Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

t9«t. NOVEMBER 11, NAPLÓ 3 A szépülő Pécs 478 lakáé építését kezdték meg — Nagyarányú fásítások lesznek jövőre Minden esztendő egy-egy új fejezet városunk szépítésében, fejlesztésében. Különösen vo­natkozik ez az idei esztendő lakásépítési, sortatarozási, út­építésig eredményedre. A városi tanács az 1962. év­re előirányzott lakásépítési ter­ve 481 lakás volt, ebből ezideig 433 lakást adtak át, s az év végéig elkészül még a Kandó Kálmán wcai 21 la­kásos szövetkezeti ház és a Kálvin utcai foghíjas telek beépítése, amivel a városi tanács eleget te'z a tervben foglaltaknak. Elismerésre méltó az idei la­káskezdési tervük is, amely er- r ■ az évre 303 lak ás ke/.dóst irányzott elő, s ezzel szemben 478 lakás építését kezdték meg. A megkezdett építkezéseket az év végéig átlagosan 25—30 szá zalékos készültségi fokra ter­vezik, amiért a főhatóságok kilátásba helyezték, — éppen á nagyobb arányú kezdési ered menyekre való tekintettel, — hegy pénzügyi fedezetet bizto­sítsanak a jövő évre tervezett 133 lakásépítés túlteljesítésére. A lakásépítéssel kapcsolatos járulékos beruházásból több, mint 80 millió forintos költ­séggel elkészült a Köztársaság téri 100 férőhelyes óvoda, a 60 fős bölcsőde és a 16 tantermes iskola külső munkálatai, s ez utóbbin a tél folyamán fejezik be a belső munkákat. A sortatarozásokra, illetve a felújításokra is körei 43 mil­lió forintot fordítottak az idén. Tovább folytatták a Kossuth Lajos utcai házak tatarozását és a város különböző pontjain is sor került az emeletráépítés­sel összefüggő tatarozások vég­rehajtására. Ami pedig az utcák korsze­ré felújítását illeti, a szemünk előtt épült újjá a Bem utca, a Sállá;. a Zsolnay. a Doktor Sándor, a Szent Vince utca és | tovább folytatják a Rákóczi út j felújítását, Folytathatnánk a sort a Kertváros utca. a Tolsz­toj utca. a Dobó István, a Ba­lassa Bálint, a Szondi György, a Nemzetőr, az Ipar utca. a So­mogyi Béla út, stb. felújításá­val, hozzátéve azt is, hogy az útfelújításokkal egyidoben nagyszabású közművesítést haj tottak végre mindenütt, ahol arra szükség volt. Az útfelújí­tásokra körülbelül 20 millió fo­rintot fordított a városi tanács. A város szépítéséhez hozzá­tartozik még a vidámpark bő­vítése. az úttörővasút megépí­tése és a különböző diszk utak elhelyezése is, ami a jövő év­ben tovább folytatódik. És ha már a jövőnél, helyesebben a közeljövőnél tartunk, el kell mondanunk azt is, hogy nagy­szabású városparkositás vár megvalósításra. Például a város határait érintő vas­út két oldalán és az újhegyi salakhegy környékén na- j gyobbarányú fásítási prog­ramot tűztek ki célul. A belváros folyamatban lévő rendezése, átépítése során a háztömbök belső nagyobb ósz- szefüggő udvarait is parkosí­tani fogják. Az új rekonstruk­ció során a Zsolnay Vilmos, illetve a Doktor Sándor utca átépítése már az új-mecsekal- jai városképhez lesz hason!a- j tos, ami bőségesen kárpótolja majd a közönség által annyi- j szór megkritizált útszegélyező fák kivágását, illetve azok hiá- ] nyát. Kisfilmet készít a tv a pécsi ipari kisgépbemutató kiállításról Azonkívül bármely kiállított gépről, működési élvéről Szak­szerű felvilágosításokat és ta­nácsokat ad a Szerszám- és I Kisgépértékesítő Vállalat fő- j mérnöke. A kiállítás november 14-én, szerdán délelőtt 10 óra­kor nyílik meg. A televízió kisfilmet készít a I pécsi kiállításról. I Korszerű tv-szervíz A JdvS évben kezdik meg Pécsett a Kossuth Lajos utca és a Lyceum utca sarkán egy korszerűen felszerelt rádió- és televízió szerviz építését. A csaknem hárommillió forintos költséggel épülő új létesít­ményben harminc ketszemélyes fülkében dolgozhatnak maid a szerelők ideális körülmények között. ízlésesen berendezett fogadóteremben foglalkozhat­nak majd az ügyfelekkel, ahul a különálló, hangszigetelt pró­bafülkében mindenki maga is kipróbálhatja a megjavított ké­szülékét. A tervek szerint egy helyi üzemi adót is létesítenek, amely monoszkópot és hangot ad, s így az ipari adástól füg­getlenül egész nap javíthatják a készülékeket. Az új, kéteme­letes létesítményt feltehstöcn 1964-ben helyezik üzembe. 1957 ŐSZÉN költöztek be az ház lakói. A bányatelepekről jöttek átadva lakásaikat a fia­taloknak. Valamennyien nyug­díjasok, kettecskén éldegélnek komfortos, szép új otthonuk­ban. Hogy tetszik az új kör­nyezet, hogy ellnek, mát di­csérnek és mire panaszkodnak — ilyen gondolatokkal nyitot­tam be a lópcsőház ajtaján. Olvasgatom a névjegyzéket. A földszinten 13 lakás, fölötte kétszer annyi. Németh Ferenc, Horváth 2. József. Gregor Jó­zsef, Preller Géza, Hubi János, Szabó István, Haraszti Nán­dor. Stekl Antal;.; Preller Géza bácsihoz nyitot­tam be. A konyhában üldögélt, felesége a szobában foglalatos­kodott. — Hogy vagyunk? Robog az idő, akár a gyorsvonat.;. A kedves Preller néni ren­det csinál az asztalon, hamu­tálcát rak elénk. — Elfutott a 65 esztendő, de mindegy. Panasz nincs. Ilyen lakás? Életemben se gondol­tam volna. Príma. Tudja hol laktunk mi régen, s mit csi­náltunk? ,», Új víztároló épül Nyolc kilométeres szakaszon öntöznek a vizéből November 14—15-én a Ziper- novsaky Károly Gépipari Tech nikum kultúrtermében rendezi meg a Szerszám- és Kisgép- értékesítő Vállalat, a Pécsi Kis kereskedelmi Vállalat ;pari kisgép-bemutatóját. A bemu­tató célja, hogy a pécsi és Pécs környéki vállalatoknak, álla­mi gazdaságoknak, mezőgazda­sági gépállomásoknak és ter­melőszövetkezeteknek. kisipari szövetkezeteknek segítséget ad jóm a műszaki fejlesztéshez. A kiállításon bemutatják mind­azokat a kisgépeket, amelyek á bolti forgalomban már kap­hatók és azokat a gépújdonsá- gókat, amelyek nagy érdeklő­désre tarthatnak számot. A bemutatón ismerkedhetnek meg a szakemberek például az építőipar számára készített pánthely-bemaróval, a faipari szalag- és körfűrészelő auto­matával, valamint a szalagfű­rész tompahegesztő kisgéppel •fs.' Működés közben látható majd a mágneses rögzítésű fú­rógép-állvány, a kombinált keményfém-felrakó és sziitra- forgácsoló berendezés. A kiállítás napjain naponta két alkalommal filmbemutatót tartanak és több ismeretter­jesztő előadás hangzik majd el A belvárdgyülai tsz-ben négy hold föld jut egy-egy tsz- tagra, ugyanakkor, amikor a szentlőrinci tsz-ben például 12 hold, a szentlőrinci tangazda­ságban pedig 70 hold föld megművelése jut egy dolgozó­ra. S ha figyelembe vesszük, hogy a belvárdgyülai tsz-ben a gépesítés elég magas szintű, felmerül a kérdés, hogyan tud ez a gazdaság munkát adni az embereknek, miből biztosítja megélhetésüket? Mivel új föld- foglalásról nem lehet szó, ma­rad az egyetlen járható út, a Megvalósulnak a kongresszusi vállalások lékán folytat majd öntözéses gazdálkodást. A kertészeten kívül öntözni fogják a kukori­cát, répát, de főleg a szálas­takarmányokat, rétet, herét stb. Az öntözés hatására meg­nőnek a hozamok és a föld többszörösen is kihasználható. De megvannak-e az öntözé­ses gazdálkodás feltételei Bel­várdgyulán? Az öntözéshez több szervestrágya, több mű­trágya, mélyebb talajművelés, szakmailag képzett szakmun­kások kellenek. Ami a szerves- trágyát illeti, ebben nincs hiány. Csak szarvasjószágból 500 számosállata van a tsz- nek, amellett jelentős ló- és sertésállománnyal rendelkez­nek. Ezenkívül a tsz-hez tarto­zó öt falu háztáji gazdasága szállítja a közös földekre az istállótrágyát. A műtrágya be­szerzéséről is gondoskodtak. Az idén 60 vagon, jövőre pe­dig már 80 vagon műtrágyát fog felhasználni a gazdaság. Ebben a jól gépesített tsz-ben a mélyművelés sem okozhat gondot. A szakmunkásképzés­ről pedig már jó előre gondos­kodtak, minden géphez külön öntöző-gépkezelő szakmunkást tudnak saját tagjaikból beállí­tani. A meglévő berendezése­ken kívül még négy TLM 2500- as öntözőberendezést vásárol­nak s e nagyteljesítményű, amellett érzékeny gépek keze­lése már komolyabb felkészült séget, szakmai hozzáértést kí­ván. A tsz ezért a legráter­mettebb tagokat küldte el ezekre a tanfolyamokra. A víztározó megépítése — bár a Vízügyi Igazgatóság a pontos költségvetést még nem nyújtotta be — elég komoly beruházás, de szükséges, eh­hez kétség sem fér. A belvárd- gyulai szövetkezet csak úgy léphet tovább, csak úgy tud tagjainak egyre jobb megélhe­tést biztosítani, ha bővíti ter­melését, ezt pedig csak úgy te­heti, ha belterjesebben gaz­dálkodó' Rne belterjes gazdálkodás megte­remtése. A tsz jövő évi terve azt tükrözi, hogy a belvárd- gyulaiak ezt az utat, a belter­jesség útját járják. A jövő évi nagyobb beruhá­zások közül ragadjunk ki csak egyet, a víztározót. Hásságyon készítik el ezt a nagy 80 hol­das mesterséges tavat, a föld­munkát a napokban megkezd­ték. Már ebben az évben is öntöztek Belvárdgyulán. Az öntözéses kukoricájuk holdan­ként 10 mázsával termett töb­bet a szárazon termesztettnél. Az öntözött cukorrépa 20 hold átlagában 200 mázsás' termést adott, míg a másik 100 hold­ról, amelyet száraz művelés­sel termeltek, holdanként csak 140 mázsás termést takarítot­tak be. A takarmányrépa ön­tözés hatására közel 400 má­zsás termést hozott, az öntö­zött sárgarépa pedig 250 má­zsát. Egységnyi területről mi­nél nagyobb termést — ez a legfőbb jelszó, a Közös Ut Tsz- ben s ezt maradéktalanul csak az öntözéssel tudják elérni. Ezért létesítik ezt a hatalmas víztározót, melynek 1.5 méte­res üzemi vízszintje a legna­gyobb nyári szárazságban is tud elegendő vizet biztosítani. Az állandó üzemi vízszintet árapasztóval, illetve duzzasztó zsilippel tudják fenntartani, így tudják felfogni és tárolni a vasasi vadvízárok vizét, amely eddig egyetlen vízforrá­suk volt. A víztározóból ez az árok szállítja tovább a vizet négy község — Hásságy, Hidor, Olasz és Belvárdgyula — ha­tárán keresztül rendeltetési helyére, a belvárdgyülai kerté­szetbe, amely jövőre már 135 holdas lesz. A víz útja a táro­zótól a kertészetig kereken 8 kilométer s az árok két olda­lán ezen a hosszú szakaszon végig öntözhetővé válnak a földek. Ezt a lehetőséget a belvárd- rvulaiak ki is használják. A 6000 holdas tsz jövőre 600 hol­don tehát a terület 10 száza­A Pécsi Sütőipart Vállalat központi üzemének két brigádja kongresszus tiszteletére benevezett a szocialista brigád cimé folyó versenybe. Tervüket átlag 104 százalékra teljesítik K pü-nkön a Dani brigád, két tagja: Szajkó Sándorné és Máté vánné rekeszekbe rakják a kenyeret a szállítószalagról. | Csak a szememmel jelzem, ! hogy hallgatom. v — Pécsbánya, Lámpásvölgy, I Karolina-telep, András bánya völgy és Erzsébet-teiep. Apám ! bognár volt. engem borbély- | nak adott. Sose szerettem a j szakmámat. Amikor felszaba­dultam, hét koronát kerestem egy hónap alatt. Az apám azt mondta, hogy ez nem kereset fiam, erre föl elmentem a bányába. Voltam én minden. Borbély, földalatti kapás csil­lés, orgonajavító, szobafestő és mázoló, géplakatos... A mun­kától sose féltem. Preller néni a szomszédos Gregornét invitálja a lakásba. Fiatalos asszony. A férje sem idős, ötvennégy éves. de már nyugdíjban van. Igen, a szili­kózis ... az siettette. — Mennyi időt dolgozott? — kérdez az asszony. — Harminc­kilenc és fél évet. De ebből majd húszat állandóan éjjel. Vasutat építettek a bányában, azt csak éjjel lehetett. Hosszan meséli a régi időket a sok izgalmat, amikor a rend­őrök zseblámpával világítottak be az ablakon. — Könnyű itt. Közel min­den ami kell. Nem cserélnék én senkivel sem. Van tévé, szórakozás. A szomszédok is eljönnek nézni esténként. Az emberek meg ultizgat- nak, beszélgetnek. — Csak gyufaszálban. •— mondja Preller bácsi — a nyugdíjból nem lehet pénzre. Jó is néznénk ki .. . Nem eme­lik? Nem tudja? TOVÁBB MEGYEK a ra­gyogó tisztaságú folyosón. Ha­raszti Nándor bácsi a nyugdí­jasok „nesztora” odahaza ol­vasgat. Hetvenkét éves, s a hetvenkettőből ötvenet az András-akna gépházában szol­gált. — Egy helyen, büntetés nél­kül — mondja. Fél évszázad egv munkahe­lyen, folyamatosan. Önmagá­ban is dicséretes dolog. 1910- ben foglalta el helyét az And- rás-aknai gépházban. — Ott bizony, a gyönyörű szép gőzgépek mellett, — em­lékezik. — A villanyt csak 1927-ben szerelték be. Még a dátumra is emlékszem; június 25-én volt Ott dolgoztam én végig egyhuzamban Nem volt se pénzbírságom, se egyetlen mulasztásom, de még betegál­lományban sem voltam. Sok­szor küldtek értem, hogy beteg valaki, menjek be helyette... Mentem. Csak a vezetőség úgy állt volna mellettünk. Arrébb teszik a hokedlit, koppan a lába. Haraszti bácsi Ígéri feleségének, hogy majd gumit rak a szék lábára. Ne kopogjon. Alul is laknak. — Hogy vagyunk? Mit csi­nálunk? így, öregesen. Az uno­kák. azokat nagyon szeretem. Dominózok velük, olvasgatok nekik a mesekönyvből. Elmegy az idő egy-kettőre. Hubi Jánosétehoz nem tu­dok bejutni. Nincsenek oda­haza. A Széchenyi-aknán dol­gozott, még az apja is ott volt vájár. Most vendégei vannak, azokat kísérte a városba. Hor­váth Józsefeknél szerencsém van. HORVÁTH JÓZSEF a sza­bolcsi kerületben bányászko- dott harminc évig. Ebéd után vannak, a konyhában beszél­getnek feleségével. — Mit mondjak? Jobban élek. mint amikor fiatal vol­tam és dolgoztam. Felesége a köténybe csavar­ja a kezét és úgy helyesli, bi- onyítja az ember szavát. — A park? A zászló? — ér­deklődön Horváth bácsitól. — Tán tudja is, hogyan | volt? Hát a park a7 valaho­gyan meglett, közöse,’ csinái­j, tűk a többi lakóval. Éppen í augusztus húszadikára készüi- i tünk és mondom a szomszé­doknak. hogy záíszló is kelle- j ne. Gyűjtöttünk rája és lett. A lakást dicsérik, a környék- ' ről pedig Horváth néni mond | véleményt. j — Minden megtalálható itt, | a ház körül. Van fűszerbőlt, j zöldség-üzlet, háztartási ... — Szóval minden, még a mozi is itt van a szomszédban. A la­kás pedig egyenesen áldás fő­leg a gáz, az megfizethetetlen. Megyek tovább és beszélge­tek az idős nyugdíjasokkal. Jól érzik magukat az új ótt- | hónukban. Itt-ott panasz vart a nyugdíjra, nem tartják igazsá­gosnak, hogy nagyok az elté­rések. Van. aki tíz esztendőt ! dolgozott és kétezer körül kan, van aki ötven évet húzott .le becsülettel és csak nyolc—ki- lencszáz a végösszeg. Várják a kiigazítást. A barátság olyan, mint egy nagy családban. Együtt szépí­tik, csinosítják a házat. Estén­ként nézik a televíziót, kár- tyázgatnak, vagy az Alajos -ut­cai munkásklubba járnak. —- Nappal pedig várják az unoká­kat. • i öt-hat évvel ezelőtt, aki le­szállt a Petőfi utcai patikánál a villamosról és a városi bér­házak felé indult, nhány lépés után konyhakertet és kukorica földeket látott a szétszórtan épült bérházak között. Most változott az utca képe. Azt mondják a város legszebb ut­cája a Petőfi utca. Színes la­kóházak, üzletek, a járda szé­lén virágágyak, a házak előtt virágoskertek. Karcsú fiatal fák, opál színű kandslláberek. Tisztaság, csinosság. SZEBB KÖRNYEZETET, szebb helyet nem is adhattak volna az idős nyugdíjasoknak, a munkában elfáradt bányá­szoknak. Gazdagh István Dr. Berze Nagy János müveinek sikere külffildön Külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés dr. Berze Nagy János neves népmese és nép­rajzkutató művei iránt. Ezt bizonyítja, hogy Sabina Stroescu, a román népmese­katalógus anekdóta osztályá­nak vezetője Bukarestből, és dr. Fritz Harkort, a Fabula című nemzetközi mesekutató folyóirat munkatársa a göt- tingeni egyetemről — meg­kérték a nagy magyar nép­rajzkutató Magyar népmese- típusok című néprajzi művét, A fribourgi egyetemen, Svájcban a folklór tudomá­nyok doktorává avattak egy jelöltet, aki disszertációjá­nak anyagául dr. Berze Nagy János néprajzi munkásságát és műveit választotta. Ugyan­akkor Berze Nagy János mű­veit a párizsi Bihliotheque Nationale katalógus termet­ben a világ legfontoaobb fol­klór kézikönyvei közé sorol- tik. 4

Next

/
Thumbnails
Contents