Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

»82. NOVEMBER 23. MAIHJ& ij Megjegyezzük: A családi pótlék ügyében Nom a családi pótlék mennyiségéről van sző, sót á legnagyobb örömünkre szolgái, hogy a párt VIIÍ. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója konk­rétan is foglalkozott a csa­ládi pótlék emelésének ügyé­vel. Erre nagy szükség is volt, hiszen a ketgyermek * családok havonta mindössze 75 forintot kaptak, amely aránytalanul kevés volt a többihez viszonyítva. Termé­szetesen erőnkhöz mérten tudjuk csak javítani a több- gyermekes családok helyze­tét, reáljövedelmük emelé­sét, Jelen esetben a családi pótlék kifizetésének rendjéről, idejéről néhány megjegyzést. Azok a dolgozók, akik olyan vállalatnál, gyárban, vagy intézményben dolgoz­nak, ahol üzemi kifizetőhriy \an, a családi pótlékot ren­des időben, az elszámolás ki­fizetésekor megkapják. Ez az időszak vállalatonként máé és más. Általában a hónap első felében kapják meg aas elszámolásaikat, s vele együtt a családi pótlékot iá. Tehát ilyen helyeken nincs is különösebb probléma. De rengeteg olyan munka­hely létezik, ahol nincs üze­mi kifizetőhely, és a problé­ma itt kezdődik. Ilyen ese­tekben a családi pótlékot an SZTK folyósítja és küldi ei postán az illetékes családok­nak. Általában a hónap má­sodik felében folyósítják az üzemi kifizetőhely nélküli vállalatok dolgozóinak » csa­ládi pótlékot. Az első meg­különböztetés már itt kezdő­dik. Vajon miért kerülnek hát­rányba azok a dolgozók, akik nem az üzemükben kapják meg a családi pótlékot? Szá­mos esetet és példát fel le­het sorólni, hogy némely he­lyén a fizetést (az elszámo­lást) a hónap első napjaiban adják kézhez, de a családi pótlékot csak a hónap máso­dik félében küldik. Indokolt lenné, ha változtatnának ezen a gyakorlaton *és a fize­téssel egyidőben küldenék el a családi pótlékot is. A másik nehézség akkor adódik, amikor a megszokott időben nem hozza a postás a pénzt. Nem is a kétgyereke­sekről van szó, ahol 75 fo­rinttal kopogtatnak, hanem elsősorban azokról az egye­dül álló asszonyokról, ahol bárom—négy, vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni. Ilyen helyeken minden fillérnek meg van a maga helye, s időre be van Osztva a pénz. Az októberi családi pótlé­kot még november 22-én sem kapta meg mindenki. Vajon miért? Érdeklődé­sünkre azt a választ adtak az SZTK-ban, hogy a családi pótlékkal foglalkozó tisztvi­selők közül ketten megbete­gedtek és azért késnek az e bónapi kifizetések. Egy kérdésünk lenne. Te­gyük fel a családi pótlék ki­számításával és kifizetésével négye» foglalkoznak az SZTK-ban. Mosrketten meg­betegedtek és késnek a pénz folyósításával. De mi lenne, ha mind a négyen megbete­gednének? Akkor nem is kapnának családi pótlékot? S ha a* ő bérüket számfejtő dolgozók betegednének le? (gi) Akik nem gondolnak a holnapra i Baranya megyei Tanács 'ervező Iroda és a Bara- ya megyei Tanács VB Épí- és1, Közlekedési és Víz- :gyí Osztálya több éves mriattal rendelkező lés*-, gépész-, lüntános n er nők őket és íjiifészleelib^iisí .eres tervezői, előadói, il- etve szerkesztői munka- :örbe. — Fizetés megegye­zés szerint. relentkezés személyesen, ragy levélben Pécs, Sallai u. 7. sz. alatt A szerkesztőségünkhöz cím­zett panaszos levél így kezdő­dik: „— Férjem, Miklós Sándor öt év óta dolgozik a Nagy- ■harsányi Kőbányában. Fizikai munkakörben kezdte és más­fél évig tartó szorgalmas mun­kája eredményeként a vállalat vezetőség nehézgépkezelő tan­folyamra javasolta. Férjem ar­ra gondolva, hogy az üzemet előbb-utóbb úgyis gépesítik, nemcsak a kompresszorkezelői tanfolyamot végezte el, ha­nem a mototos mozdony és az agregátor kezeléséből is le­vizsgázott és a tervezett egy bizonyítvány helyett, hármat hozott haza magával a tan- , folyam végén... j — A vállalat vezetősége úgy látszik méltányolta ezt és meg kapta beosztását a motoros mozdonyra. Később, amikor a motoros mozdonyt körkötéllel helyettesítették, a vontatóház­ba került gépkezelőnek. Mi­után egy gépesített üzemrész­ben nagyobb szaktudásra van szükség, férjem elhatározta, hogy