Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

IMS. TAN-DAK 12. s Amit a jelenlegi lakáshelyzetben is megtehetünk IY. Ha az emberek megegyeznének! Pécsi garázsgondok szekszenek, s a feleségének mär teljesen felőrlődtek az idegei. Veszekedés semmiségért Sajnos, ott sem sokkal jobb a helyzet, ahol nem volt há­zastársak, hanem idegenek lak nak társbérletben egymással. Ott is rengeteg a veszekedés. Nem véletlen tehát, hogy a társbérletnek olyan gazdag irodalma van Magyarorszá­gon, s a téma annyit szerepel a vicclapok hasábjain. B. F. és T. I. társbérlők pél­dául azon vesztek össze, hogy ki és mikor használhatja a fürdőszobát, továbbá azon, hogy a halion, vagy nem hal­ion keresztül szellőztessék-e a szobát. Egy másik lakásban azon kaptak hajba a társbér­lők, hogy ki mennyi bútort rakhat az előszobába, s mi­ként helyezheti azt el? A har­madik lakásban, ahol egy fia­tal és egy idősebb házaspár élt egymás közvetlen szom­szédságában, a tűzhely miatt tört ki a háborúskodás. A konyhát egy függönnyel már elfelezték egymás között, a tűzhelyen viszont — ki főzhet és mikor főzhet — nem tud­tak megosztozni. Lehordták egymást mindennek, utána el­mentek a bírósághoz, hogy te­gyen közöttük igazságot. Általában ilyen ügyek miatt keresik fel az összeférhetet­len társbérlők a bíróságot. A perköltségek sajnos nagyon kicsinyek, nem tesznek ki töb­bet, mint a lakás évi bérének 5 százalékát! Ez 50 forintos lakbér esetében is csak — 600 forintnak az 5 százaléka — 30 forint! Ezért a 30 forintért tárgyal és hallgat ki tanúkat a bíróság, ezért a 30 forintért kell kikérni a népi ülnököket a termqlésből! Mivel a költségek nagyon csekélyek, vannak akik spor­tot űznek a pereskedésből. Szamukra a társbérlő beper­lése az unaloműzés egyik esz­köze, s mégha vesztenek is, akkor is büszkék arra, hogy a törvény elé citálhatták, s zak­lathatták embertársukat. Bizony, nem ártana, ha a költségeket magasabbra emel­nék! Ami többet érne a pereskedésnél A bíróság ítélete egyébként sem teremthet tökéletes ren­det az ilyen ügyekben. A bí­rósági ítéletnek ugyanis a ter­mészeténél fogva hatósági kényszer jellege van. Joggal kérdezhetjük: mi ér többet? i A kényszer vagy a megegye- | zés? Amolyan szónoki kérdés ez, amely önmagában hordja a válaszát. Nyilvánvaló, hogy többet ér, ha a társbérlők kompromisszumos megállapo­dást kötnek egymással. Töb­bet ér, hiszen a társbérlők job­ban ismerik a lakást és egy­mást. mint a bíróság, másrészt az ilyen megállapodás mögött több-kevesebb meggyőződést is lehet találni. A bíróság íté­lete után kevésbé kereshetjük annak nyomát. Ott a felső fó­rum kényszerítő ereje dönt Amint dr. Békéi László bí­rótól hallom, a múlt évben megjelent egy kormányrende­let, amely lehetővé teszi a társbérletek megszüntetését. Azoknál a lakásoknál, ahol a megosztás műszakilag keresz- tülvihetőnek látszik, a társ­bérlők az illetékes tanács épí­tési osztályán kérhetik a meg­osztási Amint a rendelet ki­mondja, még abban az esetben is meg lehet osztani a lakást, ha valamelyik félnek nem jut konyha. Gondoljuk, a rende­let végrehajtásával sok áldat­lan háborúskodásnak az ele­iét lehet venni. Magyar László Pécsett és Baranyában évrfl! évre szaporodnak a személy­gépkocsik, s ez örvendetes je­lenség. A személygépkocsik ro­hamos gyarapodása azonban különösen Pécsett nagy gon­dokkal jár a vállalatoknál, de az autótulajdonosoknál is. Pécsett igen sok személygép­kocsi a „csillag” garázsban éj­szakázik, esőben, hóban, hi­degben, melegben. S ez a kö­rülmény a gépkocsik élettarta­mát kedvezőtlenül befolyásol­ja. Az