Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

M 4 IVAPLO 1963. JANUÄR 18. CjpÁtujts Szakaiéi operettjén eh beam iát Aj a MIREK Ax 1963-as esztendő első feínházi bemutatója zajlott le pénteken este, nagy sikert anatva a könnyű zenés műfaj, az operett kedvelői körében. Az elmúlt évek folyamán gyakran okozott nehéz fejtö­rést a korszerű operettjátszás problémája mindazoknak, akik ezt a közönség körében válto­zatlanul népszerű műfajt mű­velik. Az útkeresés nemegy­szer vitte őket buktatókkal teli zsákutcákba, melyek végül is járhatatlanoknak bizonyul­tak. A Pécsi Nemzeti Színház péntek esti operett-bemutató­ján az az érzés uralkodott ei rajtunk, hogy a színház lelkes és fáradhatatlan művész-kol­lektívájának sikerült megköze­lítenie az operett játszás kor­szerű, színvonalas, de ugyan­akkor őszinte közönségsikerre is számot tartó formáját, ami­vel egyelőre még nagyon rit­kán találkozni. Az út járható­ságának első feltétele a meg­felelő darabválaszitás volt Fé­nyes Szabolcs és Harmath Im­re Maya című operettje sze­rencsés választásnak bizonyult. Részben, mert ez a darab ki­állta már az idő próbáját és a maga műfajában maradandó­nak bizonyult, részben pedig azért is, mert a Maya tartal­mazza mindazokat a lehetősé­geket és feltételeket, amelye­ket egy fantáziadús rendező fel tad használni és tovább tud fejleszteni munkájában. Kalmár András személyében ez a rendező a színház rendel­kezésére állt és elsősorban az ő érdeme, hogy a Maya elő­adása szinte hiánytalan élve­zetet nyújt az operett kedve­lőinek, de ugyanakkor nem ad lehetőséget arra sem, hogy a mindenben újat keresők fa­nyalogjanak. Kalmár operettet játszat (és nem az operett per- sz’flázsát), viszont az emberi érzelmek őszinte kifejezésének, a színészi játéknak, a darab dramaturgiájának nagyobb te­ret enged a megszokott és meg unt operett-sablonokkal szem­ben. Azt, ami nincs benne az előadásban, úgy véljük őszin­tén, még a legelfogultabb ope­rett-rajongó sem kérheti szá­mom, mert amit kap, összeha­sonlíthatatlanul több, értéke­sebb, szórakoztatóbb, látványo­sabb. Kalmár mozgalmas, né­hol szinte a filmhatásokkal kacérkodó rendezése olyan oiierettet tár elénk, amely re­mekül szórakoztat, üdít, de semmiesetre sem vállalkozik hamis illúziók keltésére. A cselekmény bizonyos átcsopor­tosításával az eredeti szöveg­könyvet sokkal izgalmasabbá, érdekesebbé, egységesebbé te­szi, a régebben 'divatos „min- tíent elmondunk” helyett el­játszatja a szituációikat így született meg például a IL fel­vonás revükópsora, a Maya- trió világsikerének bemutatá­sa. A hatás fokozására fel­használja persze rendezői öt­lettára számos kellékjét, kezd­ve attól, hogy a cselekmény egy részét leviszi a nézőtérre, egészen addig, hogy gyors színváltozásokkal fokozza a tempót Különösen őrködött azon, hogy a prózai és zenei részek helyes aránya, az ének­és táncszámok dramaturgiai funkciója ezúttal ne pusztán óhaj maradjon, hanem való­sággá váljon. Ebben segítőtár­ípJhy.es Szabó lej a Jllatia péeii dó adásáról A Maya péntek esti premir- jén megjelent közönség meleg tapssal köszöntötte Fényes *Szabolcs zeneszerzőt, aki a