Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-19 / 296. szám

W®8. DECEMBER 19. ’NAPLÓ Végrehajtottuk pártunk VII. kongresszusának útmutatásait Palkó Sándor elvtárs beszámolója a megyei tanács 4 éves munkájáról Palkó Sándor elvtáns, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke a megyei ta­nács ülésén beszámolt a me­gyei tanács 4 éves munkájá­ról. A beszámolót kivonato­san ismertetjük. Palkó elvtárs beszámolója elején megállapította: a ta­nácstagság. 4 éves mandátuma lejárt, a tanácstagság funk­cióit a választásokig a végre­hajtó bizottság veszi át. A jól végzett munka tudatában kö­szönnek le, hiszen annál iz­galmasabb és tartalmasabb 4 évről, mint amit a legutóbbi választások óta átéltünk, a ta­nácstagság még nem tudott be­számolni. Több gabonát és húst ad a nagyüzem Az előadó megállapította: 1958-ban még arról a helyről buzdították az egyénileg dol­gozó paraszt tanácstagokat a tsz-be való belépésre, ahol most tanácsülést tartanak. Ma már úgy tűnik számunkra is, meg a tsz-parasztság számára is, mintha a falu népe mindig termelőszövetkezetben gazdál­kodót volna. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével ha­táridő előtt végrehajtottuk pártunk VIL kongresszusának útmutatását. Ahogy pártunk megkívánta, az átszervezéssel egyidőben és azóta is a mezőgazdaság ter­melése állandóan emelkedik. 1958-ban, amikor már nem volt begyűjtés, 2648 vagon bú­zát vásároltunk fel, 1962-ben csaknem a kétszeresét, 5606 vagont. 1958-ban 79 ezer ser­tést és 20 800 szarvasmarhát vett át az állam, az idén pe­dig 92 200 sertést és 27 300 szarvasmarhát tudott felvásá­rolni. Ékes bizonyítéka ez a nagyüzemi út fölényének! A termelőszövetkezeti út győ­zelme óta több élelem kerül a városi lakosság asztalára és jobban él a parasztság is. A felszabadulás előtt a városba vándoroltak a parasztok, s hogy nyugdíjat kapjanak, al­tisztek és iskolaszolgák lettek. Ma 8770 olyan tsz-tagunk van a megyében, aki ha nem is nagy, de tisztességes nyugdi­jat kap, amihez hozzá kell tenni, hogy sok tsz a szociális alapból is gondoskodik róluk. Új lakások és iskolák Érdekes képet kapunk, ha összehasonlítjuk a megyei ta­nács költségvetéseit. 1958-ban 237 millió forintot költhetett a megyei tanács iskolákra, kór­házakra és egyebekre, az idén, a mezőgazdaság szocialista át­szervezése után 370 millió fo­rint a költségvetés beruházá­sok nélkül. 133 mfllió forint az emelkedés összege, pedig a la­kosságnak a különböző adók­ból történő hozzájárulása lé­nyegesen csökkent. 1958-ban a 237 millió forintból 138 milliót még különböző adók útján fe­deztünk, az idén pedig csak 37 millió forint volt az adók ősz- j szege. Viszont: 22 millió fo- j rintról 181 millió forintra nőtt j ugyanez idő alatt az állami I hozzájárulás. Államunk, amely ma már teljesen szocialista szda.sági alapra támaszkod-1 gazdagabb és erősebb, mint valaha. A növekvő összegekből sok olyan dolgot megvalósítottunk, amire tanácstagságunk büsz­ke lehet. Fejlesztettük és sza­kosítottuk kereskedelmi háló­zatunkat, orvoslakásokat, szü­lőotthonokat építettünk. Négy év alatt 64 tanteremmel bő­vült iskolahálózatunk, 2 új gimnáziumot hoztunk létre a megyében, illetve a két közép­iskola építése befejezés előtt áll. 1956-ban 12 ezer forintot költöttünk egy kórházi ágyra, az idén 30 ezret, jövőre pedig 33 34.5 Iprintot adunk erre, pe­dig több mint 1400 ággyal ren­delkezünk. Űj üdülőtelepek A négyéves időszak alatt fo­kozott iramot vett a műemlé­kek helyreállítása. Valameny nyien emlékszünk arra, mi­lyen volt régebben a siklósi szigetvári vár, és mindnyá­jan tudjuk, hogy milyen most. A helyreállítási munkáknak nagy részük van abban, hogy az idegenforgalom rohamosan növekszik, 1958-ban például 10—12 ezren, az idén pedig már több mint százezren ke­resték fel a siklósi várat. 1958-ban csak egy sárosfe­nekű, piszkos medencéje volt Harkánynak, borravalót adtak az embereik, hogy öltözőhöz jussanak. Azóta új medence és gyermekmedence, 3600 fé­rőhelyes új öltöző és korszert, önkiszolgáló vendéglő épült Harkányban. A negyedik csó­nakázó tavat építjük a megyé­ben, Orfűn, Abaldgefen turis­taházat hoztunk létre, villany- világítással, cement járdával láttuk el a barlangot. A friss és jó levegőre, illetve fürödni vágyó pécsi dolgozók mind­emellett elmehetnek a pécsvá- radi és sikondai tavakhoz is, amelyek ugyancsak az utóbbi négy év szülöttei. Eredményeinkben jelentős része van a társadalmi mun­kának. Az idei 60 millió forint értékű községfej lesztésd mun­kából például mintegy 3—5 millió forint értékű társadal­mi munkát végez a lakosság. A megyei tanácsülés határo­zatára emlékéremmé! jutal­mazzák a legjobb társadalmi munkásokat 42 ezer tsz-t ágnál tartottunk szűrő­vizsgálatot Valamennyien emlékszünk arra, hogy néhány évvel ez­előtt milyen elhanyagoltak vol­tak falvainik. Később meghir­dettük a tisztasági mozgal­mat, amely 3 év alatt köz­kedveltté vált. Napról napra több házra kerül fel a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú tábla, hovatovább idegenfor­galmi szempontból sem lesz resteUnivalónk. A megszépült falvak egyik példája Sellye, ahol az elhanyagolt és piszkos vásártér helyén szökőkúttal ellátott park és obeliszk épült, az egyre több növénnyel gya­rapodó arborétuma szebb, mint Praskovich gróf idejében volt A mezőgazdaság szocialista átszervezése után sohasem lá­tott egészségügyi akciókra ke­rült sor falun. A megyei ta­nács egészségügyi osztálya az orvosegyetem segítségével a megye úgyszólván minden ter­melőszövetkezetében egészség- ügyi szűrővizsgálatot tartott. Az 52 ezer tsz-tag közül 40— 42 ezret vizsgáltak át Sok em­bernél találtak különböző meg betegedéseket, amelyeken, ha kisebbek voltak, azonnal se­gítettek. Palkó elvtárs utalt arra, hogy a termelőszövetkezeti út győzelmével a megoldás útjá­ra került egy másik évszáza­dos probléma, a cigánykérdés is Javul a tanácsi munka / A tanácsi munkát elemezve az előadó megállapította: lé­pésről lépésre javul, s egyre színvonalasabbá válik. 1958- han például csak 13 olyan községi vezetőnk volt, amely egyetemi-főiskolai végzettség­gel rendelkezett, ma 38 ilyen van. Nem szabad azonban fi­gyelmen kívül hagyni, hogy még számos olyan tanácsi ve­zetőnk is van a községekben, aki nem rendelkezik a szüksé­ges képzettséggel, műveltség­gel A megyei tanács 8 állandó bizottsága közül kettő, az egész ségügyi és építésügyi csak részben működött. Jól vagy igen jól dolgoztak a művelő­désügyi, kereskedelmi, ipari és pénzügyi állandó bizottságok. Sok helyszíni ellenőrzést tar­tottak, javaslataik, észrevéte­leik nagy segítséget jelentet­tek a megyei tanácsnak. A különböző ideiglenes bi­zottságokkal sem vallottunk szégyent. A cigánykérdés fel­dolgozására hivatott bizottság például dr. Görcs László ta­nácstag vezetésével országosan is példamutató munkát vég­zett. A tervet, amit kidolgoz­tak, a művelődésügyi minisz­ter példaként állította a töb­bi megye elé. Az igazgatási ideiglenes bizottság Nemes, Kran ez, Vidáné, Újvári és Hídvégi elvtársak útján orszá­gosan is példás, újszerű javas­latokat dolgozott ki. A Czé- gény elvtárs vezette község­fejlesztési ideiglenes bizott­ságnak nagy része van abban, hogy községfejlesztésünk sokat haladt előre. Az ideiglenes bi­zottságok munkája mutatja, hogy a tanácsi munka továb­bi társadalmasítása reális és nagyjövőjű út, és nagy tarta­lékok rejlenek ebben. Palkó elvtárs befejezésül hangsúlyozta, eredményeink alapja az, hogy pártunk VII kongresszusának útmutatásait hajtottuk végre. Bár hibákat is vétettünk az elmúlt négy évben, elmondhatjuk, hogy ta­nácstagságunk az elmúlt négy évben nem dolgozott hiába. I BARANYAI TÁJAK ORFÜ Erb János felvétele Húszezer új traktoros Az állami gazdaságokban, gépállomásokon és gépjaví­tó állomásokon megkezdőd­tek az új üzemi alapfokú traktorvezetőképző tanfolya­mok. Ezen a télen mintegy húszezren tanulják meg a termelőszövetkezeti és álla­mi gazdasági dolgozók kö­zül a traktorvezetést. A földművelésügyi mi­niszter utasításban intézke­dett a tanfolyamon részt­vevők bérezéséről illetve kereset-térítéséről A ter­melőszövetkezeti tagoknak a számukra megállapítandó ke­reset-térítésen kívül a köz­gyűlés munkaegységet is jó­váírhat. A tanfolyam ingye­nes és a résztvevőket töb­bek között az útiköltség-té­rítés is megilleti. A Földművelésügyi Mi­nisztérium illetékes szakem­bereinek tájékoztatása sze­rint több gépállomáson és állami gazdaságban még vesznek fél hallgatókat az üzemi tratkarvezető-képző tanfolyamokra. Téli gondok a sertéstenyésztésben Ankét a pécsi járási tanács nagytermében A megyei tanács, az Agrár­egyesület és a TIT Agrárszak­osztálya rendezésében kedden délelőtt ankétot tartottak a pé­csi járási tanács nagytermében a termelőszövetkezeti elnökök és szakvezetők részére. Az ankét fő tárgya a nagy­üzemi sertéstenyésztésben a té­li tartás, elhelyezés és az állat- egészségügy helyzetének meg­javítása volt. A Földművelésügyi Miniszté­rium sertéstenyésztési főosztá­lya részéről Galgóczi Lajos tá­jékoztatta a részvevőket. Elő­adásának fő erőssége volt, hogy olyan gyakorlati dolgokra hívta fel a figyelmet, melyek talán apróságnak látszanak, mégis ezeken áll vagy bukik a sertés- tenyésztés. Elmondotta többek között, hogy a minisztérium sajnos mind máig adós megfelelő fiaz- tató típustervek biztosításával, az orvoslás azonban már folya­matban van. Békés megyében Aki a piasztert nem becsüli... Ällványok, habarcsos ládák, meszes gödör, felvonulási épület, csúszós sár, homok és téglarakások... A belvá­ros közepén is ilyen az építkezés. Az építésvezető irodájában meleg van. Az ablak párkányára fiatalember támaszkodik, s közömbösen néz maga elé. Az asztal előtt testes férfi ül, vala­mit ír, az építésvezető, Dániel Imre. Mondom neki, mi járatban vagyok. — Van itt kérem egy fiatal jóravaló kőműves — válaszolja, — arról írhat­na. Nemrégiben nősült, rendes, szorgal­mas fiú. Pontosan ma reggel kezdett dolgozni, mert eddig táppénzen volt. Baleset érte. Megkeresem. Néhány perc múlva visszajön és mond ja, hogy sajnos nincs itt, akit ajánlott, mert elment szerszámokért a József At­tila utcai építkezésre. Mit tehetek mást, mint várok. Addig is elbeszélgethetek valakivel. A beszélgetésre azonban nem került sor, de olyan szerencsés helyzet­be kerültem, hogy a kérdéseket az ab­lakpárkányra könyöklő fiatalember in­tézte Gábriel Imréhez. — Imre bácsi, igaz, hogy maga járt Törölcországban? — Igaz fiam, — bólintott az építés- vezető. — Azt minek ment oda? — kíváncsis­kodott tovább a fiatalember. — Minek? Mert idehaza nem volt se jég, se fa, amit vágni kellett volna tél­időben. Volt ugyan, de a kőműves még több volt. — Nem értem, — nézett kérdően a fiatalember. — El is hiszem, hogy nem érted. Én se érteném a te helyedben, de amikor ekkora voltam, akkor értettem. Sajnos. Ilyenkor már pauza volt • szakmában. Aki tehette, az télen az erdőre járt fát vágni, vagy folyóra jeget vágni. A kő­műves télen csinálta az adósságot, nyá­ron meg győzte visszafizetni. így kerül­tem én is sok kőműves emberrel együtt Törökorszába. Éppen tizenkilenc éves voltam. — Akkor Imre bácsi törökül is be­szél? — Hogyne beszélnék. Ankarában lak­tam sokáig, az ázsiai dialektust ismerem jobban, az isztambuli az más, de azért megértik egymást ott is. De jártam még Olaszországban, Bulgáriában és Francia- országban is. — Kőműves volt ott is? — Az. Dolgoztam én vágóhídon is az olaszoknál, de legtöbbet építkezésen vol­tam. Válogatni nem nagyon lehetett a munkában, ha élni akart az ember. A piasztert nem adták ingyen, a fontot meg még úgy se. Mindenütt éreztették, hogy kevés a munka, az ajánlat meg nagy. Rágyújtanak egy cigarettára. A fia­talember tüzet ad az építésvezetőnek és tovább folyik a beszélgetés. .A fiú kér­dez, Gábriel Imre pedig válaszol. — Mennyit kerestek Törökországban? — A magyarok elég tűrhetően. Hat fontot adtak egy napra. Reggel hattól este hétig tartott a munkaidő. Az oszt­rákok négy fontot, a bulgárok három és felet, a török segédmunkás nem kapott többet két fontnál. Keresték a magyar szakmunkásokat. — Sok pénzt összegyűjtött odakint? — Édes fiam. volt pénzem is. Isme­red azt a mondást, hogy aki a fillért nem becsüli? Na, ez a piaszter esetében is érvényes, s akármilyen rendszer is Igyen, mindegyikbe» érvénye*. Ott U volt kocsma, nő, kártya, szerencsejáték, meg amit akarsz. Volt akinek még a gatyáját is elvitte a kocsma. Én félre raktam a piasztert is. Az más kérdés, hogy haza én is csak egy szál ruhában jöttem. Negyvenkettőben, amikor a tö­rökök átálltak az amerikaiak mellé, ak­kor minden magyarnak, osztráknak, né­metnek útilaput adtak. Egy huszonnégy órán belül el kellett hagyni az országot. Ott maradt mindenem, ruhám, szőnye­gek és ami értékem volt. Újra kezdtem az életemet. Bár akkor ilyen élet lett volna idehaza, soha mégcsak az eszünk­be se jutott volna a vándorlás. — Hol jobb élni Imre bácsi? — Ejnye, gyerek, hogy kérdezhetsz ilyet! Nem hallottad azt a közmondást, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon? Ott, ha jól keresel, akkor is idegen vagy. Élni meg szegényesen is inkább a hazámban, mint gazdagon idegen or­szágban. De kell itt szegényesen élni? Húsz éve elmúlt, hogy itthon vagyok, mindent elölről kezdtem, házam van, jól élek. Mi kell még? — Imre bácsi jól keres. — A keresetre nem panaszkodom, a lányom is keres, a vejem is. A házat persze kölcsönre vettük, de én nem vár­tam meg a 15 éves törlesztést, előbb ki­fizettük az adósságot. Aki. igyekszik, an­nak van. Meg kell becsülni a fillért is, mert sok kicsi sokra megy, édes fiam, ezt legyezd meg magadnak. orfondírozík magában a fiatalem- bér. Lehet, hogy gondolataiban messze jár. Egzotikus tájakon barangol. Az is lehet, hogy számvetést készít azokról a fillérekről, amelyek eddig könnyedén elgurultak. GAZDAGH ISTVÁN már elkészültek ezek a .kísér­leti fiaztatók, s a téli elleiesek kiértékelése után tavaszra a minisztérium már kész típus­tervvel áll a tsz-ek rendeli, e- zésére. Ezek az új épületek — ellentétben a szerfás fiaztaU' í- kal — már masszív, vastag fa­lú, padlásos, és megfelelő szel-1 lőző berendezéssel ellátott kor­szerű fiaztatók lesznek. Az új építkezéseknél tehát már ezeket javasolják a tsz-ek- nek. Ezeknél a padozat bituía lesz — bitumen és fűrészpor keveréke — a jelenlegi legide­álisabb megoldás. Pillanatnyi­lag csak a kiskunhalasi Beton- útépítő Vállalat gyártja, de a minisztérium más útépítő vál­lalatokkal is tárgyal, hogy a gyártást kiszélesítsék s a máris jelentős igényeket kielégíthes­sék. A fiaztatók zöme azonban ma még szerfás épület, melyek téliesítéséről még most sem ké­ső gondoskodni. Hogy a malac­elhullás csökkenjen, nem elég a szerfás fiaztatókat csak kö­rülfalazni, csökkenteni kell bennük a huzatot és a párát is. Az ajtórések elzárására leghe­lyesebb az ajtókat szalmapár­nával kibélelni, a malac-kibú­vókat pedig belülről szalmával, kívülről pedig trágyával elzár-, ni. A fajtakiválasztást a minisz­térium az előző évek merev ál­láspontjával szemben most tel­jesen a megyékre bízta. Hibás eljárás volt minden áron eről­tetni a fehér hússertést ott is, ahol tenyésztésének nem vol­tak meg a feltételei. A zárt te­nyészeteket is mindenütt a he­lyi adottságoknak megfelelően kell kialakítani. Az előadás és később a vita során is sok szó esett még a helyes malacnevelésről. A szakemberek megvitatták a száraz és nedves dara-etet s problémáit és végül a komi - nált etetés mellett foglaltak ál­lást. Megegyezett a véleméuy abban Is, hogy egy gondozóra leghelyesebb 30 kocát, vagy a hizlaldában, hagyományos ete­tés mellett 200—250, önetetjik alkalmazásával 350 hízót bízni, 12. sz. Autóközlekedési Vál­lalat azonnali belépésre ke­res üzemőrökei Jelentkezés Pécs, Rét u. 43. 1 !

Next

/
Thumbnails
Contents