őszi-téli csapadék sem használ nyilván a szabadban parkírozó gépkocsiknak, de a nyári nagy hőmérsékletinga­dozás is káros következmé­nyekkel jár. — Mit tett a városi tanács ipari osztálya és mát tettek az illetéknek annak érdekében, hogy könnyítsék a vállalatok és egyéni autótulajdonosok ga­rázs gondjait? A pécsi Városi Tanács ipari osztályán már régebb idő óta foglalkoznak ezzel a problémá­val és több lehetőséget kidol­goztak a garázs gondok meg­oldására. Az eredeti tervek szerint Pécseit, a Szigeti út 134 szám alatt kívántak létre­hozni egy olyan garázst, amely a legmodernebb eszközökkel, berendezésekkel van ellátva. A garázst feüsaerelték volna szerviz részleggel és üzem­anyag töltő berendezéssel A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium azonban 1960-ban olyan rendeletet hozott, mély szerint a tárca vállalatai hoz­hatnak csak létre ilyen gará­zsokat. Egy későbbi tervükben pedig azt dolgozták ki, hogy Pécsett, a Felsőmalom utcában mint­egy hatmillió forintos beruhá­zással létrehoznak egy autó­javító szerviz telepet. Az ille­tékes minisztérium is helyes­nek látta ezt az elgondolást, így lehetővé vált volna hogy a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út 12 szám alatti üzemet, amely az ország legnagyobb tanácsi autójavító üzeme — új telep­helyre költöztessék. Helyére viszont mintegy 100—150 férő­helyes garázst lehetett volna létrehozni. Ennek a garázsnak az lett volna elsősorban a hi­vatása, hogy a Nádor és a Pannónia szálló előtt parkí­rozó kocsiknak helyet biztosít­son. Emellett természetesen, vállalati kocsiima!: is biztosi-- tottak volna itt garázst. Az Országos Tervhivatalnál azon­ban az idei esztendőre beter­vezett százezer forintnyi terve­zési költségeket törölte, — de. mégis bíznak abban, hogy a problémát sikerül megoldani. A Pécsett lévő személygép­kocsiknak csali a fele parkí- rozik garázsban éjszaka. A gépkocsik másik fele utcán, kapuk mögött, udvarokban, — jobbik esetben kapuk alatt. Az utóbbi esztendőben sor­ra alakultak a garázsépítő szö­vetkezetek. Ez a forma való­ban alkalmas arra, hogy a személyi tulajdonban lévő sze­mélygépkocsikat védett helyre mentsék. Pécsett a kerületi ta­nácsok szervezésében jött lét­re a Tímár utcai garázs, amely mintegy 20 gépkocsit, Mesze­sen pedig 3—4 garázs egybe- épülésével mintegy 30 gépko­csit tudnak elhelyezni. Az ősz­szél a Pécsi Hőerőmű autótu­lajdonos dolgozói részére a Diósi úton létesítettek 12 gép­kocsi garázst. A Jólkai utcai gaiázsezövetkezet mintegy 20 garázst épít, amelynek egy je­lentős része már el is készült. A városi tanács építési osztá­lya most adja ki az építési engedélyeket az Uj-Mecsekal- ján épülő 12 garázshoz. Szó volt arról is, hogy az Uj-Me- csekalján épülő emeletes há­zak alagsorában is létesítenek autógarózsokat. Hinnék azon­ban több hátránya is van. — Amíg például egyférőhelyes garázst létrehozhatnak 7—10 ezer forintból, addig az alag­sori csak mintegy 30 ezer fo­rintból valósítható meg. Igaz ugyan, hogy az alagsori gará­zsok fagymentesek. A fagy azonban nem tesz különösebb kárt a kocsikban, legfeljebb az akkumulátort kell kivenni éj­szakára. A városkép javítása érdekében is célszerű modem, vízszintes vonaliban elhelyezett) garázsokat építeni, ezek jói illenek különösen az emeletes, városrészekbe. Nagyon ízléstelenek és ront-! ják a városképet a házak, ház-j Teíszís szerint meg lehet bénítani az égisz testei Egy fiatal orvostudomány: az anasthesiológia Gyakran előfordul, hogy j kettő, esetleg több család lakik egy lakásban. Olyan lakásban,' amei} nek ugyan több