kedvelt operett zenéjét még érettségije előtt, 18 éves korá­ban komponálta és most har­minc év után Pécsett is meg­tekintette az előadást és a szín­padon a színészekkel együtt megjelent a premier közönsé­ge előtt. Előadás után az Igazgatói Irodában érdeklődtünk a nép­szerű zeneszerzőtől arról, ho­gyan tetszett neki a Maya pé­csi előadása. — A Maya pécsi előadása nagyon tetszett. Kalmár And­rás rendező kiváló munkát végzett és különösen szeren­csésnek tartom azt, hogy — például a légiós jelenetben — kitűnően szatirizált, ami a vi­dám jelenetnek „komoly” mondanivalót kölcsönzött és ezzel is javította a darabot. A Mayát 1945-ben is bemutat­ták Budapesten Karádi Kata­linnal, Básthy Lajossal és az idősebb Latabárral, de el­mondhatom, hogy ezt is figye­lembe véve a pécsi verzió az egyik legszerencsésebb Maya­előadásnak bizonyul. — Igen tetszett továbbá a har nádik felvonás spanyolos ter- cettje, a szerelmespár valcer- őuettje, a légiós induló szín­padi beállítása. Ami a színészeket illeti, hir­telen nem is tudnák különbsé­get tenni közöttük. Minden­A PKV felhívása A Pécsi Közlekedési Vállalat ér­tesíti az utazóközönséget, hogy Ja­nuár 14-től a 13-as jelzésű Kos­suth tér—Hird autóbuszvonalon a Kossuth térről 13.10 órakor induló J áratot 10 perccel korábban közle- :edteti. Január 13-től, vasárnaptól kez­dődően a 14-es Jelzésű. Kossuth tér—Petőíi-akna autóbusz forgal­mát az alábbi menetrend szerint bonyolítja le: Kossuth tér: x1.3í, 5.20, X6.05, 7.00, 8.40, X11.00, 11.20, 13.00, X13.15, 14.50, 16.00. 17.20 19.10. 20.50, 23.20. Petőfi-akna: H2.00, x6.1», S.W, *6.50, 8.00, 9.15, 12.05, X12.40, X14.00, 14.25 15.25, 16.35, 18.00, V 19.50, X20.10. 23.15, V 24.00, x — munkanapokon közlekedik, » — munkaszüneti napokon köz­lekedik, H — ■ hét első munfcs- bapján nem közlekedik, esetre Pécsi Ildikóról annyit megjegyzek: kellemes megle­petés volt, hogy az eredetileg szopránra írt szerepet ilyen kellemesen, sanzonszerűen énekli allhangján. — Pécsről, a pécsi színpad­ról milyen véleményt hallha­tunk? — A pécsi balettnek nagy tisztelője vagyak és produkcióit nemcsak hazai, hanem európai szinten is értékesnek tartom Pécsen korábban csag egyszer, — két évvel ezelőtt — voltam, de a város szépsége, eleven pezsgő kulturális élete ezalatt is igen jó benyomást tett rám. — Mi a véleménye, mint az egyik legjobban érdekeltnek és hozzáértőnek az operettről? — Hiszek az operettben, annak jövőjében, illetve meg­újulásában. Abban, hogy új operettek írásában „korszerű­sítésében" jelenleg csak így állunk, mi szerzők is hibásak vagyunk, de biztos vagyok abban, hogy megtaláljuk azt a hangot, amely — ha még el is vagyunk maradva — az új operett megteremtéséhez vezet. — A közeljövőben az ön részéről látjuk-e ennek vala­milyen konkrét jelét? — A Fővárosi Operett Szín­ház részére írok egy új ope­rettet, amelyet az idén ősszel induló évadban „Örökké a tied" címmel mutatnak be. Ez az operettem mai témájú és szereplői színészek, rmkzsiku- sok, írók, filmesek, televízió­sok, sőt kultúrfunkcionáriusok is. — Mit üzen a pécsi közön­ségnek? — Drukkoltam, amikor ifjú­kori szerzeményem bemutató­jára Pécsre érkeztem, mert nem tudtam, hogy ezt a 18 éves fejjel „elkövetett" müve­met milyen fogadtatásban ré­szesíti. Narryon őrültem a si­kernek, hálás vagyok a meleg fogadtatásért, amit ezúton is köszönök. Mi pedig köszönjük kedves Mester, kedves Fényes Sza­bolcs azt a sok örömet, szép­séget, amit a „Mayá”-val és azóta „elkövetett” sok szép szerzeményével Pécs, Baranya lakosságának is szerzett. 