Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-04 / 283. szám
1 *VJM»Í.d 1982. DECEMBER L 1 Gardelli meghódította Pécset, Pécs meghódította Gardellit Lamberto Gardelli szívesen támogatná egy építendő pécsi zenepalota ügyét Budapestre érkezeti a Jugoszláv Kulturális Kapcsolatok Bizottságának főtitkára Á Kulturális Kapcsolatok Intézete meghívására Budapestre érkezett Dfago Vucsi- nics, a Jugoszláv Kulturális Kapcsolatok Bizottsága főtitkára. A vendéget a Keleti pályaudvaron dr. Rosta Endre,, a' Kulturális Kapcsolatok Intézete ügyvezető elnöke, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, • Külügyminisztérium és a budapesti jugoszláv nagykövetség képviselői fogadták. Román pártküldöttség utazott át Budapesten A Csehszlovák Kommunista Párt kongresszusára utazó román pártküldöttség Emil Bodri aras elvtárenak, a Román Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével hétfőn átutazott Budapesten. Hétfőn a déli órákban fogadás volt a városi tanács művelődésügyi osztályán Lamberto Gardelli, a Pécsett tartózkodó olasz karmester tiszteletére. Ennek során dr. Borsos József, a népművelési csoport vezetője üdvözölte városunk vendégét és emléktárgyakat nyújtott át neki. Ezután baráti légkörben lezajlott beszélgetés kezdődött Lamberto Gardelli, valamint Antal György, Agó- csy László, Paulusz Elemér és Várnagy Viktor között. Lamberto Gardelli elmondotta, hogy o Pécsi Liszt Ferenc Kórus és Filharmonikus Zenekar munkája, művészi teljesítménye rendkívüli csodálattal töltötte el. A kórusról az volt az első benyomása, hogy egy kiváló képességű hivatásos énekkarral van dolga. Alig akarta elhinni, hogy valójában amatőr-kórusról van szó. melynek tagjai anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik áldozatos munkájukat Ez, gondoljuk a legnagyobb dicséret, melyet Gardelli mondhatott a pécsi együttesről. A továbbiakban arról szólott, hogy számára megkapó volt az az egység, melyet a kórusnál tapasztalt, nemcsak zenei hangzás tekintetében, hanem abban is, ahogy eggyéforrt a kórus tagjai között a diák, a munkás, a hivatalnok. Véleménye szerint ez a kórus bármilyen magas színvonalú produkció előadására alkalmas és mindig szívesen jön a későbbiek során is városunkba, hogy tovább gazdagítsa a Liszt Kórussal és az ugyancsak nagyon muzikális tagokból álló Filharmonikus Zenekarral eddigi kapcsolatait. Olyan meghatónak találta azt a páratlan lelkesedést és zene- szeretetet. melyet a két pécsi VERDI: REQUIEM együttes részéről tapasztalt, hogy véleménye szerint Pécs megérdemelne egy méltó, a legszélesebb tömegek befogadására is alkalmas zenepalotát. A modernizált és a maga sajátos feladatait kitűnően betöl- I tő Liszt Ferenc Hangverseny- terem kicsiny’ befogadóképessége, a Nemzeti Színház jelenlegi formájában rossz akusztikája miatt csak kevéssé alkalmas nagyobb szabású zenei alkotások megszólaltatására. Őbenne — mondotta — ez a néhánynapos pécsi tartózkodás, a pécsi zenei élet megismerése mély nyomokat hagyott és egy eszmét ébresztett: késznek mutatkozik öt-hat koncertjének tiszteletdiját felajánlani egy építendő, valóban reprezentatív zenepalota költségeihez. Tudja, hogy ez csak egy csepp a tengerben, de talán elindítója lehet egy nemes mozgalomnak. A jelenlévőket rend kívül mélyen érintette ez a nemes gesztus, mely az udvarias szavak helyett tettekkel is kész kiállni a pécsi zenei élet továbbfejlesztése mellett. Ezek után a beszélgetés a színház munkájára terelődött. Gardelli már Budapesten értesült arról, hogy Pécsett — néhány színházi produkciója miatt — avantgarde szellemű művészi városként tartják nyilván, és ezért igen nagy érdeklődéssel nézte végig két alkalommal is a Hoffmann meséi előadását. 4 Lamberto Gardelli pécsi látogatása, túlmenően két felejthetetlen élményt nyújtó hangversenyén. újabb lendületet hozott a város magasszínvonalú zenei életébe. Döbbenetes erejű, nagyszerű élményt nyújtó két előadáson szólalt meg városunkban Verdi remekműve, a Requiem. Nem először hallottuk és mégis azoknak kellett igazat adnunk, akik zsúfolásig megtöltötték vasárnap délelőtt a Liszt Ferenc termet, hőtfőn este pedig a Nemzeti Színházat. Hogy a sokak számára ismételt meghallgatás is ilyen eleven erővel ható, felejthetetlen élményt nyújtott, az elsősorban a rendkívüli képességű olasz vendégkarmesternek, Lamberto Gardellinek köszönhető. Van egyéniségében valami lenyűgöző szuggesztivitás, mely- lyel már az alapos és sokszor fárasztó próbák ideje alatt is át tudta vinni művészi elképzeléseit a kórus és zenekar tagjaira. Ugyanakkor ez a belőle áradó lobogó tűz az előadáson sem lohadt le, bár soha egyetlen pillanatra sem váltak külsődlegessé dirigensi mozdulatai. Pálcája alatt hatalmas érzelmi-drámai hullámzással igaz művészi muzsika szólalt meg. Ezúttal sem tagadta meg operakarnagyi énjét, hiszen Verdi eredetileg sem liturgikus gyászmisét komponált, és ez domborodott ki Gardelli felfogásában is. A halál gondolatával szemközt találkozó ember általános problémáját szólaltatta meg, éppen ezért vált mindenki számára ennyire érzékelhetővé ez a tolmácsolás. Gardelli karmesteri nagyságát bizonyítja, hogy míg egyrészt izzó drámaiság. a mélység felé hatoló rendkívüli mértéktartással és teátrális külsőségek nélkül megfogalmazott bizonyos operai effektusok jellemezték az előadást, másrészt viszont sikerült érzékeltetnie, különösen a második részben, a gyász fenségét és érzelmi gazdagságát, de ezen tül azt az életszeretetet is, mely az idős Verdi minden kottafejéből árad Gardelli tökéletesen feloldódott muzsikálását követte az önmagát felülmúló Pécsi Filharmonikus Zenekar is, mely a ritka, magávalsodró egyéniségű karmester keze alatt végletesen kicsiszolt közreműködésével értékes részese volt a sikernek. A hangverseny hőse azonban elsősorban a Liszt Ferenc Kórus wlt. Ez az énekkar ismét égiszén rendkívülit produkált Antal György kar- igazgató előkészítő és betanító munkája eredményeképp. Tökéletesen árnyalt, a pianókat és fortissimókat hatalmas crescendókkal megoldó, pontos és tiszta teljesítményt nyújtottak. és tökéletesen hozzáidomultak Gardelli felfogásához, hogy a gyászon túl érzékeltetni kell a zenélés örömét, ezt az alapvetően olaszos vonást. A most hallott Verdi Requiem 'ezért volt mélyebben olaszos, mint amiket eddig hallottunk, és ebben nagy része van a kórusnak, mely ugyancsak olaszosan énekelt, kerekített, amint azt az olasz belcanto megköveteli. Ebben a szellemben működött közre a négy szólóénekes — Bért/ Gabriella, Komlóssy Erzsébet, Réti József és Mészáros Sándor, akikről ugyancsak az őszinte elismerés hangján szólhatunk. A csak nagyon ritkán adódó, felejthetetlen perceket szerző hangversenyt, elsősorban Lamberto Gardellit és rajta keresztül minden közreműködőjét elemi erővel kitörő és szűnni nem akaró tapsorkán köszöntötte. bizonyságául annak, hogy városunk legkiválóbb művészi együttesei ismét a tiszta művészet magas fokán lévő produkciót nyújtottak. — nt — Koszorúzást ünnepség József Attila sírjánál József Attila halálának 25. évfordulója alkalmából hétfőin a Kerepesi temetőben koszorúzás! ünnepséget rendeztek a költő sírjánál. Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke emlékbeszédében méltatta a nagy proletárköLtó életét és munkásságát, majd az állami és a társadalmi szervezetek képviselői ünnepélyesen megkoszorúzták a sírt. A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében Darabos Iván az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tudományos és kultúráló« osztályának vezetője és Szakosíts Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Művelődésügyi Minisztérium nevében dr. Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság főigazgatója és Rátkai Ferenc, a Művelődésügyi Minisztérium irodalmi főosztályának vezetője, a Magyar írók Szövetsége nevében Darvas József, a szövetség elnöke és Kiss Ferenc költő, a Hazafias Népfront képviseletében Szabó Pál, a Népfront Országos Tanácsának al- elnöke és Matuz László, a budapesti népfrontbizottság helyettes titkára helyezett el koszorút a síron. Ugyanazok, akiknek a twist is tetszik Politikai beszélgetések és sajtóviták a középiskolákban Horváth Honka, a Közgazda- sági Technikum negyedéves tanulója azt tartja, hogy a sajtófoglalkozások érdekesek, szükség van rájuk. Az ifjúsági szövetség szervezi ezeket a foglalkozásokat, amelyeken újsághírek alapján vitatják meg á hazai eseményeket és a külföldön történt fontos politikai dolgokat. Varga Lászlóné igazgatóhelyettes véleménye szerint egyáltalán nem mennek ezek a foglalkozások a tanulás rovására. Inkább elősegítik a tanulók fejlődését. Segítenek eligazodni földrajzi, történelmi, közgazdasági kérdésekben is. Meg lehet figyelni, milyen jól haladnak a politikai gazdaságtan tanulásában is azok, akik a sajtóvitákon rendnemen részt vesznek. Most meg azt hatánoaták ct a lányok, hogy a VIII. párt- kongresszus anyagát is megvitatják, hat részre osztva. Nem tanárok vezetik a vitát ezeken a megbeszéléseken, hanem maguk a tanulók. Önállóan készülnek fel a vitavezetésre. Ezzel fejlődnek, politikai, fóidra j- *L gazdaságpolitikai ismereteik nőnek a felkészülés során, ön- dóságuk is erősödik. Decembér 27-én például már meg is tárgyalták a párt Központi Bizottságának beszámolójából: A nemzetközi helyzet és külpolitikai feladataink című részt De nemcsak a KlSZ-szerve- zetben szerveznek ilyen vitákat, hanem osztályfőnöki órán is megbeszélik a kongresszusi beszámolót. A negyedikesek osztályfőnöki órám tapasztalták, hogy rendkívül értelmesen, okosan szólnak hozzá a tanulók hazai feladatainkhoz is, külpolitikai kapcsolataink kérdéseihez is. önálló véleményük van, s azt meg is mondják, de nem szégyellik megkérdezni azt sem, amit nem értenek. Általában az a helyes és jól bevált, hogy a negyedik osztály tanulóival vitatják meg a fonton politikád kérdéseket, de a Pécsi Leöwey Klára Leánygimnáziumben hallottuk, hogy az első osztályos tanulók között is megbeszélték a VIII. kongresszus lényegét. Vannak, akik azt mondják, — szülők között is akad néhány, — hogy a politikai foglalkozások és sajtóviták kora- éretté teszik a gyereket, s ez nem jó. A pedagógusok tapasztalatai ellentmondanak ennek. Vallják és bizonyítják, hogy nem így van, mert a gyerek nem lesz koraérett, sőt inkább ezeken a vitákon alakul ki saját korához mért felfogása az életről. Ez pedig nem rossz dolog, sőt nagyon is jó. Megcsóváljuk olykor-olykor a fejünket, amikor látjuk, milyen vadul járják a twistet a fiatalok. De akkor is a fejünket csóváljuk, amikor utol- sóAves gimnazisták és technikumi tanulók a kubai konfliktusról, vagy a berlini kérdés megoldásáról beszélnek. Kora- éretté válásuktól félünk, amikor halljuk, hogy 17—18 éves gyerekeket komolyan foglalkoztat a vatikáni zsinat Nem érezzük, hogy eGené- mon dósba kerülünk ilyenkor saját felnőtti irrtvoRunkknl? Akkor is hümmögünk, amikor komolytalanságot vélünk felfedezni gyerekeinkben, de akkor is, amikor komoly dolgokról. vitáznak?! A Közgazdaság Technikum igazgatóhelyettesének van igaza, — ezt igazolják a tények! — amikor megállapítja, hogy szükséges is, jó is, ha a gyerekek megvitatják a politika kérdéseit. Mégpedig ugyanazok a gyerekek, akiknek ugyanakkor a twist is tetszik, meg a csa-csa-csa is; ugyanazok, akik — ejnye-ejnye! — szívesebben hallgatják a tánczenét a rádióban, mint a talajerő pótlásáról szóló előadásokat Es végül az újságíró is hadd mondja meg: neki is meglepően jó tapasztalatai vannak a fiatalokról. Egy sajtóankéton Pincehelyi Sándor a Művészeti Gimmázriumból, Nagypál Borbála és Juhász Márta a Köz- gazdasági Technikumból, Jáki Géza a Vegyipari Gépészeti Technikumból — és még nagyon sokan! — olyan okosan elemezték a mad nemzetközi helyzetet, hogy sok felnőtt becsületére vált volna. Mégsem voltak „felnőttesek”, nem voltak „koraérettek”, de nem voltak gyerekesek sem. Pontosan olyanok voltak — ma is olyanok! — mént amilyennek lennie kell a mai modem kor gyermekének, add absztrakt festőkkel fa találkxmk. realistákat i* lamer, Gorgijt la szereti. József Attilát is becsüli, de Gagarint, Tyitovot, Glenni és Popoviesot is csodálja. Egyszóval tehát: keQenek ezek a politikai viták a középiskolákban, jók és hasznosak' azok az osztályfőnöki órákon és az ifjúsági szövetség sajtóvitáin egyaránt fired Károly A Tündérvásár játékkiállításon magyar gyártmányú, új szellemes futballjátékot mutattak be. A LUDA játékosai több mint 100 helyről lőhetnek labdába, a kapusok vetődni tudnak, és ezáltal sokkal izgalmasabbá válik a „mérkőzés” a „taktikai” pályán.------------------------*■ — N EGYSZAZTIZENNÉGY általános iskola működik Pécsett és a megyében. Az általános iskolai tamilok száma 56 533 fő.-A pécsi iskolákba 23 887, a vidéki iskolákba pedig 42 645 tanuló jár. A tavalyi tanévhez viszonyítva Pécsett csökkent az általános iskolai tanulók száma, vidéken ugyanakkor 1400 fővel emelkedett. — MUNKAFEL VEVŐ helyet nyitnak Pécsbányatele- pen ebben a hónapban, ahol egybegyüjtik a lakosság elromlott rádió és televíziókészülékeit és egyéb háztartási gépeit, hogy aztán elvégezzék rajtuk a javítási munkálatokat. — AZ IVÓVÍZ szolgáltatás bővítésére 1963-ban mintegy 310 000 forintos beruházással új hálózatot építenek Pécs III. kerületében. Valószínűleg sor kerül Meszes és Szabolcs falu ivővíz-hálóiatának bővítésére is. — TEGNAP megkezdték Pécsett a Csemegekereske- deűmi VálHalat Kossuth Lajos utcai boltjában a mandarin, több zöldségboltban pedig a fenyőfák árusítását. — JÖVÖRJf KERÜL SOR a Bajcsy-Zsilinszky úti piactér bővítésére. Körülbelül \ 200 000 forint értékben új árusító asztalokkal, járdala- j pókkal látják el a piacteret, j — 2 ESZTERGAPADDAL gyarapítják a Pécsi Fémipari Vállalat gépműhelyét. A két munkapadot még decemberben megkapja a vállalat. — HÁROMSZÁZ EZER forintot fordít a városi tanács a pécsi Kovács-telep útjainak felújítására. Amennyiben a lakosság társadalmi munkával hozzájárul a munkálatok elvégzéséhez, úgy sor kerülhet valamennyi út felújítására is. — A XV. KÖNYVSORSJÁ- TÉK sorsjegyei ellentétbén a december 1-4 számban közéltekkel nemcsak a Széchenyi téri, hasvem a Kossuth Lajos u. 48 szám alatti, a Jókai téri vdegennyelvű és az antikvár könyvesboltokban, valamint az üzemi bizományosoknál is kaphatók.. SZABAS-VARRAS TANFOLYAM 1 kezdődik ma délután 5 órakor haladók én 6-án. csütörtökön du. 5 irakor kezdők részére Pécs város művelődési Házában (Déryné u. IS.) ranít: Cser Ferencné. Beiratkozás i Művelődési Ház Irodájában. liKIGAZIrAS Lapunk november 24-t számában, a „Két megye tapasztalatcseréjo Mágocson” című cikkben sajnálatos elírás történt a cikk szerzőjének hibájából. A cikk megállapítja, hogy a mágocsl Béke Tsz-ben két év alatt az 510 mesterségesen felnevelt borjúból 60 darab hullott el. A tényleges elhullás ezzel szemben csak 6 darab volt. — AZ IDÉN az ország különböző vidékein 865 új orvos, 61 fogorvos és 192 gyógy szerész kezdte meg a munkáját. Az új orvosok 80, a fogorvosok 84, a gyógyszerészeti 94 százalékát irányították vidékre. — PÉCS TERÜLETÉN a meglévő hulladékgyűjtő edények mellett jövőre újabb 100 darabot szerelnek fel a város különböző pontjain és ezzel egy időben mintegy 100 —120 új padot helyeznek el a város parkjaiban. — A PÉCS VÁROSI KISZbizottság vállalta, hogy amennyiben a Központi Bizottság hozzájárul, egy ifjúsági építőtábort szervez az orfüi tó munkálatainak színhelyén. TELEV1ZIO MŰSORA 17.50: A magyar hirdető műsora. — 18.00: Iskolások műsora; — 19.00: Titokzatos munkatárs. — 19.30: TV-Híradó. — 19.45: Mezőgazdászok fóruma. — 19.50: A TV Mesekönyve. 19.55: TV-Magazin. 20.25: Mese a 12-es találatról — magyar film. — 21.55: Orvosi tanácsok, — 22.05: Hírek. író-olvasó találkozó a Pannónia Sörgyárban A fiatal pécsi író-újságírónak Bertha Bulcsúnak a kö- zelmru/jtban megjelent novellas könyve: A „Lányok napfényben” országszerte nagy sikert aratott. A könyvet rövid idő alatt valósággal elkapkodták. Érthető hát, ha Pécsett, ahol a lapokban közölt, sok helyütt felolvasott írásait már korábban ismerték és megszerették, ez az érdeklődés még nagyobb. Ennek az érdeklődésnek a jegyében rendezi meg a Pannónia Sörgyár december 5-én du. 16 óra 15 perckor az író-olvasó találkozót, amelyen Bertha Bulcsu felolvassa egyik novelláját, utána pedig a szerző elbeszélget a hallgatókkal és válaszol a féltett kérdésekre. A vitát Mérey József vezeti Az íróolvasó találkozón szívesen látnak gyáron kívüli érdeklődőket is. % k
