Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-19 / 296. szám

2 NAPLÓ 1962. DECEMBER 19. ' A KGST hírei A szocialista országok meg­kezdték a nemzetközi munka- megosztás gyakorlati megvaló­sítását a tudomány terén a köl csönös gazdasági segítség taná­csa keretei között. Ezt célozza a szocialista or­szágok képviselőinek keddi moszkvai összejövetele, amely­nek feladata meghatározni a legfontosabb komplex tudomá­nyos és technikai problémákat és kitűzni ezek kidolgozásának határidejét. Ez az első értekezlete a KG­ST tudományos és technikai kutatások összehangolásával foglalkozó állandó bizottsága munkacsoport j ának. Az értekezlet munkájában, amely két napig tart, Bulgária, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Len­gyelország, Románia, a Szov­jetunió és Csehszlovákia kép­viselői vesznek részt. A munkacsoport az említett kérdéseken kívül meghatározza azokat az elméleti jellegű problémákat is, amelyeket a KGST-országok szakemberei és tudósai dolgoznak majd ki. * 1962, december 11-től 18-ig tartó időszakban Budapesten tartották meg a KGST közle­kedési állandó bizottsága auó- közlekedési és útügyi szekció­jának első ülését, a szekció megtárgyalt több fontos kér­dést az autóközlekedés és az úthálózat jelenlegi és távlati fejlesztésével kapcsolatban. Az összes határozatokat egyhangú lag fogadták el. Ösztönző premizálás A Baranya megyei NEB vizsgálata a fontosabb üzemekben A Baranya megyei Népi El­lenőrző Bizottság november elején vizsgálta meg, hogy az 1962. évi országos prémium ren delkezéseket hogyan hajtották | végre széntrösztjeinknél és né- | hány fontosabb üzemünkben. A ! vizsgálat általában arra irá- J nyúlt, hogy a prémium meny­nyiben ösztönző a gazdaságo­sabb termelésre, a minőség ja­vítására. A KOMLÖI SZÉNTRÖSZTNÉL a vizsgálat a következőket de­rítette fel. Miután a tröszt ez évi terveiben önként tervezte be a fejlődés ütemét a kötött prémiumkeret igénybevételére, a NIM feltételeihez kellett iga­zodnia. Ez a feltétel az össz- üzemi teljesítmény 6,2 százalé­kos növekedését, valamint a széntermelés fajlagos önköltsé­gének 3,4 százalékos csökkené­sét tűzte ki feladatul. Az álta­lános prémiumkifizetés félté­teléül a széntermelés 99—100 százalékos teljesítését és a szén átlagárának éves előirányzat­ban legfeljebb plusz 0.5 száza­lékos túlteljesítését írta elő. A tröszt igazgatója a szak- szervezettel egyetértésben üze­mekre bontotta fel a prémium- feladatokat, és az irányelvek alapján az üzemek vezetői köz­vetlenül határozták meg az egyes dolgozók célprémium fel­adatait Az ilymódon kiadott Ahol fán csüng ,a narancs és a banán ■ Pécsi Ildikó egyiptomi élménybeszámolója Kedd este a városi Művelő­dési Ház ifjúsági klubjában Pécsi Ildikó, a Pécsi Nemzeti Színház művésze, aki a Le­genda a vonaton c. magyar film kairói bemutatása alkal­mából a magyar filmdelegá- gáció tagjaként Egyiptomban járt, élménybeszámolót tartót; útjáról. Hatodikén ült repülőgépre és éjfélkor már a kairói éj­szaka fényei fogadták. Első meglepetése a hőség. Egyip­tomban csakúgy mint nálunk, most tél van. Az emberek len­ge hálóingre, pizsamára emlé­keztető ruháik felett fázósan húzták össze a télikabátot, mi­kor meglátták a magyar mű­vésznőt nyári ruhában az ut­cán. Pécsi Ildikó nem tudta elviselni a nagykabátot 21—22 fokos melegben. Furcsa, közép-európai em­bernek, hogy bolt helyett fán lóg a narancs, banán. Kicsit oiyan, mintha a mesében jár­na. Egyiptomban a végletek is meseszerűek. A luxusszállo­dák pompái és a külvárosok piszkában dúló végtelen nyo­mor. Nasszert istenként tisz­telik, és a férj nagyvonalúan válik megunt feleségétől: ki­teszi az utcára —, teheti, hisz pénzért vette a lány apjátóL A fiatal művésznő kedélyes előadásából kedves epizódokat kaptunk a vendégszerető ara­bok jóságáról. Hdgy első nap piramis helyett egy harmad­rangú futballmeccset néztek, mert a vezető barátja játszott egyik csapatban, hagyján; de hogy Pécsi Ildikónak az arab nemzeti eledellel, a birkahús­sal is meg kellett birkózni, alig volt elviselhető. A bazámegyedben hömpöly­gő zsibvásár külön élmény. Minden bazárban ingyen ká­véval kínálják a vevőt, de a portéka tíz-tizenötszörös érté­két jelentik be első árnak. A vásár sosem az üzletben, ha­nem az utcán kötődik, ahova a tulaj a vevő után szalad árujával, hogy mégis odaadja két font helyett három piasz- terért. _Mint szakember meglepődve látta, hogy milyen modern, jól felszerelt a kairói Filmművé­szeti Főiskola, s hogy milyen gyenge képzést produkál El­mondta, hogy a fiataloknak Egyiptomban is az a vélemé­nyük a művészetről, mint ná­lunk, ennek ellenére film- és színházművészetük idejét múl ta. — Jellemző, hogy a sajtó- fogadásokon nem az érdekel­te az újságírókat, a művésznő icehaza mit játszik, vagy ját­szik-e egyáltalán, hanem hogy férjezett-e, s milyenek alakjá­nak méretei centiméterekben. A centiméterekkel nem le­hetett baj. hisz egy arab fel ajánlotta, hogy két felesége elé első feleségnek fogadja. Ám a Pécsi Nemzeti Színház köz­kedvelt művésznőjét nem ha­totta meg kellőképpen a fölöt­tébb megtisztelő ajánlat. Ha­zajött, hogy nekünk bűbájos Roxánát, szilaj Noémit játsz- szon. Bükkösül László _ ________ f 70 000 magyar turista az IBUSZ idei külföldi társasutazásain Sikerrel fejezte be idei tár­sasutazásait az IBUSZ. Több mint 70 000 magyar turista uta­zását szervetze meg és bonyo­lította le a szocialista orszá­gokba és a tőkés államokba. Közülük a legtöbben — mint­egy 22 000-en — a Német De­mokratikus Köztársaságban jár tak: alig ezerre? volt kisebb a száma azoknak, akik Csehszlo­vákiát keresték fel, és a nagy távolság miatt viszonylag drá­gább szovjet kirándulásokon is csaknem 8000-ren vettek részt. A tőkés országok között az idén is Ausztria fogadta a leg­több magyar vendéget, de ren­dezett társasutazásokat az IBUSZ Angliába, Franciaor­szágba, Belgiumba, Hollandiád­ba, Olaszországba, Görögor­szágba és Jugoszláviába is. Megnőtt az IBUSZ révén ná­lunk járt külföldiek száma is. Csupán Csehszlovákiából 40 ezren, Lengyelországból 15 500- an, az NDK-ból majdnem 15 ezren fordultak meg hazánk­ban. A magyar turisták Szov­jetunióbeli látogatásait csak­nem 10 000 szovjet kiránduló viszonozta. Együttvéve a bará­ti országokból mintegy 87 000, a kapitalista országokból pe­dig 44 500 vendégünk volt. A nyugati országok között a be­utazók száma tekintetében is Ausztria áll az élen, ahonnan körülbelül 21 000 turista érke­zett hazánkba. Nyugat-Német- országból mintegy 7000 az USA hói pedig 5000 kirándulót lát­tunk vendégül. irányelvek általánosságban he­lyesen tükrözték a népgazda­ság célkitűzéseit, egyes esetek­ben azonban a célfeladatok nem hatottak ösztönzően, mi­után súrolták az alapvető mukaköri kötelességek hatá­rait. Nézzük előbb azokat a pré­miumfeladatokat, amelyek kel­lőképpen érvényrejuttatják az anyagi ösztönzést. Ezek első­sorban a műszakfejlesztésben mutatkoztak meg pozitiven. Az egyes feladatok között szere­pel a fejtési sebesség növelése, a fúvó tömedékelési kísérletek folytatása, a gépi jövesztés nö­velése, a szállítógép kapacitá­sának jobb kihasználása, a kor szerű biztosítósok alkalmazása. A termelékenység emelkedé­sét, a kötött prómiumkeret igénybevételében előírt 6,2 szá­zalékra tervezett összüzemi tel­jesítménynövekedés szinte ön­magában is biztosította. Az egyes üzemekben dolgozó mű­szakiak feladatai is viszonylag konkrétak, vagyis egyértelmű­en mérhetők, ellenőrizhetők, végrehajthatók voltak. Azon­ban más a helyzet a termelés­ben nem közvetlenül résztvevő műszakiak esetében. Itt már nincsenek pontosan rögzítve a feladatok, vagyis nem lehet abszolút számokban kimutatni a teljesítményeket. Csak néhányat a példák közül. A munkaügyi előadó, személy­zeti vezető számára a létszám­terv betartása volt a célfel­adat. A tervezők feladata a „mindenkori szerződéses határ­idők betartása”, a beruházási kódex előírásai szerint. A pénz ügyi vezetőknek az „ipari és felújítási munkák időbeni számlázásét", a munkásellátási előadóknak a „munkaruha, vé­dőruha felhasználási keret be­tartását” az adminisztratív ügyintézőknek a „szabadság, az illetményszén és a ruhanyil- vántartás pontos vezetését” tűz ték ki célfeladatul, holott ezek kivétel nélkül beosztással járó munkaköri kötelességek, ami­ért nem járhat külön pré­mium. A PÉCSI SZÉNTRÖSZT részére előírt prémiummutatók alapvetően a termelékenység emelését szolgálják. Gyakorla­tilag ez vonatkozik a gazdasá­gosság növelésére is, méghozzá azzal, hogy a kötött és szabad prémiumkeretek jelentős része a gazdaságossági és a termelé­kenységi mutatók teljesítését, illetve túlteljesítését segíti elő. Azonban a komlóiakéhoz ha­sonlóan itt is találhatók olyan „célfeladatok”, amelyek alap­vető munkaköri kötelességként is felfoghatók. Például az új­hegyi üzemnél a TMK-terv ha­táridős végrehajtása, a túlóra­keret betartása, a műszakiak célfeladatainak határidőre va­ló kiértékelése, a statisztikai adatok időbeni pontos feldol­gozása, egy-egy helytelen pél­dája a célfeladat megszabásá­nak. A vizsgálat felhívta a figyel­met arra is, hogy amíg a szén­bányászatban a két mutató (gazdasági, termelékenységi mutatók) a széleskörű premi­zálás. — majdnem a kollektív érdekeltség —• alapja, addig a helyi iparban főleg csak a ve­zetőállásnak feladatát képezi. Pedig éppen a helyiiparban vezetne nagyobb eredményre, ha a termelés közvetlen irá­nyítói (művezetők, telepvezetők stb.) részére tűznének ki pré­miummal járó konkrét felada­tokat. A gazdaságosságra való ösz­tönzésre helyes például szol­gálnak A PÉCSI PORCELÄNGYÄR célfeladatai, ahol a selejtcsök- kentésre, az önköltségcsökken­tésre a teljes prómiumkeret egyharmadát tűzték ki és a célfeladatokat konkrétan meg­határozták. Ugyanez vonatko­zik a Pécsi Fémipari Vállalat­ra is, ahol szintén eredménye­sen alkalmazták a prémium ösztönző szerepét. A fentiekből megállapítható, hogy a premizálás terén általá­ban kedvező változás történt az elmúlt években. Ennek elle­nére azonban mégis fennáll a prémium fizetéskiégészítő jel­lege, ami a munkaköri felada­tok premizálásában nyilvánul meg. Tehát az új alapokra he­lyezett prémiumgazdálkodás- ban fellelhetők még a fentebb említett negatív jelenségek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a felügyeleti szervek e téren szükséges ellenőrző tevé­kenysége nem kielégítő. — sgy — Gépekkel dolgozzák fel a Isz-ek zárszámadásainak adatait A termelőszövetkezetedében január 31-ig fejezik be a zárszárrjadást. Ezután az 1962. évi gazdálkodás eredményeit összefoglaló gazdasági beszá­molók mind a 3722 közös üzemből bekerülnek a Föld­művelésügyi Minisztérium gé­pi. adatfeldolgozó és számító központjába, ahol a kézi erő­vel szinte megoldhatatlan feladatot a Holierith-rend- szerű lyukkártya-gépek vég­zik eL A zárszámadási ada­tok alapján eddig mindössze a gazdálkodási eredmény sze­rint készült országosan cso­portosítás, most viszont to­vábbi' négy csoportba sorol­ják be a termelőszövetkezete­ket, mégpedig az üzemnagy­ság, a föld aranykorona érté­ke, valamint a száz holdra jutó termelési érték és az ál­lóeszköz-ellátottság szerint. Mindez lehetőséget nyújt a termelőszövetkezeti gazdálko­dás törvényszerűségeinek ala­posabb megfigyelésére, a ter­mészeti-közgazdasági adott­ságok és a gazdálkodási ered­mény közötti összefüggés pon tosabb feltárására. így a számvitel még rész­letesebb és pontosabb képet nyújt majd a szövetkezeti kö­zös gazdálkodás egy-egy esz­tendejének minden lényeges mozzanatáról.. — AZ 1963. évi új kultúr- költségvetés elkészítésére de­cember 22-én költségvetési mintatájékoztatót tartanak Pécsett a kultúrotthonvezetök illetve gazdaságfelelősök ré­szére. — A TIT irodalmi és nyel­vi szakosztálya december 20- án, csütörtökön délután 5 óra­kor a Bartók Klubban elő­adói megbeszélést tart, ame­lyen az üzemek és intézmé­nyek irodalmi témájú igényei között ismétlődő „Mit és hd- gyan olvassunk” című elő­adás anyagát vitatják meg. — VALERIJ KLIMOV szovjet hegedűművész ked­den este a komlói közönség előtt adott hangversenyt. — ÜNNEPI KODÁLY- DALEST lesz ma este 7 óra­kor a Bartók Klubban. Közre­működnek Abaligeti Zita, Agócsné Lángi Emmi, Agó- csy László, Özörényi Olga, Tényi Zoltán, Veress Endre. — A BELGRÁDI Magyar Nagykövetség kultúrattaséja Kodály-estet rendezett Az ünnepi esten megjelentek a jugoszláv külügyminisztéri­um, valamint a kulturális bi­zottság munkatársai, továbbá a jugoszláv zenei élet neves képviselői. Jó munkát végeztek' megyénk önkéntes rendőrei A legkiválóbbakat megjutalmazták A Pécs városi—járási rend­őrkapitányság tanácstermében vasárnap délelőtt tartották meg a megye önkéntes rend­őrei 1962. évi munkájának ér­tékelő tanácskozását. Dr. Par- rag Károly őrnagy, a rendőr­ség megyei közrendvédelmi osztályának vezetője tartotta meg beszámolóját az önkéntes rendőrök ezévi munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a rendőri munka szélesebb társadalmi alapokra való helyezésével, a megye önkéntes rendőrei mi­lyen fontos szerepet töltöttek be és milyen nagy segítséget nyújtottak a közbiztonsági fel­adatok megoldásában. Dr. Parrag elvtárs beszámo­lójában elmondotta, hogy a me­gye önkéntes rendőrei időt és fáradságot nem kímélve, jól ellátják a rájuk háruló felada­tokat. A párt, a tanács és a tö­megszervezetek csaknem min­denütt eredményesen segítették az önkéntes rendőrök anyagi ellenszolgáltatás nélkül válfalt és bizony sokszor fáradságos munkáját. — Az önkéntes rendőröknek ma már megvan a tekintélyük a lakosság előtt — mondotta dr. Parrag Károly őrnagy —, és egyre gyakrabban igénylik segítségüket a dolgozók. Ha­vonta a szolgálatteljesítésben eltöltött órák száma harminc­ezer körül mozog, önkéntes rendőreink fegyelmi helyzete is javult. Egyre kevesebb a visszaélés. A megszilárduló szolgálatteljesítés megszervezé­se során a csoportparancsno­kok és a körzeti megbízottak rendszeresen megbeszélik a fel- ada tokát, ügyeieraba véve az önkéntes rendőrök munkahelyi elfoglaltságát is. örvendetes, hogy a szolgálatot teljesítő ön­kéntes rendőrök rendszeresen beszámolnak feletteseiknek a szolgálati idő alatt észleltekről. Ezután dr. Parrag elvtárs példákat hozott fel a megye önkéntes rendőreinek életéből, amelyekkel a bűncselekmények megelőzését és felderítését, a társadalmi tulajdon védelmét, körözött személyek elfogását segítették elő, majd a tovább­képzés és az oktatás jelentősé­géről és helyzetéről beszélt. Minden önkéntes rendőrnek ismernie kell, hogy a szolgálat­teljesítés során milyen jogok il­letik meg és milyen kötelezett­ségek terhelik. A beszámoló az önkéntes rendőrök további fel­adatainak ismertetésével ért véget. A beszámolót hozzászólások követték. Először Dobos József mánfai önkéntes rendőr be­szélt körzete munkájáról, és elmondotta, hogy a jövőben is hasonló eredményességgel kí­vánják ellátni a rájuk bízott feladatokat. Majd Szemere De­zső (Máriagyűd) kért szót, aki a sok problémát okozó cigány- kérdésről beszélt. Elmondotta, hogy a tsz közös vagyonának védelme érdekében éjszakán­ként is sok órát kellett szolgá­latban eltölteniök. Dani Gyula (Boly), aki a vasúton teljesít önkéntes rendőri szolgálatot, a gyakorlatában előfordult ese­tekről és azok helyes megoldá­sáról beszélt. Farkas Sándor komlói önkén­tes rendőr a dolgozókkal való jó viszony fontosságáról szólt. és elmondotta, hogy hozzá, mint csoportvezetőhöz, mindig bizalommal fordulnak. A szol­gálatot teljesítő önkéntes rend­őrök rendszeres ellenőrzését tette szóvá Nádaski György (Pécsvárad) és a körzetükben előfordult pincebetörések tette­sének kézrekerítéséről beszélt. Borbíró József a pécsi közleke­désrendészeti csoport részéről a kapitányság nagyobb segít­séget kérte az oktatással és a továbbképzéssel kapcsolatban. Laszli János villánykövesdi ön­kéntes rendőr elmondotta, hogy ha az egyes szervek nem meg­felelően támogatják munkáju­kat, milyen hálátlan dolog lesz a feladatteljesítés. Ezután Patkoló Károly őr­nagy (a Belügyminisztérium ré­széről) hozzászólása követke­zett, aki elmondotta, hogy a közel jövőben megjelenik az önkéntes Rendőri Szabályzat, amelyben nagyobb hatáskört és jogokat kapnak az önkéntes rendőrök. Rövidesen jelvénye­ket is készítenek számukra. Vé­gül Kormány József őrnagy, a megyei főkapitányság helyet­tes vezetője felhívta az önkén­tes rendőröket feladataik jó el­látására és rendőri ismereteik továbbfejlesztésére. A felszólalásokra való vá­laszadás után dr. Parrag elv­társ felolvasta a megyei rend­őrfőkapitány 38. számú ün­nepi parancsát, amelyben a legjobb munkát végző önkéntes rendőrök megjutalmazásáról rendelkezett. Ezután 41 önkén­tes rendőrnek nyújtottak át ér­tékes tárgy- és oklevél-jutal­makat , _ ^ ___ Barié — A BARANYA MEGYEI kertésztovábbképző termelő­szövetkezeti akadémiai elő­adások keretében a TIT szék­házában ma Merényi Károly, az Ültetvény Tervező Válla­lat területi irodájának vezető­je „Gyümölcsfák ültetése és ápolása a telepítés évében” címmel tart előadást. — A BARANYA MEGYEI TEJIPARI VÁLLALAT ez évre érvényes 540 ezer hekto­literes felvásárlási tervét, va­lamint 204 millió 641 ezer fo­rint értékű ipari termelési tervét december 16-án befe­jezte. Felvásárlási tervüket az év végéig előre láthatólag 103 százalékra, termelési ter­vüket kb. 104 százalékra tel­jesítik. — A MOHÁCSI FAROST­LEMEZGYÁRBAN 6 brigád­ban 111 dolgozó küzd a szo­cialista brigád címért és raj­tuk kívül még 30 brigád van munkaversenyben. Nagysikerű Ki mit tud ? * Tegnap este Pécsett, a Bara­nya megyei Építőipari Vállalat Rákóczi úti kultúrtermében nagy sikerű „Ki mit tud?” műsort rendeztek az Építők Szakszerve­zetének 29. kongresszusa tiszte­letére. A műsorban az építő- és anyagipari vállalatok dolgozói, valamint az iparitanuló intézetek tanulói közül huszonnyolcán lép­tek fel. A „Ki mit tud?” esten ének, tánc, szavalat, vers és próza vál­togatták egymást, A legjobb 15 szereplő tárgyjutalmat kapott és közülük nőhónyan bejuthatnak az országos döntőre Is. Az Épí­tők Szakszervezetének 29. kong­resszusa tiszteletére festészeti, irodalmi és fotODálvázatot is hir­dettek, amelynek határideje de. cember végén jár le. — AZ SZMT és a Pécsi Nemzeti Színház vendégeként Pécsett tartózkodott a fran> cia CGT központi vezetőségé' nek egyik delegációja. Láto­gatásuk során tanulmányoz­ták a színház társadalmi szer­vezeteinek tevékenységét, majd megtekintették váro­sunk nevezetességeit. — BELVÁRDGYULAN már elkezdődtek az 1 millió köbméteres víztároló építésé­nek munkálatai. A több mint 2 millió forintos létesítmény sokféle hasznot hajt, hal te­nyésztésre, öntözésre, barom­fitelep vízellátására is fel­használják — TÖBB MINT Ctm FA­CSEMETE elültetését tervez­ték jövőre a komlói kökönyö- si, kenderföldi és gesztenyést városnegyedekben. A 220 000 forintos munkákból a lakók 160 000 forint értékű társa­dalmi munkát vállalnak. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 10.00: TV-hiradó. — 10,15: A kisfilmek kedvelőinek. — 10,30: Az éjszakai utas, szovjet film. — 11,10: Találkozás Fred As- talre-rel, amerikai film. — 12,00: Hírek, — 17,00: A TV mezőgaz­dasági szakmunkás-kénző műso­ra. — 18,00: Tanuljunk oroszul. — 18.20: A tudomány világából. — 18,50: Bolgár kerámia, kis- film. — 19.00: A TV meseköny­ve. — 19.05: Közvetítés a Nem­zeti Színházból. A. Miller: \ sa- lemi boszorkányok: színmű"hézr felvonásban. A közvetítés I. szü­netében: TV-világbíradó: a köz­vetítés n. szünetében: Demeter Imre színházi Jegyzete. — 22,341 H*«k.

Next

/
Thumbnails
Contents