Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-23 / 300. szám
W«. DECEMBER SS. lAPld 3 Csökken a munkaagyi viták száma Jog SZU bály-magyar az üzemek Igen Scfe szó esett már a sajtó hasábjain is a munkaügyi viták keletkezési okairól. Legtöbbször pellengérre állítottuk azokat a lélektelen bürokratikus és sok esetben személyi ellentétekből eredő intézkedéseket, amelyekre többségében csak a TEB határozata tett véglegesen pontot. Szerencsére mind kevesebb ilyen eredetű munkaügyi vita kerül a Területi Egyeztető Bizottság elé. A törvényességnek minden területen mutatkozó megszilárdulása érezhető a dolgozók munkaügyeinek intézése terén is. Mindjobban érvényesülőben van egyfelől A DOLGOZOK JOGAI és kötelezettségei, másfelől pedig a vállalat jogai és kötelező..sógei között a kötelező összhang követelménye. Mindinkább több és több gazdasági és hivatalvezető ismeri fel, hogy a dolgozók munkaügyeinek a törvényes előírásoknak megfelelő intézése és az ezekkel kapcsolatos körültekintő és lelkiismeretes foglalkozás, a dolgozók jogainak szem ellőtt és tiszteletben tartása növeli a dolgozók biztonságérzetét, munkakedvét, valamint munkájuk mennyiségének és minőségének színvonalát. Ezzel egyidejűleg erősödik a dolgozókban a köteles- ségteljesítés tudata, amely szükségszerűen mozdítja elő a vállalat gazdaságos és eredményes tevékenységét. Az említetitek eredményeként. bár számottevően nem csökkentek az elmúlt évben a munkaügyi viták, többségében olyan ügyek kerültek a TEB elé, amelyek eldöntése valóban komoly problémát okoz, másik részük azonban még olyan eredetűek, amelyek egyébként helyes jogszabályok nem megfelelő értelmezéséből vagy végrehajtásából adódnak, de érdekes módon egyre gyakrabban találkozunk olyan dolgozói igényekkel is, amelyeknek semmiféle törvényes alapjuk nincs. Vizsgálódásaink ezen túlmenően olyan eredményt is felszínre hoztak, hogy viszonylag még mindig sok az olyan munkaügyi sérelem, amelyet a dolgozó nem visz az egyeztető szervek elé, talán nem is azért, mert nem várta ügye megnyug tató elintézését, hanem azért, mert nem ismerte a jogszabályokat, ennek következtében nem is szerzett tudomást arról. hogy jogsérelem érte. Ezek a megállapítások a munkaügyi viták keletkezésének egy új. eddig pemigen említett, illetőleg háttérbe szorult keletkezési okaira világítanak rá ez pedig A JOGISMERET KÉRDÉSE, illetőleg ennek hiánya. A munkaerővel, a béralappal való gazdálkodás, a munkafegyelem megóvása, a társadalmi tulajdon védelme, sokszor szükségszerűen kíván meg olyan munkáltatói intézkedést, amely bizonyos dolgozóra egyé nileg esetleg lehet sérelmes, gondoljunk pl. csak az átszervezés címén történő felmondásra, vagy a meg nem felelő munkavégzés címén eszközönt felmondásra, azonban, amely intézkedések kellő megalapozottság esetén, ha a dolgozóra nézve esetleg sérelmes is, nem lehet törvénysértő. Azonban egy szükséges és indokolt munkáltatói intézkedés is törvény- sértővé válhat, ha a jogszabályt helytelenül vagy helytelenül értelmezve alkalmazzák, indokolatlanul kiterjesztik más esetre, félremagyarázzák, nem kellő időben alkalmazzák stb., stb. Az említett intézkedések nyo mán bekövetkezett törvénysértés lehet jóhiszemű is, de mégsem menthető, mert a jogszabálynak minden körülmények között érvényt kell szerezni. Az alaptalan dolgozói igénynek is lehet eredője a jogisme rét hiánya, de az igények említett érvényesítésének elmaradása, vagy nem leellő időben való érvényesítése is gyakran erre az okra vezethető vissza. Nem egy vállalati dolgozó nem ismeri, illetőleg nem is tud a vállalati bérsziabályzait- ról, a munkarend előírásairól, a nyereségrészesedési feltételekről nem is szólva a munkakörülményeit szabályzó Munka Törvénykönyve rendelkezéseiről. Sokszor a dolgozó az őt , érintő jogszabály módosításról esetleg csak az ún. eleifnijéről vesz tudomást. Nem ismerik az önkényes kilépés következményeit. a. szabadságra vonatkozó rendelekzéseket és ha a munkaügyi osztályon esetleg megfeledkeznek valamiről az végleg feledésbe merülhet, mert a dolgozó NINCS TISZTÁBAN A JOGAIVAL. Tehát a fejlődés útján új megoldandó problémával találkoztunk, a jogismeret kérdésével. A gazdasági és hivatalvezetőknek további lépéseket kell tenniük a cél és az eredmény elérése érdekében. Természetesen nem arról van szó, hogy t* gazdasági és hivatalvezetők szerezzék meg a bonyolult jogi ismereteket. Megfelelő segítőtársat találnak ebbeli döntéseikben majdnem minden vállalatnál, hivatalnál működő jogtanácsos személyében és ha ilyen esetleg nem lenne biztos támasza, lehet egy jól képzett munkaügyi vezető, vagy előadó, aki a törvényesség megóvásában segítőtársa, de nem az ún. kiskapu keresésében. óhatatlanul említést kell ten ni erről az utóbb említett kérdésről is, mert a múltban gyakran előfordult, hogy a vállalati jogász függőségét egyes, a hivatásuk magaslatán nem álló igazgatók oüyként használták ki, hogy a jogász egész tevékenységét abban látták, hogy törvénysértő elgondolásaikra keressék meg a jogi kibúvót, megfeledkezve arról, hogy a vád lalati jogász avatásakor fogadalmat tett arra. hogy a Nép- köztársaság törvényeit, rendeletéit mindig tiszteletben tartja. Ami pedig a dolgozók alapvető jogi ismereteit illeti ezen a téren is van tennivaló. Véleményünk az, hogy a dolgozókban ezen a téren élénk az érdeklődés, ezt pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni. Több nagyobb vállalatnál tapasztalható, hogy az egyeztető bizottság egyik tagja, vagy a vállalati jogtanácsos, esetleg a munkaügyi vezető időnként ismeretterjesztő előadásokat tart a vállalat dolgozóinak. A dolgozók nagy érdeklődéssel vesznek részt az előadásokon, mert azok témái úgy vannak összeválogatva, hogy folyamatosan felölelik azokat a munkaügyi kérdéseket, amelyek leggyakrabban okoznak problémát és leginkább foglalkoztat j á;k a dolgozókat. Ezen előadások során nem csupán általános kérdéseket tárgyalnak mos. hanem egyes KONKRÉT MUNKAÜGYI VITÄKAT, vagy a vállalat jellegéből folyó sajátos problémákat, amelyek nagymértékben növelik a dolgozók tájékozottságát és ennek következtében a saját vállala- tíikra érvényes munkaügyi rendelkezésekkel is tisztáiban vannak. Egy-egy téma kapcsán ily- mócfon megbeszélhetek a kiadott állásfoglalások, a megjelent jogszabály-magyarázatok, amelyek ismertetésével igen sok munkaügyi vita megelőzhető. Ezzel a módszerrel csökkenthetők a felesleges panaszok és kevesebb lesz a jogos, vagy vélt séreílem, mivel a munkaügyi kérdésekben nagyobb jártasságra tesznek szert a dolgozók.' ";' ’wvr'iÄ 1)" Dr. Létiárt Ernő, a TEB elnöke. BIZTONSÁGOS FORGALOM A MÁV Pécsi Fűtőházában két szocialista brigád is javítja a mozdonyokat. Mészáros József és Kustos Béla szocialista brigádja. december hónapban három mozdony részleges vizsgálatát és két gép hat havi felülvizsgálatát végezte el. A képen- Kustos Béla brigádjának tagjai egy 328-as mozdony részleges vizsgálatát és javítását végzik Traktorcsere Negyvennyolc kivénhedt, agyonhasznált 1942-ben kiadott G 35-ös traktort tettek idén nyugdíjba a siklósi járás termelőszövetkezeteiben. Persze a régi traktorok helyett úja kát kell beállítani. Még ebben az évben tíz új Utos traktort kapnak a járás termelőszövetkezetei. A siklósnagyfalpsi hárma' a villánykövesdi kettő* a diósviszlói kettőt, a siklós a mattyi és a kémesi pedig egyef-egyet A traktorok ekével együtt már az Agrokernél vannak A termelőszövetkezetek kép se- lői a napokban veszik át őket. A járás termelőszövetkeze'ei jövőre újabb traktorokat p- nak. Eddig három D 4 K ak- tort és három DT lánctalpas traktort jeleztek a jőve évre. Hivatalos nvereménY- jegyzék a lottó 51. játékhetéről Az 51. játékhétre beérkezett 4 684 616 darab lottószelvény, öt találatos szelvény nem volt. Négy találatot 48 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 73 197,50 forint. Három találatot 5576 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 1315 forint. A 2 találatos nyeremények száma 140 457 darab, ezek re egyenként 12,50 forintot fizetnek. Több tápcsereíelep szükséges a megyében Tegnap vizsgázlak Komlón az alapismereti tanfolyam hallgatói Komlón két alapismereti tan folyamot indítottak az új oktatási évben az ími-olvasni még nem tudó felnőttek számára. Az egyik tanfolyam Kenderföldön működött. A 120 órás tananyagból tegnap délután vizsgáztak a tanfolyam hallgatói. A kenderföldi tanfolyamnak tizenegy hallgatója volt, valamennyien nagy igyekezettel, szorgalmasan tanultak. A város másik alapismereti tanfolyamát a Komlói Szénbányászati Tröszt III-as üzemé! ben rendezték. Az itt tanulók január első felében vizsgáznak : az általános iskola I. és II. ősz tályának anyagából. A III. üzemi tanfolyam hafllgatói- nak többsége cigány származású. A két tanfolyam hallgatói január második felétől tovább folytatják tanulmányaikat azzal a céllal, hogy később levizsgázzanak az általános iskola minden osztályának anya gából. AMILYEN ellenszenvvel fogadták kezdetben a gyári táptakarmányt, olyan gyors sikert aratott később termelőszövetkezeteinkben. Ma' már korszerű sertés- és baromfitenyészités r.em képzelhető el takarmánykeverék etetése nélkül, s alig van tsz, ahová nem jut el a táp. Közös gazdaságaink belátták. hogy a fehér hússertés és a baromfi fehérjeigényót gazdasági takarmányokból képtelenek kielégíteni. Ezért a termelőszövetkezetek szívesen cserélik be szemes terményeiket tápra, még akkor is, ha a tsz meglehetősen távol esik a keverő üzemtől, csereteleptől Jelenleg hat keverő üzem működik a megyében. A tsz-ek 50 százaléka a keverő üzemek körül. 10 kilométeres körzetben helyezkedik el. A probléma nem is ezeknél, hanem a másik ötven százaléknál van, azoknál a tsz-eknél. melyeknek a tápot 20 kilométerről vagy még ennél is messzebbről kell folyaA disznóölés ünnep Drávaszabalcscm Babos Lászlóiknál is. A böllér. a házigazda, de a „segítségben lévő” asszonyok is jókedvű- ek, vidámak. A kés alá kerülő coca százötven kilós volt. s^ép vastag a szalonnája. Finom a vesevelő is, meg a friss hurka, kolbász. A zsír kitart majd a következőkig, meg hát más egyéb okai is vannak a vidámságnak. — Amikor koma reg gél megjelenek a disz nót öiő háznál, azzal ébresztem a gazdát: „Pálinkás jó reggelt kívánok”! — mondja K. Sólyom Lajos böllér. — Aki ebből nem ért... Nos ez a másik oka a jókedvnek. Baboséknál népes a család, öregek, gyerekeik is vannak, sok száj kér enni. — Eddig minden évben öltünk, szerencsére idén is, ez lesz az első, január végén majd jön a második — emeli poharát Babos László, aki a tsz egyik üzemegységéneik vezetője. — A faluban nemigen lesz ház, ahol ne sivítana ezekben a napokban evy, vagv két disznó, de olyan is akad, ahol három bánja a decembert. — Tizenötöt, húszat szoktam egy évben leszúrni, féldolgozni élesíti kését K. Sólyom Lajos. — Már a nagyapám is böllér- kedfett, a szerszámok eay része még az övé volt. Kicsiny koromban már megtanultam ezt a mesterséget. Egyébként én is tsz-tag vagyok, tizenkét holddal érkeztem be hatvanban. Nagyon szeretem a böl- 1 érmunkát, ilyenkor pihenek. K. Sólyom Lajos éppen a sonkát ka- nvarítja ki éles késével, gyakorlott mozdulatain, már a kés tartásán is látszik, hogy jó falkána valót leszúrt már életében. — Egyszer akadt csak tudja, hogy fejsze kellett, még gyakorló karomban, hiába szurkálfam, a disznó elszaladt. Most már, akár egyedül is lebökném. Mert tudja nem is a disznó lefogásához kell a sóik ember, hanem a pá- linkaiváshoz. Azt nem lehet egyedül csinálni. — Miket nem mond ez a Lajos — nevetnek az asszonyok, de azért látszik, hogy nagy tiszteletben tartják. Keze alá készítenek mindent és elég csak a szeme villanása, hogy máris ugorjon valaki bélhez, csonthoz, edényhez. — Kebeles hurká* fogunk most készíteni — magyarázza a böllér — ez ormánsági szokás. Kukoricakása van ebben • burkában s ez nagyon finom. Látja a cona bőre is milyen szép? ... Mi pörzsöljü'k, meg forrázzuk is a disznót. Némely részét tüzes vassal értetjük, hogy szőr ne maradjon a bürkében. A gömböcbe pedig szalámit töltünk. így lesz jó kis étel a .kálvinista bütt”-ben. — Hogy mennyiért csinálom a vágást? Kóstolóért, meg szórakozásból ... nem kérek én ezért pénzt. Rokonoknak, ismerősöknek szívesen elvégzem. Azokban a házakban meg. ahol már a nagy apám is járt ... Tekintélyes, fontos ember most K. Sólyom Lajos. ..öröklött ipar” az övé, faluszer- te becsült ipar. Munkájának legnagyobb Jutalma már nem a háznál éri: ha jól sikerül a kolbász, a son ka, meg a szalonna, hónapokig dicsérik. — to — matosan hazaszállítaniok. Ilyen esetben már tetemes összegre rúgnak a szállítási költségek A bogdásai Egyetértés Termelőszövetkezetbén rövid időn belül igen szép eredményeket értek el tápeteléssel. A hizla- lásd időt csökkentették, a hízókat nyolchónapos karban 116 kilós átlagsúlyban értékesítik. Az elhullás szinte a minimumra csökkent, a 420 darabos állományból az idén mindössze 2 elhullás és 2 kény szervágás volt, s egy kiló sertéshús előállítási költségét sikerült 14.20 forintra csökkenteni. Ennél azonban nem tudnak tovább menni a magas szállítási költségek miatt. 20 kilométerről hordják a csereterményt, s kiszámították, hogy egy 30 mázsás fuvar díja 350 —400 forint plusz 2—3 ember fel, de legtöbbször egész napi munkaegysége. Súlyosbítja a helyzetüket, hogy a vontatót a gépállomástól bérlik. A bog- dásaiak ragaszkodnak a tápetetéshez, éppen ezért adtak hangot annak a kérésüknek, hogy létesítsen a Terményfor- galmi Vállalat egy kissé közelebb is cseretelepet, hogy a tsz-t ne sújtsák annyira a szállítási költségek. HASONLÓ OKOKBÓL a reménypusztai termelőszövetkezetben egy időre be is szüntették a táp etetését. Rövidesen tapasztalták azonban, hogy eu nem megoldás, mert az állomány visszaesett, csökkent az étvágy, csökkent a súlygyarapodás, mikor újra etetni kezd ték a tápot, a változás, a sertések gyarapodása szembetűnő volt. A táp etetésével ez a kis termelőszövetkezet elérte, hogy 450 hold földről 760 hízott sertést értékesítettek. Még sok példát lehetne felsorolni arra, hogy a keverő üzemtől távoleső termelőszövetkezeteket — bár jó eredményeket érnek el táp etetéssel — súlyosan érintik a cseretermény szállítási költségek. Ezek közé tartozik a hatalmas baromfi- és sertésállománnyal rendelkező Mágocs vagy a véméndi tsz is. Mindkét tsz óriási tömegű takarmányt cserél ki tápra s mégsem mond le a táp etetésről. Nem is ez a megoldás, különösen most a téli hónapokban nem, amikor zölddel vagy egyéb alkalmi takarmányok-1 kai sem pótolhatják a fehérjében dús tápokat. Az említett tsz-ek kívánsága feltétlen jogos, hogy létesítsenek közbenső cseretelepeket a megyében. Megyei munkabizottság foglalkozik ezzel a kérdéssel. S ha még nagyon kezdeti stádiumban van is az ügy, már foglalkoznak vele Máról holnapra természetesen nem várható javulás, de a jövőben mindenképpen sűrítem kell a cseretelepeket. Addig is azonban sokat javíthatnak a helyzeten a tsz-ek a csere termény-szállítások jobb megszervezésével. Hányszor előfordul, hogy üresen érkezik a vontató a tápért, vagy egy pótkocsival kétszer fordul naponta, ahelyett, hogy két pótkocsival egyszer fordulna. A szállítást lehetőleg úgy kell megszervezni, hogy csereterményt vigyen, tápot hozzon s vontató. Ha a vontató kapacitását teljesen kihasználják, máris csökken a szállítási költség. A másik fontos szempont, hogy ilyen hosszú útra lehetőleg megbízható, fegyelmezett embereket kell küldeni. Minden keverőüzem központi helyen van, rendszerint ott, ahol sok a kiskocsma, ven déglő. Nemrég a mohácsi keverőüzemnél reklamált az egyik tsz-elnök. hogy az embereinek a tápra egész nap várni kellett. S kiderült, hog szó sem volt sorbaállásról, a telepen fél órán belül kiszolgálták az illetőket, akik a torlódásra hivatkozva másutt töltették el a napot. ILYEN is van, erre is kelt ügyelni. A keverő üzemeknek most már van annyi készletük, hogy nem kell sorba állni. Persze a végleges megoldás a cseretelepek sűrítése, reméljük ez sem várat soká magára. Rónaszékiné Kislakásépítők ßgyelem! A TÜZÉPNÉL befizetett kőféleségeket még ez évben szállítsák el kőbányáinkból. Pécsi Építőanyagipari ES.