szobája j van, de az előszobát, konyhát; vagy a többi mellékhelyiséget; közösen használják. Ilyen a j társbérlet. Amint dr. Békéi Lászlótól, [ a pécsi járásbíróság munka­társától hallom, a válások új- i ratermelik a társbérletet. Ab- j ban az esetben ugyanis, ha a , lakás elfelezhető, s a körül- j mények is emellett szólnak, a ! bíróság megosztja a lakást, j Jobbik esetben falat húznak a két ember közé, ám ha ez mű- I szaki szempontból nem old­ható meg, a régi házastársak társbérletben élnek egymás­sal. Egy tragikomikus eset A válásos lakásmegosztás ti­pikus esetének nevezhetnénk Z. F. és felesége ügyét. Tizen­egy évi házasság után elvál­tak egymástól. A vagyoni vi­ták után hajbakaptak a két- szoba összkomfortos lakáson is. Szerencséjük volt, mert az egyik szobabejárat elfalazásá­val, és egy új bejárat nyitásá­val elválaszthatták a két em­bert egymástól. A szerencse mégsem volt teljes, mert a fürdőszobát és a többi mel­lékhelyiséget közösen használ­ják, a társbérlet tehát a falaz- gatások ellenére is megmaradt. Z. F.-ék eseténél sokkal komplikáltabbakat is produ­kál az élet, olykor egyenesen tragikomikussá válnak az ügyek, mint például L. M. és felesége válópere után is. L. M. és felesége egy 4 szo­ba, 2 konyha összkomfortos lakásban éltek, társbérletben A. V. ősbérlővel. Kettő szobát L, M.-ék, két szobát pedig A. V.-ék használtak, a WC-vel egybeépített fürdőszobát mind két család az ősbérlő konyhá­ján át közelítette meg. L. M.- éknek külön konyhájuk volt, amely az előszobából nyílott. Mivel a válópernél L. M. is, meg a felesége is ragaszkodott a lakáshoz, a bíróság megosz­totta közöttük a helyiségeket. Egyik szobát a férfi, a másikat pedig az asszony kapta. Ré­gebbi konyhájukat közösen használták, s közös lett az A. V,-ék által is használt fürdő­szoba—WC is. L. M. felesége nem sokkal később életközös­ségbe lépett egy másik férfi­val, ilymódon teljessé vált a hármas társbérlet. Az egészből L. M. húzta a ] legrövidebbet. L. M. szobáját ugyanis csak a közös fürdő­szoba—WC-n át lehet megkö­zelíteni. Ezt a fürdőszobát pe­dig igen sokan használták. Használta az ősbérlő negyed­magával, használta L. M. volt felesége harmadmagával. (Az asszonynál maradt ugyanis a liázasságból származó gyer­mek is.) Elképzelhetjük hát L. M. helyzetét, akinek a szobá­ját csak egy ajtó választotta el a fürdőszobától. L. M. a bírósághoz fordult, de a bíróság nem tudott a volt feleségének lakást adni. Ily- módon a régi helyzet némi szabályozásoktól eltekintve fennmaradt. Most már — más­fél évvel a válás után! — A. V., az ősbérlő tett beadványt a bírósághoz. Amint írja, kibir- hatattanná vált az élete, mert a volt házastársak állandóan ve­Ortosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dolgo­zói részére ügyeletes orvosi szol­gálatot tartanak 1963. Január 12-én (szombaton) du. 14 órától január 14-én (héttőn) reggel 7 óráig a kö­vetkező helyeken: I. kerület részére: Az új meszes! körzeti orvosi rendelőben. Tel,: 51-81. Járó betegek részére rende­lés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombat délután Is.) II. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes or­vosi szoba). Tel.: 30-00. Járó bete­gek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombat du. Is.) , III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 25-83. Járó betegek részére rende­lés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombat du. is.) Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08- Mk (posta) kell bejelenteni. Az annsthesiologia magya­rul az érzéstelenítés tudomá­nya együtt született a modern sebészettel, s valamivel több, mint száz esztendős múltra tekint vissza. A nagyszerű ma­gyar orvosi iskola ezen a té­ren is az elsők között volt: 1846 őszén—telén végezték a világon az első altatásos mű­téteket, és Balassa János, a nagy magyar sebész már 1847- ben éterrel narkotizált. Később a magyar orvosi iskola kidol­gozta a helyi érzéstelenítést. Fzt a módszert — kétségtelen eredményei mellett — a külön legesen nehéz, de manapság egyre inkább megszokottá váló műtéteknél, amilyenek a szív­es érműtétek, az idegsebészeti, a mellkasi műtétek, stb., nem alkalmazzák. A legutóbbi évtizedekben a világ vezető országaiban hal­latlanul fejlődött az érzéstele­nítés tudománya, amely ma már önálló orvosi szakmának számít. Egyik legkiválóbb kép­viselője, Amerikában élő ha­zánkfia, dr. Földes Ferenc, nagy érdemeket szerzett az izomellazító szerek kutatásá­ban és a kombinált narkózis kidolgozásában. Régen, amikor az érzéstele­nítés fontosságát még nem is­merték fel, az altatást több­nyire a legfiatalabb orvosra bízták. Az érzéstelenítő orvos feladata mindössze az volt, hogy a műtét idejére elaltassa a beteget, s ezzel elősegítse a sebész zavartalan munkáját, és a műtét alatti fájdalmak elkerülését. A mai anasthesio- lógus a műtéti előkészítésben, a műtét alatt és az azt követő, úgynevezett postoperaliv szak­ban egyaránt fontos feladatot tölt be. Megfelelő fájdalom- csillapító- és altatószerekkel gondoskodik arról hogy a be­teg fájdatommenitesen, nyu­godtan, félig alvó állapotban kerüljön a műtőbe. A műtét alatt az altatáson kívül ellen- órai a beteg életműködéseit és közreműködik a műtéti sokk elh ári tusában. Az operáció után helyreál­lítja a szervezet egyensúlyát. Súlyosabb műtéteket ma már kombinált narkózissal vé­geznek. A beteg keringési és légzőszerveit az orvosi kívá­nalmaknak megfelelően mű­ködtetik, sőt gyakran' ki is kap csolják, például szív- és tüdő­műtéteknél. Ezt az izomella­zító szerek használata teszi lehetővé, amelyekkel tetszés szerint meg lehet bénítani az egész test izomzatút, vagy azokat az izmokat, amelyek­nek a működése a sebész mun káját zavarná. Főleg a Kúrára típusú izomellazítókat használ ják. amelyeknél: hatása ha­sonlít az indiánok híres nyíl­Komlói Vízmű víz- vagy mélyépítő mérnököt felvesz lakás később lehetséges. — Jelentkezés írásban vagy személyesen Komló, Kos­suth L. utca 19 sz. mérgére, a kuráréra. Az anas- thesáológus kezében az izom- eliazító szerek veszélytelenek, mert pontosan tudja őket ada­golni és hatásukat ellenőrizni. Az izomellazitók forradalmi változást hoztak az érzéstele­nítés technikájában, és rend­kívül elősegítik a sebész mun­káját. Másik hagy előnyük, hegy alkalmazásuk esetén ele­gendő az altatógázok csupán felületes alvást biztosító ada­golása. A modem altatószerek — mint a nitrogénoxydul, a fluothan — jóformán minden kellemetlen mellékhatás nél­kül alkalmazhatók, és ha az orvos az adagolást abbahagy­ja, hatásuk néhány perc múl­va megszűnik. Az altatáshoz szükséges legtöbb készítményt ma már a magyar gyógyszer- ipar világszínvonalon gyártja, az izomellazítókat viszont még külföldről importáljuk. Megtörténtek már az intéz­kedések arra is, hogy a ma­gyar egészségügyi intézetek széles körben alkalmazhassák ezt a korszerű anasthesdoló- giát AZ ALKOHOLELLENES BIZOTTSÁG ÜLÉSE — Korszakalkotó ötletem van! Tegyünk » szeszesitalokba klórt, és máris nem issza senkit ,,Ámítsátok S&Hja Hettnti-t.. J" — Láttad szerdán a TV- ben az állítsátok meg Ar­túré Uit?” Igen. Ragyogó volt. Izzás, feszültség, gondolat. Meg­rázta az embert. — És utána, csütörtökön az amerikai filmetS — Azt is. Borzalmas volt. Néha arra gondolák, hogy azért mutatnak be ilyen fil­met, hogy bebizonyítsák, hogy Nyugaton in vannak „saláták”. — Nekem meg a Ludas rajza jutott eszembe. A TV- filmet vásárol, ez volt a cí­me. Egy „bevásárló” áll az utcasarkon, és a kukaedény filmtekercsei között válogat — A kedves, öreg Sonja Hemúe. Gyermekkoroban volt világbajnok. Bizony el­ment felette az idő... kü­lönben is torkig^ vagyok már a jószívű, a szegényeket fel­karoló grófokkal, hercegek­kel, az egész C&urts-Mahler-i ragadás, hazúg idillekkel. — Pszt!... Mindenki így van vele. Operettben még elmegy, mert ott legalább u zene... Akivel csak beszél­tem... — Hát akkor miért veszik meg ezeket a filmeket? Miért mutatják be? Te, lehet, hogy még nekünk fizetnek, amiért elhozzuk?! — Látod, erre nem is gon­doltam. * Felkelek a fotelből és leg­1 szívesebben leordítanám az erkélyről: „Állítsátok még j- végre Sonja Hennie-t!” . ( De elhállik Pestre egyei- I len kiáltás? í fSZOTS) Délszláv nyelvű könyvekkel látnak el 17 baranyai községet A jugoszláv könyvkereske_ delmi szervek jelentős értékű devizáért vásároltak a közel­múltban magyarnyelvű köny­vet, hogy a bácskai és Temes- kczi magyarság igényét kielé­gítsék. Most a SZÖVOSZ is indít egy akciót, s ennek ke­letében a dél-magyarországi szerb és horvát szórvány-la­kosságot látják el az anyanyel­vükön írott könyvekkel Mint­egy fél évvel ezelőtt kezdték él az igények felmérését. Tegnap reggel Pécsre érkezett Halasi István, a SZÖVOSZ instrukto­ra Merész Emillel, a Baranya megyei szövetkezeti könyvke­reskedelem irányítójával vizs­gálják meg közelebbről, hogy milyen a kereslet. Előrelátha­tólag tizenhét baranyai dél­szláv község rendszeres ellátá­sát biztosítják S2>erb—horvát nyelvű könyvvel Az első könyvajánlatok között sok klasszikus jugoszláv író műve szerepel mint Jakov Ignyato- vics: örökifjú férj, Josip Ka- zaracs: Holt tőkék, Miroszlav Krleza: Három honvéd, Pre- piska: Jaksics levelei. De meg­vásárolhatják majd a Nóbel- díjas Ivó Andrics művét, a Panorámát. Kapható lesz ezen kívül horvát nyelven az Ezer­egyéjszaka meséi és Haming- way Fiesta-ja. Fiatal építész- technikusokat felvesz a Pécsi Közúti üzemi Vállalat Illetmény megegyezés sze­rint. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Jelentke­zés: Közúti Üzemi Vállalat Pécs, Lenin tér 5 sz. — Munkaügyi osztály. Rendelhet virágot ismerősének, rokonának az egész ország területé re a kívánt helyen kézbesíti ki a helyi virágüzlet. Megren­delését a Mohácsi Község­gazdálkodási Vállalat Sza­badság u. 11 sz. „Virág­üzletben” lehet megtenni. A Pécsi Állami Gazdaságban kukoricái örésben részt vett dolgtozók, akik termény keresetüket még nem vették át, Üszög pusztán jelentkezzenek elegendő zsák­kal az alábbi időpontokban: I. kerületiek január 14-én 8—16 óráig II. kerületiek január 15-én 8—16 óráig III. kerületiek január 16-án 8—16 óráig pótnap január 17-én 8—16 óráig akik ez idő alatt keresetüket nem veszik át a gazdaság pénzben megváltja azt. A pénz. január 25—30-ig na­ponta 10—12 éra között a pénztárban (Megyeri út 74.) felvehető. tömbök végébe »/agasziott^ garázsok. A városi tanács ezdí megszüntetéséért, illetve ezek további építéséinek a megaka­dályozásáért küzd. A „maszek” garázsbérlet ja« lenleg kétszáz forint körül mo­zog. Érdemes tehát garázst épé teni, mert az autótulajdono­soknak aránylag rövid időn belül megtérül a hozzájárulási összeg. Hamar — ..............— ■■ »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents