Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-07 / 261. szám
äff 1963. NOVEMBER 1, ( Romániában kiadják di*. Veress Endre néhány munkáját Pécsett járt dr. Jancsó Elemér professzor Emlékünnepségek az üzemekben Néhány napja Magyarországra érkezett dr. Jancsó Elemér, a kolozsvári Bolyai Farkas Egyetem professzora, hogv részt ve gyen a Magyar Tudó1 n lányos Akadémia tanácskozásán, s egyben kutatásokat végezzen dr. Veress Endre hagyatékában. A Román Tudományos Akadémia ugyanis dr. Veress Endre néhány munkájának kiadását tervezi. A román professzor az Akadémián található Veress Endre anyagok megtekintése után Pécsre látogatott, hogy tájékozódjon a Veress-csaíád által őrzött anyagokban is. Érdeklődött dr. Veress Endre kiadott művei iránt, amelyeknek egy része a háborúban elpusztult,- s a román akadémia és könyvtárak pótolni szeretnék a hiányokat. Tervezik a mintegy 13 ezer tudományos levél egy részének megjelentetését is, valamint érdeklődtek arról, hogy hagyott-e hátra a kiváló törtébe, t tudós naplót, s hogy meg- találhátó-e még az Adalékok Erdély éS Magyarország törté nőiéhez (1603—1623) című munka kefelevonata, amelynek kiadását a második világháború akadályozta meg. Mind a naplót, iriind az utóbbi művet megtalálta a professzor Pécsett, a Veress-család birtokában.*. A -rengeteg kézirat átnézése közben azonban talált a román professzor más írásokat is, amelyek .felkeltették érdeklődését, s amelyeket rendkívül ‘jelentősnek minősített, Dr. Veti legjobb oépáüomási dolgozok November 7. alkalmával kittit) tették .. a .megye legjobb gépáll űmáki 'dolgozóit. ‘ A miniszteri kitüntetéseket kedden dél u tán 4 órakor a megyei tanács épületében Lukács Antal, a'gépitlíomásk megyei igazgatója adta 'át ünnepélyes keretek- között. A '„Gépállomás Kiváló Dolgozója” címet, nyerte el Ángyán István, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főmérnöke.. Pintér Rezső, az igaz gatóság dolgozója, Volk József, arból'-i gépállomás kornbájnvézsViie. A . Gépállomás Kiváló Dol- v'o:,l a ' . oklevelet és jelvényt adományozták Puller, Sándor- na,-, a pécsváradi gépállomás szei -lőjenek, Hírt Istvánnak, a sei ivei gépállomás brigádvé- aetőjerek. Vágai Józsefnek, a villányi gépjavító főmérnökénét: és ZÚkker’ Hermannak, a VUliRyi gépjavító szerelőjének. ..Balesetmentes Közlekedésért" jelvény második fokozatával tüntették ki Adam Jánosi, a Gépállomások Megyéi l gii-’ivtóságának gépkocsivezetőjét. második . fokozattal Sziklai Károlyt és Fögler Ádá- mot, a bólyi és Cunner Ferencet. a villányi gépállomás, illetve gépjavító gépkocsivezetőjét. ress Endre édesapja, Veress Sándor mérnök volt és Kossuth egyik kiváló honvédtisztje. Veress Sándor később maga is emigrált, az emigránsok krónikása lett, a kiegyezés után sem tért haza, hanem Bukarestben telepedett le, A magyar emigratio keleten című kétkötetes művét ki is adták, de őriz a család még számtalan érdekes hagyatékot. mint például _ Veress Sándor Románia című naplóját, a búj- dosóktól kapott eredeti levelek sokaságát, Kossuth egy sajátkezű levelét, s azt az iratot, amelyben Klapka tábornok századossá nevezte ki Veress Sándort. Dr. Jancsó Elemér készülő tudományos munkája számára Gyulai Pálról és Kazinczy. Ferencről is értékes adatokat talált dr. Veress Endre hagyatékában. Az említett anyagok láttán megállapította, hogy hosszabb idő volna szükséges teljes anyag feltárására és annak eldöntésére, hogy milyen újabb igényekkel egészíti ki a Román Tudományos Akadémia dr. Veress Endre munkáinak kiadására, illetve kéziratainak megv ás áriás ára vonatkozó terveit. Ekért a jövő .év folyamán Jancsó professzor egy. történész kíséretében újra ellátogat Pécsre és folytatja kutatásait.A Pécsi Szénbányászati Tröszt Déryné utcai kultúrtermében november 7-e tiszteletére ünnepi pártnapot tartottak. Az ünnepség egyik kiemelkedő programja az újítók jutalmazása volt. Sebestyén Béla főmérnökhelyettest a Kiváló újító jelvény aranyfokozatával, Masszi Dénes geofizikus mérnököt és Radó Aladár bányamérnököt a Kiváló feltaláló jelvény aranyfokozatával, Herfurt Ernő újhegyi főmérnököt a Kiváló újító jelvény ezüstfokozatával, Jira- szek Antal gépmestert és Gergő György bányamérnököt a Kiváló újító bronzfokozatával tüntették ki. Pannónia Sörgyár A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékünnepségét a Sörgyár feldíszített kultúrtermében tartották meg, ahol a munkaverseny, valamint a vállalati eredmények alapján 16 000 forint versenyjutalmat osztottak ki a dolgozók között. Ebből 2500 forintot a vállalat önkéntes tűzoltói kaptak, akik igen jó eredményt értek el a járási versenyeken. A Kinizsi és a Dózsa brigád az ünnepségen kapta kézhez a szocialista címmel járó oklevelet, illetve a pénzjutalmat. R Pécsi Bőrgyárban műsorral egybekötött ünnepségen emlékeztek meg a nagy Berta Józsefné átvette a „Mező Imre”-brigád vándorzászlpját és a jelvényeket a porcelángyár ünnepségén. évfordulóról. Erdődi Gyula párttitkár ünnepi beszámolója után Dévai Lajos főmérnök röviden ismertette a vállalat termelési eredményeit, majd a munkaversenyben jó eredményt elért dolgozók között 15 000 forint pénzjutalmát osztottak ki. R Pécsi Porcelángyár kultúrtermében a tegnapi ko- j rá délutáni órákban tartották ! meg az ünnepséget. Vörös Márton a vállalat párttitkára megemlékező szavai után 110 dolgozó között osztották ki a szocialista brigádjelvényt, és a brigádok legjobbjai könyvjutalomban részesültek. Sopiana Gépgyárban tegnap délután 6 órakor tartották meg emlekünnepgégü- ket, melyen Gerbecz Tivadar, a vállalat igazgatója mondott ünnepi beszámolót. Az ünnepségen 65 dolgozó között mintegy, 12 000 forint, összegű jutalmat ozstottak szét. A beszámoló, valamint a jutalomosz- tás után műsorral egybekötött családi estét rendeztek, rae- í lyen a helyi, kultűrcsoport és a | vállalat zenekara szórakoztatta a dolgozókat., Jutalmazások a felsőoktatási í intézményekben , A Pécsi Tanárképző . Főiskolán ’tegnap délben emlékeitek meg a Nagy ©któberi ''Skóciaiista Forradalom évfordulójáról. Az ünnepséget Mérte Bertalan, a főiskola igazgatója nyitotta meg. Jeviczky Irén II. éves; hallgató Scsipacsov: A halhatatlan dátum című, versét adta elő. Az ünnepi beszédét Dénes Béla főiskolai adjunktus mondotta. Gyimes Zsóty szavalata után a főiskola ének* kara forradalmi dalokat, adott elő. Az ünnepség befejező, részében Márk. Bertalán.bejéíeh- tette, hogy több mint 50 ezer forint pénzjutalmat osztanák ki a legjobb munkát végző oktatóknak és hallgatóknak. A KISZ-szervezet is megjutalmazta példamutató tagjaiéi pénzzel, könyvvel és óklevéÉ* lel. A Pécsi Tudorpányegyeterá Állam- és Jogtudományi Karán a Najgy Októberi ' Szocialista Forradalom évfordulóját délután két órai kezdettel ünnepelték meg. az egyetem aulájában. Az ünnepséget ßr. Csizmadia Andor, tanszékvezető egyetemi tanár jogi kari dékánhelyettes .nyitotta meg, majd Deák Erzsébet IV. éves joghallgató Gorkij Viharmadár című versét adta élő. Az ünnepségen dr. Csizmadia Andor. dékánhelyettes nyújtotta át a KISZ-szervezet ajándékait a „Jó tanuló.— jó sportoló:” mozgalomban szép eredményeket(elért .hallgatóknak. Ezután dr. Földvári ] József egyetemi dócen's. tartóit ünnepi beszédét. Az ünnepi beszéd után a kari KlSZ-szér- vezét kuítúrcáppórtjának' tagjai irodalmi színpadszerűrjí a szovjet irodalom nálunk ■''Tévésbe ismert költőinek Verséit tolmácsolták 'nagy sikertel'. 1 Saranva megyei MÉH Vállalat tegnap este tartotta óvj. nagy termelési .értekezletét,. melyen részt vett Ambrus Lajos, a megyei pártbizottság mürt'katársá és Szegedi Ernő a MÉSZÖV ’képviseletében. j;. Görcs- fíároly, a MÉK igazgató ja-.beszámolójában elmon- oottáj hogy az 1861. évi 258 vagon téli’ élelmezési cikkel szemben'" ez évben -már közel 600 -vagon készlete van a megyének, melyet, további felvásárlással növelnek. A vállalat fennállása óta ez évben lesz először ’ nyereséges. A várható vállalati nyereség közel félmillió. forint lesz. . November 7-e alkalmából került sor a vállalati törzsgár- dá-jelvények kiosztáséi- is. Arany jelvényt 4, 'ezüstöt 23 és bronzfokozatú jelvényt 21 dolgozó kapott. A vállalat 24 dolgozóját pénzjutalomban részeGYERMEK. IJÄBORÜ ... | Mindkét fogalom olyan területet fed, amelyet a végső határig aprólékosain feltérképeztek, keresztül-kasül jártak már az egész világ filmesei. A gyermekek pedig — bizonyos szempontból — egyenesen ijesztő jelenséggé váltak a mozivásznon. Soha semmiféle művészet nem élt még vissza úgy a közönség legszebb, legemberibb érzéseivel, a gyermekszeretettel. mint a kapitalista film, a j komersz film. Emlékezni kell erre a „hagyományra”, hogy fel lehessen mérni: milyen ingoványos, veszélyes talajon indult el, méghozzá első filmjével Andrej Tarkovszkíj. Bejárta saját, új útját rajta anélkül, hogy akár egy csepp is tapadt volna rá a szentirnentalizmusból. Az ő Ivánja egy pillanatig sem apellál a néző sajnálatára, mag- halódására, titkon letörölt könnyeire, sőt még pillanatnyi rokonszenvre sem. Nem volt még ilyen gyerek a mozivásznon. A filmben körülötte mozgó felnőttek, katonák számára érthetetlen, „nehéz eset”, lélektani yejtély marad a gyerek. Félnek is tőle egy kicsit. A néző számára azonban Iván lélakrájza félelmetes pontös- [ sággal rajzolódik ki a film két, párhuzamosan mozgó, egymásba kapcsolódó síkjainak összefüggéséből. Az egyik a háborús hétköznapok valósága, a másik a békeidők emlékképei úgy. ahogyan a gyermek háborútól megnyomorított, beteggé tett lelkivilágában megmaradt, s álorrlátásaiban megjelenik. — Nem a folyóparton felakasztott felderítőik hullái, neun Kataszonics pusztulása, nemi a- fizikai rombolás képei, hanem ez a tönkretett pszichotraumás, önmagából kizökkentett gyermekiélek a legmegrázóbb a háború, Tarkövszfcij filmjében megjelenő borzalmai közül, AMf a háborúban magától értetődő, mindennapi szürke valóság -T-, az mind-mind iszonyatos, ember és természet ellen való. A békés emberi élet pedig irreális látomássá, álomképpé torzul. Iván kettős életének meghasonlottságában, a film e két síkjának összevetéséből adódó fordítottságában lehet összefoglalni a művészi mondanivalót, a háború természetellenes. Egyedülálló film, nincs mihez hasonlítani. A léiekrajz mérnöki pontossága, és az a hideg, dermesztő borzalom, ami a nézőn végigfut, amikor feltárulnak előtte a rombolás, a lélekrontás., mélységei — ennyi talán közös a Négyszáz csapás és az Iyán gyermekkora között — de semmi több. Minden további párhuzam keresése hiábavaló. Külön rendezői bravúr Iván szerepe, Kol- ja Burjalev moszkvai iskolás- fiú, alakításában. Rendezői, mert nem lehet szó — megértett, felfogott, átélt színészi alakításról. A fiú koravén arca, saját fontosságának tudata. fenyegetőzése: „Én Bondar- jov vagyok, feleim fog!” — a játékjelenét tragikuma, rémülete az őrült öreggel való találkozásakor. összerezzenése a felakasztott felderítő!? megpillantásakor — szinte érthetetlen, hogyan lehetett mindezt kihozni egy tizenhárom esz ten■-----------------------------—............................... T egnap megnyílt , nz, új-mey sekaljaí^pnsla len reggel nyoíé'drakór'ilf-binnkafiéfyéii: ypoziii -Fritz Ádámhé 'hlifäi&lvezet&-M kSPHariééa ‘"alján: a régi, ,.SzüKséghi£átalbW” •' «á Áj-'ffóiiH épületébe. Kettő helyeit most dvlgoz’ivuk, *-'«? tehMOvé teszi, “hogy réggel nyolc órától esté;’hátig • egyfolytában ■ nyitva tartlmssäiiak. Az új postán1 leél; nyilvános Távbss’zéid- áliomás áll rendelkezésre,- s külöhfülkét ■■biztosítanál- n á- volsági beszélgetések lebonyolítására. • ■ .v.-• A postán elmondották., hogy Uj-Mcejekalján bővítik a postai szolgáltatásokét. Már most jelentkezhetnek például fiókbérlők. A levélfiók hél, a csomagfiók 14 forintba kerül •gy hónapban. ■ Az- átköltözéssel néni 'Változott meg g.z új-meesekuXyii "lista telefonszáma; továbbra is hívható a 2l-Í4-en-, éle. :,i) oiá- 'litala is van, a ,'l0-6á-ös. ; ; , A z új-mecsekálj i poslahivatalsorrendbeu. a tizennégy? dík Pécsett, de korszerűségben, kivitelezésben a elsők kó?e tartozik. A postán .elmondottak,.:; hogy fi jövőben új ypo.sl.ut építenek majd a város keleti felében, a Diós-dűlői lakótelepen, s ha a Makár-hegy tovább •épül, á hegy északnyugati > részén felvevőhivatalt létesítenek... r/tzú n a (Ki ff if n ap ő n . . 1914 nyarán a Bosznia | Szlabónród-i 52. magyar gya- ’ íogezredben sürgősen visszavontak mindén szabadságos levelet. Az á néhány szerencsés kapott csak pár napos haladékot, akinek lábon állt még a gabonája, de az is csak addig, amíg szérüskert- be került a kenyérnek való. A hadsereg kenyere. Léber János honvéd már hiába is állt kérelemmel a századparancsnok elé. Bállá kapitány úr nogyon röviden elintézte. ' — Mit akar egy mészáros- ! legény az aratási szabadság- i gul. Majd októberben. Ak- J kor jelentkezzen. De a szüreti reményeket is j elvitte a gyors hadüzenet. | Amikor a pécsi daindolokon sárgulni kezdett a szőlőlevél, Léber János ezrede már rég átysett a tűzkeresztségen. A zvorniki Fekete hegyen hónapokon át cserélgették a karabély, a géppuska tüzet a láthatatlan ellenséggel, amikor megérkezett a mindennél ijszetöbb hír: az oro- ; szók is beléptek a háborúba. } Akkor még a városok, a j falvak népe éljenezte a há- ; borút, babusgatta a messzi i Léber János és felesége Maria Maximova hazautazásuk előtt 1921-ben harcterekről érkező első 'sebesülteket. ■ Kossutlt-nóta k mellett várrtak, fonták'a teli . hadihalmit''-"és - lenéz,élt az itthon koslatő civil népséget. Nem tudták még, mi a háború. Léber Jánosék ezredét pedig vagonírozták. Zeneszó nélkül, nótaszó nélkül. Örad- nánál még kijutott nekik valami a hazai jókívánságokból, aztán végképp elnyelte őket á Kárpátok hadi útja. És különös módon mégsem befelé mentek a háborúba. Eljutottak ugyan S'zta- niszlóig, de az üres patronhüvelyt még meg tudták számolni, amikor az egyik hózivataros februári hajnalon hirtelen fogságba estek. Nem tudja azt már Léber János sem, hogyan 'történt. Csak átra emlékszik, hogy összevissza lövöldöztek még akkor is, amikor a szálfa- termetű' orosz tiszt pisztoly-, lyal nógatta őket hátrafelé. Szóval hamar befejezték a háborút az ötvenhettesek. 1915 február 21-ct jelzett azon a reggelen a, háborús naptár. Hadifoaság. Sózott szalonnát, zabkenyeret osztottak ki közöttük Halicskán, aztán Lembergig meg sem álltak. Innen lovas kozákok hajtották őket Kijevig. 0,6\ még mindig nagyon messzi \ dós gyerekből: Sokat'lehetne és j ■kell is-'még ■'•Mii, beszélni a ftlmrőf. bahÁé’többek között á kiváló op'etótörr Wunkä^Öl,’ a | feSnőtt • színészek remek''alaki- ! fásáról, a film remek atmoszférájáról- •■ ÖSSZEGEZVE anipyj bizonyos: az újnak, a korszerűnek megjelenése a filjnben nincs, új témakör, új kérdés felvetéséhez kötve. Az Iván gyermekkora t is a háborúról beszél. Változott azonban az alkotói * látósaöig, a "kifejező- készség, a mondanivalói Éppen . a már sokszor földolgozót! té- j ma'néni- tűri a sablont, ék lrogy ez. .a film inennyire kiemelkedik a háborús filmek sokasé- I • j gából, azt bizoriyít'já ' az idői j velencei 'fesártivái* íiagydija is. i » ........ , - ■■ N em volt még ilyen gyermek , a mozivásznon Tarkovszkíi: Iván gyermekkora
