Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-20 / 271. szám

4 fllAtt»LO 1962. NOVEMBER 2Ä. ! flz SZKP Központi Bizottságának plénuma (Folytatás az 1. oldalról.) j amikor az ország a komfnuniz- ! mus építésének időszakába lé- j pett, s amikor a népgazdaság gigászi méretű — feknérhetet- í lenül fokozódott a párt szerepe i az ország egész életében, külö­nösen a gazdasági építésben. A régi szervezeti formák ma bizonyos értelemben a ter­melés — a párt irányításá­nak fékezőjévé válnak”. A pártszervezeteit munkáját a termelési elveknek megfelelően kell átalakítani Hruscsov kijelentette: „Elő- i rehaladásunk üteme most fő­leg attól függ majd, hogy mi­lyen hazzáértóssel szervezzük j meg a párt politikai irányvo­nalának érvényesítését. Ezért sarkalatos intézkedéseket kell tennünk, hogy biztosítsuk a konkrétabb és tervszerűbb pártirányítást a termelés vala­mennyi ágában.” Hruscsov megjegyezte, hogy a pártszervezetek struktúrá­jának átalakításával elsősor­ban helyesebben akarják fel­használni. jobban akarják el­osztani a párt kádereit. „Ha megtaláljuk a helyes szervezeti felépítést, módunk lesz arra, hogy a jelenlegi káderekkel tervszerűen fejlesszük a gaz daság valamenyi ágát”. —• mondotta. Közölte, hogy a párttag­ság létszáma jelenleg több mint tízmillió fő. Mintegy húsz millió a Komszomol tagjainak száma. A szakszervezetek 66 millió dolgozót egyesítenek. — „Pártunk és a vezetése alatt álló szervezetek óriási erőt kép viselnek” r— hangsúlyozta. Mint molndotta, az iparban, a közlekedésiben és az építőipar­ban 3 655 000. a mezőgazdaság­ban pedig mintegy kétmillió kommunista dolgozik. Az ipar, a közlekedés és az építőipar ez idő szerint 2 546 000 közép­éi felsőfokú képzettséggel ren­delkező szakembert, ezen be­lül 2 099 000 mérnököt és tech­nikust, a mezőgazdaság pedig 559 000 közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező szak­embert foglalkoztat. Az SZKP KB első titkára ki­jelen tetet; „Az a feladatúi*, hogy jobb szervezeti struktúrát talál­junk, amely lehetővé teszi, hogy helyesen használjuk fel a párt- és a szovjetek ká­dereit s tudományos és mű­szaki dolgozókat a gazdaság valamennyi ágában és job­ban megszervezzük munká­jukat Az SZKP KB elnökségének javaslatai abból indulnak ki, hogy a párt-szerveket a leg­alsó foktól a legfelsőig ágazati elvre kell felépíteni, biztosít­va ezzel az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság konkrétabb pártirányítását. Ha a termelési — ágazati elvre épülnek majd a párt­szervezetek legalulról egészen legüelülig — folytatta Hruscsov — azért egyáltalán nem szűn­nek meg foglalkozni a min­dennapi élet, az oktatás és a kultúra kérdéseivel. Ellenkező­leg. figyelmüket a fő dologra, a termelés kérdéseire összpon­tosítva. konkrétabban foglal­kozhatnak majd a szervező és ideológiai-nevelő munkával is, szervesen összekötve azt az ipar és mezőgazdasági terme­léssel. N. Sz. Hruscsov kiemelte: ..Ilyenformán az átszervezés fő értelme az, hogy a párt­és a pártszervezetek erőfe­szítéseit a kommunista épí­tés alapvető feladatainak megoldására összpontosít­suk" Hruscsov kijelentette, hogy amikor a pártszerveztek mun­káját a termelési elvnek meg­felelően átalakítják, meg kell vizsgálni a mezőgazdasági ter­melés irányításának szemszö­géből. mennyire célszerű a vi­dék jelenlegi közigazgatási fel­osztása. A helyi pártszervek célsze­rűtlennek tartják a vidéki ke­rületi pártbizottságok további fenntartását Helyettük — azt javasolják —meg kell alakíta­ni a termelési kolhoz—szov- hoz igazgatóságok pártbizott­ságait, amelyek megvalósítják a kolhozok és szovhozok, a tu­dományos kutatóintézetek és kulturális-művelődési intézmé­nyek, egészségügyi és oktatá­si intézmények, valamint egyéb a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban lévő szervezetek pártirányítását Hruscsov megjegyezte, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak tovább ra is egy központi bizottságuk lesz, hogy biztosítva legyen a köztársaságban az egész gaz­daság. az egész kommunista építés egységes irányítása. Az ipari és mezőgazdasági pártszervezetek irányítására — mondotta' — mindegyik szövet­séges köztársaság kommunista pártjának Központi Bizottsága két irodát alakít, amelyek kö­zül az egyik az ipari termelés, a másik a mezőgazdasági ter­melés irányítását fogja ellát­ni, a KB. Elnökségének veze­tése alatt. Azokban a köztár­saságokban, ahol a központi bizottságnak nincs elnöksége, célszerű lesz art megalakítani. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára támogatta a megerősített gazdasági terüle­tek kialakítására vonatkozó javaslatot. így az oroszországi föderációban a jelenlegi 67 népgazdasági tanács helyett mintegy 22—24 népgazdasági tanácsot. Ukrajnában pedig a jelenlegi 14 helyett hetet kell létrehozni. Ahhoz, hogy az SZKP Köz­ponti bizottságának irányító szerepe az iparban és a mező- gazdaságban konkrétabb - le­gyen, — mondotta Hruscsov — a Központi Bizottság Elnök­sége célszerűnek tartja, hogy a Központi Bizottságban élet rehívják az ipari termelés irányításával országos mére­tekben foglalkozó irodákat. Az SZKP KB első titkára kijelentette: „Az, amit pártunk tervbe vett. nem egyesek szubjektív óhaja. Ezt a politikai és gaz­dasági célszerűség, s az a szükség diktálta, hogy még jobban fejleszteni kell a népgazdaság pártigányításá- nak lenini elveit”. resére, a 20 év folyamán pedig négy—négy és félszeresére kell emelni. Megállapította, hogy „a hét­éves terv első négy évében eb­ben az irányban értünk el bi­zonyos sikereket. Az ipari ter­melés növekedésének több miint kétharmadát a munka­termelékenység fokozása adta" A hétéves tervnek a munkater­melékenység emelésére vonat- | kozó célkitűzéseit azonban az iparban, az építőiparban és a j mezőgazdaságban — nem tel­jesítik. Mint Hruscsov hangsúlyozta. feltétlenül vannak lehetősé­gek arra, hogy lényegesen fokozzák a munkatermelé­kenység növekedésének üte­mét. Az ipari vállalatok és az épít­kezések évről-évre több új fel­szerelést kapnak. Növekszik a munka céljaira felhasználható energiamennyiség is. Emelke­dik a munkások szakképzett­sége és kulturális színvonala. Mégis az utóbbi időkben sok pártszervezet s#> nélkül hagy­ta a munkaszervezésben és a termelés megszervezésében, a vállalatok igazgatásában mu­tatkozó nagy hibákat. A vállalat és az építkezések igazgatásával kapcsolatos de­mokratikus elvek továbbfejlesz téséről szólva Hruscsov ?mlé- keztetett arra, hogy az SZKP programja megadta erre vonat kozólag az általános irányvo­nalat: fokozni kell a munkások és alkalmazottak kollektívájá­nak szerepét a vállalatok te­vékenységével kapcsolatos kérdések megoldásában. A munkaerővándorlás kérdé­séről szólva — ez a jelenség nagy károkait okoz a népgazda­ságnak. — Hruscsov közölte hogy az SZKP Központi Bizott ságához és a kormányhoz sok javaslat érkezett a káros je­lenség megszüntetésére. „Le­hetséges, hogy komoly változá­sokat kell eszközölni a mun­kaügyi törvényekben, szem előtt tartva a dolgozók társa­dalmi és egyéni érdekeinek helyesebb összehangolását”. Ez­zel párhuzamosan fokozni kell a tömegek körében végzett ne velő munkát. íj, nagy feladatok a mezőgazdaság dolgozói előtt Meglepetések Franciaországban Közzétették a francia választások első fordulójának eredményét Párizs Hétfőre virradó éjszaka a francia belügyminisztérium közzétette a nemzetgyűlési vá­lasztások vasárnap tartott el­ső fordulójának eredményét. Ezek szerint a szavazásra jo­gosultak száma 27,5 millió volt. Az első fordulóban 18,9 ......<ó s zavazatot adtak le az anya­ország területén, beleértve Korzika szigetét. A tartózko­dók száma 8,6 millió, vagyis a szavazásra jogosultak 31,25 százaléka volt. Mint hírügy­nökségi jelentések rámutatnak, ez lényegesen nagyobb, mint az október 28-i népszavazás­nál volt. A második világhá­ború óta ennél nagyobb ará­nyú tartózkodásra csak az 1946. évi népszavazásnál volt példa, amikor az alkotmány- módosítás kérdéséről szavaz­tak. A vasárnap leadott szavaza­tok közül a Francia Kommu­nista Párt 3 992 431 szavazatot kapott, ami megfelel a leadott szavazatok 21,78 százalékának. (Az 1958. évi nemzetgyűlési vá­lasztásokon a Francia Kom­munista Párt a szavazatok 18,9 százalékát szerezte meg.) A degaulleista UNR-re le­adott szavazatok száma 5 847 403, vagyis a szavazatok 31,9 százaléka. A többi nagyobb párt a kö­vetkező eredményt érte el va­sárnap: Függetlenek és Parasz­tok Szövetsége konzervatívok 2 458 988, Francia Szocialista Párt 2 319 662, MRP 1 635 452, Radikális Párt 1 384 998. A 482 tagú nemzetgyűlés mandátumai közül vasárnap az anyaországban 96 mandá­tum sorsa dőlt el. Ezek közül a Francia Kommunista Párt 9 mandátumot szerzett már az első fordulóban (a feloszlatott nemzetgyűlésben tíz kommu­nista képviselő foglalt helyet.) Az VNR 45, a konzervatívok 19, az MRP 14, a radikálisok 8 és a Szocialista Párt 1 mandá­tumot szerzett vasárnap. Mi­vel a konzervatívok és az MRP vasárnap megválasztott kép­viselői közül tizenheten de Gaulle hívei, ezért de Gaulle 62 mandátumot mondhat ma­gáénak az első forduló után. A nemzetgyűlési választások második fordulóját november 25-én tartják. Ekkor már az egyszerű többség is elég lesz a mandátum megszerzéséhez. Az ismertebb francia politi­kusok közül vasárnap nemzete gyűlési képviselővé választot­ták Maurice Thorezt, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­rát, Waldeck Rochet főtitkár- helyettest, továbbá ChabaU Delmast, a feloszlatott nem­zetgyűlés elnökét, Maurice Fauret, a Radikális Párt elnö­két, valamint Pflimlin és Ple­ven volt miniszterelnököket. Nagy meglepetést keltett, hogy vereséget szenvedett Paul Reynaud egykori minisz­terelnök, aki több mint. 30 éven át ismert alakja volt a nemzetgyűlésnek és Pierre Mendes-France volt miniszter­elnök. Csak a második fordulóban dől majd el, hogy tagja lesz-e az új nemzetgyűlésnek Guy Mollet, a Francia Szocialista Párt főtitkára és Michel Debré, de Gaulle első miniszterelnöke. Rapacki lengyel külügy­miniszter megérkezett Belgrádba Be lg rád Adam Rapacki, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­tere feleségével együtt megér­kezett Belgrádba. A lengyel külügyminiszter hatnapos hi­vatalos látogatást tesz Jugo­szláviában. anyagi érdekeltségének foko­zására, elsősorban a hús és néhány más termék felvásár­lási árának felemelése révén. Ennek eredményeként a kol­hozok egy évre átszámítva 900 millió rubel többletjövede’em- hez jutnak. A párt márciusi plénumán hozott határozatok még nem éreztethették teljes mértékben hatásukat a mezőgazdaság fej­lesztésének ez évi eredményei­ben — mutatott rá Hruscsov, de ugyanakkor megelégedéssel állapította meg, hogy a párt- szervezetek, a mezőgazdasági dolgozók a munkásosztály és az egész szovjet nép tevékenv támogatásával már az idén sokat tettek, hogy megvalósít­sák az említett határozatokat. Bár a mostani év igen ne­héz volt a mezőgazdaság szá­mára, a kolhozparasztok, a szovhozmunkások milliói elis- merésréméltóan dolgoztak a földeken és az állattenyésztő gazdaságokban. Munkájukat komoly siker koronázta. Az SZKP Központi Bizott­sága új, nagy feladatokat tűz a mezőgazdaság dolgozói elé — jelentette ki Hruscsov. — Ilyen körülmények között még ma­gasabbra kel! emelni a káde­rek felelősségét a párthatáro­zatok végrehajtását illetően. A népgazdaság pártirányítá­sának szervezeti