Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

1963. JANUÁR M. RIAPlö 3 Egy iá kezdeményezésről, amelyik reméljük követőkre talál Országunk, megyénk belpo­litikai életében ezekben a he­tekben kétségtelen, hogy a február 24-i tanácsváiiasztásra való készülődés áll az előtér­ben. A gyűléseken ahol kép- . viselőjelölteket, megyei, járási, községi, városi tanácstagjelöl- tekeit jelölnek, a felszólalók nagy eredményekről adhatnak számot. Szinte nincs megyénk­nek olyan községe, amelyik az elmúlt négy esztendő alatt ne változott, ne fejlődött volna. Az eredményekről a jelöl­tek, a hozzászólók elmondják helyei, egyetértő véleményü­kéi. De — s ea is igen hasznos — szóinak a még meglévő hiá­nyosságokról is. Pécsett pél­dául a jelölőgyűlések alkal­mával szó került többek kö­zött az új-mecsekaljai épülő áruházról, a lakások jobb el­osztásáról, a közvilágítás to­vábbi javításáról és még egy sor egyéb problémáról, jelen- . tősebbekról és olyan „kisebb” jeientőségűékxől is, amelyek­nek megoldása egy kis jobb munkaszervezéssel elérhető. A dolgozók, a választó polgárok sok értelmes és megszívlelós- re méltó javaslatot is elmon­dottak a hiányosságok a prob­lémák felvetésekor. Nagy hi­ba volna, ha ezeket a javas­latokat szó nélkül hagynánk el röppenni. Ezzel nem hogy se­gítenénk. de nagyon is hátrál­tatnánk a hiányosságok kikü­szöbölését. Csak helyeselni és üdvözöljii lehet azt a kezdeményezést, amelyet a pécsiek a napok­ban megvalósítottak. Arról van szó, hogy a jelölőgyűléseken elhangzott problémákat, javas­latokat összegyűjtik és a lehe­tőséghez mértein azonnal intéz­kednek a hiányosságok meg­szüntetése, a problémák mi­előbbi megoldása érdekében. Operatív bizottság alakult, amelyik mondhatni kézben tartja a tennivalókait sürgeti és hatáskörében intézkedik is azok imelőbbi megvalósításá­ért. lehetőleg úgy. hogy már a választás napjáig konkrét eredménye is legyen ennek a ± munkának. Jó kezdeményezés ezt Amit Pécsett meglehetett va Jósltam, miént ne lőhetne a megye többi városaiban, a já­rásokban sőt községekben is. Az a jó vezető, aki a lakosság fokozottabb aktivitását figye­lemmel kiséri és igyekszik a kérdéseknek a lehetőségek sze­rint mielőbb eleget tenni. Szá­mos községben adódik nem is egv olyan — tán jelentőségé­ben nem nagy. — probléma, ame1 veknek megoldása nem ki ván nagyobb anyagi áldozatot sem. A gyors intézkedés sok apró bosszúság megszüntetésé­re képes. Mindenütt létesít­hető egy szűk operatív bizott­ság amelyik azonnal reagál- n tud az elhangzott javasla­tokra. De nemcsak erről van sző, hogy ..kampánymunkába” vé­gezzük el ezeket a feladatokat^ A lakosság ésszerű javaslatai-' nak megszívlelése. azok meg­valósítása folyamatos kell, hoz-" 'egyen. Ez egyik lénye­ges kelléke a választók és választottak kapcsolatának további erősítésének. A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat GÉP­LAKATOSOKAT motorszerelőt, hegesztőt felvesz. Jelentkezés a válla­lat munkaügyi osztályán. — Pécs, Rákóczi út 54 sz. A Pécsi Fémipari Vállalat esztergályos, hegesztő, lakatos, villanyszerelő és villamostekercselő szakmunkásokat keres fel­vételre. Jelentkezés Pécs. Felsőmalom u. 13 sz. FÉLKARÚ ÓRIÁSOK A VEZETŐ a dolgozó embe­rek nélkül olyan, mint egy fél­karú óriás. Nos, ha ez igaz az állami üzemekben — mert igaz —, akkor kétszeresen igaz a termelőszövetkezetekben. Az állami gazdaságokban például megfizetik a munkást és az kö­teles végrehajtani azt, amit a vezetők mondanak neki. Itt is szükség van meggyőző mun­kára, de közel sem olyanra, mint a termelőszövetkezetek­ben. A termelőszövetkezet földje, állatállománya, gépe, egyszóval minden közös, szö­vetkezeti tulajdon. Mindenki­nek beleszólása van abba: mit, hogyan, miért csinálnak, meny nyi pénzt és hova használnak fel. A tsz-gazda, a termelő- szövetkezet gazdája. Ahol nem így van — ott meglátszik az eredményeken. A termelőszö­vetkezetekben sokkal jobban, mint másutt egyedül, magára maradhat a vezető elképzelé­seivel együtt Egyik sellyei járásbeti ter­melőszövetkezetben így panasz kodott a párttitkár: „Tudja éjszakákat nem alszom. Már belefájdult a fejem abba: mit, hogyan lehetne csinálni? Ho­gyan lehetne a termelőszövet­kezetet kirántani a bajból?” Jó az. ha a párttitkárnak fáj a feje. Ez hasznos dolog. De, ha csak neki egyedül fáj a fe­je — ez nem üdvözítő. Beszélt- e az emberekkel a gondokról, meghallgiatta-e véleményüket, elfogadta-e tanácsaikat? A be­szélgetés során kiderült, hogy nem. Egredül akart megolda­ni valamit egyedül kínlódta át az éjszakákat és semmire sem ment. Megfeledkezett a tervet végrehajtó, a tervbe beleszóló emberekről. Pedig, ha ezeknek az embereknek nem fáj együtt a feje a párt titkárral, akkor a párttitkár fejfájásából kevés jó születik. Az a jó párttitkár, aki az egész falut gondolko­dásra tudja ösztönözni, akivel az egész falu együtt töpreng: „Hogyan lehetne jobbá tenni a szövetkezetét?” Ehhez persze hozzá tartozók az is, hogy a sok hogyant összesítsék és en­nek végrehajtásához lásson hozzá mindenki. A MÁSIK egy termelőszö­vetkezeti elnök. Szintén a sely- lyed járásból. A tsz-szervezés idején ő is kint volt a falu­ban, ahol most tsz-elnök. A ta­gok hívták, ö nagy lelkese­déssel ment. Kezdetben nem is volt hiba. De késób^p igen. — Először még csak megtartották a közgyűléseket, meghallgatta az emberek véleményét. Aztán nekilátott és egyedül kezdett dolgozni. Jók voltak az elkép­zelései? Feltétlenül jók. Ha mindenki sziwel-lélekkel ne­kilát annak végrehajtásához, csak haszna lett volna belőle a közösnek. De, hogy láthat­tak volna hozzá szíwel-lélek- kel a tagok, amikor még az elnök legközvetlenebb munka­társai — a brigádvezetők sem voltak meggyőződve a terv he­lyességéről. őket sem győzték meg. Ezért volt az, hogy az egyik brigádvezető az állato­kat, a másik a kukoricát fél­tette a 130 holdas kertészettől. Ezért következett be aztán az. amire senki sem számított: ez a község mindig arról volt hí­res, hogy sok a munkaerő, arató-cséplőmunikásokat az­előtt mindig innen szerződtet­tek — a nyáron pedig, amikor a legtöbb ember kellett volna Már gyűjtik az új 114 holdas halastó vizét Zengőalján Az elmúlt év különösen jó haltermést hozott az állami gazdaságokban. A tervezett 5473 mázsa hal helyett 6309 j mázsa bruttó halhozamot ér- i tek el, melynek nagy részét, ! mintegy 4232 mázsa halat — főleg nemes és tükörpontyot — értékesítettek. A többit te- nyészanyagként megtartották. A tenyészhalak zömét már az ősszel kihelyezték a