Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-17 / 13. szám
1963. JANUÁR M. RIAPlö 3 Egy iá kezdeményezésről, amelyik reméljük követőkre talál Országunk, megyénk belpolitikai életében ezekben a hetekben kétségtelen, hogy a február 24-i tanácsváiiasztásra való készülődés áll az előtérben. A gyűléseken ahol kép- . viselőjelölteket, megyei, járási, községi, városi tanácstagjelöl- tekeit jelölnek, a felszólalók nagy eredményekről adhatnak számot. Szinte nincs megyénknek olyan községe, amelyik az elmúlt négy esztendő alatt ne változott, ne fejlődött volna. Az eredményekről a jelöltek, a hozzászólók elmondják helyei, egyetértő véleményükéi. De — s ea is igen hasznos — szóinak a még meglévő hiányosságokról is. Pécsett például a jelölőgyűlések alkalmával szó került többek között az új-mecsekaljai épülő áruházról, a lakások jobb elosztásáról, a közvilágítás további javításáról és még egy sor egyéb problémáról, jelen- . tősebbekról és olyan „kisebb” jeientőségűékxől is, amelyeknek megoldása egy kis jobb munkaszervezéssel elérhető. A dolgozók, a választó polgárok sok értelmes és megszívlelós- re méltó javaslatot is elmondottak a hiányosságok a problémák felvetésekor. Nagy hiba volna, ha ezeket a javaslatokat szó nélkül hagynánk el röppenni. Ezzel nem hogy segítenénk. de nagyon is hátráltatnánk a hiányosságok kiküszöbölését. Csak helyeselni és üdvözöljii lehet azt a kezdeményezést, amelyet a pécsiek a napokban megvalósítottak. Arról van szó, hogy a jelölőgyűléseken elhangzott problémákat, javaslatokat összegyűjtik és a lehetőséghez mértein azonnal intézkednek a hiányosságok megszüntetése, a problémák mielőbbi megoldása érdekében. Operatív bizottság alakult, amelyik mondhatni kézben tartja a tennivalókait sürgeti és hatáskörében intézkedik is azok imelőbbi megvalósításáért. lehetőleg úgy. hogy már a választás napjáig konkrét eredménye is legyen ennek a ± munkának. Jó kezdeményezés ezt Amit Pécsett meglehetett va Jósltam, miént ne lőhetne a megye többi városaiban, a járásokban sőt községekben is. Az a jó vezető, aki a lakosság fokozottabb aktivitását figyelemmel kiséri és igyekszik a kérdéseknek a lehetőségek szerint mielőbb eleget tenni. Számos községben adódik nem is egv olyan — tán jelentőségében nem nagy. — probléma, ame1 veknek megoldása nem ki ván nagyobb anyagi áldozatot sem. A gyors intézkedés sok apró bosszúság megszüntetésére képes. Mindenütt létesíthető egy szűk operatív bizottság amelyik azonnal reagál- n tud az elhangzott javaslatokra. De nemcsak erről van sző, hogy ..kampánymunkába” végezzük el ezeket a feladatokat^ A lakosság ésszerű javaslatai-' nak megszívlelése. azok megvalósítása folyamatos kell, hoz-" 'egyen. Ez egyik lényeges kelléke a választók és választottak kapcsolatának további erősítésének. A Baranya megyei Építőipari Vállalat GÉPLAKATOSOKAT motorszerelőt, hegesztőt felvesz. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. — Pécs, Rákóczi út 54 sz. A Pécsi Fémipari Vállalat esztergályos, hegesztő, lakatos, villanyszerelő és villamostekercselő szakmunkásokat keres felvételre. Jelentkezés Pécs. Felsőmalom u. 13 sz. FÉLKARÚ ÓRIÁSOK A VEZETŐ a dolgozó emberek nélkül olyan, mint egy félkarú óriás. Nos, ha ez igaz az állami üzemekben — mert igaz —, akkor kétszeresen igaz a termelőszövetkezetekben. Az állami gazdaságokban például megfizetik a munkást és az köteles végrehajtani azt, amit a vezetők mondanak neki. Itt is szükség van meggyőző munkára, de közel sem olyanra, mint a termelőszövetkezetekben. A termelőszövetkezet földje, állatállománya, gépe, egyszóval minden közös, szövetkezeti tulajdon. Mindenkinek beleszólása van abba: mit, hogyan, miért csinálnak, meny nyi pénzt és hova használnak fel. A tsz-gazda, a termelő- szövetkezet gazdája. Ahol nem így van — ott meglátszik az eredményeken. A termelőszövetkezetekben sokkal jobban, mint másutt egyedül, magára maradhat a vezető elképzeléseivel együtt Egyik sellyei járásbeti termelőszövetkezetben így panasz