Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-23 / 300. szám

2 Ili APUI 1962. DECEMBER 23- 1 mäsolAs, gépírás lakossági megrendelők részére oldalanként 1,50 forinttól. TEMPÓ KSZ Pécs Perczel utca 14 szám. — Telefon: 43-72, 48-72. A Pécsi Fémipari Vállalat esztergályos, hegesztő-lakatos, gépkocsi szerelő, villamostekercselő és villanyszerelő szakmunkásokat keres fel­vételre. Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom u. 13. sz. Az évi munka mérlege Több lett a termés, mint tavaly. 161 eg több lett kukj- ricából. itt-ott prizma-hegye­ket látni a siklósi járásban. Ilyenkor elgondolkodik az ember: vajon ez a többter­més megmutatkozik-e a ta­gok jövedelmében? Megmutatkozik. A járási tanács szakembe­rei minden termelőszövetke­zeiben elkészítették az előze­tes zárszámadásokat. Mit mu­tatnak ezek az előzetesek? Azt mutatják, hogy mintegy két forinttal többet osztanak ki egy-egy munkaegység után a termelőszövetkezetek az idén, mint amennyit az el­múlt évben kiosztottak. A termelőszövetkezetek többsé­gében nőtt az egy főre jutó átlagjövedelem is. A beremendi termelőszö­vetkezetben például a tavalyi zárszámadáskor 13 846 forint átlagjövedelem jutott egy- egy tagra. Ez is szép ered­ménynek számított akkor. — Idén ebben a termelőszövet­kezetben az előzetes számítá­sok azt mutatják, hogy egy- egy tag átlagjövedelme 15 257 forint lesz. A villányi termelőszövetke­zetben az egy munkaegység várható értéke 42 forint lesz. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 11 553 forint helyett ebben az évben 13 753 forint lesz egy- egy tag átlagjövedelme. A siklósi termelőszövetke­zetben tavaly még csak 8 767 forint átlagjövedelem jutott egy-egy tagra. Idén ennél lé­nyegesen több. Az előzetes számítások nemcsak azt mu­tatták meg, hogy ebben a termelőszövetkezetben har­mincöt forintot fizetnek majd egy-egy munkaegység után, hanem azt is, hogy a tagok átlagjövedelme 14 573 forint lesz az idén. Az említett termelőszövet­kezetekben mindenütt nőtt az egy tagra eső átlagjöve­delem. Volt, ahol kevesebbel, volt ahol többel. Persze vol­tak olyan termelőszövetkeze­tek is, mint például a gordi- sai és a mattyl, ahol nem­hogy nőtt, de csökkent a jö- vedelm. Pedig a gordisai ter­melőszövetkezet például álla­mi támogatást is kapott, ki­helyezett elnöke is volt, az időjárás másutt sem volt se rosszabb, se jobb, mégis... Ebben a termelőszövetkezet­ben tavaly 7307 forintot ke­resett egy-egy tag átlagosan, idén pedig az átlagjövedelem még ennél Is kevesebb lesz. Mindössze 6843 forint. Ha­sonló a helyzet a szomszédos Mattyon is. A mattyi tsz-pa- rasztok átlagjövedelme az el­múlt évben 7787 forint volt, idén pedig előreláthatólag csak 6000 forint lesz. A járásban az adottságok azonosak. Mégis egyik ter- melő'szövetkezet kiugrott, a másik meg a tavalyinál is alacsonyabb szintre süllyedt. Helyes lenne alaposan meg­vizsgálni ezeket a termelőszö­vetkezeteket, mert itt a hiba nem a földben van. Fizetett taggyűlések? Az alábbi két mondat meg­állapításaiból kerekedik ki a probléma. Fazekasboda, Püspöklak, Ge- resd, Maráza pártszervezetei egyesültek. , Munkaegység-jóváírást kér­nek a