Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-20 / 271. szám

f I KÖVEMBER M, NAPLÓ A bizalom jegyében ‘ SaamEn&K a aáscK járási pártbizottság meghívására kö­rülbelül 100 termelőszövetke- aet és más területen dolgozó előtt Szekeres László, a párt- bizottság első titkára ismertet­te a járási pártértekezleten el­hangzott beszámolót A hozzászólásokból is az de­rült ki, hogy hasznos volt a tanácskozás. Mivel a sásdi já­rás mezőgazdasági és főleg ál­lattenyésztő járás, a vita is fő­leg e két téma körül forgott Gyimesi Antal, a mágocsi tsz főállattenyésztője hozzászólá­sában elmondta, érzi, hogy a járási tervek teljesítése nem­csak a kommunisták jeladata. hanem a pártonkívtilieké is. Közös összefogásuknak felmér­hetetlen eredményeik lehetnek. Az állattenyésztésben még sok probléma van. Az egy te­hénre eső tejtermelés még min dig nem megfelelő. Sok helyen ráfizetéses a tehenészet, az nem engedhető meg. A mágocsi tsz- ben már elérték, hogy egy te­hén évente 3600—3800 liter, a törzskönyvezett tehenek 4000 literen jelül adnak tejet. ígé­retet tett, hogy személyesen is segítene néhány tsz tehenésze­tében. A mágocsi tsz másik agroraö- musa elmondta, hogy a járás­ban 22 000 hold rét és legelő van. Szerinte ezen a területen rablógazdálkodás folyik. Sokan összekeverik a rét és legelő fogalmát, a réteken legelő ál­latok felmérhetetlen károkat okoznak, a járásiban lévő elha­nyagolt réteket és legelőket minimális vízrendezéssel és trágyázással javítani lehetne Az állam által nyújtandó se­gítséget is érdemes igénybe venni erre a célra. Javasolta, hogy hozzanak létre egy bizott­ságot a rétek és legelők meg­javítása céljából. örömmel fogadta az értekez­let azt a bejelentést, hogy a mágocsi tsz baromfitelepén dolgozók mindegyike ez év vé­gére leteszi a szakmunkás- vizsgát. A kaposszekcsői Hegyalia Tsz küldötte a mágocsi KTSZ rossz munkájára panaszkodott. Már " két hete bevezették az ándSiöt az istálló végéhez, de a rossz szerelési munka követ­keztében még mindig nem tud­ták bekötni az istállóba. Az egyesített gerényesi tsz küldötte Tékes községben la­kik. Elmondotta őszintén, hogy az egyesítéskor nem hitt abban, hogy a négy községből álló tsz-bői jó termelőszövet kezet is lehet valamikor. Na­gyon kellemesen csalódott. A jó vezetés, a tsz-tagság össze­fogása nyomán — amiről ál­modná sem mertek volna — ez évben 30 forint munkaegységet tudnak fizetni. A tagok nagy része becsületesen dolgozik. Van olyan tsz-tagjuk, akinek tavaly 140 munkaegysége volt, ez évben eddig már 450 mun­kaegységet szerzett. Büszkén mondta el. hogy 20 nyugdíjas tsz-tagjuk van. A gépállomás gépeire panasz kodott, amelyek sok esetben rosszak, sokat állnak és nehe­zítik a munka időbeni elvég­zését. A szászvári tsz elnöke el­mondta, hogy senki sem hitt abban, hogy a bányavidéken jö termelőszövetkezet is lehet. Tavaly még 7,80 forint munka­egységet fizettek. Ez évben az állami segítség, a tsz-vezetőség megszilárdítása, a tsz-tagság összefogása nyomán a beterve­zett munkaegység felett 1—2 forinttal többet tudnak fizetni és ezzel elérik majdnem a bá­nyákban dolgozók keresetét, a becsületesen dolgozók. A