Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

M

4

IVAPLO

1963. JANUÄR 18.

CjpÁtujts Szakaiéi operettjén eh beam iát Aj a

MIREK

Ax 1963-as esztendő első feínházi bemutatója zajlott le pénteken este, nagy sikert anatva a könnyű zenés műfaj, az operett kedvelői körében.

Az elmúlt évek folyamán gyakran okozott nehéz fejtörést a korszerű operettjátszás problémája mindazoknak, akik ezt a közönség körében változatlanul népszerű műfajt művelik. Az útkeresés nemegyszer vitte őket buktatókkal teli zsákutcákba, melyek végül is járhatatlanoknak bizonyultak. A Pécsi Nemzeti Színház péntek esti operett-bemutatóján az az érzés uralkodott ei rajtunk, hogy a színház lelkes és fáradhatatlan művész-kollektívájának sikerült megközelítenie az operett játszás korszerű, színvonalas, de ugyanakkor őszinte közönségsikerre is számot tartó formáját, amivel egyelőre még nagyon ritkán találkozni. Az út járhatóságának első feltétele a megfelelő darabválaszitás volt Fényes Szabolcs és Harmath Imre Maya című operettje szerencsés választásnak bizonyult. Részben, mert ez a darab kiállta már az idő próbáját és a maga műfajában maradandónak bizonyult, részben pedig azért is, mert a Maya tartalmazza mindazokat a lehetőségeket és feltételeket, amelyeket egy fantáziadús rendező fel tad használni és tovább tud fejleszteni munkájában. Kalmár András személyében ez a rendező a színház rendelkezésére állt és elsősorban az ő érdeme, hogy a Maya előadása szinte hiánytalan élvezetet nyújt az operett kedvelőinek, de ugyanakkor nem ad

lehetőséget arra sem, hogy a mindenben újat keresők fanyalogjanak. Kalmár operettet játszat (és nem az operett per- sz’flázsát), viszont az emberi érzelmek őszinte kifejezésének, a színészi játéknak, a darab dramaturgiájának nagyobb teret enged a megszokott és meg unt operett-sablonokkal szemben. Azt, ami nincs benne az előadásban, úgy véljük őszintén, még a legelfogultabb operett-rajongó sem kérheti számom, mert amit kap, összehasonlíthatatlanul több, értékesebb, szórakoztatóbb, látványosabb. Kalmár mozgalmas, néhol szinte a filmhatásokkal kacérkodó rendezése olyan oiierettet tár elénk, amely remekül szórakoztat, üdít, de semmiesetre sem vállalkozik hamis illúziók keltésére. A cselekmény bizonyos átcsoportosításával az eredeti szövegkönyvet sokkal izgalmasabbá, érdekesebbé, egységesebbé teszi, a régebben 'divatos „min- tíent elmondunk” helyett eljátszatja a szituációikat így született meg például a IL felvonás revükópsora, a Maya- trió világsikerének bemutatása. A hatás fokozására felhasználja persze rendezői ötlettára számos kellékjét, kezdve attól, hogy a cselekmény egy részét leviszi a nézőtérre, egészen addig, hogy gyors színváltozásokkal fokozza a tempót Különösen őrködött azon, hogy a prózai és zenei részek helyes aránya, az énekés táncszámok dramaturgiai funkciója ezúttal ne pusztán óhaj maradjon, hanem valósággá váljon. Ebben segítőtárípJhy.es Szabó lej a Jllatia péeii dó adásáról

A Maya péntek esti premir- jén megjelent közönség meleg tapssal köszöntötte Fényes *Szabolcs zeneszerzőt, aki a kedvelt operett zenéjét még érettségije előtt, 18 éves korában komponálta és most harminc év után Pécsett is megtekintette az előadást és a színpadon a színészekkel együtt megjelent a premier közönsége előtt.

Előadás után az Igazgatói Irodában érdeklődtünk a népszerű zeneszerzőtől arról, hogyan tetszett neki a Maya pécsi előadása.

— A Maya pécsi előadása nagyon tetszett. Kalmár András rendező kiváló munkát végzett és különösen szerencsésnek tartom azt, hogy — például a légiós jelenetben — kitűnően szatirizált, ami a vidám jelenetnek „komoly” mondanivalót kölcsönzött és ezzel is javította a darabot. A Mayát 1945-ben is bemutatták Budapesten Karádi Katalinnal, Básthy Lajossal és az idősebb Latabárral, de elmondhatom, hogy ezt is figyelembe véve a pécsi verzió az egyik legszerencsésebb Mayaelőadásnak bizonyul.

