Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-26 / 21. szám
JTAK^DAlÄ 2A NAPLÓ 3 ÄKSZJONOV - SZTÄBAVOJ: KOLLÉGÁK A Pécsi Nemzeti Színház bemutatója HA FELENGED A FAGY Tegnap tulajdonképpen még kamaszok voltak — ma férfiak. Tegnap váratlan elhatározással — a sétatéren az alacsony kőkorlátokat lehet ilyen könnyen és rugalmasan átlépni — jóformán fejest ugrottak az életbe. Most néznek körül először alaposabban. Különös. • Más látószög. Nem az, ami teg- - nap volt. Nem olyan, mint ami• kor Dampfer, a Balti Tengerha józási Egészségügyi Igazgatóság főnöke odalépett hozzájuk az elosztó iroda előtt, és nem olyan, ahogy Szása Zelenyin képzeletében titokban kirajzolódott Kruglogorje, a falu. Körülnéznek, és tudják, hogy mától kezdve minden lépés, minden gondolat halálosan komoly dolog. Harc. Ki lesz a győztes? A csupaszív, örökké jókedvű Vlágyka Kárpov és a cinikus Alexej Maximov útban a hajón Rio de Janeiro felé, vagy" Szása Zelenyin az isten háta mögött Kruglogor- jeban, ahol most építik a bekötőutat? Valamelyik kritikusa azt írta Ákszjonovról, hogy sikerének egyszerű titka van: eleven, megbízható képét rajzol, jó diagnózist egy nemzedék jíataletnebereiről, de ez semmiképpen se betegség, sőt, éppen az egészséges állapot jó felmérése és megállapítása. Orvos, 6 is megjárta a kereskedelmi kikötőt és Kruglogorje Onyega parti megfelelőjét. Ő is „harminckettes”, mint a három fiatal orvos — közbeve- tőleg: nem tudni, hogy a színpadi változatban miért fiatalabbak két évvel? Mindenesetre kortársak. Akszjonov tehát voltaképpen önmagáról, saját koráról, saját nemzedékéről beszél. Tudja, érzi, hirdeti, hogy ennek a nemzedéknek az a fontos: milyen ember lesz belőlük? Hogyan hasz nálják majd fel a néhány alkotó évtizedet? Megszoktuk már, hogy érdé g mes beülni a Pécsi Nemzeti Színház nézőterére, és voltaképpen, ami a színház művé- í szí erőfeszítéseit illeti: ezúttal i se lehet csalódni — de az az igazság, hogy a színpadi átdol- ; gozás a fentebb említett bo- < nyolult összefüggéseket csak ‘ megközelíti. Legnagyobb éré- < nye a cselekményesség, a ké- pék gyors pergése, ritmusa, de ez egyben a nagy hátránya < is. A dramatizálás mentségére - szolgál, hogy a regény jófor- ' mán egyetlen nagy értekezés a hiv't'ásról, a modern erkölcs- •< ró', a nemzedék belső, lelki problémáiról, így szokatlan < formáit nehezen lehet a dra- 5 maturgia szabályai közé il- < lesz leni, így szinte természetes a legfontosabb kifogás, hogy ami Akszjonovnál a regényben ' nyers, valódi szókimondás, az; orvos meghökkentő pontos-1 sága és a fiatal lelkiismeret; bonyolult őszintesége — az a színpadi változatban sajnála-; tos módon elkeveredik, felhí-I gu! egyfajta lekerekített, a gondolatiságot- nem igénylő i cse’ekményességben, sőt helyenként érzelmességben is. Téri Árpád rendezése láthatóan megpróbálja kikerülni ezeket a veszélyeket, amit kevésbé szükségesnek lát, arra kevesebb figyelmet is fordít. Öt a jellemek izgatják, ki hová. megy, «3 hová tartozik? így a köze! húsz jelenet közül azok a legsikerültebbek, ahol * jellemeket a maguk teljességében lehet ábrázolni A háFoto: Fényszöv. rom fiatal orvos a színpadi átdolgozásban is gazdag, összetett és gondolkodó jellem, a rendezés a körülményekhez képest teljes művészi és technikai gondossággal rájuk irányítja a nézőtér figyelmét. Teljes ábrázolásra törekszik — de a darab rendkívül sok olyan mellékanyagot visz magával, amire a dráma lényege szempontjából aligha van szűk ség. Intellektuális, értelmes emberekről van sző. Az előtérben a három fiatalember áll. Néhány hónap lepereg az életükből, a legsorsdöntőbb időszak. Először ütközik össze bennük az egyetemi évek desztillált világa a hétköznapi valósággal. Hivatás. Férfiszerelem. Hogyan lehet ezután élni? Elég lesz a hajóút Rio de Janeiroig és vissza? Elég lesz a háromszobás orvosi lakás Kruglogorjeban, és a beteg parasztok, munkások zavart, tisztelettudó köszönése a kutatóintézet helyett? Téri Árpád erre keresi a darabban a választ, gyakorlottan mozog ebben á színpadilag roppant nagy anyagban, amely a regényből helytelenül mindent el akar mondani, és így sok feleslegeset is magában hordoz. Amit a dramatizálás elmulasztott — hogy részeire, súlypontjaira bontsa a regényt, és a legfontosabbat válassza ki — azt a rendezés aligha pótolhatja. A sok képváltozás állandóan megszakítja azt az áramkört, amely a színpad és a nézőtér között újra és újra kialakul, így a darab főszereplői szükségképpen, mint afféle narrátorok újra és újra „kifordulnak” a nézőkhöz, és újra és újra beavatják az új szituációba. Természetes, hogy ez a megoldás azt a veszélyt is jelenti, hogy a néző olyan dolgokról, összefüggésekről is a főhősök szájából értesül, amit egyébként önma- a is észrevett, önmaga is le tud vonni. Ilyenformán már az is nagy rendezői feladat, hogy ezt a szerteágazó, technikailag szinte a maximumot követelő darabot Téri Árpád viszonylag jól átlátható egységbe tömöritette. Ahogy a rendező szándéka a nehézségek ellenére is teljesen világos, és ahogy helyenként kiemeli, előtérbe állítja a drámában a lényegeset, a súlypontokat, ugyanilyen pontossággal látható: alapvetően a színészegyüttes gondos művészi munkája határozza meg, hogy a Kollégák érdemes, jó színházi élményt nyújt. Az alakítások között nehéz lenne egyenlőségi jelet vonni, ez természetes. de egy-két kivételtől eltekintve a művészek mind külön-külön gondolatisággal, természetes emberi bizakodással bizonyítják, hogy itt újfajta világban, újfajta erkölcsi közegben mozognak, mentesen mindenfajta sematizmustól, képmutatástól, embertől idegen tulajdonságtól. Ez a játékfelfogás elsősorban Karikás Péter alakítására vonatkozik. Természetes, egyszerű, szinte észrevétlen eszközökkel teremti meg maga körül a különös, eredeti atmoszférát. Jólsikerült alakítás, beleszámítva azt is, hogy az író őt hozza legjobban köznapi emberközelségbe. Mensáros László Jászay-díjas Alexej Maximov szerepében érdekes, összetett figurát ábrázol. Alexej az életet gyanakodva szemlélő, látszólag cinikus fiatalember, akiben talán a legjobban tükröződik Aksz jón óvnak a modern fiatalemberről alkotott őszinte, becsületes véleménye. XJpor Péter mint Szása Zelenyin, az „ideális” hős — közvetlen, rokonszenves. A szocialista ember erejének, hitének szép, művészi megfogalmazása. A három lányalak közül Vetró Margit alakításában van a legtöbb élet és temperamentum. Néhány vonással rajzolja, de frissen, elevenen. Feledtetni tudja, hogy a színpadi átdolgozás meglehetősen mostohán bánt vele is, Szásával való kapcsolatával is. Győry Franciska, mint Dása finom, érdekes és visszafogott jellemet ábrázol. Vág Mari kevésbé tudott a jellem ábrázolásához szükséges fojtott, nehéz atmoszférát teremteni, de erről elsősorban megint a darab tehet. Paál László, Papp István, Hegyi Péter és Gyimesi Tivadar érdemel még dicséretet élethű alakításáért. Vata Emil díszletei érdekesek, Ttaiery Árpád AZ ÁLLOMÁSON feüirat: „Csámyoszró”. Néptelen most az állomás. Belegázolok a hóba. Térden felül ér a hó. Csizmámmal tapogatok. Zsebemben a levél. Csak műtrágya nincs. Ott egy kupac. Beletúrok a hóba. Kő. Hol lehet a műtrágya? Talán becsaptok? Nem igaz, amit a levélben írtok? Áz erdőgazdaság rakterüle- tén kis házikóból füst gomolyog. Ebédszüneteit tartanak a munkások. Ultiznak. — Merre van itt műtrágya7 — Arra, a váltókon túl, a töltés mellett. Miért érdekli? Talán a maguké? Annak mér vége. A váltónál, a töltés mellett kupacok. Úgy állok az egyiken, mint tyúk a szemétdombon. Ha valaki messziről figyel — bolondnak véL Térdig éró hóban egy kupacon. Nevetséges látvány lehet De mi ez? Mintha betomfal lenne. És milyen széles. Hol lehet a vége? Belerúgok. Nem enged. Ha már beton — megnézem, hd a vége? Továbbkotrom a havat A sarkammal próbálom megtörni a falat Feltörik egy darab. A kezembe veszem. És a „beton” olvadni kezd. Fehér massza kúszik ki az újjaim között Műtrágya. Igaza volt a levél írójának. Idős ember közeledik. — Kié ez a műtrágya? — A tsz-é. — Maga is tsz-teg? — 1950 óta. — És hagyják, hogy ekkora érték itt tönknemen jen? — Nem csak ennyi megy itt tönkre... — mondja és hirtelen elharapja a szót. Nem hajlandó többet mondani. Csak a revét: Ringlí Istvánnak hívják Négyszáz méterre van innen a tsz-iroda. Útközben elhatározom: nem ■ szólok a műtrágyáról. Csak át; ne. húzza számításomat az az ember, aki átvág a szántóföldön és célba veszi az irodát Csak meg ne mondja, hogy van itt valaki, aki a műtrágya után szaglászik. AZ IRODÁBAN mélieg van mindenki előtt papír. Az elnök valamit gépel, a többiek láthatóan a zárszámadással vannak elfoglalva. Az állatorvos agitálja őket: „Használjanak borjútápot Megéri. Jobbam fejlődnek a borjak”. „Az sokba kerül” — mondja az egyik. Hagyom: hadd vitatkozzanak. Később: „Rosszak a tehenek^ A négyszáz rossz helyett imuibb kétszáz lenne, de jó”. Helyben hagyják a jelentést — Milyen lesz a zárszámadásuk? Hallgatnak. Később meg azt mondják: nem tudják biztosan. Talán meglesz a huszonöt forint Hatvanegyben csak tizenöt volt. A múlt év job- sákerült. Annyi gabonát még nem adott Csányoszró, mint a múlt évben. Még a zárszámadás előtt is eladhattak négy vagon kenyérgabonát. Ekkor derült ki, hogy még ennyi feleslegük vart — Ilyen termésünk nem lesz többet soha! — mondja az elnök. — Ha egyszer lehetett jó termés, lehet többször is. — Hát az idén még jobb földekbe került a DÚza, mint az elmúlt évben. Igaz, Lajos bácsi? A kérdezett bólint — Ha megkapja a toilaj, amire szüksége van. akkor meg is hálálja. Ha van elég műtrágya — az sokat segíthet. — mondom, — ’ Rendeltünk. Itt kellene lennie már a tizenkét vagon pétisónak, de nem küldik. — így az elnök, — És most nincs műtrágyájuk? —■ De van kint az állomáson, a raktárban. Tudja, azt béreljük. Elérkezett az idő — gondolom — Van másutt is műtrágyájuk. Például! a vasúttól lés mellett;. Döbbent csend. — Sajnos, a vállalat előbb küldte. Februárra volt rá diszpozíció és már karácsonykor ide küldték. Nem akartuk átvenni, de mit tehettünk. Ide jött. Két vagonnal. Hogy esett rá az eső, meg térdig érő hó takarja? Nem volt munkaerőnk. A fiatalok elmennek. Nagy csán yfoan például csak tizenkilenc munkaképes tag van... Négyszáz. méterre van a vasútállomás a tsz-irodától. És mégis milyen messze van! Tizennyolcezer forint érték pusztul és négyszáz méterre! odébb hivatkoznak: nincs munkaerő. Es azt mondják; „Miért most küldték a szuper- foszfátot, miért nem a megjelölt időpontban?” A töltés mellett szántóföld van. : Ha csak oda átdobálják és lever- melik! Nem nagy munka. „Csak a kanász durrant úgy, hogy az ostor felfelé csattan. Másnál mindenkinél lefelé csattan az ostor”. Ha jön a tavasz, olvadni kezd. az árokban szétfolyik a műtrágya és a vízzel együtt útnak indul. Ktszáz mázsa műtrágya. Száz- holdra elég lett volna. Nem csak tizennyolcezer forint a kár. Nem tudom, mire célozhatott Ringlá bácsi. Az irodában nyugodtofa ülnek. Nincs munkaerő és kész. — És a tagok nem szólnak ? — Nem. — Helyesebben, (host, nein — javítom ki. — De zárszámadáskor majd szólnak, amikor keveset osztanak, — Akkor biztosain szólnak két vagon műtrágy a szunnyad, a hó alatt. össaefa gyott, betonkeméfmyé vált, tavasszal pedig a hő hatására oTívadni kezd. Tél van, kémén tél, de jó tenne, ha Csónyosz- rón a vezetőknél is, a tagoknál is megtörne a nemtörődömség jege. Ssalaí Jánés Űj magyar műszaki siker Biogázzal is működő Diésel-motor A biogáz hasznosítására dolgozott ki új módszert Sándor Imre gépészmérnök, a budapesti Műszaki Egyetem gázgépek és automobilok tanszékének adjunktusa. Nemrég ugyanis sikerűit egy Diesel motort kisebb módosítással úgy átalakítania, hogy a továbbiakban már tetszés szerint lehet akár nyersolajjal, akár biogázzal járatni. Eredménye főleg azért jelentő®, mert a biogáz igen „bőven termő” olcsó energiaforrás. Felszabadul a városi szennyvízből, a korhadó növényzetből, az i stállót rágyá ból, stb Ha a mezőgazdasági termelés hulladékait — a növények szárát, a mák-gubót, a bab, a borsó hüvelyét, a kukorica szárát és csutkáját stb. — nem égetnék el, vagy nem hagynák a tarlón elpusztulni, hanem az istállótrágyával együtt egyszerű, zárt erjesztőkamrába gyűjtenék, ott hosz- szabb-rovidebb idő alatt minden emberi beavatkozás nélkül is egyrészt kitűnő trágyává, másrészt biogázzá alakulnának át. Egy mázsa istállófcrágyaból 40—45, egy mázsa mezőgazdasági hulladékból pedig 160— 200 köbméter biogázt lehet „ki termelni” s ugyanakkor az eddiginél több és jobb trágyát is nyerünk. A biogáz fűtőértéke köbméterenként légalább 5200—5600 kilő kalória, vagyis körülbelül 7 deciliter benzinnel, vagy benzollal egyenértékű. Csupán a mezőgazdaság körülbelül 15—20 millió köbméter' biogázt termelhetne hazánkban, jelenleg azonban az egészet elengedjük a levegőbe. A biogáz felhasználásával egy-egy mezőgazdasági nagyüzem maga termelhetné meg egész energiaszükségletét. — Mégpedig olyan mennyiség- jen, hogy neosafc az öntöző- «rendezés energia-igényét, a janomfinevelő, a takarmány - szárító, a melegház stb.. vala- ■ndnt a magánháztartások fűte- n és főzési gázszűkséglotét fedezze, hanem — esetleg egy linamó közbeiktatása révén — Elektromos energiával is ellát j látnák a gazdasági épületeket is a lakóházakat. Budapesten vendégszerepei a Beimel-zenekar Egyre népszerűbbek, ismertebbek lesznek a pécsi tánc zenekarok, kisegyüttesek. A népszerű Pagony-zene kar már több mint egy éve külföldi túrán van. A Nádorban játszó Beimel-zenekar felújította, idén is bulgáriai szerződését. A Beimel zenekart egyébként február közepére felhívták Budapestre a Rátkai Márton Klubba, ahol időszakonként a főváros és a vidék legjobb zenekarai műsort adnak. A Beimel-zenekar műsor közben. A népszerű -énekes, szaxofonos trió, középen Beimet Károly, n zenekar vezetője. Orvosi ügyeiéi Pécs mj. város biztosított dolgo- | zöi részére ügyeletes orvosi szol, | gálatot tartanak január 2S*én (szombaton) du. 14 órától Január 28-án (hétfőn) reggel 7 óráig á fcö- ’< vetkező helyeken: v I. kerület részére: Az új meszes: körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére rendelés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombaton délután Is.) II. kerület részére: A Váró- Rendelőintézetben (ügyeletes ötvös! szoba). Tel.: 30-90. Járó betegek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombaton délután Is.) III. kerület részére: A Petőfi utcai körzeti orvosi rendelőben. Tévő' 25-88. Járó betegek részér» - ' lés de. 8—9 és du. W—15 óráig : (Szombaton délután is.) Ka a megadott telefoasaámok \ nem jelentkeznek. a hívást a e- k feell bejelenteni*
