Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

I mSL NOVEMBER 4. «JUP»LÖ 7 Közel 400 ezer látogató — Háromnegyed intőié forint szórakozásra — Űj kiállítási terem nyílik Á mecseki vidámpark és állatkert évi mérlege Százhúsz évig élhet az ember Gyorsan növekszik az életkor — A jövő nagy problémái' az öregek elhelyezése A Dőmörfcapunál elhagyot­tan áll az úttörővasút mozdo­nya. üreseik a nyáron oly sok örömet szerzett vasúti kocsik is. A vidámparkból nem hali- latszik a megafon zenéje, csak néhány munkás végez még utolsó simításokat” a kisebb építkezéseken. Becsukta kapu­it a vidámpark s ilyenkor ülő számadást készíteni. Erről be­szélgetünk dr. Borjáti József­fel az igazgatóval. — Az első év volt ax idei, amikor egész szezonban nyit­va volt a vidámpark — mond­ja. — Április 21-én nyitottunk és október 31-én zártunk A statisztikai adatokból ki­derül: az állaitkertnek, a vi­dámparknak és az úttörövas- útnak a nyáron csaknem 400 ezer látogatója volt. A vidámparkban közei 200 ezer ember szórakozott, az úit- t'hő vas úton pedig mintegy 35 ezren utaztak. Melyek voltak a vidámpark legkedveltebb játékai? A kisautó, az óriás­kerék, a lutri, a halászat, a meseoéJlövöide; 1. De szinte valamennyit lei lehetne sorol­ná, nem kerülték eL egyiket sem a szórakoznivágyók. Eb­ben az esztendőben jelentősen fejlődött az egész komplexum. A vidámpark területe a kegrfe- tinek több mint kétszeresére, 10 holdra bővült, s ezen a 10 holdon 27 játék állt a szóra­koznivágyók rendelkezésére. — A következő évben újabb játékokat szerelünk fel, pél­dául a hordójátékofc is "* mondja az igazgató. ■— 1963- ban 30—32 lesz a játékok szá­ma, bár elmondihatom, hogy nem annyira a számszerű bő­vítés a célunk, mint inkább az érdekes, új technikai játékok beállítása. A jövő évben megkezdik a nagydodgem építését. Az új já­tékot 1964-ben adják át ren­deltetésének. A vidámpark bejárata mel­lett nagy épület magasodik: étterem és irodaház lesz. Az irodaházi részét ebben a hó­napban átadják, de elkészül a vendéglátó raktári része is. A kiszolgáló rész valamint a kerthelyiség a tavasszal áll majd a látogatók rendelkezé­sére. Az étteremben bisztró­ételeket és büfécikkeket áru­sítanak. S a mostani iroda­épület helyén? <■»* A látogatóktól érkezett javaslat; épít sónk tánchelyet I mondja az igazgató. — A ja­vaslatot helyesnek találtuk és a lebontott irodaépület helyén építjük meg. •*- lesznek kitű­nő hanglemezeink, a táncolni- vágyók is megtalálják szórako­zásukat. Ennyit a vidámparkról. S hozzá még azt, hogy a vidám­park ebben az esztendőben — a 11 esős, borús vasár- és ün­nepnap ellenére rentábilis volt körülbelül háromnegyedmülió forintot szórakoztak el a lá­togatók. Apropó az eső! A jövő évben a vidámparkban felál­lításra kerül 5—6 esővédő pa­vilon is. Most télen pedig sít és ródlit köksömöznek minden nap «-» szinte fillérekért. Az úttörő vasút is ebbe* a „vállalathoz” tartozik: mint­egy 30 ezer forint forgalmat bonyolított le a nyáron. Ter­vezik a vasút hosszabbítását, j ehhez már 2 kilométerre ele- i gendő sín és talpfa rendeüke- ; zésre álh Ax idén szépen fejlődött, gyarapodott az állatikért is. — Dgelalda pávián* kameruni kecske, galléros pávián, két- pupú teve, rackajuh, nutria, holló és még számos állat lett as állatikért új lakója. Az új látnivalók vonzották a látoga­tókat: ebben az évben mint­egy 180 ezren keresték fel. Jövőre új állatok érkeznek I puma vagy párduc, nőstény- | oroszlán, esetleg elefánt. Az állatkert mesterséges tava mel­lé szeretnének majd egy mér­sékelt égövi madarak osztá­lyát felállítaná. De terveznek kutyatenyészet létrehozását is, ahol kizárólag magyar kutyá­kat akarnak tenyészteni és ér­tékesíteni. Pulit, komondort, kuvaszt, agarat lehet majd venni. A klinikák kísérleti cél­jaira fehérpatkány tenyészetet hoztak létre. Jövőre úi kiállí­tasd termet is nyitnak. A me­zőgazdasági vásáron meígvett vadásziházat még a télen rend- behozzák s az állat&ert észa­ki részén felállítják. A vadász­háziban kiUönböeő trófeákat, akváriumot és a hazai fauná­hoz tartóé» preparált állatokat mutatnak be. Cikkünk elején azt írtuk: bezárt a vidámpark. Ez igaz, azonban a jövő vasárnap egy napra „meghívott közönség előtt” ismét kinyit. A püspöklaki termelőszövetkezet mintegy 60 tagja látogat el a vidámpark igazgatósága meg­hívására, egy azon tsz-ek kö­zül, amelyek terményekkel já­rulnak hozzá az állatikért állat- állományának ellátásához. Ennyi tehát a nagy szórakoz­tató kombinát évi „mérlege” s a 400 ezer látogatóval együtt mi is azt mondjuk: jól éreztük magunkat a vidámparkban s reméljük, jövőre még jobb pi­henést, szórakozást találunk majd. Garay Ferenc Tragikus végű lakástűz a Zöldfa utcában Szombaton délelőtt az egyik járókelő észlelte, hogy erősen szivárog a füst a Zöldfa utca 4 szám alatta ház ablakán. Mivel a lakás zárva volt. azon­nal álkulcsot kerítettek a kör­nyék lakói és behatoltak a szo­bába, A szobában és konyhá­ban lévő ágy és ágynemű égett, izzott 3 bútor és sűrű füst gomolygott. Értesítették a tűzoltókat, de már kiérkezésük Néhány évtizeddel ezelőtt indultak még az öregedéssel kapcsolatos kutatások. Meg­született az öregedés problé­máival foglalkozó tudomány, a gerontológia. Nemzetközi Ge­rontológiai Társaság alakult, amelynek Magyarország is el­ismert tagja. Ennek az elis­merésnek a kifejezője volt a gerontológiai kongresszus, ame lyet az október végi napokban tartottak meg Budapesten, s amelyen sok külföldi kutató is rósztvett. Városunkban különösen dr. Timaffy Miklós és dr. Németh- Csóka Mihály specializálta magát a gerontológiai problé­mákra. — Munkatársunk dr. Timaffy Miklóst kereste fel Gyakorlatilag nincs „végelgyengülés“ A fiatal orvos bevezetőként egyik cikkét nyújtotta át. A cikk a többi között arról tudó­sít, hogy 1846-ban 24,2 év volt az átlagos életkor Ma­gyarországon. A régészet tanú­sága szerint' hasonló volt a helyzet az Árpád-korban is, ezer év alatt tehát alig tör­tént változás. A múlt század közepétől kezdve ívelt felfelé a görbe, 1901-ben már a fér­fiakra, illetve nőkre vonatko­zóan 37.1 és 37,9, 1921-ben 40,4 illetve 42,6. 1949-ben 58,8 és 63,5', 1955-ben 64,7 és 68,7 év volt az átlagos életkor. A növekedésnek több ma­gyarázata van. A legdöntőbb a lakosság szociális körülmé­nyeinek javulása. Ide tartozik a táplálkozás milyensége, a la­kás- és munkaviszonyok, illet­ve ruházkodás fejlettségi foka stb. Nyilván Hollandiában fő­ként azért lehet az átlagos életkor — 71 év —, mert eb­ben a régi és gazdag kapita­lista országban magas az élet­színvonal. Mindemellett még több tényező befolyásolja az átlagos életkort, mégpedig a csecsemőhalandóság csökke­nése. A pusztító járványos betegségek megszüntetése (a pestis, kolera, himlő a közép­korban egész megyéket nép- telefiített el Magyarországon) s nem utolsósorban az orvos-: tudomány fejlődése. Az előbbiekből következik» hogy messze járunk még a le­hetőségek határától. -Dr. Ti­maffy szerint az életkor to­vábbi növekedésére lehet szá­mítani. Egyre javuló életkö­rülményeinket s az életkor ed­digi növekvő tendenciáját fi- gyelerobevéve 20—30 év múl- ma már 80 év lesz az átlagos életkor hazánkban. — És ez még mindig nem a végső határ, hiszen a legtöbb geron­tológiai kutató megegyezik ab­ban, hogy a 10O éves kor nem jelenti az emberi élet maxi­mumát. Dr. Haranghy László akadémikus, a magyar geron­tológia jeles tudósa arról be­szélt a budapesti kongresszu­son. hogy több mint 40 éves kórbonctani működése alatt egyetlen olyan elhalt egyént A tudományt szolgálja előtt, megkezdték a mentést. Az ágy előtt a füstben észre­vették a földön fekvő Maráth Ádám 58 éves gépkocsivezetőt, aki bár nem égett meg túlsá­gosan, ekkor már halott volt. j A helyszínre érkező tűzoltók eloltották a tüzet. A tűz keletkezési körülmé­nyeinek, valamint a haláleset kivizsgálását megkezdte a rendőrség és tűzoltóság. Pécs közelében működik a Szőlészeti Kutató Intézet egyik kísérleti telepe. Ez a szőlőterület a felszabadulás előtt a pécsi káptalani nagy­birtok része volt. Az egyik munkacsapat vezetője, Maza Lajos, 1926-ban került ide és azóta — 13 éves kora óta — műveli az értékes szőlőket Ma 49 éves és szakmunkás, ki­váló segítőtársa a tudományos kutatóknak. A szőlőtelep elsődleges fel­adata a különféle kísérletek végrehajtása: új, bőtermő sző­lőfajták kinemesítése, illetve új, eredményes művelési mód­szerek kiválasztása. Maza La­jos itt dolgozott már i»49-ben is, amikor létrejött a kísérleti telep és azóta eredményesen működik közre a nagy gondot, szakértelmet igénylő munkák­nál. Közben tanítja a társait, azt a tíz szőlőmunkást, akik őrá vannak bízva és csak rö­vid idő óta ismerkednek a szőlészettel. A közelgő pártkongresszus nagyszerű munkasikerekre ösztönzi a kíséiteú telep mun­kásait is- így például hónapo­kon át megfeszített erővel küzdöttek a rendkívül nagy­mérvű lisztharmat ellen. Maza Lajos és társainak jő munkáját dicséri az is, hogy — a kedvezőtlen időjárás el­lenére — a tervezettnél 1. . bi­béiül 15—20 százalékkal több termést szüretelnek az idén a Szőlészeti Kutató Intézet kí­sérleti telepén. MINTHA óriási szürke s&-~ tor aloft lenne a falu. Bo­rul t oz ég. A termelőszövet­kezet irodájának ablakából vékonyka nyárfákkal szegé­lyezett völgybe lehet látni. Hatalmas, piramisalakú fúró­torony mellett pufajkás em­berek dolgoznak. Vizet kutat­nak. Nyirkos köd szitál. A torony magasságában a távoli domboldalon vetőgépet von­tat a. traktor. A vezető fázó­san húzza össze magát. Hiá­ba. ősz van Boksán is. De akkor tavasz volt. Áp­rilis. Gözölgött a föld a nap­sütésben. Romsios Tibor és tizenkilenc társa, hajt Gyú­ró, Füzes, Juhász meg a töb­biek elhatározták: gépészeti szocialista brigádot alakíta­nak. Romsics Tibor: „Nehezen akarnak dolgozni a tagak, hát majd mi begyújtjuk a motort...” Lajt József: „Utolérem a lőrinci Kossuth-díjast, ha ad­dig élek is...” Gyúró Tivadar: „Minden­hol mozognak az emberek, tegyük mi is bele az élesz­tőt!" Kaszás Ferenc: „Úgy sze­retnék kovács lenni.. Neudörfler József: „Én még ilyet nem csináltam, de ha ti mondjátok, hogy jó lesz és bevesztek egy ilyen öreg bog­nárt?" AZ IRODA olyan mintha költöztetnék. A. helyiség fele . "C3; Gazda ja éppen „csak le­TillNKJUNCEN ül", aztán siet a határba. — Baksai Antal tsz-elnök: — Örültem, amikor beje­lentették a szocialista brigád megalakulását. Sokat segí­tettek. A gépkihasználásban bármelyik állami gazdasággal versenyre engedném őket. Tudják a kötelességüket, hajt József mögött kétezer nor- málhold van, pedig május­ban kapta a gépét. Október végére már teljesítette éves vállalását. Gyúró UTOS-a 1560 hold körül jár. Juhász se jobb, ő a jövő évet is fel­szántaná. Füzes? — Kétezer­ötszázat járt meg. Aztán az ötleteik ... Kéz nem nyúlt a gabonához a kombajnszérün. Silót gép húzta le a vontató­ról. Persze ezt látják a tagok. Kínálják őket... Akkor jön a „szüreti betegségA csoda vinné el, nekem meg a lelki- gyakorlat! „De emberek, hát egy szocialista brigád?f’ Szó­nál nem olyan szép a meny­asszony! De úgy egybevetve jól megálltak a sarat. * NAGYOBB csomag, kisebb, még kisebb, akár Attila ko­porsója. Így kerül elő a napló olajtól védett hármas burok­ból. Kaligrafált betűk. Rom­sics Tibor gépészeti vezető teszi elém. „Mi a baksai Ezüst Kalász traktorosai, szerelői vállaljuk, hogy jobban kihasználjuk a gépeket, megtakarítjuk a le­hetséges üzemanyagot, szak­mailag továbbképezzük ma­gunkat ...” — Tizenegy erőgép, egy teherkocsi, húsz munkagép az anyagi eszközünk. Vállalá­sainkon túl, az aranyosgadá- nyi tsz-nek száz, a készülék­nek hatvan holdat még fel­szántottunk. Elvégeztük a kétezerhatszáz holdas gazda­ság összes talajmunkáját. — Csak az aratáskor segített Icombájnnal a gépállomás. Jövőre még kapunk gépeket. Kombájnt is. Ha elnyerjük a szocialista címet, tovább me­gyünk és még nagyobb dol­got tervezünk. — Hogy képezzük-e magun­kat? Én a hetedik általánost végzem, aztán majd techni­kumba szeretnék menni. A többiek is tanulnak. Ketten a pápai traktorosképzőt végez­ték el, ketten az ócsárdi alap­fokút, most megy másik há­rom továbbképzésre. Azonkí­vül segítettük Fii bácsit, hogy kovácsból szerelő le­hessen, Kaszást pedig, hogy fcópács legyen. Mert 6 segéd­munkás volt. FÉNYESRE kopott lánctal­pat igazít piros színű trak­torán hajt József — Hogyan tudtam kétezer normálholdat elmunkálni? Tizenhárom éves gyakorla­tom van. A lőrinci „Kossuth- díjas mögött ötven kiló üzem­anyag fogyaszt ássál maradtam csak le. A többi része meg­volt. Én például egyszerre akasztom a gép mögé a diszktillert és a fogast. Egy- harmad időt tudok megtaka­rítani. Miért igyekszem eny- nyire? — Rendbehozzuk a termelőszövetkezetet, meg magunkat is. Négyezer forin­tot kerestem a múlt hónap­ban. * — ÖTVENKÉT éves fejjel szedtek rá- ezek a gyerekek, hogy tanuljam meg a kovács­mesterséget — mondja Ka­szás Ferenc. — Nem mon­dom belül én is mindig ezt akartam. Olyan szép munka ez. Csak az üllőm rossz, tes­sék nézni, milyen ferde. — Ugye? Dehát ki vesz már ko­vácsüllőt? Amikor lovunk is tizenöt pár van. Nem kell annyi patkó mint régen. — Azért akad ám más kovács­munka éppen elég. — Az öreg fogatosekét né­zi? Hol van az már ? v SZÜRKE sapka, piros ác*­ceruzá alól néz Neudörfler József aki ötvennyolc évével a brigád „legfiatalabb” tagja. — Az elevátort alakítjuk most át, én deszkázom be. A góréba most ezzel vitetjük fel a kukoricát, mert így nem kell az embereknek zsákolni. Szállítószalagot csináltunk belőle. Ügyes dolog. Hogy miért jó szocialista brigád­ban lenni? Hulladékból dol­gozom, most azt a fát is fel­használom, amit azelőtt el­dobtam. Nekem is kell vala­mit adni. Nem igaz? — Szóval, hogy miért jó nekem? Felvittek a mező- gazdasági kiállításra. Nagyon szép volt. A traktorosgyere­kek segítenek. Ügyetlenek, de hagyom, persze. Ha nekik ez örömet okoz. Azt hiszik csak ennyiből áll a bognár mun­kája?! —? Mit mondtak? Hogy ta­vasz óta nem iszom? No és? heszoktam. Nem a brigád kedvéért. Azért, mert magas a vérnyomásom. Igen. Meg idén a borok is elég sava- nyúdk. * Óriási szürke sátor alatt a falu. Borult az ég. Ősz van. Hatalmas piramisalakú fúró­torony mellett pufajkás em­berek dolgoznak. Vizet ku­tatnak. Valahol lent, kétszáz­ötven méteres mélységben járnak. Most már talán elég egy kavicsot átfúrni és meg­indul a víz a csöveken. Végigfolyik majd az egész falun. SZÜTS ISTVÁN sem talált, akit.— közhaszn; - latú szóval élve — a végc - gyengülés vitt el. Mindenki valamilyen betegségnek esett áldozatul. Követke zésképp ha ezeket a betegségeket kiküszö­böljük, az életkor 120 évig is meghosszabbítható. Vli az öregedés oka ? Parhon román akadémikus és munkatársa, Anna Asian létrehoztak Bukarestben egy gerontológiai intézetet, üreg­kori jzületes betegeket kezeltek novokain fájdalomcsillapító­val. Megfigyelték, hogy a no­vokain hatására nemcsak a betegek panaszai csökkentek, hanem lényegében „fiatalab­bak” is lettek: szellemük élén­kebbé, a bőrük simábbá vált, a hajuk újra kinőtt és ígv to­vább. Az eset nagy feltűnést váltott ki világszerte, a keze­lést több országban megismé­telték. A vélemények azonban megoszlanak. Annyit minden­ki elismer, hogy a dologban „valami van”. Egyébként csak egyetlen ilyen „fiatalító” intézet van a világon. Amint dr. Timaffy Miklós mondotta, a kutatók nem erre. hanem az öregköri betegségek legyőzésére, más­részt az öregség okának ala-- pos megismerésére összponto­sítják erőiket. Talán furcsa arról olvasni, hogy meg kell ismerni sz öreg­ség okát. Nem szabad elfelej­teni, hogy a gerontológia na­gyon fiatal tudomány, s bár ismereteink nem csekélyek, a szükséghez mérten mée keve­set tudunk az öregedés lénye­géről. Seregnyi példát lehet erre elmondani. Tudjuk pél­dául, hogy öregkorban azért hullik a haj, mert elsorvadnak a hajhagymák. Máig is tisztá­zatlan azonban, hogy miért sorvadnak el a hajhagymák? Tudjuk, hogy idős korban sor­vadni kezd a fogmeder és fog­hús, de nem látjuk, hogy mi okozz® ezt a folyamatot? Tisz­tázták, hogy milyen változá­sok idézik elő a bőrben a rán- cosodást, ellenben nem látjuk, bögy mi idézi elő azokat a változásokat? Fed kefll tárni az idegsejtók öregkori pusz­tulásának okait is, hiszen ez rendkívül fontos, az öregkori kézremegés, feledékenység, 'érzelmi labilitás, általában a szellemi te 1 j esi tóképessé;: csök­kenése is erre vezethető visz- sza. (Egyébként nagyon érde­kes: az értelmiségi pályán gyakran tapasztalhatják az el­lenkezőjét: sok olyan művész, tudós stb. 60—70 éves kólában éri el szellemi teljesítőképes­ségének tetőfokát.) Dr. Timaffy Miklós tájékoz­tatása szerint világszerte nagy 'lendülettel foűyik a kutatás, és remélhető, hogy öt—tíz év múltán már megközelítjük •» fenti problémák nagy részét. Azzal ugráisszerű változás áll be a munkában, hiszen ha az öregedés okait ismerjük, tenni is tudunk ellene. Bár sohasem kergetjük a halhatatlanság délibábjait, lassítani tudjuk majd az öregedés folyamatát. S ami rendkívül fontos: az öregkori betegségek gyógyítá­sával, a kellemetlen öregkori elváltozások elodázásával és tompításával derűssé tehetjük az öregemberek életét. Ahogy a Nemzetközi Gerontológiai Társaság jelmondata mondja: „Ne éveket adjunk az élet­nek, hanem életet adjunk az éveknek!” \ lakosság 14 százaléka öreg W56-ban 1 millió 234 ezer 60 éven felüli ember volt Ma­gyarországon, az őslakosság 12,5 százaléka. 1960. január í- én 1 millió 376 ezer és 13,8 százalék volt a megfelelő szám. Az öregek aránya tehát gyorsan növekszik, rég elmúl­tak azok az idők, amikor a la­kosság „korfáját” piramishoz lehetett hasonlítani, melynek minden év lépcsőjénél állan­dóan foHvott az emberek szá- I ma. Ha í<ry haladunk, több : -'rés 'esz Magyarországon, —rm-k van. ri’-vnr LászIA

Next

/
Thumbnails
Contents