Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

2 pyÄ*»a.<&> IMS. Hazautazott Szófiákéi a Bolgár Kommunista Párt Vili. kongresszusán részt vett mmw pártküldöaség A Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség — Ne­mes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a kül döttség vezetője és Németh Károly, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője — csütörtökön reggel hazautazott Szófiából. W A Hoffmann meséi új szereposztásban A Hoffmann meséit novem­ber 13-án játszották a másik szereposztásban. A rendkívül rokonszenves megjelenésű, me­leghangú Csongor József kiváló címszereplő, úgyszintén reme­kelt metsző gúnyosságával Bolla Tibor a négyes bariton­szerepben. A két basszista sze­repet cserélve, ezúttal Tréfás István énekelje Luttert, Mar- czis Demeter Crespelt, mind­ketten igen jól. Az énekkar előnytelen fel­állításában mindent megtett, hogy hangja előre vetődjék s ne felfelé. A tempókat több helyen, például a Barkarola-ban, An­tónia szerelmi dalában, Ferenc dalában, Antónia anyjának hangjában elsietettnek érez­zük, a drámai részek hang­viharát felváltó lírai jelenete­ket megkönnyebbülésnek. A velencei kép érzéki forróságát kifejező női torzót túlzásnak találjuk, a szikront pedig nem mindig filmszerűen egybevá­gónak. Szeretnők, ha az énekesek nem hagynák el oratorikus he­lyüket a páholyban, a tánc szempontjából amúgyis kis színpadtéren nem vennének el helyet táncos-párjuktól, gyak­ran takarva egymást. Akár kottából is énekelhetnének. És szeretnők, ha a táncköltemény minden jelenetre kiterjedne, kezdve Spalanzanl megszóla­lásától. A jelenlegi megol­Film Film Fi lm Film Malachiás csodája A választ mindenre a film komor, szinte néma és elszúr külő képsorai adják meg. Min­őén közömbös. A siető embe­rek, a lassú, méltóságteljes kanyarral forduló villamos, az eredeti helyére „varázsolt’’ Eden-bár is. Minden fáradt és dermesztőén hideg. Kiégett. Amilyen egy felfokozott, féle­lemmel teli és értelmét nem látó élet lehet a fáradtság és rész­vétlenség óráiban. Mindegy — hogyan mondjuk. Egy furcsa, tébolyító világ egy napja, egy éve, vagy e teljes világ élet­formájának rendkívül erőtel­jes és teljes ábrázolása. Igaz, hogy a Malachias cso­dája tele van ragyogó, szelle­mesebbnél szellemesebb szati­rikus ötletekkel, merész nyelv- öltögetésekkel — mégsem sza­tíra. Sokkal több annál, és tu­dálékos okoskodás lenne mű­faji korlátok közé szorítani. Igaz, hogy tébolyító, képsorai szokatlanok és nem egyszer c' ühítőek — de egy kevés gon­dolkodás után kiderül, hogy a Bruce Marshall regénye nyo­mán készült nyugatnémet film ereje éppen ezekben a szokat­lan és dühítő jelenségekben van. Egy reggelre eltűnik az Eder. bár a vendégekkel együtt, a bár vendégei viszont hamaro­san az Északi-tenger egy szi­getéről teljes épségben haza­érkeznek. A bár is ép — csak éppen a sziget közepén van Csoda történt? Az emberek hiszékenysége, Malachiás pap bigott hite és nem utolsósor ban a pénz, a tőke világgá kürtölteti: csoda történt. Az üzleti körök azonnal működés­be lépnek, százezrek és milliók cserélnek gazdát — a csoda óriási üzlet lett. A „búcsújáró­helyet” — a bár eredeti helyén tátongó krátert — és környékét ellepik a reklám és az üzlet hiénái. Megjelennek a mutat­ványosok és mézeskalácsosok, a „Malachiás szenteltvizesek” és az emberi hiszékenység min den vámszedői. A pénz mág­násai új és új manőverbe kez­denek. Az Északi-tenger szi­getén lévő Éden-bárból nagy­vonalú nemzetközi szórakozó­helyet létesítenek, és járja, járja pokoltáncát a pénz, a hiszékenység és a félelem. A filmben szokatlan, gro­teszk módon keveredik a reá­lis és képzelt elem, aki a dol­gok logikájában akar eligazod­ni, az aligha találja meg a vá­laszt. A film cselekményéből minden végülis csak szertele­nül és az életérzés logikátlan­ságával összeválogatott járu­lékos elem. A csoda éppenúgy, mint a reklámfőnök nagyvo­nalú fogadása, a szeretők és ellenszeretők, és az a csipetnyi emberség és tisztaság utáni vá­gyakozás, ami helyenként fel­csillan a filmben. A pénz és a félelem vívja itt rettentő harcát. Egy élet­forma tébolyító haláltánca, amely minden „csodában” — érezhetően a nyugati gazdasági csodában is — csak pillanat­nyi gyógyírt Iáit. Kevés nyugati filmben lehet találkozni eny- nyi őszinteséggel, és tegyük hozzá — korszerűen kompo­nálva, a kifejezési eszközöd teljes hatalmában. Természe­tesen túlzás lenne a film hatá­sából, helyenként dermesz.ő és tragikus erejéből olyan kö­vetkeztetéseket levonni, hogy a mai nyugati film különösen kiemelkedő alkotásával állun c szemben. Csupán arról van szó, hogy néhány művész a le­hető legőszintébben és sajátos eszközökkel beszél egy olyan életformáról, amely emberi, tiszta tartalmát teljesen elve­szítette. És a hitét is. De ezt egy film „számlájára” írni néni is kis dolog. (Thierjrt HÍREK' Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban: Bekopog a szerelem Tűz Sásdon Különös tűz keletkezett teg­nap reggel 8 óra 25 perckor a sásdi Malomipari és Ter­ményforgalmi Vállalat 2-es számú raktárában. Ezen a helyen farmer típusú szállítóberendezést használtaik a nedves napraforgó szárításá­ra. A szárítás olymódon tör­tént, hogy tüzeltek, s a tüze­lés által keletkezett hőt egy légcsatorna közvetítésével a terményszárításnál hasznosí­tották. A gyors melegítés hatására igen sok gőz szabadult fel a nedve® napraforgómagból. A sok gőz miatt robbanás kelet­kezett, amely megrongálta a hőlégcsatonnét, így a láng a tüzeüőbérből a szárítóberende­zésbe kerülhetett, s felgyúj­totta azt. Az ott dolgozó Márfi Béla, Fehér Józsefné, Balogh József- né és idős Vészi Jánosné az ér­tesített tűzoltók megérkezését meg sem várva azonnal szem- beszálltak a tűzzel. A közel­ben lévő kézioltók és víz fel- használásával a gyorsan elha­rapózó tüzet nagy erőfeszíté­sek árán sikerült lokalizálni. Főként a négy dolgozó áldoza­tos küzdelmének köszönhető, hogy a régi ég gyúlékony épü­let, valamint a benne lévő 15 vagon termény nem vált a lángok martalékává. Mire a pécsi tűzoltóság ki­vonult, a tüzet a sásdi önkén­tes és a dombóvári állami tűz­oltóság közreműködésével el­oltották. A kár több mint 11 ezer forint. — A HELYI közlekedés­ben az év első kilenc hónap­jában 26 millió 287 ezer volt az utasok száma, amely több mint kétmillióval meghalad­ja a tavalyi egész évi utas­létszámot. ■— HORGÁSZ klub alakult a megyei tanácson. A klub tagjai az abaligeti, a sikon- dai, a tóvölgyi, és az orfűi tavakon folytatnak majd sporthorgászatot. — EGYHÄZASKOZÄRON tiz cigányszármazású jelent­kezett az analfabéta tanfo­lyamra. Az önként jelentke­zők eddig rendszeresen részt- vettek az oktatásban. — PÉCSETT 227, Baranya megyében 260 lakást adtak át ez év harmadik negyed­évében. — TEGNAP délután fél 5 órai kezdettel a TIT Bartók Klubjában Garant József, a Figyelő főszerkesztője „Elmé­leti kérdések vitái az SZKP XXII. kongresszusa után” címmel előadást tartott. ilyen készülék elé, de Itt fenn az emlék kedvéért, háttérben a város madártávlati képével és az erőddel, mégis csak csinál­tatnak fényképet Hogy aztán ezek a képek mennyire hason­lítanak a modell eredeti arc­vonásaira, az más kérdés. — Mindenesetre az egész műve­let csak néhány aprópénzbe kerül, sokkal kevesebbe, mint amennyibe az uruguayi poli­tikusok Punta del Este-i „arc- változásai”j Szarvasmarha-vásár időre és karneváli éj A hosszú hajózás után már nagyon vágytam egy kis szá­razföldi útra. Készséggel kap­tam hát az alkalmon, mikor Buenos Airesbe érkezve meg­invitáltak kicsit körülnézni az argentin városokban, falvak­ban. Lenyűgöző vidék fogadott. Amerre a szem ellátott min­denütt napsütötte zöld lege­lők. Rengeteg állat él ezeken a legelőkön. S a gyorsan növő fű nemcsak arra elég, hogy eltartsa őket — jól is tartja őket. Az állatok kitűnően fej­lődnek Erre szükség is van, hiszen ismert dolog, hogy Ar­gentína számára az állatte-. nyésztés ugyanaz, ami a bra­ziloknak a kávé. Éppen ezért ez az ország egy kicsit olyan, minit egy gigantikus legelő. Ezer hektáros legelőkön millió szarvasmarha. Senki sem eteti, itatja, és senki sem számolja őket. Miért is?! A fű rengeteg, a szélmotoros kutak éppen elég vizet pumpálnak • vá­lyúkba. A régi Buenos Aires-i városház, amelyben Argentína független­ségét kihirdették. — HOLLANDIÁBAN ren­dezték meg a X. szántó világ versenyt, melyet Hans O. Sylling norvég traktoros nyert. A magyar Horváth János bár az elsőségbe nem szólt bele, nagy sikert ara­tott a modem, hazai gyárt­mányú D4—K traktorával, melyről a holland televízió az Eurovízió számára külön felvételeket is készített. — AZ ELMÚLT három hó­napban a kereskedelem a vegyesipar cikkekből 3,5 szá­zalékkal adott el többet mint a tavalyi év hasonló idősza­kában. Különösképpen a tar­tós fogyasztási cikkek for­galma emelkedett. ;— A TŰZ, vihar, jégverés, állatelhullás és az árvízkár biztosítás után az állami biz­tosító a következő gazdasági évben bevezet; a kalászos növények fagybiztosítását is. A fagybiztosítást a termelő- szövetkezetek az általános vagyonbiztosítás keretében november 20-ig köthetik meg — VASÁRNAP délelőtt mutatja be a Pécsi Bábszín­ház a Déryné utcai termében Prokofjev—Németh Antal: Péter és a farkas bábpanto- mimját. A bemutatott darab­bal szerepelnek majd a de­cemberben sorrakerülő buda­pesti bábfesztiválon, ahol a nemzetközi bábkonferencia résztvevői előtt, így többek között a világhírű szovjet bábművész Obrazcov előtt is játszanak. — A PÉCSI Orvostudomá­nyi Egyetem és az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szak­szervezete november 19-é.i, hétfőn délután az anatómiai intézet tantermében tartja V. tudományos ülését, melyen prof. Louis Frühling a Stras­bourg! kórbonctani intézet igazgatója é® dr Aimé Porte a strasbourgi kórbonctani in­tézet elektronmikroszkóp la­boratóriumának: vezetője tart előadást. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 10.00: TV-híradd. — 10.15: Tele­sport. — 10.S0: Orgonásnegyed. — Francia film. Idő j árás j el entés Várható időjárás péntek estig: felhős, párás, esős idő. Mérsékel-, időnként élénk délnyugati széU Az ország északnyugati felében plusz 2—plusz 6, délkeleten plusz 5—plusz 9 fok, a várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet. A legmagasabb nappali hőmérséklet holnap északnyugaton 6—9, nyu­gaton és északon 5—8, délkeleten 9—12 fok között. Gyakorlattal rendelkező SZERSZÁMKÉSZÍTŐ LAKATOSOKAT felvesz a Pécsi Porcelán­gyár. é A gauchonak nevezett pász- s torokból nem sok van. Mákká- i rába öltözött gyerekeknek lát- 1 szanak a bokáig érő. bőszárú e nadrágban, hatalmas kalap- < ban, kockás, színes ingben, 1 nagy barkójukkal és harcsa­bajuszukkal. — Az amerikai ] cowboyokra emlékeztetnek —, j persze délamerikai kiadásban. Ezek a pásztorok kedvező be- , nyomást gyakorolnak az em- ] bérre, szabad, bátor életükkel, , hát még. ha lovon ülni látjuk j őket! Az már más dolog, hogy ] nem éppen előnyös napnyugta ] után találkozni velük, ha el- ; fogyasztanak néhány pohár j cubanat (az itteni pálinka), Va- - lahogy úgy érzem, ezeket a 1 pásztorokat az argentin társa­dalom anakronizmusa eredmé­nyezte. Nagyon sok közülük a szó legszorosabb értelmében a földesúr jobbágya. Lehet, egy kicsit furcsán hangzik, de hi­szen nem ez az egyetlen fur­csa dolog, amivel Argentíná­ban találkoztam. Ilyen például a marhavásár. Nem akartam hinni a szemem­nek. Néhány állatvásárlási formát eddig is ismertem. Mióta a vi­lág világ Európában a gazda számontartja állatait és attól függően határozza meg az áru­kat, hogy milyen súlyúak. Ez pofonegyszerű. Argentínában azonban mindez gyökeresen másképpen történik. Időre ad­ják el a marhákat. Hát nem jópofa? „Tíz másodperces”, „félórás”, „órás” marhák! apró kis kastély, narancsfák­kal, eulcaliptuszokkal, muskátli val, kardvirággal, rózsával te- 1 li kert közepén áll. Délutánom- 1 ként és esténként a lakók ki­ülnek az árnyékos kerti lakók teraszaira, a férfiak füstölnek, ’ és kis kancsókból édeskés, émelygős, aöldszínű folyadékot ’ isznak. Montevideo összképét egyéb­■ ként kitűnően emeli néhány szép emlékmű. A legérdeke­sebb a Jósé Battlo Ordonez ■ parkban van. Ez a La Careta, ' (hintó). Néhány órás csavargás után | a város sűrű pálmákkal ámyé- ' költ utcáin, megérkeztünk a régimódi taxival a dombocs- i kára, amelytől a város a Mon- l tevideo nevet kapta. Sók em­• bér keresi fel ezt a helyet, ■ mert itt található az erőd, s amelynek falai közül az emlé­• kezetes spanyolok elleni hábo- . rút vívták. Az erőd belsejé­• ben fegyverekkel, ©gyenruháik­• kai, régi kitüntetéseikkel kis i múzeumot rendeztek be. ! Előtte öreg masinákkal fémy­• képészek hada helyezkedik el. . Azt hiszem lent a városban r egyetlen uruguayi sem átírna a«.) Nem tagadhattam meg ma­gamtól az örömet — egv ilyen régi bárkával végigsétáltam a városon. Itt a La Plata part­ján is felépült az utóbbi évek­ben egy előkelő városnegyed, Poticos — az uruguayi Copa­cabana. Valamivel kisebb, mint brazil testvére, de felhő­karcolói nem emlékeztetnek kaszámyasarra. Távolabb áll­nak egymástól, s a napfény­ben különböző színekben pom­páznak. A strand nyüzsgő tö­mege itt is csodálatos látvány az ezerszínű ruhákkal, kis fagylaltos bódékkal coca-colás és üdítőltalos gombákkal. Montevideo varázsa éppen abban van. amivel elkülönül a többi délamerikai nagyváros­tól. Házai nem katonás ka- számyarendben állnak egymás mellett. Elszórva, egy-egy fel­hőkarcoló nyúlik az ég felé. Ezek is azért tűnnek az ember szemébe, mert a város közép­ponti utcái néhány emeletes, a külvárosok pedig földszintes házakból állanak. Ez utóbbi­ak a legrokonszenvesebbek. Valamennyi házacska mintegy dásban értelemzavaróan hat, hogy több esetben szünetel a táncos akció, és hogy az éne­kesek és táncosok elkevered­nek, sőt egy ponton, Antónia és Hoffmann jelenetében az énekesek egymással találkoz­nak, lenn a színpadon, teljesen a hagyományos rendezésbe illően. Miért tűnnek el ilyen esetekben a táncosok? A szín­pad legyen csak a táncosoké s a táncosok az első szerelem első hangjától a harmadik sze­relem utolsó hangjáig végig állandóan színen tartózkodja­nak, s ne csak a szöveget, ha­nem a zenekart is táncolják meg! Érdekes felelevenítenünk a Hoffmann meséi tizenöt év előtti utolsó pécsi előadásának eseményét: 1947 április 28-án. Az akkori viszonyokhoz mérten melegen dicsérendő hőstett volt ez a mostoha kö­rülmények között lezajlott elő­adás, hiszen egy rombadöntött ország kiütött, de szívósan újra feltápászkodó színházi művelődésének volt az erőfe­szítése, méghozzá egy olyan darabbal, amelyet a nyilas kor­szakban tilos volt játszani. Hogy a felszabadulás óta színházunk mily nagy szakaszt tett meg a fejlődés útján, azt az akkori és mostani Hoff- mann-előadás minőségén és elképzelésén lemérhetjük. Mai színházunk haladó szellemű és teljesen korszerű. Veress Endre i í Ma este mutatja be. a Pécsi Nemzeti Színház Kertész Endre— : Horváth Jenő: Bekopog a szerelem című háromfelvonásos, ze- ! nés vígjátékát. A darabban Galambos Györgyöt, Karikás Pé- ; tért, ifj. Latabár Kálmánt, Vág Marit, Bázaa Évát. Péter Gizit, Szalma iMjost, Fülöp Mihályt és Jablonkay Máriái lathatja a közönség. — SZÁZ önkéntes véradó 33 Hter vért adott szerdán % Pécsi Bőrgyárban.

Next

/
Thumbnails
Contents