Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-05 / 3. szám
»63. JANUAR 5. KATONAELEI Exportáló Iparággá fáit a nyomdaipar A nyomdaipar felzárkózott az exportra termelő gyártási ágaik közé. Tavaly például több miint 3000 tonna nyomtatványt adtak át a nyomdák a külkereskedelemnek, s ennek tekintélyes része könyv. A közvetlen exportra kerülő nyomdatermékek értéke 1962- ben 135 millió devizaforint volt. Az export kétharmad- része a baráti . országokba, egyharmad része tőkés országokba ir^tjyul. A nyomtatványokon kívül nagy mennyiségben készülnek külföldi cégek számára nyomdafestékek r Uj év — új tervek Százezer tonna szénnel termel többet a jövő évben a Komlói Szénbányászati 1 roszt leteket végeztek az 1963-as év sikerességéért. Az egyik ilyen kísértet, amely kihat majd az egész tröszt életére — az úgynevezett cseh-hálós fejtési módszer A kísérletek jó eredményeket hoztak. A cseh-hálós fejtési módszert Kossuth-afcnán vezetik be. Ezzel a módszerrel jelentős önköltségcsökkenést érnek el, lényegesen kevesebb létszámra van szükség és kevesebb anyagi ráfordítás szükséges a biztonsági berendezésekre is. A Pécsi Szénbányászati Tröszt tulajdonában van egy Rammgerät német gyártmányú gép, amelyet a pécsi fejtési viszonyok között nem tudnak, vagy csak nagyon ritkán tudnak használni. A Komlói Szénbányászati Tröszt a III-as aknán előkészítést végzett, hogy januárban megkezdhessék ezzel a géppel a szénfejtést. A meredek telepeknél a hosszúlyukas robbantási jó- vesztés is jó eredményeket hozott és III-as aknán, valamint Béta-aknán eredménye ■ sen alkalmazható. Béta-aknán automatizálták a csillekiszolgálást, csilleforgalmat, s így a korábbi öt fő helyett két ember végzi el a csillék mozgatását, rakodását, irányítását. Úgy tér vezik, hogy a komlói aknák mélyebb szintjeit tovább gépesítik, a rakodás megkönnyítése érdekében. Sokat várnak a lemeztagos kanyarszalagtól, amely a szállítást jelentősen megkönnyíti. A jelek szerint a Komlói Szénbányászati Tröszt három ilyen kanyarszalagot kap, amely horizontális és vertikális irányba is mozgatható, illetve beállítható. így Mintegy 60 kilométer hosszúságban áll a jég a déli magyar Duna-szakaszon Mozgalmas az élet a Petőfi laktanyában. A páncélosok a riadót gyakorolják és néhány másrüperc alatt máris harc-kész állapotban van a harckocsi. Az enyhe időjárás még nem tudta összetörni és megmozdítani a Tiszának és mellékfolyóinak jégpáncélját. A dunántúli folyók medrében mozdulatlan „jégtető” alatt folyik a víz. Csupán a Sió zajlik, mert hajók törnek maguknak utat a jégmezőben. A zajló Duna jégtáblái megtorpantak a magyar—jugoszláv határ kör nyékén és 140 kilométeres hosszúságban — néhány kisebb zajló szakasztól eltekintve — befagyott a folyó. A jégmező mintegy ©0 kilométernyire nyúlik át a magyar határon és a felső széle már Baja fölött van. A középső és a felső Dunaszakasizon azonban jelentősen meggyengült a zailás. A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a következő napokban még az ország vendége marad az enyheség, s éjjel sem csökken fagypont alá a hőmérséklet. így a jégképződés is szünetel és tovább csökken a zajlás a Dunán. A Komáéi Szénbányászati Trösztnek az 1962. évre 1 millió 780 ezer tonna szén volt a termelési terve. Ezt a tervet jelentősen túlteljesítették. 1963 ban a Komlói Szénbányászati Tröszt százezer tonna szénnel termel többet, mint amennyi a múlt évi terve volt. A jelentős tervemelkedést természetesen csak úgy tudják megvalósítani, ha növelik a munka termelékenységét. Azokkal a módszerekkel és eljárásokkal, amelyekkel az idei évben dolgoztak, nehéz lenne eleget tenni kötelezettségüknek. Ezért tehát. olyan technológiai eljárásokat, szénfejtési módszereket kellett kikísérletezni, amelyek jelentősen növelik a termelékenységet Ezt az emelkedést ugyanis nem a létszámemeléssel kívánják elérni Lesz ugyan jelentősebb létszámemelés is, mert 1963 végére mintegy 500 bányászt kell munkába állítana Zobák-aknán. 1964-ben teljes kapacitással belép a termelésbe Zobák-akna, s hogy a napi 150 vagonos termelést biztosítani tudják, már 1963 vegén meg kell teremteni az előfeltételeket. Nem új emberekkel kívánják megoldani a Zobák-aknai telepítést, a mázai üzemet leállítják, s más üzemekből is átcsoportosítanak ide embereket A mázai bányaüzem nem gazdaságos, ugyanaz a létszám Komlón, vagy Zobákon lényegesen többet és jobb minőségű szenet tud termelni, s természetesen így a népgazdaság számára is hasznosabb. A megnövekedett 1963. évi feladatok sikeres megoldására, a termelési terv teljesítésére a Komlói Szénbányászati Tröszt műszakilag kellőképpen felkészült Egész éves kísérHorváth Béla tfrvezet® a rádiós újoncoknak magyarázza a* I adó vevő működését jelenségeket lehet tapasztalni. Számos termelőszövetkezetben nem teszik kollektív munkává a tervezést. Néhány termelőszövetkezeti elnök is egyéb elfoglaltságára hivatkozva maga sem vesz részt a terv kidolgozásában. Másutt nem vonják be a tervezésbe a brigádvezetőket, nem is beszélve a jól dolgozó, nagy termelési tapasztalatokkal rendelkező termelőszövetkezeti tagokról. Az egész tervkészítésre a „szigorúan titkos” jelige jellemző. Példa erre Felsőszentmárton és még néhány tsz. A másik probléma a nem reális tervezés, a tagok jövedelmének mindenáron való feltomászása (természetesen csak papíron). A zádori termelőszövetkezetben például 80 holdas kertészetük minden holdjára 29 867 forint bevételt terveztek, pedig kertészetüknek csak egy kis hányada lesz öntözéses. Az 1962. évi megvalósulás kh- ként 12 800 forint. Ugyancsak Zádorban 40 olyan előhasi anyakocánál terveztek 10 darab körüli választási átlagot, amelyet vásárlásra állítottak be, de hogy kitől, mikor veszik, azt még nem tudják. Néhány helyen aránytalanság van az állattenyésztés és a takarmánytermelés között. Például a sellyei termelőszövetkezetnél 2200 mázsa takarmányhiányt okozna a tervben szereplő állatok hizlalása. Ha ennyit hizlalhatnának, jó lenne a termelőszövetkezetnek is és a népgazdaságnak is, de ezen a területen is csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Ismeretes, hogy a 3004/5 sz. kormányrendelet jelentős kedvezményeket nyújt a rétek és legelők felújítására, karbantartására. Ennek ellenére a munkát nem megfelelő mértékben tervezték be a termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetekben a zárszámadások készítése mellett a másik nagy munka — mely szinte a zárszámadással együtt öntődik végleges formába — a jövő évi termelési tervek és a bevétel-kiadási költségvetések elkészítése. A termelőszövetkezetek mint nagyüzemi gazdaságok a rájuk háruló termelési feladatokat csak szervezett gazdálkodással valósíthatják meg. Az alapszabály és a 7. sz. tvr. ezért kötelezi a termelőszövetkezeteket éves termelési terv Tsz-pártszervezeteinkre készítésére, amely megköny- nyíti a gazdálkodás vezetését, mutatja, hogyan gyarapodik a gazdaság, a közös vagyon és mennyi jövedelem jut a tagoknak. Megyénk termelőszövetkezetei már elkészítették a termelési tervet, a bevétel-kiadási költségvetések is nagyobb re zt készek. A tervek össze- $;■ jéből megállapíthatjuk, hogy az országos tervfeladatokból megyénkre jutó mező- gazdasági termékeket betervezték. A tervezést és a tervfelada- lok elosztását megkönnyíti az elmúlt évben bevezetett ún. előtervezés. Az előtervezés na- g on hasznos, kevés módosís. ' az előtervek végleges tervekké válnak. Az előterve- zésak során a termelőszövetkezetek azt is megtervezik, hogy a feladatok megvalósításához mennyi beruházásra vár szükségük. Megyénk ter- rn j őszövetkezetei 1963-ban több mint 100 millió forint hitelt kapnak az államtól épületekre, gépekre, öntözőberendezésekre, szőlő-, gyümölcs- telepítésre stb. A termelőszövetkezeti tervek előkészítésében évről évre javulás tapasztalható, a tervezés és a megvalósulás között évről évre kisebb az ür. Az általános fejlődés mellett azonban jó néhány termelőszövet- feeoetné! visszatérő negatív is nagy feladat hárul mind a tervkészítést megelőző munkákban, mind a tervkészítés időszakában és azon túl a termelési terv mindennapos gyakorlati végrehajtásában. A szervezeti szabályzat a termelőszövetkezeti pártszervezeteket is, mint más nagyüzemi pártszervezeteket, kötelezi a termelés pártellenőrzésére. E feladatnak pártszervezeteink csak úgy tudnak eleget tenni, ha alaposan ismerik a termelőszövetkezet termelési tervét, ismerik a legfontosabb célkitűzéseket. E téren is jelentős javulás tapasztalható tsz-párt- szervezeteink többségénél, különösen a belvárdgyulai, szabadszentkirályi, baksai tsz- pártszervezeteknél, amelyek munkatervüknek a termeléssel foglalkozó részét a tsz termelési tervére építik. Egyre *több termelőszövetkezeti pártszervezet, termelőszövetkezeti vezető és tag látja, hogy csak a reálisan elkészített és a részleteiben is maradéktalanul teljesített terv válik a szó igazi értelmében a gazdálkodás iránytűjévé, ellenkező esetben zátonyra futhatunk vele a termelőszövetkezeti tagok és a népgazdaság rovására. Szabó József, a megyei pártbizottság munkatársa Hiányosság az is, hogy néhány termelőszövetkezet nem tervezte be a nem terven felüli premizálást, célprémiumot stb. E hiányosság az elmúlt évben is, ez évben is számos termelőszövetkezetben zavarokat okozott. Nagy körültekintéssel kell a tervismertető közgyűléseket előkészíteni. Még ki lehet küszöbölni a néhány helyen elkövetett hibát, a tagok nem megfelelő tájékoztatását. A termelőszövetkezeti vezetőségek a közgyűlésekig ismertessék a tagokkal, a termelési terv legfontosabb adatait, lényeges pénzügyi összefüggéseit, konkrétan dolgozzák ki, hogy a jövő gazdasági évben a tervből adódóan egy-egy tagra milyen feladat elvégzése jut. Ilyen szempontból is csak üdvözölni lehet a belvárdgyulai termelőszövetkezet kezdeményezését, a családi öntervezést. El kell érni, hogy minden termelőszövetkezetben a tervismertető közgyűlés a termelőszövetkezeti tagság tényleges termelési tanácskozása legyen, módot kell adni minden tagnak, hogy tapasztalatát, javaslatát elmondhassa. A jó javaslatokat természetesen a vezetőségek vegyék figyelembe. A közgyűlés által jóváhagyott termelési terv végrehajtása nagy feladatot ró a termelőszövetkezetek vezetőségére, tagságára. A terv szerinti gazdálkodás ellenőrzésében fontos szerepük van a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságoknak. Főleg a részfeladatok ellenőrzésében, így pl. a takarmányok terv szerinti felhasználásában. A zsibóti termelőszövetkezetnek a takarmánymérleg szerint 728 mázsa abrakfeleslege van. Ugyanakkor a tehenek kondíciója igen gyenge, termelésük alig éri el a napi két litert. Figyelemmel kell kísérniük az állati termékek hoza- I Harcászat” a rexasztalnál az újoncok és parancsnokaik közt A katonaélet még háziasságra is nevel. A ..sakkozást" majd otthon a konyhában is remekül lehet alkalmazni. Erb János képriportja sikerül elérni, hogy a korább tebbmeghajtásos szállitÓ6zala gok helyett most egyet alkal utazzanak. így lényegesen kevesebb kezelőszemélyzetre var szükség, kevesebb szerelésre A bányában is mind nagyobt ma már a termelés koncentráltsága. Egy-egy telepről mind nagyobb mennyiségű szenet termelnek ki. Az utóbbi időben már 150 vagon szenet sikerült három fejtésből kitermelni A munkakörülményeket jelentősen javítják azzal is, hogy jobban kivilágítják a bányát. Januárban 2500 darab fejlámpát adnak ki a bányászoknak. A fejlámpák különösen a meredek fejtéseknél jelentenek nagy segítséget, de a lapos fejtéseknél is nagy szükség van rájuk. Tíz darab turbó-fényszórás lámpát is beállítanak az év elején. Ezt ugyancsak a fejtések kivilágítására használják. Ezek a turbó-lámpák kevés fogyasz- tásúak és igen jó a fényerejük. Az elmúlt évben jó eredményeket hozott a Kossuth- aknái gyalus jövesztés. Az idén kipróbálják Anna-aknán is ezt a fejtési módszert. Zobák-aknán ugyancsak meghonosítják a gyaus jövesz ést. Sok baj volt eddig a TH- gyűrűikkel, mert a teherbírásuk nem felelt meg a komlói bányaviszonyoknak, gyakran deformálódtak. Diósgy ölben most hengerük azt az árut, amelyből TH-gyűrűket készítenek. Januárban már olyan TH-gyűrűket kap a komlói tröszt, amelyeknek a teherbíró képessége 60—70 százalékkal is magasabb lesz a korábbiaknál II termelőszövetkezetek tervezésének néhány tapasztalata I mát, a termelőszövetkezeti gépek üzemszerű felhasználását, a termelőszövetkezet és a gépállomás által kötött szerződések teljesítését stb. A növénytermelésben ellenőrizni kell a vetőmag, a műtrágya, a növényvédőszerek felhasználását. Figyelemmel kell kísérni az áruértékesítési tervek maradéktalan megvalósulását, a munkaegységfelhasználási tervet negyedévenként — most a tervnyomtatvány erre módot ad — és helyes, ha az észrevételekről és a tervintézkedésekről beszámolnak a közgyűlések.