bá­nyászasszonyok közül is töb­ben kérik már felvételüket a tsz-be. Uj major épült, amelyben 162 szarvasmarha és 230 saját­nevelésű süldő is van. A tejtermelést is növelni tudták. A betervezett 1800 li­ter tej helyett 2000 literen fe­lül vannak már. Ezzel nincse­nek megelégedve, növelni akar ják még. A lehetőségük meg­van rá. Az összes rétet vízle­vezető árkokkal veszik majd körül. Szintén a gépállomás rossz gépeire panaszkodott, melyek sokat állnak és ebből kifolyó­lag keveset teljesítenek. A nagyhajmási tsz elnöke bejelentette, hogy a 250 hold kenyérgabona-vetésüket befe­jezték. Azért siettek vele. mert tavaly valamelyik táblába ké­sőn vetettek, sokkal kevesebb búza termett. Nem sajnálták a műtrágyát sem, melyből 500 mázsát szórtak ki. Hasznos volt náluk a kukorica prerrm zálása. Egy talpalatnyi föld sem maradt kapálatlan. A leg­rosszabb táblákban is elérték a 36—38 mázsa átlagtermést. A tehenek fejési átlaga igen alacsony. Ez a tavalyi rossz takarmányozás eredménye. Ez évben 800 köbméter jó minő­ségű silót készítettek az álla­tok számára. A többi hozzászóló is hasz­nos tanáccsal, javaslattal se­gítette elő, hogy a járás a to vábbdakban is jó eredménye két érjen el a termelés, a kul­turális munka, a népművelés és egyéb területen. Az értekezleten résztvevők azzal mentek haza, hogy ha eddig jól dolgoztak a saját te­rületükön, ezután még jobban, és odaadóbban fognak dolgoz­ni. A megbecsülés, a bizalom ezt eredményezi. Mesztegnyei Imre Megkezdték munkájukat a takarmanygazdálkodási bizottságok A Földművelésügyi Minisz­térium állattenyésztési főigaz­gatóságán tájékoztatásul el­mondották, hogy a jó állat- tenyésztés érdekében minden megyében megszervezték a ta­karmánygazdálkodás! bizott­ságokat. Ezek járásonként munkabizottságokat alakítot­tak és sorra járva a termelő- szövetkezeteket, máris hozzá­fogtak a takarmánykészletek felméréséhez, továbbá — az állatállomány létszámának, a tervezett gyarapodásnak és a termelési tévék figyelembevé­telével — a takarmánygazdál­kodási és telel tetési mérleg el­készítéséhez. A munkabizott­ságok a tényleges helyzet alap­ján december 5-ig intézkedési javaslatot adnak be a megyei takarmánygazdálkodási bizott­ságokhoz, a megyék pedig de­cember 10-ig tesznek jelentést a Földművelésügyi és az Élel­mezésügyi Minisztérium illeté­kes főigazgatóságainak. Milyen roll az idei gabonatermés? 5 ezer vagonnal több gabona, mint tavaly — A termésátlag Baranyában magasabb, mint az országos átlag — Melyik búzafajta termett legtöbbet? Az aratás és cséplés régen befejeződött, sőt már az új lisztből készül a kenyér is. Bár később történt minden, mint megszoktuk, de éppen a jó ter­més miatt panaszra nincs ok. Az aratási munkák az érési idő eltolódása miatt általában ké­sőbb fejeződtek be, mint az el­múlt esztendőben. A munká­kat a korábbinál sokkal na­gyobb fokú gépesítés jellemez­te. Az állami gazdaságok csak­nem teljes egészében, a terme­lőszövetkezetek pedig a kalá­szos területnek 80 százalékát aratták le géppel. A betakarítás befejezését lassította a cséplés vontatott- sága. Míg tavaly a cséplés augusztus 20-ra zömmel befe­jeződött, addig az idén még szeptember közepén mintegy 50 cséplőgép dolgozott és 27 termelőszövetkezetben nem fe­jeződött be a cséplés. Ebben nemcsak a késői érési idő ját­szott szerepet, hanem több min den. Például a gépállomások és a tsz-ek között nem volt jó a kooperáció, a tsz cséplőgé­peinek alacsony volt a napi teljesítménye, s az állami gaz­daságok is kevesebb segítséget adtak, mint a múlt esztendő­ben. A termés viszont kitűnő volt, mennyiségben és minő­ségben felülmúlta a várakozást és az országos átlagokat Baranya megyében a beta­karított kalászosok mennyisé­ge 5107 vagonnal (33.8 száza­lékkal haladta meg a tavalyi mennyiséget. Még távolabbi összehasonlítást is közöl a Sta­tisztikai Hivatal III. negyedévi tájékoztatója: az 1931—40-es évek átlagához viszonyítva a vetésterület közei egyharmad­nyi csökkenése mellett a beta­karított kalászosok mennyisé­ge 3,9 százalékkal emelkedett. Az egységnyi területre (1 ka- tasztrális holdra) számítva va­lamennyi kalászos termésmeny nyisége meghaladja a sok évit és magasabb az országos átlag­nál; A legmagasabb termésátla­got valamennyi kalászosból az állami gazdaságok érték el. — Termésátlaguk búzából több mint 6 mázsával, őszi árpából megközelítően 5 mázsával, rozs bői, zabból és tavaszi árpából 2—3 mázsával magasabb, mint a termelőszövetkezeteké. Me­gyei szinten a búza termésátla­ga, — amely az országossal el­lentétben a múlt évihez viszo­nyítva nem csökkent, hanem nőtt — ez évben megközelí­tette az ötéves terv végére elő­irányzott országos átlagot ős felülmúl ja a felszabadulás utá­ni és előtti évek legjobb ered­ményeit. Az egyes búzafajták közül megyei viszonylatban — mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetekben a Bezosztája 4-es, a Bezosztája 1-es és a San Pas tore adta a legjobb eredményeket. A ha­zai fajták közül — hasonlóan mint az elmúlt évben — a Bán kuti 1201-eshez hasonló liszt- minőségű, a külföldi búzafaj­táknál némileg kisebb intenzi­tású, korai érésű, jó szalmaszi­lárdságú Fertődi 293-as ter­mésátlaga volt a legmagasabb. Sok nehézséggel kell megküzdenie Pajor István szocialista ács- brigádjának, ők az új egyetem központi épületén dolgoznak. Akadályozza a brigádot a munkában a daru gyakori meghibá­sodása, és az anyagellátás is hiányos időnként. Egyszer -tár behozták az elmaradást, s bíznak benne; ha az idő és egyéb körülmények engedik, sikerül kongresszusi felajánlásukat tel­jesíteni, december 30-ra elkészülnek a VII. szint zsaluzásával Fotó: Czakó Az amerikai—magyar idegenforgalom fejlesztéséről tárgyalt az Egyesült Államokban az IBUSZ vezérigazgató-helyettese Most érkezett haza az Ame­rikai Egyesült Államokból dr. Marton János, az IBUSZ ve­zérigazgatóhelyettese, aki részt vett az Amerikai Idegenforgal­mi Irodák Országos Szövetsé­gének Uas Vegas-i kongresz- szusát, amelyen a szocialista táborból rajta kívül még a szovjet Inturiszt Utazási Iroda elnöke volt jelen. A magyar küldöttség tagjai­nak módjukban volt részint a munkabizottságokban, részint a kongresszus egyes részvevői­vel folytatott megbeszéléseik során eredményesen képvisel­ni idegenforgalmi érdekeinket. Sikerült elérniük például azt. hogy az American Express, a világ legnagyobb idegenforgal­mi vállalata a jövőben Buda­pestet is beilleszti a különböző fővárosok megtekintésére szer­vezett kirándulásainak orog- ramjába. INDULÁS ELŐTT Megnevezés 1931—K) év ék 1951—60 átlaga 1961 1962 év 1962 év országos termés tátlag mázsa/katasztrális hold BÚ73A 8.3 8,2 10,2 12.6 »69 Rozs T9 1,1 6.1 8,4 59 Öezi árpa 89 11,1 10,8 13,0 11.8 Tavaszi árpa — ' 19 9,8 13,0 12.5 Zatb 1.9 7,7 8,5 89 rs 1 i Egy komlói küldött Először lett kongresszusi kül dött A VIII. kongresszus előtt két nappal azonban elkapta vala­mi fizikai gyengeség, betegség. Azt mondta az orvosnak, hogy vizsgálja meg alaposan, s ha beteg, akkor csak mondja meg neki őszintén, de a kongresz- szusra mostmár mindenképpen elmegy. — Nyugdíjas szaktársaim arra kértek, hogy mondjam el, ha szót kapok, hogyan élnék, de azt is említsem meg, hogy már magasabb is lehetne a nyugdíj. Ahogy az ország te­herbíró képessége megengedi, emel je meg a kormány azok nyugdíját, akik 40—50 évet él­töltöttek a föld alatt, a bányá­ban. Megígértem, hogy telje­sítem a megbízatásukat, s ha a vitában nem jutnék szóhoz, akkor is szóvá teszem a Párt és az ország vezetői elótt, — mondja. H ajdúszoboszlón, a réten vitorlázó repülő hasal. Körülállták az embe­rek. Mindenki látni, tapintani szeretné. Egy fiatalasszony előre furakodik. Odamegy a pilótához és határozottan meg­kérdi: — Mondja, nincs véletlenül valami adminisztrációs mun­kájuk? — Miért? — Ha felvinne, megmutatná felülről az Alföldet, akkor én ezt a munkát szívesen elvégez­ném. Tetszik a pilótának az őszin­teség, a talpraesettség. A férj kiabál: ..Ha felmész, nem be­szélek többet veled ...” Bodó Lásztóné meg integet. Csodálatos az Alföld innen fentről — gondolja magában. — Ha én ezt elmesélem a gye­rekeknek ...! A gyerekekre gondolt. Az élményre. Pedagógus és nem azok közül való, aki prédikál, ö cselekszik. Sásdon, az iskolai napközi otthon vezetője. El akarták már vinni felügyelőnek, de ó nem tud szabadulni a gyere­kektől. Mindig vidám, pajtás- kodó mosolya megnyerő, a gyerekeket barátként kezeli. A napköziben a gyerekek szol­gálnak fel, sőt ők is takaríta­nak. Van pénz a takarításra, de minek ezt elpocsékolni, amikor a gyerekek is szívesen elvégzik ezt a munkát. A pénz a gyerekeké. Elviszi őket ezen a pénzen színházba. — Nagy élmény ez nekik — mondja. — Volt olyan gyere­kem, aki a pécsi színházban alig mert leülni. Először volt ilyen helyen. E gyszer azt kérdik tőle a gyerekek: milyen lehet a televízió stúdió? Hát ezt bizony ő nem tudja. Gon­dolkodott: mit tegyen. Jó len­ne megmutatni a gyerekek­nek valahogy a televízió adót. Egyszer aztán váratlanul se­gítséget kapott a televíziótól. Látott egy műsort, amelyben az úttörők arról vitatkoztak: milyen napirend felel meg a legjobban a gyerekeknek. El­mondta az ö gyerekeinek és mindjárt azt is hozzátette: ír­ják meg a televíziónak, hogy ők milyen napirend szerint dolgoznak. Megírták. Néhány nap múlva levelet kaptak a televíziótól. Jöjjenek fel Pest­re. — ÍQV jutottunk el a televí­zióba — mondja. — Hasonló­képpen voltunk a rádió stúdió­jában is. Valami pályázat