Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
NOVEMBER ÄL IVAPLÓ 5 Megkezdte tanácskozását az MSZMP Vili. kongresszusa (Folytatás e 4. Oldalról.) A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő nagyszerű lehetőségekkel. Pártunk és kormányunk teljes mértékben helyesli a KGST országok pártképviselőinek ez év júniusában Moszkvában létrejött megállapodásait, amelyek alapján a szocialista országok gazdasági kapcsolatai jelentősen túlléphetik az eddigi kereteket. jobban kihasználhatják az együttműködésben rejlő lehetőségeket. A szocialista együttműködés máris nagyszerű alkotásokat hozott létre: a Barátság kőolaj- vezeték, a Béke villamos távvezeték; a vaskohászatban hasz kos együttműködés jön létre Csehszlovákia, Románia, Lengyelország és Magyarország között; a magyar vegyipar az együttműködés keretében szovjet olajat és román földgázt kap és-, igen jelentős a magyar— szovjet megállapodás alumíniumiparunk fejlesztésére. Ebben a szerződésben, amely világviszonylatban is egyike a leg jelentősebbnek az alumínium- iparban, ismét nagyszerűen megmutatkozik az a testvéri segítség, amelyet a Szovjetunió a Magyar Népköztársaságnak állandóan és minden téren nyújt Magyarország fejlődő gazdasági együttműködést teremtett a nemrégiben függetlenné vált és önálló nemzetgazdaságukat most építő országokkal. És természetesen a kölcsönös előnyök elve alapján kereskedünk a fejlett kapitalista országokkal is. Helyeseljük és iámogaljuk i Szovjetuniónak azt a javaslatát, amelyben széleskörű nemzetközi tanácskozás ösb- szehivását indítványozza a világkereskedelem kérdéseinek megtárgyalására. A szocialista országok gazdasági együttműködésében további nagy lépést jelent a húsz éves távlati tervek egyeztetése. Húsz éves távlati tervünk fő arányai már kialakultak. Eszerint 1980-ig a nemzeti jövedelem a mostaninak négyszeresére, az ipari termelés legalább ötszörösére, a mezőgazdasági termelés pedig két-két és félszeresére emelkedik. A húsz éves távlati terv célul tűzi ki azt is, hogy a fogyasztás három és félszeresre nőjön és minden családnak önálló, korszerű lakása legyen. IV. A kulturális forradalom eredményei Művelődéspolitikai feladataink A továbbiakban Kádár élv- társ az irodalom és művésziét terén elért eredményekkel foglalkozott. Eszmeileg erős és tehetséges fiatal művész- és írónemzedésk jelentkezett és tör előre. Támogatjuk azokat az Írókat, művészeket, kritikusokat, akik harcolnak irodalmi és művészeti közéletünk egészséges légköréért és bátran, szenvedélyesen küzdenek a szocialista művészettől idegen törekvések ellen. A párt és népünk számára a művészi alkotás eszmeisége, mondanivalója, a szocialista tartalom a legfontosabb. Olyan alkotásokat várunk, amelyeknek hőse a szocializmust építő, a közösségi ember. ' A forma kérdésében a Pórt nem híve a stílusviták rendeleti vagy adminisztratív úton való eldöntésének — mondotta Kádár elvtárs — a művészéknek azonban tudniok kell, hogy a szocializmus a tömegek eszméje és aki a tömegekhez szól, annak meg kell találnia az utat a dolgozó milliók gondolataihoz és érzelmeihez. A valóságból indult ki a párt, amikor kimondotta az irányelvekben, hogy irodalmi és mű vészeti közéletünk világnézetileg, eszmeileg még nem egységes. A szocialista-realista művészet és irodalom mellett teret kap minden más becsületes szándékú művészi tevékenység is. Annak megállapítása azonban, hogy még nem alakult ki és nem 'szilárdult meg művészeti életünk szocialista világnézeti egysége, a párt részéről nem jelent belenyugvást, eszmei megalkuvást Mi a szocialista irodalom magasabbrendűségét valljuk, ezért minden erőnkkel és eszközzel segítjük és segíteni fogjuk a szocialista realista irodalmat és művészetet Segíteni fogjuk a még nem szocialista világnézetű alkotók eszmei átalakulását is. Nem formális egységre van szükségünk, az igazi egységet megteremteni csak elvi alapon, szívós meggyőző munkával lehet Az eszmék területén nincs és nem lehet békés együttélés. Népünk kulturális felemelkedésében eddig is nagy eredmények születtek. Az igények azonban a mi társadalmunkban igen gyorsan nőnek. A tudósoknak, a művészeknek, a közoktatás, a kultúra munkásainak megtisztelő fel adatuk, hogy a néppel ösz- szeforrva, alkotó munkájukkal! tegyék szebbé, gazdagabbá, nemesebbé az emberek életét, a maguk területén vegyék ki részüket méltóan népünk nagy műve, a szocialista társadalom teljes fel- 1 építéséből. Tiszáéit Kongresszus! Kedve» Elvtársak! Társadalmunk fejlődésében olyan szakaszhoz értünk, amikor a forradalom teljes győzelmének egyik legfőbb feltétele a szocialista kultúra erőteljesebb kibontakozása. A szocialista társadalom fejlődése igen sokban függ a tömegek tudatosságától, általános és szákmai műveltségének színvonalától, a szakemberek számától és tudásától. Kulturális forradalmunk további fejlődésében meghatározó szerepe van a közoktatásnak. Az új ember formálásában a tanítók, a tanárok a legfontosabb társadalmi tényezők, a párt legjobb harcos társai. Közoktatásunk rohamosan fejlődik. 1938-ban a 8. osztálynak megfelelő iskolát csak 34 000, 1957-ben már 104 000, •1962-ben pedig 140 000 tanuló végezte él. A középiskolások Száma 1938-ban 52 000, 1959ben 145 000 volt, azóta három év alatt további 42 000-rel nőtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 1938-ban 11700, az 1959—60-as tanévben 38 000 veit. VII; kongresszusunk éta számuk további 22 000-rel emel kedett. Ezekkel az eredményeinkkel Európa legfejlettebb kapitalista országaival állunk egyvonalban, nem beszélve az esti és a levelező oktatás rendszeréről. amelv a tőkés országokban szinte ismeretlen. A kötelező oktatás korhatárát 16 éves korig emeltük fel, ma már majdnem minden második általános iskolát végzett tanuló középiskolában folytatja, . .tanulmányait; Az a törekvésünk, hogy * középiskolai tanulók számát j fokozatosan évről évre nö- 1 véljük mindaddig, amíg a ! középiskolai oktatás is általánossá nem válik. Az új szakmunkásoknak mind nagyobb része tesz érettségi vizsgát. Ma már az iskola a felnőttek továbbtanulásának is otthona. Míg 1959-ben 138 000 felnőtt, az 1961—62-es tanévben már több mint 218 000 felnőtt tanult. A falu szocialista átszervezés nagy lendületet adott a parasztság művelődésének is. A VII. kongresszus iskolareform megvalósítását tűzte ki célul. A reform alapvető törekvését, a munkára való nevelést társadalmunk elfogadta. Örömmel látjuk, hogy iskoláinkba végleg bevonult és pedagógiai tényezővé vált társadalmunk éltető eleme, — a munka. Az iskolai nevelőmunka hatására előnyösen változott ifjúságunk erkölcsi és politikai arculata. Ifjúságunk becsületes, dolgos, egészséges szellemű, szocialista hazájához hű. A felsőoktatás fejlesztésére, anyagi ellátottságának javítáElvtársak! A társadalom életében rendkívül megnövekedett a tudomány szerepe. 1961 végi adatok szerint az országban 132 önálló kutatóintézetben, 665 egyetemi tanszéken és 127 egyéb kutatóhelyen folyt a tudományos kutatómunka. Fokozatosan növekszik a kutatás anyagi támogatása. Míg 1960- ben 1 milliárd 467 millió forintot fordítottunk tudományos kutatásra, addig ez az összeg az 1962-eg tervben már több, mint 2 milliárd forintra növekedett Több mint 2000 tudós és kutató közreműködésével elkészült az országos távlati kutatási terv, melynek legfőbb célja, hogy elősegítse egész tudományos életünk nagyobb tervszerűségét és szervezettségét Pártunk úgy véli, hogy a távlati tudományos kutatási tervet jobban össze kell hangolni népgazdaságunk távlati fejlesztésének programsára az eddiginél jóval többet kell áldoznunk. Tovább kell növelni az egyetemek és főiskolák hallgatóinak létszámát, különösen a műszaki szakembereket és pedagógusokat képző felsőoktatási tanintézményekben. Sokkal bátrabban kell létrehozni egyes nagyüzemek mellett műszaki egyetemi esti tagozatot, vagy felsőfokú technikumot, a műszaki egyetem csepeli esti tagozatához hasonlóan. A közoktatás äyen rohamos fejlődésével párhuzamosan kialakult és gyorsan terebélyesedett az iskolán kívüli népművelés egész hálózata, főként a művelődési otthonoké és könyvtáraké. 