Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

I 1962. NOVEMBER 11. BABILON ^}f (húmezei éves néma rútn&k között Tudósítás a Menta-bárból Irakban, Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz között, ' finom műúton. 80—100 kilo­méteres sebességgel haladó Ford kényelmes belsejében ülök. Irány: Babilon, a babi­loni romok. Az út mellett két oldalt, eny­hén hullámos táj, kőkeményre Száradt homokos talaj. A föld felszínén széltében-hosszában földhányások, földkupacok: a mostoha természettel viaskodó emberi ké2 müvei. Sehol egy fűszál, egy fa. Csak a náp' tűz perzselően, pe­dig már mélyen a délutánban járunk, : A sebesség csökken, és nem­sokára jobbra fordulunk a fő- útról. Kopár ■ dombok tövében kanyargunk, és egyszerre egy épület tűnik. fel, a Babiloni Múzeum. Minket előbb az épü­let előtt lévő kis bódé érdekel, mert ott frissítőt, Coca Colát és még néhány fajta hűsítőt lehet kapni. A múzeumban kiállított tár­gyak (többek között Hammu­rabi uralkodónak a rabszolga­tartó társadalom rendjét meg­szabó törvényei agyaglapra írt mása) megtekintése után a lá­togató órákat sétálhat a babilo­ni romok közt. Útközben né •rriet, orosz, angol, amerikai és ki. tudja még milyen nemzeti­ségű látogatókkal találkozik. ‘Itt vagyunk tehát Babilon­ban. A csaknem háromezer év -üledéke alól kiásott varos, ko­pott kövezetét tapossuk. Az ásatások . kiderítettél:. Hogy időszámításunk előtt négyezer évvel is emberi tele­pülés volt Babilon helyén, de az időszámítás előtti 1800-as év előtt aligha volt valami fontos város. A város jeleolősége, felvirágzása* ettől az időpont­tól -kezdődik, és ■ megszakítás­sal közel 11100 évig tartott. Fénykora két időszakra oszt­ható. Először Hammurabi (idő­számításunk előtt 1728—1680) negyven éves uralkodása ide­jén Babilónia központjává.tét, te. Később a város hanyatlott, májd Nebukadnecár (időszámí­tásunk előtt 604—562) idejében mégegyszer virágzásnak in­dul*. Ennek az uralkodónak kö­szönhető, hogy századunk első tizennégy évében — elsősorban német régészeknek — sikerűit j úgy ahogy föltárni az idő vas- i foga által már alaposan kikez- J dett hajdani város központi részét. Az ásatások során fel­színre került romok nagyrészt az ő korából származna«:. A kis múzeumból kilépve, egy kicsit lefelé haladunk és csakhamar Babilon belvárosá­nak volt főutcáján, az úgyne- i vezett Felvonulások utcájának l kövezetén találjuk magunkat I — a régészek jóvoltából, — I mert különben itt már legalább tizenöt méter vastag porréteg j rakódott le. Balról a királyi : palota romjai láthatók.' Az ut- í ca eredeti neve: Ai-ibur-shabu, I Az ellenség nem teszi be a íá- I bát. Ezen az úton ma látoga- j tók sétálnak és itt-ott a falakon | még látni lehet a különféle — ! gyakran misztikus — állatok- ! kai díszített, égetett téglából j készült domborzatot, A régészek megtalálták a babiloni torony maradványait is. Egy erős fal­lal körülvett 450 méter hosszú és 400 méter széles udvarban állt. A torony alapja négyzet alakú, egy-egy oldala több mint 90 méter, magassága pe­dig 91 méter volt. Három fel­járó vezetett a magasba. Az egész toronyból most csak az alsó rész látható azt is víz ve­szi körül. Már többször megkísérelték a torony újjáépítését, mégpe­dig Hérodotosz görög történész leírása nyomán. A torony nyolc fokozatosan szűkülő emeletből állt. Tetején templom, benne heverő és egy arany asztal. Éj­jelente csak egy asszony tar­tózkodott a szobában, akit a papok szerint az istenek kivá­lasztottak. Babilon ... A lörténészek szerint 2500 évvel,ezelőtt na"y város volt. fényűző palotákkal, templo­mokká} cs más épületekkel. A gazdag csaladok élete fényűzés, lómód és kényelem szempont­jából a mai gazdag családok életéhez hasonlíthatott. A rab­szolgatartók szerették a pom­pát és a szertartásokat, kivül- belül fényűzően díszített há­zaikban. Díszes ruházatot vi­seltek. Ünnepeket tartottak, la­komákat: zenével, tánccal szó­rakoztatták egymást. A rab­szolgák .egész serege gondosko­dott kényelmükről. Nyáron fel­lobogózott sátoros csónakokon kirándulásokat tettek a közeli Eufráteszen. Mezopotámia, a. környék termékeny volt, sok! csatorna hálózta be olyannyira, hogy a mai Irak területe vala­mikor 35—40 millió embert tartott el, ma viszont hétmil­liónak is alig tud megélhetést ' biztosítani. A babilóniaiak nagyszerű építészek, szakem­berek voltak. Más polgárok! j értettek a művészethez, a ter- ! mészeti, a jogi- és más tudo­mányokhoz. Az ő számrend­szerük hatvanas volt és nem tizes, mint a mienk. Tőlük ered például az óra 60 perce, a kör 360 fokra osztása stb. Babilon dicsősége már a múlté. Csak néhány fal > és kopott kő maradt meg be­lőle. Csak feljegyzésekből tud­juk, hogy mi lehetett itt vala­mikor, csaknem 3000 éve. Merengésemből egy földig- inges. göndör ib fiú ébresz­tett fel: — Száhib, baksis! — Nem látszott koldusnak, de úgy látszik már megszokta, hogy az idegenektől olykor­olykor pénzt kap. i TWIST — TWIST — TWIST Chubby Checker énekel — 3oey Dee zenekara játszik A TWIST 1958-ban született. Akkor írta Hank Ballard ze­nész és énekes „The twist” cí­mű szerzeményét. A táncszám­A világ legfiatalabb hajóskapitánya Határidő előtt 11 nappal adták át le­génységének a ros- löki Warnow hajó­gyárban a kubai köz társaság részére épí tett első teherszállí­tó hajót: a Sierra Maeglrát. A páran cs nöki > - hidra 22 éves 'kapitány .le­lni ncs Éscolár állt Kijelentette, hogy ez a hajó a modern kubai kereskedelmi flotta alapja. Ké­pünkön a világ leg­fiatalabb kapitánya az új hajó parancs­noki hídján, i hoz útmutatást is mellékelt, | hogyan kell táncolni. Az ifjúság tanúsított bizo- i nyos érdeklődést, de a tánc ál- I tálában nem aratott sikert. | Csak egy évvel később történt | a ..döntő esemény”: Ernst ; Evans, akit később »Chubby Checker”-nek neveztek el, új rock and rollt énekelt lemezre. Ez a szám azonban nem ma­radt egy rock and roll a sok közül, hanem a twist-korszak megalapítója lett. Tulajdonképpen senki sem tudja, miért és hogyan vált egyik napról a másikra diva­tossá a Peppermint Louoge, vagyis Menta-bár nevű New York-i mulatóhely, a fekete bőrmellényes ifjú huligánok kevéssé ismert találkozóhelye. 1960 októberében a bár tulaj­donosa egy hétre szerződtette, a Joey Dee and the Starllghters nevű teljesen ismeretlen jazz- együttest. Az együttes már az első napon olyan óriási sikert aratott, hogy 13 hónapon ke­resztül a bárban maradt. A siker akkora volt, hogy a bár régi törzsvendégei lassan teljesen kiszorultak. Esténként hosszú sor állt az utcán a mu­lató előtt. Végül a rend fenn­tartása érdekében a rendőrség­nek le kellett állítani a forgói­mat az utcában. A váratlan fellendülés oka valószínűleg egy New York-i hetilap társasági rovatának hí- recskéje volt. A hír szerzője egyszerűen kijelentette: a Men­ta-bár olyan hely, ahol „illik mutatkozni”. Rövidesen áradni kezdiek a bárba az oly:«p neve­zetességek, mint Greta Garbo, Tonessee Williams, Elza Max­well, Shirley Mac Laine, Jayne Mansfield, Claudette Colbert, Frank Sinatra és más kisebb- nagyobb csillagok. A HELYISÉG kívülről ugyanúgy nézett ki. mint a New York-i bárok ezreinek bármelyike. Belülről sötét és eléggé komor. A terem végen kis parkett, amelyet fémkorlát választott el az asztaloktól. Es­te 10 órakor az emelvényen megjelenik a zenekar. Joey Dee ma már nagy jazz-csillag, lemezre játszik, hangverseny­kördtakat tesz, twist-filmek­ben szerepel. A Merata-bárhoz ma már túl „nagy ember * lett. Ifjú tanítványai játszana» itt, akik a népszerűség kedvé­ért a nagy előd nevét szpvüe bele nevükbe: Joe Twisters vagy Twisting Joe néven is­meretesek. A zenekar rázendít és meg­kezdődik a twistelés. Vannak* akik ügyesen, sőt akrobatikus tehetséggel táncolnak, mások nevetségesen és ügyetlenül. De senki sem törődik ezzel és min­denki remekül szórakozik. Sa­játos, hogy az idősebb korosz­tály is mennyire szereti a twistet. A twistnek megvan a • ajaf divatja. Igaz, hogy inkább csak a huszas évek emlékeit eleve­níti fel. Az igazi twist-i'uaa szűk, egyenes, rojtokkal díszí­tett. Többnyire piros. A cipó nem tartozik a Iwistöltözékbez, a leányok többsége mezítláb táncol. A férfiak többnyire sö­tét nadrágban, nyakkendő nél­kül, kihajtott ingben és mel­lényben twistéinek. A bártulajdonosok számára a twist valóságos áldás Ilyen konjunktúra a háború óta még nem volt. A drága mű sorszá­mok helyett elegendő bármi­lyen ifjúsági twist-zenekart szerződtetni, meghívni néhány önkéntes vállalkozó fiatal párt, hogy megkezdjék a táncol es bemelegítsék a közönséget, s máris biztos a siker. A régebbi jazz-klubok is twist-klubokká alakulnak ót. A twist niúr három éve vi­rágzik és az őrület tovább tart. A twist lemezek milliós pél­dányszámban kelnek el, egy­másután készülnek a twist- filmek, valamennyi twist-he­lyiség zsúfolva van, mindéi! twist-zenekar sikert arat. Joey Dee együttesével Európa meg­hódítására készül. Chubby Checker a I cgd rágább, lokál ok­ban lép fel és tHáli két évre előre van szerződése. Art mondja, a twist még nagyon sokáig divatos lesz. DE TALÁN inkább a Men- la-bár tulajdonosának van iga­za, aki lokáljának óriási sikere ellenére szkeptikusan mondja: „Az egész olyan, mint egy álom. Egy napon biztosan fel­ébrednek és azt látom, hogy a clyiségem üres”. (A ,,Przekrój”-ból).- Angelika Wedegen épp olyan fiatal turista volt, mint a töb­bi ezer és ezer turista leány és fiú, aki a nyár folyamán meg­fordult Franciaországban. Sportruhájában, hatan háló­zsákját cipelve utazott vidéh- rőt-vidékre'. így érkezett a nor­mandiai Corneville-be is. Meg­jelenése senkinek sem tunt fel. Angelika szobát bérelt egy kis szállóban, és másnap elindult sétálni a mezőre. Sétájáról 'so­hasem tért vissza. A ROUENI LEVEL A „Corneville-i harangok’’ című operettről ismeretes kis normandiai város vidám és ke­délyes. ■ Angelika hangulati azonban egyáltalán nem volt vidám, amikor Corn'eville-bé Érkezett. Két héttel előbb ' Rouenból levelet irt Németországban élő apjának, amelyben egyszerűen bejelentette, hogy végez az éle­tével. „Elmegyek Normandiá- ba”, irta levelében, „oda, ahol öjf évvel ezelőtt oly szép napo­kká'töltöttünk együtt. Elhatá­roztam, hogy végzek magam­mal. Remélem, az idő szép lesz és halálom is ...” Angelika ■ .egyáltalán ■ nem magyarázta meg levelében, mi­ért akar öngyilkos lenni. Dr. W édeyennek eszébe jutott, lánya már ezelőtt is beszélt ilyen badarságokat, 6 azonban azt, hitte, hogy. csak bohó, ro­mantikus ábrándozás. Amikor azonban megkapta a roueni le­velét, többé nem volt kétség. Azonnal útra kelt, hogy ha még lehetséges, megakadályozza a Végzetes lépést. Magával vitte Hermann fiát és annak két barátját is. Ami­kor megérkeztek Normandiá- ba, német alapossággal láttak ••Teliének oka ismeretlen” ANGELIKA HALÁLA A pszichológusok a uyugati ifjúság céltalan és kilátástalan helyzetével magyarázzák hozzá a lány felkutatásához. Felosztottak maguk között Nor­mandia területét, és külön-kü- lün minden helyiséget bejár­tak, érdeklődve az eltűnt lány után. Magukkal vitték a leány fényképét, mindenkinek meg­mutatták, ezenkívül ezerszám­ra röpcédulákat nyomtattak és kiosztották, amerre megfordul­tak. Az apa még jutalmat is tűzött ki annak, aki a leány nyomára vezeti. Érintkezésbe lépett a párizsi német konzulátussal is, s ett megígérték neki, hogy hivatalos úton is utánajárnak a dolog­nak. Mindezek ellenére azon­ban semmi eredménye sem volt fáradozásuknak. A német és a francia közvélemény napokig izgalommal követte a sajtó ha­sábjain, hogy mi történik a sze- jencsétlen apával, vajon meg­találja-e végre leányát. HALOTT LÁNY A BOZÖTBAN Végül egy cornevillei pa­rasztasszony, amikor reggel a mezőre ment, hogy füvet szed­jen nyulainak, az út melletti bozótban egy hálózsákban moz­dulatlanul fekvő leányra buk­kant. Amikor közelebb lépett, rémülettel vette észre, hogy a ,leány halott. Másnap hajnalban a hely­színre érkezett Wedegen dok­tor és fia. Miután a rendőrség elvégezte a szükséges formasá­gokat, a leányt eltemették a cornevillei temetőben. MIÉRT LETT ÖNGYILKOS ANGELIKA? Dr. Wedegen hazatért Né­metországban, és egyre azon* gondolkozott, mi lehetett leá­nya tettének oka. Miéri lett öngyilkos Angelika? Sehogy sem tudott választ találni. Nagyon szerette lányát és egész kicsi korától fogva gyen­géd gonddal ügyelt rá, és sze­retettel nevelte. Később, mikor fölcseperedett, sokat olvasga­tott neki kedvenc költőitől. A kislány hamarosan verseket írogatott. Mikor azonban ki­lencéves lett váratlan és tra­gikus dolog történt. Anyja el­hagyta őket és sohasem látták többé. Ettől kezdve még inkább ap­ja volt minden, nevelője, taní­tója, játszópajtása. Mindkettő­jüknek közös hajlamaik vol­tak: szerették a zenét, a költé­szetet . és hosszú-hosszú sétá­kat tettek együttesen. Amikor öt évvel ezelőtt Normandiáhan töltöttek néhány hetet, a lány úgy érezte, ez életének leg­szebb élménye. Wedegen dr. minden tőle tel­hetőt megadott lányának. Es bár nagyon nehezére esett meg­válni tőle, amikor két évvel ezelőtt a leány azt mondta, hegy az angol nyelvben sze­retné magát tökéletesíteni, el­küldte Amerikába. A lány azonban Amerikában sehogyan sem érezte jól magát. Nem volt ingére az a rideg, anyagias kör­nyezet, amelyet Amerikában talált. Tanulmányozta az angolszász költőket, szorgalmasan olvasta Eliot Faulkner, Dos Pasos és Hemingway műveit. Mindezt azonban, nagyon sötétnek, re­ménytelennek találta. Vajo'i ez okozta-e Angelika kiábrándulását az életből, és ez-e az olca annak, hogy meg- hasonlott saját magával és a világgal. Vagy talán sokkal mé­lyebbre és előbbre nyúlnak vissza az okok? Alcárliogy is van, amikor visszatért Ameri­kából, apja rögtön megérezte, hogy leánya megváltozott. Az egykor bizalmas, pajtáskodó viszony megszűnt közöttük. An­gelika azt mondta, hogy író akar lenni és hogy a filozófu­sokat fogja tanulmányozni. Ek­kor apja lelkesedéssel beszélt neki Plútóról és Kantról. Uí- nyáé azonban más filozófusok érdekelték: Kierkegaard és Jean-Paul Sartre. A SEBESÜLT KATONATISZT Aztán egy napon megjeleni Wolfgang. Egy este egy sebe­sült katonatisztet hoztak az or­vos házába. A fiatal tiszt és az orvos között hamarosan meleg barátság fejldött ki. Mj sem természetesebb, hogy az orvos lánya is vonzalmat érzett a művelt és rokonszenves 23 éves fiatalember iránt, aki zsák azért lett katonatiszt, hogy folytathassa tanulmányait az egyetemen. A fiatalember is ar­ról ábrándozott, hogy író lesz. A barátságból hamarosan szerelem lett. Ennek senki sem örült jobban, mint dr Weie- gev. Észrevette ugyanis, hogy lánya, aki már semmiben sem hitt, és akit látszólag semmi sem érdekelt, egyszerre mint­ha újjászületett volna. Szerel­me talán túlságosan is heves volt. A fiatal Wolfgang leg­alábbis úgy érezte. A dolog gondba ejtette és egyszer mind­ezt elmondta dr. Wedegen- nek is: — Angelika túlságosan idea­lizál engem. Valami nagy hőst lát bennem, pedig én csak egy­szerű szegény főiskolás va­gyok ... Fajon Angelika is rádöbbent erre? Ha így volna, akkor ön- gyikosságának oka egyszeriben megvilágosodna. CÉLTALANSÁG ÉS REMÉNYTELENSÉG Az igazság azonban az, hogy Angelika, nem sezrelmi bána­tában követte el tettét. Szerel­méről mindig szívesen beszélt barátnőinek, és sohasem, emlí­tette, hogy kiábrándult volna. Volt azonban valami, amiről sohasem beszélt, egy titkos, belső lelki válság, amely nem. hagyta nyugodni. Ez a belső válság azonban nemcsak ben­ne volt, hanem többé-kevésbe mnindenhol fellelhető a mai nyugati fiatalság körében. A lélekbúvárok szerint, ennek a lelkiállapotnak az az oka. hogy a' nyugati fiatalokból hiányzik, az eszmékért való lelkesedés, hitét vesztette, nem bízik sem­miben. Angelika nem a szerelemben csalódott, hanem magában az életben. Tulajdonképpen sona nem is hitt semmiben, nem is találta meg azt, ami az élethez kötötte volna, .lelkesedést önt­hetett volna belé. Nagyon jó apja volt, fiatal vőlegénye, anyagilag is megvolt mindene, de lelke mélyén úgy érezte, hogy valami mégis hiányzik Angelikát nem érdekelje az, ami a fiatalok nagy részét: n *m talált semmi élvezetet a gép­kocsin való rohangászásban, a társas összejövetelekben, a flhr- tölésben, a whiskyben s a twistben. Oda jutott, hogy töb­bé már a könyvek sem érde­kelték. Azon a reggelen, amikor el­hagyta cornevillei szobáját, ki­ment a mezőre, egy eldugott kis helyet keresett magának, leterítette hálózsákját, belufe- küdt, és elővette az altató piru­lákat, amelyeket apja rendelő­jéből vitt magával. Egymása után beszedte őket, majd nyas godtan elővett egy könnyű, sa£- rakoztatö könyvet és lassan afri vasgatnt kezdett mindaddigi amíg örök álomra nem szende- rült...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents