Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-24 / 275. szám
WAimo 1962. wavmam m i % Tanácskozik a kongresszus (POéyTletój tért í- ^»IdaÍTÓU) okik nem hajlandók alávetni magukat a többség dor^ésé- hek, szervezeti rendszabályodra is szükség lehet. Pártunk, nem liberális: ha elvi kérdésekről, ha a párt, a nép érdekeiről van szó, személyre való tekintet nélkül, elvi szigorral' lép fel a pártegység védelmé- ben. Az előadó részletesen foglalkozott a párton belüli bírálat problémáival és egyebek között a következőket mondotta: — Mondhatjuk-e, hogy mi felszámoltuk már a kritikát- lan hajbókolást, a hallgatást, illetve a kritika elfojtását? Nem, a társadalmi életben most is van ilyesmi, most is előfordul az, hogy derék, a társadalmi ‘ érdeket szolgálni akaró, vagy a maguk igazát jogosan kereső emberek húzzák a rövidebbet. Bizony sok keserűséget okoz az ilyesmi még most is az embereknek. De varázsigét mi sem ismerünk, és nem is lehet semmiféle központi határozattal, egyszer s mindenkorra elintézni, ráolvasással megszüntetni sokszálú, valamilyen módon szinte minden. embertől függő társadalmi problémákat. Olyas közszellemet kell teremtenünk minden pártszervezetben, hogy mindenütt azoknak áz embereknek legyen a legnagyobb becsületük, akik a legbátrabban és legmélyrehatóbban tárják fel a munka fogyatékosságait. Olyan légkört kell teremtenünk, hogy egyetlen pártszervezetünk, egyetlen kommunista se idegenkedjék az olykor talán magukat érdesen kifejező, úgynevezett „nyughatatlan” emberektől, ha azok valóságos problémákat mondanak ki. Elvtársak! — A párt politikája, a párt céljai világosak., eszközéi tiszták, méltók céljaihoz és ez a döntő a párt és a tömegek "szoros, eltéphetetlen kapcsolata szempontjából. A pártegység további erősítésé, a pártdemokrácia, a kritikai szellem és a kollektív vezetés továbbfejlesztése nem önmagáért való dolog, hanem azt célo?»», hogy a párt még odaadóbban és eredményesebben tudja szolgálni a nép ügyét, A Központi Bizottság nemrég hozott határozatot a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértő perek lezárásáról. A párt jóvátette mindazt, ami még jővátehető volt. A mi népünk, a magyar munkásosztály nagy árat fizetett a személyi kultusz éveiben elkövetett hibákért. SzáNikosz Parcaliflisz: Hálásak vagyunk a magyar népnek hareunh irányában tanúsított szolidaritásáért Nikosz Parcalidisz, a Görög Kommunista Pórt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte ezután a kongresszust. Kijelentette: — A magyar dolgozók szolidaritást vállaltak és vállalnak népünk harcával, forró együttérzéssel vesznek részt abban a harcban, amelyet nemzeti hősünk, Manolisz Glezosz és a nemzeti ellenállás többi harcosának kiszabadításáért, az általános amnesztia kivívásáért folytatunk. Ezúton is mély hálánkat fejezem ki pártjuknak és népüknek ezért a szolidaritásért. Ezután megemlékezett arról, hogy a Szovjetunió és kormánya nagyfokú felelősségérzettel, mértéktartással és szilárdsággal megmentette a világbékét. Ez nagy megkönnyebbülést váltott ki az egész világon. Az emberiség mélységesen hálás a Szovjetuniónak, amiért megakadályozta a termonukleáris katasztrófát. A továbbiakban megjegyezte, hogy az albán vezetőknek a Szovjetunió Kommunista Pártja és Hruscsov elvtárs ellen irányuló minősíthetetlen és felháborító támadásai nemcsak azt mutatják, hogy az albán vezetők szakítottak a kommunista világmozgalom nemzetközi tanácskozásainak elveivel, hanem azt is, hogy teljes mértékben elidegenedtek az egyszerű emberek érzés- és gondolatvilágától* Kisházi Ödön: Bővítsük bátrabban a gazdálkodó szervek hatáskörét A következő felszólaló Kisházi Ödön munkaügyi miniszter vó* — A párt iránti bizalomnak —- mondotta többek között — igen fontos forrása, hogy a párt szakított a személyi kultusz éveiben elkövetett hibákkal, s olyan politikát folytat, amely lehetetlenné teszi a hibák megismétlődését A lenini normák következetes betartása záloga a hibák elkerülésének. — .Helyeslem a párt göz- poati Bizottságának azt a politikáját, amely az életszínvonal további emelését tűzi ki célul. Ezt a célt azonban csak akkor tudjuk elérni, ha a társadalom minden tagja a maga területén megteszi a szükséges erőfeszítéseket az előrehaladás anyagi előfe) tételeinek megteremtésére. Kisházi Ödön ezután a gazdasági vezetés színvonalaséi szólott. Szükségesnek tartja, hogy még bátrabban bővítsük a gazdálkodó szervek hatáskörét. A központi (hasítások azonban csak akkor korlátozhatók, ha helyükbe olyan gazdasági mechanizmus lép, amely biztosítja a népgazdaság tervszerű fejlődését. Ezután a munka- és üzemszervező tevékenység néhány kérdését érintette. — Pártunknak az elmúlt hat évben végzett munkáját akkor lehetne igazán értékelni, ha filmen levetíthetnénk, milyen is volt az ország 1956- ban, milyen helyzetből indultunk el. Sok-sok változás azért volt lehetséges, mert a párt következetesen kitartott és kitart a marxi—lenini ideológia mellett Tevékenységének vezérfonala a moszkvai értekezletek határozata, amelyeket — bár a világon ma is egyre többen értékelnek és becsülnek — történelmi távlatban majd az emberiség ítél meg az igazi nagy érdeme szerint. — Pártunk jelentős eredményeket ért el, országunk szépein fejlődik, az emberek elégedettek és soha olyan bizalommal nem voltak a párt iránt mint napjainkban. Ez jogosít fel arra, hogy őszinte, meleg érzéssel és elismeréssel vegyem tudomásul a párt Központi Bizottságának beszámolóját — fejezte be hosszantartó tapssal fogadott felszólalását Kisházi Ödön. J. G. Gonzales, a Mexikói Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja felszólalásában a nemzetközi rpunkás- mozgalom kérdéseivel foglalkozott. Felolvasta pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözletét. Tuti József, a kiskunfélegyházi járási pártbizottság titkára volt a következő felszólaló. Maes Gerardns, a Holland Kommunista Párt Központi Bi zottságának tagja üdvözölte a kongresszust, majd — a pártja előtt álló fdadátokról beszélt. Beszámolt arról, hogyan harcol a holland párt a munkásosztály egységéért. Gaud Novouzi, az Iráni Tu- deh Párt Központi Bizottságának tagja . bevezetőben az MSZMP tevékenységének az egész munkásmozgalomra kiható kedvező hatásaival foglalkozott, majd az iráni helyzetről beszélt. Az iráni küldött beszéde után ebédszünet következett. Délután Nyers Rezső elnökletével folytatódott a tanácskozás. X Ilit». Brutyó Jánost A szocializmus teljes felépítéséért folyó hare fő frontja a gazdasági építőmunka A szünet után elsőnek Bnttyó János, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára szólalt fel. Bevezetőben hang- súiyozta, hogy a kongresszusi irányelveket az egész szak- szervezeti mozgalom magáévé tette, majd így folytatta: A VII. kongresszus óta elért eredményekben a szakszervezetek szerepét jelentékenynek tartjuk, mert a munkások, a dolgozók száz- és százezreit állította a párt politikája mellé, vonta be a feladatok megoldásába. A szakszervezetek választott testületében, különböző munkabizottságaiban és az aktivisták között csaknem félmillió pártonkívüli munkás, értelmiségi és alkalmazott tevékenykedik. A párt politikáját az élért eredményeket magunkénak is érezzük — mondotta. — De magunkénak érezzük a fo kozódó feladatokat és a ki nem használt lehetőségek felelősségét is! Erőfeszítéseinket most arra összpontosítjuk, hogy a szak- szervezetek teljes erejét a VIII. kongresszus célkitűzései, a szocializmus teljes felépítésének szolgálatába állítsuk. A szocializmus teljes felépítéséért folyó harc fő frontja, a gazdasági építőmunka. A beszámolóban s a határozati javaslatban megfogalmazott célokkal egyetértünk. Fejlődésünk üteme, arányai helyesek. Gazdasági célkitűzéseinkkel összhangban, kirajzolódnak az életszínvonal emelésére irányuló tervek is. Egyetértünk erre vonatkozóan a beszámolóban foglaltakkal. Helyeseljük, hogy az átlagbérek emelésével javuljanak a bérarányok, helyeseljük a családi pótlékok rendezését, a kétgyermekes családok családi pótlékának emelését, a gyermekes anyák, az özvegyek helyzetének javítására irányuló célkitűzéseket is. A termelékenység emelésének anyagi, műszaki feltételei mellett — sőt, azok megteremtésében is — jelentősnek tartjuk a dolgozók és a vezetők szemléletének formálását. A termelékenység emelésének pedig ma még igen sok, feltáratlan tartaléka van. Meggyőződésünk —> a eztj alátámasztják tapasztalatok! — hogy a tömegek- oldaláról biztosítva van a kongresszus , határozatainak megvalósítása. Jelenthetem a kongresszusnak — mondotta Brutyő János —, hogy munkásosztályunk, a dolgozók lelkes, szorgalmas munkával készültek a kongresszusra, és törekvéseiket az öntudat, a párt iránti megbecsülés vezérli! Ezt bizonyítja, ahogyan a Központi Bizottság kongresszusi zászlajának, az ezzel járó erkölcsi . elismerésnek elnyeréséért dolgoznak. Teljesítették és sok vonatkozásban túl is teljesítették szocialista felajánlásaikat. A kongresszusi mum- kaverseny — gazdasági hasznossága mellett — annak is bizonyítéka, hogy a tömegek helyeslik pártunk politikáját, azt magukénak érzik és készek megvalósításán fáradozni. Ebben az öntudattői és a szocialista hazafiságtól áthatott mozgalomban erősödött és terebélyesedett a szocialista brigádok mozgalma. örvendetes jelenség, hogy gyorsan terjed és erősödik a szocialista brigádmozgalom magasabb formája: a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata címért folyó nemes verseny is. A mozgalomnak ez a formája eddig több mint 300 munkahely dolgozóit ragadta magával. A szakszervezetek gazdasági munkája azonban nem korlátozódhat a munkaverseny szervezésére, mint ahogy sokan értelmezik, mondotta, majd a népgazdasági érdek körül jelentkező hibás szemléletről szólt részletesebben. Tapasztaljuk ugyanis, hogy egyes vezetők részéről a nép- gazdasági érdekekre való hivatkozás gyakran a dolgozók jogainak, törvényeinknek durva megsértését takarja, és egyes szakszervezeti szervek és vezetők is statisztálnak ehhez. Milyen népgazdasági érdek fűződik például a hó végi hajrámunkához? Romlik a termékek minősége, növekszik a selejt, emelkedik a termelés költsége. Ezek egyenes következménye, hogy hiányt szenIved ez export és a belső piac, I ugyanakkor kedvezőtlenül hat ja keresetekre, az életszínvonal lés mindenekelőtt a munkakörülmények alakulására is- Ismételt határozatok ellenére fokozódik a törvénytelen túlóráztatás. Ez évben egymillióval több túlórát használtak fel az iparban, elsősorban a KGM-nél, mint az előző esztendőben. S mindez „a népgazdaság érdekében” jelszóval. Vajon kinek az érdeke ez? Sem a népgazdaságnak, sem a dolgozóknak nem érdeke. Ellentétes pártunk politikájával. A jövőben határozottan fellépünk az ilyen szemlélet és gyakorlat ellen! Gyakori még, hogy az anyagi érdekeltség különböző tényezői, formái esetenként a népgazdaság érdekei ellen hatnak, s így az előrehaladást fékezik. Az anyagi érdekeltségnek áss eddigieknél erőteljesebben kell segítenie a termelékenység emelését, a műszaki- fejlesztést, új kezdeményezéseket. Ezután Brutyó elvtárs arról beszélj hogy műszaki fejlődésünk üteme ma még nem kielégítő. Helyenként keveslik az új műszaki berendezésekre fordítható valutát, de elmarad a különböző belső lehetőségek kiaknázása, A másik rendkívül fontos területe a munkánknak az ön tudat erősítése, a szoicaUs- ta gondolkodás uralkodóvá tétedé a munkásosztályban, a dolgozókban —■ mondotta a felszólaló a nevelés problémáiról szólva- Ezután a- szakszervezetek népművelési feladatáról beszélt Hangoztatta- minden területen tudatosabban kell törekednünk, hogy a kultúráló- dás és művelődés általános célján túl, több segítséget adjon e terület is a társadalom közvetlen tennivalóihoz, például a szakinál művélődé^hózi a társadalmi, népgazdasági szemlélet megszilárdulásához. Az eddiginél hatékonyabb munkát kell végeznünk a művészetek megismertetésében, az alkotók, az alkotás és közönség kapcsolatának fejlesztésében. A- szakszervezetek közvetlen politikai, agitációs és propagandatevékenységéről szólva elmondotta: — e munkánk Is rendszeresebb és hatékonyabb már a korábbinál. Ez a szak- szervezetek rendezvényeire, a sajtóra és más írásos tevékenységre egyaránt vonatkozik. A „fehér foltok” eltüntetéséért és a munkásosztály elmaradottabb rétegei politikai és kulturális színvonalának emeléséért fokozott figyelmet fordítunk a munkásszállások«» és a bejáró munkásak között vdw zendó feladatokra — mondottig a felszólaló. Ugyancsak helyt* zetük sajátosságának figyelemé bevételével törekszünk a dói- gozó nők és fiatalok közötti eredményesebb munkára. A szakszervezetekben doW gozó kommunisták érzik a felelősségüket, látják a feladat nagyságát. A vezetés színvonalának emelésével, jobb munkamódszerekkel, a társadalmi munka szélesítésével segítjük elő. hogy a Párt politikájáé minél többen megértsék, qs a feladjatok megvalósításában párttagok és párt önki» vüliek együtt részt vállaljam nak. A pártszervezetektől azt kés* jük, hogy minden szinten érvényesítsék a központi szervek gyakorlatát: támaszkodjanak a szakszervezeték helyi szerveire, használják ki jobban a bennük rejlő lehetőségeket és segítsék, hogy még alkalma, sabbakká váljanak feladataik ellátására, ■ ■ , Ez az alapja és feltétel^ hogy a szakszervezeti mozgalom egyre több, az irányelvekben is jelzett új feladatot vállalhasson, és egész erejét a szocializmus teljes felépítésének szolgálatába állíthassa*— fejezte be nagy tapssal fogadott felszólalását Brutyó János. Adoulaye Maiga nagyköve^ a Mali Köztársaság Szudán* Unió Pártjának képviselője adta át pártja üdvözletét a kongresszusnak, majd, hazája belső problémáiról ! beszélt1A többi között hangsúlyozta, na békésen munkálkodó szocialista államot fogunk hazánk- ban felépíteni, amely szolidáris a világ minden békeszerető munkásmozgalmával* ;„,0 Erdey-Gruz Tibor Kossuth- díjas akadémikus felszólalásában többi között a következőket mondotta: ,- , , — A pártonkfvüliek. köszönetét tóim ácsolom azért a megtiszteltetésért, hogy meghívottakként. részt vehetünk a kongresszus tanácskozásán.— kezdte beszédét, majd rámutató!* arra, hogy az elmúlt fél évtizedben jelentős , fejlődést,.é*w tünk el az élet minden területén, olyan fejlődést, amelynek a pártonkfvüliek is tevékeny részesei és amelyet tevékeny részvételünkkel akarunk) gyorsítani — Erre a cselekvő részvételre — folytatta — munkánkon kívül az adott lehetőséget* hogy a párt minden fontos kérdésben kikérte a dolgozók véleményét. A párt különösen nagy figyelmet fordít a szakemberek véleményére. Megemlítette, hogy az országos távlati tudományos kutatási terv kidolgozásában több mint kétezer kutató vett részt Khítmna Hasszea: Demokratikus és népi köztársaságot építünk Khitmna Hasszen, Algéria Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja bevezetőben elmondta, hogy 1956-ban a magyar pártot rágalmazó imperialista propaganda nem vqlt hatással az algériai népre. Hiszen ugyanazok rágalmazták az Önök országát és a Szovjetuniót, ugyanazok akarták, hogy sajnálkozzunk az ellenforradalmárok sorsán, akik a mi hazánk földjén gyarmati és pusztító háborút folytattak, vagy ebben segédkeztek — mondotta. — Az algériai nép számára nem volt nehéz megkülönböztetni, hogy kik az igazi barátai, kik az ellenségei és így nem volt nehéz támogatni az Önök igaz ügyét. A továbbiakban hangoztatta: — Hazánk ma már független, de ezzel még nem értünk célhoz. Népünk és kormánya Újabb harcba kezdett a demokratikus és népi köztársaság felépítéséért. — Meg vagyunk győződve arról, hogy népünk győzedelmeskedik, mert tudja, hogy mielőbb le kell gyűrnie mindazokat a nehézségeket, amelyeket a gyarmatosítás örökbe hagyott. Csak így szilárdíthatjuk meg függetlenségünket és vezethetjük országunkat a szocializmus felé, nraa kapitalista úton. — Tekintettel igen nehéz helyzetünkre, amelyre jellemző a több mint 2 millió munka- nélküli, a 7 és fél éves háború* valamint a fasiszta OAS-ban- diták bűnös pusztításai által teljesen tönkretett gazdasági élet, reméljük, hogy számíthatunk a testvéri és baráti Országok, különösen a szocialista országok gazdasági és technikai segítségére* Az algériai küldött elismeréssel beszélt arról a bölcs politikáról, amelyet a Szovjetunió kormánya a kubai válság idején követett, majd megjegyezte: Az Algériai Kommunista Párt ismételten kinyilatkoztatja: hűséggel • követi a 81 kommunista és munkáspárt nyilatkozatát, rendíthetetlenül ragaszkodik a proletár nemzetköziség szelleméhez, a barátsághoz, amely a Szovjetunió nagy Kommunista Pártjához, a nemzetközi munkásmozgalom kipróbált élcsapatához fűzi — hangoztatta(Folytatás a 3. oldalon.) t 1 murikra, .a ma élő nemzedék számára Ö>;ök tanulság, hogy tiszta célt a haladó emberiség szép eszméjét, a szocializmust, a kommunizmust nem lehet tisztátalan eszközökkel szolgálni. Vigyázzunk tehát továbbra is eszközeink tisztaságára, óvjuk pártunk egységét, szolgáljuk továbbra is hűséggel, odaadással becsülettel népünk ügyét. Erősítsük testvéri kapcsolata-, inkát a nemzetközi munkás- j mozgalommal és a Szovjetunióval. Ebben van nagy , ügyünk győzelmének záloga>' — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Gáspár Sándor elvtárs. Ezután Torma István, a nagyatádi járási pártbizottság első titkára szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy őszinte, kö- ■ vetkezetes, sem jobbra, sem .. balra nem tesz engedményeket, a nép érdekeit szolgálja. , Éppen ezért a dolgozók mélységesen egyetértenek vele. A következő felszólaló Já~ > nossy Lajos Kossuth-díjas aka- I démikus, a Magyar Tudomá- < nyos Akadémia alelnöke, a Központi Fizikai Kutató Inté- 1 zet igazgatója átadta a kong- J resszusnak a Központi Fizikai a Kutató Intézet dolgozóinak üdvözletét, akik az új atomreaktor megépítésével és átadásával köszöntötték a párt VIII. kongresszusátJakab Sándor, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy az a gazdaságpolitika, amelyet az MSZMP az - ellenforradalom ‘Után kidolgozott, majd következetesen megvalósított, népgazdaságunk erősödését,- né- : •púnk életszínvonalának emelkedését hozta. Major Tamás Kossuth-díjas : színművész, a Nemzeti Színház főrendezője a művészek problémáiról szólt. Major elvtárs felszólalása után előadta. József Attila Levegőt! című versét. A felszólalást és a szavalatot nagy tapssal fogadták a küldöttek. Szünet után Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt, A következő felszólaló Tatár Ferenc, a zalaszentgróti járási pártbizottság titkára elmondta, hogy a járás politikai munkájában egyik sarkalatos kérdés a gyenge termelőszövetkezetek segítéseBátor bírálatokra van szükség
