Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-05 / 3. szám

NAPLÓ 1963. JANUÄB 5i ] Tanácskozik a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete Munkások, értelmiségiek és alkalmazottak tanácskozásra jöttek össze ma a szakszerve­zetek megyei küldöttértekez­letén. Megtárgyalják, hogy a szervezett dolgozók, a szak- szervezetek mit tettek a szo­cializmus alapjainak leraká­sáért, milyen feladatokat kell megvalósítani fejlődésünk meggyorsítása érdekében. Ba­ranya megyében 202 választott küldött és 35 meghívott kép­viseli a megye több mint Ili ezer szervezett dolgozóját a küldöttértekezleten. Az a három év, amelyre a tanácskozás visszatekint — nem nagy • idő. Mégis — akár az iparban, vagy a mezőgaz­daságban végbement fejlődést tanulmányozzuk — nagy lépés volt előre. Az őszinte szavakkal végzett felvilágosító, nevelő munkq a tömegek cselekvő támogatását eredményezte. A Vili. párt- kongresszus tiszteletére kibon­takozott verseny mindenütt segítője volt az éves tervfel- adatok teljesítésének, az idő­közben felmerült nehézségek leküzdésének. A megyei párt­értekezlet időpontjában még nagy volt a Sopiana Gépgyár lemaradása a tervhez viszo­nyítva, de az év végére adott szavukat ott is teljesítették a dolgozók. A fejlődésről be­szélnek a szocialista brigád­mozgalom számadatai. 1960-ban 773 brigád ver­senyzett a megtisztelő címért, 1962-ben 1277 brigád, 13103 résztvevővel. E mozgalom mennyiségi fejlődése mellett minőségi javulás is mutatko­zik. Az elmúlt évben tovább nö­vekedett a bérből és fizetés­ből élők száma, ugyanakkor közel 15 000-rel emelkedett a szakszervezeti tagok száma is. Emellett a legfontosabb az a fejlődés, amely a dolgozók vi­lágnézetének változásában, ön­tudatában végbement. A kul­turális nevelő munka hatásá­ra- —, amely ma nem a szín­játszó csoportok, tánccsopor- tqk. zenekarok szervezésére irányul elsősorban — megkét­szereződött az általános és kö­zépiskolákban tanuló felnőtt iskolások száma. Emelkedett a főiskolákon, egyetemeken ta­nulók száma is. 1960-ban 2470- en, 1962-ben 4346-an vettek részt a munkásakadémiákon. Afszocialista brigádok moz­galma mindezeket elősegítet­te, mert a vállalások szerve­zésekor erre is nagyobb gon­dot fordítanak a szakszerve­zeti aktívák. A szakszervezeti politikai iskolákkal tovább bővültek a nevelési formák. A községi szakmaközi bizott­ságok munkájával előbbre juthatunk a falusi szakszerve­zeti tagság nevelésében is. Az elmúlt években jó irány­ban fejlődött a szakszerveze­tek egész tevékenysége. Ez el­sősorban abban r^iutatkozik, hogy a termelést segítő munka mellett a nevelés és az érdek- védelmi munka helyes arányai is kialakultak. Ha már az arányokról be­szélünk, ide tartozik a mun­kásvédelmi tevékenység egyik területe, a balesetelhárítás is, amely nem véletlenül tartozik a munkásvédelemhez. A mun­kásoknak közvetlenül és köz­vetve is érdekük, hogy keve­sebb legyen a baleset. Közvet­len érdek, hogy ne szenved­jen a sérült, hogy ne érje kár a termelésből való kiesés miatt saját magát és családját. Nem is beszélve a halálos bal­esetek áldozatairól, azok hoz­zátartozóiról. Sokan mégis el­lenszenvvel fogadják a mun­kásvédelmi felügyelőket, ezzel hátráltatják a munkásvédelem tömeges társadalmasítását. Ez egyformán vonatkozik gazda­sági, műszaki és szakszerve­zeti vezetőkre. Aki e kérdés­ben türelmetlen, és türelmet­lensége egészséges intézkedé­sekkel párosul, az a munká­sok érdekében cselekszik. De a közösség, a munkások érde­ke, igazságérzete ellen vét az, aki nemcsak hogy nem tesz meg mindent a balesetek meg­előzése érdekében, hanem még a bekövetkezett balesetek kivizsgálásánál is úgy jár el, hogy nem veszi körültekin­tően figyelembe az okot, a dol­gozóra hárítja a felelősséget akkor is, amikor az nem fe­lelős. Szinte általános tapasztalat, hogy a balesetek többségéért senki sem felelős. Mindenki tudja, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Mégsem lépünk fel ez ellen kellő határozott­sággal. Nem lennénk tárgyila­gosak, ha nem mondanánk meg azt is, hogy a dolgozók saját maguk iránt érzett fele­lősségének növelésben sem ju­tottunk kellően előre. Vannak dolgozók, akik fegyelmezetlen­ségükkel, virtuskodással, ittas­ságukkal maguk idézik elő sa­ját balesetüket. Nevelő mun­kánk javításával, gyorsabban kell előrejutnunk ezen a té­ren is. A pártban, a szakszervezet­ben és a többi társadalmi szer vekben is sokszor került szó­ba a társadalmi munka. Me­gyénkben minden ezer szak- szervezeti tagra jut egy füg­getlenített tisztségviselő. Ért­hető, hogy nem ennyi, hanem még sokszorta több függetle­nített ember sem tudná elvé- 'gezni a sokrétű szakszervezeti feladatokat a társadalmi mun­kások nélkül. Mi a megyében 18133 tár­sadalmi aktívát, tisztségviselőt vettünk számba. Minden hato­dik szakszervezeti tagnak len­re tehát tisztsége, ha egyik másik elvtársnak nem lenne kettő—három is. A társadalmi aktívák nagy tábora, — ha jól fogjuk össze, — képes a munkában mutat­kozó hibák kijavítására és a szakszervezetekre váró na­gyobb feladatok elvégzésére. A szakszervezet a munkás- osztály legnagyobb tömegszer­vezete. A munkásosztály a szó cializmus építésének vezető ereje, és a parasztsággal szö­vetségben oldja meg történel­mi feladatait. A szakszervezet ezt a történelmi feladatot fe­lelősséggel kívánja segíteni a bérből és fizetésből élő dolgo­zók érdekében, termelési neve­lési feladatainak teljesítésével. Ezzel a felelősségérzettel kell küldöttértekezletünknek elbí­rálni a végzett munkát és meghatározni a jövő felada­tait. Biró Bódis József SZMT titkár. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: napközben enyhe idő. Éjszakai fa­gyok, a sikosság fokozódásával. Változó mennyiségű felhőzet. Az ország nagy részén futó esők. Mérsékelt, több helyen élénk déli szél, helyenként köd. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0—minusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap plusz 3, plusz 6 fok között. Petőfi emlékest Moszkvában A moszkvai Barátság Házá­nak hangversenytermét zsúfo­lásig megtöltötte a Petőfi Sán­dor születésének 140. évfordu­lója alkalmából rendezett est közönsége. A magyar költő munkássá­gát Alekszandr Gerskovics ircdalomtudós méltatta és hangsúlyozta Petőfi lángoló hazafiságát és internacionaliz­musát. Petőfi Sándor verseiből Nyi- kolaj Csukovszkij és Vilhelm Levik műfordítók adtak elő, A költő művei a Szovjet­unióban 14 nyelven 35-ször je­lentek meg, összesen hétszáz­ezer példányban. Számos szov­jet zeneszerző irt verseire ro­máncot. Minden erdőgazdaságban fizetnek nyereség­részesedést Az erdőgazdaságokban a fon tosabb termelési feladatokhoz igazodva nem december, ha­nem október végén fejeződik be a gazdasági év. A jó mun­ka eredményeként most elő­ször mind a harmincegy erdő- gazdaságban fizetnek nyere-1 ségrészesedést. A részesedés aránya 3—10 napi kereset. Az elmúlt gazdasági év eredmé­nyeiért az erdészek között 16 millió forint nyereségrészese­dést osztanak szót. Kellemetlen kaland A kellemetlen kaland színhelye: a Petőfi mozi. Időpontja} csütörtök délután fél S előtt néhány perc. Vagyis íz első előadás megkezdése előtti idő. Az előadást az újságíró azért akarta ezúttal megtekinteni, hogy megírhassa róla véle­ményét a közönség számára. A kritikának benne kell lenni a péntek reggeli lapban, vagyis a félötös előadáson az újságíró­nak feltétlenül ott kell lennie. Dehát így szokott ez máskor is történni, és nem is volt soha zűrzavar körülötte. Mármint a Park és a Kossuth mozik­ban. De a Petőfi úgy látszik valami egészen más cég. Talán állam az államban. Mert a következő történt. A pén^irablak előtti óriási tumultust megkerülve, a pénztárfülke hatsó ajtajához mentemi s megkértem a pénztárosnőt, legyen szíves a szokásos papírost kiadni (nem nekem kell az, hanem a mozinak, bizonyára ön­ellenőrzésképpen). A válasz valami leirhatatlanul dühös szó­áradat volt, s a pénztárosnő magárazárta az ajtót. Mondom$ akkor meg kell keresnem az üzemvezetőt, ha már ilyen saj­nálatosan alakulnak a dolgok. Egy magas férfi, aki éppen egy szegény mozilátogatóval veszekedett, nyomban rávágta: én vagyok az üzemvezető, de nem érdekelnek a panaszok, tesseic a pénztdrblakhoz menni, innen eltűnni azonnal! Udvarias ma­gyarázatba fogtam, hogy megértessem vele: a pénztár ablakaiéi egymást ölik az emberek, a rendcsinálás nem a mi feladat:' 'k, mi csak egész egyszerűen látni akarjuk a filmet, hogy a róla szóló írás benne lehessen a holnapi lapban. A válasz nem volt közönséges (azazhogy...): ne lármázzanak itt, menjenek ahová akarnak, stb. Az ilyen hangot természetesen kikértem ma­gamnak, mire az üzemvezető is kikért magának mindent, kiabált, odébblöködte a többi reklamálót (mert volt ott olyan is, aki nem tudott hozzájutni megrendelt jegyéhez). Ezek után elintéztük a dolgot a jegyszedővel, aki ugyan kissé húzta az orrát, de beengedett. Mi nem sértegetünk méltatlanul egyetlen vállalatot vagy annak alkalmazottját sem, de nem is tűrhetjük el a sértése­ket. A Petőfi mozi persze nem azonos a Moziüzemi Vállalat­tal, amely részéről minden más esetben megfelelő magatar­tást, elvtársi együttműködést tapasztaltunk. De a Petőfi mofi része a vállalatnak, mégha úgy is viselkednek vezetői és al­kalmazottai, mintha önálló kiskirályság volnának. Nem kellemes emlékezni sem az ilyen kellemetlen kalan­dokra. De említést kell róla tenni, hogy ne forduljon elő más­kor, s mert a civilizált magatartás, az emberekkel való tisztes­séges bánásmól mindenki számára kötelező. (h. c.) A lottó nyerőszámai Az 1. játékhéten 4 126 208 lottószelvény vett részt a sor­soláson. Egy nyerőosztályra j ennek megfelelően körülbelül ■ 1 547 000 forint nyeremény jut. | A kihúzott számok a követke- ; zők: 7, 17, 57, 70, 73 A számsorsolás után a Ha- ! ; zai Fésűsfonó kultúrtermében ; megkezdték a 49. heti szelvé­nyekre a tárgynyeremények | j sorsolását. — A VÁROSI TANÁCS végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén Pécs egészségügyi el­látottságának helyzetét, illet­ve városunk elmúlt évi ide­genforgalmát, és az 1963. évi feladatokat tárgyalták meg Külön napirendi pontban szerepel a Kilián Testneve­lési Mozgalom 1962. évi ered­ménye, valamint a jövőbeni tehnivalók és a vásártér el­helyezésének kérdése. — BANDARANA1KE asz- szony, Ceylon Pekingben tar­tózkodó miniszterelnöke csü­törtökön fogadást adott Csou En-lajnak, a. kínai államta­nács elnökének tiszteletére. A. SiOLKEtWtatV a («•) Suhov rettegve futott a ba­rakkba. A főút egészen kihalt volt, s néptelen üres a tábor is. Ez volt az a rövid, gyorsan múló perc, amikor minden el­végeztetett, de még úgy tűnik, hogy nem lesz kivonulás. A konvoj a meleg kaszárnyákban ül, az őrök puskájukra tá­masztják álmos fejüket. Nekik sem fenékig tejfel az élet, — ebben a fagyban topoghatnak az őrhelyeken. A főkapunál, az ügyeletes szobában a kapusok szenet raknak a tűzre. A smasszerek • elszívják az utolsó Jcigarettát a motozás előtt. A rabok pedig — akik már magukra vették minden ron­gyukat, madzagokkal összekö­tözték derekukon a ruhát, s álluktól szemükig rongyokba burkolták arcukat a hideg el­len, —* most a priccsekre terí­tett pokrócokon hevernek, vá’enikilben, s behunyt szem­mel szundítanak. Egészen ad­dig, amíg a brigadéros elkiáltja magát; „In-dulj!” Ä 9. barakkal együtt a 104. brigád is szundított. Csak Pav- lo, a brigadéros helyettese szá­molt valamit mozgó ajakkal, ceruzával a kezében, a felső priccsen pedig Suhov szom­szédja a baptista Aljoska, tisz­tára mosakodva, noteszéből ol­vasott, amelybe a fél evangé­liumot lemásolta, Suhov hanyatthomlok, de zajtalanul futott a barakkba egyenesen a helyette^ brigadé­ros priccséhez. ' Pavlo felütötte a fejét. — Mi az, nem csukták le, Ivan Gyenyiszics? Él még? (A nyugat-ukránokat egy­szerűen nem lehet átnevelni, még a táborban is apai néven szólítják és magázzák a töb­bieket). Azzal felvette az asztalról ég odaadta Suhovnak a kenyér­porcióját. A kenyéren egy kis- kanálnyi cukor puposodott, mint egy fehér dombocska. Suhov nagyon sietett, mégis tisztelettudóan válaszolt (a brigadéros helyettese is fel­jebbvaló, sőt néha több függ tőle, mint a táborparancsnok­tól). De bármennyire sietett is, megnyalta és szájába vette a cukrot, majd egyik lábával a prices fahágcsójára lépett, hogy felkapaszkodjon fekhe­lyére és rendbehozza, d® köz­ben a kenyériadagot is szem­ügyre vette és kezével mérics­kélte: megvan-e ötszázötven gramm, amennyi jár? Sok ezer ilyen kenyéradagot kapott már Suhov a börtönökben és a tá­borokban, s bár egyiknek a súlyát sem tudta mérlegen el­lenőrizni, s bár jogában állt, hogy lármát csapjon és a ke­nyér súlyát találgassa, mégis félénk ember'llévén, nem mer­te jogait követelni. Suhov, mint a többi zek is, régóta na­gyon jól tudta, hogy aki be­csületesen méri az adagokat, az nem sokáig marad a ke­nyérvágóban, ezen a könnyű munkán. Minden adagból hi­ányzik valamennyi — de meny nyi? Sok vagy kevés? Minden­nap nézegeted ég igyekszel megnyugtatni magad, — talán ma nem rövidítettek meg na­gyon sokkal. Hátha, egy gramm sem hiányzik az adagból? — Legalább húsz gramm hi­ányzik — állapította meg Su­hov és kettétörte a kenyeret. Az egyik darabot keblébe rej­tette. pufajkája alá, ahov£ kü­lön kis fehér zsebeket varrt erre a célra (a zek-éknek dol­gozó műhelyben zseb nélkül készítik a pufajkáfcat). A reg­gelinél megspórolt másik dara­bot először rögtön, ott helyben meg akarta enni, dehát — gondolta — a gyors falás nem evés, hiába nyeli le, nem lakik jól. Felnyúlt, hogy ,a kenyér felét szekrényébe dugja, de új­ra meggondolta magét: eszébe jutott, hogy a naposokat már kétszer megverték lopásért. A barakk olyan nagy, mint egy átjáróudvar. Ezért hát anélkül, hogy le­tette volna a kenyeret, ki­húzta lábát a vál önkiből, de úgy, hogy ügyesen beranehasy- ta a kapcákat és a kanalat, mezítláb felkapaszkodott fek­helyére, kitágította a matrac nyílását és oda, a fűrészporba rejtette a fél kenyérdarabot. Levette sapkáját, tűt és cér­nát vett ki belőle (jól el voltak dugva, mert a motozásnál a. sapkát is megtapogatják; egy­szer az egyik smasszer meg­szúrta kezét a tűvel és mérgé­ben majd szétverte Suhov fe­jét.) Egy öltés, kettő, három, — lám, máris bevarrta a nyí­lást, s belül lapult az elrejtett kenyórdarab. Ezalatt a cukor elolvadt a szájában- Suhov idegei végsőkig feszültek, — a smasszer mindjárt beondít az ajtón. Ujjai "sebesen dolgozlak, pedig gondolatai messze élői jártak, — azon töprengett, hogy mi lesz tovább. A baptista nem magában, hanem suttogva olvasta az evangéliumot (talán szándé­kosan, hogy Suhov is hallja, mert ilyenek a baptisták, sze­retnek agitálni): „Ne légyen közöttetek sem gyilkos, sem tolvaj, sem go­nosztevő, ne légyen közöttetek senki, aki felebarátja tulajdo­nát megkívánja. Ha Isten fia vagy, ne félj, hanem magasz­tald sorsodért a te Uradat, Is­tenedet.” Derék fiú ez az Aljoska: olyan ügyesen elrejti könyvecs kéjét a fal hasadékában, hogy eddig még egyetlen kutatás­nál sem találták meg. Suhov gyors mozdulattal, a keresztgerendára hajította buslátját, majd kesztyűt, egy pár rossz kapcát, egy darab rongyot húzott elő a matrac alól. A rongyon két madzag lógott. A matracban ügyesen elsimította a fűrészport (nehe­zek, hepehupásak ezek a mat­racok), köröskörül begyűrte a pokrócot, helyére tette a ván­kost, s úgy, ahogy volt, mezít­láb leereszkedett ég öltözni kezdett: előbb az új, jó kap­cát csavarta a lábára, föléje pedig a rosszat. A brigadéros most felhor­kant, leszállt a priccsről és él­kiáltotta magát: — Száznégyes, felkelni! Ki­felé! És az egész brigád — akár szundikáltak az emberek, akár nem — egyszeriben fel­kelt és ásítozva a kijárat felé indult. A brigadéros már ti­zenkilenc éve ül, s egy perccel sem indítja kelleténél előbb kivonulásra a brigádot. Ha 6 azt mondta — „kifelé!” — ez annyit jelentett, hogy legfőbb ideje az indulásnak. S amág a brigád tagjai von­tatott léptekkel, szótlanul, egymásután kimentek, előbb a folyosóra, azután az előtérbe és a tornácra, s a húszasok brígadérosa Tyurint utánozva elkiáltotta magát, hogy ,űri­felé!” ezalatt Suhovnak sike­rült felhúznia válenkijét a két pár kapcára, felöltötte buslát- ját a pufajkára ég madzaggal szorosan átkötötte a derekát (ha valakinek bőrszíja volt, azt elvették, a Különleges Tá­borban a szíj tiltott holmi volt.) Suhov így mindent elinté­zett és még az előtérben el­érte utolsónak maradit brigád­társait, — számozott hátukkal éppen kitódultak az ajtón át a tornácra. A brigád tagjai meghízva — mert minden ru­hadarabot magukra vettek, amijük csak volt, — rézsut irányban, líbasorban. tülekedés nélkül, dongó léptekkel a gyü­lekezőhely felé vonultak. Tal­puk alatt csikorgóit a hó. Még mindig sötét volt. bár napkelet felől zöldes színben vibrált az égbolt. — virradt. Éles. dermesztő szél fújt ke­letről. (Folytatjuk,) — KÁLLAI GYULA, a Minisztertanács elnökhelyet­tese pénteken fogadta dr. Hamvas Endre Csanádi püs­pököt, a katolikus püspöki kar elnökét, Kovács Sándor szombathelyi püspököt és dr. Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzót, a püspöki kar tagjait. A találkozón szívé­lyes légkörben megbeszélték az állam és a katolikus egy­ház viszonyát érintő időszerű kérdéseket. A fogadáson részt vett Prantner József, az állami egyházügyi hivatal elnöke is. — FELSÖSZENTMÁRTON BAN 180 hold öntözéses ker­tészetet létesítenek ebben az évben. A korai palántázás és a primőrtermelés kedvéért mintegy 420 000 forintért hajtatóházat építenek. — JANUÁR lS-án három­napos trágyakezelői tanfo­lyam indul a sellyei járás­ban. A tanfolyamra mindéit tsz egy vagy~ két embert küld, akik elsajátítják a kor­szerű trágyakezelési eljárá­sokat. — PÉTER JANOS külügy­miniszter pénteken fogadta V. I. Usztyinovot, a Szovjet­unió magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagy követét, a közeljövőben Ma­gyarországról történő végle­ges elutazása alkalmából. — AZ ORSZÁGOS Rendező Iroda közli, hogy a „Buda­pest Espresso” zenés kabaré előadását január 7-én. hétfőn fél 6 és fél 9 órakor a LISZT TEREMBEN tartja, a megvál­tott jegyek átcserélendők. A szereplők változatlanul: Rá- tonyi, Völcsey, Záray, Vámo­si, Mednyánszky, Gálcsiky, Rózsahegyi, Balassa Tamás és tánczenekara. Jegyek az elő­vételi pénztárnál kaphatók. — OMANI HARCOSOK Nadzsva és Al Abadi hely­ségekben megtámadtak angol helyőrségeket. Az angol csa­patoknak a váratlan táma­dás következtében súlyos veszteségeik voltak ember­ben és hadianyagban. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 11.40: Hírek. — 17.45: TV-Maga- zin. — 18.20: Hétről—hétre ... — 18.35: Egy kis filmrevű. NDK kisfilm. — 18.45: TV-híradó. — 19.00: A TV mesekönyve. — 19.05: Közvetítés a József Attila Színházból. Kaestner: Az eltűnt miniatűr. (14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) A közvetítés I. szü­netében: Galathea: angol árny- film, a n. szünetben a Magyar Hirdető műsora. — 22.05: Hírek» TV-híradá ismétlés«» i

Next

/
Thumbnails
Contents