Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-12 / 9. szám
ms. jantjAe íz. fiAPié 3 laponfa 30000 Fiter tejet dolgoz fel a seüyei Izei A közelmúltban korszerűsített sellyei sajtüzemben több mint 30 OOO liter tehén- és juh- tejet dolgoznak fel naponta. Az itthon és külföldön is közkedvelt trappista sajtból j 488180 kilogrammot gyártott az üzem 1962-ben. A tehén- í tejből készült trappista mel- j lett egyre közkedveltebb a gyár új'készítménye, a juhtej- bői készült balkáni sós kas- . kaval sajt is. A kaskaval gyártására csak a múlt évben rendezkedtek be, s az év végéig | 2693 kilogrammot gyártottak. A trappista sajt jelentős részét, a kaskavalt pedig teljes mennyiségben exportálták. A juhtejtermelés szélesebb körű elterjedésével az üzem 1963- ban tovább növeli juhsajt-termelését és exportját. „Fehér Amur“ ezÜHiUárás* Az ország természetes vizeinek halállományát a múlt évben kezdték bővíteni importált halfajokkal. A kisebb fo- ; lyókba elsősorban angolnát és i ezüstkárászt, a sebes hegyi patakokba pedig pisztrángot telepítettek. Több vidéken megkezdték a kiváló étkezési rákfajták elszaporítását is. Az új halfajok telepítési programját 1963-ban tovább folytatják. Az említett értékes fajokon kívül kísérletet kezdenek a Fehér Amur néven ismert különleges ponty meghonosítására. Ennek a pontyfajtának legfőbb „erénye” az, hogy az állati eredtű elesége- ken és a szokásos abraktakarmányon (korpa, dara, stb.) kívül sokféle vízinövényt, sőt falombot is szívesen fogyaszt. A fűevő Fehér Amurt a tervek szerint elsősorban a Balatonban és a Velencei tóban, majd néhány folyó holtágában szaporítják eL Mi «I t@esi#I© es fftildeken ? Beszélgetés szakemberrel A mezőgazdaság legcsendesebb hónapja a január. Az őszi munka már régen végétért, a tavasz még messze van. A hirtelen hóolvadás és a néhány nap alatt leesett nagytömegű csapadék azonban egyszeriben újra a mezőkre terelte a figyelmet. A Misina tetőn 20, a pogányi repülőtéren 34,5, Baranya néhány pontján pedig még 40 núUirnétemnél s több csapadékot mértek az év első napjaiban, S ha ehhez a múlt évről áthúzódó és meg- o.vadt havat is hozzászámítjuk, akkor láthatjuk, hogy igen sok csapadékkal kellett megbirkózni a szántóföldeknek. Vajon nem okozott-e már eddig is kárt és nem jelent-c további veszélyt a nagymeny- nyiségű hóié és víz aiz őszi vetésekben? — tettük fel a kérdést Baracs József megyei fő- agromómusmak. — Á mostani időjárás a mélyebb fekvésű Alföidön komoly veszélyt jelenthet az őszi vetésekre. Nálunk Bárányában azonban ilyen veszélyről nincs szó. Persze minden járásban van mélyebb fekvésű, 1 = n szerű tábla, ahol meg;■ víz, különösen a sziget- v. járás néhány pontján és Se: o—Kétújfalu környékén a vízmosás okozta kár. .. okén a helyekén főköreit t: 1gondot kell ezekben a napokban fordítani a víz élvezel 'sőre. A most lehullott nagytömegű csapadékot a talaj semmiképpen sem tudta mind be- •szívní,’ ennek romjegy 30 százai éks elfolyt. Az említett kri- Uiius helyeicen és mindenütt, ah öl erre szülcség van, szabad utat kell biztosítani a víz gyors élj oly ásónak, mert különben a víz alatt kipusztul a növényzet. Ez a legtöbb helyen mindössze néhány kapavágásba kerül a termelőszövetkezetnek, annyiba, ameny- nidvel a táblát összekötik az elszívó csartonával, árokkal. Azonban ezen a néhány kapavágáson múlhat egy-egy tábla búza termése. Ezen a rendkívüli feladaton kívül van-e még más aktuális munka most a szántóföldeken? — Feűitétlen van. Itt az ideje például a téli fejtrágyázásnak. Amint a talaj megfagy és a gépek rámehetnek a földre, azonnal ki lehet szórni a nit- rLgén-mű trágyát az őszi búza- vetésekre. Ezzel a munkával som,mikép pen nem szabad meg várni a kitavaszodást, mert a tavaszi felengedés után rendszerint sokára lehet rámánál a földre, s akkor már megkésünk, nem érjük el célunkat a f ej trágyázássá L Néhány előrelátó termelőszövetkezetben — igy a mohácsi Uj Barázda, a bel várgyulai Közös út Tsz- ben, stb. — már a fagyos decemberi időszakban kiszórták a műtrágyát. Helyesen tették, mert jobb pár héttel előbb, mint pár nappal később. — A harmadik nagyon aktuális munka most az istálló- trágya kihordása. Ehhez a munkához is januárban áll rendelkezésre a legtöbb emberi, gépi és fogaterő. Az utóbbi időben óriási istálló- t; ágya-készletek halmozódtak fel a megyében, s a kihordás üteme olyan lassú, hogy még évekig is eltarthat, míg a tsz- majórákat, háztáji udvarokat megtisztogatják. A most kihordott trágya már az ezévi terméseket is jelentősen növelné. S a trágyahondás egész télen át munkál ad a tsz-tagioknak, kocsisoknak. Mint a szakember válaszai-® bal is kiderült, láthatjuk tehát, hogy a szántóföldekhez még a tél derekán, januárban sem lehetünk hűtlenek, ha azt akarjuk, hogy aratáskor, betakarításkor ne csalatkozzunk reményeinkben. yyyyyyvyyvö yyvywyvyyyvwvyyywwwyywwwy wv />, Ufaa id te, hogy az i Csütörtökön este sűrű pelyhekben hullt a hó. Bogádon a jelö- lőgyűlésre siettek az emberek. Voltak olya nők, akik több kilométert gyalogoltak — Nagykozárról, Hird- röl, hogy részt vehessenek ezen a gyűlésen. Egy csoportban 8 —10 ember beszélgetett. Valaki azt mond ta: „Megszerettük ezt az asszonyt”. Egy másik hozzáfűzte: „Jól jártunk vele. Szívesen meghallgatja az embert, * ha vannak problémáink, azokat el is intézi.” Azután megkezdődött a jelölőgyűlés. Z&honyi László, a gyűlés elnöke beszélt a VIII. pártkongresz- suson kijelölt feladatokról, valamint a község és az egész választókörzet gazdasági, kulturális ég politikai fejlődéséről. Hangsúlyozta, hogy most nagy felelősség hárul mindenkire, amikor újra kell jelölni megyei tanácstagot. Elmondotta, hogy a Hazafias Népfront részéről olyan legyen a jelölt, aki nagyon szereti az embert és segít a termelőszövetkezet megszilárdításában. — Van ilyen jelöltjük: Farkas Elememé a volt megyei tanácstag. Mind járt hozzá is tettei hogy a Hazafias Népfront nevében javasolja újra jelölni megyei tanácstagnak. Ezt követően felejt hetettan perceknek lehettünk szemtanúi. Az elnök bejdentetköszöntemi kívánja a gyűlést. Az úttörők énekeltek, majd szavaltak. Ezután egy út törő kisleány köszöntötte ^Farkas Eiemér- nét. Az elmúlt négy esztendő jói végzett munka jeléül átnyújtott egy piros szegfű- csokrot. Fairkas Ellemérné nagyon meghatódott. Körülnézett, végtelen boldogság sugárzott a szeméből. — Úgy érezte az ember, mindenkit akart látni, lassan múltak a pillanatok, és nagyon halkan csak annyi! tudott elmondani, hogy köszönöm. Zúgott a taps, mintha azt zengte vote)®., hogy szívesen. Ezután felszólalt Szűcs Istvánná é® azt mondta: azért javasolja Farkas Elemérnél megyei tanácstag jelöltnek, mert nagyon