Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

4 NAPLÓ 1982. NOVEMBER 21, Megkezdte tanácskozását az MSZMP Vili. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) — Szövetségi politikánk, az osztályharcban elfoglalt állás­pontunk, szocialista rendsze­rünk megszilárdítását és í$j­Az aszály okozta károk miatt; a rrflffiőgazdaság 1961. évi tel­jes termelése nem nőtt a terv- | ben előirányzott mértékben, j lényegében az 1960. évi szin­ten maradt.- Az aszály elsősor­ban az őszi betakarítású növé­nyeket sújtotta, búzából azon­ban 11 mázsa termett holdan­ként, több, mint eddig bármi­kor. Az állattenyésztés tervét teljesítettük. 1961 őszén a szar vasmarhaállomány 3, a ser_ tesállomány 15 százalékká1 na­gyobb volt, mint 1960-ban. j lüGl-ben az összes felvásárolt termék 6 százalékkal volt több, mint 1960-ban. Az 1962. év kilenc hónapjá­nak összesített adatai szer nt az ipari termelés a múlt évihez képest kereken 8 százalékkal, a mezőgazdaság termelése az eddig ismert adatok szerint 1—2 -zúzalékkal, a lakosság ! ke -7- '"--bevétele több, mini 5 6z . ’kai, a kiskereskedelmi | lesztését, a rendszer ellenségei­nek mind hatékonyabb elszige­telését, a még ingadozók meg­nyerését, a szocializmus pozí­cióinak általános megerősödé­sét szolgálja zelése is. A Központi Bizott­ság kongresszusi irányelveiben ott van az a tétel is, amely kimondja: „Nincs szükség töb­bé tanulóifjúságunk szárma­zás szerinti kategorizálására”. Ez a tétel egyes elvtársaknál1 nem talált helyeslésre és meg­értésre. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak e tétel megerősítését és jóváha­gyását. Javaslatában a meg­változott osztályviszonyokból, népi demokratikus rendsze­rünk erejéből, feladatainkból indul ki. A tanulóifjúság származás szerinti kategorizálása helyes és igazságos volt fejlődésünk ko­rábbi időszakában. Most azon­ban arról van szó, hogy ennek a korlátozásnak további fenn­tartása nem használ, hanem Kedves Elvtársak! Népi ál­lamunk a proletárdiktatúra állama. Ez a jellege meg­marad a szocialista társada­lom teljes felépítésének idő­szakában. Mindemellett már erősödőben vannak azok a vonások Is, amelyek arra mutatnak, hogy proletárdik­tatúra állama nálunk is egyetemes népi állammá fej­lődik. * A Magyar Népköztársaság­ban napról-napra szélesebben bontakozik ki a szocialista rendszer demokratizmusa. Ma az állampolgárok teljes egyen­jogúsága érvényesük Jogok, kötelességek tekintetében osz­tályhovatartozás, vagy korábbi osztályhelyzet miatt nincs hát­rányos vagy előnyös megkü­lönböztetés. Mindenki választó és választható. Az országgyű­lés és a tanácsok, valamennyi központi és helyi államhatalmi szerv tevékenységében erősö­dik a demokratizmus, a nép­pel való összeforrottság. Erősítenünk kell államunk azt jelentékenyen túlteljesítve, i magasabb alapról kezdhet­tük második ötéves tervünket. Ha a második ötéves terv ed­digi gazdasági eredményeit számbavesszük. a kővetkező kép tárul elénk: 1961-ben a szocialista ipar termelése — a tervet több, mint három szá­zalékkal túlteljesítve — mint­egy tizenkét százalékkal halad­ta meg az 1960. évit. Tovább folytatódott az ipar szerkezeti átalakítása: a gépipar 15, a vegyipar 20 százalékkal ter­melt többet, mint 1960-ban. forgalom 4 százalékkal növe­kedett a tavalyihoz képest, öt­éves tervünk kezdeti időszaká­ban tehát az ipar termelése a tervezettnél gyorsabban, a me­zőgazdaságé az aszály követ­keztében a tervezettnél lassab­ban növekedett. Egészében azonban a népgazdaság fejlő­désének üteme és iránya meg­felelt az ötéves terv előirány­zatainak. A két kongresszus közötti három év legfőbb gazdasági eredményének a következő­ket tartjuk: jelentősen fejlő­dött népgazdaságunk: befe­jeztük a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésé), korsze­rűsítettük honvédelmünket. Fedeztük az utóbbiakkal járó, a tervezettnél korábban jelent­kező kiadásokat, ennek