Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-05 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OUiKIHIUU ■ HIUAPI. 1963. JANUÁR 5. SZOMBAT A MAGYAD szocialista mukik áspábt báSáNYA megyei biiSttságaés a megyei tanács LAPJA XX. ÉVFOLYAM, ÁRA: 50 FILLÉR 3. SZÁM A társulások nagy lehetőségek Drávái okon nem vezető, egy egyszerű traktoros mondta a következőket: „Ha elromlik a traktorunk futhatunk vele a gépállomáshoz. Lehet, hogy fél órás munka van a gépen és ezért kilométereket mehetünk. Megjavítják — igaz — soron kívül is. De mennyivel jobb lenne, ha volna nekünk is egy olyasféle emberünk, mint ami­lyen a gépállomáson a brigád- szerelő volt. Tudom nincs elég szakember, meg mi sem bar­nánk egy szakembert egyedül eltartani. De ha összefoghat­nánk Bogdásával, meg Mar­kóccal Hárman vennénk neki egy motorkerékpárt, be­rendeznénk neki egy kis műhelyt, 6 beszerezné a legszükségesebb alkatrésze­ket és mind a három termelő­szövetkezetben kijavítaná a gépek kisebb hibáit. Nem áll­nának annyit a traktorok,” Ez a traktoros csak jót akart. Nem tudott ő arról hogy felsőbb vezetőik már rég­óta tőlük a fejüket azon, ho­gyan lehetne egyes termékek előállítására megvalósítani a termelőszövetkezetek társulá­sát- Sőt. Nemcsak egyes ter­mékek előállítására, hanem olyan kérdések megoldására is, mint amilyet a drávafoki trak taros elmondott. Ezelőtt né­hány évvel még azt mond­tuk: „Nagyüzemeket kell létre­hozni”. Ekkor még megeléged­tünk azzal is, hogy egy köz­ségben, akár három termelő­szövetkezet is legyen. Később kiderült — szűk lett egy-egy termelőszövetkezet területe. — Maguk a termelőszövetkezeti vezetők is ezt látták. Termel­tek ezt is, azt is. Végül azt mondták: egyesüljünk. És egye sültek. Később a falu határa is kicsi lett és két-három, sőt még ennél is több termelőszö­vetkezet egyesült. Belátták: nem érdemes ötven szarvas- marhával, meg néhány sertés­sel vesződni. Ezeknek is meg kell hozni a takarmányt, ezek­hez is szakemberek kellenek. Egyszóval minden községben mindent csinálhattak külön- külön kicsiben. Az egyesült termjeLő&zövetkeze bekben már mód nyílt arra, hogy bizonyos mértékig specializálódjanafk. És most itt egy újabb probléma A specializálódásnak is van­nak határai egy-egy termelő- szövetkezeten belül, de nincse­nek határai — ha több nagy termelőszövetkezet társul bi­zonyos termékek előállításá­ra mágocsi termelőszövetke­ze i évente 15—20 vagon ba­romfit ad el. Majdnem annyit, mint amennyi a sásdi járás termelőszövetkezeteinek évi térve. Hozzáértésben, épület­ben nem lenne hiánv Mágo- cson. Előállíthatnának itt több baromfihúst is, de... Igen — kiéri a határ ehhez. Tartanak sertést is. Jó eredményeik van­nak itt is, kár lenne ezeket az eredményeket feladni. De jó lenne, ha több baromfihúst is adnának. Hogyan lehetne ezt megoldani? Úgy, ahogy a drá- vafokiak gépjavítását — tár­sulással. A környező termelő- szövetkezetek adnák a takar­mányt, a mágocsi tsz-ben pe­dig felnevelnék a csirkéket. Olyan lenne ez mint egy rész­vénytársaság, csakhogv ez nem egyes emberek, hanem kollek­tívák szövetségén alapulna. — Megvalósítható gondolat? A már megvalósított példák bi­zonyítják, hogy igen. De meg lehetne ezt valósítani például Kátólyban is, ahol tavaly épült egy korszerű baromfinevelő. De ennek a kapacitását a ká- tolyi termelőszövetkezet nem tudja kihasználni. Társulással ezt is ki lehet használni. Persze nemcsak baromfi hús előállítására, de tojás ter­melésire is lehetne társulni. Egyes fejlett mezőgazdasági országokban egész tojás gyá­rak vannak. Nálunk is meg­vannak a lehetőségek ilyen to­jásgyárak létrehozására. En­nek is a társulás az útja. — Ezekben a gyárakban lehetné­nek a legjobb szakemberek, itt alkalmazhatnák a legkorsze­rűbb módszereket és ezzel ki­küszöbölhetnék a tojástenme- lés időszakosságát is. Mohács szigeten hétezer hol­dat akrnak öntözni. Egy tsz ekkora öntözőtelep létrehozá­sára képtelen. De ha társul az érintett hat termelőszövetke­zet és egy állami gazdaság — a terv valósággá lesz. Persze nemcsak itt lehet öntözésre társulni, lehet például a Drá­va mentén és másutt is. Egyes termelőszövetkezetek­ben, mint például a pellérdi- ben — valósággal púp a ser­téstenyésztés a gazdaság há­tán. Nincs megfelelő gondozó és ez meg is látszik az állo­mányon. És mégis foglalkozni kell a sertéstenyésztéssel, mert a terv ezt is előírja. Ne te­nyésszen sertést a pellérdi termelőszövetkezet? Ilyen luk- szust nem engedhetünk meg magunknak. De olyat sem, hogy halomra dögöljenek az állatok. A kiút itt is adva van. Szigetváron például azon spekulálnak, hogy egy nagy sertéshizlaldát hoznak létre. Több tsz társul és ebben a sertéshizlaldában több terme­lőszövetkezet sertése hízik. A legjobb szakemberek dolgoz­nak ebben a hizla’dában és a legjobb takarmányozási mód­szerrel etetik a sertéseket. A keverőüzem helyben van, a táp fuvarozása olcsóbb. Már ez jelentős megtakarítást je­lent és a megtakarítás egyben jövedelem is. De ezen túlme­nően is van előnye ennek a hizlaldának. Vegyük csak csak a következőt: a megyében je­lenleg 14—16 hónapos korban érik el a vágósúlyt a sertések. Ha ebben a hizlaldában elér­nék — és ezt el lehet érni —, hogy hét-nyolc hónapos kor­ban vágásra érettek lesznek a sertések ez igen jelentős dolog lenne. Ez nemcsak azt jelente­né, hogy a fiatalabb sertés nem zsírosodina el, valóban hús sertés lenne és minden piacon állná a versenyt, hanem azit is, hogy a tsiz-ek nagyobb jövede­lemhez jutnának. Néhány példa, amely ha tel­jes részletességgel nem is, de egyes vonalaiban megmutatja a jövő útját. Helyes, ha a ter­melőszövetkezetek ezen az úton keresik boldogulásukat. Jobban járnak ők is, jobban jár a népgazdaság is. Tartalomból: A szakszervezetek megyei küldöttértekezlete 2. oldal Katonaélet 3. oldal Kölcsön 1517 lakás felépítéséhez 5. oldal i í í ■ • A XIV. Autójavító Vállalat alvázszerelő részlegében a háromtagú Tupi-brigád naponta egy tehergépkocsi alvázát szereli össze, s beszerelik a motort is. Képünkön a sebesség- váltót szerelik fel az egyik Csepel tehergépkocsi motorjára. Hz ENSZ főtitkárhelyettese Kongóba utazott Csőmbe nyilatkozata — Az Union Miniere együttműködik az ENSZ-szel? Az AP katangai különtudó­sítója és egy belga újságíró, megelőzve az előrenyomuló ENSZ-csapatokat, eljutott a nyugat-katangai Kolwezi-be, ahol az ottani légitámaszpon­ton Csőmbe maga köré gyűj­tötte minisztereit és berendez­te ideiglenes főhadiszállását. Csőmbe nyilatkozatot adott az újságíróknak. Kijelentette, hogy „mindig hajlandó volt tárgyalni”, most azonban az ENSZ ezt „túl ké­sőnek” találja. „Ebben az eset­ben nem szüntethetjük be a harcot, ellenállunk a végsőkig. Ha Kolwezi elesik, a dzsun­gelben harcolunk tovább”. Csőmbe fenyegetőzik Csőmbe azt mondotta, hogy várja korábbi feltételeinek tel­jesítését és ebben az esetben kész visszautazni Elisabeth- ville-be. Csőmbe árulónak ne­vezte a jadotvillei Union Mi- niere-telep és a többi katangai Union Miniere üzemegység vezetőjét azért, mert együtt­működtek a bevonuló ENSZ- csapatokkal, és „a vállalat ér­dekeit helyezve előtérbe”, nenj pusztították el az ipari lénfeítményeket. Csőmbe keserűen kifakadt amiatt, hogy „az amerikaiak akarnak Katangában a belgák helyére lépni, és ellenőrizni akarják a katangai bányákat”. Alig voltak harcok Az ENSZ titkárságának szó­vivője csütörtökön este sajtó- értekezletet tartott. Elismerés­sel szólt a kongói ENSZ-csa- patok ténykedéséről, amely Jadotville elfoglalását ered­ményezte. A szóvivő azt ^mon­dotta, hogy a város elfoglalá­sakor „alig voltak harcok és kevés szabotázscselekmény” történt. Az ENSZ-egységek parancsnoka — mint a szóvivő mondotta — tárgyalt Jadot­ville polgármesterével és az Union Miniere belga bánya- vállalat képviselőivel, hogy megvédelmezzék a vállalat gazdasági erőforrásait és biz­tosítsák a város normális éle­tét. Jadotvile elfoglalásával kap­csolatban egyébként újabb el­lentétek merültek fel a katan­gai szeparatistákat támogató angol—belga körök és az ENSZ között. Olyan hírek ter­jedtek el ugyanis, hogy U Thant, ha vonakodva bár, de Ígéretet tett Belgiumnak: az ENSZ-csapatok megállnak a Lufira folyónál és nem vonul­nak be Jadotville-be. Ezt az „utasítást” a kongói ENSZ- haderők nem teljesítették, mert állítólag megszakadt az összeköttetés az ENSZ New York-i központja és a leopold- i ville-i ENSZ-kirendeltség kö- ! zött és „komoly hibák történ­tek” az együttműködés tekin­tetében. Hivatalosan bejelentették, hogy Bunche, az ENSZ főtit­kárának helyettese U Thant kérésére csütörtökön este re­pülőgépen Kongóba indult, hogy megbeszélést folytasson Gardinerrel, az ENSZ kongói főbiztosával és más kongói ENSZ-képviselőkkel a katan­gai helyzetről. ENSZ-körökben nyomatékosan hangsúyozzák azonban, hogy Bunche nem fog találkozni Csombéval, a katangai szakadárok vezetőjé­vel. Az angol kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Csombét rábeszélje: utaz zék vissza Elisabethville-be, Katanga tartomány székhe­lyére. Londonban ezt lénye­ges gyakorlati lépésnek tekin­tik a katangai helyzet rende­zése felé. Az ENSZ állítólag hajlandó Katangában repülő­gépet bocsátani Csőmbe ren­delkezésére. Újabb megbeszélések . Pekingben Peking (TASZSZ). Csütörtökön a Kínai Nép- köztársaság fővárosában foly­tatódtak a kínai—indiai ha­tárkonfliktus békés rendezé­sére irányuló tárgyalások; A megbeszéléseken részt vett Csou En-laj, a kínai állam­tanács elnöke, Bandaranaike asszony, ceyloni miniszterel­nök, Csen Ji kínai miniszter­elnök-helyettes és külügymi­niszter, valamint Subandrio, Indonézia első miniszterének helyettese, külügyminiszter. Mint az Uj Kína jelenti, a tárgyalások baráti légkörben zajlottak le. Vízierőmű épül a Dnyeperen Kijev (TASZSZ). Kanyevnál (Ukrajna) meg­kezdődött a Dnyeper-folyá hatodik vizierőművének épít­kezése. A tervek szerint a vizáerőmű kapacitása 420 000 kilowatt lesz. Kanyev körze­tében 3.3 milliárd köbméter űrtartalmú víztárolót létesí­tenek. A kanyevi vizáerőmű fel­építésével megnyílik a Balti- és a Fekete-tengert összekötő összefüggő hajóút első sza­kasza. Runche nem találko­zik a szakadárokkal Ezt az ENSZ szóvivője csü­törtök esti sajtóértekezletén : is megemlítette, úgy tudják, U Thant erélyesen kifogásolta is a történteket, mikor Bel­gium ENSZ-főképviselője szemrehányást tett neki, hogy a „szóbeli megállapdást” az '"NSZ-erők nem tartották be. Az ENSZ főtitkára külön­ben szombaton utazott volna hivatalos látogatásra Jamai- ••ábi, útját azonban a kongói -seménvek miatt februárig el­halasztotta. Újfajta méhek Baranyában Harminc esztendős tenyész­tői munkával a biológiai al­kalmazkodás csodáját érték el osztrák és német méhészek a kannthiai méhesekben. Kite­nyésztették ugyanis a hosszú- szipókás méheket a nálunk is ismeretes karinthiai méhfaj- tából. Munkájuk elkezdésekor kísérleteik sikerét arra alapoz­ták, hogy a mezőgazdasági szempontból szegényes, már- gás talaj csenevész növényzete alaposabb kereső-munkára ösztönzi a virágpor után kuta­titkárok Éppen vége volt az élmény beszámolónak, amikor beléptem a nagyterembe. Kupka Sándor, a KISZ Ba ranya megyei titkár i mondotta el élmé­nyeit a Nagy Lajos Gimnáziumban össze gyűlt kétszáz ifjú­sági vezetőnek a Vili. pártkongresszusról. — Mintha magam is ott lettem volna, olyan izgalmas, él­ményszerű előadás volt — mondta egy feketehajú lány és élénk taglejitésekkel kísérte szavait, miköz ben elismételte, amit az előbb hallott. Szirtes László, a Nagy Lajos Gimná­zium KISZ-titkára azt jegyezte meg leg­jobban, amit az ifjú­sági szövetség 1963-as feladatairól mondott, az előadó. . — De sok dolgom van! — mondta és iállt a tanteremben sszegyült komlói és téesi középiskolás llSZ-titkárok elé. A falon függő hosz szú fekete táblára mutatott. — Ez azért van itt — mondta a hallga­tósághoz fordulva —, mert erre felírom tilyen műsort tudok idni a háromnapos tanfolyam utolsó nap ián. Ötödikén este 7 óraikor csináljuk, minden iskola mond­ja meg nekem, mit tud adni a műsorhoz. — Na, a Szirtes „precizitálódotf’ me­gint! — nevette el magát egy tüskehajú vékony legény mel­lettem — azonnalra kéri a választ. Meg kell ám ezt beszélni hékás! — mondta és összedugta a fejét a szomszédjával. Lapozgatták az Ifjú Kommunista című fo lyóirat legújabb szá­mát egy darabig, de a Laci által megsza­bott húsz percnyi idő már rég lejárt, még mindig nem írták össze az ötleteket. Szétnézek közben • többi tanteremben — gondoltam — és át mentem az I/b-be, ahol ugyanez a lázas tevékenység folyt. — Mire visszamentem, már összeállt a mű­sor, kijelölték az öt­tusa csapatokat, meg­állapodtak abban is, hogy tíz-tíz perces műsoridő jusson min­den csoportnak. Ebéd után újra cső portokra oszlott a kétszáz főnyi hall­gatóság, bevonultak a tantermekbe és megtárgyalták a Vili. pártkongresszus anya gának első részét. — És tegnap mi­lyen volt a tanfo­lyam? — kérdeztem a mohácsiaktól. — Érdekes volt teg nap is — felelték — különösen az, amikor a vezetés módszerei­ről meg a reszortok­ról vitatkoztunk. S az is, amikor minden ki elmondta a saját iskolája gondjait. Ab­ban a vitában ke­ményen megmondtuk a véleményünket egymásnak, de jó volti GYEVl KAROLY tó kis állatokat. Feltevésük be vált, mert az e vidéken vetett lucernásokat ellepték a mé­hek és fokozott igyekezettel próbálták elrabolni a szinte egyedüli növényzet, a lucerna virágporát. A növény harang alakú virágja viszont eléggé mélyen elrejti ezt az értékét. A méhek a többesztendős ku­tató-kereső munka során bio­lógiai változáson mentek ke­resztül: a mintegy 6 millimé­teres szipókájuk 8 milliméte­resre fejlődött. Ezzel most már teljesen kiaknázhatják a lu­cerna kincsét. Kétszeres hasz­not is hajtanak ezzel: mintegy 40 százalékkal növelik a méz­termelést és a lucerna magkö- tósét is megkétszerezik. Ezekből a hasznos méhekböl Baranyába is kerül rövidesen néhány száz. A megyei mé­hészszövetkezetek titkára, Sol­ti Tivadar az országos központ útján tárgyalásokat folytat az osztrák méhészek kutató inté­zetével az import ügyében. Előreláthatóan májusban már megérkeznek a hosszúszipókás karinthiai méhek. Kodály művei Lengyelországban Liszt és Bartók mellett Ko­dály Zoltán a legnépszerűbb magyar zeneszerző Lengyelor­szágban. Kodály művei a len­gyel szimfonikus zenekarok műsorában vezető helyet fog­lalnak el. Kodály Zoltán 80. születés­napja alkalmából a lengyel rádió két ünnepi műsort is sugárzott a zeneszerző művei­ből.

Next

/
Thumbnails
Contents