9a mindenekelőtt Kardos György, akinek lelkiismeretei, gondos és hozzáértő betanító munkája, valamint lendületes vezénylése nyomán Fényes Szabolcs fülbemászó, kedves melódiái megfelelő tolmácso­lásban válnak az előadás fon­tos részévé. A táncok (Fodor Antal koreográfiái) ugyancsak a szituációknak megfelelő sze­repet töltenek be, jóllehet egy kissé halványabb színnél, mint ahogy azt égy látványos revü- képben elvárnánk. És itt kí­vánkozik tollhegyre az az ész­revétel is, hogy különösen a rövid, pergő képekre bontott II. felvonás követelményei még meghaladják azokat a le­hetőségeket melyekkel a péosi színpad technikai felszerelése jelenleg rendelkezik. Az adott körülmények között Bozó Gyula díszletei betöltik fel­adatukat szép színpadképek tárulnak elénk és a kosztümök jóleső látványával is megaján­dékoz bennünket. A kar-mester, koreográfus, díszlet- és kosztümtervező vég ső fokon az operettbemutató siketéhez a külső adottságok összehangolt és stíl usos meg­teremtésével járul hozzá, de a Maya azon operettek közé tar­tozik (sajnos, kevés van belő­lük!), amelyeknél nem elegen­dő a romantikus álpátosz, a könyzacsfcókra vagy nevetöiz- mckra hatás, a szépen-hatásos elénekelt belépő vagy szerelmi duett. A szerepek mindezeken túl, vagy inkább előtt: színészi jellemábrázolást is követelnek; ezeket a szerepeket eL kell ját­szani. így lesz az előadás jobb. szebb, hitelesebb, korszerűbb és nem utolsó sorban művé­szileg is értékesebb. Ennek a rendezői elképze­lésnek a megvalósítása ott kez­dődött, hogy Maya szerepét nem a színház kitűnő hangú primadonnájára bízták, hanem Pécsi Ildikóra. A drámai sze­repkörből más területre törté­nő áfruccanás a beskatulyázás veszélyétől óvja meg a szí­nészt, Pécsi Ildikó is láthatóan örül a szerepnek. Akkor igazán j jó, amikor valódi művészi esz- | közökkel, árnyalt játékkal és mégis könnyeden, közvetlenül állíthatja elénk Maya alakját, j Szintén a javára írhatjuk, hogy alakítása teljesen egyé­ni, annak ellenére, hogy főleg operettben néha szinte lehe­tetlen egy-egy nagy előd ha­tása alól mentesülni. Mind­emellett Pécsi Ildikó kedve- sen-ügyesen énekel és táncol is, ami — elvégre operettről van szó — ugyancsak nem mellékes körülmény. Koós Ol­ga találta meg legsikerülteb­ben a zenés műfajban is hatá­sos és mégis színvonalas szí­nészi játékstílust Madelaine- je vérbeli francia nő, akit fa­nyar humorral, ízléses mér­téktartással állít elénk. Mester István Char!ie-ja sokkal sike­rültebb alakítás, mint ami­lyennek Radjami szerepében megismertük. Örömmel álla­píthatjuk meg, hogy Mester szenvedélyes színészi-emberi játéka fölénő az operett-bon- vivánnak. Pontosan érzi és ér­ti feladatát és azt igyekszik meg is oldani. A többiek már