átalakítását vizsgálva, különösen nagy fi gyeimet kell fordítani a párt-, az állami és a társadalmi el­lenőrzés javítására és tökéle­tesítésére. A szocialista gazdaság magasabbrendű a tőkés gazdaságnál Emelni kell a tervezés tudományos színvonalát Nyikita Hruscsov hangsú­lyozta, hogy ..a népgazdaság méreteinek bővülése, s a tudomány és a technika gyors haladása a tervezés szerepének és tudo­mány színvonalának mégna- gyobbmérvű emelését igény­li”. A tervezés, mondotta, a szo­cialista gazdaság fejlődésének áthághatatlan törvénye. A tervezésben most az a fő dolog — jelentette ki —, hogy a legésszerűbben használják fel az anyagi és pénzügyi for­rásokat, a munkaerőtairtaléko- kat és a természeti kincseket, fejlesszék és honosítsák meg az új technikát, szüntessék meg a felesleges kiadásokat és a veszteséget a termelésben. Hruscsov javasolta, hogy egyes gyárak hajtsanak végre kísérleteket: dolgozzák ki a termelés nyilvántartásának olyan mutatóit és a termelési tevékenység olyan értékeléseit, amelyek a legpontosabban jel­lemeznék a vállalati munkát. Állandóan növelni kell a munka termelékenységét Hruscsov rámutatott, hogy a munkatermelékenység al landó és gyors növelésének dört^ ''’-'-’•'»«égé van a kom tiun: . .a„ építésében. Emlékeztetett: az SZKP prog­ramja azt az elsőrendő. felada­tot tűzi ki. hogy az ipari mun­ka termelékenységét az első évtized alatt több mint kétsze­Nyikita Hruscsov beszédének további részében megállapítot­ta, hogy „a világ fejlődésében két irányzat bontakozott ki Az első irányzat: a szocialista országok nemzetgazdaságainak mind szorosabb közeledése ter­melő erőik internacionalista fejlődésének folyamata. A má­sik Irányzat: a kapitalista in­tegráció, amelynek célja egye­síteni a különböző országok monopoltöké j ének erőfeszíté­seit a fejlődő szocialista világ- rendszer elleni harcban. A monopóliumok egyesülési tö­rekvésének azonban elkerülhe­tetlen velejárója az imperialis­ták közötti ellentétek, súrlódá­sok, konfliktusok nagymérvű kiéleződése”. „Csak a szocializmus képes megoldani a gazdasági élet igazi nemzetközivé tételének feladatát, amelyet megköve­tel a termelő erők jelenlegi színvonala” — hangsúlyozta Hruscsov* „Figyelembe kell vermi — fűzte hozzá Hruscsov, — hogy a szocialista világrendszer gyors ütemben a világ nagy ipari központjává válik. A szocialis­ta világrendszer részesedése a világ össztermelésében ma meg közelítőleg 37 százalékra eme’- kedett, a 'szocialista országok nemzeti ipara a szocialista munkamegosztás alapján még gyorsabb ütemben fejlődhet. Ez sokszorosan meggyorsítja a szocializmus fölényének kiví­vását a kapitalizmus fölött az anyagi termelés — a társada’ mi élet e döntő szférája — te rületén”. „Okosan kell kihasználnunk a szocialista tervgazdálkodás minden előnyét” — mondotta. — Szorosabban össze kell hangolni a Kö'csö- nös Gazdasági Segítség Taná­csához tartozó országok ter­melési terveit. Egyesíteni kell a KGST-hez tartozó minden ország gazdasági. és szervezési erőfeszítéseit, hogy valameny- nyien felhasználhassák a mo­dem tudomány és technika eredményeit gazdasági életük fejlesztéséhez. A KGST-hez tartozó orszá­gok képviselőinek minden bizonnyal a közeljövőben is­mét találkozniok kell magas színvonalon, hogy újabb lé­pést tehessenek előre a gaz­dasági együttműködés fej­lesztésének útján”. A párt (özponti Bizottsága — hangoztatta végezetül Nyi­kita Hruscsov — kifejezi azt a meggyőződését, hogy az ipar, az építkezések és a mezőgazdaság pártirá­nyításának átszervezésére megjelölt intézkedések teljes támogatásra és helyeslésre találnak az egész partnál, az egész népnél. Feszült légkör Bonnban Bonn Bonni politikai körökben hétfőn minden eddiginél na­gyobb feszültség volt tapasz­talható. Mende Münchenben kijelentette, hogy miután