Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-27 / 22. szám
4 1963. jajmuAr n. Négy költő a pécsi találkozóról GYÖKE IMRE: „Én nem megyek a hegyre fel, hogy onnan messze lássak. Itt belül sejtem tárgyait a messzi láthatárnak” (A Vallomás című versből.) UM ANNA: — Jólesik érezni a felszólalásokból a mélységes felelősségtudatot. Először vagyok együtt ilyen nagy dologban to'.lforgató emberekkel. Most látom, mennyire izgalmas mindaz, ami a műveken kívül történik. BIHARI SÁNDOR; hr** „Nem tudok* mondani, (ml sokat és főleg nem okosat de Jő, hogy egyszer emelt fejjel e rajzon Pécsett itt lehettem.” PAPP LAJOS: — röidhöz érve és egymáshoz érvé hétszer jobbak és bátrabbak leszünk. (Nagy István rajzai) A Kesztyűgyár felvételre keres egy fő műszerész, egy fő fűtés és vízvezeték szerelőt és egy főt kesztyűcsinasító munkára. Érdeklődni a személyzeti osztályon. Számok a zárszámadásokról Telefon cseng a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. Jelentkeznek a járások. A zárszámadásokról számolnak be. Számok kerülnek a oapirra kü lönböző rovatokba. Jelentkezik Komló, Mohács, Sellye, Sásd, a pécsi járás, Siklós... Mit mutatnak a számok? Azt, hogy 1962-ben eredményesebben gazdálkodtak a termelőszövetkezetek, mint 1961-ben. Lényegesen kevesebb a mérleghiányos termelőszövetkezet és a gyengék közül is nagyon sok felzárkózott. Az eddig lejelentett termelőszövetkezetek kö zül mindössze egyből jelentettek mérleghiányt. Ez a termelőszövetkezet á pécsi járásbeli szőkéi közös gazdaság, amely megalakulása óta mindig mérleghiányos volt. Most sem tért él a „hagyománytól” és az 1962-e« gazdasági évet is 264 ezer forint mérleghiánnyal zárba. 13,S3 forintot osztanak munkaegységenként és az egy dolgozó tagra eső átlagjövedelem mindössze 3892 forint. — Hlnnél a termelőszövetkezetnél bizony gondolkodóba esik az ember: miből élnek itt az emberek? És meddig akarnak így élni? Nem a földben, a termelőszövetkezeti mozgalomban van a hiba, hanem az emberekben. Ezt példák bizonyítják. A sumonyi termelőszövetkezet például 1961-ben mindössze 13,13 forintot osztott munkaegységenként. 1962-ben összefogtak a vezetők, a tagok és ennek meg Is lett az eredménye. Most 30 forintot kapnak a tagok egy-egy munkaegység után és az egy dolgozó tagra eső átlagjövedelem — csak munka egységből, mert ebben a terFarkasok garázdálkodnak a Hajdúságban Hajdu-Bihar megye északi részében a polgári járásban, amely közel van az északi hegyvidék vonulatához, farkasok garázdálkodnak. Néhány héttel ezelőtt a polgári Petőfi Termelőszövetkezetben 23 juhot sebesítettek meg, ezeknek legtöbbje elpusztult. Később Újtikosról jelentették, hogy 13 juhot faltak fel farkasok. A Bödönháti Állami Gazdaság polgári üzemegységét is felkeresték az ordasok, ahol 30 juhot téptek szét. melőszövetkezetben többek között 109 000 forintot kaptak a tagok prémiumként — 9364 forint. És nem osztottak túl. Sőt még oszthattak volna, hiszen a kötelezőn felül ez a termelő- szövetkezet még kilencvenezer forintot tartalékolt. A selIyei járásban volt az a termelőszövetkezet is, amelyre így mutogattak: „Ez a megye legrosszabb termelőszövetkezete.” Ez még 1961-ben volt. 1962-ben a bogdásaiak is „lemosták” ezt a rossz hírt magukról. Most huszonöt forintot osztanak munkaegységenként és az egy tagra eső átlagjövedelem 6784 forint. Magyarteleken 19.07 forintot fizetnek majd minden munkaegység után és a dolgozó tagok átlagjövedelme 7723 forint lesz Drávasztárán 34,27 forintot ér egy munkaegység és az átlagjövedelem 9367 forint. Vegyesek az eredmények. — Vannak jók, jobbak, gyengébbek. A» eMIgí totraa«y«M» eredmény eddig a sellyei járásban született. A Szörényi termelőszövetkezet, amely 1961-ben is jól zárt, az idén is eredményes évet tud a háta mögött. Ötvenöt forintot kapnak ebben a termelő- szövetkezetben a tagok egy-egy ledolgozott munkaegység után és az egy dolgozó tag átlag- jövedelme kereken 26 127 forint. Olaj és ötéves terv Ha az új esztendő küszöbén, a jövő feladatainak távlatából mérlegeljük hazánk gazdasági életének szerkezeti változásait, azt kell mondánunk, hogy egészen különleges szerep jut a Barátság kőolajvezetéknek és az ezzel kapcsolatban létrejövő Dunai Kőolajfinomítónak. A gazdasági elemzés azt mutatja, hogy e kőolajvezeték magyar szakaszának kiépítése világviszonylatban is a legolcsóbban és műszakilag legkorszerűbben, s ráadásul távlatilag is megoldja a gazdasági életünk számára létfontosságú kőolajbehozatal problémáját. Éppen ezért jelentősége kihat az ország egész gazdaságának fejlődésére és rendkívül sokoldalú segítséget nyújt az ötéves terv második felében előttünk álló magasszintű feladatok sikeres megvalósításához. / Ahhoz, hogy enpek jelentőségét felmérjük, előre kell bocsátani: a gazdasági-technikai fejlődés világszerte az olaj és földgáa rendkívüli előretörését hozta az egye» országok energia mérlegében. A magyor kőolajtermelés ! az utóbbi öt évben kétszere- i sére nőtt és 1962-ben az ideig- í lenes adatok ' szerint megha- j ladta az 1,6 millió tonnát — I de így is csak alig felét fedezi a szükségleteknek. Nem is be- I szélye arról, hogy a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan haTöbb mint 120 rövidfilmet mutatnak be az idén Sokáig „mostoha gyerekként” kezelték hazánkban a rövidfilmeket. Kevés előadáson vetítették a magyar és külföldi művészek újdonságait, s még a műsorban sem tüntették fel, hogy hol, mit láthat a játékfilmen kívül a közönség. Az utóbbi időben jelentősen megváltozott a helyzet. Az idén a mintegy 160 játékfilm premierjével egyidejűleg több mint 120 rövidfilm is megjelenik a mozik vásznán. Az újdonságok között ott találhatják a Budapest Filmstúdió rendezőinek számos alkotását. Néhány példa a következő hetek programjából: műsorra tűzik a „Barangolás a kék úton” című riportfilm második részét, amely az orszá- j gos kék turista jelzés nyomában a borsodi hegyvidékre ka- j lauzolja el a nézőket. Az „Országút a felhők felett” című | riportfilm a légiközlekedés lapjait „ütötte fel”, s többek között bemutatja, hogyan segíti a technika az ember biztonságát a levegőben. A „Front betörés” című népszerű tudományos film alkotói azzal ismertetik meg a mozilátogató- kat, hogy az időjárás milyen hatást gyakorol az emberek kedélyállapotára. A külföldi rövidfilmek is sokféle változatos látnivalót kínálnak. „Az ember és a gép” című szellemes francia film modem eszközökkel ábrázolja az ember és a gép viszonyát. Az NDK művészeinek két re- vüfilmje a fogorvoshoz és jég- I táncosok közé kalauzolja el a i mozilátogatókat. A szovjet | stúdiók két újdonsága közül az egyik az automatizálás áldásos hatását mutatja be. A másik pedig a moszkvai fegyvertár kincseit örökítette meg látványos képekben. 1 ladó fűtőanyag-mérleg változások az igényeket is gyorsan növelik. Eddig is a Szovjetunió elégítette ki az említett országok iparának kőolajigényét: az olajat két—háromezer kilométeres távolságra vasúti kocsiban szállították. Ez a szállítási módszer azonban nem gazdaságos. Sőt a szállított mennyiség növekedésével arányban egyre kevésbé az. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának X. ülésszaka 1958- ban azért határozta el a „Barátság olajvezeték” megépítését, amely 1965-ben mintegy évi 15 millió tonna kőolajat szállíthat a Szovjetunióból a népi demokratikus országok- i nak. Ez a világ legnagyobb kőolajszállító csővezeték-rendszere. Ötezer kilométeres hosz- szával akkora, mint az utána j következő két leghosszabb ve- ' zeték, az észak-amerikai Big ! Inch és a szaud-arábiai Tap- line együttvéve. A vezeték a Volga menti Kujbisevből indul el, • világon egyedülálló, 1020 i milliméteres csőátmérővel. A bjelorussziai Mozir városánál válik ketté, északi és déli ágra. Az északi ág több mint 1200 kilométeres 'hosszúságban északnyugati irányban húzódik és Lengyelországon keresztül az NDK-beli Schwedt vá- : rosába fut. A déli ág 1730 kilométeres hosszúságban csehszlovák területen keresztül lép be Magyarországra. A csehszlovák ág Pozsonyon keresztül, Bmo érintésével Prága közelében ér véget. A magyar elágazás után a nyomvonal hossza 130 kilométer és „végállomása” az épülő százhalombattai finomító, a születés előtt álló dunai kőolajfinomitó. Ez az üzem, amely 1965-ben kezdi meg a kőolaj feldolgozását, ötéves tervünk egyik legnagyobb alkotása. Elkészülte után évi több millió tonnás kapacitásával hazánk világ- színvonalon álló, korszerű, nagy kőolajfinomitó ja lesz. A finomító mellett épül Magyarország legnagyobb erőműve. Ez a finomítás után visszamaradó fűtőolaj bázisára épülve, villamosenergiát termel. A nagy százhalombattai finomító elkészüléséig a kőolajvezetékeket Kápolnásnyékig meghosz- szabbították, s egy régi vezeték felhasználásával Szönyig továbbítják a kőolajat. Itt a régebbi üzemek mellé évi egymillió tonna kapacitású desztillációs üzem épül. Ennek a felhasználása és létrehozása azt jelentette, hogy még a nagyfinomító teljes elkészülte előtt „beléphetett” Magyar- országra a csővezetéken szállított szovjet kőolaj. A múlt év őszén megtartott szőnyi avatóünnep így valóban „nagy napja" volt az ötéves terven dolgozó magyar népgazdaságnak és a KGST-nek egyaránt. Mint említettük, a Barátság olajvezeték és a Dunai Kőolajfinomító működésének teljes gazdasági jelentősége csak a jövőben — de már a legközelebbi jövőben — bontakozik ki. Mindenekelőtt az* keD megállapítani, hogy az előzetes számítások szerint a csővezetékeken történő olajszállítás önköltsége három-négyszerié kisebb a vasúti szállítás költségeinél. így a csővezeték beruházása mintegy három év , alatt megtérül. j Vannak azonban enné! mé- : lyebbre ható gazdasági előnyök is, amelyek már közvetlenül befolyásolják ötéves tervünk és távlati fejlesztési terveink sikeres teljesítését. A legjelentősebb talán az, hogy a világ legnagyobb kőolaj előfordulásaival állandó és zavarmentes kapcsolat létesül, s így a magyar kőolajellátás hosszú tervidőszakokra teljesen biz- . tosítva van. Már pedig legfon- | tosabb célkitűzéseink: a mező« ! gazdaság gépesítésétől a közúti szállítás fejlesztésén kérésztől az ipar energiaellátásán át a vasút dieselesítéséig — mind kőolajtermékeket igényelnek. Ugyancsak döntő a zavarmentes olajellátás leggyorsabban fejlődő és iparunk j világszínvonalra emelése szem pontjából talán legdöntőbb ágazata, a vegyipar szempontjából. Ha egyáltalában lehet ebben a kérdésben fokozatokról beszélni, azt kell mondanunk, hogy Magyarország számára még fontosabb, nagyobb jelentőségű a Barátság kőolaj- vezeték, mint a többi népi demokratikus ország számára. Nem szabad elfelejtenünk, hogy kedvezőtlen természeti adottságaink miatt a hazai energiatermelés zömét kitevő gyenge minőségű szenek termelése sokkal drágább, a termelékenység jóval kisebb, mint Csehszlovákiában, az NDK-ban vagy Lengyelországban, s ezekben az országokban az egy lakosra jutó energiahordozó-készlet is sokszorosa a mienknek. így hát valóban nem túlzás azt mondani: a Barátság olajvezeték belépése, majd a Dunai Kőolajfinomító megindulása valóságos fordulatot jelent hazánk gazdasági fejlődésében, döntő tényező lesz ötéves tervünk sikeres megvalósításában és új, merészségükben is reális tervek távlatait nyitja meg számunkra. G. E. IQÁNYOK A z egyik vállalat dolgozói ^ azt kérték, hogy a cigányokat külön munkahelyre osszák be, mert — mint mondották — különben nem vagyunk hajlandók a vállalatnál dolgozni. Az „igényes munkásak” kérését teljesítették és a cigányokból külön brigádot szerveztek. Az iskolában nem egy helyen előfordul, hogy a kicsi sötétbőrű gyerekeket külön pad'ba ültetik. Ezzel a gyerekekben az alá- és fölérendeltség káros érzését ültetik el. E jelenségek felsorolása is elgondolkodtató. Rádöbbenünk hogy a magukat civilizáltnak tartó embereikben is mennyi téveszme vert gyökeret. A tévedésekkel, a felületes ítéletekkel a Magyar Népköztársaság Alkotmányának érvényesülését is akadályozzák mindazok, akik bármilyen módon megkülönböztetéseket tesznek. — Igaz, — mondogatják nem is kevesen — népköztársaságunkban mindenkinek egyaránt joga van a munkához, a tanuláshoz, a kulturált élethez és. hosy a cigányok ebből nem megíe’e’őc-n részesülnek, annak elsősorban ők masuk az okai. Ez az érvelés azonban csak részben igaz. A cigányok nasv többségében már régóta él a vágy, hogy társadalmunkban a munka végzésében, a kötelességek teljesítésében, a jogok gyakorlásában egyenlő polgárokként kezeljék őket. És aki nyitott szemmel felismeri tarsadalA C műnk változásait, az azt is észreveszi, hogy a népi demokráciában a cigányoknak mintegy 30 százaléka az előítéletekkel is hadakozva — máris beleilleszkedett a rendes életbe. Az üzemekben, építkezéseken, állami gazdaságokban és néhol a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben is nagyon hasznos munkát végeznek a cigányok. A cigányság másik harminc százaléka is közel van ahhoz, hogy fegyelmezett, rendszeres munkával kulturált életet teremtsen maga és családja részére. E cigányok egy részét elsősorban a velük szembeni hátrányos megkülönböztetés akadályozza abban, hogy elhagyják a városszéli putrikat, hogy emberhez méltó lakáshoz jussanak. A városi és a falusi lakosságban tapasztalható fenntartást táplálja a cigánylakosságnak mintegy 40 százaléka. Az országban 80 ezer ván dor’ó, kóborló cigány élősd:en. munka nélkül él E cigányok körében rendkívül magas az analfabétizmus. A vándorló, kóborló cieányok kulturális igénye hihetetlenül alacsony. Az alacsony műveltség is előidézi a tuberkulózisnak és más betegségeknek a cigányok közötti terjedését és pusztító hatását. . A kóborló cigányok egy része valóban tolvajlásból, betörésiből, néha a legnagyobb gonosztettek elkövetéséből él. Ám e megállapításhoz azt is szükséges hozzátenni, hogy a cigányok által elkövetett bűn- cselekmények távolról sem általánosíthatók. A statisztika is arról tanúskodik, hogy a cigányok a számukhoz mérten alig követnek el több törvénysértést, mint a társadalom egyéb rétegei. És amennyiben az átlagot túlhaladják is, annak nem utolsósorban az is az oka, hogy a társadalmi életből kizárt cigányok egyike-másika könnyen elveszítheti a tisztesség és becsület iránti érzékét. A cigányok életének értékelésével együtt szükséges a megoldás keresése, a feladatok megjelölése. Helyes megkeresni mindazokat, akik e munkában sikerrel vehetnek részt. A legtöbbet a társadalmi szervek tehetnek. A szakszervezetek. a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a cigányokról kialakult előíté'etek megszüntetéséért eredményes felvilágosító munkát végezhetnek. Ezek a szervek nagyon sokat tehetnek azért, hogy az elkülönülés fokozatosan megszűnjék. Jó eredménnyel segíthetik e társadalmi feladat meg oldását mindazok, akik már felismerték az elkülönülés és elkülönítés mindenféle káros megnyilvánulását. D izonyas, hogy mint min- " den társadalmi jelentőségű feladat megoldásában, a cigányok káros megkülönböztetésének megszüntetésében is nem a szavak, hanem a cselekedetek a fontosak. Az iskolákban, a műhelyekben, a társadalmi szervekben mindazt meg kell adni a cigányoknak, amit minden más magyar állampolgár is megkap. A pedagógusok, a nevelők ne kíméljék a fáradságot azért, hogy a szülőkben élő előítéleteket legyőzzék és segítsék a cigány- gyerekeket a jó tanulmányi eredmény elérésében. Gondoljanak a nevelők arra, hogy gyakran az analfabéta cigányszülő nem tud segíteni gyermekének a tanulásban. A t>e- dagógusokhoz hason’óap igen sokat tehetnek a műhelyek, az állam' gazdaságok, a termelő- szövetkezetek vezetői. Adtának a cigányoknak lehe*őséset a terme’ő munka végzésére osz- szák be őket munkacsapatokba, munkabrigádokba és ezzel járuljanak hozzá az évszázados előítéletek megszüntetéséhez. Az előítéletek leküzdésében, a kulturáltabb élet meghonosításában a legtöbbet talán ma guk a cigányok tehetnek. Fegyelmezett életükkel, a munka példás elvégzésével, a gyermeknevelési kötelezettségek teljesítésével, a társadalmi együttélés szabályainak betartásával sokat tehetnek annak bizonyítására, hogy a cigánylakosság is hajlandó szocialista hazánk felvirágoztatásáért mindazt megtenni, amit minden más becsületes állampolgár is megtesz. A kulturált életet óhajtó cigányok segítsék társaikat a káros szenvedélyek abbahagyására, az iszákosság megszüntetésében, a munka megszerettetésében. Magyarázzák meg. hogy a káros megkülönböztetés megszüntetése nemcsak a közigazgatási szerveken, hanem nagyobbrészt a cigányokon is múlik. Beszéljék meg a tudás a kultúra után vágyakozók, hogy a törvénybe ütköző magatartás elsősorban a cigányoknak árt, mert megnehezíti az előítéletek megszüntetését. KJ em máról holnarvra meg- ■’ oldódó feladatról van van szó. De ha a város és a falu felismer; az á’ta’ánosftás káros voltát, és a cieánvlakos- sáa is segíti az előítéletek elleni küzdelmet, e fontos társadalmi kérdés megoldásának is lesznek sikerei. Lónyai Sí" '">«