emberséges. — Évekkel ezelőtt, amikor a nőtanácsnál dől gozott, akkor a községi nőtanácsnak sok segítséget nyújtott és most az elmúlt négy esztendőben, mint megyei tanácstag is kiérdemelte az emberek bizalmát Berta József felszólalásában azt mondta: azért javasolja Farkas Elemémét megyei tanácstagjelöltnek, mert négy év alatt jól dolgozott. A gyűlés résztvevői ezután egyhangúlag jelölték Farkas Eleimér- nét megyei tanácstag jéLöHtnefc. Gang] Ferenc 7őaoa.s pées i este A Széchenyi tér. A Nővérek sziluettje. Beszélgetők & Sétatéren. Erb János felvételei 6000 TV-szekrényt gyár? * dén a Faipari KISZ A Pécsi Faipari KTSZ-ről elég keveset tudunk, pedig jelentős mennyiségű bútort készítenek évenként. A mintaboltjukban — a Kossuth Lajos és a Felső-Malom utca sarkán — rendszerint modern vonalú, szép bútorokat láthatunk. Érdeklődésünkre a ktsz műszaki vezetője elmondta, hogy eb bem az esztendőben még több bútort gyártanék, mint tavaly. Az Úgynevezett Békés hálószoba-garnitúrából 1600 darabot készítenek, s ezen felül 2.5 millió forint értékű bútorokat gyártanak. K ombináltszekréry eket, háromajtó« szekrényeket, dohányzóasztalkákat, kárpitozott bútorokat, könyves szekrényeket és polcokat. ebédlószekrényekei és ehV'z hasonló bútorokat. Érdekesség, hogy ebben esztendőben igen nagy meny- ryiségű — 6000 darab — televíziós-szekrényt gyártanak a Pécsi Faipari KTSZ műhelyeiben. A tv-szekrények szépele, s elég nagyok lesznek A szekrény bárrekeszében világító- testet helyeznek el, az ajtói pedig metszett üvegek helyettesítik A ktsz-ben gyártott tv- szekrények a pécsi üzletekben is eladásra kerülnek 1210 So* rintos áron. Harkány jövője elsősorban gyógyító tevékenységében van Betegcsere létesülhetne a népi demokratikus országok kozott — Nézze csak főorvos úr! Már ennyire be tudom hajlítani a lábom! — Kiss Ernő, 28 éves fiatalember szavait az örömteli felismerés diktálja: gyógyul, javul a lába, s talán el is dobhatja a botot mire visszaküldik Bogádmindszent- re. Az iszap, masszás, torna, fürdő és a lelkiismeretes ápolás együttesen megteszi a magáét a súlyos motorbaleset után, mely Kiss Ernőt érte. Akikkel egy szobában fekszik a harkányi reumakórháziban, hasonló véleményein vannak. A reumakórház beteganyagát az egész ország „adja”, azért majdnem minden szobában akadnak baranyaiak. Csombor József, a du- nafalvai Kossuth Tsz állat- gondozója is itt gyógyít tat ja magát. Sebesi Sütő Jánost Bonyhádiéi küldték Harkányba, 21 hónapi betegeskedés után. — Sérülései még gyógyultan is ijesztőek, de sokkal szomorúbb, hogy lábai időnként meg : merevednél-, és a fájdalmaktól meg sem tud mozdulni az ágyban. — Ha gyakrabban jöhetnék Harkányba, semmi baj se volna. Egy hét alatt- szinte teljesen rendbejött a bal lábam és a másik is sokat javult. — Felemeli a lábát, mintha labdába akarna rúgni. Meglóbái- ja, forgatja, s talán ezt teszi mindig, ha elérkezik a főorvosi vizit ideje és megállnak ágyánál. — Igen — ismerik el a kórház orvosai — neki különösképpen jót tesz Harkány! — És ugyanezt mondják Horváth Béla, Hómann Péter, Mafcács Béla és Deák Márton eseteiben is, alak Baranya különböző községeiből kerültek Harkányba. De kimondják azt is, hogy némely esetben — különösen a baleseti utókezelésen lévőknél — kevés az átlagos három hét amit a kórházban töltenek, mart ezeket az embereket teljes gyógyulásukig ott kellene tartani a gyógyfürdőben. Ma még sajnos, nincs erre mód, de a gyógyfürdő kórházának orvosai, akik sok éves tapasztalatból ismerik a harkányi víz gyógyító hatását, szeretnék mielőbb elérni, hogy legalább egy utó- kezeléses osztály nyíljék a balesetet szenvedett dolgozók számára Harkányban. Dr Győr Sándor főorvos azt vallja, hogy a harkányi víznek kéntartalma a legértékesebb, de jócskán van benne fluor is, mely az idegvégződések fájdalomérzetét csökkenti és feloldja az Ízületek merevségét. Bár 220 beteget gyégyí- j tarnak állandóan a harkányi í kórháziban, az orvosok mégis azt állítják, hogy sok víz kórbavész melynek értéke a jelenlegi kihasználtságnak tíz-húszszorosát iß indokolná, elsősorban természetesen gyógyítás szempontjából. — Nehéz állást foglalná, mert sokféle vélemény alakult ki Harkány jövőjét illetően — mondják az orvosok, mégsem tudják elhallgat!ti art a józan megállapítást, hogy Harkány jövője elsősorbaii gyógyítási tevékenységében van. s ebben különösképpen ha külföldi tapasztalatokat is figyelembe veszünk, igazat kell adni. A kórház irodájában — messze a gyógylásukon örvendező munkások csendes szobái tói — érdekes beszélgetés alakul erről dr. Győr Sándorral, kollégájával Bencze doktorral, és betegekkel. 1 Kiderül, hogy táppénzes állományban lévő dolgozóknak 33 százalékát a balesetek teszik ki, akik megfelelő utókezelés htján hosszas ideig rokkantsági nyugdíjat kapnak, majd csökkent munkaképességgel kezdenek újra dolgozni, sok gondot okozva családjuknak és a társadalomnak. A harkányi víz, egy utókezeléses osztály segíthetne ezeken az embereken, sőt segíthetne a népi demokratikus országokban baleseti utókezelésre szorulókon is, ha anyagi áldozatokat hozva joobban kihasználnánk a gyógyforrás nyújtotta lehetőségeket. — Szerintem — vallja dr. Győr Sándor — a KGST egész sógügyi szekciójának fontos feladata lesz ebben a kérdésben megoldást keresni, — A KGST segítségével például tbc-s betegeket küldbetnénk a Magas Tátrába, a lengyelektől viszont gyógyfürdőbe utáltaikat fogadhatnánk. El tudnám képzelni art is, hogy az NDK-ból ahol igen fejlett fokon áll a mü végtaggyártás, ugyancsak vendégül látnánk betegeket, s cserében míívégtagokat kérnénk saját betegeink számára. Lengyelországban tudomásom szerint — 800 intézeti ágy áll olyan betegele rendelkezésére, akiket újból megtanítanak foglalkozásuk gyakorlására, — vagy új szakmát sajátíttatnak el velük, oda esetleg magyar betegeket is eljuttathatnánk. Ez az elképzelés nem rossz, lehet, hogy magasabb szinten már foglalkoznak vele, mégis érdemes beszélni róla és érdemes lenne részletesen megismerni az orvosok elképzeléseit Harkány a megyei tanács jóvoltából sokat fejlődött az elmúlt esztendőkben, az orvosok és betegek mégis kissé türelmetlenek. Ebiben a türelmet fenségben azonban van valami jó. Az, — ahogy a kórházban láttuk — hogy magukénak érzik Harkányi mint gyógyhelyet, s fejlődéséhez, híres gyógyfürdővé válásához maguk is szeretnének hozzájárulni. — Pöstyénben, ahol kevésbé jó a víz — mondják — 5500 beteg gyógyul télen, nyáron, özönlenek fürdőjébe a külfödiek. Nálunk, Harkányban ez miért ne lehetne! A kérdésre választ adni nehéz. De ha összefognának nagy vállalataink, egyes minisztériumok és együttesen keresnék a megoldást, már sokkal könnyebb lenne. H. M. mMewm**o***
