Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

»82. NOVEMBER 23.

MAIHJ&

ij

Megjegyezzük:

A családi pótlék

ügyében

Nom a családi pótlék mennyiségéről van sző, sót á legnagyobb örömünkre szolgái, hogy a párt VIIÍ. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója konkrétan is foglalkozott a családi pótlék emelésének ügyével. Erre nagy szükség is volt, hiszen a ketgyermek * családok havonta mindössze 75 forintot kaptak, amely aránytalanul kevés volt a többihez viszonyítva. Természetesen erőnkhöz mérten tudjuk csak javítani a több- gyermekes családok helyzetét, reáljövedelmük emelését, Jelen esetben a családi pótlék kifizetésének rendjéről, idejéről néhány megjegyzést.

Azok a dolgozók, akik olyan vállalatnál, gyárban, vagy intézményben dolgoznak, ahol üzemi kifizetőhriy \an, a családi pótlékot rendes időben, az elszámolás kifizetésekor megkapják. Ez az időszak vállalatonként máé és más. Általában a hónap első felében kapják meg aas elszámolásaikat, s vele együtt a családi pótlékot iá. Tehát ilyen helyeken nincs is különösebb probléma.

De rengeteg olyan munkahely létezik, ahol nincs üzemi kifizetőhely, és a probléma itt kezdődik. Ilyen esetekben a családi pótlékot an SZTK folyósítja és küldi ei postán az illetékes családoknak. Általában a hónap második felében folyósítják az üzemi kifizetőhely nélküli vállalatok dolgozóinak » családi pótlékot. Az első megkülönböztetés már itt kezdődik.

Vajon miért kerülnek hátrányba azok a dolgozók, akik nem az üzemükben kapják meg a családi pótlékot? Számos esetet és példát fel lehet sorólni, hogy némely helyén a fizetést (az elszámolást) a hónap első napjaiban adják kézhez, de a családi pótlékot csak a hónap második félében küldik. Indokolt lenné, ha változtatnának ezen a gyakorlaton *és a fizetéssel egyidőben küldenék el a családi pótlékot is.

A másik nehézség akkor adódik, amikor a megszokott időben nem hozza a postás a pénzt. Nem is a kétgyerekesekről van szó, ahol 75 forinttal kopogtatnak, hanem elsősorban azokról az egyedül álló asszonyokról, ahol bárom—négy, vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni. Ilyen helyeken minden fillérnek meg van a maga helye, s időre be van Osztva a pénz.

Az októberi családi pótlékot még november 22-én sem kapta meg mindenki. Vajon miért? Érdeklődésünkre azt a választ adtak az SZTK-ban, hogy a családi pótlékkal foglalkozó tisztviselők közül ketten megbetegedtek és azért késnek az e bónapi kifizetések.

Egy kérdésünk lenne. Tegyük fel a családi pótlék kiszámításával és kifizetésével négye» foglalkoznak az SZTK-ban. Mosrketten megbetegedtek és késnek a pénz folyósításával. De mi lenne, ha mind a négyen megbetegednének? Akkor nem is kapnának családi pótlékot? S ha a* ő bérüket számfejtő dolgozók betegednének le?

(gi)

Akik nem gondolnak a holnapra

i Baranya megyei Tanács 'ervező Iroda és a Bara- ya megyei Tanács VB Épí- és1, Közlekedési és Víz- :gyí Osztálya több éves

mriattal rendelkező

lés*-, gépész-, lüntános n er nők őket és íjiifészleelib^iisí

.eres tervezői, előadói, il- etve szerkesztői munka- :örbe. — Fizetés megegyezés szerint.

relentkezés személyesen,

ragy levélben

Pécs, Sallai u. 7. sz. alatt

A szerkesztőségünkhöz címzett panaszos levél így kezdődik:

„— Férjem, Miklós Sándor öt év óta dolgozik a Nagy- ■harsányi Kőbányában. Fizikai munkakörben kezdte és másfél évig tartó szorgalmas munkája eredményeként a vállalat vezetőség nehézgépkezelő tanfolyamra javasolta. Férjem arra gondolva, hogy az üzemet előbb-utóbb úgyis gépesítik, nemcsak a kompresszorkezelői tanfolyamot végezte el, hanem a mototos mozdony és az agregátor kezeléséből is levizsgázott és a tervezett egy bizonyítvány helyett, hármat hozott haza magával a tan- , folyam végén... j — A vállalat vezetősége úgy látszik méltányolta ezt és meg kapta beosztását a motoros mozdonyra. Később, amikor a motoros mozdonyt körkötéllel helyettesítették, a vontatóházba került gépkezelőnek. Miután egy gépesített üzemrészben nagyobb szaktudásra van szükség, férjem elhatározta, hogy tovább tanul. Hamarosan meg is kapta rá az engedélyt, és beiratkozott a Pécsi Gépipari Technikum levelező tagozatára...”

A levél írója ezután keserű hangon panaszolja, az egymást követő „értettem” intézkedéseket. Nem sokkal a beiratkozás, illetve a technikum elkezdése után minden különösebb érvélés nélkül alacsonyabb munkakörbe helyezték a férjét Ez természetesen kevesebb fizetéssel járt amit még betebe- zett az is, hogy éjszakai műszakokra is beosztották, hogy ezáltal is megnehezítsék a tudvalévőén este kezdődő iskolai órák rendszeres látogatását

Milyen indokolással?

Olyannal ami ellen nem lehetett aipeMálni. Üzemátszervezés címen, illetve „üzemi érdekből”, Amikor Miklós Sándor az egyeztető bizottsághoz fordult orvoslásért megkérdezte: — miféle üzemi érdek kívánja meg, hogy elveszítsen egy olyan továbbképzési lehetőséget, amelyet már menet közben is hasznosítani tudna, éppen a jobb üzemmenet érde— A vezetőséghez fordult támogatásért, amit rengeteg kiláncselés, ide-oda küldözgetés után végre „meg is kapott”. Hiába mégis csak nagyhatalom az „üzemi érdek”. Ezúttal is átszervezés címén jelentkezett, de most már drákóibb formában. Felmondtak Miklós Sándornak.

Ne essék félreértés, nem azért kapta a felmondást, mert feleslegük volt három bizonyítvánnyal rendelkező gépkezelőkben, . nem ezért.

„Komoly” okai voltak a felmondásnak. Csak néhányat a sok közül: Miklós Sándor egyszer regiényt olvatott a kompresszor mellett. Miklós Sándor nem becsülte meg a beosztását. Miklós Sándor vasalt nadrágban, nyákkendősen járt műszakra, inkább a kezét óvta mint a gondjaira bízott gépet,- stb., stb.

Beregszászi József üzemvezetővel beszélgetek. Mi a véleménye a „súlyos” vádakról, amelyek végül is Miklós Sándor elbocsátásához vezettek. Megtörtént-e egyszer is, hogy a fiatalembert szóbelileg vagy fegyelmi úton figyelmeztették a hanyagságára, a hibára? Az üzemvezető válaszaiból különös módon az derül ki, hogy végtére egyetlen komoly okük sem volt a felmondásra.

— Annyi bizonyos — mondja —, elégedetlenséget okozott volna, ha Miklós Sándort délelőtti műszakra osztjuk a többiek rovására. Az is igaz, hogy a fiatalember amolyan magának élő, visszahúzódó természetű volt, de mindenképpen becsületes és jóindulatú.

Arra már az üzemvezető Is nehezebben ad választ, hogyan milyen körülmények között született meg a felmondási határozat.

— Azt nem is én, hanem egy bizottságunk szavazta meg, és ebben képviselve volt az üzemi pártszervezet és az ÜB is. Természetesen én is jelen voltam, s én is aláírtam ezt a határozatot De őszintén megmondom, azt hittem, hogy Miklós Sándor úgyis megfellebbezi á döntést és az egyezhető bizottság visszahelyezi majd a munkakörébe.

— Tehát néni értett egyet a bizottság döntésével?

— Nem..., azaz inkább arról van szó, hogy úgysem tudtam volna erről meggyőzni a bizottság tagjait. Nagyon egyedül maradtam volna a véleményemmel. Szóval,

nehéz itt a helyzet...

— Miért nehéz, Beregszászi

elvtárs? Hiszen önt éppen „e nehéz helyzet” miatt állította ide a felsőbb vezetés bizalma. Többek között azért, hogy végre megszűnjék az az áldatlan állapot, amely ebben az üzemben eddig tizenhárom üzemvezetőt „emésztett meg” éppen a határozatlanságuk miatt, ön kiváltó szakember, és azt is

tudjuk, hogy évtizeden át kiváló vezető is volt. Ma is az, hiszen az eredmények bizonyítják. Éveken át nem volt ilyen egyenletes a vállalat teljesítménye, mint az ön irányítása alatt.

Ennek ellenére ma történik, hogy egyes holtrészegen járnak be az üzembe, s akad még ma is olyan bányamesterük, aki szem rebbenés nélkül műszakot igazol az ilyen embereknek. El- küldtek-e egyet is ezek közül? Hányszor ült össze a „Bízott- < ség”, hogy péüdát statuál jon, < sokkal hitelesebb jogcímeken mint a fentebb említett „üzem átszervezés”.

Miklós Sándor akkor se*n ! menne már vissza az üzembe, | ha deputációt küldenének érte.; Ö azt vallja; jogtalanul küldték ed, mégsem bánja, hogy] megszabadult a vállalattól. —í Pedig senki sem vitathatja el 5 tőle, hogy józanéletű, Jrecsüte- í tes munkás volt és azt sem, ; hogy a felsőbb iskolát

nem öncélból,

hancsm éppen az üzem érdekei '< miatt vállalta.

Ügy hisszük, Miklós Sándor! elbocsátásával nemcsak < leendő technikust veszítettek; el, hanem vele együtt a tanulási kedvet is megrendítették a; vállalatnál. Azt az ambíciót rendítették meg, ami nélkül; bajosan beszélhetünk kultúrál-í tabb, magasabb színvonalú bet- < melésről, amelyet csak minden tekintetben művelt, jót kvaü-í fikáit szakemberekkel oldhat- j nafc meg a holnappal is törődő j üzemeink.

<?. Gy.j

Felkészült a télre a Pécsi Gáz- és Hőszolgáltató Vállalat T11K csoportja. Rendbehozták a nyugati városrészben lévő 10 090 köbméteres tartály fűtését, a nyomásszabályozókat, tolózáraidat. Kicserélték a központi órák előtt lévő szűkebb vezetékszakaszokat, hogy a kokszműtől átvehessék az összes termelt, gáz- mennyiséget.

Foto: Czakó.

Jól halad az őszi munka a siklósi tsz-ben

November közepén tartunk, de a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz-ben nyári lendülettel folyik a mezei munka. A tsz tagjai a napokban fejezték be a Cukorrépa szedését igen nagy sikerrel.

Holdanként 220 mázsás mtr korrépatermést takarítottak be 40 holdról.

Jól halad a kukorica betakarítása is. Eddig több, mimt 400 holdról törték le a kukoricát s még 50 hold betakarítása van vissza. A töréssel párhuzamosan vágják és silózzék a kukoricaszárat is. Két silózó gép már hetek óta megállás nélkül dolgozik. Több, mint 5000 köbméter zöldsilót készített a tsz, s ezen kívül 2000 köbméter kukoricaszár silót készítenek, amelyhez már eddig 28 vagon répaszeletet használtak fel, s még további 30 vagonnal várnak a kaposvári cukorgyárból. A kukorica is jó termést adott, megteltek-a górék, sőt a gépállomástól bérelt gépszínek is. A siklósi tsz-ben jól flekészültek az állatok téli ellátására, s tavaszig nem lesz gondjuk takarmányra.

A tsz máriagyűdi üzemegységében is lelkes munka folyik ezekben a napokban. Szedik, válogatják a szőlőoltványt. Egymillió hazai alanyt és 400 000 oltványt szednek fel, melynek egy részéből szőlőtelepüket bővítik, a többit más tsz-ek felé értékesítik. Csak

oltványból 1,7 millió forint bevétele származik a tsz- nek.

Tavaszra tovább bővül a tsz máriagyűdi szőlészete. Újabb 60 holdat telepítenek be a jól bevált Olaszrízling fajtával, négy holdas szőlő anya fel epüket pedig 20 holdra bővítik.

Újítások a bútorgyárban

A Pécsi Bútorgyárban ebben az évben 27 újítást vezet tek be, ez az előkalkuláció alapján 15 ezer forint megtakarítást

jelent . óvóm Mik. Két. úiitást bemutatnak a decemberben megrendezésre kerülő újitókiállításön is.

A fényezőgépeken rugókkal erősítik fel a ruhát, így kevesebb

keil belőle, és gyorsabb a felszerelése.

Balesetmentessé teszi és gyorsítja a sor,iázás műveletét a képen látható készülék. Orbán Sándor asztalos szekrény saroklécét munkálja meg.

A TIT agrár szakosztályának plenáris ülése

Szerdán délelőtt a járás! tanács nagytermében mintegy kétszáz szakosztályi tag részvételével tartották meg a TIT agrár szakosztályának plenáris ülését. A szakosztály elmúlt évi munkájáról Földvári János szakosztály-elnök számolt be. Többek között hangsúlyozta, hogy ebben az évben is a tsz-ek termelésének segítése volt a fő cél. Közel ezer agrár- témájú előadást tartottak, 32 800 hallgatónak. Harminc tsz-akadémia működött 1030 résztvevővel. A szakmai jellegű továbbképzőkön, melyek zömét üzemi bemutatókkal kapcsolták össze, ötezeren vettek részt. A szakosztály taglétszáma ebben az évben- 00 új taggal bővült. Ezután Har- dicsay Loránd, a szakosztály titkára ismertette a jövő évi r... nkatervet, melyet’a plenum egyhangúan elfogadott. Az ülés második felében dr. Gerhardt Jannermann, a rostocki agráregyetem professzora

„Üzemszervezési problémák az NDK mezőgazdaság?’■•'ni’’ cmmel tartott előadás1 Iz- utá'i baráti beszélgetésre, került sor a magyar szakemberek és a német professzor között, aki sok termelési és üzem szervezési kérdésre adott vá las az érdeklődőknek.