Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
4 NAPLÓ 1982. NOVEMBER 21, Megkezdte tanácskozását az MSZMP Vili. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) — Szövetségi politikánk, az osztályharcban elfoglalt álláspontunk, szocialista rendszerünk megszilárdítását és í$jAz aszály okozta károk miatt; a rrflffiőgazdaság 1961. évi teljes termelése nem nőtt a terv- | ben előirányzott mértékben, j lényegében az 1960. évi szinten maradt.- Az aszály elsősorban az őszi betakarítású növényeket sújtotta, búzából azonban 11 mázsa termett holdanként, több, mint eddig bármikor. Az állattenyésztés tervét teljesítettük. 1961 őszén a szar vasmarhaállomány 3, a ser_ tesállomány 15 százalékká1 nagyobb volt, mint 1960-ban. j lüGl-ben az összes felvásárolt termék 6 százalékkal volt több, mint 1960-ban. Az 1962. év kilenc hónapjának összesített adatai szer nt az ipari termelés a múlt évihez képest kereken 8 százalékkal, a mezőgazdaság termelése az eddig ismert adatok szerint 1—2 -zúzalékkal, a lakosság ! ke -7- '"--bevétele több, mini 5 6z . ’kai, a kiskereskedelmi | lesztését, a rendszer ellenségeinek mind hatékonyabb elszigetelését, a még ingadozók megnyerését, a szocializmus pozícióinak általános megerősödését szolgálja zelése is. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben ott van az a tétel is, amely kimondja: „Nincs szükség többé tanulóifjúságunk származás szerinti kategorizálására”. Ez a tétel egyes elvtársaknál1 nem talált helyeslésre és megértésre. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak e tétel megerősítését és jóváhagyását. Javaslatában a megváltozott osztályviszonyokból, népi demokratikus rendszerünk erejéből, feladatainkból indul ki. A tanulóifjúság származás szerinti kategorizálása helyes és igazságos volt fejlődésünk korábbi időszakában. Most azonban arról van szó, hogy ennek a korlátozásnak további fenntartása nem használ, hanem Kedves Elvtársak! Népi államunk a proletárdiktatúra állama. Ez a jellege megmarad a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakában. Mindemellett már erősödőben vannak azok a vonások Is, amelyek arra mutatnak, hogy proletárdiktatúra állama nálunk is egyetemes népi állammá fejlődik. * A Magyar Népköztársaságban napról-napra szélesebben bontakozik ki a szocialista rendszer demokratizmusa. Ma az állampolgárok teljes egyenjogúsága érvényesük Jogok, kötelességek tekintetében osztályhovatartozás, vagy korábbi osztályhelyzet miatt nincs hátrányos vagy előnyös megkülönböztetés. Mindenki választó és választható. Az országgyűlés és a tanácsok, valamennyi központi és helyi államhatalmi szerv tevékenységében erősödik a demokratizmus, a néppel való összeforrottság. Erősítenünk kell államunk azt jelentékenyen túlteljesítve, i magasabb alapról kezdhettük második ötéves tervünket. Ha a második ötéves terv eddigi gazdasági eredményeit számbavesszük. a kővetkező kép tárul elénk: 1961-ben a szocialista ipar termelése — a tervet több, mint három százalékkal túlteljesítve — mintegy tizenkét százalékkal haladta meg az 1960. évit. Tovább folytatódott az ipar szerkezeti átalakítása: a gépipar 15, a vegyipar 20 százalékkal termelt többet, mint 1960-ban. forgalom 4 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest, ötéves tervünk kezdeti időszakában tehát az ipar termelése a tervezettnél gyorsabban, a mezőgazdaságé az aszály következtében a tervezettnél lassabban növekedett. Egészében azonban a népgazdaság fejlődésének üteme és iránya megfelelt az ötéves terv előirányzatainak. A két kongresszus közötti három év legfőbb gazdasági eredményének a következőket tartjuk: jelentősen fejlődött népgazdaságunk: befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezésé), korszerűsítettük honvédelmünket. Fedeztük az utóbbiakkal járó, a tervezettnél korábban jelentkező