Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

Ibn Szaud „édes íete" Esztelen költekezés, arab éjszakák az USA-ban Szaud-Arábia még ma­napság is megközelíthetet­len sok külföldi számára. Annyit azonban tudnak ró­la, hogy több mint 8 millió lakosának óriási többsége olyan körülmények között él, mint azelőtt négyezer évvel. Ibn Szaud Abdel Aziz király, a „sivatagi oroszlán” ahogy nevezik, alattvalóét kegyetlen elnyomatásban, tudatlanságban, elmaradott­ságban tartja. Az ország la­kosságának óriási nyomora' ellenére 6 maga, családja és törzsfőnökei olyan életet élnek, amilyent csak az Ezeregyéjszaka meséiből is­merünk. Ibn Szaud mesés összege­ket zsebel be az állami pénz tárból. Évente húszmillió egyiptomi font a jövedelme. Ezenkívül még körülbelül több mint kétmillió font fi­zetést kapnak gyermekei. Két kézzel szórja a pénzt Amikor legutóbb az USA- ban járt, naponta százezer dollárt költött Saját maga és kísérete számára kibérelt egy bostoni kórházat és a Shepperton Platza szállót amely a legnagyobb és a legfényűzőbb az USA-ban. A szálloda és a kórház épü­lete közötti forgalmat tíz legmodernebb Cadillac bo­nyolította le. Csak ez a for­galom 4070 dollárba került naponta. A király és kísére­te számára állandó közvet­len telefonkapcsolatot léte­sítettek a kórház és Ríjad, Szaud Arábia fővárosa kö­zött A napi telefonbeszél­getések 3500 dollárra rúgtak és noha az Arameo ameri­kai kőolajtársaság — amely ezt az utat szervezte, több ízben Is kérte, hogy csök­kentse távbesaSgetéseinek számát • telefonszámlák továbbra is ugyanilyen ma­gasak voltak. Szaud király nem volt megelégedve a szálloda és a kórház étlapjával, pedig valóban mindent megtettek, hogy kedvében járjanak. Szerencsére, őfelségének egyik nagykövete Boston­ban ráakadt egy arab étte­remre, s attól a naptól kezd­ve állandóan hordták a sült birkahúst a szálloda fény­űző termedbe. Szalem Ibn Eid sejk, az udvari pénztá­ros nehéz gondban volt a vásárlások miatt Többek között tíz rádió-leedó- és felvevőállomással, gramo­fonnal, magnetofonnal, hő­szabályzó berendezéssel, erős szirénával, valamint golyóálló üveggel felszerelt Cadillacot kellett rendelnie a király számára. Elgondol­hatjuk, micsoda számláit kellett kifizetnie. . Természetesen Ibn Szgud magával vitte feleségeit is. Egy nap egyikük vásárolni ment Mikor visszatért a szállodába, a személyzet tel­jes fél órán át hordta ki a Cadillacokból a csomagokat és dobozokat. Szívélyes vendéglátói — első nap az Arameo kőolaj­társaság mágnásai, akik óriási hasznot húznak szaud arábiai kőolajforrásadkból — elhatározták, hogy ven­dégük tiszteletéire igazi arab éjszakát rendeznek. Az ame­rikai lapok szerint páratlan fényűzés közepette zajlott le ez az esemény. ^ szálloda egyik termét korcsolyapályá­vá alakították, s köréje Hai­tiből és Hondurasból hozott virágokat ültettek. Az étele­ket színarany tálakon szol­gálták fel, mindegyikük 50 ezer dollárt ért, Szaud király szfnairany trónuson ülve fi­gyelte a világ minden tájá­ról összeseregiett koresolya- művésEnőlket. Az arany evő­eszközök értéke a becslések szerint meghaladta a 80 000 dollárt A király látogatása éppen a muzulmán vallás Ramazan ünnepségednek idejére esett s mint Ismeretes, a Korán előírásai szerint ez idő alatt hajnaltól késő estig nem sza­bad enni. A muzulmán val­lás imámjának — Szaud ki­rály ugyanis egyházfő — azonban tekintettél rossz egészségi állapotára, megen­gedték az étkezést Az amerikai life folyóirat szerint Ibn Szaud csak spa­nyolországi látogatására 340 ezer dollár készpénzt és több mint egymillió dollár kész­pénzt és több mint egymil­lió dollár értékű turistacsek­ket vitt magával. Elutazása­kor mégis elfelejtette ki­egyenlíteni szállodai szám­láját őfelsége ezék után még egy hónapot töltött Olaszor­szágban. Németországban és Ausztriában. Több mint két­millió dollárt költött A utót tatai ito piru áu Amerikában és Svédország­ban mir «tterjedt, Ausztriá­ba» most kezdődik azoknak a piruláknak az árúsitása, ame­lyek állítólag „megfiatalítják” az autókat. A pirulákat egy­szerűen a benzintankba kell bedobni, s a kocsi eljesítőké- pessége egy idő múlva fokoza­tosan emelkedik. Ez mese­szerűen hangzik ugyan, de tudományosan megállapítot­ták, hogy komoly a lapja van. A pirulák, amelyek Motaloy néven kerülnek forgalomba, azáUal hatnak, hogy pirinyó részecskéik az üzemanyag segítségével apránként beke­rülnek a motorba, ahol el­olvadnak és lerakódnak kü­lönböző géprészeken. Lera­kódásuk ott a legintenzívebb, ahol legkisebb a súrlódás, te­hát mindazokon a helyeken, ahol a kopás következtében nem illeszkednek pontosan egymáshoz az alkatrészek és csökkent a kompresszió. Mérésekkel megállapították, hogy a tabletták használata után egy idő múlva a komp­resszió növekszik anélkül, hogy kellemetlen mellékhatá­sok lépnének fel. Mivel a pi­rulák igen lassan oldódnak, az eredmény nem jelentkezik azonnal, hanem csak bizo­nyos megtett küóméterszám után. Novemberben született, ide sióvá »zaziuumuu- - :>>. .u.i Szülőhelye: Florida kisváros a Amerikai Egyesült Államok ban. Missouriban. Sámuelnek keresztelték. De ha egész ne­vét olvassuk is — nem igen jut eszünkbe, hogy kedves isme­rősünk. Sam Cl smnnsnek h;v- ták ezt az 1835 november 30- án született fiúcskát. Nem messze e‘tőj a kis Floridától, szülőhelyétől, van egy folyó­parti városka, amelynek száz- egvnéhánv é’ ősét min­denki ismeri, aki olvasta vala­ha Tom Sawyer történetét és szívébe fogadta Hűek Finnt, a világhírű csavargót. St. Pe*esbourg néven ismer­jük a városkát — de igazi neve is van, akárcsak Tom Sawyer- nek. Hannibal a város és Sam C'emens a kisfiú. Vagy ha úgy tetszik: Mark Twain. Négy éves volt, amikor az apa, John Marshall Clemens — Hannibal városkába költö­zött. Békebíró lett: a ház, amelyben hivatalát tartotta ma is megvan. A maga idejében persze ez az egyemeletes ház igen rangos épület volt: húsz évvel a Clemens csa'ád letele­pülése előtt öt családból állt Hannibal egész lakossága. Az ifjú Sam Clemens — vagy in­kább Tom Sawyer — korában már egy-kétszáz ember élt itt a Mississippi partján. Megvan a mai városban a Cardiff Hill — itt lakott özvegy Douglasné, ide követte Indián Joet, ama félelmetes éjszakán Hűek Finn. amikor Tom Saw­yer a barlangban volt Beckyvel — megvan a barlang is, ezt ma Mark Twain barlangnak hív­ják és a városkával szemben a nagy folyóban ott nyúlik el a híres Jackson szívet. Ide men tek kalózkodni Hűek Finn a véreskezű, Harper Joe a Ten­gerek Réme és a Spanyol Vi­zek Fekete Kalóza — Tom Sawyer. A szigetnek sok neve volt, végül is az maradt meg, amelyet Tom Sawyer írója adott neki. A csábító nagy víz, a Mississippi minden fiút meg­idézett, hát még a hatalmas gőzhajók matrózai, kormányo­sai! Mark Twain! — hangzott a hajóskiáltás a vízen, és a fiúk tudták, ez azt jelenti: a hajó biztos vizen jár, a mérőón ket­tőt jelez. Igazán nem lehet cso­dálni. hogy Sam Clemens — aki Hannibal városban egyéb­ként. nyomdászatot tanult — nem tudott ellenállni a Missis­sippi csábításának és maga Is hajós lelt. Így aztán nem egy­szer kiáltotta ő is a megnyug­tató mark twaint! Es végül az emlék erős volt: Sam Clemens írói nevében a Mississippire és a hajón töltött napokra emlé­kezett, így lett belőle Mark Twain. özvegy Douglasné háza he­lyén világítótorony áll: emlék is ez a torony. Az özvegyre em­lékeztet, aki éjjel mindig lám­pát gyújtott a hajósoknak és Mark Twainra emlékeztet, aki­nek nevét viseli. De Mark Twainről keresztelték el azt a hatalmas hidat is, amely Han­nibálból a túlpartra visz. Az író nevét viselő barlang­ról már beszéltünk, most is ott lapul a homokkőpad a barlang mélyén, ahol Tom és Beckey várták a szabadulást. A szere­lem padja — így hívják — ahol Sam Clemens és Laura Haw­kins dideregtek. (Laura Haw­kins élete végéig levelezésben maradt „Tom Sawyer”-rel — sőt 1908-ban a nagy író halála előtt két évvel meg is látogat­ta Marik Twaint Connecticut! otthonában). Van a városban Mark Twain Múzeum és megvan a ház is, amelyben Sam Clemens gyer­mekéveit töltötte, sőt még a deszkakerítést is megőrizték, ahol a nevezetes meszelés meg­esett. Persze, egész sereg üz­let is viseli Hannibal nagy diá­nak nevét a Cégtábláján: nyom Ja, ékszerüzlet, vegyeskereske- iés, mosoda. De nemcsak Mark Twain és Tom Sawyer emléke eleven a városban a Becky Thatcher há­zat is megőrizték Hannibal polgárai és Beckv nevét viseli egy könyvkereskedés. Hűek Hűek Finn és Tom Sawyct szobra Finn lett a keresztapja egy kocsmának, Indián Joe képe van egy motel cégtábláján és Tom Sawyer neonbetűkkel írott neve ragyog a móri fe­lett. cd mődn'ii Őlaizorizáizíaebeit Mikor házasodhassanak a fiatalok? A válás problémaiját mm lehet mdmimlsmtréelős esmkómSkkel megssäntelml Lengye lor szágban Országot Vitára bocsátották az új csa­ládjogi törvénytervezetet, amely tó'bek között az eddigi Í8. évről a férfiaknál 21. év­re akarja emelni a házasság- kötés engedélyezéséhez szük­séges alsó korhatárt. A jogá­szok ezt a módosító indítványt azzal támasztották alá, hogy a társadalom -kötelessége meg­akadályozni az elhamarkodott házasságokat, amelyek nem­csak a házastársak, hanem szü Ütendő gyermekeik számára is boldogtalanná teszik a jö­vőt. Ilyen értelemben még több más érvet is felhoztak a tör­vénytervezet mellett. A Lengyel Szocialista Ifjú­sági Szövetség ezzel szemben kijelentette, hogy nem ért egyet a törvénytervezettel. Marian Renke, a szövetség központi bizottságának titkára a Walka Mlodyeh című lapban véleményét részletesen ki is fejtette. Szerinte a jogászok bonyolult társadalmi problé­mát adminisztrációs intézke­déssel akarnak megoldani. Ezen •■'Imevően nedir nz. alsó korhatár felemelése ellentétes az ifiúság gyorsabb érésének világszerte megfigyelhető ob­jektiv folyamatával. Egyéb­ként is a probléma Lengyel- országban nem számottevő, mert jelenleg a férjeknek mindössze 0,13 százaléka fia­talabb 20 évnél. Renke rámutat: m jogászok nem veszik figyelembe, hogy a házasság sok jól kereső fiatal­embernél éppen a stabilizáció fontos tényezője. Ugyanakkor olyan helyzetet akarnak te­remteni, amelyben a fiatal nagykorú a törvény előtt tel­jes felelősséggel tartozik, de saját sorsáról nem dönthet. A 18. életévben történő nagyko- rúsitás az ifjúsági forradalmi mozgalom sokéves harcának eredménye, ás kifejezi a népi hatalom bizalmát az ifjúság iránt. Ha a tervezet törvényerőre lépne. Lengyelország lenne az egyetlen szocialista állam, amelyben ilyen jogi norma ér­vényesülne. Ezt pedig sem if­júságunk különös éretlensége, ■em pedig a válások helyzete nem indokolja — hangsúlyoz­A Jtí azért megy Milanóba, hogy egy igaza olasz vá­rost lásson, Olaszország­ban nagyságra a másodikat, kiábrándultán fog visszatérni A külföldiek, különösen a közép-európaiak azt állítják, hogy itt kevés Olaszországra jellemzőt lehet látni. „Ilyen városokból nekünk is van ren­geteg, ez nem Olaszország, ez non az, amit mi látná szeret­tünk volna!" Bb valóban nem járnak messze az : ■"azságtól. Ez a meg állapítás \ ben nem sérti a milánói p .gár önérzetét, sőt inkább elégedetté, mint hara­gossá teszi Az appenind csizmán ed terü­lő turisztikai ország még min­dig természeti szépségeiről hí­res, emellett lakosainak min­den más jellemvonása másod­rendűvé válik. Ezért van itt Milánó hogy védje az olaszok becsületét, mint olyan embere­két, akik tudnak, — de meny­nyire tudnak — dolgozni. Tud­nak hatalmas ipart építeni, monumentális épületeket emel­ni és termékeikkel versenyre tudnak kelni sok országgal a világon. — Milánó őrt turista-váró«- . ra emlékezteti ? — kérdik a milánói üzletemberek. Ml ér­dekelhet itt egy turistát? Egy nap alatt megnézheti a hires dómot, fel is mászhat rá, utá­na edmehet a Sforza-család kastélyához és megállapíthatja, hogy végeredményben befe­jezte szentimentális, romanti­kus látogatását Észak-Olasz- ország fővárosában. Ez a megállapítás sincs messze a valóságtól. Igaz, Milánó is magán vise­li a jegyeket, amelyek többé- kevésbé jellemzőek minden benne a letűnt évszázadok le­vegőjét, magán viselte az el­múlt századok patináját, pa­lotái is voltak, amelyek dacol­tak az évszázadokkal és utcái is, amelyeken valaha számos uralkodó és király hadserege haladt keresztül, számos olyan temploma is volt amelyben a vatikáni arisztokrácia előkelő­ségei tartottak istentiszteletet A háború azonban nem ke­rülte el a lombardiai fővárost A bombázások egész utcákat töröltek ed a város térképéről. A háborút követő első évek­ben valószínűleg a szakembe­rek sem voltak annyira tevé­kenyek, a művelődésügyi mi­nisztérium műemlékvédő igaz­gatóságának munkatársai úgy látszik nem voltak eléggé ki­tartóak követelésükben, hogy mindent a régi szerint újíta­nak feL És ha esetleg kitartóak is voltak, a milánói gyárosok, háztulajdonosok még kitar­tóbbak voltak. A réginek még hírmondója sem maradt. S ok huzavona és kellemet­lenség után Olaszország Is megkezdte iparának szilárdabb gazdasági alapjá­nak kiépítését Milánó egyre inkább központjává, agyává vált ennek a gazdasági meg­újhodásnak Rövid idő alatt feldíszítette magát azokkal a jelképekkel, amelyeket a ha­todik év végén olasz gazdasá­gi csodáinak kezdtek nevezni. Pirelli, az olasz gumikirály, hatalmát felhőkarcolóval jel­képezte. A vasútállomás köz­vetlen közelében emelkedő épület harmonikus vonalaival azt a benyomást kelti, mintha egyetlenegy darab zöldesszür­ke gránitból öntötték volna. Kürtiette 1—11 maáetm épülettömbéit emelkednek. Itt az újgazdagok társaságában egyedül csak a milánói vasút­állomás monumentális épülete maradt meg, mint a múlt stí­lusainak és ízlésének megtes­tesítője Ha valami változott is, ez a hatalmas épület változatlan maradt, ugyanúgy, mint ahogy évtizedeken át nem változtak a jelenetek tetője alatt, ami kagylós zenien borult a sínpá­rok fölé, és aminek boltívei templomi égboltra emlékeztet­nek. Évtizedeken át érkeznek Szicíliáról Oalabriáról, Szardí­niáról, Luc harr« ából, Campa- niáról, Lachiáról és Pugliáról a déliéit. Szerencsét, munkát és bőséget jönnek keresni, mert hallották hogv ezt Milánóban meg lehet találni. Bátyúikká! és bőröndjeikkel családostól vagy anélkül szállnak ki a vo­natból és ittmaradnak. Milánó­ból nincs visszatérés. Hová mentek? Hová tűntek, stkerült-e nekik? M 'á.nónaik nincs ideje, hogv a jövevönvek sorsa felől érdeklődjön. Az idő itt túlságosan drága. Tekintenek az utcákra, és meggyőződnek errőL Az autók eszeveszetten szá­guldanak, mintha volánjaik mögött olyan ember ülne, aki­nek másodpercek alatt oda kell érnie, ahová indult, mert ellen­kező esetben összedől a világ. Az utcák ezért az autósok és gyalogosok állandó élet-halál harcának arénáivá válnak. Ha a száguldozás túllépi a mérté­két, a közlekedés leáll. Ilyen­kor mindenki dudálni kezd. és kénytelen időt szakítani a vá­rakozásra. — Egyik helyen befejezték a kára rohannak — pletykál ró­luk kissé ironikusan ismerősük. Milánó őslakosain kívül van­nak olyanok is, akik csak ideig óráig tartózkodnak a városban, egyébként nem Milánóban él­nek. Nem ritkaság hogy az iga­zi milánóinak két foglalkozása is van, hogy szinte felőrli ma­gát a munkában és végül ez életcéljává válik. Ha a hét vé­gén' a Cotno-tó partján pihen, ahol egyébként Milánó minden üzletembere üdülni szokott, megszámolja mije van ma. és úgy • mellékesen megjegyzi, hogy már régen elhagyta a Fi­at 1100-asát, és valami sokkal erősebbel és gyorsabbal cserél­te fel Éjfélkor szinte parancsszóra, minden kavargás megszűnik az utcákon. Az éttermek előtti székek, asztalok üresek marad­nak. Az éjjeli mulatókban már csak azok vannak akik üzlet­feleiket vitték el, hogy meg­mutassák nekik: Milánó az éj­jeli élet szempontjából is Euró­pa! Az elcsendesedett; utcákon már csak az éjjeliőrök járkál­nak. akik ellenőrzik hogy jól bezárták-e az üzleteket Az éjszaka barátnői is. szi­gorúan körzetekre osztva, a ki­világított kirakatok előtt va°y a kapualja sötétjében kosztol­nak. A pihenés éjjel rövid és nyug tálán. R eggel, amikor meg a klasszikus milánói haj­nali köd fel sem szakadt, foszlányai még a fák zöld ko­ronái közé akadva felié"-1 «"""ok. minden elölről kezdődik ob’an tempóban ami mé? m-miknair az olaszoknak is szokatlan i

Next

/
Thumbnails
Contents