párttagok a taggyűlé­sen eltöltött idejükért. A felületes szemlélő nem ve­szi észre az összefüggéseket, de ha jobban odafigyel, máris ! látja, mi a baj. j Az egyesüléssel ; a nagyobb termelési eredmények ! lehetősége megteremtődött. A j vezetők számára ugyanakkor ! több gond is jelentkezett. ; A pártvezetők számára is. Mert például a taggyűlések ! megtartása most már nem olyan egyszerű mint az egye­sülés előtt volt. Az egyesülés előtt minden Község tsz-párt- saervezete önálló alapszervezet volt. Most ezek mind párt- ■esoportokká alakultak, s a begy község pártcsoportja al­kotja a tsz egyesített pártszer­vezetét, az alapszervezetet. A négy község kommunis­táinak tehát össze kell jörrni- ök, ha taggyűlést hirdet a ve­zetőség. Egész napi munka után — különösen a téli hó­napokban —, nehezebb így összejönniök, mint az egyesü­lés előtt, még akkor is, ha a tsz vezetősége járműveket is biztosít. Ezért határoztak úgy, hogy a pártszervezet taggyűlé­seit munkaidő alatt tartják. A tsz vezetősége is, a párt- vezetőség is helyeselte ezt, — vagy mondjuk inkább úgy. hogy beletörődött. A gondot pedig ezek után az okozta, hogy a párttagok a nem ter­melőmunkával töltött munka­időért munkaegység-jóváírást kértek. Nem számoltak agzai, hogy a pártonkívüliek — akik mé­giscsak a többséget teszik ki a tsz-ben — nem fogják ezt a kérést valami példamutató­nak, követendőnek tartani. Pe­dig az lett a dolog vége, hogy megmondták: nem értenek ez­zel egyet. Ha helyeselnék és követnék a példát, akkor ők is rendezhetnének munkaidő alatt — például — szakszerve­zeti taggyűlést, de másfajta összejöveteleket is. Van ebben persze egy kis túlzás az igaz, mert könnyen előfordulhat, hogy szakszerve­zeti gyűlést, termelési tanács­kozást — de másféle gyűlé­seket is —■ éppen munkaidő alatt kell megtartani. Előfor­dulhat, hogy rendkívül fontos téma miatt — vagy azért, mert az összes dolgozókat közvetle­nül érinti az ügy —, nem is lehet máskor, csakis munka­idő alatt összejönni. Párttaggyűlést azonban nem helyes munka­idő alatt tartani* így foglalt állást a járási pártbizottság, ez a véleménye a megyei pártbizottság PTO- jának is. Igen, ez rendben van eddig, elvileg ez helyes. De akkor már, ha itt tartunk, meg kell vizsgálni azt is, hogy a párt­tagsággal járó kötelezettségek teljesítése mennyiben jelent­sen áldozatokat a kommunis­táknak. Milyen módon, hogyan hozzon Áldozatot — ha egyál­talán áldozatnak lehet nevez­ni a pártmunkát —. a párt tagja a közösségért? Energiá­ját, tudását, szabadidejét for- dítsa-e inkább a pártmuiuká­Kis népszámlálás Pécsett és Baranyában Mi a célja a népességösszeírásnak ? Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: hideg, felhősebb idő. Néhány he­lyen kevés havazás, élénk észa­ki, északkeleti szél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 8—mínusz 12, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap mi­au* 4—mínusz 7 fok között. A Központi Statisztikai Hi­vatal az 1959. évi 30. számú törvényerejű rendelettel vég­rehajtott népszámlálás kiegé­szítéseként az 1963. január 1-i állapotnak megfelelően a né­pesség egy részére kiterjedő­en népességössaeírást (mikro- cenzust) hajt végre. Az ösz- szeírás a lakosság 2 százalé­kára terjed ki, vagyis minden ötvenedik lakosra. Az összeírás célja a népes­ség 1960-tól bekövetkezett tár­sadalmi-gazdasági átrétegződé- sének megállapítása, továbbá a termékenység, az iskolázott­ság, a népesség belső vándor­lásának és a lakásviszonyok­nak részletesebb vizsgálata. Az összeírandó személyek és lakások kiválasztása mate­matikai módszerekkel történt: először megállapították azokat a településeket, ahol összeírás lesz, majd ezen belül kivá­lasztották azokat a személye­ket és lakásokat, akikre az összeírás ki fog terjedni. Baranya megyében a népes­ségösszeírás 66 községre ter­jed ki, a lakosság számától függően járásonként 7—12 köz­ségben. Ezenfelül Pécsett, Komlóm és Mohácson is ösz- szeírásra kerül a lakosság 2 százaléka. Az 1960. évi nép- számlálástól eltérően a szám­lálóbiztosok nem házról ház­ra járnak, hanem az előbbi módszer szerint kiválasztott címeket keresik fel. Milyen kérdésekre kell vá­laszt adni? Az összeírást mind a váro­sokban, mind a községekben számlálóbiztosok hajtják vég­re. A számlálóbiztosok és a munkájukat irányító felülvizs­gálok elsősorban az 1960. évi népszámlálásnál megfelelő gyakorlatot szerzett pedagógu­sok közül kerülnek ki. Azösz- szeírási munkában való jár­tasságuk nagyban elősegíti az összeírás sikeres végrehajtá­sát. A kijelölt számlálóbiztosok január 2—14-i között felkere­sik a kiválasztott családokat. A kérdőíveket kikérdezés út­ján töltik ki; az adatok, való­diságát a család képviselője aláírásával hitelesít. A kér­dések jelentős része a lakóhe­lyi változások, fostafkozásl vl- oonjrofe, iskolai és szakképzett ség megállapítására vonatko­zik. Mi a biztosítéka a kis nép­számlálás sikerének? Az összeírás megfelelő vég­rehajtása elsősorban a lakos­ság és a számlálóbiztosok megfelelő együttműködésén múlik. Csak úgy lesz sikeres az adatfelvétel, ha a lakosság segíti a számlál óbiztosok mun­káját. Az összeírást legkésőbb január 14-ig be kell fejezni. Ha a számlálóbiztos az első alkalommal nem találná ott­hon az összeírandó családot, értesítést hagy arról az idő­pontról, amikor újból megje­lenik az összeírás végrehajtá­sára. ra avagy anyagi áldozatokat hozzon? Ezt a kérdést ki kell mon­dani, mert a négy község egyesült pártszervezetének ez at esete feltette ezt a kérdést az ottaniaknak. Ha munkaidő alatt vesz részt a taggyűlésen a párttag, nem dolgozik, nem keres azalatt. Kevesebb lesz a munkaegysé­ge, csökken a jövedelme, anya­gilag tehát veszít, nem költ­het annyit, nem élhet olyan jól, mint a többiek, akik nem párttagok s nem kell taggyű lésre járniok. Felületesen nézve, szubjek­tív szempontok alapján bírál­va el a dolgot, adódik a kö­vetkeztetés: jóvá kell írni az eltöltött időt, munkaegységet kell adni rá, ilyen módon kell kárpótolni a párttagokat. Mégsem szabad ezt a gondo­latot támogatni. Mégis inkább azi kell helyesnek tartani, ha minden párttag elsősorban energiáját, tudását és szabad­idejét áldozza a pártmunkára — s többek között arra is, hogy taggyűléseken vegyen részt. Ne fizettessék meg a tsz többi tagjaival a pártmunká­val töltött időt. Ez csak ront­hatja a munkafegyelmet és nem erősítheti. Márpedig a tsz rártszervezet tagjainak egyen­ként is kötelességük a szilárd munkafegyelmet biztosítani. Az alapszervezetnek pedig — mint szervezetnek! — kollek­tive is erősítenie kell azt. Aki párttag lett, az önként vállalta a tagsággal járó elő­írások betartását. Alávetette magát a párt fegyelmének, szervezeti szabályzatának. Aki bármely társadalmi vagy tö­megszervezetben munkát vál­lal. azt társadalmi munkában vállalja, külön kötelességeket vesz a vállaira a közösségért. Nagyon helyes álláspontot foglalt el ebben a kérdésben Molnár elvtárs, a tsz pártszer­vezet titkára, amikor így nyi­latkozott. Jó lenne talán, ha minden két hónapban másik községben tartanák a taggyűlést és nem a központban. így sokkal rit­kábban kellene az összes párt­tagoknak munkaidő után tá­volabb menniök. Hasznos len­ne ez már csak azért is, mert így felváltva, valamennyien megismerhetnék a többi köz­ségben — illetve üzemegy­ségben — folyó munkát sze­mélyesen is, nemcsak a be­számolókból. Este hatkor min­dig meg lehet kezdeni a tag­gyűlést, és még ha nagyon nagy viták vannak, akkor is be lehet fejezni fél kilencre. Gyevi Károly Nóta meg ne állj9 szállj! Szombaton délben bensősé­ges ünnepségre gyűltek össze Pécs zenei életének irányítói a városi tanács művelődésügyi osztályán. Megjelentek azok a zeneszerzők is — nagyobbrészt kórusvezetők és szövegírók —, akiknek a pécsi dalosmozgalom százéves évfordulója alkalmá­ból meghirdetett pályázatra beküldött kórusműveit most adta ki ízléses kötetben a vá­rosi tanács. Gábriel József, a művelődés- ügyi osztály vezetője nyújtotta át keresetlen szavak kíséreté­ben a szerzőknek és a megje­lent vendégeknek a kórusgyűj- temény tiszteletpéldányait, majd Agőcsy László városi kar nagy elmondotta, hogy a beér­kezett művek közül a Népmű­velési Intézet zenei osztályá­nak véleménye alapján válo­gatták ki azt a tízet, melyet al­kalmasnak találtak a kinyom­tatásra. A kötetben hat zeneszerző tíz kórusművét találhatjuk meg. Az első Cserháti Gyula: Reggeli köszöntő című gyer­mekkarra és zongorára kompo­nált mozgalmi dala. Ezt Jandó Jenő két nagyobbigényű kom­pozíciója követi: a Kossuth bi- cinia és a Weöres Sándor ver­sére komponált Olvadás-ká­non. Öry István Kicsiny a hor­dócska című egynemű karra írott művével szerepel, Tamási Tibor pedig a Dobos László verset megzenésítő Ének a víz­ről című szopránszólós vegyes­kari művével. Ezután 4 Tillai Aurél kórusmű következik: a Magányban és a Tavaszi indu­ló, mindkettő vegyeskarra, Weöres Sándor versére, a Ma­gányos vadlúd, női karra szop­ránszólóval, Cuj Tu — Kosz­tolányi Dezső versére, végül a Tárd ki a szíved, vegyeskar­ra, dr. Siptár Ernő versére. A kötet Vönöczky Endre Föld­rengés előtt című női karra komponált Ady Endre versét megzenésítő kórusművével zá­rul. Mint a kötet bevezetőjében olvashatjuk: most a karmeste­reken és az énekeseken a sor, hogy életre keltsék a holt be­tűket és kottákat: a fiatal pécsi zeneszerzők alkotásait, és va­lóra váljon a kötet címe: „Nó­ta meg ne állj, száll!” — 1963-BAN további 21 kamrát adnak át rendelteté­sének a Pécsi Kokszművek új kemenceblokkjában. — FENYÖFAÜNNEPÉLYT TARTOTTAK a napokban a bükkösdi általános iskolások. Énekszámok, szavalatok vál­tották egymást, majd Jókai Mór: Melyiket a kilenc kö­zül? című egyfelvonásosát adták elő. — A JÖVÖ ÉV ELEJÉN bekötik a pécsi gázellátásba a bányákból távvezetéken ér­kező metánt is. A 15,5 milliós beruházással épülő távveze­ték munkái rendes ütemben haladnak. — A KARÁCSONY ELŐT­TI NAPOKBAN közel 100 000 Ft forgalmat bonyolított le a királyegyházi földműves­szövetkezeti vegyesbolt. Az élelmiszer és ruházati cikkek mellett egyik legkelendőbb áru a könyv volt, amelyből csaknem az egész készlet el­fogyott. — A MTESZ PÉCSI AK­TIVISTÁI KÖZÜL Oszetszky Egon a MÁV Pécsi Igazga­tóságának mérnöke Szocia­lista Munkáért Érdemérmet, Szoyka Pál, a Pécsi Tervező Vállalat főmérnöke Munka Érdemérmet, Fodor György, a MTESZ titkára a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója kitün­tetést kapta. 3Cö-z£eg,y.zö­ja, — Alázatos szoA'gá­a. közjegyző úr! Jó napot, közjegyző úr! A borbély-mester, a segédje, meg két ina­sa kiáltja ezt kórus­ban. A köszönés any- nyira harsány, szívé­lyessége oly mester­kélt, az inasok, a se­géd és a mester arca annyira közömbös, hogy akaratlanul is mosolyognom kell. A közjegyzőnek ti­tulált alacsony, félko­pasz öregúr úgv vo­nul be, mintha Verdi győzelmi indulóját játszanak. Fontoskod­va veszi le a kabát­ját, és nyögdócselve ül a szélire, a mester azonnal ott terem, s udvarias hajlongásdk közepette szórakoztat ja illusztris vendégét. Közben megürül az egyik szék, én követ­keznék. Már cihelő- döm, amikor az öreg borbély hozzám lép és a fülembe súgja: — Tessék maradni, uram! önt a segédem nyírja meg, a közjegy ző urat pedig az ina­som fogja ellátni .;. Alig mondja ezt H, mér a közjegyzőnél terem, s előbbi szívé­lyes hangján fuvoláz- za: — Parancsoljon köz jegyző úr, önt azon­nal kiszolgálják! Tes­sék, tessék, csak tes­sék! Újabb fontoskodó nyögésele, a közjegyző a székbe ül s az igen­igen fiatal, tizenhat­éves sincs inas keze­lésbe veszi. Én meg mosolyogva tűnődöm, hogy vajon ki az előbbre való a bor­bél ymester szemében, a közjegyző úr-e, a maga címével és hat­van egynéhány évé­vel. vagy pedig cím­nélküli jómagam, aki még fele idős sem va­gyok* és már korom­nál fogva sem lehetek a régi idők embere? Hm, hm. fogas kér­dés ám ez, hiszen egyiket az inas, mási­kat meg a segéd nyár­ja. Már én is a szék­ben ülök, csattog fü­lem fölött az cüló. A mester meg a közjegy ző közben diékurál. A mester, a maga cse­vegö modorában ki­faggatja az öregurat, hogy mi van ameri­kai kapcsolataival, mire az mély sóhaj­tások közepette vála­szol; sajnos, már egy hónapja nem kapott üzenetet. Aztán felvi­dulva közli, hogy gyönyörű képsoroza­tot küldtek neki Pá­rizsból. Kissé csodál­kozik, mert a képeit témája elég kleriká­lis. és mégis beenged­ték. Úgy látszik, az ünnepekre való tekin­tettel tehették.,, így folyik, csordo­gál a beszélgetés. A nagytekintélyű mes­ter kifejti, hogy a ma gyár vámőrök hőlég- sugárral felbontanak minden nyugatról ér­kező levelet, mire a közjegyző kárörvem- dőn nevet: — Nem baj! Leg­alább megtudjak, hogy vélekednek ró­luk! Újabb nyögdécselé- sek, harsány, szinte ovációnak tűnő kö­szönések közepette megy el a közjegyző. A* inasok élő-előtörő nevetés-rohamaikkal küzdenek, csak a meí tér marad komoly. Vt gül elcsendesednek, s a segéd megkérdi tő­lem: —• Hol dolgozik? Úgy ért a kérdés mint a villámcsapás Zavartan közlöm í foglalkozásomat, amire a segéd iger meglepett arcot vág. Amikor fizetni ké­szülök, hallom, hogj a mester fülébe súg­ja: — Újságíró? Egyszerre elkezde­nek sürögnii-forogn körülöttem, A segéc fel akarja adni a ka­bátomat, a mester pedig a kezét dörzsöl- getve hozzám lép, majd mélyen megha­jolva kitárja az ajtót: — Méltózitassék uram! Megint felhangzik a valószínűtlenül har­sány köszönőkórus, s én nem tudom meg­állni: mosolyogva lé­pek ki az üzletből. Mosolyogva? Kissé erősebb szó illenék ide. — Magyar «— — A MEGLÉVŐ ÖT MEL­LETT jövőre 18 új meteoro­lógiai észlelő állomást állíta­nak fel a megyében. Az állo­mások egy részét az tsz-ek üzemeltetik majd. — A MOHÁCSI JÁRÁS­BAN a kukorica átlagos ter­méseredménye 22,3 q má­jusi morzsolt volt. Különösen Lippón, Borjádon, Bolyban és Somberekén értek el szép eredményeket. — A PÉCSI SZÉNBÁNYÁ­SZATI TRÖSZT kezelésében lévő 1036 lakásból ez évben összesen 406-ot értékesített az OTP, melynek értéke több mint 10 millió forint. Gondatlanságból — tűzeset Ittas állapotban dohányzott ágyában Zámbori László komlói legéuyszállói lakos. A lehulló parázstól meggyulladt az ágya, nagyobb kár azonban nem ke­letkezett, mert Zámbori szoba­társa felébredt és elhárította a veszélyt. Egy hónapon belül ez volt a második tüzeset a komlói Icgényszállóban. Az elsőt Té- gény Béla vájár okozta. Tégényt a keletkezett több tízezer forin­tos kárért felelősségre vonták. Zámbori László ügyét átadták az Auna-aknai társadalmi bíró­ságnak. — TELJESÍTETTE ÉVES TERVÉT a Pécsi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. — SAKKVERSENYT REN DEZTEK szombaton a Ber­csényi utcai Általános Iskolá­ban. A döntőbe került úttörők mérkőzésére később kerül sor. — AZ UJ-MECSEKALJAI általános iskola VI. osztályos raja Ki mit tud? vetélkedőt rendezett. A nagysikerű ve­télkedő legjobbjai egy külön előadást tartottak a kisdobo­sok részére. A TELEVÍZIÓ műsora 9,37: Hétmérföldes kamera. — 9,55: A hercegnő és a hét lo­vag. — 15,30: Három egyfelvo- násos; a Színház- és Filmművé­szeti Főiskola vizsgaelöadása. — 19,00: Romeo és Julia, magyar kisfilm. — 19,10: Hétről hétre. — 19,30: TV-híradó. — 19,50: Vidám percek. — 20,00: „Az vagy ne­kem, mint. testnek a kenyér .. .** — 21,40: Benjamino Gigli emlé­kére. — 22,10: mrek. Téli politikai könyvhetek Január 15-én kezdődnek Bara­nyában a téli politikai könyvhe­tek, amelyeket minden járási székhelyen és nagyobb község­ben megrendez a Kossuth Könyv kiadó és a TIT. A politikai könyvhetek cé"a, hogy megismertessék a falvak lakosságát a legújabb és leg­színvonalasabb politikai iroda­lommal, a marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak jelentősebb müveivel és olyan érdekes, iz­galmas szépirodalmi művekkel» amelyek alkalmasak a politikát műveltség terjesztésére. A téli politikai könyvhetek február 15-én feleződnek b®. * *

Next

/
Thumbnails
Contents