Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-06 / 260. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mmmmm'WMMM.M- NAPLÓ 1962. NOVEMBER 6. J t MAGVAS SZOCIALISTA MŰNK ÁSPÁBT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XÍX. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 260. SZÁM Milio'an megbeszélései a Kubai Köztársaság vezetőivel Előkészületek a Biztonsági Tanács ülésére Havanna. A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettes vasárnap a havannai elnöki palotában megbeszélést folytatott a Kubai Köztársaság vezetőivel: Osval- do Dorticos köztársasági elnökkel. Fidel Castro miniszterelnökkel, Raul Castro miniszterelnökhelyettessel, a fegyveres erők miniszterével, Frnesto Guevarával, E miliő Aragones Machadóval és Carlos Rafael Rodriguezzel, a kormány és az egyesült forradalmi szervezetek vezetőivel. Az őszinte barátság, a teljes bizalom és a kölcsönös meg j értés légkörében lezajlott beszélgetések során megvitatták j a nemzetközi helyzet kérdéseit. A. I. Alekszejev. a Szovjet- I unió kubai nagykövete is részt vett a beszélgetésben. Moszkva. A TASZSZ jelentette vasárnap, hogy Ashen Mikojan, Anasztasz Mikojannak, a szovjet Minisztertanács első elnök- helyettesének felesége 65. életévében súlyos betegségben elhunyt. Havanna. Mikojan, szovjet miniszterelnökhelyettes az őt ért családi gyász ellenére Havannában maradt, hogy folytassa a nagyfontosságú megbeszélést, fia, tSzergo Mikojan azonban, aki ’ elkísérte apját Havannába, vasárnap este repülőgépen New Yorkon keresztül hazautazott Moszkvába. A havannai rádió ismertette Dorticos elnök és Castro miniszterelnök részvéttáviratát a szovjet államférfihoz, amelyben megemlékeztek a szovjet kormány és személy szerint kel vonultak a kubai nagykő vétség épületéhez, ahol átnyújtották határozatukat, amelyben kijelentik: tiltakoznak az amerikai agresszió ellen és szolidaritást vállalnak Kuba népévei Róma. Az Units a kubai helyzetté' | kapcsolatos cikkében azt írja, hogy az Egyesült Államok magatartása nem segíti elő a válság megoldását, annak ellené re, hogy szavakban ilyen óhajokat hangoztat. Felmerül az a gyanú — írja a lap, — hogy az amerikai vezetők a válságot j kizárólag a maguk javáral akarják felhasználni. Az országgyűlés ülésszakán Péter János beszél. A magyar—indonéz barátsági és együttműködési szerződésről A villamos energia fejlesztéséről — A tanácstagok választásával összefüggő törvényjavaslatról tárgyalt az országgyűlés A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója Mikojant a kubai néphez fű-1 ző kapcsolatokról. A havannai tárgyalásokról I írva az El Mundo című kubai iap vasárnapi számában megállapította: „E megbeszélések j végső kimenetele minden [ egyes nappal jobban erősíti a Kuba és a Szovjetunió közötti barátságot.’' New York. McCloy, a Kennedy elnök j által létrehozott kubai koordi- | nációs bizottság vezetője va- j sárnap stamfordi otthonában j vendégül látta Vaszilij Kuz- nyecov szovjet -külügyminisz- ' terhelyettest. A találkozót hi- * vatalosan társadalmi jellegű- _ nek minősítik, de megfigyelők úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányainak megbízottai a kubai kérdésről tárgyaltak. Paul Rügger, a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottja kedden az ENSZ központjába érkezik. Rügger megbeszéléseket folytat ENSZ-körökkel a Kuba felé irányuló hajószállítmányok esetleges nemzetközi ellenőrzéséről. U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára hétfőre összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait. U Thant hírek szerint előkészíti a Biztonsági Tanács újabb ülését, amelyre esetleg még e héten sor kerül. U Thant egyébként szintén részvéttáviratot küldött Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettesnek felesége elhunyta alkalmából. Peking. Peking népe vasárnap nagyszabású tüntetésen' fejezte ki szolidaritását Kuba iránt A tüntetők hosszú oszlopokban zászlókkal és transzparensekHétfőn délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losoncéi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tauez János, dr. Trauttmann Rezső miniszterek, dr. Altai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Péter János külügyminiszter nyilatkozata az MTI-nek a nemzetközi helyzet Időszerű kérdéseiről KÉRDÉS: A. külügyminiszter elvtárs a parlament ülésén nyilatkozott arról, milyen fontos a jelenlegi nemzetközi helyzetben az indonéz—magyar barátsági szerződés, mint a békés együttélés példája. Ha a nemzetközi helyzetről beszélünk, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a nagyjelentőségű tárgyalásokat, amelyek jelenleg Kubában folynak. Mi a véleménye Péaer elvtársnak arról, a helyzetről, amelyet az amerikai agresszió alakított ki Kuba körül. FELELET: A Kubában és ezzel párhuzamosan az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén, New Yorkban folyó tárgyalásoktól azt várjuk, hogy a Kubai Köztársaság és e Szovjetunió kormányának javaslatai értelmében megállapodás jön létre a Kubai Köztársaság területi sérthetetlenségének és függetlenségének garantálására s ezzel a háborús veszély kiküszöbölésére. Az Egyesült Államok és egyes más amerikai országok területéről a Kubai Köztársaság ellen tervezett invázió és fegyveres támadás rendkívül kiélezte a nemzetközi helyzetet, s a háborús veszélyt még in- kább fokozta az Egyesült Államok kormányának törvénytelen intézkedése, amellyel a Kubai Köztársaságot meg akarta fosztani az önvédelem jogától és lehetőségeitől. A Szovjetunió kormányának a helyzet megoldására tett józan és bölcs javaslatai egyszerre nyújtanak védelmet a Kubai Köztársaságnak és a nemzetközi békének. Ha az Egyesült Államok kormánya megadja azokat a garanciákat, amelyeket Kennedy elnök Hruscsov elvtárs javaslatára adott válaszában ország-világ előtt ígért: a feszültségek lényeges enyhülése mellett kialakulhat a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve alapján a Kubai Köztársaság és az Egyesült Államok viszonyának normalizálása. A világ békeszerető közvéleménye, amely a veszély nagyon kritikus óráiban a Kubai Köztársaság védelmére megmozdult, azt várja, hogy a hős kubai nép szabadon folytat hatja szocialista társadalma építését. KÉRDÉS: Amennyiben ebben a kérdésben a felvázolt alapokon megoldás születhetik. hogyan hat ez ki a többi nemzetközi problémák megoldására? FELELET: Ha a Kubai Köztársaság függetlenségének garantálására és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló mostani tárgyalások elérik a kívánt célt, ezzel kedvező nemzetközi politikai légkör alakulhat ki a mai időszerű egyéb nemzetközi kérdések tárgyalások útján való rendezésére, ideértve az atomfegyverek terjedésének megakadályozására, a termonukleáris kísérletek megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, s kedvező lehetőségek nyílnak a külföldi katonai támszpontok felszámolására, az általános és teljes leszerelésre vonatkozó tárgyalások folytatásához, a német kérdés rendezéséhez is. KÉRDÉS: Péter elvtárs említette a különböző társadalmi rendszerű államok békés együtt élését, mint a nemzetközi helyset alakításának egyik fontos téBejelentette, hogy Fekete Miklós országgyűlési képviselő lemondott mandátumáról, s a Bács-Kiskun megyei választó- kerületben így megüresedett képviselői helyre Csik Antal pótképviselőt hívta be. Az országgyűlés ezután jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendéletekről szóló jelentését, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak napirendjét. A napirend a következő: * 1. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961. aug. 23-án aláírt barátsági és együtt működési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről ée elosztásáról szóló törvényjavaslat tárnyezőjét. A világ közvéleményét erősen foglalkoztatja a testvéri Kína és India vitája. Ml erről az On véleménye? FELELET: Bennünket testvéri kapcsolatok fűznek a Kínai Népköztársasághoz, népéhez és kormányához, baráti kapcsolatok fejlődtek ki a Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság népe és kormánya között is. Érthető aggodalmat kelt bennünk az a körülmény, hogy az évezredes baráti és jószomszédi viszonyban élő két nagy nép országai határán konfliktusokra került sor. Olyan problémák miatt került szembe egymással a Kínai Népköztársaság és India, amelyek a gyarmatosítók által hátrahagyott áldatlan örökségből erednek. Ebből a konfliktusból azok az imperialista körök húznak hasznot, amelyek ellen következetesen küzd a Kínai Népköztársaság, s amelyek agresszív tervei ellen az Indiai Köztársaság is sokszor emelte fel szavát. Világosan látható, hogy ezek az imperialista körök az egész határ problémát igyekeznek a két nagy szomszéd nép ellentéteinek további szítására használni. Mi teljes bizalommal tekintünk a Kínai Népköztársaság javaslataira, amelyek békés tárgyalások útján kívánják a problémákat rendezni. Kifejezem azt a reményemet, hogy az Indiai Köztársaság kormánya a Kínai Népköztársaság kormányának tárgyalásokra vonatkozó javaslatait el tudja fogadni kiindulási alapul a békés tárgyalások megindításához. gyalása; 3. a tanácstagok választásával összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. a legfőbb ügyész beszámolója. Az országgyűlés ezután megkezdte a tárgysorozat megvitatását. Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra. Erősödik az indonéz—magyar barátság •— Megtisztelő feladatnak tartom — mondotta, — hogy a külügyi bizottság nevében az országgyűlés elé terjeszthetem törvénybeiktatás céljából a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelynek ratifikációs okmányait a napokban cseréltük ki. Az indonéz—magyar barátság szilárd alapját képezi, hogy a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben azonosak nézeteink. — Kapcsolataink a baráti Indonéziával örvendetesen fejlődtek az utóbbi időben és együttműködésünk kiterjedt a politikai, gazdasági és kulturális élet számos területére. Kormányunk és népünk együtt érzett és támogatást adott az indonéz népnek és kormányának abban az igazságos harcban, amelyet Nyugat-Irián felszabadításáért folytatott. — Gazdasági és kulturális kapcsolatainkat szintén egyezmények szabályozzák, amelyek fontos kiegészítései a barátsági szerződésnek. Kormányunk nagy gondot fordít az országaink közötti egyezmények következetes végrehajtására. — A magyar nép őszinte, baráti érzelmeket táplál a szabadságszerető indonéz nép és vezetői iránt. — E gondolatok jegyében kérem a tisztelt országgyűlést, emelje törvényre a magyar— indonéz barátsági és együttműködési szerződést. Kibontakozik a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élése Ezután Péter János külügyminiszter szólalt fel. — Tisztelt Országgyűlés! — Kedves Képviselőtársak! Nevezetes államközi szerződést iktatunk ma törvénybe. Ez az első barátsági és együttműködési szerződés, amely a Magyar Népköztársaságot egy nem szocialista országgal köti össze. Első, de bizonyára nem utolsó. Amilyen mértékben erősödik a különbőz» rendszerű országok békés egymás mellett élése, olyan mértékben növekszik majd a különböző rendszerű országok együttműködésének alapelveit és kereteit meghatározó szerződések száma. — A magyar—indonéz barátsági szerződés nemcsak a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolataiban jelent kiemelkedő eseményt, hanem jelentős esemény általában is a különböző rendszerű országok együttműködésének fejlődésében. A volt gyarmatokat nem múltbeli gyarmati sorsuk, hanem jelenlegi és jövendő nemzetközi szerepük tükrében kell szemlélnünk. Indonéziára nekünk ma nem úgy kell tekintenünk, mint Hollandia egykori gyarmatára, hanem mint a földkerekség egyik legnagyobb országára. Indonézia, arányait tekintve, a földkerekség ötödik országa. Az egész nemzetközi élet szempontjából tanulságos az a szívós harc, amelyet Indonézia folytatott Nyugat-Irián felszabadításáért. Az Egyesült Nemzetek Szerve- zetében majdnem egy évtizeden át évről évre kérte Indonézia Nyugat-Irián kérdésének tárgyalások útján való megoldását Egészen mostani áe eredménytelenül. A nemzetközi helyzetben az erőviszonyoknak, az ENSZ-ben a tagállamok összetételének nagy mértékben meg kellett változnia ahhoz, hogy Indonézia és Nyu- gat-Irián elérhette célját — Indonézia nagy sikerének, Nyugat-Irián félszabadulásának világosak a magyarázatai. Sukarno elnök felhívására az indonéz nép késs volt ar- ra, hogy a fegyverrel betolakodókat fegyverrel verje A Szovjetuniónak, a ta tábornak a békés egym»(Folytatás a 2. oldalon)