— Igen tetszett továbbá a har nádik felvonás spanyolos ter- cettje, a szerelmespár valcer- őuettje, a légiós induló színpadi beállítása.

Ami a színészeket illeti, hirtelen nem is tudnák különbséget tenni közöttük. MindenA PKV felhívása

A Pécsi Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy Január 14-től a 13-as jelzésű Kossuth tér—Hird autóbuszvonalon a Kossuth térről 13.10 órakor induló

J

áratot 10 perccel korábban közle- :edteti.

Január 13-től, vasárnaptól kezdődően a 14-es Jelzésű. Kossuth tér—Petőíi-akna autóbusz forgalmát az alábbi menetrend szerint bonyolítja le: Kossuth tér: x1.3í, 5.20, X6.05, 7.00, 8.40, X11.00, 11.20, 13.00, X13.15, 14.50, 16.00. 17.20 19.10. 20.50, 23.20.

Petőfi-akna: H2.00, x6.1», S.W, *6.50, 8.00, 9.15, 12.05, X12.40, X14.00, 14.25 15.25, 16.35, 18.00, V 19.50, X20.10. 23.15, V 24.00,

x — munkanapokon közlekedik, » — munkaszüneti napokon közlekedik, H — ■ hét első munfcs- bapján nem közlekedik,

esetre Pécsi Ildikóról annyit

megjegyzek: kellemes meglepetés volt, hogy az eredetileg szopránra írt szerepet ilyen kellemesen, sanzonszerűen énekli allhangján.

— Pécsről, a pécsi színpadról milyen véleményt hallhatunk?

— A pécsi balettnek nagy

tisztelője vagyak és produkcióit nemcsak hazai, hanem európai szinten is értékesnek tartom Pécsen korábban csag egyszer, — két évvel ezelőtt — voltam, de a város szépsége, eleven pezsgő kulturális élete ezalatt is igen jó benyomást tett rám.

— Mi a véleménye, mint az egyik legjobban érdekeltnek és hozzáértőnek az operettről?

— Hiszek az operettben, annak jövőjében, illetve megújulásában. Abban, hogy új operettek írásában „korszerűsítésében" jelenleg csak így állunk, mi szerzők is hibásak vagyunk, de biztos vagyok abban, hogy megtaláljuk azt a hangot, amely — ha még el is vagyunk maradva — az új operett megteremtéséhez vezet.

— A közeljövőben az ön részéről látjuk-e ennek valamilyen konkrét jelét?

— A Fővárosi Operett Színház részére írok egy új operettet, amelyet az idén ősszel induló évadban „Örökké a tied" címmel mutatnak be. Ez az operettem mai témájú és szereplői színészek, rmkzsiku- sok, írók, filmesek, televíziósok, sőt kultúrfunkcionáriusok is.

— Mit üzen a pécsi közönségnek?

— Drukkoltam, amikor ifjúkori szerzeményem bemutatójára Pécsre érkeztem, mert nem tudtam, hogy ezt a 18 éves fejjel „elkövetett" müvemet milyen fogadtatásban részesíti. Narryon őrültem a sikernek, hálás vagyok a meleg fogadtatásért, amit ezúton is köszönök.

Mi pedig köszönjük kedves Mester, kedves Fényes Szabolcs azt a sok örömet, szépséget, amit a „Mayá”-val és azóta „elkövetett” sok szép szerzeményével Pécs, Baranya lakosságának is szerzett.

9a mindenekelőtt Kardos György, akinek lelkiismeretei, gondos és hozzáértő betanító munkája, valamint lendületes vezénylése nyomán Fényes Szabolcs fülbemászó, kedves melódiái megfelelő tolmácsolásban válnak az előadás fontos részévé. A táncok (Fodor Antal koreográfiái) ugyancsak a szituációknak megfelelő szerepet töltenek be, jóllehet egy kissé halványabb színnél, mint ahogy azt égy látványos revü- képben elvárnánk. És itt kívánkozik tollhegyre az az észrevétel is, hogy különösen a rövid, pergő képekre bontott II. felvonás követelményei még meghaladják azokat a lehetőségeket melyekkel a péosi színpad technikai felszerelése jelenleg rendelkezik. Az adott körülmények között Bozó Gyula díszletei betöltik feladatukat szép színpadképek tárulnak elénk és a kosztümök jóleső látványával is megajándékoz bennünket.

A kar-mester, koreográfus, díszlet- és kosztümtervező vég ső fokon az operettbemutató siketéhez a külső adottságok összehangolt és stíl usos megteremtésével járul hozzá, de a Maya azon operettek közé tartozik (sajnos, kevés van belőlük!), amelyeknél nem elegendő a romantikus álpátosz, a könyzacsfcókra vagy nevetöiz- mckra hatás, a szépen-hatásos elénekelt belépő vagy szerelmi duett. A szerepek mindezeken túl, vagy inkább előtt: színészi jellemábrázolást is követelnek; ezeket a szerepeket eL kell játszani. így lesz az előadás jobb. szebb, hitelesebb, korszerűbb és nem utolsó sorban művészileg is értékesebb.

Ennek a rendezői elképzelésnek a megvalósítása ott kezdődött, hogy Maya szerepét nem a színház kitűnő hangú primadonnájára bízták, hanem Pécsi Ildikóra. A drámai szerepkörből más területre történő áfruccanás a beskatulyázás veszélyétől óvja meg a színészt, Pécsi Ildikó is láthatóan örül a szerepnek. Akkor igazán j jó, amikor valódi művészi esz- | közökkel, árnyalt játékkal és mégis könnyeden, közvetlenül állíthatja elénk Maya alakját, j Szintén a javára írhatjuk,

hogy alakítása teljesen egyéni, annak ellenére, hogy főleg operettben néha szinte lehetetlen egy-egy nagy előd hatása alól mentesülni. Mindemellett Pécsi Ildikó kedve- sen-ügyesen énekel és táncol is, ami — elvégre operettről van szó — ugyancsak nem mellékes körülmény. Koós Olga találta meg legsikerültebben a zenés műfajban is hatásos és mégis színvonalas színészi játékstílust Madelaine- je vérbeli francia nő, akit fanyar humorral, ízléses mértéktartással állít elénk. Mester István Char!ie-ja sokkal sikerültebb alakítás, mint amilyennek Radjami szerepében megismertük. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Mester szenvedélyes színészi-emberi játéka fölénő az operett-bon- vivánnak. Pontosan érzi és érti feladatát és azt igyekszik meg is oldani. A többiek már inkább szabályos' operett-figurák: Péter Gizi a szubrett kelléktárának többé-kevésbé meg szokott eszközeit használja fel a siker érdekében, ezúttal sem eredménytelenül. Ifj. Latabár Kálmán Rudi halványabban megírt szerepében is sok poénnal nevetteti meg a közönséget és táncoskom ikusi fogásain túlmenően bebizonyítja: van sz/ve, embersége is. Fülöp Mihály, Bakos László, Faludi László. Szerencsi Hugó, Arany Kató, Müllner Domonkos és még egy sor epizódszereplő mellett Szalma Lajos nagyon kedves, meleg lírával megformált 2ieniebohócát kell külön megemlítenünk, valamint a négy szólótáncost: Dómján Máriát, Rónay Mártát, Téry Pirit és Dómján Tibort.

Ha a színház célja a Maya bemutatásával csupán az igényes szórakoztatás lett volna, akkor is eredményesnek mond ható munkájuk. De a Maya ennél több: szavak és ígérgetések helyett egy megvalósított lépés előre a megkezdett úton. A bemutató sikere is. ezt | mutatja.

A közönség hosszantartó : tapssal köszöntötte a művé- i székét és a premieren megje- , lent Fényes Szabolcsot.

!— nt —•

Változás a Dunántúl Napié oídalferjedelmében

Január I3-tól kezdve a Dunántúli Napló a Pécsi Szikrt Nyomda rotációs gépének nagyjavítása miatt változott oldal- terjedelemben jelenik meg. A rotációs gép javításának időtartama alatt a vasárnapi számaink az eddig szokásos tíz oldal helyett nyolc oldalon jelennek meg, a pénteki számaink pedig a szokásos hétköznapi 6 oldalas terjedelemmel szembeit nyolc oldal terjedelemben kerülnek az olvasóhoz. Tehát hevenként továbbra is negyven oldal terjedelemben számolunk be a bel- és külpolitika aktuális eseményeiről, változatlanul megtartjuk eddigi rovarainkat. E tekintetben azzal a változással, hogy a Kilátó, Tudomány—Technika, Notesszal a világ körül, stb. különoldalainkat, tekintette! a vasárnapi számaink korlátozott terjedelmére, a nyolc oldalas pénteki számunkban közöljük.

Természetesen, a rotációs gép felújítása után az eddig szokásos terjedelemben jelenik meg továbbra is a Dunántúli Napló.

— MINT AZ ÉV VÉGI

vizsgálatok megállapították, a tavalyi 14-ről 9-re csökkent a gyenge termelőszövetkezetek száma a szigetvári járásban. Az egy munkaegység értéke pedig 27,9 forintról 30 forintra emelketfétt.

— AZ UTÓBBI két hónapban 80 erőgépet javítottak ki a gépállomások a termelő- szövetkezeteknek Baranyában. A kijavított gépek közül 20 traktorban motorcserét is végeztek.

r— JANUAR 1-IG 84 000 forint értékben 5500 cirokseprűt készítettek a hirdi termelőszövetkezet tagjai. A tél folyamán még további 3000 seprűt értékesít a szövetkezek

— A MAGYARHONI Földtani Társulat mecseki csoportja január 17-én, csütörtökön du. 17,30 órakor a MTESZ helyiségében (Janus Pannonius utca 11. sz.) szakülést tart. Szabó Pál Zoltán Délkelet Dunántúl morfogeneti- kai jellegzetességei, Fábián- csics László: A geofizikai rétegazonosítás lehetőségeinek vizsgálata a Mecsek kőszén- medencéjében címmel tart előadást

— JANUÄR 14-én este hat

órai kezdettel a pécsi fegyveres erők klubjában a tartalékos tisztek klubja „Amit a rakétákról tudni kell” címmel vitaestet rendez a tartalékos tisztek számára.

— TIZENHÁROM teher*

gépkocsi szállította tegnap este és éjjel a sózott homokot a város legfontosabb útvonalaira, hogy ma reggel az autó- buszjáratok, elsősorban a bányászjáratok zavartalanul közlekedhessenek.

— A DÉLDUNÁNTULI Áramszolgáltató V. pécsi üzemvezetősége pécsi munkahelyre felvesz villanyszereié szakmunkásokat. Jelentkezés munkanapokon 7—8 óra között Pécs, RákóczS út 34 sz. alatt.

a televízió műsora

1963. január 12-én, szombaton: 17.00: Hírek. — 17.05: Ki mit

tud? — 18.50: Hétről—hétre...

— 19.00: Lányok — asszonyok.

— 19.30: TV-híradó. — 19.45: A TV mcsekönyve. — 19.50: Közvetítés a prágai televízió stúdiójából: Sztravinszkij: Mavra. Egyfelvonásos vígopera. — 20.20: Te, mit szólsz hozzá? — Magyarul beszélő olasz filmvígjáték. (16 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — 21.50: Vidám lakóhely- ismeret .. • Róna Tibor „Vidám percei**. — 22.25: Jazz-balett. — Az Intervízió műsora Varsóból. 23.30: Hírek. TV-híradó (ism.).

Idojárás}elenté8

Várható időjárás szombat estig:

hideg, párás id5, kisebb havazásokkal. Mérsékelt helyenként élénkebb északi, északkeleti széL Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten mínusz 4— mínusz 7, nyugaton mínusz 6—mínusz 10. legmagasabb nappali hőmérséklet holnap keleten mínusz 2—mínusz 5, nyugaton mínusz 4—- mínusz 7 fok közötti

Igaz Sindbr

gatlan száját torz mosolyra

vonva veti oda:

— Várj csak, kapitány! Ha majd nyolc évet lenyomsz, te is csikkre fogsz rágyújtaná. Érkeztek már a táborba nálad büszkébbek is'...

Fetyukov magáról ítél. De a kapitány tatán majd helytáll...

— Mi, mi? — szólalt meg a süket Szanyka Klevsin, aki egy szót sem értett az egész- bei. Azt hitte, arról beszélnek, hogy Bujnovszikij jól megjárta reggel kivonuláskor. — Nem kellett volna! — csóválta fejét szánakozva. — Megspórolhatta volna az egészet.

Szenyka Klevsin sorsába beletörődött, esendes ember. — Egyik füle már 41-ben lefagyott Utána fogságba esett. Megszökött, de elkapták és Idevágták Buchenwaldba. — Buchenwáldban csak a csoda mentette meg a haláltól. Itt most csendben tölti le idejét Ha kiborulsz, véged van, —» mondogatja.

Az már igaz. AM összeomlik, itt rohad, aki talpon marad, megússza.

Atefcszej állát támasztva hallgat. Imakönyvet olvas.

Suhov kirágta a gyürke belét de a héját meghagyta. Azzal minden kanálnál tisztábbra tudja kienni a kását a tálból. Visszabugyolálta a kenyérhéjat a fehér rongyba. Jó lesz ebédre. A bátyút vattakabátja belső zsebébe dugta. Begombolkozott Kész. Jöhet a hideg. Most már küldhetik munkára. De azért még várhatnának egy kicsit.

A 38-as brigád felcihelődött és szétszéledt. Ki a betonkeverő géphez, ki vízért, ki meg a vasvázhoz.

Tyurin és helyettese, Pavtn viszont nem mozdult. A 104-es brigád legfeljebb 20 perce ülhetett, s még a rövidített téli munkaidő is este 8-ig tartott mégis mindenki szerencsésnek

érezte magát. Mintha közel

tenne az este is.

— A fene egye meg, rég

nem volt már burán! — sóhajtott Kilgasz, a jóltáplált rózsaszín arcú lett. — Egész télen nem volt még! Micsoda tél ez?!

■— Bizony, burán kellene.,, burán... — sóhajtott utána az egész brigád.

A környéken, ha dűl a burán, nemhogy munkába nem mennek, de még a barakkból sem bújnak ki. Kifeszített kötél nélkül a barakktól az étkezdéig eltévednek az emberek. A zek megfagy a hóban s a kutyáiké. & ha megszökik? Volt rá eset. Burán ban olyan a hó, mint a por. Préselni sem lehetne keményebbre, úgyösszeáll a hófúvásban. Egy ilyen hófúváson át léptek meg néhányan a szögesdrót fölött. De nem messze jutottak.

Jól meggondolva, nincs semmi haszna a burámnak. Lakat alatt tartják a zeket. Nem hoznak időben szenet és kihűl a barakk. Nem hoznak lisztet a táborba és nincs kenyér. Bedöglik a konyha, megnézheti magát az ember. Utóvégre hiába van burán — tartson három napig vagy egy hétig, ez mind szünnap, s aztán egymásután ugyanannyi vasárnapon munkába zavarják a zeket.

Méigs szereti aburánt és érte fohászkodik. Mihelyt kicsit nekidurálja magát a szél, mind az eget vizsgálja. Szakadna ki az a dunna!

Már minthogy esne a hó.

Mert talajmenti hófúvásból sohasem lesz istenes burán.

Valaki odaódalgott a 38-as brgiád kemencéjéhez melegedni, de elakolbolltották.

(Folytatjuk^

A

02.)

A kétszáz gramm kenyér

egészen lefoglalta Suhovot. Azon az oldalon, a közelében ült az egész 104-es brigád is.

A két észt, mint két ikertestvér ült egy alacsony betonlapon. Szipkából, közösen szívott fél cigarettát, felváltva egy slukkot az együk, egyet a másik. Szőke, nyurga, ösz- tövér mind a kettő. Nagysze- műek, hosszú az orruk. Úgy ragaszkodnak egymáshoz, mint ha levegőt sem tudnának venni egymás nélkül. A brigádvezető nem is választotta őket széjjel sohasem. Mindenüket megosztják egymással s az smeletes ágyakon felül, egymásmelleit van a helyük. A sorakozőm, kivonulás előtt és efekvés után őrökké egyroás- ;al disputáinak. Halkszavú, assúbeszédű emberek. Nem estvérek. Csak a brigádban ismerkedtek meg. ök mondják, logy egyikük tengerparti ha- ász volt, másikukat meg szü- ei, amikor ott Is szovjetár letek — ő akkor még kisgyerek mit, — elvitték Svájcba. De Imikor felcsoperodett, felébe rette, hogy hazamegy Észt- rrszágba és ott végzi el a fő- skolát.

S még azt mondják, hogy a nemzet — semmi. Minden nem zet egyforma, mindenütt vannak gazemberek. De Suhov eddig észtek között rossz emberrel nem találkozott

Ültek, mint a kukák. Ki betonlapon, ki formán, ki meg csak úgy a földön. Reggel nincs beszethebnékje az embernek. Nem forog a nyelve. Mindenki gondolataiba mé- lyedt és hallgatott. Fetyukov, a sakál valahol csikkeket szedett össze (a köpőedényből is kiszedi, nem ássa el), s most szétmorzsoígatta, térdére papírt terített és erre szórta a dohányt. Otthon három gyereke van. De amikor leültették, megtagadta őt mind a három. Felesége is elhagyta és újra férjhezment. így sehonnan sem kap semmit.

Bujnovszkij táguló szemmel nézte Fetyukovot. Ráförmedt:

— össze akarsz szedni min- deny nyavalyát? Majd a szifilisz kirójtozza a szád! Dobd el! _ A kapitány, mint parancso- láshoz szokott ember, vezénylő hangnemben beszélt mindenkivel.

Fetyukov azonban nem függ BujnovszädjtöL A kapitány sem kaj> csomagot. Félig fo-