telel- tetőkbe, kisebb részük a táro­zókban maradt, ezeket tavasz- szal fogják kihelyezni. A gaz­daságokban most folyik a le­eresztett tavak karbantartása, a tófenék-takarítás. Tavaszra újra megszaporodik az állami gazdasági halastavak száma. A zengőaljai gazdaságn^c ed­dig 44 holdas tava volt, most építettek egy új 114 holdas ta­vat, mplybe már meg is kezd­ték a víz gyűjtését, s tavaszra i az új tó is üzemelni fog. a kertészetbe, akkor kevés lett a munkáskéz. Ebben a község­ben, ahol azelőtt még karfiolt sem láttak, kalarábéról is csak hallottak — a múlt évben kö­rülbelül az történt, hogy a ta­gok bebizonyították: rá lehet | fizetni a kertészetre, vagy leg- ; alábbis nem lehet elérni azt a bevételt, amit terveztek. A kertésznek elment a kedve és kedvszegetten otthagyta a ter­melőszövetkezetet, más tsz-be ment kertésznek. Most a tsz- vezetők más kertész után ku­tatnak. A tsz-elnök is le akart mondani, de a járáson azt mondták neki nagyon helye­sen; „Maga kitűnő szakember, maga rendbe tudja hozná ezt a termelőszövetkezetet ha jobb lesz a tömegkapcsolata, ha több gondot fordítanak a tsz- gazdák meggyőzésére.” Ag el­nök maradt és a pártszervezet­tel együtt igyekeznek javítani a hibákon. Nem lesz könnyű dolguk, különösen ebben a községben, ahol néfhány évvel a tehénfogat jelentette az iga- erőt. MINDENÜTT nagy táblák­ban vannak már a földek. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ma már minden tsz-gaz­da nagy táblákban gondolko­dik. A két példa is ezt bizo­nyltja. A földet a mérnökök nagy táblákra osztották. Ez könnyű volt. Néhány napos, esetleg néhány hetes munka volt. A vetésforgót, az állatál­lományt, a gépeket, mind köny nyebb volt ehhez a nagy táb­lához igazítani, mint az embe­reket. Pedig nélkülük mozdu­latlanul állnak a gépek, nem hullik mag a földbe .:. Nélkülük még a legnagyobb szaktudású vezető is félkarú óriás. Mert a szép tervek mind elakadnák ott, ahol a végre­hajtás következik. Nagy tragé­dia, ha egy vezető egyedül marad, ha már brigádvezetőt sem talál magának. A közmon­dás azt mondja: „Jobb későn, mint soha.” Nagy igazság van ebben. Egy kicsit későn éb­redt néhány termelőszövetke­zeti vezető, de felébredt és ez a lényeg. Ha most. mindjárt változtat az eddigi magatartá­sán, akkor még a bénult fél­kar erőre kaphat, vissza nyer­heti azt, amit egy vezetőnek a legfontosabb: az emberek bi­zalmát, Szalal János. I De. Marton János, aa IBUSZ tresérigaacató-helyettese: Nemzetközi camping létesítésére kiválóan megfelel az abaligeti környezet Az IBUSZ a helyi nxerrek támogatását kéri a megvalósításhoz Tegnap Baranyában járt dr. Marton János, az IBUSZ ve­zérigazgató-helyettese, Bánszky í erenc, az IBUSZ osztályve­zetője és Mezei László csoport vezető. A vendégek a Baranya megyed Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének kíséretében meg­néztek több kedvelt kiránduló helyet és ellátogattak A báli - getre is. Látogatásuk céljáról dr. Marton János a következő­ket mondta: — Az elmúlt években lénye­gesei? nőtt hazánk idegenfor­galma. Tavaly megközelítette á százezret a baráti, és elérte az ötvenezret a tőkés orszá­gokból érkező turisták száma, ztzt akarjuk, hogy vendégeink jól érezzék magukat nálunk, ezért az a törekvésünk, hogy kiszélesítsük az idegenforga­lomba bevont helységek körét és feltárjuk az idegenek előtt azokat a rejtett kincseket, amelyeket ezek a helyek nyújt hatnak. Talán nem sértem meg a város lakóit, ha azt mondom, hogy Pécs és Bara­nya is feltáratlan az idegen- forgalom szempontjából. Ép­pen ezért, a város és a megye az elsők között jönnek számí­tásba, amikor az idegenforga­tom kiszélesítésére gondolunk. Dr. Marton János hangsú­lyozta, hogy egyre több nyu­gati turista, tőkés utazási tár­saság érdeklődik hazánk iránt Legutóbb az American Expresz- sí.el kötött megállapodást az IBUSZ. A társaság szervezé­sében valószínűleg még ebben az esztendőben megérkezik az első amerikai turistacsoport Mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, a nyugati turis­ták elsősorban az egzotikumot keresik más országokban, a népi szokások, helyi speciali­tások vonzzák őket, melyekből igazan bővelkedik Baranya. — Mindezt egybevetve úgy találjuk, hogy a városon kívül a festői környezetű Abaliget, legalkalmasabb turisták foga­dására. Abaliget az idegenfor­galmi szakemberek szemével nézve, az európai nívó felelt áll, az ottani környezet ki­válóan megfelelne nemzetközi camping létesítésére. Ebben a pécsi és a baranyai idegen­forgalmi hivatalnál teljes meg értésre találtunk és az elgon­dolás esetleges megvalósításá­hoz városi és megyei vezetők­nél is támogatásra kaptunk ígéretet. Az IBUSZ ebben az eszten­dőben a már meglévő tihanyi és földvári campingen kívül öt-hat új campinget létesít. Nemzetközi camping létesül a Balaton partján, a Velencei tónál, Szentendrén és valahol Budapest mellett, s esetleg — Ahaligeten. — Hangsúlyozni kívánom — mondta dr. Martom János ve­zérigazgató-helyettes — hogy Abaligeten nagyon jó benyo­másokat szereztünk, Abaliget fogadástechnikailag, turiszti­kailag is kitűnő hely Ameny- nyiben sikerül ezt megértet­nünk az illetékesekkel us, és már elhatározás lesz az abaligeti nemzetközi camping létrehozása, a helyi szervek támogatását kérjük majd a megvalósításhoz. Mint az IBUSZ emberei hangsúlyozták, az idegenfor­galom fokozása Pécsett és a megyében, több feltételhez kö­tött. Többek között számol­nunk kell azzal, hogy az autó- turisztika kiszélesedésével egy­re többen veszik igénybe út­jainkat és ezáltal az utak gya­koribb javításra szorulnak. Mozgósítani kell a nyelvtudó embereket, szaporítani kell a jelenleg mintegy nyolcvanra tehető, idegen nyelvet beszélő pécsi és baranyai idegenveze­tők számát. Tovább kell javí­tani az egyébként elismertem jó idegenforgalmi propagan­dát Baranyában, rövidesen el kell érni, hogy angol és né­met nyelvű prospektusaink is Legyenek. A vendégek az idegenforga­lom fokozásával kapcsolatos elképzeléseiket ismertették a pécsi városi tanácson, vala­mint a Baranya megyei Párt- bizottság ipari osztályán is, ahol Gócz Béla elvtárs elnök- helyettes, valamint Kárpáti Ferenc elvtárs, a pártibizottság ipán osztályának vezetője fo­gadta őket Akik házhoz viszik a világ eseményei!'' (Harsány!) A postán nagy a forgalom. Bélyeget, lottót vesznek, a hi­vatalvezetőnek, Hári Józsefnek bizony van dolga. De akad dolguk a kézbesítőknek: Ko- már Jánosnak és Vadászi Ist­vánnak is. Nagy halom újsá­got és levelet gyömöszölnek a táskákba. Nem csoda, ha