volt. A gyerekeim is részt vettek a nyomolvasó mozgalomban. Egy idős bácsi után kutattak, aki állítólag beszélt Leninnel. Mondtam, írják meg az ezzel kapcsolatos kalandjukat. Meg­írták. Olyan jól sikerült, hogy egy színész olvasta fel a rádió­ban. Természetesen ide is meg­hívtak bennünket.,, S zeretik a gyerekek. Nem is szólítják másként, csak így: Duci néni. Túlzás nélkül mondhatom: a gyerekek a tűzbe mennének érte. v Az iskolában tantermet épí­tettek. Duci néni figyelemmel kísérte az építkezést. Az épí­tők egy kis ablakot tettek a falba. — Így sötét lesz a terem. — Ilyen ablak van a tervben — védekeztek az építők. — Majd világosra meszeljük a falakat és akkor viláoos lesz a terem is. — A nagy ablaktól lesz vi­lágos és nem a festéstől. Nem engedett. Kiharcolta a nagy ablakot. A gyerekek érdekében be­szélt és a gyerekek mögötte álltak. Úgy mint mindig. A felnőtt, okosabb, tapasztaltabb barátjukat látják benne, fis ő nem is vágyik többre: a gye­rekek bizalmára, szeretetére. Igazi pedagógus. SZÁLAI JANOS Reinhardt Antal Tegnap délután kettőkor au­tóba ült Reinhardt András bá­csi. Budapesten az Astoriában szállt meg a többi küldöttek­kel, ma reggel pedig már ott ül az építők Rózsa Ferenc Kultúrházában, a kongresszu­son. Semmit se kell kiszínezni Pálffy Károly elvtársat is indulás előtt kérdeztem meg, hogyan fogadta kongresszusi küldötti megbízatását. — Úgy, mint a többiek — mondja — boldogan, örömmel, mondhatnám meglepetéssel. — Maga a pártprogram tette le­hetővé, hogy a Villány—Siklós —Beremendi Állami Gazdaság minden tervét teljesíteni tudta. S mert a program valóban jó, a dolgozó ember érdekében va­ló, lehet is, érdemes is telje­síteni; — Voltain már megyei kül­dött többször, kongresszusi küldött most vagyok először. Képzelhetik, milyen boldogság ez, beleszólni az ország előtt álló feladatok megfogalmazá­sába. megtanácskozni a tenni­valókat! Szinte mindennapos beszédtéma volt ez a tnuaka- táesadm körében, meg otthon * családban is. mióta megválasz­tottak. — A gazdasági feladatokat teljesíteni tudtuk a gazdaság­ban jól. Nem azért, mert én vagyok az igazgató, bárki más igazgatásával i® elérték volna ezt az eredményt — mondja — nem kell más ehhez, mint jó munkatársak, szorgalmas mun­kások, jó föld. hozzáértő ve­zetés. Lehetne Pálffv elvtárssa Vi­tatkozni, polemizálni egy ki­csit ezen most, de minek. A helyi vezetőknek is hozzáér­tőknek, szorgalmasaiknak kell lenniök, ha a termelési terve­ket teljesíteni akarják s azt akarják, hogy a rábízott em­berek élete is mindig jobb e- gyen. Ez azt jelenti természe­tesen. hogy a helyi vezetők ió munkája is benne van az ered­ményekben. Tulajdonképben azért is bíznak benne, azért küldik a kongresszusra a bara­nyai párttagok, mert az ő Pálffy Károly munkája jól látható módon van benne az eredményekben. — Te majd kiszínezed még, amit mondtam — mondja az újságírónak, amikor elköszön — a lényeg ez, amit most hal­lottál tőlem. Gépkocsiba ÜL s elmegy Bu­dapestre. Megy a kongresszus­ra. ..Én pedig, miközben írom amit mondott úgy érzem, hogy semmit se kell kiszíneznem Gyevi Károly % I DUCI NÉNI

Next

/
Thumbnails
Contents