumok esti vagy levelező tagozatára. A két tanácsválasztás közötti négy esztendőben igen nagy­méretű volt a fejlődés a tanácsok által szervezett és irányított | iskolán kívüli népművelésben is. Megnövekedett a népműve­lési tevékenység kiterjedése és hatása. Ezt a következő adatok szemléltetik: a megye valamennyi falujában közművelődési könyvtár működik, a könyvállomány 306 000-ről 390 000-re, r.z olvasók száma 42 ezerről 52 ezerre, *a kölcsönzött kötetek száma pedig 812 ezerről 940 ezerre emelkedett. A mű­velődési otthonokban a szakkörök száma 40-el, a műkedvelő csoportoké 150-el, az ismeretterjesztő előadásoké közel 2000- ret növekedett. Az ismeretterjesztő előadásokat ma már több, mint 200 000, a műsoros rendezvényeket közel 400 000 látogató hallgatta, illetve tekintette meg. Arádióelőfizetők száma 57 eaaiTŐl 62 ezerre, a televíziótulajdonosoké 419-rőa 6000-re nö­vekedett. Ma már elmondhatjuk, hogy minden családban van rádió és a legkisebb községeinkben is televízió. AZ ELMÚLT NÉGY ESZTENDŐ kulturális fejlődése azt igazolja, hogy tanácsaink a kultúra ügyének jó gazdáivá vál­tak. Irányításukkal és sokoldalú segítségükkel hozzájárulta', hogy a gazdasági és társadalmi átalakulással párhuzamosan jelentősen előrehaladjunk a szocialista tudat fejlesztésében is. • • Ünnep Rózsafán Felújítják a „Valahol Eunpban“-t Országszerte nagy sikerrel vetítik a felújított magyar filmeket. A „Liláomfi”, a „Lu­das Matyi"’ és a „Különös há­zasság” ..másodvirágzása” ide­jén is milliós nézőszámot ért el. s- a közönség levelek egész sorában kérte a forgalmazó­kat: mutassák be újból a ma­gyar művészek néhány más alkotásét is. A kérésnek ele­get tesznek, s a következő hó­napokban ismét, megjelenik a mozik vásznán a „Valahol Európában”, amely annak ide­jén nemzetközi rangot szer­zett a felszabadult magyar filmgyártásnak, valamint a , „Fel a fejjel” című vígjáté- A könyvkötő részleg 18 ezer forint értékű munkát végzett I kot Latabár Kálmán főszerep- ebben az évben a lakosság részére. Negyedévi tervüket már ! lésével és a nagysikerű élet- Ülteljesíteítck. ! rajzfilmet, a „Déryné”-t Magasra csap a jókedv. Nem csoda. Annyi tartaléka van a rózsafai termelőszövetkezetnek, mint a szigetvári járás összes termelőszövetkezetének együtt­véve. Együtt ülnek az emberek. Együtt vannak a munkában, együtt a szórakozásban. Gyöke Jenő volt napszámos hetven­ezret, Szekeres György volt uradalmi cseléd 64 0Ő0 forintot kapott a munkaegységek után... A konferanszié azt mondja: a cigányegyüttes következik. A munkában is, dalban is megáll­ják a helyüket. Visszaújrázzák őket. Ismét cigánydalt énekel­nek. Csupa ritmus a terem. Mosolyognak. Messziről jötték és amikor közéjük toppanok az öltözőben, körbe fognak. Mindegyik mon­dani akar valamit. Kőszegi Dezső magas, erős ember. Találkoztam már vele Sumonyban, a halgazdaságban. Ott találkoztam a többivel is. — Most itt dolgozunk. A mi községünk, Bánfa is ide tarto­| zik ehhez a termelőszövetke- í zethez — magyarázza Kőszegi — Jó ezekkel az emberekkel együtt dolgozni. És jó a kereset | is. Én öt hónap alatt 17 600 fo- | rintot kerestem. — Én meg négy és fél hónap j-alatt 9000 forintot — veszi át a szót Kolompár József —. Ara.- I táskor két hét alatt a felesé­gemmel 3700 forintot kerestem. — Nekem hétezer volt a ke­resetem öt hónap alatt. Egye­dül voltam — így Kolompár Rezső. ■*- öt hízót adtam el és két A cigány énekkar régi és újkeletű cigánydalokat énekel. darab két mázsásat vágtam — mosolyog Kőszegi. ­— Én most vettem házat 30 000 forintért — veszi át a szót ismét Kolompár Rezső. — Én most építek egy új há­zat. Téglából. Veranda is lesz — újságolja Kolompár Antal. — Nyolc süldőt adtam el a napokban — veti közbe Kolom­pár Sándor. Boldog emberek. — Sokat dolgozunk — ma­gyarázzák —. Ha nincs más munka, akkor árkot ásunk. De, ha a tsz nem tud adni munkát, elenged bennünket a halgazda­ságba is. A múlt évben onnan s elhoztunk körülbelül 100 000 orintot. ✓ Mindenkinek háza van. Há­zi a faluban: — És be is van ám bútoroz­va — mondja Kőszegi, aki a cigány-brigád vezetője —. Én is nemrég csináltattam hálószo­babútort 8060 forintért. Színpadra hívják őket. Ismét taps, ismét boldog mosoly. A cigányok arcán is, a hallgatók arcán is. öt település lakossá­ga ünnepel együtt. A jó mun­ka bő jutalmát ünnepük —* boldogan

Next

/
Thumbnails
Contents