kiadásokat, ennek ellenére a népgazdaság tervszerűen, egyenesen árt a szocialista építésnek. V áltozatlan követelmény: olyan fiatalokat vegyenek fel az egyetemekre és főiskolákra, akiknek magatartása Jó, szemlélete haladó és kiválóan tanulnak. De ne legyen a magyar ifjúságnak egyetlen, mégoly kis rétege sem, amelyet szülei egykori osztályhelyzete miatt hátrányosan megkülönböztetve, eleve kizárjanak a főiskolai és egyetemi továbbképzés lehetőségéből. Gondoskodunk arról, hogy az egyetemre felvett fiatalok között a jövőben ne kevesebb, hanem az eddiginél is több legyen a munkás és paraszt származású. Ez tisztára attól függ, hogy társadalmunk megadja-e az ilyen fiataloknak a tanuláshoz szükséges segítséget. Nincs kétség az iránt, hogy társadalmunk ezt a segítséget meg fogja adni nekik. Elsősorban azoknak a szülőknek a gyermekei kapjanak ilyen támogatást, akik ma a bányákban, a gyárakban és a földeken dolgoznak. Ezt a tanulókkal való foglalkozásnál és a társadalmi ösztöndíjak elosztásában is figyelembe kell venni. demokratikus vonásait, növelnünk kell a választott tanácsi szervek önállóságát. Állandóan keressük annak módjait, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak be az állami munkába, a közügyek intézésébe. Rövid időn belül esedékesek az új országgyűlési és tanácsválasztások. A választásokon a gyakorlatban kipróbált politikával és világos programmal állhatunk a választók elé. — Az országgyűlési és tanácsválasztások alkalmával — népi rendszerünk eddigi hagyomá-j; nyaihoz híven — a párt a dolgozók százezreivel tanácskozza meg az ország fejlődésének nagy és kis kérdéseit. Biztosak vagyunk benne, hogy az ország népe szavazatával is jóváhagyja a párt és a kormány politikáját. S ami még fontosabb, a jövőben is minden erejével támogatni fogja annak megvalósítását, tettekkel, alkotó munkával építi a szocialista hazát. . arányosan fejlődött, az életszínvonal pedig — a három éves tervben jelentősen, az ötéves terv első két évében kis mértékben — tovább emelkedett. A VII. és a VIII. kongresz- szus közötti években a magyar népgazdaság fejlődése az ipari termelés, a munkatermelékenység és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét tekintve, felzárkózott a többi szocialista országhoz. Elvtársak! A Központi Bizottság az eddig ismert eredmények és tapasztalatok alapján jóleső érzéssel ielentheti a kongresszusnak, hogy második ötéves tervünk, mely a VII. kongresszus irányelvei alapján készült, a gyakorlatban is reálisnak és helyesnek bizonyult A. második ötéves terv nagyszerű céljait: a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari termelés' 48—50 százalékos, a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos növekedését, az egy főre jutó reáljövedelem 10—17 százalékos növelését e1 lehet és el is kell érnünk. Az ipari tervet előreláthatóan túlteljesítjük, a mezőgazdaságban azonban, hogy a kitűzött célt elérjük, a múlt évi és az idei aszály okozta megtorpanás leküzdése meggondolt intézkedéseket és nagy erőfeszítést kíván. Ezután az ipar előtt álló legfontosabb feladatokat ele • mezte a beszámoló. Iparunk ágazati szerkezetének korszerűsítése a fejlődés egyik kulci kérdése. — Az élenjáró országok műszaki színvonalának elérését a specializált tömegtermelésen alapuló iparágak gyors fejlesztése teszi lehetővé. Ezért jobban kell élnünk a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeivel. Az ipar termékeinek korszerűsítése meghatározza az export és a nemzetközi fizetési mérleg fejlődését és ezen keresztül befolyásolja az életszínvonal alakulását is. Ezért tovább kell dolgozni azon, hogy az ipar szerkezete a kívánatos irányban változzék. A társadalmi munkatermelékenység emelésének egyik igen fontos módja a gazdaságos, a világszínvonalat megközelítő termékek részarányának növelése az ipari