Adenauer kancellár visszauta­sította Strauss hadügyminisz­ter menesztésére irányuló kö­vetelését, az FDP vissza fogja hívni a kormányból öt minisz­terét, hogy így kényszerítse ki a kormányátalakítást. A Sza­bad Demokrata Párt elnöke hangoztatta, hogy Strauss ma­gatartása következtében sú­lyos bizalmi válság követke­zett be a kormányon belül is Kuznyecoy-McCioy találkozó New Yorkban New York Kuznyecov szovjet külügy­miniszterhelyettes vasárnap a Szovjetunió ENSZ-küldöttsé- gének székhelyén ebédet adott McCloy, az amerikai elnök ál­tal létrehozott kubai koordiná­ciós bizottság elnökének tisz­teletére. A találkozó öt óra hosszat tartott. A Reuter-iro- da jelentése szerint Kuznyecov és McCloy folytatták tárgyalá­sukat a kubai kérdésről. Jó kereseti lehetőséiggei állandó munkára keresünk — azonnali felvételre — üveges szakmunkást Jelentkezni lehet az ÉM Bm. Állami Építőipari Vál­lalat (Rákóczi út 56 sz.) — munkaügyi osztályán és az FDP-miníszterek nem hajlandók tovább együttmű­ködni Strauss-szal. A hétfői nyugatnémet lapok egyöntetűen hangoztatják, hogy „ilyen súlyos belpolitikai válság még nem volt az NSZK fennállása óta”. A Frankfurtéi Allgemeine Zeitung vezércik­kében így jellemzi a hangula­tot: „Fennállásának 13 éve alatt még sohasem volt az NSZK ilyen nyomorúságos, megszégyenítő helyzetben”. Politikai körökben nagy fel­tűnést keltett Jozef Hermann Dufhuesnek, a CDU ügyvezető elnökének nyilatkozata, aki többek között kijelentette: „A CDU és az egész lakosság azt várja most a kancellártól, hogy cselekedjék és kormá­nyozzon a koalíciós válságnak nem szabad a piltikai vezetés válságává válnia.” Szeretett ió édesanya, nagy­anya. anyós, testvér és kedves rokon özv. Ruder Gézáné Grad wohl Julianna porcelángyári dolgozó novem­ber 17-én 32 éves korában szenvedés után elhunyt. Teme­tése 21-én. szerdán fél 4 órakor lesz a központi temetőben. A gyászoló család. ÜJ TÁNCISKOLA kezdődik Hermann tánctanár veze. lésével 21-én, este 7 órákor a KPVDSZ Művelődési Házban, *— József utca 15 ez. Fájdalommal tudatjuk, hogy drága férjem, édesapánk apó­som. rokonunk Adonyi Iván gyógyeaeeéess M éves korában váratlanul el­hunyt. Temetése 21-én, is óra. kor a Vasas ti. temetőbe«. A gyászoló család. köszönetnyilvánítás Bsnton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett halot­tunk ozv. Huszár Ödönné temeté­sén megjelenték, koszorúk, vira,-1 gok küldésével fájdalmunkat eny-' .hiten! Igyekeztek. Gyászoló Lang csalid. 4 i Hruscsov ezután áttért a mezőgazdaság kérdéseire. Em­lékeztetett azokra a halasztha­tatlan intézkedésekre, amelye­ket az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma hozott 19G2. márciusában, hogy a mezőgaz­daság felemelkedhessék az új pártprogramban vele szemben támasztott igények színvonalá­ra, majd így folytatta: „A párt átalakította a mező- gazdaság irányításának rend­szerét. Elvileg új szerveket hoztunk létre a kolhozok és szovhozok irányítására: a te­rületi termelési igazgatósá­gokat”. Ugyanakkor a párt széles­körű intézkedéseket dolgozott ki a mezőgazdaság anyagi- technikai megsegítésének foko­zására, a mezőgazdasági gép­gyártás fejlesztésére. Az SZKP Központi Bizottságának Elnök­sége nemrég határozatot ho­zott, ' amelynek értelmében J nagy teljesítőképességű trak­torok gyártására állították át az ország egyik legnagyobb j gépgyárát, a Leningrádi Kirov- gyárat. Most mérlegeljük azt a kér- dést, hogy építünk még egy nagy traktorgyárat, amelynek évi termelése körülbelül száz­ezer traktor lesz. A Központi Bizottság és a kormány nemrég határozatot hozott a műtrágyagyártás nö­veléséről. A műtrágyából 1966- ban 41 millió tonnát gyártunk majd, az 1962. évi 17 millió tonnával szemben. Egész sor intézkedést tet­tünk a kolhozparasztok

Next

/
Thumbnails
Contents