tovább tanul. Hamaro­san meg is kapta rá az enge­délyt, és beiratkozott a Pécsi Gépipari Technikum levelező tagozatára...” A levél írója ezután keserű hangon panaszolja, az egymást követő „értettem” intézkedése­ket. Nem sokkal a beiratkozás, illetve a technikum elkezdése után minden különösebb érvé­lés nélkül alacsonyabb mun­kakörbe helyezték a férjét Ez természetesen kevesebb fi­zetéssel járt amit még betebe- zett az is, hogy éjszakai mű­szakokra is beosztották, hogy ezáltal is megnehezítsék a tudvalévőén este kezdődő is­kolai órák rendszeres látoga­tását Milyen indokolással? Olyannal ami ellen nem lehe­tett aipeMálni. Üzemátszerve­zés címen, illetve „üzemi ér­dekből”, Amikor Miklós Sán­dor az egyeztető bizottsághoz fordult orvoslásért megkér­dezte: — miféle üzemi érdek kívánja meg, hogy elveszítsen egy olyan továbbképzési lehe­tőséget, amelyet már menet közben is hasznosítani tudna, éppen a jobb üzemmenet érde­— A vezetőséghez fordult támogatásért, amit rengeteg kiláncselés, ide-oda küldözge­tés után végre „meg is kapott”. Hiába mégis csak nagyhata­lom az „üzemi érdek”. Ezút­tal is átszervezés címén jelent­kezett, de most már drákóibb formában. Felmondtak Miklós Sándornak. Ne essék félreértés, nem azért kapta a felmondást, mert feleslegük volt három bi­zonyítvánnyal rendelkező gép­kezelőkben, . nem ezért. „Komoly” okai voltak a fel­mondásnak. Csak néhányat a sok közül: Miklós Sándor egy­szer regiényt olvatott a komp­resszor mellett. Miklós Sán­dor nem becsülte meg a be­osztását. Miklós Sándor vasalt nadrágban, nyákkendősen járt műszakra, inkább a kezét óvta mint a gondjaira bízott gépet,- stb., stb. Beregszászi József üzemve­zetővel beszélgetek. Mi a vé­leménye a „súlyos” vádakról, amelyek végül is Miklós Sán­dor elbocsátásához vezettek. Megtörtént-e egyszer is, hogy a fiatalembert szóbelileg vagy fegyelmi úton figyelmeztették a hanyagságára, a hibára? Az üzemvezető válaszaiból külö­nös módon az derül ki, hogy végtére egyetlen komoly okük sem volt a felmondásra. — Annyi bizonyos — mond­ja —, elégedetlenséget okozott volna, ha Miklós Sándort dél­előtti műszakra osztjuk a töb­biek rovására. Az is igaz, hogy a fiatalember amolyan magá­nak élő, visszahúzódó termé­szetű volt, de mindenképpen becsületes és jóindulatú. Arra már az üzemvezető Is nehezebben ad választ, hogyan milyen körülmények között született meg a felmondási határozat. — Azt nem is én, hanem egy bizottságunk szavazta meg, és ebben képviselve volt az üze­mi pártszervezet és az ÜB is. Természetesen én is jelen vol­tam, s én is aláírtam ezt a határozatot De őszintén meg­mondom, azt hittem, hogy Miklós Sándor úgyis megfel­lebbezi á döntést és az egyezhe­tő bizottság visszahelyezi majd a munkakörébe. — Tehát néni értett egyet a bizottság döntésével? — Nem..., azaz inkább ar­ról van szó, hogy úgysem tud­tam volna erről meggyőzni a bizottság tagjait. Nagyon egye­dül maradtam volna a vélemé­nyemmel. Szóval, nehéz itt a helyzet... — Miért nehéz, Beregszászi elvtárs? Hiszen önt éppen „e nehéz helyzet” miatt állította ide a felsőbb vezetés bizalma. Többek között azért, hogy vég­re megszűnjék az az áldatlan állapot, amely ebben az üzem­ben eddig tizenhárom üzem­vezetőt „emésztett meg” éppen a határozatlanságuk miatt, ön kiváltó szakember, és azt is tudjuk, hogy évtizeden át ki­váló vezető is volt. Ma is az, hiszen az eredmények bizo­nyítják. Éveken át nem volt ilyen egyenletes a vállalat tel­jesítménye, mint az ön irá­nyítása alatt. Ennek ellenére ma történik, hogy egyes holtrészegen járnak be az üzembe, s akad még ma is olyan bányamesterük, aki szem rebbenés nélkül műszakot iga­zol az ilyen embereknek. El- küldtek-e egyet is ezek közül? Hányszor ült össze a „Bízott- < ség”, hogy péüdát statuál jon, < sokkal hitelesebb jogcímeken mint a fentebb említett „üzem átszervezés”. Miklós Sándor akkor se*n ! menne már vissza az üzembe, | ha deputációt küldenének érte.; Ö azt vallja; jogtalanul küld­ték ed, mégsem bánja, hogy] megszabadult a vállalattól. —í Pedig senki sem vitathatja el 5 tőle, hogy józanéletű, Jrecsüte- í tes munkás volt és azt sem, ; hogy a felsőbb iskolát nem öncélból, hancsm éppen az üzem érdekei '< miatt vállalta. Ügy hisszük, Miklós Sándor! elbocsátásával nemcsak < leendő technikust veszítettek; el, hanem vele együtt a tanulá­si kedvet is megrendítették a; vállalatnál. Azt az ambíciót rendítették meg, ami nélkül; bajosan beszélhetünk kultúrál-í tabb, magasabb színvonalú bet- < melésről, amelyet csak minden tekintetben művelt, jót kvaü-í fikáit szakemberekkel oldhat- j nafc meg a holnappal is törődő j üzemeink. <?. Gy.j Felkészült a télre a Pécsi Gáz- és Hőszolgáltató Vállalat T11K csoportja. Rendbehozták a nyugati városrészben lévő 10 090 köbméteres tartály fűtését, a nyomásszabályozókat, tolózáraidat. Kicserélték a központi órák előtt lévő szűkebb vezetékszaka­szokat, hogy a kokszműtől átvehessék az összes termelt, gáz- mennyiséget. Foto: Czakó. Jól halad az őszi munka a siklósi tsz-ben November közepén tartunk, de a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz-ben nyári len­dülettel folyik a mezei munka. A tsz tagjai a napokban fe­jezték be a Cukorrépa szedését igen nagy sikerrel. Holdanként 220 mázsás mtr korrépatermést takarítottak be 40 holdról. Jól halad a kukorica beta­karítása is. Eddig több, mimt 400 holdról törték le a kuko­ricát s még 50 hold betakarí­tása van vissza. A töréssel párhuzamosan vágják és silóz­zék a kukoricaszárat is. Két silózó gép már hetek óta meg­állás nélkül dolgozik. Több, mint 5000 köbméter zöldsilót készített a tsz, s ezen kívül 2000 köbméter kukoricaszár silót készítenek, amelyhez már eddig 28 vagon répaszeletet használtak fel, s még további 30 vagonnal várnak a kapos­vári cukorgyárból. A kukori­ca is jó termést adott, megtel­tek-a górék, sőt a gépállomás­tól bérelt gépszínek is. A sik­lósi tsz-ben jól flekészültek az állatok téli ellátására, s tava­szig nem lesz gondjuk takar­mányra. A tsz máriagyűdi üzem­egységében is lelkes munka folyik ezekben a napokban. Szedik, válogatják a szőlőolt­ványt. Egymillió hazai alanyt és 400 000 oltványt szednek fel, melynek egy részéből sző­lőtelepüket bővítik, a többit más tsz-ek felé értékesítik. Csak oltványból 1,7 millió forint bevétele származik a tsz- nek. Tavaszra tovább bővül a tsz máriagyűdi szőlészete. Újabb 60 holdat telepítenek be a jól bevált Olaszrízling fajtával, négy holdas szőlő anya fel epü­ket pedig 20 holdra bővítik. Újítások a bútorgyárban A Pécsi Bútorgyárban ebben az évben 27 újítást vezet tek be, ez az előkalkuláció alapján 15 ezer forint megtakarítást jelent . óvóm Mik. Két. úiitást bemutatnak a decemberben megrendezésre kerülő újitókiállításön is. A fényezőgépeken rugókkal erősítik fel a ruhát, így kevesebb keil belőle, és gyorsabb a felszerelése. Balesetmentessé teszi és gyorsítja a sor,iázás műveletét a képen látható készülék. Orbán Sándor asztalos szekrény saroklécét munkálja meg. A TIT agrár szakosztályának plenáris ülése Szerdán délelőtt a járás! ta­nács nagytermében mintegy kétszáz szakosztályi tag rész­vételével tartották meg a TIT agrár szakosztályának plenáris ülését. A szakosztály elmúlt évi munkájáról Földvári Já­nos szakosztály-elnök számolt be. Többek között hangsúlyoz­ta, hogy ebben az évben is a tsz-ek termelésének segítése volt a fő cél. Közel ezer agrár- témájú előadást tartottak, 32 800 hallgatónak. Harminc tsz-akadémia működött 1030 résztvevővel. A szakmai jelle­gű továbbképzőkön, melyek zömét üzemi bemutatókkal kapcsolták össze, ötezeren vet­tek részt. A szakosztály tag­létszáma ebben az évben- 00 új taggal bővült. Ezután Har- dicsay Loránd, a szakosztály titkára ismertette a jövő évi r... nkatervet, melyet’a plenum egyhangúan elfogadott. Az ülés második felében dr. Ger­hardt Jannermann, a rostocki agráregyetem professzora „Üzemszervezési problémák az NDK mezőgazdaság?’■•'ni’’ cmmel tartott előadás1 Iz- utá'i baráti beszélgetésre, ke­rült sor a magyar szakembe­rek és a német professzor kö­zött, aki sok termelési és üzem szervezési kérdésre adott vá las az érdeklődőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents