Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-26 / 21. szám
EX». JANUÁR 28. 5 / Pécsi Bőrgyár egyik iro•* dijában süppedős fotelből beszél. Hangja szinte elvész a nagy helyiségben, szerényen, alig hallhatóan sorolja élete folyását. — 28 esztendős koromban, 1935-ben kerültem az üzembe, a bőrosztályozóba. Bizony ennek már 28 éve, de még most is itt dolgozom. Nem szeretem én kérem változtatni a munkahelyem. Ha csak lehet jobb, ha alaposan megtanulja a szakmáját az ember. Es a bőrös szakma egyébként is nagyon szép. — Talán csak nem azt akarja mondani, hogy nincs is ennél szebb? Elmosolyodik a kérdésre. — Nekem ez tetszik a legjobban. És még valami: ha látom, hogy az emberek jó- kedvűek. Persze, sokszor találkozom én is szomorkodókkal, de ha lehet, igyekszem rajtuk segíteni. Ügy mondja, mint az előbb: „ha lehet”. Érdemes a bizalomra És miért ne lehetne?l Csongor Ferenc ugyanis már 8 esztendeje tanácstag. A Vilmos és az Antónia utca lakói gyakran keresik fel gondjaikkal lakásán, a Vilmos utca 27. szám alatt. De sokszor az is elég, ha az utcán találkoznak vele. — Milyen nehéz a járás ebben az utcában — mondta egyik szomszédja, amint együtt fújtattak fel az Aradi vértanúk útjáról. Igaza is volt. mert az eső, a hegyről lezúduló víz, alaposan kimosta a köveket és a járókelők lépten nyomon botladoztak. Csongor Ferenc pedig bement a tanács építési osztályára. Hamarosan ki is jött, de nem egyedül, hanem mérnökkel. Megnézték az utat, majd eltelt néhány hónap. Azt hitték, talán nem is lesz már semmi az utánjárásból. A nyáron azonban megjelen tek a vízművek emberei. Árkot ástak, csatornákat eresztettek a földbe. Ekkor már látták a Vilmos utcaiak, hogy nemcsak az útburkolatot javítják meg, hanem vezetékről kapják ezután a vizet is. Talán a mosogatóvíz sem foly- dogál ezentúl a járda melletti mélyedésben. És a tanácstag boldog volt. Még ezelőtt történt. Az egyik házból öreganyó bicegett a maradék úton fölfelé. Amikor utolérte, megtudta, hogy kenyeret és tojást akar vásárolni. Ezért igyekszik a Hunyadi útra. Fájt a szíve, amikor látta, miként zihál a néni. Es felvillant benne egy gondolat: Jó lenne, ha közelebb is árusítana egy bolt. Mint tanácstag, részt vesz a kereskedelmi állandó bizottság munkájában is. A kereskedelmi osztályon támogatták is kérését, csak az Antónia utcában, ahol a boltot akarták megnyitni, lakást kellett szerezni egy családnak. Félesztendős utánjárással ez is sikerült. Ma már az egész környék ebben az üzletben vásárol. •t.\ épszerü ember is Csongor Ferenc. Ezért történi vele talán az is, hogy a nyáron este 9 órakor becsengetett hozzá egy öregasszony: Segítsen rajta, a háziúr önké- nyeskedik vele. Persze, hogy segített és most szent a béke. Csak ezután derült ki, hogy más választókerületből kereste fel Csongor bácsit. És amikor megkérdezte tőle, hogy jutott ez eszébe, a következő feleletet kapta: — Azért, mert magát ismerjük és szeretjük. A kerületi jelölőgyűlésen választói ismét őt jelölték. Érdemesnek tartották a bizalmukra, (LÁSZLÓ) Uj zenekar mutatkozik be ma este Idestova három esztendeje határozták el néhányan, zenét kedvelő és a fúvós hangszerekhez értő új-mecsekaljai bányászok, hogy saját zenekart alakítanak. Hangszereik ugyan régiek, szegényesek voltak, mégis elkezdtek próbálni. Egy alkalommal meghallotta muzsikálásukat a vállalat igazgatója is. Zeneszerető ember lévén, a kis együttesben meglátta a művészi ambíciót, a tagok lelkes törekvését. Rövidesen lecserélték a régi hangszereket újakra, fényesekre, aztán meghívták Tölgyesi Tibort, a régi szakembert; irányítsa és vezesse a zenekart. Azóta kerek két esztendő telt el fáradhatatlan és alapos próbákkal. Szakköri élet a szünidőben Hidegek, huzatosak a Széchenyi Gimnázium folyosói. Nem csoda, takarékoskodni kell a szénnel, tanítás sincs. Csak egy-két szertárban van meleg, ahol a tanárok délelőttönként leltározási munkát végeznek, délután pedig az önként jelentkező fiatalokkal szakköri munkát végeznek. Ahogy a biológiai szertárba bekopogtatunk, a szűk falak között apró üvegszekrényekben a szemléltető tárgyak tömege. Az egyikben a neánder- völgyi ember kuporog, és békésen megfér egy preparált embercsontvázzal, ki tudja, hányadik utódával. Közöttük óriási szem és fül ólálkodik, mintha figyelné, mi történik itt, ebben a kétszáz év alatt sok vihart megért épületben. A kályha mellé bújva két béka kuporog. Megszöktek a betyárok az üvegmedencéből. Úgy látszik, fáztak a hideg vízben. — Ezeket a békákat az orvoskari egyetem élettani intézete ajándékozta nekünk, hogy rajtuk az izommozgást, az ösz- szehúzódást és az elernyedést tanulmányozzuk — mondja Takács László, a biológia szakkörvezető tanára. A szűk falak közötti asztal körül 18 negyedikes diák hallgatja Köves Péter osztálytársukat, aki meglepően felkéfecskendezünk be a vérbe? Mi mozgatja a szívet, az izmokat? A szaktanár által felvetett kérdésekre pontosan megfelelnek a fiúk. Közben két tanuló vízvizsgálatot végez. Csillag Ferencné tanárnő ugyanis nemrég tért vissza hollandiai útjáról, s a szertár részére egy liter tengervizet hozott haza kísérletezés céljára. Hamar elkészülnek a fiúk a vizsgálattal: a tengervíz kénhidrogén tartalmú, íze hasonló a harkányi vízhez. • — Mindebből ml a tanulság? Az egyik vidámhangulatú, jókedvű fiú tréfásan vonja le a következtetést: — Nem érdemes a tengerpartra utazni. Harkány sokkal közelebb van, és jobb a vize is. Tóth Szabolcs Baranya megye Tanácsának rendeleíe a vízszolgáltatásról A tanácsrendelet általános rendelkezésként a városi, illetve községi tanácsok hatáskörébe utalja a megye területén belül, a városok és községek területén a viz termelése, szolgáltatása, vízvezetéki célokra szolgáló főcsövek, elosztócsövek és közkutak építését, a vízmérők beszerzését, felszerelését és karbantartását. A városi és községi tanács ezt a hatáskörét, ha a területén vízmű működik, a megyei vízmű útján gyakorolja a tanácsrendeletben megállapított módozatok szerint. A vízmű rendelkezésére bocsátott ingatlan, felépítmény, kutak, csővezetékek, villamos és gépi berendezések, szerelvények a vízmű kezelésében vannak. A közcsőhálózat a külső főelzáróig terjed, s ezen kívül a vízmű kezelésében vannak és köztulajdont képeznek a vízmérők. A tanácsrendj^et a továbbiakban szabályozza a vízszolgáltatási kötelezettséget. Kimondja, hogy a vízmű a rendelkezésre álló víznyerési lehetőség legjobb felhasználásával köteles a vízszolgáltatás* biztosítani, szükség esetén megfelelő mértékű fejlesztéshez beruházási hitelt kell igényelni és biztosítani. A vízmű háztartási célokra a vízszolgáltatást nem tagadhatja meg, egyéb célokra történő felhasználását a teljesítőképességtől függően feltételhez kötheti, korlátozhatja vagy szükség esetén meg is tagadhatja. A rendelet meghatározza a magánvízvezetéki berendezések készítésének lehetőségét, módját, ilyen berendezések használatát, stb. Rendelkezik továbbá a vízdíjak szedéséről, a vízmérők kezeléséről, leolvasásáról és karbantartásáról. A tanácsrendelet nyolc fejezetben részleteiben szabályozza a víz szolgáltatás valamennyi kérdését. A tanácsrendelet teljes szövege megjelent a Baranya megyei tanácstagok Tájékoztatójának 1962. évi november—december havi számában. A rendelet a kihirdetés napján lépett hatályba, megtekinthető valamennyi községi, városi és járási tanácsnál. A ZAJÁRTALOMRÓL szülten a genetika kére seiről tart előadást. Olyan nagy jártassággal beszél, hogy dicséretére válnék bárkinek a biológia művelői közül. Az előadás után mégis nekiesnek a többiek és amolyan igazi diákos felhevüléssel csépelik, csipkedik, alig tudja Takács tanár kimenteni a nekihevült kritikusok körmei közül. Kocsis Béla tanuló az élő és élettelen világ kapcsolatát ismerteti „szaknyelven'’. Mondatain érződik, hogy sokat olvasott hozzá, amíg levonhatta a végső következtetést: a materialista biológia tanítása szerint az élő szervezetben történt vitális funkciók anyagi okokkal magyarázhatók, megszűnik lassan az élő szervezet és az élettelen anyag közötti éles különbség. De kik ezek a szakkörre járó fiúk, akik negyedikes létükre, amikor már nem tananyaguk többé a biológia, mégis szorgalmas szakköri tagok? Legtöbbjük hasznosítani is akarja az itt szerzett tapasztalatokat, mert orvosi, állatorvosi, biológiaszakos tanári pályára készül. Takács tanár büszke is arra, hogy a felvételi vizsgákon az ő tanítványai megállják a helyüket. Közben érdekes kérdések vetődnek fel: — Mi a sárgaság? Mi történik, ha vizet TÉLI DOLGOK — Mif Csináljak, az asszony elhordja az összes nadrágomat ...? Szegő Gizi rajza. _ Látod, apafej, ezzel a traktorral nyerem meg a MÉH {jfnyrf ócskavasgyűjtö versenyét'. VTlöp György rajza. A korszerű technika fejlődése, amely életünket szebbé, gazdagabbá és kényelmesebbé tette, ellenséget is hozott magával, amely évről évre nagyobb problémát okoz; a zajt. A dolgozók a napi munka után, pihenésre vágyva, a pihenés helyett az utcai zajnak vannak kitéve. Pedig pihenésre, csöndre vágynak, s nekünk teljesítenünk kell ezt a kívánságot! Ezt, az egyre jelentősebb — egészségügyi ártalmat okozó zajt — fel kell számolnunk! És itt, az eddigiekhez képest, nagyobb feladat előtt állunk. A klimatikus hatások — hideg-meleg, stb-vel szemben, egy kis jóakarattal védelmet tudunk biztosítaná, de á hangtani védelem biztosítása igen nehéz feladat. Ezt egy szerv megoldani nem tudja. Mi tehát a teendő? A Legelső és legfontosabb; a való helyzet mélyreható feltárása A zajórtékek meghatározását kell elvégeznünk az utcákon, üzemekben, lakásokon belüL A zaj nagyságának ismeretében kezdhetjük a munka másik szakaszát, amely abból áll, hogy megvizsgáljuk, vajon a zaj milyen hatással van a szervezetre? Vannak már ilyen irányú megfigyelések, tapasztalatok, de ezek további elmélyítésre szorulnak. Ahogy a klinika a betegtől megkérdezi az előzményeket, s vizsgálattal rögzíti a jelen állapotot, ugyanígy a közegészségtan orvosainak és dolgozóinak is fel kell figyelni a mindennapi élet jelzéseire és sok- i szór fárasztó vizsgálatok sorozatával kell megállapítani í az ártalom okát és nagyságát. ? Itt közbevetőleg megjegyez-S hetem, hogy a város terülő- i tén ennek a munkának jelen- í tős részét már elvégeztük.' Tudjuk, hogy az átlagos zaj-5 érték utcáinkon 81. phon, ami! már a megengedett szint föléi emelkedett. S így a levegő-: szennyeződési és vízproblé- ? máink mellé harmadikként, a> zaj is csatlakozik. i Ennek a tudásnak a bírto-i kában jön a feladat nagyobb: része — megszüntetni az ár-? talmat! > Az egész társadalom összefogására szükség van. A jogásznak meg kell alkotnia a zaj törvényt. Nem elég, ha csak az éjszakád csendihábo- rítás ellen védekezünk, hanem törekedni kell a nappali zajok csökkentésére is. Jelentős munka hárul a várostervezőkre is. Az új települések kijelölésénél, tervezésénél már erre az ártalomra Is gondolva, úgy kell kialakítani az új épületeket, útvonalakat, hogy ott az emberek valóban pihenhessenek is. A közlekedésben dolgozók szerepe itt elengedhetetlen. A forgalomban való helyes részvétel, a gépkocsik szakszerű beállítása, működtetése, mindez csak javíthat a helyzeten. Tehát sok múlik rajtunk, embereken, a város lakóin. Ha beleivódik a gondolkodásunkba, hogy nem csak éjjei zavarjuk egymást, ha zajt ütünk, ha nappal is törekszünk a csendre, akkor az életünk sokkal nyugodtabb, kellemesebb és szebb lesz. Elmondta: dr. Szabó Lajos higiénikus orvos. Mindezt Mezőfi János, a Ság» vári Endre Művelődési Ház propagandistája mondta el ab- jól az alkalomból, hogy a .iosszú felkészülés gyümölcse megérett: ma este mutatkozik be először a nagy nyilvánosság előtt városunk legfiatalabb öntevékeny fúvószenekara. — Ugyan eddig is szerepeltettek már — folytatta Mezőfi János, aki egyúttal a ma esti hangverseny konferálója — főleg vállalati rendezvényeken, élüzemavató ünnepségen május elsején. De a tags" v már nagyon várta, hogy önálló, nagy hangversenyen mutat. hassák meg tudásukat, j Uj-Mecsekalján nagy sikert I jósolnak az együttes első nyilvános szereplésének. Hiszen a két esztendő alatt remek kis kollektíva kovácsolódott ösz- sze. Mint mondják, a próbákról való hiányzást nem ismerik. Mesélik azt is, hogy „spór- kasszát” alapítottak: aki hamisat fújt, forintost dobott bele. De a szakmai fejlődés érdekében is mindent megtettek. A vállalat vezetősége is komoly segítséget nyújtott. Nemcsak a hangszerek beszerzésével, a próbalehetőségek biztosításával, hanem legutóbb azzal is, hogy bányászegyenruhát kapott a zenekar minden tagja. Ez további ambíciót adott a tagoknak. — Milyen művekkel készültek? Mezőfi elvtárs átnyújtja ás est programját. Csajkovszkij, Brahms, Kacsóh művei mellett egy operaegyveleg is szerepel Verdi műveiből, azon kívül több keringő, polka és induló. Változatos, szép műsornak Ígérkezik. — Gondoltak-e az utánpótlásra? — Olyan nagy az érdeklődés a zenekar iránt a vállalat fiataljai között, hogy ösáfee- hozunk még egy, kizárólag tjá- nyászfiatalokból álló, hasonló létszámú zenekart, ami tökéletesen biztosítja majd az utánpótlást — büszkélkedik Mezőfi János. Nagy dolog egy ilyen öntevékeny együttes számára az első nyilvános szereplés. Most minden erejüket ez köti le. De utána hozzákezdenek az újabb feladat teljesítéséhez: a nyár elején Pécsett megrendezésre kerülő fúvószenekari találkozón való minél eredményesebb szereplésre. — Bt — k Ölem mindig, fá izéfiségkirálgnantk Unni — Istenem, de irigylem őket! — sóhajt Jel nem egy lány, amikor az újságban vagy a moziban meglátja egy-egy szépségverseny részvevőit. — De jó is volna közöttük lenni, és talán az első helyet megszerezni, — ábrándozik magában. — Mindenfelől hódolat venne körül, a férfiak udvarolnának, a filmesek egymásután kínálnák fel a szerződéseket ... De vajon, csakugyan mindig olyan jó szépségkirálynőnek lenni? ; — Nem — mondaná Muguette Fabris, Franciaország H63. évi Misse, ha most megkérdeznék tőle. Mert amióta megválasztották az ország szépévé, munkahelyén, az angouleme-i gimnáziumban, ahol matematikát ad elő, súlyos szemrehányásokat kell eltűrnie igazgatónőjétől, egy 55 éves hölgytől; és az a veszély fenyegeti, hogy elveszti állását, mert még nem diplomáit. A gyönyörű, mandulaszemú. pompás testalkatú, 22 éves leány ott, a zsűri előtt sem vetélytársnőitől tartott, hanem inkább attól, hogy felróják majd neki otthon, hogy fellépett a versenyen. Rossz sejtelme beigazolódott, mert alighogy a szépségválasztás után visszatért Angoule- me-be, igazgatónője magahoz kérette, és alaposan megmosta a fejét. Aztán megtiltotta neki, hogy azontúl kendőzze magát, s azt a tanácsot adta, hogy kerüljön minden feltűnést. A város nagy felzúdulással értesült a szigorú igazgatónő fellépéséről és pártfogásba vet te a fiatal szépségkirálynőt. Mindannyian gratulálni akartak neki, amikor megérkezett, mert egyszerre híressé tette helységüket. Tanítványai öles piros betűkkel a következő üdvözletei írták fel a táblára: Éljen Miss Franciaország. Egy tanítványa lelkesen mondta az újságíróknak: Nagyszerű tanár, nagyon szeretjük, és szívből kívánjuk, hogy ő nyerje el a világ szépe címét. — Sok szülő és tanár is dicsérte, mondván, hogy nemcsak szép, hanem jó előadó is. Mind- annyiuhnak volt egy-két kedves szava hozzá, csak az igazgatónő kelt ki ellene. Megtiltotta az' újságíróknak és fotóriportereknek, hogy belépjenek a gimnázium épületébe, mert — mondotta — nekünk ilyen reklámra nincs szükségünk. Muguette Fabris kissé keserű szívvel, de azért megadóan hallgatta igazgatójának korholó szavait, mert, ha ellentmond neki, könnyen állás nélkül maradhat és bizonytalan jövő vár rá, jóllehet nem valószínűtlen, hogy a filmesek felkínálnak neki egy-két szerepet. De Muguette józan lány, nem sző hiú ábrándokat, inkább meg akarja tartani kevésbé^ kecsegtető, de biztos tanári állását. Egyelőre azonban úgy áll a helyzet, hogy erre sem építhet biztosan. A sajtó pártfogásába vette a fiatal szépségkirálynőt. Valamennyi lap megállapítja- hogy Muguette Fabris a szépség és intelligencia rendkívül ritka megtestesítője. Legnyomósabb érvük az, hogy diákjainak szülei és a tanárok zö me sem lát semmi kivetendőt abban, hogy tanár létére fellépett a szépségválasztáson. A gimnázium nem kolostor! — állapítja meg egy kommentátor és fölteszi a kérdést: Meddig büntetik még országunkban a szépséget? Akárhogyan is van. Francia- ország idei szépe egyelőre nem nagyon örül megtisztelő címének, mert könnyen az állásába kerülhet.