termelésen belül. A vegyipar termelésének kimagasló szerepe van, nem kevésbé fontos a gépipar fejlesztése. Elsősorban a műszeripart, a híradástechnikai ipart fejlesztjük. Ezek anyagigényessége az átlagosnál kisebb. A gazdaságosság szempontjai A mezőgazdaságnak is egyre több területen kell elérnie a világszínvonalat Ehhez évről- évre több nagyüzemi épületet, berendezést, gépet, vegyianyagot, szakembert adunk. A következő években a mezőgazdaság például több mint 20 000 traktort kap. Egy hold szántóra számítva pedig csaknem kétszer annyi műtrágyát, mint 1961-ben. 1961-ben mintegy 230 ezer holdat, az idén már több mint 360 ezer holdat öntözünk. 1965-ben pedig több mint 600 ezer holdon lesz öntözéses gazdálkodás. A termelőszövetkezetek meg szilárdításában a legfontc- sabb a közös nagyüzem építése, a szövetkezeti alapok gyors ütemű fejlesztése. jelenleg és a következő évek ben azonban még nagy a szerepe a háztáji gazdaságnak. A legfontosabb a termelékenység, a gazdaságosság növelése és javítása a termelés minden területén. Az ötéves terv, továbbá a gépiparra, a mezőgazdasági termelésre és más gazdasági területre vonatkozó párt- és kormányhatározatok helyesen jelölik meg a tennivalókat. Pártunk azt az elvet vallja, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. 1956-hoz képest a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 34, a parasztság fogyasztásának reálértéke több mint 21 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása 1958-hoz képest 1962-re 20 százalékkal növekedett. A dolgozók életviszonyait közelről érintő lakásépítésre pártunk és kormányunk a megfelelő figyelmei fordítja és minden lehetséges eszközt biztosit e célra. Az 1958—1960-as években kereken 180 000 lakás épült. Az 1949—56-os években átlagban kereken 3t 000, az 1958—61-es években pedig átlagban 62 000 lakás épült az országban. A jelenleg még igen sok jogos lakásigényt nem lehet kielégíteni, és nagyon szívósan kell dolgozni azért, hogy a lakáshiány fokozatosan csökkenjen. De a munka eredményei között érdemes számontartan\ hogy hazánkban az 1957-től 1960-ig terjedő három év alatt — családonként négy fővel számolva —• több, mint 700 000 ember költözött új lakásba. A társadalombiztosításban részesülők száma 1959—62-re 7 millió 200 000-ről — a termelőszövetkezetekbe belépett dolgozó parasztok bevonásával — 9 millió 400 000-re nőtt, s ma már a lakosság 94 százalékára terjed ki. 1961-ben 548 000 felnőtt és gyermek üdült méltányos térítés ellenében szakszervezeti és vállalati üdülőkben. A takarékbetét állomány az 1958. évi két milliárd forintról 1962-re nyolc és félmilliárdra növekedett. megkövetelik az ország fűtőanyag mérlegének korszerűsítését. A széntermelésnél nagyobb mértékben kell szorga? máznunk a hazai kőolaj- áj feldgázvagyon kihasználását Több milliárdos befektetéssel, gyors ütemben fokozzuk a vit- lamosenergia-termelést; jelentős mennyiséget veszünk át r- Szovjetuniótól és más testvéri országtól. így érjük el, hogy az egy lakosra jutó villamosener gia-felhasználás az ötéves terv alatt mintegy 45 százalékkal növekedjék. A beszámoló külön kiemelte, hogy a termelésnek követnie kell a szükségletek állandó változását és a technikai fejlődés általános követelményeit. Mindenekelőtt a minőségi követelmények betartásával, gazdaságosan kell termelni. A nem gazdaságos, elavult termékek gyártását be kell szüntetni és a felszabaduló termelési kapacitást ésszerűen kell hasznosítani. Ez a munkaerő bizonyos terv szerű átcsoportosítását is igényli. Az életszínvonal alakulása nemcsak a keresetek nagyságától, hanem az áruellátás színvonalától is függ. Barát és ellenség egyaránt elismeri, hogy nálunk a helyzet ebben a vonatkozásban is jó. A lakosság a pénzéért egyre Megvalósítjuk második ötéves tervünknek a népjólét emelését célzó előírásait. Ezt a következő években elsősorban olymódon akarjuk elérni, hogy növeljük a jövedelmeket: egyre több ember számára teremtünk munkaalkalmat; de a termelés és a teljesítmények nő-, velősével, a szakképzettség fokozásával növekszik a már dolgozók jövedelme is. A munkások és egyes alkalmazotti rétegek átlagbérét úgy emeljük, hogy javuljanak a bérarányok. Másodsorban az életszínvonal emelésére fordítható összegeket különféle népjóléti célokra használjuk fel. A sokgyermekes családok helyzete ma még mindig nem könnyű; a párt mindent megtesz a sokgyermekes csaA beszámoló ezután a gazdasági vezetéssel foglalkozott. Tovább kell javítani a népgazdaság tervszerű irányítását, a tervezés folyamatosságát. * Már ebben az évben megkezdjük a harmadik ötéves terv első két éve konkrét előírásainak kidolgozását. Előtérbe kerül az ipar és a mezőgazdaság szakirányításának és vezetésének átszervezése. A cél, hogy csökkentsük az irányító szervek számát és növeljük a termelés irányításáért közvetlenül felelős vezetők hatáskörét, önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság és a kormány fontosnak tartja, hogy egy-egy területen ritkán legyen átszervezés, de az megfelelő legyen és hosszú időre szóljon. A gazdasági vezetők az eddiginél nagyobb mértékben támaszkodjanak a dolgozók javaslataira, a szocialista munkaverseny erejére, különösen segítsék a szocialista brigádmozgalom fejlesztését. Jelenleg több mint harmincegyezer brigád versenyez a szocialista címért és majdnem kilencezer már elnyerte a szocialista címet. Minden szinten emelni kell a gazdasági vezetés kultúráját. A vezetők ne kullogjanak a problémák után, hanem maguk vessék fel és oldják meg őket. A népvagyon herdálóit szigorúan felelősségre kell vonni, irtani kell a korrupciót, a kéz-kezet mos rendszert. Érvényesiteni kell azt a szocialista elvet, hogy aki többet dolgozik, többet ad a társadalomnak, többet is kapjon. A prémium-, a jutalmazáinkább a kelló választékban 4 minőségben szerezheti be a fa gyasztási cikkeket. Az egy főre jutó reáljövede lem az 1957—60-as évek je lentős emelkedése után az el múlt két esztendőben mindösz sze 1—2 százalékkal növeke dett. Ez a kis mértékű emel kedés azonban olyan körűimé nyék között következett be amikor három, rendkívül jelen tős tényező befolyásolta nép gazdaságunk helyzetét. Már i második aszályos év sújtja me zőgazdaságunkat és azon ke resztül a népgazdaságot. Egy idejűleg igen nagy, csak ké sőbb megtérülő beruházásoka kellett eszközölnünk a mező gazdaságban; jelentős eszközö két kellett fordítanunk honvéd ségünk felszerelésének kor szerűsítésére is. A népgazdasá; szilárdságát és egészséges vol tát bizonyítja, hogy az életszín vonalat ezek ellenére sikerül tartanunk és még valamelyes növeltük is. Honvédségünk fegyverzetének korszerűsítésére is úgy kel gondolnunk, hogy ezek a kiadások biztosítják és védelmezik a magyar dolgozó nép bé kéjét, jónak nevezhető életkö rülményeit is. A magyar dolgozók saját tapasztalataik alapján nagyor jól tudják, bogy Központi Bi zottságunk és kormányunk egyetlen egy életszínvonal- emelő intézkedést sem határoz el addig, amíg annak anyagi fedezete nincs a termeléssel megalapozva. ládok helyzetének az átlagosnál gyorsabb javításáért Emelni fogjuk a kétgyermekesek családi pótlékát, javítunk az özvegyek helyzetén Már a jövő évben növeljük « szülési szabadságot, a kisgyermekes anyáknak lehetővé tesz- szük, hogy három évnél nerc idősebb gyermekük gondozására — munkaviszonyuk sérelme nélkül — fizetés nélküli szabadságot vehessenek igénybe Fokozatosan megszüntetjük az ingyenes kórházi ápolás időtartamában és a gyógyászati segédeszközökkel való ellátásban fennálló különbségeket. Az ötéves tervben valamenynyi egészségre ártalmas munkakörre kiterjesztjük a munkaidő csökkentését. si-, a részesedési- és nyereség- részesedési rendszer alapos javításra szorul Még mindig nem kielégítő a beruházások megvalósításának üteme. Nem tűrhetjük, hogy kellő műszaki és gazdasági előkészítés nélkül kezdjenek beruházásokat. Nem kevésbé fontos a korszerű üzemszervezés, az ésszerű munkaerőgazdálkodás, az anyagtakarékosság és a vállalati alapok jobb kihasználása. Egész ötéves tervünk sikeres teljesítésének előfeltétele a munka termelékenységének további növelése. A gazdasági vezetők is, a dolgozók is erre fordítsák most a fő figyelmet. A munkatermelékenység növelésére tett egyetlen intézkedés nálunk most többet ét az osztályharcban, mint a2 imperialistákat szidalmazó száz radikális szólam. — Tovább kell javítanunk sa ipar és a mezőgazdaság szakirányításált. Az ipar-irányítás most folyó átszervezésének egyik lényeges célja, hogy csökkentsük az üzemtől a minisztériumig terjedő irányító szervek számát. Az az elgondolásunk, hogy növeljük a termelés irányításáért közvetlenül felelős vezetők hatáskörét, önállóságát és felelősségét A felső vezetés kevesebb kérdésben tartsa meg az intézkedési jogát, de tegyük hatékonyabbá a központi irányítást és ellenőrzést. Az átszervezés másik nagy kérdése, hogyan hajtsuk végre a túlságosan szétaprózod vállalatok ésszerű összevonását (Folytatás az 5. oldalas*) A szocializmushoz való hűség mellett elengedhetetlen követelmény a hozzáértés, a szükséges ismeretek megkövetelése Pártunk már korábban is többször leszögezte azt az elvi álláspontját, hogy hazánkban pártfunkciók kivételével bármely vezető tisztséget betölt- hetnek pártonkívüliek is. A pártonkivüliekkel szemben is azt az igényt támasz- juk, hogy legyenek hűségesek a szocializmus ügyéhez, a Magyar Népköztársasághoz, őszintén munkálkodjanak a szocializmus építésén és rendelkezzenek a szükséges hozzáértéssel, szaktudással. A felszabadulás után és a szocialista építés megindításának időszakában különböző vezető beosztásba kerül egyszerű munkás- és parasztemberek nagy többsége kiválóan megoldotta feladatát. Rendkívül nehéz és felelősségteljes munkájának végzése közben szabadidejét évekig feláldozva megszerezte a szükséges szakmai ismereteket, továbbképezte magát. Most az a dolog lényege — húzta alá a beszámoló, — hogy a szocializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás első követelménye melllett növekvő erővel jelentkezik a másik, szintén elengedhetetlen követelmény: a hozzáértés, a szükséges ismeretek megkövetelése. _ A mi álláspontunk szerint jó, egészséges és megfelel a szocializmus érdekeinek, ha a személyi kérdések eldöntésénél az derül ki, ha a párt tagjain kívül egyre több pártonkívüli ®5s megfelel azoknak a politikai és szakmai követelmények- 'ívek, amelyeket a közfunkciók betöltésénél támasztani kell A párt e kérdésben is óva int mindenféle sablontól, valamiféle mechanikus részarány erőltetésétől. Elvtársak! A szocialista nemzeti egység kialakulásával összefüggő fontos kérdés a szociális származás helyes ke'Tiszteit Kongresszus! Kedves Elvtársak! Áttérek a gazdasági kérdésekre, pártunk gazdaság- politikájára. A Magyar Szocialista Munkáspárt fő gazdaság- politikai elgondolásait az élet igazolta. Népgazdaságunk egészségesen fejlődik, kiegyensúlyozott; terveink reálisak. A VII. kongresszus fő céljait a gazdasági épitőmunka területén is elértük. 1960-ban sikeresen befejeztük a hároméves tervet, . sőt Iparunk ágazati szerkezetének korszerűsítése a fejlődés egyik kulcskérdése Erősítsük államunk demokratikus vonásait A tsz-ek megszilárdításában a legfontosabb a szövetkezeti alapok gyors ütemű fejlesztése Emelni fogjuk a kétgyermekesek családi pótlékát, javítunk az özvegyek helyzetén, növeljük a szülési szabadságot Minden szinten emelni kell a gazdasági vezetés kultúráját t III. Népgazdaságunk fejlődése Szocialista építőmnnkánk feladatai
