Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-24 / 275. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, UGYICSÜlJETElCí DlfllilÄMTÜl.l 1962. NOVEMBER 24. Pffllk 11 BüftM A' MAGYAR SZOCIÁLIS« MUNKÁSPÁST BARANIA MtGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MÜIYéI TANÁCS LAPJA ' XIX. ÉVFOLYAM, ÁRA; 50 FILLÉR 275. SZÁM Mfkoian megbeszélése | Dortseos-szal és Casttóvai j Havanna. Mikojan, a Szovjetunió első miniszterelnök-helyettese nyu gáti hírügynökségek jelentése szerint csütörtökön délután a havannai elnöki paiotában megbeszélést folytatott Dorti- cos kubai elnökkel és Fidel Castro miniszterelnökkel. A tanácskozásról nem adtak ki közleményt. Macmillan nyilatkozata az angol—kínai kapcsolatoktól London. Az angol alsóházban azzal a kérdéssel fordultak Macmillan miniszterelnökhöz, hogy az India—kínai határon lezajlott események befolyást gyakorolnak-e az angol—kínai kereskedelemre, továbbá, hogy bezárják-e a pekingi angol képviseletet. Macmillan miniszterelnök a kérdésre adott írásbeli válaszában kijelentette: „A kormány politikája továbbra is előirányozza a Kínával folytatott normális kereskedelem ösztönzését. A kormánynak nincs oka bezárni a pekingi angol misz- sziót”. Tartalomból; Kongresszusi jegyzetek Az ezermester j Csendes nap az egyetemen Két megye tapasztalatcseréje Mágocson A kongresszus küldötteinek egy csoportja te SZKP Központi Bizottságának plénuma befejezte tanácskozását Tegnap befejeződött a Szovjetunió gazdasági fejlődésének . és a népgazdaság párt- irányításának kérdésével fog- felkozó vita. A vita során 51 felszólalás hangzott el. A plé- Bumon Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottsága első titksa záróbeszédet mondott. A teljes üíés a megvitatott kérdésről egyhangúlag határozatot fogadott eL Kennedy a kubai helyzetről tanácskozott Hyannis Port. Kennedy elnök a Massachusetts-áílamibeli Hyannis -Jort- ban pénteken a kubai helyzetről megbeszélést tartott a nemzetbiztonsági tanács végrehajtó ■ bizottságának tagjaivá, : Rusk külügyminiszterrel, McNamara hadügvminiszter- rel, Stevensonnali az Egyesült Államok ENSZ-kép viselőjével, McCloy-jsl, a kuoai koordinációs. bizottság elnökével, Taylor tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével és más vezetőkkel. A megbeszélés központi témája — a Reuter-iro- C3. jelentése szerint —. az amerikai részről támadónak minősített fegyverek Kuba területéről történt eltávolításának ellenőrzése. Szovjet műszaki segítség Kupának Moszkva. A Szovjetunió elkezdte szoknak a berendezéseknek a szállításait, amelyeket a szovjet szakemberek segítségével negtervezett hatalmas havannai mechanikai üzemben szerelnek fel. Az üzem, amely egyedülálló lesz a maga ne- nében, pótalkatrészeket gyárt majd különböző gépekhez; zukorgyári berendezésekhez bányaipari üzemek részére. Az üzem technológiai részére vonatkozó terveket moszkvai mérnökcsoport dolgozta ki Kubában, a helyszínen. Kubai kollégák is dolgoztak velük, ők állították össze az Szem építészeti és elektrotechnikai terveit ' _ A közeljövőben szovjet szak embereik utaznak Havannába, hogy műszaki segítséget nyújt yri-nrV az építkezéséi is. V Tanácskozik a kongresszus Gáspár Sándor, Kisházi Ödon9 Brutyő János elvtársak felszólalásai az MSZMP Vili. kongresszusának pénteki ülésén Pénteken reggeli folytatta tanácskozását az MSZMP Vni. kongresszusa. Az ülésen Molnár Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja elnökölt Elsőnek Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, a budapesti pártbizottság első titkára szólalt fék Gáspár Sándor; Óvjuk pártunk egységét, szolgáljuk népünk ügyét — Tisztelt Kongresszust Kedves Elvtársak, Elvtársnők! — A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei és beszámolója hosszú időre meghatározzák a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos tennivalókat — A szervezeti szabályzat módosításának az a célja, hogy továbbfejlesszük a párt belső életét, s hogy a párt, mint a társadalmi átalakulás vezető ereje, eleget tudjon tenni a fokozott követelményeknek is. Gáspár eivtárs ezután arról beszélt, hogy a szocializmus teljes felépítése során állan dóam növekszik a párt szerepe, a pártmunka jelentősége, majd így folytatta felszólalását: A párt politikai irányvonala helyesnek bizonyult A párt jól határozza meg leg • fontosabb céljait a politika», a gazdasági és a társadalmi élet valamennyi területén. A párt vezető szerepének érvényesülése folytán jól funkcionált a proletárdiktatúra rendszere, s az abban helyet foglaló valamennyi szerv tevékenysége fellendült, hatékonyabbá vált. Az állami, a gazdasági vezetés, a szakszervezetek, s valamennyi mozgalmi és társadalmi szerv a párt eszmei iránjutásával önállóan oldja meg feladatait a maga sajátos szerepének megfelelően. Ebben rejlik előrehaladásunk egyik fő mozgatóereje. Pártunk marxista—leninista módon értelmezi hivatását. Nem uralkodik, hanem vezet, irányít. Nem törekszik arra, hogy átvegye, vagy korlátozza az állami szervek, a szakszervezetek, vagy a többi tömegszervezet szerepét, s a feladatok megvalósításában érdemben támaszkodik rájuk. Ezután a párt vezető szerepéről az előadó egyebek között a következőket mondotta: — A párt ma a vezetés fő módszerének a meggyőzést tekinti. Ez azonban nem jelenti azt hogy a párt szerepe csupán eszmei felvilágosító, és nevelő: munkára korlátozódik, hiszen a párt a proletárdiktatúra legfőbb vezető ereje. Egyesek úgv vélik, hogy a vezetés mai felfogása és gyakorlata valamiféle liberalizmus a párt részéről. A valóságban azonban csakis a meggyőzés módszere teszi lehetővé, hogy a tömegek megértsék és magukévá tegyék a párt céljait, s minden erejükkel törekedjenek megvalósításukra. A meggyőzés, mint a vezetés alapvető módszere, persze, bizonyos értelemben nehezebb és bonyolultabb, rrúnt a parancsolgatás Végső soron azonban célravezetőbb, mint a párt lényegétől idegen bürokratikus veze+éel stílus. A továbbiakban Gáspár elvtárs rámutatott, hogy az 1950- a években elterjedt bürokratikus vezetési módszer szorosan összefüggött a személyi kultusszal, a tömegek lebecsülésével. A párt vezető szerepének marxista—leninista értelmezése és gyakorlata szükségszerűen következik a személyi kultusz felszámolásából, abból, bogy a párt meg van győződve: a tömegek érdekelt kifejező politika és minden reális feladat végrehajtásához meg lehet és meg kell szerezni a tömegek támogatását. Majd hangsúlyozta: a szocializmus teljes felépítésének időszakában állandóan nő a párt vezető szerepe a társadalmi és gazdasági élet minden területen. Azért, mert a népgazdaság egységes szocialista alapjának létrehozáséval gazdaságunk egészében összhangba kerülitek a termelőerők és a termelési viszonyok. Ez lehetővé teszi a termelőerőknek az eddiginél sokkal nagyabb arányú és gyorsabb fejlődését. Ez azonban nem spontán folyamat. A továbbiakban Gáspár elvtárs a párnak a gazdasági építő munkával kapcsolatos feladatodról beszélt, majd így folytatta: — A pártszervezetek, amelyeknek az a feladatuk, hogy segítsék, irányítsák és ellenőrizzék a hatáskörükbe tartozó gazdasági vezetőket, olykor helytelenül értelmezik szerepüket Előfordul, hogy átnyúlnak a gazdasági vezető^ feje felett, helyettük akarnak intézkedni. Egyes gazdasági vezetők viszont a népgazdasági érdekek rovására előtérbe helyezik a vállalati helyi érdekeket. a terv teljesítését, olykor a dolgozókat védő törvények és rendeietek megsértése árán is szorgalmazzák, nem építenek eléggé a dolgozók kezdeményezéseire, olykor kényelmességet tanúsítanak az alapvető gazdaságpolitikai határozatok végrehajtásában. Az ilyen jelenségekkel szemben erélyesen fel kell lépni. Nem kell félni a vitáktól és a súrlódásoktól, mert csak így lehet leküzdeni a hibákat, mind a pártszervezetek, mind a gazdasági vezetők munkájában. Elvtársakt A szocializmus teljes felépítésével járó fokozott követelmények kielégítése megköveteli a párt belső életének egészséges továbbfejlődését a pártdemokrácia és a centralizmus szerves, harmonikus egysége alapján. A centralizmus érvényesülését pártunkban döntő módon bizonyítja, hogy a VII. kongresszus céljait egységesen hajtottuk végre. Ezután az előadó a párton belüli demokrácia fejlődéséről beszélt, majd így folytatta: Erősítsük a kollektív vezetést — A párton belüli demokráciának fontos mutatója a kollektív vezetés érvényesítése a pártmunka minden láncszemében. Csak a személyi kultusszal való gyökeres szakítás, a vezetés szigorú kollektivitása tette lehetővé az MSZMP szamára, hogy olyan politikát folytathasson, amely nem egyes személyek szubjektív elképzeléseire, hanem a valóság szilárd talajára épül. Csak a kollektív vezetés teszi lehetővé azt is, hogy a káderek kiválasztásánál és elosztásánál — általában az emberek megítélésénél — ne egyesek esetleg szub- ,V"5í*é’ete a kollektíva tárgyilagos, józan véleménye jusson érvényre, hogy a kádermunkából is kiküszöböljük a szubjektivizmust Pártszervezeteink többsége ma helyi szükség! eteknek^ és lehetőségeknek megfelelően hajtja végre a központi irány elveket és határozatokat, igyekszik rugalmasan, sablonoktól mentesen dolgozni. A kollektív vezetés elvéből fakad az a nagyaránjű fejlődés is, amely napjainkban a pártmunka jellegében és módszereiben végbemegy. Ismeretes, hogy manapság mindinkább terjed a társadalmi alapokon végzett -pártmunka. Az vtó’-bi. években BudapVsten, továbbá a megyei és a járási pártbizottságok, illetve azok apparátusa mellett, kommunista és párton kívüli szakemberekből és más aktivistákból, állandó jellegű munkabizottságok egész sorát hozták létre. Társadalmi munkatársakból álló osztályok és alosztályok létesültek. Ezeket az alosztályo kát az apparátus szerves részének tekintik, és hatáskörüket is eszerint szabják meg. A társadalmi munkások foglalkoztatása nem minden megyében történik azonos szervezeti formák között — mindenütt helyesen figyelembe veszik a helyi körülményeket, a káderek fejlettségét és tapasztala-* tail De a cél mindenütt azonos: csökkenteni a függetlenített apparátus Létszámát, közelebb hozni az apparátust az élethez, aktivizálni a párttagságot, emelni a pártmunka színvonalát. Megőrizzük pártunk egységét Kedves Elvtársak! A lenini normák érvényesülésének, a párt erejének fontos követelménye * pártegység. Pártunk a marxizmus—leni- nizmusnak ezt a tanítását sem csupán könyvekből, hanem saját, eleven tapasztalataiból sajátította el és megszenvedett azért, hogy e tanítás vérévé váljék. Egységes-e most a mi pártunk? Tiszta lelkiismerettel, szilárd meggyőződéssel mondhatjuk, hogy igen. Egységes, szilárd marxista— leninista világnézetében. Egysé ges szervezetileg és a cselekvésben is. A* MSZMP egysége as ellenforradalommal szemben ví ▼ott harcban, a marxizmus— leninizmus tisztaságáért folyó küzdelemben a szektarianiz- mussal és a revizionlzmussa] való nyüt és gyökeres szakítás során kovácsolódott ki. Aranyfedezete m» is a párt heäyes politikája. E politika a marxizmus—leninizmus alapján alkotó módon egyesíti a hazai, továbbá a nemzetközi munkásmozgalomnak, azokat az általános érvényű tapasztalatait, amelyek kifejezésre jutnak az SZKP XX. és XXII. kongresszusának dókumen tornaiban, valamint az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatokban. A párt, a Központi Bizottság egyes politikai céljaival kapcsolatban előfordulnak véleménykülönbségek meg nem értés, sőt, lehet mondani: ellenvélemények is. Jelenleg ;s vita folyik a két ismert kérdésben, a származás szerinti kategorizálás megszüntetéséről az egyetemi felvételeknél, valamint a párt szövetségi politikájának értelmezéséről. Egyesek manapság aggályoskodnak azért, hogy pártszervezeteinkben élénk viták folynak, s attól tartanak, hogy ez az egység rovására megy. Sőt, vannak olyan tapasztalataink is, hogy ellenségeink saját vágyálmaikból kiindulva a párt válságát vélik felfedezni ezek mögött a viták mögött. Pedig a magyar és a forradalmi munkásmozgalom története egyaránt bizonyítja, hogy az egység és a vita nincs ellentétben egymással, ellenkezőleg: félté1 elezi egymást. A párt egysége mindig akkor volt szilárd, ha alkotó vitákban döntöttek a soron levő feladatokról, és megoldásuk módszereiről. Ismeretes, hova vezetett az 1950-es években a Rákosi- klikknek az a gyakorlata, hogy nem tisztázta a pártban az ellentétes nézeteket, elfojtotta a vitát, és az egységet az egység puszta deklarálásával kívánta megteremteni. Persze, a párt nem vitaklub, ahol vég nélküli viták folynak és ahol hiányzik az akarat és cselekvés egysége. De fontosnak tartjuk, hogy pártszerű fórumokon mindenki elmondhassa a véleményét, bátran feltárhassa a hibákat. Aki fél a vitáktól, az voltaképpen a bírálat és önbírálat létjogosultságát tagadja a forradalmi pártban. Gáspár elvtárs ezután a helyi pártszervek feladatáról beszélt, a párt politikájának helyes alkalmazásában, majd így folytatta: — A szocializmus építésének feladatai mind bonyolultabb kérdések megoldása elé állítják a pártot. Mindig lehetnek olyan emberek — különösen nagy történelmi sorsfordulók idején —, akik egyik-másik új módon felmerülő kérdéssel értetlenül állnak szemben, nehezen szabadulnak meg már be* idegződött, rossz, elavult munkamódszereiktől. Ismert dolog, hogy a két kongresszus között még a párt legfelsőbb vezető szerveiből is vissza kellett hívni, ki kellett zárni néhány embert. Ennek kapcsán nyilván voltak és varrnak olyanok, akik aggódnak a pártvezetés egysége miatt. Mi természetesen ismerjük a vezetők szerepét a munkás- mozgalomban. Helyesen ítéljük meg a politika és a személyek viszonyát. Bár a forradalmi munkáspárt világnézete és politikája nem független az emberektől, azoktól akik kialakítják és formálják, de nem egyes személyekhez kötött. A pártegység és a pártvezetés egységének biztosításához az is hozzátartozik, hogy olykor egyes személyekkel szemben, akik görcsösen ragaszkodnak hibás álláspontjukhoz, (Folytatás a 2. .oldalon.) i <