1961-ben már 7 millión felüli hallgatója volt az üzemekben és a falvakban tartott ismeretterjesztő előadásoknak; javai és tudományos életünk anyagi, szellemi erőit az ebből következő feladatok megoldására k«*ll összpontosítani — A tudomány területén is ki kell alakítani a szocialista országok közötti együttműködés és munkamegosztás célszerű gyakorlatát. Meg kell «erem teni az alapkutatások és az alkalmazott kutatások közötti egészséges arányt és biztosítani kell a tervszerű összhangjukat. Célszerű lenne megvizsgálni, hogy a kutató intézetek jelenlegi szervezete és az irányítás jelenlegi rendszere megfelel-e a tudomány és a népgazdaság fejlődési követelményeinek. Forradalmunk lényeges eleme a tudomány és a szocializmus szövetsége. A szocializmus nem valósulhat meg a tudomány támogatása nélkül, a tudomány pedig valójában csak a szocialista társadalom viszonyai közt nyert szabad utat a fejlődőkhez. A művészi alkotás eszmeisége. mondanivalója, a szocialista tartalom a legfontosabb V. A párt munka kérdései — Pártunk és a nemzetközi kommunista mozgalom Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Áttérek a párttal és a párt tevékenységével kapcsolatos kérdésekre. A párttagság az elmúlt évek nagy munkájában és bonyolult harcaiban a szocialista építés minden frontján példamutatóan a munka nehezét vállalva dolgozott és küzdött. A párt politikája a dolgozó milliók tetteiben válik valóra, akiket a kommunisták szerveznek és vezetnek a szocializmus építésének útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztálynak marxista—leninista elmélettel i X legfontosabb kérdés a párt általános irányvonalának helyessége. A Központi Bizottság meggyőződése szerint pártunk tevékenységébe^ a győzelmes marxista—leninista eszme, a kommunista politika érvényesül. Belső pártéletünkben érvényesülnek a pártélet. lenini normái, a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés. A személyi kultusz intézményesített rendellenességeit a párt újjászervezésének első napjaiban kiküszöböltük: a Rákosi-klikket kezdettől fogva távoltartottuk a párt, az ország politikai életétől, —hang súlyozta a beszámoló és meg-1 állapította, hogy a párt legfőbb vezető szerveiben éppúgy, mint valamennyi szervében, ettől az időponttól kezdve érvényesült ismét teljes mértékben a vezetés lenini, kollektív elve. A pártélet lenini normái érvényesülnek a párton belüli nézeteltérések megoldásiban is. Tapasztalataink Ismét megerősítik azt a marxista elvet, amely szerint a személyi kultusz idegen a szocializmustól és ellentétes vele, nem pedig a szocializmus, a proletárdiktatúra szükségszerű terméke. A személyi kultusz egyszer s mindenkorra a múlttá pártunkban, mert következetes harcot hirdettünk és vívtunk ellene. Ez a következetesség azt jelentette, hogy elutasítottuk a félmegoldásokat, levontunk minden politikai és személyi konzekvenciát, azt jelenti, hogy ragaszkodtunk a marxista—leninista eszmékhez. Voltak és vannak, akik „baloldalról” azt a hiedelmet próbálták kelteni, hogy a személyi kultusszal való nyílt és egyértelmű leszámolás káros a szocializmus ügyére; voltak és vannak, akik — jobboldalról, a „sztálinizmus”, a „rákosizmus” hamis jelszavaival — a személyi kultusz bírálatát a szocialista rendszer, a párt ellen akarják felhasználni. De minden tévhitnél és hamis vári as kodásnál. illúziónál és hiedelemnél erősebb a valóság tafelfegyverzett élcsapata. A párt több mint négy évtizede, megalakulása óta egyedüli feladatának a munkásosatály, a dolgozó nép szolgálatát tekintette. A párt és a tömegek közötti kapcsolatok ma szorosak, a párt a nép élén, a.néppel együtt, a népért dolgozik és vezeti a szocializmus teljes felépítéséért vívott harcot. A párt szerepe a szocialista építés előrehaladásával növekszik, mert sokasodnak, bonyolultabbá válnak a gazdasági és kulturális feladatok, s a politikai küzdelmek is mindinkább ideológiai köntöst öltenek. núságtétele. A Rákoei-klikk politikája kedvező helyzetet teremtett az árulóknak, az osztályellenségnek és az ellenforradalom szélére sodorta az országot. A személyi kultusztól megszabadított párt és a munkásosztály a tömegek élén megvédte, megszilárdította a munkáshatalmat, a szocialista forradalmat. A Központi Bizottság ez év augusztusában tett pontot egy olyan kérdésre, amely már régen rendezésre várt. Ez a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek tóién lefolytatott törvénytelen perek ügye. A határozatot a párt-közvélemény, az ország közvéleménye, a nemzetközi munkásmozgalom megértéssel és helyesléssel fogadta. Mégis, röviden szólni kell a kongresszus előtt arról, hogy , miért tűztük e kérdést napirendre. Mindenekelőtt azért, hogy a személyi kultusz évei alatt az önkény áldozatául esett Rajk László tóvtárs, Szőnyi Tibor, Szalad András, Pál- ffy György, Sólyom László és más elvtársak emlékét a maguk tisztaságában állíthassuk a hazai és a nemzetközi közvélemény elé. Azért, hogy a személyi kultusz önkényének áldozatául esett elvtársainkról a jövőben érdemeik szerint emlékezhessünk és a munkás- mozgalomban kifejtett nagyszerű tevékenységüket méltóképpen értékelhessük. Másodszor; szükség volt erre azért, hogy a személyi kultusz éveiben meghurcolt, ártatlanul vádolt és büntetett elvtársainkat — ha ez valami hiba következtében eddig nem történt meg — rehabilitáljuk. Jóvá kellett tennünk mindazt, ami a személyi kultusz idején keletkezett törvénysértő perekből jóvátehető. Foglalkozni kellett ezzel a kérdéssel azért is, hogy Rákosit, Gerőt és másokat, akiket a személyi kultusz idején le» folvtatott perekért a fő politikai felelősség terhel, politikailag felelősségre vonjuk és a párt soraiból kizárjuk. Az augusztusi határozat minden pontjának az volt a rendeltetése, hogy újabb, további biztosítéka legyen annak, hogy a szocialista törvényesség megsértése, a pártdemokrácia lábbal tiprása ne ismétlődhessék meg többé pártunk életében, az ország történelmében. Csak a személyt kultusz gyökeres felszámolásával, a szocialista törvényesség helyreállításával és megerősítésével vált képessé pártunk arra, hogy a szocialista forradalom győzelméért folytatott harcban nélkülözhetetlen vezető szerepét méltóképpen betölthesse. A párt evvik legfontosabb feladata, hogy továbbra is őrködjön a szocialista törvényesség felett. A marxizmus eszmei offenzívája az egész szocialista építőmunka parancsoló szükségessége A személyi kultusz egyszer s mindenkorra a múlté pártunkban, mert következetes harcot vívtunk ellepe Elvtársak! Pártunk eredményes munkájának forrása az, hogy a dogmatizmus és a reviziomázmus ellen vívott két- frontos harcban megőrizte a marxista—leninista eszmék tisztaságát. A magyar kommunista mozgalomban a revízión izmust is, a szektás dogma tizmust is visszavonhatatlan történelmi vereség érte. A ^ kétfrontos harc pártunk számára nem taktikai jelszó, hanem állandó feladat* a marxizmus—leninizmus lényegéből következik. A dogmatikus — szektás fel fogás és szemlélet ma főképp azzal gátolja és nehezíti az előrehaladást, hogy értetlenül áll szemben a szocialista társadalmi fejlődés szükségleteivel, egykor időszerű, de elárvulttá vált jelszavakat kér számon, szembenáD pártunk roöeNee® pcíSökAvaf R «fogás te sandák* mmélyét fokozza, hogy a személyi kultusz rossz hagyományaihoz kapcsolódik, g a nemzetközi helyzet álforradalmi, antimar- xista megítélésével is összefügg. A revizionizmus sem adta meg magát: ahogy hat évvel ezelőtt a XX. kongresszus meghamisításához folyamodott, úgy most a XXII. kongresszus eszméinek eltorzításával keresi a maga igazolását. A_ revizionisták opportunista módon meghamisítják szövetségi politikánkat. Szövetséget akarnak ideológiai harc nélkül, tagadják a munkásosztálynak és pártjának vezető szerepét a szövetségben, elvetik a szövetség célját — a szocializmus teljes felépítését. Kísérletet tesznek a marxizmus és polgári-kispolgár» ideology ák Sép m «faokségről. Előtérbe»: Was Koca, a Kubai Egyesített Forradalmi Szerveaetefc gikár• * ~ •* T., * ságának tagja 'S , .V . k