kodott a párttitkár: „Tudja éjszakákat nem alszom. Már belefájdult a fejem abba: mit, hogyan lehetne csinálni? Hogyan lehetne a termelőszövetkezetet kirántani a bajból?” Jó az. ha a párttitkárnak fáj a feje. Ez hasznos dolog. De, ha csak neki egyedül fáj a feje — ez nem üdvözítő. Beszélt- e az emberekkel a gondokról, meghallgiatta-e véleményüket, elfogadta-e tanácsaikat? A beszélgetés során kiderült, hogy nem. Egredül akart megoldani valamit egyedül kínlódta át az éjszakákat és semmire sem ment. Megfeledkezett a tervet végrehajtó, a tervbe beleszóló emberekről. Pedig, ha ezeknek az embereknek nem fáj együtt a feje a párt titkárral, akkor a párttitkár fejfájásából kevés jó születik. Az a jó párttitkár, aki az egész falut gondolkodásra tudja ösztönözni, akivel az egész falu együtt töpreng: „Hogyan lehetne jobbá tenni a szövetkezetét?” Ehhez persze hozzá tartozók az is, hogy a sok hogyant összesítsék és ennek végrehajtásához lásson hozzá mindenki. A MÁSIK egy termelőszövetkezeti elnök. Szintén a sely- lyed járásból. A tsz-szervezés idején ő is kint volt a faluban, ahol most tsz-elnök. A tagok hívták, ö nagy lelkesedéssel ment. Kezdetben nem is volt hiba. De késób^p igen. — Először még csak megtartották a közgyűléseket, meghallgatta az emberek véleményét. Aztán nekilátott és egyedül kezdett dolgozni. Jók voltak az elképzelései? Feltétlenül jók. Ha mindenki sziwel-lélekkel nekilát annak végrehajtásához, csak haszna lett volna belőle a közösnek. De, hogy láthattak volna hozzá szíwel-lélek- kel a tagok, amikor még az elnök legközvetlenebb munkatársai — a brigádvezetők sem voltak meggyőződve a terv helyességéről. őket sem győzték meg. Ezért volt az, hogy az egyik brigádvezető az állatokat, a másik a kukoricát féltette a 130 holdas kertészettől. Ezért következett be aztán az. amire senki sem számított: ez a község mindig arról volt híres, hogy sok a munkaerő, arató-cséplőmunikásokat azelőtt mindig innen szerződtettek — a nyáron pedig, amikor a legtöbb ember kellett volna Már gyűjtik az új 114 holdas halastó vizét Zengőalján Az elmúlt év különösen jó haltermést hozott az állami gazdaságokban. A tervezett 5473 mázsa hal helyett 6309 j mázsa bruttó halhozamot ér- i tek el, melynek nagy részét, ! mintegy 4232 mázsa halat — főleg nemes és tükörpontyot — értékesítettek. A többit te- nyészanyagként megtartották. A tenyészhalak zömét már az ősszel kihelyezték a telel- tetőkbe, kisebb részük a tározókban maradt, ezeket tavasz- szal fogják kihelyezni. A gazdaságokban most folyik a leeresztett tavak karbantartása, a tófenék-takarítás. Tavaszra újra megszaporodik az állami gazdasági halastavak száma. A zengőaljai gazdaságn^c eddig 44 holdas tava volt, most építettek egy új 114 holdas tavat, mplybe már meg is kezdték a víz gyűjtését, s tavaszra i az új tó is üzemelni fog. a kertészetbe, akkor kevés lett a munkáskéz. Ebben a községben, ahol azelőtt még karfiolt sem láttak, kalarábéról is csak hallottak — a múlt évben körülbelül az történt, hogy a tagok bebizonyították: rá lehet | fizetni a kertészetre, vagy leg- ; alábbis nem lehet elérni azt a bevételt, amit terveztek. A kertésznek elment a kedve és kedvszegetten otthagyta a termelőszövetkezetet, más tsz-be ment kertésznek. Most a tsz- vezetők más kertész után kutatnak. A tsz-elnök is le akart mondani, de a járáson azt mondták neki nagyon helyesen; „Maga kitűnő szakember, maga rendbe tudja hozná ezt a termelőszövetkezetet ha jobb lesz a tömegkapcsolata, ha több gondot fordítanak a tsz- gazdák meggyőzésére.” Ag elnök maradt és a pártszervezettel együtt igyekeznek javítani a hibákon. Nem lesz könnyű dolguk, különösen ebben a községben, ahol néfhány évvel a tehénfogat jelentette az iga- erőt. MINDENÜTT nagy táblákban vannak már a földek. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ma már minden tsz-gazda nagy táblákban gondolkodik. A két példa is ezt bizonyltja. A földet a mérnökök nagy táblákra osztották. Ez könnyű volt. Néhány napos, esetleg néhány hetes munka volt. A vetésforgót, az állatállományt, a gépeket, mind köny nyebb volt ehhez a nagy táblához igazítani, mint az embereket. Pedig nélkülük mozdulatlanul állnak a gépek, nem hullik mag a földbe .:. Nélkülük még a legnagyobb szaktudású vezető is félkarú óriás. Mert a szép tervek mind elakadnák ott, ahol a végrehajtás következik. Nagy tragédia, ha egy vezető egyedül marad, ha már brigádvezetőt sem talál magának. A közmondás azt mondja: „Jobb későn, mint soha.” Nagy igazság van ebben. Egy kicsit későn ébredt néhány termelőszövetkezeti vezető, de felébredt és ez a lényeg. Ha most. mindjárt változtat az eddigi magatartásán, akkor még a bénult félkar erőre kaphat, vissza nyerheti azt, amit egy vezetőnek a legfontosabb: az emberek bizalmát, Szalal János. I De. Marton János, aa IBUSZ tresérigaacató-helyettese: Nemzetközi camping létesítésére kiválóan megfelel az abaligeti környezet Az IBUSZ a helyi nxerrek támogatását kéri a megvalósításhoz Tegnap Baranyában járt dr. Marton János, az IBUSZ vezérigazgató-helyettese, Bánszky í erenc, az IBUSZ osztályvezetője és Mezei László csoport vezető. A vendégek a Baranya megyed Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének kíséretében megnéztek több kedvelt kiránduló helyet és ellátogattak A báli - getre is. Látogatásuk céljáról dr. Marton János a következőket mondta: — Az elmúlt években lényegesei? nőtt hazánk idegenforgalma. Tavaly megközelítette á százezret a baráti, és elérte az ötvenezret a tőkés országokból érkező turisták száma, ztzt akarjuk, hogy vendégeink jól érezzék magukat nálunk, ezért az a törekvésünk, hogy kiszélesítsük az idegenforgalomba bevont helységek körét és feltárjuk az idegenek előtt azokat a rejtett kincseket, amelyeket ezek a helyek nyújt hatnak. Talán nem sértem meg a város lakóit, ha azt mondom, hogy Pécs és Baranya is feltáratlan az idegen- forgalom szempontjából. Éppen ezért, a város és a megye az elsők között jönnek számításba, amikor az idegenforgatom kiszélesítésére gondolunk. Dr. Marton János hangsúlyozta, hogy egyre több nyugati turista, tőkés utazási társaság érdeklődik hazánk iránt Legutóbb az American Expresz- sí.el kötött megállapodást az IBUSZ. A társaság szervezésében valószínűleg még ebben az esztendőben megérkezik az első amerikai turistacsoport Mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, a nyugati turisták elsősorban az egzotikumot keresik más országokban, a népi szokások, helyi specialitások vonzzák őket, melyekből igazan bővelkedik Baranya. — Mindezt egybevetve úgy találjuk, hogy a városon kívül a festői környezetű Abaliget, legalkalmasabb turisták fogadására. Abaliget az idegenforgalmi szakemberek szemével nézve, az európai nívó felelt áll, az ottani környezet kiválóan megfelelne nemzetközi camping létesítésére. Ebben a pécsi és a baranyai idegenforgalmi hivatalnál teljes meg értésre találtunk és az elgondolás esetleges megvalósításához városi és megyei vezetőknél is támogatásra kaptunk ígéretet. Az IBUSZ ebben az esztendőben a már meglévő tihanyi és földvári campingen kívül öt-hat új campinget létesít. Nemzetközi camping létesül a Balaton partján, a Velencei tónál, Szentendrén és valahol Budapest mellett, s esetleg — Ahaligeten. — Hangsúlyozni kívánom — mondta dr. Martom János vezérigazgató-helyettes — hogy Abaligeten nagyon jó benyomásokat szereztünk, Abaliget fogadástechnikailag, turisztikailag is kitűnő hely Ameny- nyiben sikerül ezt megértetnünk az illetékesekkel us, és már elhatározás lesz az abaligeti nemzetközi camping létrehozása, a helyi szervek támogatását kérjük majd a megvalósításhoz. Mint az IBUSZ emberei hangsúlyozták, az idegenforgalom fokozása Pécsett és a megyében, több feltételhez kötött. Többek között számolnunk kell azzal, hogy az autó- turisztika kiszélesedésével egyre többen veszik igénybe útjainkat és ezáltal az utak gyakoribb javításra szorulnak. Mozgósítani kell a nyelvtudó embereket, szaporítani kell a jelenleg mintegy nyolcvanra tehető, idegen nyelvet beszélő pécsi és baranyai idegenvezetők számát. Tovább kell javítani az egyébként elismertem jó idegenforgalmi propagandát Baranyában, rövidesen el kell érni, hogy angol és német nyelvű prospektusaink is Legyenek. A vendégek az idegenforgalom fokozásával kapcsolatos elképzeléseiket ismertették a pécsi városi tanácson, valamint a Baranya megyei Párt- bizottság ipari osztályán is, ahol Gócz Béla elvtárs elnök- helyettes, valamint Kárpáti Ferenc elvtárs, a pártibizottság ipán osztályának vezetője fogadta őket Akik házhoz viszik a világ eseményei!'' (Harsány!) A postán nagy a forgalom. Bélyeget, lottót vesznek, a hivatalvezetőnek, Hári Józsefnek bizony van dolga. De akad dolguk a kézbesítőknek: Ko- már Jánosnak és Vadászi Istvánnak is. Nagy halom újságot és levelet gyömöszölnek a táskákba. Nem csoda, ha tönkre ment már Vadászi István táskája a nagy tehertől. Mutatja a ruháját: három hónapos a postásruha és máris kiszakadt a táskától. Huszonöt—harminc kilós tás kával megrakottan indulnak Drávaszerdahelyre, Drávacse- hibe, Ipacsíára és Drávapalkonyára Kovácshidáről. Az egyik 15—16, a másik 26—27 kilométert gyalogol. De szívesen csinálják, hivatásnak érzik a szakmájukat. ötszáztizennyolc család lakik ebben az öt községben. Nem sok. És hány családhoz jár napilap, hetilap, hány családnál szól a rádió, televízió’ Háromszázharmincöt napilap jár az öt községbe, a hetilapok száma 336, a rádióelőfizetőké 337, a tv-=előfizetőké pedig 17. A napilapok száma az elmúlt é\ utolsó három hónapjában ugrott ilyen magasra. Itt is volt szervezési kampány. És er. idő alatt Komár János 96 Dunántúli Napló és 16 Nép- szabadság előfizetőt szerzett. — Nem volt nehéz. Ismernek a faluban. Ismerik. 1961-ben a termelőszövetkezetben tűz volt. Ha Komár János meg nem akadályozza a tűz továbbterjedését, akkor négyszázezer forintnál is több kára lett volna a közösnek. — Tavaly meg a biciklitolvajt fogtam el Vadászi István naponta 26 kilométert gyalogol. Sokszor tcronyiránt. Viszi az újságot, a levelet. És milyen jó érzés. az újságok között ott van az a 46 Dunántúli Napló is, meg az a 10 Népszabadság is, amire ő gyűjtött előfizetőt. Dicséretes munkát végeztek és végeznek. Mert valljuk be őszintén: az újságírók, a nyom dászok mellett a postások is sokat tesznek azért, hogy a legtávolabbi pontokon is mindenki, mindenkor értesüljön az ország, a nagyvilág eseményeiről. És ők naponta 15—25 kilométert gyalogolnak azért, hogy a meleg szobában, kényelmesen elolvashassák a napi- és hetilapokat az emberek. Befejeződön a Wározás a tsz-eküen A szigetvári járás minden termelőszövetkezetében befejezték az év végi leltározást Az elmúlt években még zömmel becslésekre, köbözésekre alapozták a leltározást, első ízben történt meg, hogy minden tsz-ben pontosan hitelesített mérlegeken mérték te a készleteket — állatokat, szemes takarmányt stb. Ez a leltár igen pontos képet adott a tsz-ek vagyonáról. Most folyik a leltározások értékelése, az azonban máris megállapítható; hogy a termelőszövetkezetek vagyon gyarapodása lényegesen jobb volt a tavalyinál. Abrak- és szálastakarmánnyal megfelelően el vannak látva a szigetvári járás tsz-ei. Ebből az alkalomból minden termelőszövetkezet beszerzett megfelelő számú mérleget, az állatmérlegelésekhez mozgó mérlegeket vásároltak, melyek minden majorba elszállíthatok. Az új évben a járás termelőszövetkezetei minden hónapban elvégzik az állatmér- legeléseket — még ott is, ahol eddig csak eladáskor mérték meg az állatokat. Ezzel lényegesen megkönnyítik az önköltségszámítást, és az egész gazdálkodást. Állami Gazdaságok figyelem! Kisvasúti sín 8 m-es hoss ban kapható a MÉH V. komlói átvevőhelyón — Berek utca 2 sz. Megérkeztek az újságok, » levelek. A hivatalvezető széto«-tja — Köszönöm! — veszi át az újságot az egvik újdonsült előfi- az újságot a két kézbesítőnek: Komár Jánosnak és Vadászi zető, Szín András tsz-tag a kézbesítőtől, komár Jánostól. — Istvánnak. Majd estére elolvasom.