Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-24 / 301. szám
Az ünnepek műsora A láthatatlan karácsonyfa Gyerekek és felnőttek érdeklődésére egyaránt számot tarthat a Kossuth és Petőfi filmszínházak műsora, a tPinocchió” c. világhírű mese filmváltozata, Különösen a diákok számára érdekes a. Park mozi 26-i matinéján szereplő „Légy jó mindhalálig" című Móricz regényből készült film. Az operett kedvelői 26-án délelőtt a Petőfi Filmszínházban a Mágnás Miska, dél- ütőn a Pécsi Nemzeti Színházban a Bajadér c. operettet nézhetik meg. Az Ifjúsági és játékklubok valamennyi művelődési házban nyitvatartanak az ünnep mindkét napján. A Szakszer- rezetek Megyei Tanácsa klub- ' r: if bégében mindkét napon <■ 'trión 5 órakor zenés Idub• ■ °t rendeznek. A Városi •T kiesi Ház Ifjúsági Klub v »! mindkét napon játékain lesz 4 órai kezdettel, * "6-ért este össztánc. Az ünrlső napján este a pécs- y >olcsi Puskin Művelődési I.'-zban bált, a gyárvárosi. József Attila Művelődési Ház- bon K TSZ- ki.u beste: rendezne1:. A második napon az ' új- mecsekaljai Súgván Művelő-: déri Otthonban tesz Hópehely bál. December 25-én a Bábszínház várja a gyerekeket a Furfangos nyulacskák és a Csodálatos malom c, műsorokkal. A mai ünnepen, mintha az egész országot egy nagy fenyő- ! fa ágai borítanák be. Az or- ; szag karácsonyfája, amely | alatt ott van mindannyi unk j munkája. Űj gyár, új épület, I í új út... ás sok-sok minden, j 1 amivel megleptük magunkat, j Vannak láthatatlan karácsony- | ; fái az üzemeknek, bányáknak, \ termelőszövetkezeteknek, ezek alá oda kerülnek azok az eredmények, amelyekre büszkék vagyunk, amelyek örömmel öltenek eä bennünket. Ha a rózsafái Kossuth Ter- I melőszövetkezetbem felállítanának egy ilyen karácsonyfát — ! négy települést taikairna be: j | Rózsafát, Bánfát. Katádfát és Ranódfát. És lenne mit alá tenni. KÉTSZÁZÖTVEN CSALÁD j kenyeréről, jólétéről gondoskodik a rózsafái termelőszövet- | kezet Készpénzben fizetnek. I Az elnök azt mondja: lényegé- S ben annyit fizetnének, ameny- , nyit akarnak, de gondolni | keli a jövőre is. Nem veszik át már az idén a Kétszáz hízott sertést meg a tizenöt hízott bikát?! Jó lesz jövőre is. I Nekik nem fáj a fejük. Pénzük I van annyi, amennyi kell, meg j takarmányuk is. Huszonnyolc mázsa szemes Kukoricát takarítottak be hol- i dánként, 14,7 mázsa őszi árpa, 14 5 mázsa búza és 15,3 mázsa ' zab termett hddainként. Min- J dánból túlteljesítették a ter- j vet. November végén az áru- , értékesítési tervüket is 110 szá- j zalékra teljesítették, december ; végéig az áruértékesítési terv- 1 teljesítésűik biztosan éléri a 120 i százalékot Ilyen jó termésük j volt, pedig áprilistól szeptem- ! bérig szinte alig esett néhány I máSiméter csapadék. Minden Bails Irocska: Barátaik kapás őszi mélyszántásba került. Most egy kicsit akadozik a mélyszántás, a terület 53 százalékán végezték el ezt a munkát, de ha két hétig még kitart az idő, akkor tavaszkor j megint minden mélyszántot. ! területbe kerül. Éjjel-nappai | dolgoztatják a traktorokat, j Kétmillió forintot ruháztak ■ be ebben az évben. Nagy pénz és jövőx-e még ennél is több | lesz a beruházás. Saját erőből i építenek például egy 10 00d mázsás górét. Nem hagyományos góré lesz ez, hanem nyá- rotn kombájnszérű, ősszel meg j kukoricát tárolnak benne. Épí- j tenek egy új ötszáz férőhelyes | sertéshizlaldát, villamosítják j és vízvezetékkel látják el a I majorokat, teljesen gépesítik a | termelőszövetkezetet. Az idén ! még csak nyolcvan százalékra I voltak gépesítve,, de jövőre; vesznék két kombájnt, két j Utost, egy DT-traktort. cséplő-, gépet, munkagépeket, teher- ! autót. A sok gép persze meg- hibásodhat, javításra szorulhat Ezért építenek egy nagy javítóműhelyt is, ahol helyet kap j nak a kovácsok, bognárok.! asztalosok is. Hát erre tarta- ; lékolnak már most. A TSZ-TAGOK ELÉGEDETTEK. Néhányan ugyan azt mondják: lehetne több is a jövedelem, de nekik mindjárt megválaszolnak maguk a tagok: bogy jövőre több legyen, ahhoz be is kell ruházni. Lehelne több is? Ami azt illeti a pénzből soha sincs elég. De annyi, amennyi kell, mindig van Rózsafán is. Havonta előlegként nem kevesebbel, mánt 400 006 forintot özet ki a tagoknak. A tsz vezetői azt mondják: februárban még csak negyvenezer forint volt a takarékban. Aratáskor már több mint hatszázezer forintra vigyázott az OTP. És ee a pénz mind a tagoké. Ezek után bizony nem lehet azon csodálkozni. hogy Rózsafán sorra épülnek az új házak és, ha egy házat eladásra kínálnak, égy.1 erre négy-öt vevő is akad rá A tagok évi átlagjövedelme a körfjsböl 15 000 forint. Persze vannak olyanok, akik ennél jóval többet keresnek, ök azok, akik mindennap a közösben dolgoznak. Szekeres György a fiával együtt állat- gondozó. Ebben az évben csak a közösből hatvanezer forint lese a jövedelmük. Markuli a István is másodmagával dolgozik az állattenyésztésben és ötvenezer forintot * haza év végáa, Érdekes történetet hallottam ebben a termelőszövetkezetben. Az egyik állatgondozo kiszámította, hogy mennyit keresne tíz év alatt, ha jövedelme egy fillérrel sem lenne több, mint az idei- Másodma- t gával tíz év alatt hatszázeze* j forintot kapna. Hárman van- | nak. Évi tizenötezer forint elég a megélhetésre. Ez tíz év alatt I százötvenezer forint. Még ma - j radma négyszázötvenezer fo- j rántja. Ebből vehetnének ru- j hát, építhetnének akái villa* | is maguknak, sőt még autóra | Ls jutna. És mindez a közös- j bői, mert ebben a jövedelem- j ben nincs, benne a háztáji jö- j vedelme. Rózsafán az se;- gveten- j dő. A termelőszö vei Kezet még i nem rendelkezik annyi nagy- : üzemi épülettel, hogy minden ! feladatát a közösből teljesítse. J Segítségül hívta, a tagokat. | Ad nekik takarmányt — természetesen készpénzért — és I a tagok állataikat a szöveíke-1 zeten keresztül értékesítik. A nagyüzemi felár a szövetkezeté. az áruértékesítés teljesítése, túlteljesítése után járó pénz a közösé. Jóljár a közös is, de jól járnak a tagok is. Rózsafán minden háztáji gazdaság legalább tízezer forint tiszta jövedelmet biztosit egy- egy családnak évente. — Ezelőtt egy hónappal tudja mennyi értékű kukoricát vittek él a tagok? 910 000 torirat értékűt Ezt a kukoricát a háztájiban etetik fel, de a közös kasszáját is gyarapítjuk mro1, A LATHATATLAN KARÁCSONYFA ALÁ Sok mindent lehetne még ez alá termi. Többek között azt is, hogy háromezer hold szántójukból évente — az idén is — kilencszáz holdat trágyáznak,! a borjúszaporulatuk kilencvenöt százalékos, 200 mázsa cu- j korrópát és 320 mázsa takarmányrépát termesztettek min- | den holdon. A tények magukért beszélnek. Azt mutatják: Rózsafán minden családnak idén is boldog karácsonya lesz, de mutatják azt is, hogy jövőre még ennél is boldogabb. Szalai János rf)ásztor ők Volt egy yasMss, ®fes életében annyi birkát nevelt, hogy ha most egy sorba állítaná Budapesttől Mohácsig érme. Valamikor e kampó® végű jahátzbotra rovátkolták rá a bárányokat, s ha eljött a számadás napja ezzel egyeztette a juhász a megolvasott nyájat De hol vannak már a régi botok ? Eltörtek, elkallódtak, vagy örökre elhamvadtak a púsztortüzek parazsán. Velük hamvadt él örökre a pásztorélet régi romantikája. Ma már új módi járja, kettős könyvelés. Ezt a számadást most leltározásnak, hívják, s Márkó a kátoiyi tsz agronómw- sa valódi arab számjegyekkel írja a papírra a megolvasott nyájat, amiből egy fia bárány rém hibázik. Nagy szégyen volna! A három kucsmás pász- ”• aggódó szemmel figyeli az ’-zeadást. főleg Csemi Méri* a legidősebb, a mester,- övé a legnagyobb felelös- A 16 éves Kiss Jancsi a bojtár még csák egy éve tiuts- k-'dik a juhászaiban, 6 csak a mester szemét figyeli 3 milsor az int neki, már keríti fc m nyájat, füttyévé * kutyának és elindulnak a dombtetőnek € sűrűn zöldeUfi rozs féli. — Szép szakmát választóét i fiú — rendítem meg óvatoson n témát. Csemi MAtuás tai-kó-ára böki az elsárgult *s’.ő-knesmát s előbb alaposan vérnnmér. csak azután válaszol — Szép — majd kisvártatva: Csak nehéz m meelete, M&smms? hMT; Mift tMh uu ember, nincs több 43 évesnél. Se nagy bajusza, se szőrsubája, még a lába körül ólálkodó kutya sem igazi puli. Tekintélyes juhász dinasztiával sem dicsekedhet, mert a családjában senki sem volt juhász. De apja nagyon szegény volt, s neki a 14 éves gyereknek nem volt más választása. Ezért nem tudja megérteni ezt a Jancsi gyereket, aki lehetett volna ez is, az is — akár az ő fiai —, mégis juhásznak szegődött. ö semmi pénzért nem adta volna a fiait erre a mesterségre, a nagyobbik szőlészeti iskolába jár. tsz-tag, a kisebb Pécsett gimnazista, a két kislány is Iskolába jár. De Cserni Mátyás látszólag bármennyire is hadilábon áll mesterségével, Kiss Jancsi mégis jó kezekbe került. Amit a fiainak nem tud megadni, azt Jancsi gyerek megkapja tőle, a sok-sok éves tapasztalait#, a mesterség fortélyait, mindazt, amit egy öreg mester ms inasnak nyújthat és még ennél is többet. Mert Cserni Mátyásnak nem csak « régi tapasztalatok vannak a tarsolyában, hanem az új tudomány is. Tavaly Csohokán járt s ott megtanulta a mesterséges termékenyítést, s ezen az őszön már be ts vezette. Máskor 25 kost hoztak ide ősszel, most csak egyet s Ma- M asBHt! m te deztette be a 309 anyát. Háromszáz kisbárányt várnak februárra, de azok mind olyan egyformák lesznek, mint a testvérek. S Jancsi gyerek a szakiskolán — mert már másod éves — majd eldicsekedhet, hogy az ő tsz-ében miféle új módszereket vezettek be, olyasmit, amiről más bojtárok csak a könyvekből tanulnak. A régi pásztoréletből csak a vándorlás maradt meg, meri Kátolyban nincs birkalegelő. Nyáron a környező falvakat járják, s sokszor kinn is éjszakáznak, de mindig felváltva, Aid a soros, az bebújik a lakókocsiba. amit mindig magukkal visznek. A má,sik felpattan a motorra és haza a családhoz. „Csak nehéz a viselete .. — mondja Csemi Mátyás. De melyik mesterségnek nincs nehéz oldala! Fontos, hogr. ptunkáját tiszteljék, me csüljék. megfizessék, s rom közül egyikből sen vednek hiányt a kátoly. hászok. De a kanászok sem, mert Kátolyban nemcsak a juhászat, hanem a sertéstenyésztés is virágzó. A kanász is pásztor de valamikor sorrendben a csikós, a juhász és a gulyás után a legvégén következett. Falun lebecsült mesterség volt, s bizony egyik másik faluban még moet je <í®ss*ss* kapnak embert a sertések mellé a ‘fez-e k. A kátolyiak ezen már rég túl vannak. Tóth Sándor ellető kanász 12 évvel ezelőtt cserélte fel az eke szarvát ezzel a ■mesterséggel. És nem bánta meg, sőt tavaly a feleségét is elkérte maga mellé, aki addig növénytermesztési csoportvezető volt. Most ketten gondoznak ötven kocát és évente több száz kismalacot. A takaros kis konyhában disznóöléshez készül a család. Katalinra már vágtak egy kisebbet, most karácsonyra ket- ■t szándékoznak s mén mindig marad egy hízó. az a gyerekeké lesz. — Tanító a nevelt fiam itt a faluban, meg a menyem is — magyarázza Tóth Sándor aztán könyveket vesz elő. Ma- gyax, történelem, nyelvtan, az általános iskola VII osztályos anyaga. Egy héten háromszor eljár a gyerekekhez esténként az iskolába, beül a vadba és hallgatja, ahogy a menye marnia ráz neki Petőfiről. Mert tanulni sosem késő. j nn csak Tóth Sándor a ta- isszal jelesen végezte el a j akmunkásképzőt. Az oklevél ! már ott függ az egyik szoba főhelyén a falon s rajta, ez áll „Tóth Sándor sertéstenyésztő szakmunkás.” Ezért már több munkaegység is jár. pedig ha ezt nem számítják bele. akkor is meglesz kettőjüknek az 1000 egvség, ilyen sokat rajtuk kívül senki nem ért el a csoportban < — Ksté » 1 A béke ünnepén Soltra Elemér: Bölcsődében % Simon Kél- Pásztorok Rizse János rajza A I l k