ellené­re a népgazdaság tervszerűen, egyenesen árt a szocialista építésnek. V áltozatlan követelmény: olyan fiatalokat vegyenek fel az egyetemekre és főiskolák­ra, akiknek magatartása Jó, szemlélete haladó és kivá­lóan tanulnak. De ne legyen a magyar ifjú­ságnak egyetlen, mégoly kis rétege sem, amelyet szülei egy­kori osztályhelyzete miatt hát­rányosan megkülönböztetve, eleve kizárjanak a főiskolai és egyetemi továbbképzés le­hetőségéből. Gondoskodunk arról, hogy az egyetemre felvett fiatalok kö­zött a jövőben ne kevesebb, hanem az eddiginél is több le­gyen a munkás és paraszt szár­mazású. Ez tisztára attól függ, hogy társadalmunk megadja-e az ilyen fiataloknak a tanulás­hoz szükséges segítséget. Nincs kétség az iránt, hogy társa­dalmunk ezt a segítséget meg fogja adni nekik. Elsősorban azoknak a szülőknek a gyer­mekei kapjanak ilyen támoga­tást, akik ma a bányákban, a gyárakban és a földeken dol­goznak. Ezt a tanulókkal való foglalkozásnál és a társadalmi ösztöndíjak elosztásában is fi­gyelembe kell venni. demokratikus vonásait, nö­velnünk kell a választott tanácsi szervek önállóságát. Állandóan keressük annak módjait, hogy a lakosság mi­nél szélesebb rétegei kapcso­lódhassanak be az állami mun­kába, a közügyek intézésébe. Rövid időn belül esedékesek az új országgyűlési és tanács­választások. A választásokon a gyakorlatban kipróbált politi­kával és világos programmal állhatunk a választók elé. — Az országgyűlési és tanácsvá­lasztások alkalmával — népi rendszerünk eddigi hagyomá-j; nyaihoz híven — a párt a dol­gozók százezreivel tanácskozza meg az ország fejlődésének nagy és kis kérdéseit. Biztosak vagyunk benne, hogy az or­szág népe szavazatával is jó­váhagyja a párt és a kormány politikáját. S ami még fonto­sabb, a jövőben is minden ere­jével támogatni fogja annak megvalósítását, tettekkel, alko­tó munkával építi a szocialista hazát. . arányosan fejlődött, az élet­színvonal pedig — a három éves tervben jelentősen, az öt­éves terv első két évében kis mértékben — tovább emelke­dett. A VII. és a VIII. kongresz- szus közötti években a ma­gyar népgazdaság fejlődése az ipari termelés, a munka­termelékenység és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét tekintve, felzárkózott a többi szocialista országhoz. Elvtársak! A Központi Bi­zottság az eddig ismert ered­mények és tapasztalatok alap­ján jóleső érzéssel ielentheti a kongresszusnak, hogy második ötéves tervünk, mely a VII. kongresszus irányelvei alapján készült, a gyakorlatban is reálisnak és helyesnek bizonyult A. második ötéves terv nagy­szerű céljait: a nemzeti jöve­delem 36 százalékos, az ipari termelés' 48—50 százalékos, a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos növekedését, az egy főre jutó reáljövedelem 10—17 százalékos növelését e1 lehet és el is kell érnünk. Az ipari tervet előreláthatóan túl­teljesítjük, a mezőgazdaságban azonban, hogy a kitűzött célt elérjük, a múlt évi és az idei aszály okozta megtorpanás le­küzdése meggondolt intézkedé­seket és nagy erőfeszítést kí­ván. Ezután az ipar előtt álló legfontosabb feladatokat ele • mezte a beszámoló. Iparunk ágazati szerkezetének korsze­rűsítése a fejlődés egyik kulci kérdése. — Az élenjáró országok mű­szaki színvonalának elérését a specializált tömegtermelésen alapuló iparágak gyors fejlesz­tése teszi lehetővé. Ezért job­ban kell élnünk a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeivel. Az ipar termékei­nek korszerűsítése meghatároz­za az export és a nemzetközi fizetési mérleg fejlődését és ezen keresztül befolyásolja az életszínvonal alakulását is. Ezért tovább kell dolgozni azon, hogy az ipar szerkezete a kívánatos irányban változzék. A társadalmi munkatermelé­kenység emelésének egyik igen fontos módja a gazdasá­gos, a világszínvonalat meg­közelítő termékek részará­nyának növelése az ipari ter­melésen belül. A vegyipar termelésének ki­magasló szerepe van, nem ke­vésbé fontos a gépipar fejlesz­tése. Elsősorban a műszeripart, a híradástechnikai ipart fej­lesztjük. Ezek anyagigényes­sége az átlagosnál kisebb. A gazdaságosság szempontjai A mezőgazdaságnak is egyre több területen kell elérnie a világszínvonalat Ehhez évről- évre több nagyüzemi épületet, berendezést, gépet, vegyianya­got, szakembert adunk. A kö­vetkező években a mezőgazda­ság például több mint 20 000 traktort kap. Egy hold szántóra számítva pedig csaknem két­szer annyi műtrágyát, mint 1961-ben. 1961-ben mintegy 230 ezer holdat, az idén már több mint 360 ezer holdat öntözünk. 1965-ben pedig több mint 600 ezer holdon lesz öntözéses gaz­dálkodás. A termelőszövetkezetek meg szilárdításában a legfontc- sabb a közös nagyüzem épí­tése, a szövetkezeti alapok gyors ütemű fejlesztése. jelenleg és a következő évek ­ben azonban még nagy a sze­repe a háztáji gazdaságnak. A legfontosabb a termelé­kenység, a gazdaságosság nö­velése és javítása a termelés minden területén. Az ötéves terv, továbbá a gépiparra, a mezőgazdasági termelésre és más gazdasági területre vo­natkozó párt- és kormányha­tározatok helyesen jelölik meg a tennivalókat. Pártunk azt az elvet vallja, hogy a szocializmus építésé­nek együtt kell járnia a dol­gozók életszínvonalának rendszeres emelésével. 1956-hoz képest a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 34, a parasztság fogyasztásá­nak reálértéke több mint 21 százalékkal emelkedett. A la­kosság fogyasztása 1958-hoz képest 1962-re 20 százalékkal növekedett. A dolgozók életviszonyait közelről érintő lakásépítésre pártunk és kormányunk a megfelelő figyelmei fordítja és minden lehetséges esz­közt biztosit e célra. Az 1958—1960-as években ke­reken 180 000 lakás épült. Az 1949—56-os években átlagban kereken 3t 000, az 1958—61-es években pedig átlagban 62 000 lakás épült az országban. A jelenleg még igen sok jogos lakásigényt nem lehet kielégí­teni, és nagyon szívósan kell dolgozni azért, hogy a lakás­hiány fokozatosan csökkenjen. De a munka eredményei kö­zött érdemes számontartan\ hogy hazánkban az 1957-től 1960-ig terjedő három év alatt — családonként négy fővel számolva —• több, mint 700 000 ember költözött új lakásba. A társadalombiztosításban részesülők száma 1959—62-re 7 millió 200 000-ről — a terme­lőszövetkezetekbe belépett dolgozó parasztok bevonásával — 9 millió 400 000-re nőtt, s ma már a lakosság 94 százalé­kára terjed ki. 1961-ben 548 000 felnőtt és gyermek üdült méltányos térítés ellené­ben szakszervezeti és vállalati üdülőkben. A takarékbetét ál­lomány az 1958. évi két mil­liárd forintról 1962-re nyolc és félmilliárdra növekedett. megkövetelik az ország fűtő­anyag mérlegének korszerűsí­tését. A széntermelésnél na­gyobb mértékben kell szorga? máznunk a hazai kőolaj- áj feldgázvagyon kihasználását Több milliárdos befektetéssel, gyors ütemben fokozzuk a vit- lamosenergia-termelést; jelen­tős mennyiséget veszünk át r- Szovjetuniótól és más testvéri országtól. így érjük el, hogy az egy lakosra jutó villamosener gia-felhasználás az ötéves terv alatt mintegy 45 százalékkal növekedjék. A beszámoló kü­lön kiemelte, hogy a termelés­nek követnie kell a szükségle­tek állandó változását és a technikai fejlődés általános követelményeit. Mindenekelőtt a minőségi követelmények betartásával, gazdaságosan kell termelni. A nem gazdaságos, elavult termékek gyártását be kell szüntetni és a felszabaduló termelési kapacitást éssze­rűen kell hasznosítani. Ez a munkaerő bizonyos terv szerű átcsoportosítását is igényli. Az életszínvonal alakulása nemcsak a keresetek nagy­ságától, hanem az áruellátás színvonalától is függ. Barát és ellenség egyaránt el­ismeri, hogy nálunk a helyzet ebben a vonatkozásban is jó. A lakosság a pénzéért egyre Megvalósítjuk második öt­éves tervünknek a népjólét emelését célzó előírásait. Ezt a következő években elsősorban olymódon akarjuk elérni, hogy növeljük a jövedelmeket: egy­re több ember számára terem­tünk munkaalkalmat; de a ter­melés és a teljesítmények nő-, velősével, a szakképzettség fo­kozásával növekszik a már dolgozók jövedelme is. A mun­kások és egyes alkalmazotti ré­tegek átlagbérét úgy emeljük, hogy javuljanak a bérarányok. Másodsorban az életszínvo­nal emelésére fordítható össze­geket különféle népjóléti cé­lokra használjuk fel. A sokgyermekes családok helyzete ma még mindig nem könnyű; a párt mindent megtesz a sokgyermekes csa­A beszámoló ezután a gazda­sági vezetéssel foglalkozott. To­vább kell javítani a népgazda­ság tervszerű irányítását, a ter­vezés folyamatosságát. * Már ebben az évben meg­kezdjük a harmadik ötéves terv első két éve konkrét elő­írásainak kidolgozását. Elő­térbe kerül az ipar és a me­zőgazdaság szakirányításának és vezetésének átszervezése. A cél, hogy csökkentsük az irá­nyító szervek számát és növel­jük a termelés irányításáért közvetlenül felelős vezetők ha­táskörét, önállóságát és felelős­ségét. A Központi Bizottság és a kormány fontosnak tartja, hogy egy-egy területen ritkán legyen átszervezés, de az meg­felelő legyen és hosszú időre szóljon. A gazdasági vezetők az eddiginél nagyobb mértékben támaszkodjanak a dolgozók ja­vaslataira, a szocialista mun­kaverseny erejére, különösen segítsék a szocialista brigád­mozgalom fejlesztését. Jelenleg több mint harminc­egyezer brigád versenyez a szocialista címért és majd­nem kilencezer már elnyerte a szocialista címet. Minden szinten emelni kell a gazdasági vezetés kultúráját. A vezetők ne kullogjanak a prob­lémák után, hanem maguk ves­sék fel és oldják meg őket. A népvagyon herdálóit szigorúan felelősségre kell vonni, irtani kell a korrupciót, a kéz-kezet mos rendszert. Érvényesiteni kell azt a szocialista elvet, hogy aki többet dolgozik, többet ad a társadalomnak, többet is kap­jon. A prémium-, a jutalmazá­inkább a kelló választékban 4 minőségben szerezheti be a fa gyasztási cikkeket. Az egy főre jutó reáljövede lem az 1957—60-as évek je lentős emelkedése után az el múlt két esztendőben mindösz sze 1—2 százalékkal növeke dett. Ez a kis mértékű emel kedés azonban olyan körűimé nyék között következett be amikor három, rendkívül jelen tős tényező befolyásolta nép gazdaságunk helyzetét. Már i második aszályos év sújtja me zőgazdaságunkat és azon ke resztül a népgazdaságot. Egy idejűleg igen nagy, csak ké sőbb megtérülő beruházásoka kellett eszközölnünk a mező gazdaságban; jelentős eszközö két kellett fordítanunk honvéd ségünk felszerelésének kor szerűsítésére is. A népgazdasá; szilárdságát és egészséges vol tát bizonyítja, hogy az életszín vonalat ezek ellenére sikerül tartanunk és még valamelyes növeltük is. Honvédségünk fegyverzeté­nek korszerűsítésére is úgy kel gondolnunk, hogy ezek a ki­adások biztosítják és védelme­zik a magyar dolgozó nép bé kéjét, jónak nevezhető életkö rülményeit is. A magyar dolgozók saját ta­pasztalataik alapján nagyor jól tudják, bogy Központi Bi zottságunk és kormányunk egyetlen egy életszínvonal- emelő intézkedést sem hatá­roz el addig, amíg annak anyagi fedezete nincs a ter­meléssel megalapozva. ládok helyzetének az átlagos­nál gyorsabb javításáért Emelni fogjuk a kétgyerme­kesek családi pótlékát, javí­tunk az özvegyek helyzetén Már a jövő évben növeljük « szülési szabadságot, a kisgyer­mekes anyáknak lehetővé tesz- szük, hogy három évnél nerc idősebb gyermekük gondozásá­ra — munkaviszonyuk sérelme nélkül — fizetés nélküli sza­badságot vehessenek igénybe Fokozatosan megszüntetjük az ingyenes kórházi ápolás időtar­tamában és a gyógyászati se­gédeszközökkel való ellátásban fennálló különbségeket. Az ötéves tervben valameny­nyi egészségre ártalmas mun­kakörre kiterjesztjük a mun­kaidő csökkentését. si-, a részesedési- és nyereség- részesedési rendszer alapos