Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

4 ltlAI»ft.Ö 1962. NOVEMBER t. Jm dánja és Szaid-flrábia közös katonai parancsnokságot hozott íé’re Jemen ellen Szanaa Jodánia és Szaud-Arábia — mint hírügynökségi jelentések­ből kiderül — egyre nyíltab­ban készülődik a Jemen elleni háborúra, s ezért fokozza pro­pagandáját a köztársasági rendszer ellen. Ennek egyik megnyilvánulá­sa volt a szómba.on kiadott szaud-arábiai kormánynyilat­kozat, amely azzal vádolta a jemeni kormányt, hogy fegy­veres erő Írnek repülőgépei bombáztak szaud-arábiai fal­vakat, másik megnyilvánu­lása pedig Vaszfi Teli jordá- niai miniszterelnök dühödt kirohanása. A miniszterelnök szombati beszédében élesen támadta Szalal és Nasszer el­nököket, s bejelentette: Jordá­nia és Szaud-Arábia új kato­nai szerződést írt alá, amely­nek értelmében közös katonai parancsnokságot és „védelmi tanácsot” hoznak létre. Teli felszólította az arab államokat, csatlakozzanak e katonai pak- tumhdz. Jordánia — mondotta Teli — támogatást nyújt minden olyan államnak, . amelyet Nasszer fenyeget”. Szalal elnök vasárnap be­szédet mondott Makhában. A többi között kijelentette: ha Szaud király nem szünteti meg Jemen-ellenes tevékenységét, csapatait nem tartja országá­nak határain belül, akkor a je­meni főparancsnokság utasí­tást ad a fegyveres v erőknek, szabadítsák fel a Jementől el­rabolt területeket: Qizan és Najran városokat. Qizant, a vörös-tengeri ki­kötővárost és Najrant Szaud király apja, Abdul Aziz hódí­totta el a harmincas évek ele­jén Al Badrnek, a most elker­getett jemeni királynak a nagyapjától. A közép-keleti hírügynök­ség azt jelentette, hogy Husz- szein jordániai király állító­lag Bejhan protektorátus terü­letén tartózkodik. Bejhan a Szalallal szemben álló törzsek fő fészke. Megnyílt a Bolgár Kommunista Párt Vili. kongresszusa Todor Zsírkor beszéde Algériai önkéntesek fogják segíteni az angolai szabadságharcosokat Al g ir. Mario de Andrade, az An­gola felszabadítására alakult népi mozgalom jelenleg Algír­ban tartózkodó elnöke kijelen­tette, hogy Ben Bella algériai Közlemények Áramszünet lesz 6-án 6—16 óráig kát>elzárlafc kijavítása miatt Rác­város és Cupltelep területén. Továbbá 6-án 8—16 óráig nagy­feszültségű hálózat karbantartása miatt Kovácstelep egész területén. Áramszünet lesz 6-án 8—16 óráig hálózatépítés miatt az új-mecsek- aljai 62, 63. 64, 86, 81, 88, 89, 101, 102, 113, 114, 115, 116-os épületekben. * Találtak S kerékpárt, egy tricik­lit, 2 kardigánt, 2 pénztárcát na­gyobb összeggel, egy kulcskarikát 6 kulccsal, egy gyermekkerékpárt, egy órát, 2 aktatáskát, egy esőkö- penyt. A talált tárgyakat az Iga­zolt tulajdonosok a városi és já­rási rendőrkapitányságon (Kilián Gy. u. 3. II. em. 81. sz. szobában) átvehetik. miniszterelnök vele folytatott megbeszélésén szolidaritást vállalt az angolai szabadság­harcosokkal. Ben Bella meg­ígérte, hogy önkénteseket küld Angolába. Andrade hozzáfűzte: az an­golai felszabadi tó hadseregben nemcsak algériai önkéntesek fognak harcolni, hanem — amint lehetőség nyílik rá — más afrikaiak is részt vesz­nek a portugál gyarmati iga lerázásáért folyó felszabadí- tási harcban. Mario de Andrade még azt is közölte az UPI tudósítójá­val, hogy az Angola felszaba­dítására alakult népi mozga­lom ebben a hónapban fontos tanácskozást tart. A tanácsko­zás résztvevői megvitatják az ország helyzetét és megvonják eddigi tevékenységük mérle­gét. A tanácskozás jelszava: „Győzelem vagy halál!” Szófia. Hétfőn délelőtt Szófiában — magyar idő szerint 8 órakor — megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt VIII. kong­resszusa. A tanácskozást — amelyen ezernél több küldött vesz részt és 55 testvérpárt de­legációja van jelen — Todor Zsivkov, a Központi Bizottság első titkára nyitotta meg. Az egybegyűltek viharos hosszantartó tapssal köszöntöt­ték a testvérpártok delegációit. A kongresszus ezután Georgi Fetrov javaslata alapján egy­hangúlag megválasztotta veze­tő szerveit. A küldöttek ezután egyhan­gúlag elfogadták a kongresz- szus napirendjét: 1. A Központi Bizottság be­számolója a VII. és a VIII. kongresszus között végzett munkájáról. Előadó: Todor Zsivkov, a Központi Bizottság első titkára. 2. A Revíziós Bizottság be­számolója. Előadó: Jordan Pet- radzsijev, a 1Revíziós Bizottság elnöke. 3. A párt vezető szerveinek megválasztása. Ezt követően Todor Zsivkov lépett a szónoki emelvényre és megkezdte a Központi Bizott­ság beszámolóját. — „A jelenlegi helyzet marxista-leninista elemzése világosan megmutatta, hogy a világ a következő választás elé került: vagy békés együttélés a két világrendszer között, vagy pedig nukleáris világhá­ború. Harmadik út nincs. A békés együttélés politikáját a történelmi fejlődés határozta meg. Rá kell azonban mutat­nunk, hogy a békés együtt élés politikájának veszett ellensé­gei is vannak. Egyrészt az im­perialisták és a háborús gyúj- togatók, a nagy monopóliumok urai, másrészt politikai ellen­ségei a jobboldali szociálde­mokrata pártok, a revizionis­ták és a dogmatikusok. Pár­tunk és kormányunk politiká­ját továbbra is a népek közötti béke és barátság eszméje lel­kesíti, mivel ez felel meg né­pünk nemzeti érdekeinek” — mondotta beszédében Zsivkov. A legégetőbb nemzetközi kér dósekről szólva Zsivkov három legfontosabb problémára hívta fel a figyelmet, amelyek meg­oldásától, a béke megőrzése függ. Ezek: a Karib-tenger tér­ségében létrejött veszélyes helyzet normalizálása, a má­sodik világháború maradvá­nyainak felszámolása Európá­ban, valamint az általános és teljes leszerelés megvalósítása szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett. Zsivkov közölte, hogy a Köz­ponti Bizottság novemberi plénumán hozott határozatok­nak megfelelően létrejött a Központi Bizottság különbi­zottsága az első titkár vezeté­sével, hogy megvizsgálja, mi­lyen törvénysértések történtek, és javaslatokat tegyen a kér­dés teljes és végleges megol­dására. — A vizsgálat során bebizo­nyosodott — állapította meg Zsivkov —, hogy a legfelelősebb párt- és államvezetők köziül egyesek, olyan politikai bizott­sági és központi bizottsági ta­gok, mint Vlko Cservenkov, Anton Jugov, Georgi Cankov, Ruszi Hrisztozov, Georgi Kum- biiiev, Ivan Rajkov és Apostol Kolcsev, a személyi kultusz idején durván megsértették a törvényeket, s ezzel súlyos ká­rokat okoztak a pártnak és az országnak. Ezenkívül Vlko Cservenkov és Anton Jugov egyáltalán nem vonta le ma­gára nézve a következtetéseket a Központi Bizottság ápri'isi és novemberi plénumán hozott határozatokból, sőt mindketten szembefordultak a pártvonal­lal és a párt egységével, frak- ciós tevékenységet folytattak ás nagy nehézségeket gördítet­tek a párt és a kormány mun­kája elé. — Jelentenem kell a kong­resszusnak — mondotta Zsiv- kov —, hogy a Központi Bi­zottság április! plénumán tár­„A tárgyalások utat nyitnak a konfliktus rendezéséhez" A Pravda vezércikke A Pravda hétfői száméban fenti cím­mel vezércikket közöl. A cikk a többi között hangsúlyozza: Hetek óta súlyos áldozatokkal járó katonai összetűzések folynak az indiai— kínai határon. A heves összecsapások és a politikai feszültség nem enyhül, ha­nem fokozódik. Ez komoly nyugtalan­ságot kelt a nemzetközi közvélemény­ben. A béke és haladás minden hívét nyugtalansággal tölti el. A történtek mélységesen aggasztják a szovjet embe­reket, a szocialista országok népeit, mert két olyan nagy ország összetűzésé­ről van szó, amelyek közül az egyik szo­cialista állam, a másik pedig számot­tevő erőt jelent a gyarmati rendszer ellen, a békéért és a nemzetközi bizton­ságért aktívan harcoló fiatal szuverén államok nagy csoportjában. A konflik­tus két olyan szomszéd ország között támadt, amelyet a múltban hagyomá­nyos baráti kapcsolatok fűztek egymás- máshoz. Érdeke lehet-e a Kínai Népköztársa­ságnak, vagy az Indiai Köztársaságnak a háborús konfliktus kiélezése? Egyálta­lán nem. A kínai nép alkotó munkának szenteli erőit, lelkesen dolgozik a szocia­lista épitőmunka terveinek válóraváltá- sán. A háborús törekvés elve távol áll a szocialista állam jellegétől. A háborús bonyodalmak csak elmérgesíthetik az indiai nép helyzetét is. A konfliktus folytatása kimenti India amúgyis korlá­tozott gazdasági forrásait és elvonja az indiai népet az ország szociális és kul­turális újjáépítésével kapcsolatos fel­adatainak megoldásától, az antifeudális és imperialistaellenes forradalom befe­jezésétől. Mint a tények mutatják, a háborús láz okozta körülményeket azok az indiai körök akarják a maguk javára felhasználni, amelyek az ország haladó, demokratikus erőinek elfojtására, to­vábbá arra törekszenek, hogy Indiát el nem kötelezettség pozíciójából a" roressziv katonai tömbök karjaiba ta­Az indiai—kínai határon folyó kato­nai akciók arányainak kibővítése csak az imperialista tábor, a' nemzetláözi reak­ciós erők malmára hajthatja a vizet, azok malmára, akik egyetlen alkalmai sem mulasztanak el, hogy egymásnak uszítsanak baráti népeket, széthúzást szítsanak a békéért, a demokráciáért és a haladásért harcolók soraiban, szocia­lista országokat szembeállítsanak olyan fiatal szuverén államokkal, amelyek el­nyerték nemzeti függetlenségüket. Az imperialista körök minduntalan arra törekszenek, hogy bekapcsolódja­nak a konfliktusba, makacsul igyekez­nek olajat önteni a tűzre, s kitartóan ajánlanak fel fegyvert és segítséget az egyik félnek, arra számítva, hogy ezzel kiterjesztik az összetűzés méreteit. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak vezető körei egyetlen felhívásban sem száttak síkra a kínai—indiai tűzszünet mellett. Az imeprialista tábor e mesterkedé­sei annál veszedelmesebbek, mert olyan körülmények között folynak, amikor a háborús erők táplálni próbálják azt a nemzetközi feszültséget, amelyet a Ka- rib-tenger térségében az amerikai mili­tarista körök agresszív, provokációs ak­ciói okoztak. A kialakult nemzetközi helyzet megköveteli minden békeszerető erő összefogását a nemzetközi biztonság szavatolásáért folyó közös harc céljából A Szovjetunió kormánya az indiai— kínai határon előállt konfliktus kezdete óta sikraszáll a viszály tárgyalások út­ján való megoldása mellett. A ‘Kínai Népköztársaság testvérállama a Szovjetuniónak és vele kialakult kap­csolatai a szocializmus és a kommuniz­mus felépítésével kapcsolatos alapvető célok közösségére épülnek. Indiához a Szovjetuniót jó, baráti kapcsolatok fű­zik. Mi nagyra értékeljük ezeket a kap­csolatokat. A szovjet emberek nem ma­radhatnak közömbösek, amikor iestvé- reink és barátaink: a kínai és az indiai nép vére folyik. Ezért a szovjet embe­rek úgy vélik, hogy a kialakult helyzet­ben nem szabad semmi olyasmit tenni, ami elmérgesítené a helyzetet, hanem el kell rendelni a tűzszünetet és minden feltétel nélkül kerekasztal mellé kell ülni tárgyalások céljából. Az indiai—kínai konfliktus kiszélese­désének veszélye és azok a veszedelmes számítások, amelyeket ehhez a konflik­tushoz a nyugati militarista erők fűz­nek, jogos aggodalommal töltik el az Indiával és Kínával szomszédos orszá­gok népeit. A konfliktusban résztvevők katonai akcióinak megszűntetését követelte Ázsia és Afrika több vezető ftoUtikusa is. Nyilvánvaló, hogy minél tovább tart a konfliktus, annál több lesz az áldozat, s a békés megoldás annál több akadálya gyülemlik fel mindkét félnél. Ha nem valósul meg a tűzszünet a konfliktus kiszélesedik és elmélyül, s egyre na­gyobb szerepet töltenek majd be nem is annyira a vitás területi kérdések, mint inkább a presztízskérdések. — A konfliktus folytatásával együtt járna mindkét fél ember- és anyagi forrásai­nak még fokozottabb mozgósítása és a huzamos háborús vérontás. Ez ugyan­akkor rengeteg szenvedést zúdítana a két ország népeire és rendkívül káros hatással lenne a nemzetközi helyzetre. A szovjet emberek szilárdan kitarta­nak amellett, hogy a jelenlegi helyzet­ben a legfontosabb a tűzszünet elren­delése és a konfliktus békés rendezését célzó tárgyalások megindítása, őszintén kívánják, hogy India és Kína képviselői a lehető legsürgősebben tárgyalóasztal­hoz üljenek. Elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy türelmesen megtárgyalják a vitás kérdéseket, hogy áthassa őket a kölcsönös megértés és együttműködés szelleme, továbbá, hogy erőfeszítéseket tegyenek kölcsönösen elfogadható meg­oldás céljából. Az ilyen megoldás meg­felelne a kínai és az indiai nép érdekei­nek, s egyben az ázsiai és a világbéke fenntartását, valamint megszilárdítását is szolgálná. gyaitak maradéktalan végre­hajtása, a személyi kultusz idején elkövetett törvénysze­gésekből folyó következtetések levonása, a párt és vezetősége egységének és összeforrottsá- gának további erősítése végett a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának plénu­ma az alábbi határozatot hoz­ta: 1. Ki kelj zárni a Párt Köz­ponti Bizottságából és a fele­lős államféfiúi munkából An­ton Jugovot a szocialista tör­vényesség durva megsérté­séért, valamint a pártvonai és a pártegysóg ellen irányuló te­vékenységéért. 2. Ki kell zárni a párt Köz­ponti Bizottságából és a felelős államférfim munkából Georgi Cankovot, Ruszi Hrisztozovot, Georgi Kumfoilievet, Ivan Raj- kovot és Apostol Kolcsevet a szocialista törvényesség durva megsértéséért. Ki kell zárni a Központi Bi­zottságból és a párt soraiból Vluko Cservenkovot, mert a pártban és az országban a marxizmus—len in izmustól ide­gen légkört teremtett, durván megszegte a szocialista törvé­nyességet és súlyos károkat okozott a pártnak és az ország­nak, továbbá azért, mert párt­ellenes magatartást tanúsított a Központi Bizottság áprilisi plénuma után, a pártvonal és a pártegység ellen irányuló te­vékenységet fejtett ki. 4. Meg kell fosztani a párt­ban és az állami életben be­töltött felelős tisztségétől Hrisz- to Boevet, a szocialista tör­vényesség durva megszegésé­ért. — A Központi Bizottság e határozatai — mondotta Zsiv­kov — kedvezően tükröződnek majd pártunk és hazánk to­vábbi fejlődésében, elvi je­lentőségűek mindenki számá­ra. A Bolgár Kommunista Pártban nem lehet kétféle mértékkel mérni, mindenki rői tettei alapján kell ítélni. Sen­kinek sincs megengedve — bárki legyen az és bármilyen tisztséget töltsön is be, — hogy megsértse a szocialista törvé­nyesség és a kommunista el- kölcsiség követelményeit. Pár­tunkban egy vonal, egy fegye­lem egy erkölcsiség létezik mindenki számára. Kémkedésen ériék az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének egyik man* katársát. Moszkva / A Szovjet! külügyminiszté­rium vasárnap erélyesen til­takozott az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségénél és javasolta, hogy a nagykövetség Richard Carl Jacob nevű mun­katársa azonnal hagyja el a Szovjetunió területét. A szovjet áttambiztoosági szervek pénteken tetten érték: Richard Carl Jacobot, amikor kémanyagokat vett ki a moszkvai Puskin utca 5/6 saár; mú ház kapualjálban be rendé** zett rejtekhelyről. A Jacobnál talált anyagok jellege nemi hagy kétséget afelől, hogy kon-i spiratív összeköttetést tartott! fenn egy szovjet területen tara tózkodó kémmel. Lapzártakor érkezett­Beszakífo ta a házfalat egy elszabadult leaerautó ! Tegnap a későcsti órákban 4 ! Vak Bottyán utcában haladt fel­i felé az emelkedőn Harsányt János* az FB 11-44 forgalmi rendszámú, a Magas- és Mélyépítő Vállalat tulajdonát képező gépkocsival. A tehergépkocsinak kb 50 mázsa par­ketta volt a rakománya. A gépko­csivezető a Vak Bottyán u. 6. szá­mú ház előtt észrevette, hog„/ a gépjármű gardántengelyének est- varjai elszakadtak. Ezért megállt* hogy megjavítsa, öklömnyi követ tett a hátsó kerék alá, ez azonban nem tudta feltartóztatni a súlyos kocsit. A tehergépkocsi visszafelé gurult és mintegy 50 métert rohant hátra, kidöntve egy villanyoszlo­pot, mely valamelyest visszafogta a lendületét, de még így is besza­kította a Mindszent utca 2-es szá­mú ház falát, összetörte az abla­kokat, eltépte a villamosvezeteke- ket. A gépkocsi vezetője javítás köz­ben a jármű alatt feküdt és as megindulás után a hátán sérülést okozott. A baleset aránylag Szerencsé* kimenetelűnek mondható* mert 4 közelben a gépkocsivezetőn kívül ember nem tartózttbdoU és így emberéletben nem történt kár. \ bedőlt falu ház szobája azonban lakhatatlanná vált. A balesetért *2 eddigi megállapítás szerint a gon* datlan gépkocsivezetőt terheli m felelősség. Fájdalommal Midatjuk, hogy drága jó édesapánk, •nagy­apánk, dédnagyapa és kedves rokon Molnár István MÁV nyugdíjas november 4-én 84 éves korában elhunyt. Temetése november 8-án. csütörtökön féft 3 órakor lesz a pécsi köztemetőben. A gyászoló család. — MÉG EBBEN az évben átalakítják a Pécsi Vendéglá­tó Vállalat „Központi” étter­mét a Hal téren. Az átalakí­tott étterem önkiszolgáló rendszerű lesz. A Pannónia Sörgyár gyakorlott LAKATOSOKAT ÉS KADAROKAT felvesz. — HALÁLOZÁS. Felejthetetlen jó leányom, szeretett testvérünk, sógornőm Scbweininger Jánosné Wunderlich Terét Gyöngyi novem­ber 4-én 35 éves koriban hosszd szenvedés után elhunyt. Temetése november 8-in. csütörtökön 3 Óra­kor lesz a pécsi köztemetőben. A gyászoló család. Nagy nyakkendő-, selyemkendő- és sál­adiár 1962. november 10-ig FÉRFIKALAP- SZAKÜZLETÜNKBEN Kossuth L. n. 39. Pécsi Ruházati Bolt Kőzületek, szövetkezetek, kultúrházak figyelem! A Belkereskedelmi Köles«« zó Vállalat ffip. IX. Közrak­tár a. 30.) jutányos áron elad használt tricikliket és rex-biliárdasztalokat Érdeklődni lehet a 336-499 telefaxai,

Next

/
Thumbnails
Contents