inkább szabályos' operett-figu­rák: Péter Gizi a szubrett kel­léktárának többé-kevésbé meg szokott eszközeit használja fel a siker érdekében, ezúttal sem eredménytelenül. Ifj. Latabár Kálmán Rudi halványabban megírt szerepében is sok poén­nal nevetteti meg a közönsé­get és táncoskom ikusi fogá­sain túlmenően bebizonyítja: van sz/ve, embersége is. Fülöp Mihály, Bakos László, Faludi László. Szerencsi Hugó, Arany Kató, Müllner Domonkos és még egy sor epizódszereplő mellett Szalma Lajos nagyon kedves, meleg lírával meg­formált 2ieniebohócát kell külön megemlítenünk, vala­mint a négy szólótáncost: Dómján Máriát, Rónay Már­tát, Téry Pirit és Dómján Ti­bort. Ha a színház célja a Maya bemutatásával csupán az igé­nyes szórakoztatás lett volna, akkor is eredményesnek mond ható munkájuk. De a Maya ennél több: szavak és ígérge­tések helyett egy megvalósí­tott lépés előre a megkezdett úton. A bemutató sikere is. ezt | mutatja. A közönség hosszantartó : tapssal köszöntötte a művé- i székét és a premieren megje- , lent Fényes Szabolcsot. !— nt —• Változás a Dunántúl Napié oídalferjedelmében Január I3-tól kezdve a Dunántúli Napló a Pécsi Szikrt Nyomda rotációs gépének nagyjavítása miatt változott oldal- terjedelemben jelenik meg. A rotációs gép javításának idő­tartama alatt a vasárnapi számaink az eddig szokásos tíz ol­dal helyett nyolc oldalon jelennek meg, a pénteki számaink pedig a szokásos hétköznapi 6 oldalas terjedelemmel szembeit nyolc oldal terjedelemben kerülnek az olvasóhoz. Tehát he­venként továbbra is negyven oldal terjedelemben számolunk be a bel- és külpolitika aktuális eseményeiről, változatlanul megtartjuk eddigi rovarainkat. E tekintetben azzal a válto­zással, hogy a Kilátó, Tudomány—Technika, Notesszal a világ körül, stb. különoldalainkat, tekintette! a vasárnapi számaink korlátozott terjedelmére, a nyolc oldalas pénteki számunkban közöljük. Természetesen, a rotációs gép felújítása után az eddig szokásos terjedelemben jelenik meg továbbra is a Dunántúli Napló. — MINT AZ ÉV VÉGI vizsgálatok megállapították, a tavalyi 14-ről 9-re csökkent a gyenge termelőszövetkeze­tek száma a szigetvári járás­ban. Az egy munkaegység ér­téke pedig 27,9 forintról 30 forintra emelketfétt. — AZ UTÓBBI két hónap­ban 80 erőgépet javítottak ki a gépállomások a termelő- szövetkezeteknek Baranyá­ban. A kijavított gépek kö­zül 20 traktorban motorcse­rét is végeztek. r— JANUAR 1-IG 84 000 forint értékben 5500 cirok­seprűt készítettek a hirdi ter­melőszövetkezet tagjai. A tél folyamán még további 3000 seprűt értékesít a szövetke­zek — A MAGYARHONI Föld­tani Társulat mecseki cso­portja január 17-én, csütörtö­kön du. 17,30 órakor a MTESZ helyiségében (Janus Panno­nius utca 11. sz.) szakülést tart. Szabó Pál Zoltán Dél­kelet Dunántúl morfogeneti- kai jellegzetességei, Fábián- csics László: A geofizikai ré­tegazonosítás lehetőségeinek vizsgálata a Mecsek kőszén- medencéjében címmel tart előadást — JANUÄR 14-én este hat órai kezdettel a pécsi fegyve­res erők klubjában a tartalé­kos tisztek klubja „Amit a ra­kétákról tudni kell” címmel vitaestet rendez a tartalékos tisztek számára. — TIZENHÁROM teher* gépkocsi szállította tegnap este és éjjel a sózott homokot a város legfontosabb útvona­laira, hogy ma reggel az autó- buszjáratok, elsősorban a bá­nyászjáratok zavartalanul közlekedhessenek. — A DÉLDUNÁNTULI Áramszolgáltató V. pécsi üzemvezetősége pécsi munka­helyre felvesz villanyszereié szakmunkásokat. Jelentkezés munkanapokon 7—8 óra kö­zött Pécs, RákóczS út 34 sz. alatt. a televízió műsora 1963. január 12-én, szombaton: 17.00: Hírek. — 17.05: Ki mit tud? — 18.50: Hétről—hétre... — 19.00: Lányok — asszonyok. — 19.30: TV-híradó. — 19.45: A TV mcsekönyve. — 19.50: Köz­vetítés a prágai televízió stú­diójából: Sztravinszkij: Mavra. Egyfelvonásos vígopera. — 20.20: Te, mit szólsz hozzá? — Magya­rul beszélő olasz filmvígjáték. (16 éven aluliaknak nem ajánl­juk!) — 21.50: Vidám lakóhely- ismeret .. • Róna Tibor „Vidám percei**. — 22.25: Jazz-balett. — Az Intervízió műsora Varsóból. 23.30: Hírek. TV-híradó (ism.). Idojárás}elenté8 Várható időjárás szombat estig: hideg, párás id5, kisebb havazá­sokkal. Mérsékelt helyenként élénkebb északi, északkeleti széL Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten mínusz 4— mínusz 7, nyugaton mínusz 6—mí­nusz 10. legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap keleten mínusz 2—mínusz 5, nyugaton mínusz 4—- mínusz 7 fok közötti Igaz Sindbr gatlan száját torz mosolyra vonva veti oda: — Várj csak, kapitány! Ha majd nyolc évet lenyomsz, te is csikkre fogsz rágyújtaná. Érkeztek már a táborba ná­lad büszkébbek is'... Fetyukov magáról ítél. De a kapitány tatán majd helyt­áll... — Mi, mi? — szólalt meg a süket Szanyka Klevsin, aki egy szót sem értett az egész- bei. Azt hitte, arról beszélnek, hogy Bujnovszikij jól megjárta reggel kivonuláskor. — Nem kellett volna! — csóválta fejét szánakozva. — Meg­spórolhatta volna az egészet. Szenyka Klevsin sorsába be­letörődött, esendes ember. — Egyik füle már 41-ben lefa­gyott Utána fogságba esett. Megszökött, de elkapták és Ide­vágták Buchenwaldba. — Buchenwáldban csak a csoda mentette meg a haláltól. Itt most csendben tölti le idejét Ha kiborulsz, véged van, —» mondogatja. Az már igaz. AM össze­omlik, itt rohad, aki talpon marad, megússza. Atefcszej állát támasztva hallgat. Imakönyvet olvas. Suhov kirágta a gyürke be­lét de a héját meghagyta. Azzal minden kanálnál tisz­tábbra tudja kienni a kását a tálból. Visszabugyolálta a ke­nyérhéjat a fehér rongyba. Jó lesz ebédre. A bátyút vattaka­bátja belső zsebébe dugta. Be­gombolkozott Kész. Jöhet a hideg. Most már küldhetik munkára. De azért még vár­hatnának egy kicsit. A 38-as brigád felcihelődött és szétszéledt. Ki a betonke­verő géphez, ki vízért, ki meg a vasvázhoz. Tyurin és helyettese, Pavtn viszont nem mozdult. A 104-es brigád legfeljebb 20 perce ül­hetett, s még a rövidített téli munkaidő is este 8-ig tartott mégis mindenki szerencsésnek érezte magát. Mintha közel tenne az este is. — A fene egye meg, rég nem volt már burán! — só­hajtott Kilgasz, a jóltáplált rózsaszín arcú lett. — Egész télen nem volt még! Micsoda tél ez?! ■— Bizony, burán kellene.,, burán... — sóhajtott utána