Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-19 / 296. szám
W®8. DECEMBER 19. ’NAPLÓ Végrehajtottuk pártunk VII. kongresszusának útmutatásait Palkó Sándor elvtárs beszámolója a megyei tanács 4 éves munkájáról Palkó Sándor elvtáns, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a megyei tanács ülésén beszámolt a megyei tanács 4 éves munkájáról. A beszámolót kivonatosan ismertetjük. Palkó elvtárs beszámolója elején megállapította: a tanácstagság. 4 éves mandátuma lejárt, a tanácstagság funkcióit a választásokig a végrehajtó bizottság veszi át. A jól végzett munka tudatában köszönnek le, hiszen annál izgalmasabb és tartalmasabb 4 évről, mint amit a legutóbbi választások óta átéltünk, a tanácstagság még nem tudott beszámolni. Több gabonát és húst ad a nagyüzem Az előadó megállapította: 1958-ban még arról a helyről buzdították az egyénileg dolgozó paraszt tanácstagokat a tsz-be való belépésre, ahol most tanácsülést tartanak. Ma már úgy tűnik számunkra is, meg a tsz-parasztság számára is, mintha a falu népe mindig termelőszövetkezetben gazdálkodót volna. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével határidő előtt végrehajtottuk pártunk VIL kongresszusának útmutatását. Ahogy pártunk megkívánta, az átszervezéssel egyidőben és azóta is a mezőgazdaság termelése állandóan emelkedik. 1958-ban, amikor már nem volt begyűjtés, 2648 vagon búzát vásároltunk fel, 1962-ben csaknem a kétszeresét, 5606 vagont. 1958-ban 79 ezer sertést és 20 800 szarvasmarhát vett át az állam, az idén pedig 92 200 sertést és 27 300 szarvasmarhát tudott felvásárolni. Ékes bizonyítéka ez a nagyüzemi út fölényének! A termelőszövetkezeti út győzelme óta több élelem kerül a városi lakosság asztalára és jobban él a parasztság is. A felszabadulás előtt a városba vándoroltak a parasztok, s hogy nyugdíjat kapjanak, altisztek és iskolaszolgák lettek. Ma 8770 olyan tsz-tagunk van a megyében, aki ha nem is nagy, de tisztességes nyugdijat kap, amihez hozzá kell tenni, hogy sok tsz a szociális alapból is gondoskodik róluk. Új lakások és iskolák Érdekes képet kapunk, ha összehasonlítjuk a megyei tanács költségvetéseit. 1958-ban 237 millió forintot költhetett a megyei tanács iskolákra, kórházakra és egyebekre, az idén, a mezőgazdaság szocialista átszervezése után 370 millió forint a költségvetés beruházások nélkül. 133 mfllió forint az emelkedés összege, pedig a lakosságnak a különböző adókból történő hozzájárulása lényegesen csökkent. 1958-ban a 237 millió forintból 138 milliót még különböző adók útján fedeztünk, az idén pedig csak 37 millió forint volt az adók ősz- j szege. Viszont: 22 millió fo- j rintról 181 millió forintra nőtt j ugyanez idő alatt az állami I hozzájárulás. Államunk, amely ma már teljesen szocialista szda.sági alapra támaszkod-1 gazdagabb és erősebb, mint valaha. A növekvő összegekből sok olyan dolgot megvalósítottunk, amire tanácstagságunk büszke lehet. Fejlesztettük és szakosítottuk kereskedelmi hálózatunkat, orvoslakásokat, szülőotthonokat építettünk. Négy év alatt 64 tanteremmel bővült iskolahálózatunk, 2 új gimnáziumot hoztunk létre a megyében, illetve a két középiskola építése befejezés előtt áll. 1956-ban 12 ezer forintot költöttünk egy kórházi ágyra, az idén 30 ezret, jövőre pedig 33 34.5 Iprintot adunk erre, pedig több mint 1400 ággyal rendelkezünk. Űj üdülőtelepek A négyéves időszak alatt fokozott iramot vett a műemlékek helyreállítása. Valameny nyien emlékszünk arra, milyen volt régebben a siklósi szigetvári vár, és mindnyájan tudjuk, hogy milyen most. A helyreállítási munkáknak nagy részük van abban, hogy az idegenforgalom rohamosan növekszik, 1958-ban például 10—12 ezren, az idén pedig már több mint százezren keresték fel a siklósi várat. 1958-ban csak egy sárosfenekű, piszkos medencéje volt Harkánynak, borravalót adtak az embereik, hogy öltözőhöz jussanak. Azóta új medence és gyermekmedence, 3600 férőhelyes új öltöző és korszert, önkiszolgáló vendéglő épült Harkányban. A negyedik csónakázó tavat építjük a megyében, Orfűn, Abaldgefen turistaházat hoztunk létre, villany- világítással, cement járdával láttuk el a barlangot. A friss és jó levegőre, illetve fürödni vágyó pécsi dolgozók mindemellett elmehetnek a pécsvá- radi és sikondai tavakhoz is, amelyek ugyancsak az utóbbi négy év szülöttei. Eredményeinkben jelentős része van a társadalmi munkának. Az idei 60 millió forint értékű községfej lesztésd munkából például mintegy 3—5 millió forint értékű társadalmi munkát végez a lakosság. A megyei tanácsülés határozatára emlékéremmé! jutalmazzák a legjobb társadalmi munkásokat 42 ezer tsz-t ágnál tartottunk szűrővizsgálatot Valamennyien emlékszünk arra, hogy néhány évvel ezelőtt milyen elhanyagoltak voltak falvainik. Később meghirdettük a tisztasági mozgalmat, amely 3 év alatt közkedveltté vált. Napról napra több házra kerül fel a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú tábla, hovatovább idegenforgalmi szempontból sem lesz resteUnivalónk. A megszépült falvak egyik példája Sellye, ahol az elhanyagolt és piszkos vásártér helyén szökőkúttal ellátott park és obeliszk épült, az egyre több növénnyel gyarapodó arborétuma szebb, mint Praskovich gróf idejében volt A mezőgazdaság szocialista átszervezése után sohasem látott egészségügyi akciókra került sor falun. A megyei tanács egészségügyi osztálya az orvosegyetem segítségével a megye úgyszólván minden termelőszövetkezetében egészség- ügyi szűrővizsgálatot tartott. Az 52 ezer tsz-tag közül 40— 42 ezret vizsgáltak át Sok embernél találtak különböző meg betegedéseket, amelyeken, ha kisebbek voltak, azonnal segítettek. Palkó elvtárs utalt arra, hogy a termelőszövetkezeti út győzelmével a megoldás útjára került egy másik évszázados probléma, a cigánykérdés is Javul a tanácsi munka / A tanácsi munkát elemezve az előadó megállapította: lépésről lépésre javul, s egyre színvonalasabbá válik. 1958- han például csak 13 olyan községi vezetőnk volt, amely egyetemi-főiskolai végzettséggel rendelkezett, ma 38 ilyen van. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy még számos olyan tanácsi vezetőnk is van a községekben, aki nem rendelkezik a szükséges képzettséggel, műveltséggel A megyei tanács 8 állandó bizottsága közül kettő, az egész ségügyi és építésügyi csak részben működött. Jól vagy igen jól dolgoztak a művelődésügyi, kereskedelmi, ipari és pénzügyi állandó bizottságok. Sok helyszíni ellenőrzést tartottak, javaslataik, észrevételeik nagy segítséget jelentettek a megyei tanácsnak. A különböző ideiglenes bizottságokkal sem vallottunk szégyent. A cigánykérdés feldolgozására hivatott bizottság például dr. Görcs László tanácstag vezetésével országosan is példamutató munkát végzett. A tervet, amit kidolgoztak, a művelődésügyi miniszter példaként állította a többi megye elé. Az igazgatási ideiglenes bizottság Nemes, Kran ez, Vidáné, Újvári és Hídvégi elvtársak útján országosan is példás, újszerű javaslatokat dolgozott ki. A Czé- gény elvtárs vezette községfejlesztési ideiglenes bizottságnak nagy része van abban, hogy községfejlesztésünk sokat haladt előre. Az ideiglenes bizottságok munkája mutatja, hogy a tanácsi munka további társadalmasítása reális és nagyjövőjű út, és nagy tartalékok rejlenek ebben. Palkó elvtárs befejezésül hangsúlyozta, eredményeink alapja az, hogy pártunk VII kongresszusának útmutatásait hajtottuk végre. Bár hibákat is vétettünk az elmúlt négy évben, elmondhatjuk, hogy tanácstagságunk az elmúlt négy évben nem dolgozott hiába. I BARANYAI TÁJAK ORFÜ Erb János felvétele Húszezer új traktoros Az állami gazdaságokban, gépállomásokon és gépjavító állomásokon megkezdődtek az új üzemi alapfokú traktorvezetőképző tanfolyamok. Ezen a télen mintegy húszezren tanulják meg a termelőszövetkezeti és állami gazdasági dolgozók közül a traktorvezetést. A földművelésügyi miniszter utasításban intézkedett a tanfolyamon résztvevők bérezéséről illetve kereset-térítéséről A termelőszövetkezeti tagoknak a számukra megállapítandó kereset-térítésen kívül a közgyűlés munkaegységet is jóváírhat. A tanfolyam ingyenes és a résztvevőket többek között az útiköltség-térítés is megilleti. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes szakembereinek tájékoztatása szerint több gépállomáson és állami gazdaságban még vesznek fél hallgatókat az üzemi tratkarvezető-képző tanfolyamokra. Téli gondok a sertéstenyésztésben Ankét a pécsi járási tanács nagytermében A megyei tanács, az Agráregyesület és a TIT Agrárszakosztálya rendezésében kedden délelőtt ankétot tartottak a pécsi járási tanács nagytermében a termelőszövetkezeti elnökök és szakvezetők részére. Az ankét fő tárgya a nagyüzemi sertéstenyésztésben a téli tartás, elhelyezés és az állat- egészségügy helyzetének megjavítása volt. A Földművelésügyi Minisztérium sertéstenyésztési főosztálya részéről Galgóczi Lajos tájékoztatta a részvevőket. Előadásának fő erőssége volt, hogy olyan gyakorlati dolgokra hívta fel a figyelmet, melyek talán apróságnak látszanak, mégis ezeken áll vagy bukik a sertés- tenyésztés. Elmondotta többek között, hogy a minisztérium sajnos mind máig adós megfelelő fiaz- tató típustervek biztosításával, az orvoslás azonban már folyamatban van. Békés megyében Aki a piasztert nem becsüli... Ällványok, habarcsos ládák, meszes gödör, felvonulási épület, csúszós sár, homok és téglarakások... A belváros közepén is ilyen az építkezés. Az építésvezető irodájában meleg van. Az ablak párkányára fiatalember támaszkodik, s közömbösen néz maga elé. Az asztal előtt testes férfi ül, valamit ír, az építésvezető, Dániel Imre. Mondom neki, mi járatban vagyok. — Van itt kérem egy fiatal jóravaló kőműves — válaszolja, — arról írhatna. Nemrégiben nősült, rendes, szorgalmas fiú. Pontosan ma reggel kezdett dolgozni, mert eddig táppénzen volt. Baleset érte. Megkeresem. Néhány perc múlva visszajön és mond ja, hogy sajnos nincs itt, akit ajánlott, mert elment szerszámokért a József Attila utcai építkezésre. Mit tehetek mást, mint várok. Addig is elbeszélgethetek valakivel. A beszélgetésre azonban nem került sor, de olyan szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a kérdéseket az ablakpárkányra könyöklő fiatalember intézte Gábriel Imréhez. — Imre bácsi, igaz, hogy maga járt Törölcországban? — Igaz fiam, — bólintott az építés- vezető. — Azt minek ment oda? — kíváncsiskodott tovább a fiatalember. — Minek? Mert idehaza nem volt se jég, se fa, amit vágni kellett volna télidőben. Volt ugyan, de a kőműves még több volt. — Nem értem, — nézett kérdően a fiatalember. — El is hiszem, hogy nem érted. Én se érteném a te helyedben, de amikor ekkora voltam, akkor értettem. Sajnos. Ilyenkor már pauza volt • szakmában. Aki tehette, az télen az erdőre járt fát vágni, vagy folyóra jeget vágni. A kőműves télen csinálta az adósságot, nyáron meg győzte visszafizetni. így kerültem én is sok kőműves emberrel együtt Törökorszába. Éppen tizenkilenc éves voltam. — Akkor Imre bácsi törökül is beszél? — Hogyne beszélnék. Ankarában laktam sokáig, az ázsiai dialektust ismerem jobban, az isztambuli az más, de azért megértik egymást ott is. De jártam még Olaszországban, Bulgáriában és Francia- országban is. — Kőműves volt ott is? — Az. Dolgoztam én vágóhídon is az olaszoknál, de legtöbbet építkezésen voltam. Válogatni nem nagyon lehetett a munkában, ha élni akart az ember. A piasztert nem adták ingyen, a fontot meg még úgy se. Mindenütt éreztették, hogy kevés a munka, az ajánlat meg nagy. Rágyújtanak egy cigarettára. A fiatalember tüzet ad az építésvezetőnek és tovább folyik a beszélgetés. .A fiú kérdez, Gábriel Imre pedig válaszol. — Mennyit kerestek Törökországban? — A magyarok elég tűrhetően. Hat fontot adtak egy napra. Reggel hattól este hétig tartott a munkaidő. Az osztrákok négy fontot, a bulgárok három és felet, a török segédmunkás nem kapott többet két fontnál. Keresték a magyar szakmunkásokat. — Sok pénzt összegyűjtött odakint? — Édes fiam. volt pénzem is. Ismered azt a mondást, hogy aki a fillért nem becsüli? Na, ez a piaszter esetében is érvényes, s akármilyen rendszer is Igyen, mindegyikbe» érvénye*. Ott U volt kocsma, nő, kártya, szerencsejáték, meg amit akarsz. Volt akinek még a gatyáját is elvitte a kocsma. Én félre raktam a piasztert is. Az más kérdés, hogy haza én is csak egy szál ruhában jöttem. Negyvenkettőben, amikor a törökök átálltak az amerikaiak mellé, akkor minden magyarnak, osztráknak, németnek útilaput adtak. Egy huszonnégy órán belül el kellett hagyni az országot. Ott maradt mindenem, ruhám, szőnyegek és ami értékem volt. Újra kezdtem az életemet. Bár akkor ilyen élet lett volna idehaza, soha mégcsak az eszünkbe se jutott volna a vándorlás. — Hol jobb élni Imre bácsi? — Ejnye, gyerek, hogy kérdezhetsz ilyet! Nem hallottad azt a közmondást, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon? Ott, ha jól keresel, akkor is idegen vagy. Élni meg szegényesen is inkább a hazámban, mint gazdagon idegen országban. De kell itt szegényesen élni? Húsz éve elmúlt, hogy itthon vagyok, mindent elölről kezdtem, házam van, jól élek. Mi kell még? — Imre bácsi jól keres. — A keresetre nem panaszkodom, a lányom is keres, a vejem is. A házat persze kölcsönre vettük, de én nem vártam meg a 15 éves törlesztést, előbb kifizettük az adósságot. Aki. igyekszik, annak van. Meg kell becsülni a fillért is, mert sok kicsi sokra megy, édes fiam, ezt legyezd meg magadnak. orfondírozík magában a fiatalem- bér. Lehet, hogy gondolataiban messze jár. Egzotikus tájakon barangol. Az is lehet, hogy számvetést készít azokról a fillérekről, amelyek eddig könnyedén elgurultak. GAZDAGH ISTVÁN már elkészültek ezek a .kísérleti fiaztatók, s a téli elleiesek kiértékelése után tavaszra a minisztérium már kész típustervvel áll a tsz-ek rendeli, e- zésére. Ezek az új épületek — ellentétben a szerfás fiaztaU' í- kal — már masszív, vastag falú, padlásos, és megfelelő szel-1 lőző berendezéssel ellátott korszerű fiaztatók lesznek. Az új építkezéseknél tehát már ezeket javasolják a tsz-ek- nek. Ezeknél a padozat bituía lesz — bitumen és fűrészpor keveréke — a jelenlegi legideálisabb megoldás. Pillanatnyilag csak a kiskunhalasi Beton- útépítő Vállalat gyártja, de a minisztérium más útépítő vállalatokkal is tárgyal, hogy a gyártást kiszélesítsék s a máris jelentős igényeket kielégíthessék. A fiaztatók zöme azonban ma még szerfás épület, melyek téliesítéséről még most sem késő gondoskodni. Hogy a malacelhullás csökkenjen, nem elég a szerfás fiaztatókat csak körülfalazni, csökkenteni kell bennük a huzatot és a párát is. Az ajtórések elzárására leghelyesebb az ajtókat szalmapárnával kibélelni, a malac-kibúvókat pedig belülről szalmával, kívülről pedig trágyával elzár-, ni. A fajtakiválasztást a minisztérium az előző évek merev álláspontjával szemben most teljesen a megyékre bízta. Hibás eljárás volt minden áron erőltetni a fehér hússertést ott is, ahol tenyésztésének nem voltak meg a feltételei. A zárt tenyészeteket is mindenütt a helyi adottságoknak megfelelően kell kialakítani. Az előadás és később a vita során is sok szó esett még a helyes malacnevelésről. A szakemberek megvitatták a száraz és nedves dara-etet s problémáit és végül a komi - nált etetés mellett foglaltak állást. Megegyezett a véleméuy abban Is, hogy egy gondozóra leghelyesebb 30 kocát, vagy a hizlaldában, hagyományos etetés mellett 200—250, önetetjik alkalmazásával 350 hízót bízni, 12. sz. Autóközlekedési Vállalat azonnali belépésre keres üzemőrökei Jelentkezés Pécs, Rét u. 43. 1 !