ja­vításra szorul Még mindig nem kielégítő a beruházások megvalósításának üteme. Nem tűrhetjük, hogy kellő műszaki és gazdasági elő­készítés nélkül kezdjenek be­ruházásokat. Nem kevésbé fon­tos a korszerű üzemszervezés, az ésszerű munkaerőgazdálko­dás, az anyagtakarékosság és a vállalati alapok jobb kihasz­nálása. Egész ötéves tervünk sikeres teljesítésének előfeltéte­le a munka termelékenységé­nek további növelése. A gazda­sági vezetők is, a dolgozók is erre fordítsák most a fő figyel­met. A munkatermelékenység nö­velésére tett egyetlen intéz­kedés nálunk most többet ét az osztályharcban, mint a2 imperialistákat szidalmazó száz radikális szólam. — Tovább kell javítanunk sa ipar és a mezőgazdaság szak­irányításált. Az ipar-irányítás most folyó átszervezésének egyik lényeges célja, hogy csökkentsük az üzemtől a mi­nisztériumig terjedő irányító szervek számát. Az az elgon­dolásunk, hogy növeljük a ter­melés irányításáért közvetlenül felelős vezetők hatáskörét, ön­állóságát és felelősségét A felső vezetés kevesebb kérdés­ben tartsa meg az intézkedési jogát, de tegyük hatékonyabbá a központi irányítást és ellen­őrzést. Az átszervezés másik nagy kérdése, hogyan hajtsuk végre a túlságosan szétaprózod vállalatok ésszerű összevonását (Folytatás az 5. oldalas*) A szocializmushoz való hűség mellett elengedhetetlen követelmény a hozzá­értés, a szükséges ismeretek megkövetelése Pártunk már korábban is többször leszögezte azt az elvi álláspontját, hogy hazánkban pártfunkciók kivételével bár­mely vezető tisztséget betölt- hetnek pártonkívüliek is. A pártonkivüliekkel szem­ben is azt az igényt támasz- juk, hogy legyenek hűsége­sek a szocializmus ügyéhez, a Magyar Népköztársaság­hoz, őszintén munkálkodja­nak a szocializmus építésén és rendelkezzenek a szüksé­ges hozzáértéssel, szaktudás­sal. A felszabadulás után és a szocialista építés megindításá­nak időszakában különböző ve­zető beosztásba kerül egysze­rű munkás- és parasztembe­rek nagy többsége kiválóan megoldotta feladatát. Rendkí­vül nehéz és felelősségteljes munkájának végzése közben szabadidejét évekig feláldozva megszerezte a szükséges szak­mai ismereteket, továbbképez­te magát. Most az a dolog lé­nyege — húzta alá a beszá­moló, — hogy a szocializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás első követelménye melllett növekvő erővel jelentkezik a másik, szintén elengedhetet­len követelmény: a hozzáér­tés, a szükséges ismeretek megkövetelése. _ A mi álláspontunk szerint jó, egészséges és megfelel a szocializmus érdekeinek, ha a személyi kérdések eldöntésénél az derül ki, ha a párt tagjain kívül egyre több pártonkívüli ®5s megfelel azoknak a politi­kai és szakmai követelmények- 'ívek, amelyeket a közfunkciók betöltésénél támasztani kell A párt e kérdésben is óva int mindenféle sablontól, valami­féle mechanikus részarány erőltetésétől. Elvtársak! A szocialista nemzeti egység kialakulásával összefüggő fontos kérdés a szociális származás helyes ke­'Tiszteit Kongresszus! Kedves Elvtársak! Áttérek a gazdasági kérdésekre, pártunk gazdaság- politikájára. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt fő gazdaság- politikai elgondolásait az élet igazolta. Népgazdaságunk egészsége­sen fejlődik, kiegyensúlyo­zott; terveink reálisak. A VII. kongresszus fő céljait a gazdasági épitőmunka terü­letén is elértük. 1960-ban sikeresen befejez­tük a hároméves tervet, . sőt Iparunk ágazati szerkezetének kor­szerűsítése a fejlődés egyik kulcskérdése Erősítsük államunk demokratikus vonásait A tsz-ek megszilárdításában a legfon­tosabb a szövetkezeti alapok gyors ütemű fejlesztése Emelni fogjuk a kétgyermekesek családi pótlékát, javítunk az özvegyek helyzetén, növeljük a szülési szabadságot Minden szinten emelni kell a gazdasági vezetés kultúráját t III. Népgazdaságunk fejlődése Szocialista építőmnnkánk feladatai

Next

/
Thumbnails
Contents