az egész brigád. A környéken, ha dűl a bu­rán, nemhogy munkába nem mennek, de még a barakkból sem bújnak ki. Kifeszített kö­tél nélkül a barakktól az ét­kezdéig eltévednek az embe­rek. A zek megfagy a hóban s a kutyáiké. & ha megszö­kik? Volt rá eset. Burán ban olyan a hó, mint a por. Pré­selni sem lehetne keményebb­re, úgyösszeáll a hófúvásban. Egy ilyen hófúváson át léptek meg néhányan a szögesdrót fölött. De nem messze jutot­tak. Jól meggondolva, nincs sem­mi haszna a burámnak. Lakat alatt tartják a zeket. Nem hoz­nak időben szenet és kihűl a barakk. Nem hoznak lisztet a táborba és nincs kenyér. Be­döglik a konyha, megnézheti magát az ember. Utóvégre hiá­ba van burán — tartson há­rom napig vagy egy hétig, ez mind szünnap, s aztán egymás­után ugyanannyi vasárnapon munkába zavarják a zeket. Méigs szereti aburánt és ér­te fohászkodik. Mihelyt kicsit nekidurálja magát a szél, mind az eget vizsgálja. Sza­kadna ki az a dunna! Már minthogy esne a hó. Mert talajmenti hófúvásból sohasem lesz istenes burán. Valaki odaódalgott a 38-as brgiád kemencéjéhez meleged­ni, de elakolbolltották. (Folytatjuk^ A 02.) A kétszáz gramm kenyér egészen lefoglalta Suhovot. Azon az oldalon, a közelében ült az egész 104-es brigád is. A két észt, mint két iker­testvér ült egy alacsony be­tonlapon. Szipkából, közösen szívott fél cigarettát, felvált­va egy slukkot az együk, egyet a másik. Szőke, nyurga, ösz- tövér mind a kettő. Nagysze- műek, hosszú az orruk. Úgy ragaszkodnak egymáshoz, mint ha levegőt sem tudnának ven­ni egymás nélkül. A brigád­vezető nem is választotta őket széjjel sohasem. Mindenüket megosztják egymással s az smeletes ágyakon felül, egy­másmelleit van a helyük. A sorakozőm, kivonulás előtt és efekvés után őrökké egyroás- ;al disputáinak. Halkszavú, assúbeszédű emberek. Nem estvérek. Csak a brigádban is­merkedtek meg. ök mondják, logy egyikük tengerparti ha- ász volt, másikukat meg szü- ei, amikor ott Is szovjetár let­ek — ő akkor még kisgyerek mit, — elvitték Svájcba. De Imikor felcsoperodett, felébe rette, hogy hazamegy Észt- rrszágba és ott végzi el a fő- skolát. S még azt mondják, hogy a nemzet — semmi. Minden nem zet egyforma, mindenütt van­nak gazemberek. De Suhov eddig észtek között rossz em­berrel nem találkozott Ültek, mint a kukák. Ki be­tonlapon, ki formán, ki meg csak úgy a földön. Reggel nincs beszethebnékje az em­bernek. Nem forog a nyelve. Mindenki gondolataiba mé- lyedt és hallgatott. Fetyukov, a sakál valahol csikkeket sze­dett össze (a köpőedényből is kiszedi, nem ássa el), s most szétmorzsoígatta, térdére pa­pírt terített és erre szórta a dohányt. Otthon három gyere­ke van. De amikor leültették, megtagadta őt mind a három. Felesége is elhagyta és újra férjhezment. így sehonnan sem kap semmit. Bujnovszkij táguló szemmel nézte Fetyukovot. Ráförmedt: — össze akarsz szedni min- deny nyavalyát? Majd a szifi­lisz kirójtozza a szád! Dobd el! _ A kapitány, mint parancso- láshoz szokott ember, vezény­lő hangnemben beszélt min­denkivel. Fetyukov azonban nem függ BujnovszädjtöL A kapitány sem kaj> csomagot. Félig fo-

Next

/
Thumbnails
Contents