tönk­re ment már Vadászi István táskája a nagy tehertől. Mu­tatja a ruháját: három hóna­pos a postásruha és máris ki­szakadt a táskától. Huszonöt—harminc kilós tás kával megrakottan indulnak Drávaszerdahelyre, Drávacse- hibe, Ipacsíára és Drávapalko­nyára Kovácshidáről. Az egyik 15—16, a másik 26—27 kilomé­tert gyalogol. De szívesen csi­nálják, hivatásnak érzik a szakmájukat. ötszáztizennyolc család la­kik ebben az öt községben. Nem sok. És hány családhoz jár napilap, hetilap, hány csa­ládnál szól a rádió, televízió’ Háromszázharmincöt napilap jár az öt községbe, a hetilapok száma 336, a rádióelőfizetőké 337, a tv-=előfizetőké pedig 17. A napilapok száma az elmúlt é\ utolsó három hónapjában ugrott ilyen magasra. Itt is volt szervezési kampány. És er. idő alatt Komár János 96 Dunántúli Napló és 16 Nép- szabadság előfizetőt szerzett. — Nem volt nehéz. Ismer­nek a faluban. Ismerik. 1961-ben a termelőszövetke­zetben tűz volt. Ha Komár Já­nos meg nem akadályozza a tűz továbbterjedését, akkor négyszázezer forintnál is több kára lett volna a közösnek. — Tavaly meg a biciklitol­vajt fogtam el Vadászi István naponta 26 kilométert gyalogol. Sokszor tcronyiránt. Viszi az újságot, a levelet. És milyen jó érzés. az újságok között ott van az a 46 Dunántúli Napló is, meg az a 10 Népszabadság is, ami­re ő gyűjtött előfizetőt. Dicséretes munkát végeztek és végeznek. Mert valljuk be őszintén: az újságírók, a nyom dászok mellett a postások is sokat tesznek azért, hogy a legtávolabbi pontokon is min­denki, mindenkor értesüljön az ország, a nagyvilág esemé­nyeiről. És ők naponta 15—25 kilométert gyalogolnak azért, hogy a meleg szobában, ké­nyelmesen elolvashassák a na­pi- és hetilapokat az emberek. Befejeződön a Wározás a tsz-eküen A szigetvári járás minden termelőszövetkezetében befe­jezték az év végi leltározást Az elmúlt években még zöm­mel becslésekre, köbözésekre alapozták a leltározást, első ízben történt meg, hogy min­den tsz-ben pontosan hitele­sített mérlegeken mérték te a készleteket — állatokat, sze­mes takarmányt stb. Ez a lel­tár igen pontos képet adott a tsz-ek vagyonáról. Most folyik a leltározások értékelése, az azonban máris megállapítható; hogy a termelőszövetkezetek vagyon gyarapodása lényege­sen jobb volt a tavalyinál. Ab­rak- és szálastakarmánnyal megfelelően el vannak látva a szigetvári járás tsz-ei. Ebből az alkalomból minden termelőszövetkezet beszerzett megfelelő számú mérleget, az állatmérlegelésekhez mozgó mérlegeket vásároltak, melyek minden majorba elszállítha­tok. Az új évben a járás ter­melőszövetkezetei minden hó­napban elvégzik az állatmér- legeléseket — még ott is, ahol eddig csak eladáskor mérték meg az állatokat. Ezzel lénye­gesen megkönnyítik az önkölt­ségszámítást, és az egész gaz­dálkodást. Állami Gazdaságok figyelem! Kisvasúti sín 8 m-es hoss ban kapható a MÉH V. komlói átvevőhelyón — Berek utca 2 sz. Megérkeztek az újságok, » levelek. A hivatalvezető széto«-tja — Köszönöm! — veszi át az újságot az egvik újdonsült előfi- az újságot a két kézbesítőnek: Komár Jánosnak és Vadászi zető, Szín András tsz-tag a kézbesítőtől, komár Jánostól. — Istvánnak. Majd estére elolvasom.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents