Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

2 IVAMLO 1963. JANUAR 6. f fiototokUox A pártkongresszus fényé­nél lehetőségünk van, de kö­telességünk is, hogy átgon­doljuk a Kommunista Ifjú­sági Szövetség eddigi tevé­kenységét, s megfelelő kö­vetkeztetéseket vonjunk le feladataira vonatkozóan. A leghelyesebb kiindulópont ehhez a kongresszus néző­pontja, szelleme. A kongresszus jóváhagyta, megerősítette a párt eddigi politikáját. Ha azt mondjuk, hogy a párt politikája az eddigi továbbfolytatása, fel­merül a kérdés, hogy e poli­tikának mégis van-e új ele- \ me, s ha igen, mi az? Van, feltétlenül. S ez nem más, mint az a közeli távlat, amely a kongresszusi terem levegőjét csakúgy, mint egész mai Síetünket igazi pá­tosszal lengi be, hogy ha­zánk a szocializmus teljes felépítésének a korszakába lépett. Bonyolultabb felada­tokat jelentő„ éppen ezért több tudást, nagyobb hozzá­értést kívánó időszakban. Az emberek szinte minden korosztályának nagyszerű perspektívája ez, de a szo­cialista jövő kialakításában az ifjú nemzedék, a ma 16— 20 évesei a legérdekeltebbek. A kongresszuson meghatá­rozott feladatokból világo­san rajzolódik ki, hogy elő­térbe került a szocialista építő, gazdasági szervező- munka és az emberek neve­lése. KlSZ-szervezeteink és bizottságaink előtt az a fel­adat áll, hogy sajátos eszkö­zeikkel, mindenekelőtt az „Ifjúság a szocializmusértT mozgalommal ezt segítsék. Hogy hol, milyen területen? Az iparban mindenekelőtt a munka termelékenységének emelését. A KISZ hagyomá­nyos termelési, takarékos- sági és társadalmi munka­mozgalmai jó eszközei en­nek. Az olyan új formák, mint a „Kiváló ifjú mérnök és technikus” mozgalom, vagy a „Szakma ifjú mes­tere” mozgalom tömegesíté­se, az újítások és ésszerűsí­tések, tapasztalatcserék szer­vezése, a fiatal műszakiak fokozottabb bevonása — mind megannyi emelője a munkatermelékenység eme­lésének. Az ifjúsági munká­ban. azonban az erők zömét — fáradtságot nem kímélve — a falura kell összponto­sítani. Jelentős szerepet kell vállalnunk abban, hogy a fiatalok tagként lépjenek a tsz-ekbe, hogy tömegesit- sük a falusi termelési moz­galmakat, hogy előrehala­dást érjünk el a mezőgazda- sági szakmunkásképzésben, segítsünk az öntözés fejlesz­tésében, a talajjavítási mun­kában. Ez a sokoldalú, aktív tevékenység egyben a falusi KISZ-szervezetek megerősí­tésének is útja. Annak a feladatnak telje­sítésében, hogy a KISZ vál­jék a fiatalok vonzó, eleven, színes mozgalmává, szükség van az ifjúsági munka mód­szereinek további tökéletesí­tésére, a munka további tár­sadalmasítására és tervsze­rűségére, a KISZ-vezetés színvonalának további eme­lésére. Olyan módszereknek kell gyökeret verniök, ami­lyenekre a párt most jó pél­dát mutat. Az egyszerűség­re, a szerény, de elemző, igényes értékelésre, követ­kezetes végrehajtása. Mind­ez nem mond ellent a fiata­los lelkesedésnek. Ellenke­zőleg: az ifjúsági szövetség munkáját még jobban át kell szőni vidám, játéko^^ele- mekkel, ahol bőven bÍKbíj a fiatalos hév és szenvedély, gazdagon áramlik a fantázia, jókedv és a tettvágy. Ilyen módszerek, csakis ilyen szellem alkalmas a fiatalsá­got nagy országépítő felada­tokra mozgósítani. Mert mi segíteni akarunk, erőnkhöz mérten részt kérünk a kong­resszusi határozatok végre­hajtásából. Úgy, ahogy ez illik. Fiatalokhoz méltóan. KUPKA SÁNDOR KISZ megyei titkár Uj já választották a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsát (Folytaids az 1. oladróf) sem felelős az előforduló bal­esetekért. Klapka Sándor elvtárs az if­júság nevelésének kérdéseivel kapcsolatos szakszervezeti fel­adatokat vázolta és hangoztat­ta, hogy jobban együttműkö­dött a múlt évben a szakszer­vezet és az ifjúsági szövetség, mint a megelőző években. Jól dolgoznak a baranyai szakszervezetek Kovács József elvtárs a pe­dagógusok megyei titkára ar­ról szólt, hogy sokan nem ve­szik figyelembe, amikor este beülnek az iskolapadokba, hogy nemcsak ők dolgoztak egész nap, hanem az a peda­gógus is, aki őket éppen ok­tatja. Rámutatott, hogy túl vannak terhelve a pedagógu­sok, mert nemcsak tanítanak, hanem társadalmi munkát is végeznek, maguk is esti tago­zaton tanulnak tovább a főis­kolán vagy az egyetemen s emellett még esti iskolában is tanítanák. Javasolta, hogy na­gyobb létszámú osztályokat alakítsanak a következő tan­évben az esti iskolákban. Földes Andrásné elvtárső a párt elismerését tolmácsolta a küldöttközgyűlésnek s arról szólott, hogy a szakszerveze­tek, az ipari munkások és ér­telmiségi dolgozók a mezőgaz­daság erősítéséért is sokat tettek az elmúlt években. A társadalmi és tömegszerveze­teknek jelentőségéről szólt ez­után és rámutatott, hogy a szocializmus építése során mind több állama feladatot vállalnak magukra a szerve­zetek. Varga György elvtáre, a SZOT titkára felszólalásában megállapította, hogy á Bara­nyában működő szakszerveze­tek helyesen értelmezték és jól hajtják végre a SZOT XIX. kongresszusának határozatait. Népgazdasági terveink realitá­sáról beszélt ezután, majd a kormány által eddig elrendelt szociális intézkedések idősze­rűségét emelte ki. Megemlítet­te, hogy újabb hasonló intéz­kedések várhatók s mindez an nak köszönhető, hogy ^.szerve­zett dolgozók becsületesen dol­goztak, termeltek, adtak az országnak. Ezért tud ebben az évben többet adná az ország is a dolgozóknak, elsősorban pedig azoknak, akik alacsony- l'zetésűek, kis keresetűek. A prémiumrendszer felülvizsgá­lásának szükségességét hang­súlyozta ezután, majd az ipar átszervezésének népgazdasági hasznát vázolta. — Az iparvállalatok össze­vonásával nem az a cél — ; mondotta —■, hogy megismétel- ! jük a rosszemlékű „racizáso- kat”, nem az a cél, hogy fe­leslegessé tegyünk embereket, hanem, hogy úgy csoportosít- sukvát a dolgozókat, hogy min­denki a legmegfelelőbb mun­kahelyet foglalja el, s olyat, amely képességeinek és szak- képzettségének megfelel. Arról is szólott, hogy az új iránti érzéket kell tovább fej­leszteni az emberekben és a munkaverseny szervezésével kapcsolatos több kérdést is felvetett. Szüts Istvánná, a bányász szakszervezet küldötte az ak­tivistáknak a felelős munkába való fokozottabb bevonását ja- j vasolta és a felnőttoktatás kér­déséhez szólt hozzá. A vitában elhangzott javas­latokat Bogár József elvtárs foglalta össze s adott rájuk választ. Az újjáválasztott SZMT Felvégi Ferenc elvtárs tett javaslatot az újjáválasztandó SZMT tagjaira, majd szava­zásra került sor, amelynek so­rán 53 tagú új tanácsot válasz­tottak 7 póttaggal és megvá­lasztották az új, öttagú szám- vizsgáló bizottságot is két póttaggal. Piroska és a farkas — a múzeumban Foto: Czakó Az újjáválasztott SZMT el­nökéül Beck Ferenc elvtársat, a Pécsi Szénbányászati Tröszt személyzeti vezetőjét válasz­tották meg, vezető titkárául Bogár József elvtársat, titká­rául pedig Biró Bódis József elvtársat. Bíró Bódis József elvtársat egyidejűleg pieg- bízták az SZMT közgazdasági munkabizottságának vezetésé­vel is. A választás után Beck Fe­renc elvtárs, az SZMT elnöke köszönetét mondott a biza­lomért, Bogár József elvtárs pedig javasolta, hogy két hé­ten belül üljön össze az új SZMT, készítse el munkater­vét és a kultúrotthonok 1963. évi költségvetését, majd pedig Bujdosó László elvtárs bezár­ta a küldöttközgyűlést. Gyevi Károly Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: felhős, párás, enyhe idő. Több felé köd, ködszitálás, kisebb eső. Mérsékelt, helyenként élénk déli, délnyugati szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 0 fok körül, a legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap plusz 2—plusz 6 fok között. (7.) Nincs keservesebb perc, mint ez, — reggel elindulni a kivonulásra. Sötétben, fagy­ban, kongó gyomorral, egész napra. Szánté megbénul az em­ber nyelve, senkinek nincs kedve a másikkal beszélgetni. A gyülekezőhelyen a munka­elosztó helyettese fontoskodott. — Hallod-e Tyurin, meddig várjak még? Megint húzod az időt. Ha Suhov fél is a munkael- osztó helyettesétől, ám Tyurin nem fél. Ebben a hidegben a lélegzetét sem pazarolja hiába, csak topog szótlanul. És mö­götte az egész brigád topog a hóban: top-top, srr-srr. Úgy látszik, Tyurin mégis egy kilő szalonnát vitt, mert a 104. brigád újra a régi osz­lopba került, ez a mellette fel­sorakozott brigádokból is ki­világlik. A szegényebbeket, meg az ostobábbakat hajtják a „szocváros” építésére. Hű, mi­lyen cudar élet lesz ma ott: huszonhét fok fagypont alatt, fúj a szél és se fedett hely, se meleg! A brigadérosnak sok szalon­nára van szüksége: a PFCs- be is kell vinni, a saját gyom­rát is meg kell kenni. A bri­gádéra« nem kap csomagot, mégis mindig van szalonnája. Akárki kap a brigádból, rög­tön megajándékozza. Mert másképp nem élsz meg. A fő munkaelosztó egy desz­kalapom megjelöli: — Ugye, Tyurin ma egy be­teged van? Huszonhármán menték munkára? — Huszonhármán — bólin- tot igenlően a brigádéra». Akkor hát ki hiányzik? Pantyelejev. Talán beteg? A brigád egyszerre össze­súgott: Pantyelejev, ez a ro­hadt dög megint a zónáiban maradt. Pedig semmi baja sincs. A koma tartotta ott. No, biztosan megint beköp valakit, Nappal minden ok nélkül be- rendelik, talán három óra hosszat is ott tartják, — senki sem látta, senki sem hallotta. Aztán bemehet a kórházba... A főút féketéllett a buslá- toktól, lassan vonultak az út mértén a brigádok, — moto­zásra. Suhovnak eszébe jutott, hogy át akarta festeni számát a pufajkájám, ezért a tér má­sik oldalára tolakodott. Ott már két-három zek állt a fes­tő előtt Suhov is beállt mögé­jük. A magunkfajta embernek a szám csak bajt okoz, a smasszer a szám után már messziről felismer, a konvoj is felírja a számát, viszont ha nem újítod meg idejében a számot, mehetsz a karcerbe: miért nem törődsz a számod­dal! Három festőművész van a táborban, képeket festenek in­gyen a feljebbvalóknak és egymásután, sorjában a gyü­lekezőhelyre járnak, hogy a kivonulás előtt számokat má­zoljanak. Ma az öszszakállú öreg a soros. Amikor ecsetjé­vel számot fest valamelyik rab sapkájára, éppen olyan, mint a pópa, amikor balzsammal megkeni valakinek a homlo­kát. Mázod, egyre mázol, azután kesztyűjébe fúj. Kötött kesz­tyűje elvékonyodott, megder­med benne a keze, nem tud rendes számokat festeni. A művész átfestette Suhov pufajkáján az „S—854”-es szá­mot. Suhov most már nem kö­tötte át a buslátot, mert kö­zeledik a motozás és a madza­got kezében tartva igyekezett a brigád után. Mindjárt körül­Veszélyben a vadállomány % Az idei „nagy télben” veszélybe került az ország híres vadállománya. Az utóbbi napokban megkezdték az etetők számának szaporítását, illetve az etetöhelyek kiszélesítését: a vastagabb hóval boriloit helyeken hóekékkel törnek csa­pást az apróvad számára az etetőhelyekhez, több vidéken a vastag hóréteg felett a fák derekához kötözik a szénát, s 3—4 naponként megújítják az adagokat. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége külön felhívta, a vadásztársaságok figyelmét a hasznos vadmadarak, első­sorban a fogoly és a fácán védelmére. Szükségesnek látszik, hogy a vadrejtő bozótok környékére, a gyepük mellé, bok­rok tövébe hetenként legalább kétszer szórjanak ki kukori­cát, árpát, kölest, cirokmagot vagy rostaaljat, gyommagva­kat. s a tél közepétől kezdve gondoskodjanak egy kevés olajosmag: napraforgómag, kendermag, lenmag, olajpogácsa- morzsa, stb. adagolásáról is.----------------------*---------------------­— BARANYÁBAN 61-en értek el négy találatot az el- : múlt évben a lottózók küzüL ] A 61 szerencsés lottózónak j összesen 5 717 725 forintot fi- | zetelt ki az OTP. — KEPK1 ÁLLÍT AS nyílt o. komlói Május 1. Művelő- 1 dési Házban „Tájak és vá­rosok” címmel. A Képcsar­nok Vállalat által reiidezett kiállítás január 17-ig tekint­hető meg. — NÉGYSZÁZÖTVEN sze­mélyes kultúrtermet épít a somberek! termelőszövetke­zet. A hatalmas épületben klubszobákat helyeznek el, a nagy teremben pedig korsze­rű színpadot állítanak fel. Az építkezéshez szükséges anyag már megvan, a mun­kálatokat még ebben az év- j ben elkezdik. — KÖZÉPKORI színját­szás címmel dr. Tóth István tanár január 7-re hirdetett, előadását január 14-én, hét­főn este fél 7 órakor tartja meg Pécs város Művelődési Házában (Déryné u. 18.) a TIT drámatörténeti soroza­tának keretében. — A MEGYEI Bíróság pénteken ítélkezett Lakatos Ferenc sásdi lakos bűnügyé­ben. Lakatos 1962. szeptem­berében Sásdon az utcán megszúrta Szabó István és Gúzsa Jenő sásdi lakosokat. A két ember a helyszínen meghalt. A bíróság Lakatost 15 évi börtönre ítélte. — TOLNA megyei mintá­ra szervezik meg a sellyei járásban az aprómagterme- lést. Az eddigi mintegy 5087 hold helyett 1963-ban 7072 holdat vetnek be aprómag­vakkal és a területen termő nővények 30 százalékán ma­got fognak. — A TIT művészeti szak­osztálya a képzőművészeti sorozat következő előadását január 10-én, csütörtökön fél 7 órai kezdettel tartja a Vá­rosi Művelődési Házb; i (Pécs, Déryné u. 18.). Dr. Pogány Frigyes egyetemi ta­nár vetítettképes előadásá­nak címe: „A téralakítás művészete”. — 1962. DECEMBER 24-én Sellyén egy pár kesztyűt ta­láltak, tulajdonosa kellő iga­zolás mellett a sellyei járási rendőrkapitányságon átve­heti. • — A LOTTO rendkívüli jutalomsorsolásán Waller Nándor, Komló, Gorkij j. 25. szám alatti lakos, segéd­vájár, 5 467 366. számú iker- lottószelvényével 100 000 fo­rintos lakberendezési utal­ványt nyert. A szerencsés lottózó a lottó megindulása óta rendszeresen heti öt lottó szelvénnyel játszik. Amióta az ikerszelvényt bevezették, azóta két iker és egy szám­táblás szelvénnyel próbál sze roncsét. A nyertes a lakbe­rendezési tárgyakat szemé­lyesen fogja Budapesten ki­választani. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 1963. január 6-án, vasárnap: 9.45: Hétmérföldes kamera. — Uttörőhíradó. — 10.00: Jégmozai­kok. — Gyermekek a városligeti műjégpályán. — 11.30: Zaa, a kis fehér teve. — Francia kisfilm. — 17.55: Hírek. — 18.00: Afrika! Af­rika! — A Mali Köztársaság. — 18.25: Teli Vilmos. — Magyarul beszélő angol ifjúsági filmsoro­zat. — 18.55: Az újságíró meg a szatíra. — Vető József jegyzete. — 19.05: Lapzárta előtt. — Köz­vetítés a Népsport szerkesztősé­géből. — 19.30: TV-híradó. — 19.50: A TV mesekönyve. — 19.55: A kumaoni emberevő. — Angol film. (16 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — 21.15: Lapzárta után a nyomdától az olvasóig. — 21.35: Hírek. nézett: Cézár, az egyik brigád- beli társa rágyújtott, de nem pipát szív, hanem cigarettát, vagyis — lőni lehet a csikket. Suhov mégsem kérte egyene­sen, hanem szorosan Cézár mellé kirakodott és oldalvást elnézett mellette. Látszólag közömbös volt a tekintete, de feszülten figyel­te, hogy a vöröslő hamu pere­me minden szippantás után (Cézár elgondolkozott és rit­kán szívott) a dohányt egyre fogyasztva, tovább halad a ci­garettán és a csutkához köze­ledik. Rögtön ott termett Fetyú- kov is, ez a sakál; egyenesen Cézár elé állt és izzó szemmel nézte a száját. Suhovnak már egy csipetnyi dohánya sem volt és nem is remélte, hogy ma estig szerez­het, így hát egészein megfe­szült a várakozásban és úgy érezte: jobban áhítja eat a csikket, mint a szabadságot, de azért mégsem alázná meg úgy magát, mint Fetyukov, hogy másnak a szájából kinéz­ze a csikket. Cézárban mindenféle náció keveredett: nem lehet tudni görög-e, zsidó, vagy cigány? Még olyan fiatal. Egy filmstú­dióban dolgozott, de még az első filmje sem készült el, mi­kor letartóztatták. Sűrű, feke­te .tömött bajusza van. Itt azért nem borotválták le, mert az ügyiratokhoz mellékelt fényké­pen is így vették le. — Cézár Markavics! — szó­lalt meg Fetyukov hízelgő hangon, mert nem állhatta tovább, — adjon egy szippan­tást. Arca megrándult a mohó vágytól. Cézár felemelte saempilláit fekete szeméről és Fetyukovra nézett. Azért szokott rá las­sacskán a pipára, hogy ne za­varják, amikor dohányzik, ne kéreglessék tóle a csikket. Azért dohányzott, hogy báto­rító gondolatokat ébresszen magátAn, s valami táplálékot adjon gondolatainak. De mi­helyt rágyújtott, sok szempár­ból sugárzott feléje: „Add ne^ kém a csikket!” Cézár Suhovhoz fordult és így szólt: — Nesze, Ivan Gyenyiszics! És hüvelykujjával kitolta az égő cigarettavéget a rövid bo- rostyánszápkábóL Suhov megrezzent (pedig várta, hogy Cézár neki adja a csikket), egyik kezével gyor­san, köszönő mozdulattal el­vette a cigarettavéget, másik kezét pedig a biztonság ked­véért alája tartotta, hogy le ne pottyan jón, Nem sértődött meg azon, hogy Cézár finnyás volt, s nem a sapkában adta oda néki a csikket, hogy vé­gigszívja (az egyik ember szája tiszta, a másiké pállott). Eldurvult ujjal nem égtek meg, pedig egészen a parázs­nál szorongatta a csikket. Az a fő, hogy megelőzte Fetyu- kovot, ezt a sakált, s most ad­dig szívta a füstöt, amíg a pa­rázs az ajkát sütötte. M-m-m' A füst szétterjedt az éhes test­ben, fejébe és lábába szállt, rTotytatJuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents